Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-13 / 62. szám
2 • PETŐFI NÉPE # 1976. március 13. ESEMÉNYEK SOROKBAN Libanon válságos órákat él Ellentmondásos jelentések a katonai hatalomátvételről • Jellegzetes pillanatfelvétel a libanoni Tripoli városából, ahol ugyancsak súlyos harcok robbantak ki. (Telefoto—AP—MTI—KS.) BUDAPEST Dr. Maróthy László^ az MSZMP Politikai Biozttságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára pénteken a KISZ KB székházában fogadta Abdallah Fadheit, Algéria ifjúsági és sportügyi miniszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. SZÓFIA Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a kubai forradalmi kormány elnöke, aki Tódor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, az államtanács elnökének meghívására tett baráti játogatást Bulgáriában, pénteken elutazott Szófiából. Castrót és kíséretét a repülőtéren a bolgár párt- és állami élet vezető személyiségei búcsúztatták. (BTA) NEW YORK Az amerikai^ kommunisták is megkezdték országos választási kampányukat. A párt fő jelszavai : a polgári demokrácia két- párti rendszerének elutasítása és a dolgozók érdekeinek védelme a nagytőkével szemben. Mint ismeretes, a kommunista párt Gus Hall főtitkárt és Jarvis Tyner PB-tagot jelölte elnöknek, illetve alelnöknek. A kampányban a kommunista aktivisták országszerte kifejtik a párt programját, amelynek főbb pontjai a békeharc fokozása és az enyhülés elmélyítése, a nagytőke és a katonai-ipari komplexum erőszakpolitikájának elutasítása, a munkanélküliség és a fajgyűlölet felszámolásának követelése. (TASZSZ) Csütörtökön este az Aziz Ahdab tábornok vezetésével a li. banoni hadsereg egy része hatalomátvételt hajtott végre — ez a hatalom azonban korántsem egyértelmű. Az egybehangzó hírügynökségi jelentések szerint a helyzet áttekinthetetlen. Puccsnak egyébként csak a hírügynökségek nevezik a katonai akciót, maga Ahdab tábornok kijelentette, hogy nem puccsot, hanem a „libanoni demokrácia helyreállítását célzó kiigazító intézkedést” hajtott végre. A lázadók félszólították Fran- gié elnököt és a kormányt, hogy mondjon le, Frangié azonban visszautasította az ultimátumot, és rádióbeszédben fordult támogatásért a lakossághoz. Azzal vádolta a lázadókat, hogy Libanon felosztását tűzték ki célul. Ahdab tábornok — megerősít-, ve fenti kijelentését — azt is hangoztatta, hogy nem szándékozik átvenni a kormányfői posz. tot. Kijelentette, hogy • az új elnök megválasztása után nyomban lemond katonai kormányzói hatásköréről, és csak a bejrúti katonai körzet parancsnoki tisz. tét tartja meg. Közölte az újságírókkal, hogy a hadsereg a több mint tíz hónapja kirobbant polgárháború kezdete óta első ízben egységes. Elmondta, hogy nem áll kapcsolatban Khaitib- bal, a „libanoni arab hadsereg” parancsnokával, de a lázadd hadsereghez átállt katonák közül többen csatlakoztak a mozgalomhoz. (Ahdab személyéről a nyugati hírügynökségek közlik, hogy a tábornok a libanoni hadsereg legmagasabb rangú muzulmán tisztje.) Több dolog is növeli a zavart a libanoni események megítélésében. Ahdab tábornok — mint Libanon ideiglenes katonai kormányzója — pénteken délben egy olyan helyiségben tartott sajtóértekezletet, amelyet, a lemondásra felszólított Frangié el-, nők képe díszített. Ugyanakkor a sajtóértekezleten egy szó sem hangzott el arról, hogy Frangiét a lázadók lemondásra szólították volna fel. Más jelentések szerint a Frangiéhoz hű rádiók a puccs összeomlásáról adtak hírt, az Ahdabhoz csatlakozott adók pedig hangoztatták, hogy valamennyi stratégiái fontosságú létesítmény a lázadók kezén van. Bejrutban a puccsisták kezén levő rádió és televízió környékén időnként lövöldözés hallatszik, ettől eltekintve azonban a fővárosban nyugalom yan. Tri- poliban és környékén azonban folytatódnak a harcok a hadsereg és a lázadó egységek körött XI. kongresszusára készül a Bolgár Kommunista Párt A Bolgár Kommunista Párt közeljövőben sorra kerülő XI. kongresszusa alkalmából Vladimir Vi- denov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete pénteken sajtótájékoztatót tartott a Bolgár Kulturális Központban. Hangsúlyozta: a BKP XI. kongresszusa folytatása lesz annak az alkotó szellemnek, s megnyilvánulása az internacionalizmus, a béke eszméinek, amelyek áthatották az SZKP XXV. kongresz- szusának egész munkáját. A BKP és a bolgár nép megsokszorozott erővel készül a kongresszusra a bolgár párt és társadalom életének kiemelkedő eseményére. Utalt arra is a nagykövet, hogy a kongresszus egybeesik a BKP fejlődésének új korszakát megnyitó 1956-os áprilisi plénum 20. évfordulójával. E történelmi jelentőségű eseménnyel kezdődött a Bolgár Népköztársaság társa- dami fejlődésének felgyorsulása. A nagykövet a továbbiakban ismertette a kongresszus elé kerülő fő dokumentumokat, és szólt az 1975 decemberével zárult VI. ötéves tervben elért jelentős eredményeikről. Tovább fejlődtek az ország külgazdasági kapcsolatai. Egy sor nagyszabású integrációs vállalkozás valósult meg a Szovjetunióval ég a többi szocialista országgal a termelés szakosodása és a kooperálása terén, a nyersanyagok közös erővel történő kiaknázásában, a tudományos-technikai együttműködésben és a társadalmi élet más területein. A nagykövet:szolt a bolgár és a magyar népet egymáshoz fűző őszinte barátságáról, testvéri együttműködéséről, sokoldalú kapcsolataikról. A két ország gazdasági kapcsolatai az elmúlt ötéves terv idején szüntelenül fejlődtek. Jelentős a fejlődés az árucsere, a szakosodás és a kooperál ás, az ipar különféle ágazataiban, a közös bolgár—magyar társaságoknál, fokozódott 'a nép- gazdasági tervek, a tudományostechnikai együttműködés és az idegenforgalom koordinációja. A nagykövet végül hangsúlyozta, hogy az MSZMP programnyilatkozata és a XI. kongresszus határozatai, valamint a BKP XI. kongresszusának * dokumentumai új látóhatárt tárnak fel a két párt és nép kapcsolatában. (MTI) NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR A Rajna-parti igen Nem kétséges, hogy a bonni szövetségi tanács egyhangú igenje a józan ész diadala. Az utóbbi hetekben némi aggodalommal tekintett az európai közvélemény a Rajna-parti fővárosra. Félő volt, hogy a lengyel—nyugatnémet szerződések végül is a Bundesrat, az NSZK-beli törvényhozás - felsőháza ellenzéki többségének fenntartásai miatt .elvéreznek. . Anitái ' örömtelibb a 'péntek déli eredmény :■ az-egyhangá;igen. Sok-sok 'kérdőjelet eloszlatott a ' kedvező kimenetelű szavazás. És egyben híven tükrözi azt az együttműködési készséget, amely valamennyi szocialista országot — Helsinki szellemében — áthat. A bonni kormány megkeresésére Varsó világos, józan válasza megkönnyítette Schmidt kancellár és Genscher külügyminiszter dolgát, egyben kilátástalanná tette a CDU/CSU további fenntartásait. Nem utolsósorban az is hozzájárult a szerződések elfogadásához, hogy a lengyel és a nyugatnémet főváros között valóságos forró drót létesült, s a két kormány közben többször is konzultált egymással. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a nyugatnémet ellenzék körömszakadtáig igyekezett megakadályozni a ratifikálást. Végül még olyan jelentéktelen szöveg- módosítást is követelt, amely tulajdonképpen egy segédige törléséből állt, s amibe — éppen a megbékélés jeléül — a lengyel kormány készséggel beleegyezett. Napnál világosabb, hogy az 'ellenzéki uniópártok elvi kifogásokat nem tudtak felsorakoztatni, mert. a., szerződések ellen .ilyen jellegű bírálathoz semmilyen alapot nem találtak. Maradtak tehát a megszokott formulák: a szöveg egyes részleteinek kiforgatása. Schmidt kancellár szívből jövő köszönetét mondott a lengyel kormánynak a megértésért. A koalíciód drámai helyzete feloldódott, a kormány nem kényszerült bizonyos intézkedések megtételére, amelyek a szavazás eredménytelensége nyomán szükségessé váltak volna. Mi tagadás, súlyos és nyomasztó következménnyel járt volna a ratifikálás megtagadása. S aligha csak a lengyel—nyugatnémet viszonyban éreztette volna káros hatását a CDU/CSU manővere: a szerződések újratárgyalása az európai enyhülés folyamatában is szükségtelen hátrányos következményekkel járt volna. DÉL-AMERIKAI VÁZLATOK (3.) Kuba az örök tavaszért • Bármilyen furcsán hangzik is: a tengerekkel körülvett Kubában a mezőgazdaság egyik legfőbb gondja a vízhiány. A sziget- országnak nincsenek hófödte hegyei, bő vizű folyói. Az évi csapadék meghaladja a magyarországi átlagot, de eső csak az év egyik felében hull. A másik hat hónapban egy csepp sem. A kubai mezőgazdaságnak tehát — érthető módon — a fő témája: hogyan őrizze meg a vizet. Ez döntő szerepet játszik a cukornádültetvények, az állattenyésztés bővítésénél, a citrusfélék termesztésénél egyaránt, Kuba a múlt években óriási lépést tett a száraz évszak hátrányainak leküzdésére, vagy ahogy itt nevezik „az örök tavasz’’ megteremtésére. A forradalom győzelmének évében az öntözött terület 168 ezer hektár volt, az idén megközelíti a 700 000 hek- , tárt. Az ország minden részében újabb víztárolók épülnek, duzzasztógátak, öntözőfürtök, hogy végleg leküzdjék a legnagyobb természeti hátrányt: ä fél éven át tartó szárazságot. A decemberi pártkongresszuson elfogadott irányelvek szerint a most kezdődött első,- ötéves terv végéig (1980- ra) az összes megművelhető földterületet öntözni tudják. Ezzel megnyílik a lehetőség arra, hogy egyes növények termését évente kétszer arathassák. A szárazság hatását érzi az állattenyésztés is. A trópusi éghajlat miatt az állatok egész télen kint tarthatók a legelőn. Az októbertől májusig tartó időszakban azonban a legelők kiszáradnak, az állatok lesoványodnak, ahogy itt mondják — elöregedik a húsuk. A legelőjavítás feltétele megint a víz. Az előrelátó, céltudatos tervezésre utal, hogy a múlt évi 280 millió dolláros (soha ennyi még nem volt!) mezőgazdasági beruházás jórészt -a víztárolók,' öntözőberendezések építésére fordították. • A kongresszus előtti hetekben, az agrárkérdésről folyó országos vitában a párt egyik vezetője találóan fogalmazta meg: az egyoldalú gazdálkodás, a ránk hagyott örökség legkirívóbb hátrányainak leküzdése után a kubai mezőgazdaság eljutott oda, hogy elindulhatott a tervszerű, a lakosság igényeinek kielégítésit célzó fejlesztés útján. Ennek egyik jele, hogy növekszik a gépesítés, a kemizálás szintje. A forradalom előtt- 9 ezer traktora volt az országnak: tavaly már 55 | ezer üzemelt, s 1980-ra százezer traktor áll majd a mezőgazdaság rendelkezésére! A rövidesen üzemelő új műtrágyagyár lehetővé teszi, hogy a jelenlegi 1,5 miliő tonna műtrágya-felhasználást a duplájára emeljék, s egyben megszüntessék a behozatali mérleget érzékenyen érintő importot. Kubában a földterület 70 szár zaléka állami kézben van, 30 százalékán kisbirtokosok gazdálkodnak. Az utóbbiak — mintegy 250 ezer család — adják a cukortermelés 18, a dohány 80, a zöldség 38 százalékát. Az állami gazdaságok nagy horderejű beruházásai a következő években érezte-: tik jótékony hatásukat, s biztosítják a tartós fejlődés alapjait. A kisparasztoknak nyújtott különféle kedvezmények, állami támogatások, ösztönző alkalmazása tovább növeli a termelési kedvet. • A januárban kezdődött első ötéves tervben továbbra is elsőbbséget élvez a cukor, amely a devizabevételek 80 százalékát adja. Emellett például rizsből és más termékekből rövidesen önellátók lesznek. A tervek kapcsolódnak a KGST-tagországok terveihez. így Kuba — kihasználva a szocialista integráció előnyeit — biztos piacot is tudhat, magáénak. Király Ferenc (Vé^e.) Kormányhatározat a táppénzrendszer módosításáról • Az utóbbi években általánosságban javult a lakosság egészségi állapota. Táppénzes rendszerünk is elősegíti a betegék gyógyulását. Sokszor azonbari, olyanok is táppénzes^ állományba kerültek, akiknek egészségi állapota ezt nem indokolta volna. Ezért a táppénzes betegek aránya indokolatlanul is emelkedett: ’tavaly betegség címén — naponta átlagosan 250 ezer ember maradt távol munkahelyétől, vagyis naponta átlagosan 30 ezerrel többen estek ki a termelésből, mint öt évvel korábban. Az emelkedésben objektív okok is közrejátszottak. Az iparosodás eredményeként például a dolgozók száma ott növekedett a leggyorsabban, ahol e munka sajátosságai miatt már korábban is magasabb volt az átlagosnál a táppénzesek aránya. A korábbinál több a nyugdíjkorhatárt elért dolgozó, akik természetesen gyakrabban betegeskednek. A táppénzesek arányának emelkedésében közrejátszott az is. hogy az utóbbi időben gyakoribbá váltak a keringési, mozgásszervi, ideg- rendszeri megbetegedések, s azt is figyelembe kell venni, hogy a népesedéspolitikai rendelkezések tovább növelték a táppénzre jogosultak körét. • Az objektív okokon túl azonban a munkafegyelem és a táppénzfegyelem lazulásának és a liberalizmusnak is nagy szelepe volt a táppénzesek arányának emelkedésében — ezt állapította meg legutóbbi ülésén a Miniszter- tanács. Az Egészségügyi Minisztériumnak a keresőképtelenség elbírálásával kapcsolatos intézkedéseit nem mindenütt hajtották végre következetesen. Egyebek között nem terjesztették ki kellő mértékben a főfoglalkozású üzemorvosok táppénzbe vételi jogát. A keresőképesség elbírálása szempontjából jelentős orvosi állások, maradtak betöltetlenül. A betegek táppénzbe vételében nagy szerepet játszó tcörzeti orvosok túlterheltek. munkaidejük jelentős része receptek írásával telik el. Ezen kn ül az egészségügyi intézetek szétaprózottsága és a fölösleges, párhuzamos vizsgálatok is akadályozzák a betegek hatékonyabb ellátását. Gyakran elmarad a kellő ellenőrzés, és soksteor a feltárt esetekben sem vonták következetesen felelősségre a vétkeseket. Ilyen körülmények között azok, akik indokolatlanul kérik a táppénzbe vételt az orvostól, ^gyakrabban érik el céljukat. Időnként a vállalatok, állami szervek is befolyásolják az orvost, s előfordul korrupció is. A lelkiismeretes, tárgyilagos elbírálásra törekvő orvosok sok helyütt népszerűtlenek, őket jelentik fel a leggyakrabban. A Minisztertanács megállapította: újabb intézkedések sorozatára van szükség a táppénzfegyelem megszilárdítása és annak érdekében, hogy a keresőképtelenek aránya reálisan tükrözze a lakosság egészségi állapotát. Az egészségügyi szerveknek biztosítaniuk kell a keresőképesség szakszerű elbírálását. Ennek érdekében fokozni szükséges az országos egészségügyi szakintézetek szakmai irányító tevékenységét. Meg kell teremteni a hatékonyabb ellenőrzés feltételeit, a táppénzfegyelem megsértőit, a visszaélőket -— legyen' az orvos vagy beteg — felelősségre kell vonni. 0 A tervezett intézkedések között szerepel egyebek között az, hogy ellenőrző főorvosi. csoportot hoznak létre az Országos Orvosszakértői Intézetben, amely az egész ország területén figyelemmel kíséri a keresőképtelenség alakulását és szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket tart. Hasonló céllal a fővárosban és a megyékben is létesítenek ellenőrző főorvosi állásokat. Az eddigieknél jóval több orvos kap táppénzbe vételi jogot és — az ellenőrzés hatékonyságának biztosítására — új, a korszerű követelményeknek jobban megfelelő adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszert alakítanak ki, amely gépi adatfeldolgozásra is alkalmas. Ugyanakkor fokozni kell a társadalmi ellenőrzést is. Az egészségügyi apparátus mellett más szerveknek, a tanácsoknak, a vállalatoknak is kötelességük, hogy elősegítsék a táppénzes fegyelem javítását. Minden területen gondoskodni kell a megfelelő nevelő és felvilágosító munkáról, és arról, hogy a keresőképtélen betegeket a lakásukon is ellenőrizzék. El kell érni, hogy a vállalatok soron kívül jelezzék, ha liberalizmust tapasztalnak a keresőképtelenség elbírálásánál, ha tudomásukra jut, hogy indokolatlanul vesznek táppénzes állományba dolP gozókat. Ugyanakkor a vállalatoknak jobban kell gondoskodniuk a dolgozók testi épségének, egészségének védelméről, az egészségügyi szervek bevonásával rendszeresen ellenőrizniük kell a megbetegedések okait, intézkedniük kell azok lehetőség szerinti kiküszöbölésére. • A Minisztertanács hangsúlyozta: ügyelni kell, hogy a táppénzfegyelem megszilárdítását célzó intézkedések semmiképpen ne sújtsák azokat,- akik betegségük miatt indokoltan maradnak távol munkahelyükről. Azoknak a gyógyulását, akik jogosan kérik keresőképtelenné nyilvánításukat, a táppénzes ápolással is elő kell segíteni. A tárgyilagos elbírálásra törekvő orvosokat szakmailag, társadalmilag támogatni kell, szükség esetén védelmet kell biztosítani számukra. A táppénzes dolgozók aránya és a táppénzkiadások évről évre történő növekédése a táppénzrendszer bizonyos módosítását is szükségessé teszi. Részleges módosításról van szó, mert a jelenlegi táppénzrendszer megfelel alapvető rendeltetésének, a keresőképtelen dolgozóknak a betegség miatt elvesztett keresetét túlnyomórészt pótolja. A táppénz kiszámításának módját a társadalombiztosítási törvénnyel kapcsolatban számottevően egyszerűsítették. Nem történtek azonban olyan változtatások, amelyek a munkáltatókat ily módon is anyagilag érdekeltté tették volna abban, hogy a táppénzes állomány ne lépje túl az indokolt szintet. A Minisztertanács csütörtöki határozata az említett érdekeltség megteremtését célozza, a táppénz kiszámítását egyszerűsíti, s továbbfejleszti a táppénzrendszert. 0 A kormány intézkedése értelmében 1977. január 1-től a három napnál nem hosszabb megbetegedés idejére járó. táppénzt a vállalatok számolják' el. (Ez nem vonatkozik a beteg gyermek ápolása1 címén járó táppénzre, amit továbbra is az eddigi módon számolnak el.) Az intézkedés arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy nagyobb figyelemmel kísérjek az 1—3 napos táppénzes állomány im dokoltságát. és erőteljesebb intézkedéseket tegyenek a rendszerint néhány napos munkaképtelenséggel járó üzemi sérülések elhárítására is. Az említett táppénzt a vállalatok adózatlan nyereségük terhére számolják el, ami azt jelenti, hogy az összegnek körülbelül egyharmada érinti a vállalati alapokat, kétharmada az állami költségvetés nyereségadó-bevételét mérsékli. További új rendelkezés, hogy a táppénz megállapításánál 1977. január 1-től az előző naptári évi keresetet kell alapul venni, nem úgy, mint eddig, a betegséget megelőző három havit. A jelenlegi gyakorlat ugyanis jelentős adminisztrációs munkát jelent olyan esetekben, amikor a dolgozó egy éven belül többször kerül táppénzes állományba. (Az esetek 48 százaléka e kategóriába tartozik.) Az új megoldás a dolgozó számára jobban lehetővé teszi, hogy alaposan ellenőrizhesse a » táppénzösszeg helyességét, ugyanakkor azok számára, akiknek a keresete az év folyamán ingadozik, nagyobb szociális biztonságot is jelent. Mivel a bérek időközben emelkednek, az új módszer ezerint kiszámított napi táppénzösszeg néhány forinttal csökkenhet. Viszont az intézkedéssel egyidejűleg emelik a kórházi ápolás idejére járó táppénz mértékét. A gyógyintézeti kezelés idejére 1977. január 1-től annak, akinek eltartott’ hozzátartozója van, a táppénz eddigi 80 százaléka helyett 90 százalékát, egyéb esetekben az eddigi 50 százalék helyett 70 százalékát kell fizetni. 0 1977. január 1-től, néhány vállalatnál kísérletképpen bevezetik az úgynevezett résztáppénz intézményt is, és a szerzett tapasztalatoktól függően tesznek majd javaslatot az illetékes miniszterek, illetve a SZOT annak kiterjesztésére. Ezzel összefüggésben a túinisztertanács rámutatott arra a tapasztalatra, hogy a hosz- szabb ideig betegeskedők, gyengélkedők egy részénél a munkából való távolmaradás , időtartamát csökkentem lehetne, ha a munkába való visszahelyezésük fokozatosan, csökkentett munkaidővel és résztáppénz biztosításával történne. Ezt a módszert vezetik be kísérletképpen és a tapasztalatok alapján döntenek annak ki- terjesztéséről. (MTI) t ; ■ÍMJÍVmk • Géppel
