Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-07 / 57. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 57. szám Ára 90 fillér 1976. március 7. vasárnap Kádár János hazaindult Moszkvából MOSZKVA Szombaton délután vonattal indult haza Moszkvából a Kádár János, az MSZMP KB első titkára által vezetett magyar pártdelegáció, amely részt vett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusán. Ugyancsak szombaton Belgrád- ba utazott a szovjet fővárosból a kubai pártdelegáció, élén Fidel Castróval, a Kubai KP Központi Bizottságának első titkárával, Kuba miniszterelnökével. Tegnap nyilvánosságra hozták Moszkvában „A Szovjetunió népgazdasága 1976—80. évi fejlesztésének fő irányai” című dokumentumot. Mint ismeretes, a dokumentum előterjesztése a kongresszuson a harmadik napirendi pontként szerepelt, és egy kilenc- ventagú bizottság egészítette ki a vitában elhangzott javaslatokkal,. módosításokkal. (MTI) ZENEKAROK, TÁNCCSOPORTOK, KÉPZŐMŰVÉSZKÖRÖK Öntevékeny művészeti közösségek a megyében AP 1 1 9 7 6 A művészeti nevelés- a közművelődési munka egyik legösszetettebb területe. Az amatőr együttesek ugyanis nemcsak a közös együttlél nevélő erejével hatnak tagjaikra. A csoportok munkájának lényege „kifelé”, a lakóhelyek kisebb-nagyobb közönségé felé is irányul, tevékenységük elismerése ezért társadalmi jelleget kap. Az irodalmi színpadok fellépéseit, a fotósok, képzőművészek kiállításait, a táncosok, kórusok bemutatóit a nyilvánosság előtti szereplés izgalma fűszerezi és ez adja meg tevékenységük lényegét. Az elmúlt évtized alatt lényegében megváltozott az amatőr , művészeti csoportok szerepe. Míg az ötvenes években a kultúra hordozóinak, illetve terjesztőinek szerepkörét is el kellelt látniuk, .addig a televízió elterjedése nyomán megszűnt a községi színjátszók, zenekarok jelentősége a kisebb települések közművelődési életében. Ezzel együtt viszont megnövekedett a közösségi élet belső, nevelő szerepe és nagyobb súlyt kapott - a tagok valóságos önművelése, képességeik. adottságaik, ízlésviláguk fejlesztése. Az öntevékeny csoportok száma. összetételük, tevékenységük jellege a közművelődés tartalmának meghatározói. Bács-Kiskun megyében több mint ötszáz különböző amatőr együttes dolgozik. Számuk a múlt év során tízzel gyarapodott. Ám ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy Kecskeméten a megyei művelődési ' központban 1974-ben harminc új közösséget szerveztek, akkor bizonyos csökkenés tapasztalható a megyében. A legtöbb csoporttal a bajai járás büszkélkedhet (108). a legkevesebb (49) Kiskörös -környékén van. A városok közül a megyeszékhelyen a legnépszerűbbek az együttesek (38 közösség dolgozik), míg Kiskunfélegyházán csupán nyolcat tüntetnek fel a nyilvántartások. Az együttesek számának csökkenése 1975-ben Kalocsán mutatkozott a legerősebbnek, a januári _ huszonhárommal szemben az év végén már csak kilenc működött. Színes és változatos képet mutat Bács-Kiskun megye közművelődése a csoportok műfaj szerinti megoszlásának tükrében. Számban is, színvonalban is a legjelentősebbek azok a közösségek, amelyek a folklór hagyományok ápolására kötelezték el magukat, a harmincnyolc népi együttes, a huszonyolc lánc-- együttes, valamint a népdalkörök és a -hangszeres csoportok gyakori szereplései nemcsak a múlt . kulturális örökségének megőrzéséről tanúskodnak, hanem a nemz3tiségi kultúra virágzását is bizonyítják. Kodály Zoltán ,szőkébb hazájának” zenei élete is fejlett, több mint hatvan megyei ifjúsági és felnőtt kórus szolgálja a közös éneklés ügyét. Az utóbbi években egyre többet szerepelnek a bábosok, az amatőr képzőművészek és a fotósok, és szép számban -terjednek a filmklubok is. Népszerűek a társasági tánc, a balettcsoportok, és mind több művelődési intézményben szerveződnek díszítőművész és fafaragó körök. Az öntevékeny művészeti mozgalom.. újjászerveződésében , és megerősödésében igen nagy szerep hárul a megyei művelődési központ területi-módszertani munkáiéra. Tavaly szinte valamennyi műfajban megrendezték a járási és ‘megyei bemutatók sorozatát, amivel szereplési lehetőségeket ■ teremtettek a közösségek számára. Egyben megszervezték a -csoportok vezetőinek rendszeres,, sok estben képesítést. illetve működési engedélyt is, nyújtó továbbképzését és ezzel ;v közösségek tartalmi munkájának elmélyítését és á szakmai ismeretek .gyarapodását segítették elő. Üj és igen hasznosnak ítélhető jelenség a megyében, hogy a közművelődési párt határozatok következményeképpen egvre több üzerp. szövetkezet tart lenn. illetve" támogat egy-egy' művészeti csoportot, együttest. A Kalocsai Népi Együttes, vagy a kiskőrösi szimfonikus zenekar . működése például megoldhatatlan volna a város gazdasági egységének rendszeres anyagi segítségé nélkül. Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22 paragrafus (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1976. március 18-án, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszakon a kormány várhatóan előterjeszti a honvédelem, valamint az emberi környezet védelmének törvényjavaslatát, a kohó- és gépipari miniszter pedig beszámol a tárca felkészüléséről, az V. ötéves terv és az 1976. évi terv végrehajtására, különös tekintettel a gépipar, valamint a közúti járműfejlesztési program végrehajtásának helyzetére. (MTI) Eredményes középtávú tervidőszakot zárt az idén 25 éves fennállásának megünneplésére készülő Kecskeméti Fémipari Szövetkezet. A kecskeméti városi párt vb elé terjesztett jelentésük szerint a negyedik ötéves terv idején termelési érték az évi 105 millióról 186 millió forintra emelkedett, s eközben dolgozóinak létszáma négyszázról mindössze 435-re nőtt. Egyik fő célkitűzése volt a szövetkezet tagságának, hogy termelőrészlegeit korszerű, középüzemmé fejlesszék. Ezt 18 millió forintos beruházással el is érték. Az üzemfejlesztés egyik fontos előfeltétele vol't, hogy még a tervidőszak elején profiltisztítást hajtsanak végre. Ennek eredménye lett, hogy 1971-től már csak alumíniumtermékek gyártásával foglalkoztak. Olyannyira helyesen - választották ki a megfelelő termékféleségeket, hogy például alumíniumcső húzást a Székes- fehérvári Könnyűfémmű mellett csak ez a szövetkezet végez, az egész országban. Hasonló volt a helyzet 1975 végéig az alumínium keskenyszalag gyártásával, is, ezt azonban január 1-én átadták egy új fnotai üzemnek. Készárugyártásban is országos szerepkörig‘tijltütt be a kecskeméti szövetkezet. Ilyen termékük többek között | kereskedelmi konténercsalád, a mezőgazdaság részére fólia vázszerkezetek, gyümölcsszedő állványok a húsipar részére pedig a húsostálcák és rakodózsámolyok készítése. Különösen nehéz volt a szövetkezet számára az' 1975-ös esztendő. Az első félévben nem kaptak elegendő anyagot s a szállítmányok sem érkeztek a megfelelő ütemben. A csőhúzó üzemben előfordult, hogy két hétig is szüneteltetni kellett a termelést. A dolgozókat emiatt másutt voltak kénytelenek dolgozatni. A második félévben pedig időnként olyan mennyiségben kaptak anyagot, ami pénzügyi zavarokat okozóit. Ebben az időszakban derült ki igazán, hogy a pártszervezet mennyire jó partnere a gazdasági vezetésnek. Taggyűléseken, termelési tanácskozásokon, bri- gádévtekezleteken mozgósították a dolgozókat a termelési feladatokra. Ugyanakkor a gazdasági vezetőket is rendszeresen beszámoltatta a pártszervezet a határozatok nyomán hozott intézkedések végrehajtásáról. Sőt, a részfeladatokról az üzemi középvezetők is számot adtak. Éves tervét végül a Kecskeméti Fémipari Szövetkezet túlteljesítette, s az előirányzott 170 millióval szemben 186 millió forint értékű árut termelt, a tervezettnél 15 dolgozóval alacsonyabb lészámmal. A brigádok a vállalt 35 ezer normaórával' szemben 50 ezer normaórát takarítottak meg.' A szövetkezet a tervezett 3.2 millió forintos tőkés exportját 6 millió fonóira teljesítette. Az elmúlt év eredményeihez # Kereske. ' delmi konténerek készülnek a Kecskeméti Fémipari Szövetkezetben. tartozik, hogy nagy gondot fordítottak a termelés növelésére, a korszerű 'technológia szempontjából fontos oktatásra is. Az 1974'75-ös tanévben 25-en végeztek általános, 18-an középiskolái, egy dolgozó egyetemre, egy pedig egyetemi előkészítőre járt. Hegesztő : tanfolyamra húszán jártak, pártoktatáson és marxista —leninista estti egyetemen pedig harmincnégyen vettek részt. Hasonló arányú az ifiéi beiskolázás is A iy. ötéves terv sikeres befejezésével és ipegfelelő gazdaságpolitikai intézkedésekkel a szövetkezet megalapozta az új tervidőszak célkitűzéseinek végrehajtását is. Az 1971—75 között eszközölt épület- és gépi beruházások, a ‘termelés gondos műszaki előkészítése a termékek sorozatgyártásának felszerszámozása, a szocialista brigádok felkészültsége az idei tervek megvalósításához biztos alapot nyújt. Igaz, a keskeny alumíniumszalag gyártása 30 millió forintos termelés- kiesést jelent. Ezt pó'jig csak a jóval munkaigényesebb alumínium szobalétra készítésével tudják pótolni. Ez esetben sem a létszámöveléshez folyamodnak; hanem normaóra-megtakarítást terveznek. A szövetkezet beruházásit tervében egy 15 millió forintos ráfordítással létesülő eloxáló üzem szerepel. Ez lehetővé teszi termékeik magasabb szintű gyártását, valamint a készáru-termelési tervük bővítését. Esztétikusább kivitelben készíthetik • gyártmányaikat, hiszen az új üzem a színes eloxálást is lehetővé teszi. Mindez olyan vonatkozásban is érezteti hatását, hogy az idén már 10 millió forintos exporttal számolnak. N. O. (Pásztor Zoltán felvétele) MM az évszázadnak, amelyben élünk, történelmileg• az a * legfontosabb jellemzője, hogy a gyenge és elmaradott cári Oroszország helyén, a Föld egyha. todán megszületett az új világ, a szocializmus első országa; hogy ez elképesztően rövid idő alatt gazdaságilag erős. katonailag te- gyözhetetlen nagyhatalom lett; hogy létrejöttével gyökeresen változtak meg a nemzetközi viszonyok. új feltételek' születtek a forradalmi és nemzeti felszabadító mozgalmak győzelméhezi Mindabban, tehát ami a múlt hat évtizedben. lényeges haladás a világban, benne mm az SZKP, a szovjet kommunisták, a szovjet nép erőfeszítése, harca, a Szovjetunió léte és az egész emberiség sorsára ható szerepe. A most véget ért XXV. párt- kongresszus híven példázta, hogy ezt a szerepet mély felelősségérzettel vállalják a Szovjetunió kommunistái. A kongresszus, amikor valamely nemzetközi kérdésben állást foglalt, nemcsak a konkrét problémát tette mérlegre, hanem számításba vette va- lamenyi összefüggését is, tudván: döntésével nem csupán saját hazája sorsára és kapcsolataira gyakorol hatást, hanem az egész szocialista közösségre, a haladó és függetlenségi politikát követő országokra, a nemzeti.kommunista és forradalmi mozgalomra, a békéért harcoló erőkre. Közös harcról van tehát szó és a nemzetközi kommunista mozgalom mindegyik osztagának kötelessége vállalni a közös felelősségből reá jutó részt. rmélkül az utóbbi esztendők. H nemzetközi haladása nem, ■*—* lett volna lehetséges. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára is ezt húzta alá a Központi Bizottság beszámolójában: „Szoros együttműködésünk legfőbb alapja, éltetője, és irányító, szervező ereje a szocialista országok kommunista pártjainak megbonthatatlan harci szövetsége, világnézeti egysége, a célok és az akarat közössége”. Nem hallgatott azonban arról sem, hogy „egyes pártok számos kérdésben külön nézeteket vallanak". Mégis, a tényeknek megfelelően mutathatott rá arra, hogy az alapvető irányzat, a szocialista országok és pártjaik politikai, gazdasági, katonai és ideológiai összefogottságának erősödése, amely nemcsak nem mond ellent e pártok és országok egyenjogúságának, önállóságuk tiszteletben tartásának, hanem egyenesen feltételezi azt. A kongresszus ebben az internacionalista összefogásban jelölte meg a szocializmus, a haladás erőinek a múlt években elért sikerei alapvető forrását. Ez fontos tényezője volt az SZKP XXIV. kongresszusán elhatározott békeprogram megvalósulásának. Az 1971 óta elért, akárcsak legfontosabb eredmények felsorolása is derűlátással töltheti el a béke és a haladás minden hívét. hiszen ebben a periódusban bontakozott ki a fordulat, a hidegháborúból a nemzetközi enyhülés irányába. Erre az időszakra jut a vietnami népnek a testvéri szocialista országok támogatásával kivívott győzelme az amerikai imperialisták és délkelet-ázsiai csatlósaik felett. Ez idő alatt törték át Latin-Amerika haladó erői a Kuba elleni politikai és gazdasági blokádot. Ebben az időszakban történt meg egyrészt az NDK teljes nemzetközi elismerése, másrészt — ami ezzel együtt kellett, hogy járjon —, az NSZK hivatalosan elfogadta a második világháború következtében kialakult európai határokat. j Szovjetunió diplomáciájául nak oroszlánrésze volt abban, hogy végre összeült és sikerrel zárult az európai biztonsági értekezlet, amelynek az erőszaktól való kollektív lemondásra épülő záródokumentumát 33 európai és két északamerikai állam-, illetve kormányfő írta alá. S végül: nemzetközi sikersorozat az emlékezetes angolai győzelemmel zárult. A program, amelyet a kongresszus az SZKP nerrlzetközi tevékenysége számára adott, az eddigi sikerekből, az adott realitásokból indul ki és azt a gondolatot állítja a középpontba, hogy a nemzetközi enyhülésben eddig elért eredményeket katonai enyhülésnek kell követniük. Meg kell állítani a fegyverkezési hajszát, az új, az eddiginél is pusztítóbb fegyverfajták kifejlesztését. Küzdeni kell a Helsinkiben elfogadott záródokumentum ajánlásainak valóra váltásáért. Mindent el kell követni a leszerelési világértekezlet mielőbbi megtartásáért. A kongresszus olyan viliágért szólít küzdelembe, amely elveti a gyarmati és faji elnyomás minden formáját és amelyben még kedvezőbbek lesznek a feltételek a békéért, a szabadságért, függetlenségért és valamennyi nép teljes egyenjogúságáért' vívott harchoz. TkTem kétséges, hogy ez a kongresszus a béke és a Ü ’ haladás erői számára világszerte újabb nemzetközi sikerek forrása lesz. A XXV. kongresszus nemzetközi anyagát tanulmányozván a büszkeség és a szolidaritás érzésétől eltelve, számunkra is irányadó program birtokában nézhetünk a jövő esztendők elé. Szabó L. István NEMZETKÖZI NŐN IliiliiilIiiÉillllgl
