Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-12 / 61. szám

I 1976. március 12. 9 PETŐFI NÉPE • I Száz éve, 1876. március 12-én született dr. Madzsar József. MONDJÁK: a polihisztorok kora lejárj. Az ismeretanyag minden tudományágban úgy fel­halmozódott, hogy nem csekély feladatot vállal magára az, aki egy részterületnek tudós'ismerő­je kíván lenni. Századunk küszö­bén, amikor Madzsar Józsefnek, a nagykárolyi postamester fiának életútja indult, az egyetemes tu­dóst övező megbecsülés már csak keveseknek jutott osztályrészül. . Szülővárosában végezte el a gimnáziumot, majd 1899-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen nyert diplomát. Szak­mai tevékenységének első éveit Árkövy József professzor fogá­szati klinikáján töltötte. Szórgal- mát, készségét, és felkészültségét egyebek között a Stomatológiai Közlöny c. folyóirat megindítása és szerkesztése, Valamint számos szakcikk publikálása jelezte. Ér­deklődéséi azonban hamarosan egy súlyos társadalmi gond,, az alkoholizmus ragadta meg. és az absztinens egyesületek . lelkes propagandistája lett. Az ismeretterjesztő munkának nagy szerepe volt abban, hogy látóköre egyre bővült, és hogy az a társadalmi közeg, amelyben mozgott, kiszélesedett. Tudato­san és rendszeresen gyarapította „humán” ismereteit, s így az or- vosí, egészségpolitikai, biológiai és származásiam kérdéseken kí­vül egyebek között társadalom- és vallástörténettel is behatóan foglalkozott. Közvetlen baráti környezetéből ketten voltuk po­litikai látásmódjának kialakulá­sára meghatározó hatással: Jászi Oszkár, a polgári radikálisok ve­zéralakja, és különösen Szabó Er­vin, a századelő egyik legjelen­tősebb társadalomtudósa, akivel együtt részt vett Marx és Engels válogatott írásainak első magyar kiadásában. NYUGTALAN tudásvágyának, és nem utolsó sorban Szabó Er­vin befolyásának tudható be, hogy 1911-ben feladta jövedelme­ző magánorvosi gyakorlatát, és a Fővárosi Könyvtár (ma Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) szolgá­latába állt. Amikor a világhábo­rú kitört, és Madzsar' József érez­te, hogy orvosi tevékenységét nem nélkülözhetik, haladéktala­nul jelentkezett a fővárosi tiszti- orvosi hivatalban, ahol az anya- és csecsemővédelem országos szervezésével bízták meg. A há­ború éveiben így osztotta meg erejét: délelőtt könyvtári felada­tait végezte, míg a nap hátrale­vő részében a Stefánia Szövet­ségben tevékenyekfedett. Munkás­ságának új területén — amíg a hatalmak egymással viaskodtak — Madzsar és munkatársai a gyermekhalandóságnak üzentek hadat. Tudományos eredményei­nek, elsősorban szocialhigiéniai munkásságának elismerését je­lentette, hogy 1917-ben a buda­pesti tudományegyetem orvos­karán a társadalom-egészségtan magántanára lett. A polgári tár­sadalom megbecsülését még egy­szer érezhette életében: az „őszi­rózsás” forradalom idején, mint államtitkár — akkoriban már a Polgári Radikális Párt egyik ál- elnöke — a háború idején elnyo- morodott egészségügy újjászerve­zésére kapott megbízást. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG kikiáltását követően a Munka­ügyi és Népjóléti Népbiztosság egészségügyi főcsoportjának ve­zetésével. majd “a Vörös Hadsereg egészségügyi felügyeletével bízták meg. Hittel és minden tudásával a proletárállamot támogatta. Amikor a tanácshatalmat meg­döntötték, Madzsar sem kerül­hette el a felelősségrevonást. Az állandó zaklatások miatt 1921-ben emigrációba kényszerült. 1924-ben tért vissza Magyar- országra. Mint orvos nem dolgoz­hatott, így különféle lexikonok szerkesztésében vett részt. (1928- ban Madzsar szerkesztésében je­lent meg az első marxista alap­vetésű Társadalmi Lexikon Ma­gyarországon.) Mint a szociálde­mokrata párt tagja, elsősorban a munkások köréljen folytatta az ismeretterjesztő munkát, s egyik vezető egyénisége volt az MSZDP baloldali ellenzékének. 1927-ben felvételét kérte az il­legális kommunista pártba. Szer­vezte, irányította az ellenzéki munkát, mígnem a szociáldemok­rata pártvezetés 1931-ben kizárta a -tagok sorából. ,Üj KMP-felada- ta a legálisan induló marxista tudományos folyóirat, a Társa­dalmi Szemle szerkesztése volt. a lap vezető múnkatársainak 1933-as letartóztatásáig. A bíró­ság egy esztendei börtönbünte­tésre ítélte, de a párt segítségével sikerült a büntetés elől Cseh­szlovákiába, majd a Szovjetunió­ba emigrálnia. 1935 után a moszkvai rádió magyar nyelvű adásaiban sokan hangjára ismer­hettek. HAZÁJA felszábadulását<> esz­méjének diadalát azonban már nem érhette meg. Képtárunk Mint korábban hírül adtuk, a tavalyi — Magyarországon először megrendezett — képzőművészeti világhét programjainak szervezé­séből oroszlánrészt vállalt magá­ra Bács-Kiskun megye. Az üzemi tanácskozótermekben, művelődési házakban és múzeumokban azóta sem lohadt le a kezdeményezések ereje, bár még sok kihasználatlan lehetőség is akad. Ez alkalommal — a Képcsarnok Vállalat tájékoztatója alapján — az ország más városainak már­ciusi rendezvényeit tekintjük át. Rudnay Gyula tanítványa, az ötvenes évek óta rendszeresen ki­állító Schéner Mihály munkái az egri Rudnay Gyula teremben lát­hatóak március 25-ig. A festő­művész a Bács-Kiskun megyei Művelődési Központban is kö­zönség elé lép még az idén. Sé­déi) Éva, aki húsz évvel ezelőtt végezte el a Képzőművészeti Fő­iskolát, Veszprémben mutatkozik be. Vén Emil festőművész a bu­dapesti Mednyánszky-leremben vonultatja fel az elmúlt egy év alatt született műveit. Farkas Adám „szoborgondolatai'’ — ame­lyek egy új szobrászi lehetőség, az „előrerajzolt tér” megragadá­sához készült kísérleti munkák — a Stúdió Galériában tekinthetők meg. Szalóky Sándor akvarell- festő Zalaegerszegen állította ki műveit. Scholz Érik festőművész alkotásainak ez alkalommal Pécs városa adott otthont. Az alföldi tájjal kapcsolatot tartó Nagy Er­nő Sándor festményei Miskolcon, a Szőnyi István-teremben sora­koznak fel. És végül a bajái Göldner Tibor békéscsabai bemutatkozására hív­juk fel a figyelmet, akinek csü­törtökön nyílt meg a- kiállítása a város Munkácsy Mihály-termében. H. F. • Göldner Tibor festfnenyé. Hazánk, megyénk térképének „szélén” tizenkét tantermes isko­lába járnak a katymári pajtások, kétszázötvenem. A bejáratnál két dolog ötlik az idelátogató szemébe: egy több négyzetméteres papírmoza­ikból készült kép. Az ügyes szak­köri tagok munkája. Ä másik egy jókora levelesláda. Negyed­évenként megjelenő újságjuk, a Barátság kívánságládája ez. Itt helyezik el javaslataikat, a kez­dők írásaikat is. Az itt tanuló pajtások külön­leges helyzetben y vannak: nem­zetiség’ iskolába járnak. Igaz, csak a B-osztályba járók tanul­ják a német, illetve a szerb- horvát nyelvet, de beszélni töb- bé-kevésbé minden úttörő há­rom nyelven tud. Hogy ez a tény mennyire meghatározza mun­kájukat, arra Pencinger János, aki harmadik éve vezeti a csa­patot, hívja fel -a figyelmem: náluk minden rendezvény, ün­nepi műsor vagy csapatösszejö­vetel három nyelven zajlik. Ott- jártunkkor éppen prélóra ké­szültek. Az eredetileg szláv ere­detű farsangi vidámságra itt Katymáron — mi sem termé- tesebb — a garai német és a madaras! délszláv úttörőzenekar szolgáltatja a talpalávalót. Az úttörőünnepélyen pedig minden esetben három, népviseletbe öl-, főzött pajtás viszi a zászlót. * A szakköreikről szólva az ifjú képzőművészek szakkörének híre eljutott az egész megyébe. Kü­lönféle technikai eljárásokkal örökítik meg témáikat. Úgy tű­nik legjobban mégis a linó- metszést kedvelik, díszítik vele meghívóikat, plakátjaikat, jut belőle az iskola könyvtárába is megfelelő számmal. Az iskolarádiót is a pajtások kezelték, mivel azonban műsza- • kilag nem volt tökéletes, jelen­leg csak zenét és iskolai híre­ket közölnek ezen a módon. Ter­vezik azonban, hogy megjavítják a hangosító berendeziést, pontos műsortervet készítenek, és újból használatba veszik a rádiót. A mozgalom „hivatalos” akciói minden esetben jól, sőt nagysze­rűen sikerülnek. A csapat veze­tői sokat adnak arra, hogy a ki­rándulások és táborozások min­den pajtás számára emlékezete­sek maradjanak. Ilyenformán szerveztek tavaly 10 napos ön­álló csapattábort Káptalanfüre- den, illetve a tavaszi szünet idején kerékpártúrát kilenc köz­ségbe a járás déli részébe. Hogy mennyire szeretnek ki­rándulni, ismerkedni a környék­kel, az abból is kiderül, hogy milyen nagyszerű úttörőtanyát, őrsi búvóhelyeket építettek ki a Kígyós-patak partján, — hála a helyi termelőszövetkezet veze­tőink is, akik a nyersanyagot adták ehhez az akcióhoz. Most egyébként új terveik vannak, a tsz egyik elavult, régi irodaépü­letével, amit a KISZ-fiataloknak szántak. Azt szeretnék, ha a nappali órákban — főleg dél­után — ők, a csapat tagjai is használhatnák ezeket a helyisé­geket. Javában folyik a május 30-ra tervezett jubileumi kiállítás elő­készítő munkája. 1948 szep­temberében alakult katymári csapat első, útkereső éveiből alig maradt írásos dokumentum. Most úttörők és kisdobosok szorgal­masan látogatják a hajdani elő­döket, hogy a kiállításra össze­függő képet mutathassanak be az elmúlt harminc év mozgalmi munkájáról. Javában segítik ezt a munkát az ifi vezetők, akik közül leg­többen a bácsalmási gimnázium­ba járnak, és ha tehetik sietnek haza a régi iskolába. Búcsúzóul a csapatvezető meg­mutatta a kutatómunka eddigi eredményeit. Sok mindent kide­rítettek már a pajtások! Azt pél­dául, hogy Zorn Antal, a járási hivatal munkatársa ennél a csapatnál volt tisztségviselő. Büszkék arra, hogy itt Volt úttörő Nagy György, aki mérnök lett, jelenleg egyik mi­nisztériumunkban dolgozik. Kü­lönös gonddal őrzik Börcsök Er­zsébet levelét, aki részletesen le­írta, hogy úttörőkorában ők ho­gyan dolgoztak. És egy nyakken­dőt, Refle József kiváló tanulás­sal kiérdemelt első vörös nyak­kendőjét. Végül egy névsor kerül elő, azoknak az itt tanító tanároknak a névsora, akik ebben a csapat­ban dolgoztak: Kőhalmi Károly- né, Csengődi] Ferencné, Fekete Mária, Gyuvity Józsefné, Ker­tész Benőné. Az ő emlékeik ösz- szegyűjtése még hátra van. Rejtvényfejtőknek A két héttel ezelőtt közölt rejtvény helyes megfejtése: Garay János. A megfejtők közül az alábbi pajtások nevét sorsoltuk ki, részükre könyvju­talmat küldünk: Farkas Ildikó, Páhi; Musza János, Kalocsa; Petrezselyem Katalin, Lakitelek: Borsik Zoltán, Kecskemét; Vékony Gizi, Tázlár: Cseh ülés, Kiskunfélegyháza. A paj­tások a Diákkönyvtár 1—1 példányát postán kapják meg. Selmeci Katalin AZ EGÉSZ NAPOS OKTATÁS TAPASZTALATAI KISKUNHALASON 9 Hangulatosan berendezett, játékokkal és szemléltetőeszközökkel jól felszerelt osztálytermekben tanulnak az elsősök a kiskunhalasi Fazekas Gábor utcai iskolában. Gyerekek - iskolatáska nélkül Több olyan általános iskola ismeretes Bács-Kiskun megyé­ben is. amely felé nehéz táskák nélkül indulnak reggelente a legkisebbek: az első és második osztályos gyerekek. Nem ci­pelnek magukkal könyveket, füzeteket. Ezek az oktatási in­tézmények levették a szülők válláról az iskolakezdés első éveinek terhét. A családban senkinek nincs gondja a házi­feladatok ellenőrzésére, a leckeírásban való közreműködésre. A szülők csupán a hétvégeken, az ellenőrző könyvecskékből tájékozódnak csemetéjük előmeneteléről, szorgalmáról. Az egész napos oktatás kísérlete'Kiskunhalason a Fazekas Gábor utcai általános iskolában négy évvel ezelőtt kezdődött. Az elsők között ismerték fel az újdonság pedagógiai lehetősé­geit. és talán abban is szerepük volt,’hogy ma már a város szí­té valamennyi intézményében meghonosodott ez a rendszer. „Tökéletesített napközi” Gál Józsefné igazgató vélemé­nye szerint a kísérlet nem „alap­jaiban" változtatta meg a szok­ványos pedagógiai gyakorlatot. Csupán az történt, hogy tökéle­tesítve a napközi otthon rendsze­rét, a délutáni foglalkozásokat ösSzeolvasfcfötták a délelőtti tá- -nítással. . Enru?k eredményekép­pen a tanulók máj- az iskolában annyira elsajátítják a szükséges tananyagot, hogy otthonra nem is marad tanulnjvalójuk. illetve leckéjük. — A városban, de különösen a körzetünkben, igen nagy a napközi otthoni foglalkoztatás iránti igény — magyarázta az igazgatónő. — Ennek következ­tében olyan osztályokat tudtunk összeállítani, hogy délután is az iskolában marad minden gye­rek. A napközi otthoni csoportok lényegében megegyeznek az egyes osztályokkal, a délelőtt és a délután dolgozó pedagógus munkáját úgy szerveztük, hogy az egyik, ne csak tanítson és a másik „csak foglalkozzon” a gye. rekekkel. Az ismeretátadás fel­adatait egyenlően osztottuk el közöttük. Ezért a fiatalok egész nap „tanulnak”, ami azt jelenti, hogy a tanórák között játék, pi­henés, illetve gyakorlások válto­gatják egymást délelőtt és dél­után is. Egy-egy osztálynak két „taní­tó nénije van”, akik rendszerint felosztják egymás között a tan­tárgyakat. Ez azzal az előnnyel jár, hogy ki-ki az egyéniségé­nek leginkább megfelelő szakte­rületben mélyedhet el. Beszélgetésünk során az isko­la vezetői arról is tájékoztattak, hogy az egész napos osztályok fiataljainak előrehaladása gyor­sabb, mint a szokványos tanuló- csoportoké. A tanulók közötti különbségek is gyorsabban ki­egyenlítődnek, a gyerekek ele­ven befogadóképessége olykor még a pedagógusokat is meglepi. Karácsonyra már minden ne­hézség nélkül olvasnak, és az is­kolavezetés legnagyobb gondja, hogy elegendő mesekönyvvel lás­sa el őket. Játszósarok és önállóság Effinger Ferencné, az I. ib. osz­tályban tanít. Szívesen tájékoz­tat napi munkájának gondjairól és örömeiről. — Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy mennyire népszerű a szülők között az egész napos is­kola — mondta. — Azt szeretnék, ha a harmadik- és a.-negyedik osztályokban is folytatódna. Eb­ben az , óhajban, bizonyos., kénye­lemszeretet is megnyilvánul, pe­dig nem helyes, ha a mamák és papák „kívülről” szemlélik gyermekeiknek a világgal való megismerkedését, tudásuk gya­rapodását. A „mindent az isko­lára bízni” elv bizonyos mérté-, fcig gyengíti a tanulói önállósá-' got, sokan később nehezén tér­nek át az otthoni tanulásra, lec­kekészítésre. Ez a gond csak a szülőkkel közösen oldható meg. Az egész napos rendszer egyik előnye, hogy csökkenti a gyer­mekek számára a kötetlen óvo­dai és a „padkényszerrel” dol­gozó iskolai foglalkozások kö­zötti, nem lényegtelen különbsé­get. A Fazekas Gábor utcai is­kola alsótagozatos tantermeiben játszósarkokat rendeztek be a tanulóknak. Aki befejezte szám­tan- vagy írásfeladatát, nyugod­tan felállhat padjából, és hát­ramehet játszani. Játék és tanulás célszerűen váltogatja, egymást a nap folya­mán. A reggeli „nehéz” írás-ol­vasás órát kötetlenebb időtöltés váltja 1 fel, A pedagógusok bábo­zással. meséléssel, vetítésekkel, sétával vagy sportf sgla! hozással kötik le a gyerekeket. A gyakor­lást ebéd, majd a nihenést is­mét nehezebb óta követi, de a hazaindulás előtt a tanulóknak még mindig marad idejük kö­tetlen játékra. A nevelők véleménye szerint az új rendszer pedagógusoknak, szülőknek és gyermekeknek egyaránt előnyöket kínál. Beve­zetéséhez viszont nem kevés tár­gyi, elsősorban tantermi feltétel megteremtése szükséges. Nagy fontosságú a két, azonos osztály­9 Újdonság az osztálytermekben berendezett játszósarok, ahol a gyerekek kipihenhetik az „egész napos” tanulás fára* dalmait. ban dolgozó tanító oktatási-ne­velési elveinek azonossága is. mert csak egymással tökéletes összhangban végezhetik munká­jukat eredményesen. A kísérlet A négy éve meghonosított rendszer elegendő tapasztalatot szolgáltatott a tanulságok ősz- szegezéséhez. Az egész napos ok­tatás minden kétséget kizáróan megkönnyíti az első osztályosok beilleszkedését az iskolai életbe, gyorsítja a tanulók előreha­ladását, és segíti az elmaradot- tabbak felzárkózását. Tehermen­tesíti a szülőket, és bizonyos mértékben csökkenti a pedagó­gusok túlterheltségét is. Mint minden újításhoz, így en. nek bevezetéséhez is csak nagy körültekintéssel szabad hozzá­kezdeni. Az első osztályosokat a tanév kezdése előtt alapos, is­kolaérettségi vizsgáknak kell alá­vetni, mert egy-egy problemati­kus tanuló megzavarhatja a kö­zösség munkáját. Különösen vo­natkozik ez azokra az intézmé­nyekre, amelyekben — mint Kis- kunhalason — „automatikus to vábbaaladás” rendszerében ta­nulnak a fiatalok; nincs bukás és nem visznek haza a hagyó mányos értelemben vett bizonyít­ványt sem. Tekintettel arra, hogy a.7, iskola átvállalta sok szülő délutáni, esti gondját, a gyere­kekkel való törődését — a peda­gógusoknak fokozottabban kell ügyelni, a tanulói önállóság ki- fejlesztésére — a nevelőközösség és a családok közötti szoros együttműködés alapján. Pavlovits Miklós Indul a Fiatalok Könyvtára-sorozat A Móra Kiadó Kozmosz szer­kesztősége elindította a Fiatalok Könyvtára sorozatot: két éven át összesen 24 kötetben adja közre azokat az irodalmi remekműve­ket, amelyek hozzásegítik a fiata­lokat a társadalmi fejlődés folya­matainak, forradalmi változásai­nak jobb megismeréséhez, meg­értéséhez. A sorozat klasszikusok műveivel és nagy sikerű kortárs irodalmi alkotásokkal mutatja be a társadalmi fejlődés sorsforduló­it, kiemelkedő szakaszait, a rab­szolgatartó társadalomtól napja­inkig. A 24 kötet kiválogatásánál az a cél vezette a szerkesztőséget, hogy e művek segítségével, az olvasni szerető, tájékozódni vágyó fiata­lok — elsősorban pályakezdő ifjúmunkások és szakmunkásta­nulók — úgynevezett alapművek­hez juthassanak, ezekkel egészít­hessék ki, vagy éppen alapozhas­sák meg házi könyvtárukat. Az ízléses kivitelű, sorozatjelző emblémával ellátott könyveket a több millió forintos állatni támo­gatás eredményeként, 11—24 fo­rintos áron vásárolhatják meg a fiatalok. A sorozat Howard Fast: „Spar­tacus” című művével indult meg; ezt követi Darvas József: „A tö­rökverő”, Romain Rolland: „Co­las Breugnon”, Victor Hugo: „Ki- lencvenhárom”, Honoré de Bal­zac: „Goriót apó” című regénye. „Föltámadott a tenger”... cím­mel értékes válogatás jelenik meg az 1848—49-es magyar for­radalom és szabadságharc irodal­mából. Még az idén napvilágot lát Émile Zola: „Germinal”, Hein­rich Mann: „Az alattvaló”, Mák- szim Gorkij: „Az anya”, Valen- tyin Katajev: „Távolban egy fe­hér vitorla”, Jack London: „A vaspata”, valamint Hidas Antal: „Márton Ss barátai” című regé­nye. (KS) IA katymári képzőművészszakkör linómetszet-albumából Szeghegyi Ferenc, illetve Ginda Éva munkái.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom