Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-12 / 61. szám

IDŐJÁRÁS Várható ldójárás ma estig: általá­ban kevés felhő, csapadék már nem valószínű. Reggel erősen párás leve­gő, helyenként köd. Az élénk. Időnk ént erős, mérsékelt változó Irá­nyú szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában mínusz S, mínusz 10 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 0—plusz 5 fok között. (MTI) Kádár János fogadta a Chilei Kommunista Párt küldöttségét LÁTOGATÁS KECSKEMÉTEN ÉS BAJÁN VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA kxxi. évi. 6i. szám Ára: 90 fillér 1976. március 12, péntek ' Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának el­ső titkára csü. törtökön az MSZMP KB székházában fogadta a Chi­lei Kommunis­ta Párt ha­zánkban tar­tózkodó kül­döttségét, (ame­lyet Volodia Teitelboim, a politikai bizott­ság tagja, a kb titkára vezet. A szívélyes, elv. társi légkörű találkozón vé­leménycserét folytattak' a nemzetközi . helyzet és a munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, a két test­vérpárt együttműködéséről. A megbeszélésen részt vett Ezelőtt 16 évvel Baján hirdették meg először a KISZ la­kásépítő akcióját, amely országos méretben bntakozott ki. Azóta új formák és lehetőségek teremtődtek.. Az if júsági la­kásépítés azonban az elmúlt öt évben fejlődött legerőtelje­sebben. Fontos társadalmi és politikai feladat, hogy az V. öt­éves tervben ez tovább bővüljön. Azért is, mert az együtt­működésre a korábbiaknál nagyobb lehetőség van, ez pedig nem más, mint új tartalékok feltárása, s azoknak a lakás­gondok enyhítésére való kiaknázása. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta és elfogadta a külügyminiszter elő­terjesztését az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányában foglaltak végre­hajtására eddig tett és a jövőben tervezett intézkedésekről. A kormány jóváhagyta az Or­szágos Tervhivatal elnökének je­lentését az 1976—.1980. évekre szó­ló magyar—kubai tervegyeztető tárgyalásokról. A külügyminiszter jelentést tett dr. Erich Bielkával, az Oszt­rák Köztársaság külügyminisz­terével március 2—3-án Graz­ban, illetve Szombathelyen foly­tatott tárgyalásairól. A határmenti találkozó során a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a kétoldalú együttműködés helyze­téről és további fejlesztéséről folytattak megbeszéléseket. A kor­mány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az építésügyi városfejleszté­si miniszter ' előterjesztésére a kormány állami nagyberuházás­ként hagyta jóvá a Bélapátfalvi Cementgyár beruházási javasla­tát. . A kormány jóváhagyta az egészségügyi és a munkaügyi mi­niszter, valamint a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa előter­jesztését a táppénzfegyelem erő­sítése érdekében teendő intézke­désekről. valamint határozott a táppénzrendszer 1977. január 1-én életbe lépő módosításáról. A mezőgazdasági és élelmézés- ügyi, valamint a kohó- és gépipa­ri miniszter előterjesztése alap­ján a kormány határozatot ho­zott a mezőgazdasági, élelmiszer- ipari és erdészeti gépgyártás fej­lesztésével, irányítási, szervezeti rendszerének korszerűsítésévéi kapcsolatos feladatokról. A Fővárosi Tanács elnöke je­lentést tett a budapesti ipari üze­mek kitelepítésére vonatkozó ha­tározat végrehajtásáról. A Mi­nisztertanács a jelentést elfogad­ta. és r- határozatot hozott a to­vábbi intézkedésekre. Az Országos Találmányi Hiva­tal. elnökének előterjesztése alap­ján a kormány rendeletben sza­bályozta a szabadalmi ügyvivői tevékenységet. A kulturális miniszter javasla­tára a kormány határozatot ho­zott a Magyar Népköztársaság ki­váló művésze és a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze ki­tüntető címek 1976. évi adomá­nyozására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Volodia Teitelboim és Kádár János. (MTI-fotó — Vigovszki Ferenc felvétele — KS.) Gyenes András, az MSZMP Köz. ponti Bizottságának titkára és Nagy Gábor, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője. Türr István- emlékünnepség Baján 3. oldal Hasznosítjuk a szennyvizet ’ 3. oldal Segítek embertársaimon 4. oldal Szabály az életért 4. oldal Gyerekek — iskolatáska nélkül 5. oldal Üttörőélet 5. oldal Sport 7. oldal Néhány mondatban talán ez­zel méltatható az Állami Ifjú­sági Bizottság ankétja, amely tegnap délelőtt kezdődött Kecs­keméten a Tudomány és Tech­nika Házában, a tizennégy me­gye, az Építési és Városfejlesz­tési, valamint a ' Pénzügyminisz­térium és a SZÖVOSZ, az Álla­mi Ifjúsági Bizottság és az MT Tanácsi Hivatala képviselőin, munkatársain kívül részt vett a tanácskozáson Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, s Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Gádor József, a Kecskeméti Városi Tanács elnöke bevezető­jében többek között arról szólt: meg kell találni a módot és le­hetőséget arra, "hogy hogyan le­het a pénzbeli hozzájárulásokat növelni az emelkedő lakásárak mellett? Lugosi Gábor, az ÁIB titkárságának helyettes vezetője bevezető előadásában elmondta, hogy a KISZ égisze alatt. 1975- ig összesen 10 ezer lakás épült az országban. Kiemelte annak a politikai jelentőségét, hogy az előző tervidőszakban a lakások 40—50 - százalékát az országban fiatalok kapták, , s bevált Buda­pesten és a vidéki nagyvárosok­ban is a szobabérlők háza, amely biztosíték egy fiatalnak, hogy öt éven belül lakáshoz jut. Aláhúzta, hogy mindmáig az ifjúsági lakás­építő szövetkezeti forma a leg­kedvezőbb, bár gondot jelent, hogy a modern építési technoló­giák alkalmazása miatt a tagok saját munkájának a lehetősége szűkült, s lassan a területelőké­szítésre korlátozódik. Megemlí­tette a csepeli példát, ahol 27 vállalat fogott össze 450 ifjúsági lakás építésére. Referátumában dr. Major Im­re, a megyei tanács elnökhelyet­tese áttekintést adott a lakás­viszonyok alakulásáról a felsza­badulástól napjainkig. Rámuta­tott, hogy Bács-Kiskunban az országos átlagnál rosszabb a la­káshelyzet, ugyanis az állomány 64 százaléka egyszobás, 70 -szá­zaléka pedig vertfalú ház. Az új ötéves tervben épülő 25 ezer lakás 40 százaléka lakótelepi for­mában készül el, s biztató, hogy a múlt év utolsó negyedévében a lakásépítő szövetkezetek össze­sen 1850 lakás építését kezdték el. Az előadást és a referátumot követő vitát Németh Ferenc ve­zette, majd az ankét résztvevői megtekintették a műkertvárosi és a széehenyivárosi lakótelepeket, a hamarosan elkészülő garzon- házat. Ma Baján folytatódik az ankét, _ Cs. K. Életmentő szekrények - Soltvadkertről A Medicor Művek önálló ipari üzemet fejlesztett ki Soltvadker- ten, a helyi Szőlőskert Szákszö­vetkezet korápbi melléküzemágá­ból. A telephelyen a koraszülött csecsemők életben tartását szol­gáló . inkubátorok készülnek. Az évi termelés meghaladja a kétezer darabot. Több mint százan talál­nak itt foglalkoztatási alkalmat, és tervek szerint tovább bővül a létszám. A Medicor Művek és a szakszövetkezet megállapodása értelmében * a mezőgazdasági csúcsmunkák idején a dolgozók egif része a földekeji segíti a leg­fontosabb teendők elvégzését. I Képünkön: exportra készül­nek a gumikerekeken gördülő inkubátor-szekrények. (Pásztor Zoltán felvétele.) Ezernyolcszáz hektár áj szőlőültetvény Az állami gazdaságok terveiből A fejlődés megtervezése, a tudatos jövőbelátás a szocia­lista mezőgazdasági nagyüzemeknek egyik sajátossága. Az Állami Gazdaságok Bács-Kiskun megyei Főosztályán is ösz- szegezték azokat az adatokat, amelyek jelzik az elmúlt év eredményeit és meghatározzák a további fejlődést. Szezon előtt Szűkszavú hírben említették a lapok, hogy az egyik szak- szervezet elnökségi ülésén tár­gyalta a szaktanács üdülésre vonatkozó határozatának vég­rehajtását. Az 1974-ben szüle­tett határozat célja az üdülés­sel kapcsolatos szakszervezeti tevékenység további javítása volt. Eredménye pedig már egy év távlatában is megmu­tatkozott. Tavaly 1 millió 20 ezren töltötték szabadságukat a szakszervezeti és a vállalati üdülőkben. A több mint egy­millió ember mintegy másfél milliárd forint értékű borí­tékon kívüli juttatást kapott, ezáltal. Köztudomású, hogy az új,- korszerű üdülők működési költségé igen magas, a kiadá­sok egyébként minden; üdülő-' ben növekedtek. Jellemző, hogy a beutaltak térítési díja már az 1960-as években is csak mintegy 30 százalékát fe­dezte a tényleges költségek­nek, 1974-ben pedig 20 száza­lékra csökkent ez az arány. Ezért vált szükségessé a SZOT elnökségének határozata az üdülőépületek minőségi és szolgáltatási színvonalától füg­gő differenciálásról, három csoportba sorolásáról és az ennek megfelelő új térítési rendszerről. A szakszervezeti központi vezetőségek, elnökségek, a szakma sajátosságainak, figye­lembevételével, tkülön határo­zatban szabályozták, milyen elvek szerint biztosítsák a dif­ferenciált, az üdüléshez nyúj­tott anyagi támogatást az alap­szervezetek. A differenciálásból eredő évi 32 millió forint pénzbevétel rendeltetése a színvonal továb­bi emelése, az üdülés, mint fontos szociálpolitikai feladat tökéletesebb megvalósítása. Ezt a célt. szolgálta a családos üdü­lés új formáinak bevezetése: a szülők, ma már kétéves gyer­meket is magukkal vihetnek üdülni. Kismamák — gyer­mekgondozási szabadságon le­vő anyák — a szükséges , egészségügyi feltételek birto­kában, már hathónapos gyer­mekkel is nyaralhatnak. Ifjú házasok részére vezették be az egyhetes üdülést. A tavalyi többletbevételből finanszíroz­ták például a Balatonszántó- don létesülő 46" faházból álló, 310 személyes nagycsaládos üdülőtelepet, amely már az idén fogad vendégeket. Jóllehet a családok közös pihenési lehetőségei bővülnek, a helyzettel mégsem elégedet­tek a szakszervezetek. Részben azért, mert a hely még jóval kevesebb, mint az igény, rész­ben pedig azért, mert nagy családnak — a jelentős ked­vezmények ellenére — sem ol­csó az üdülés. • Az üdülési határozat egyik eredménye, hogy a beutaltak 'között tovább növekedett a munkások aránya. A szakszer­vezetek súlyt helyeznek arra, hogy a legszínvonalasabb üdü- . lökben elsősorban fizikai dol­gozók kapjanak helyet. Elé­gedetlenek azonban a koráb­binál ugyan lényegesen jobb, de a tényleges számarányt még mindig nem tükröző lét­számukkal. A további javulás a határo­zat fokozott érvényesülésétől, az üdülési munka mozgalmi jellegének erősödésétől függ: a talán szólamnak tűnő, de na­gyon megszívlelendő „az üdü­lés a jó munka jutalma” kivá­nalom megvalósulásától. L. M. \ A csaknem 9 ezer hektáros szőlőültetvényeken csaknem 66 ezer tonna szőlőt termeltek az elmúlt esztendőben, szemben az 1974-es 54 ezer tonnával. Az ez évi célkitűzés a hektáronkénti 80 mázsás ‘termésátlag elérése. Ebben sokat tesz az öt rendszer- gazda, a Kecskeméti-szikrai, a Kiskőrösi, a Kiskunhalasi, a Hosszúhegyi és a Kunbajai Ál­lami Gazdaság. A hozzájuk csat­lakozott partnergazdaságoknak átadott korszerű technológia se­gítségével növelik a termésho­zamokat. A megye állami gaz­daságai tavaly több mint 800 ezer hektoliter bort értékesítet­tek a pezsgővel együtt. A múlt évi 230 hektár új tele­pítésű szőlőt a tervidőszak vé­gére további 1800 hektárral nö­velik. Törzsültetvényeket .alakí­tanak ki, amelyek biztosítják a i szaporítóanyag-ellátást. A Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság, mint rendszergazda az együttműködé­si szerződés alapján tovább fej­leszti az oltványkészítést és a gyökeres szőlővessző-előállítást a Kiskunhalasi és a Kunbajai Ál­lami Gazdasággal közösen. A tervidőszak végére 1900 hek­táron termelnek majd paradicso­mod, fűszerpaprikát, csemegeku­koricát, zöldborsót és spárgát a megye állami gazdaságai, a múlt évi 1150 hektárral szemben. Bár jelentős a gazdaságok gyümölcs- termesztése, a fajták között aránytalanság van. A 4100 hek­táros gyümölcsös többségét az alma teszi ki és kevés a csont­héjas. Ez utóbbiak rekonstruk­cióját megkezdték, új meggyese- •ket telepítenek, így 1980-ra nő a gazdaságok gyümölcstermő terü­lete is. A vetésszerkezet azonban nem változik lényegesen. Fő növény­ként ezután is á búzát és a ku­koricát termesztik. Kukoricát az elmúlt esztendőben csaknem 10 ezer hektáron termeltek és 68 mázsás hektáronként^ átlagter­mést értek el. A búza vetésterü­lete a tervidőszak végére', vala­melyest növekedni fog. a több mint 4 ezer hektáron termelt lucerna 68 'mázsát adott hektá­ronként. Kiemelkedő volt a nap­raforgótermés. A bácsalmási' napraforgó-termesztési rendszer­hez tartozó gazdaságok termésát­laga megközelítette a hektáron­kénti 20 mázsát, a Bácsalmási Állami Gazdaságban pedig meg­haladta a 24 mázsát. A megye állami gazdaságai to­vább fejlesztik állattenyésztésü­ket. Az alig több mint 7 ezres tehénállományukat 1980-ra i meg­közelítőleg 10 ezerre növelik, aminek csaknem fele húshasznú, a többi tejelő állomány lesz. Cé­lul tűzték ki a tejtermelés nö­velését. A , jelenlegi 3491 literes tehenenként! éves hozamot 4300 liter fölé akarják emelni. Ennek megvalósítására tovább folytató ják a már korábban megkezdett fajtaátalakító keresztezéseket. Kiválogatják a jól tejelő egye- deket, így a húsmarha-értékesítés csak kis mértékben, mintegy 2000—2500-zal nő 1980-ig. Fejlesz, tik a sertéstenyésztésüket is. Az elmúlt esztendőben 180 ezer hí­zót értékesítettek, legtöbbet a Bajai, a Bácsalmási és Városföl­di Állami Gazdaság. A tervek szerint a technológia korszerűsí­tésével a tervidőszak végére mintegy 26 százalékkal növelik sertéshizlalásukat a megye álla­mi gazdaságai. B. Z. • A Kiskőrösi Állami Gazdaság bocsa] bor kombihát ja. f Országos ifjúsági szövetkezeti lakásankét

Next

/
Oldalképek
Tartalom