Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-28 / 75. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1976. március 28. A KSH jelentése a IV. ötéves terv teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról.) zalékra csökkent,' a vidéki iparé 66 százalékról 69 százalékra emelkedett. Az ipari ágazatok többsége a tervezett ütemben növélte termelését. Legnagyobb mértékben a vegyipar és a gépipar teljesítette túl tervét. Számottevően elmaradt az előirányzattól az építőanyagipar. ■ Az ipari termelés szerkezete főleg a központi fejlesztési programok végrehajtása, valamint a nemzetközi kooperáció fejlődése révén korszerűsödött. A szénhidrogének aránya a népgazdaság energiafelhasználásán belül az 1970. évi 43 százalékról 1975-ben 57 százalékra emelkedett. Ez a széntermelés 10 szá-' zalékos csökkenése, az 1970. évinél 4 százalékkal több kőolajtermelés és 49 százalékkal több földgáztermelés mellett következett be. A szénhidrogének importja jelentősen nőtt, a kőolajé csaknem kétszeresre, a földgázé négyszeresre. A hengereltacél-termelés 31 százalékkal emelkedett. Az alumíniumprogram keretében a bauxittermelés 2 millió tonnáról 2,9 millióra, ja timföldé 441 ezer tonnáról 756 ezerre, az alumínium-félgyártmányoké majdnem 60 százalékkal nőtt. A közúti járműprogram végrehajtása során gyors ütemben nőtt az autóbuszok és részegységek termelése. Egyidejűleg csökkent a traktor- és tehergépkocsi-gyártás. Így a termelés szerkezete gazdaságosabbá vált, jelentősen bővült az export. A számítástechnikai programnak megfelelően a számítástechnikai termékek gyártása többszörösére emelkedett. Jelentősen • nőtt az elektronikus elemek, alkatrészek termelése is. Eszterga-, maró- és fúrógépekből kevesebbet termeltek, mint 1970-ben. A KGST-országokkal együttműködve több új, gazdaságos mezőgazdasági gépfajta sorozatgyártását kezdték meg. Lényegesen meghaladta az 1970. évit az orvosi műszerek gyártása és exportja. A gépipari fogyasztási cikkek közül a háztartási villamos hűtőszekrények termelése 1,8-szeresre, a háztartási villamos tűzhelyeké 3,5-szeresre, a magnetofonoké 43 százalékkal nőtt. A gépiparban az új termékek bevezetése mellett számos korszerűtlen termék termelését megszüntették, a termékcserélődés üteme azonban nem volt kielégítő.A petrolkémiai program alaplétesítménye, a Tiszai Vegyi Kombinát új olefinműve 250 ezer tonna műanyagfeldolgozó. kapacitással megkezdte üzemszerű termelését. A vegyiparon belül a termékszerkezet korszerűsítése a gyógyszeriparban és a gumiiparban volt a leggyorsabb, a műtrágyatermelés — hatóanyag-tartalomban — 22 százalékkal emelkedett Az építőanyag-ipari termékek közül a cementtermelés 1975-ben 36 százalékkal, a vasbeton fö- démgerendáé 21 százalékkal, a húzott síküvegé 55 százalékkal volt több. mint 1970-ben, a fal- burkolócsempe-tecmelés csaknem- meghatszorozódott. Az épí-' tési technológia változásával egyidejűleg a tégla- és a cseréptermelés csökkent. Egyes építőanyagokból jelentős volt az import is. A bútoripar termelése 64 százalékkal nőtt, hasonló mértékű termelékenységemelkedés mellett. A textilipar 24 százalékos termelés- növekedésé a belül a kötsz övéi par 1975. évi termelése 43 százalékkal volt több, mint 1970-ben. Az élelmiszeripar ágazatai közül legnagyobb mértékben a hús- és a söripar termelése nőtt, 39, illetve 48 százalékkal. 1974-ig még a leggyorsabban fejlődő ágazatok közé tartozott a tartósítóipar, termelése azonban 1975-ben, egyes növények kedvezőtlen terméseredmény ei miatt, visszaesett. 1975-ben a tejipar termelésének volumene 24 százalékkal, a malomiparé 7 százalékkal volt több az 1970. évinél. Az ipar értékesítése öt év alatt 35 százalékkal nőtt. Az ipar export célra 51 százalékkal növelte értékesítését. Jelentősen nőttek a termelési kooperáció keretében lebonyolított exportszállítások. A szocialista ipar 1975-ben 1745 200 főt foglalkoztatott, 1 százalékkal többet, mint 1970-ben. Építőipar Az országos építési-szerelési tevékenység a IV. ötéves tervidőszakban az előirányzottnál jóval kisebb mértékben, 28 százalékkal, éves átlagban 5,1 százalékkal nőtt. A növekedés 1972—1973- ban — a beruházások növekedését mérséklő intézkedésekkel ösz- szefüggésben — lassult, a tervidőszak másik három évében, köztük 1975-ben is élénkebb volt. Az építőipari vállalatok 45 százalékkal, az építőipari szövetkezetek 18 százalékkal növelték termelésüket. A tsz-ek építőipari közös vállalkozásai 1975-ben lényegében ugyanannyit termeltek, mint 1970-ben. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma a tervezettnél mérsékeltebben emelkedett, a termelés növekedésének a tervezettnél nagyobb Hányada származott a termelékenység emelkedéséből. Ebben a gépesítés fokozódásának, az előregyártás széles körű elterjedésének volt döntő szerepe. Debrecenben, Szegeden és Budapesten a tervnek megfelelően, Veszprémben és Kecskeméten az eredeti terven felül házgyár létesült. ■ Az építkezések anyagellátása javult. Ebben az építőanyag-ipar és más iparágak termelésnövekedésén kívül szerepe volt annak, hogy egyes építőipari szervezetek is fokozták építőanyag-termelésüket. Ot év alatt 438 ezer lakás épült. 38 ezerrel több a tervezettnél és ezzel az 1961—1975 évekre előirányzott 1 milliós lakásépítési terv 47 ezerrel túlteljesült. Az állami lakásépítés kevesebb, az egyéni lakásépítés több volt a tervezettnél. A lakások 59 százaléka a városokban épült. Az épített lakások átlagos szobaszáma és felszereltsége kedvezőbb volt, mint az előző tervidőszakban. Széles körűvé vált a lakótelepi építkezés, javult a kapcsolódó — szolgáltató, egészségügyi, kulturális stb. — létesítményekkel való ellátás. Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése folyamatosan, évről évre emelkedett és öt év alatt összesen 18 százalékkal, éves átlagban 3,4 százalékkal volt több, mint az előző öt évben. A terv öt évre 15—16 százalékos termelésnövekedést irányzott elő. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek termelése 1971—1975- ben 23 százalékkal volt több, mint az 1966—1970. években. A háztáji és kisegítő gazdaságok, valamint az egyéb kistermelés termékeinek mennyisége az előző öt évhez képest 12 százalékkal nőtt. Ennek a termelés egyes ágaiban — például a sertés- és baromfitenyésztésben, a zöldség- és gyümölcstermelésben — volt fontos szerepe. A mezőgazdaság a? alapy^tő. él^lf]tii§zebeKből — a cukor kivételével — kielégítette-ja lakosság növekvő r< szükségleteit. Jelentősen fokozódott a mezőgazdasági termékek kivitele is. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott, a mezőgazda- sági keresők száma csökkent. Számottevően bővült a mezőgazdaság technikai bázisa, a vonóerő-kapacitás 26 százalékkal nőtt. A nagyüzemekben a gabonabetakarítást gyakorlatilag teljes egészében gépekkel végezték, a kukoricacső- és szárbetakarítás gépesítettsége 85—95 százalékra emelkedett. A cukorrépa- és a burgonyakiszedés gépesítettsége is javult. Az állattenyésztés fejlesztését az állami hozzájárulással épült nagyüzemi sertés- és szarvasmarha-tenyésztő telepek segítették: öt év alatt több mint 380 ezer szarvasmarha és 1,4 millió sertésférőhelyet helyeztek üzembe. A műtrágya-felhasználás a tervezettnél gyorsabban nőtt és 1975-ben 1,8-szerese volt az öt évvel korábbinak. Egy hektár szántó, kert-, szőlő-, gyümölcsös- területre hatóanyagban 270 kg műtrágya jutott, az 1970. évi 150 kg-mai szemben. A növénytermelés az előirányzott 14—15 százalék helyett 16 százalékkal haladta meg az 1966 . —1970 évit. A szemestermények — különösen a két fő termény, a búza- és a kukoricatermés — növekedésében döntő szerepe volt a nagyüzemi módszerek elterjedésének. 1971—1975-ben évente átlagosan 4,3 millió tonna búza és 5,9 millió tonna kukorica termett, majdnem más- félszerese a III. ötéves tervidőszak mennyiségének. A búza hektáronkénti terméshozama 33,2 qNa kukoricáé 41,7 q volt, mintegy 10—10 q-val több az előző öt év átlagánál és 4—5 q-val több a tervezettnél. A gabonatermesztésben elért kiemelkedő eredmények mellett a hazai fogyasztás, valamint az export növelése szempontjából egyaránt fontos zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelés mérsékel- . tebben emelkedett. A burgonya- termés — csökkenő fogyasztás mellett — kevesebb volt, mint az előző öt évben. A cukorrépa- termés annyi volt, mint az előző tervidőszakban, a répa cukortartalma az utóbbi években csökkent A szálastakarmányok termelése lényegében a korábbi szinten maradt. Az állattenyésztés termelése gyorsabban emelkedett, mint az előző tervidőszakban. A termelés növekedése a tervezett 16—17 százalék helyett 21 százalék volt. A fontosabb állattenyésztési termékek közül a vágósertés-termelés emelkedett a leggyorsabban: 1975-ben 1,1 millió tonna volt, majdnem 1,6-szorosa az 1960. évinek. A sertésállomány öt év átlagában meghaladta az előző öt évit, a háromévenkénti jelentős ingadozás azonban még nem szűnt meg, az 1975. év végi állomány az előző évihez képest csökkent, de így is valamivel nagyobb volt az ötéves tervben számítottnál. Az 1975. évi vágómarha-termelés 378 ezer tonna volt, 17 százalékkal több. mint 1970-ben és a tervezettnél is nagyobb. A szarvasmarha- és a ' tehénállomány 1975. végén megközelítően annyi volt, mint öt évvel korábban. a tejtermelés az előirányzott 20 százalék helyett 6 százalékkal emelkedett. A vágottbaromfi-termelés 1975- ben 350 ezer tonna volt, 25 százalékkal több az 1970. évinél. A tojástermelés az 1970. évi 3,3 milliárd darabról 1975-ben 4 milliárd darabra emelkedett. Az erdőterület öt év alatt 75 ezer hektárral nőtt és az időszak végén 1 545 000 hektár volt, az cyszág földterületének 16,6 százaléka. Az 1975. évi 6850 ezer köbméter fakitermelés 14 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. Ezen belül az iparifa- termelés 22 százalékkal nőtt, a tűzifatermelés 13 százalékkal csökkent. A közüzemi vízművek 1970- ben 520 millió köbméter, 1975- ben mintegy 700 millió köbméter vizet termeltek. A tervidőszak végén közműves vízellátásban részesült a lakosság 66 százaléka, az 1970. évi 55 százalékkal szemben. és a lakások 28 százaléka volt bekapcsolva a közcsatornahálózatba. Az öntözésre berendezett terület 1975. év végén 487 ezer hektár volt. Szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok 1975- ben 23 százalékkal több árut szállítottak, mint 1970-ben. Az áruszállításban tovább nőtt a közúti és a csővezetékes szállítás aránya. A vasút áruszállítása 12,2 százalékkal, a tehergépkocsiközlekedési vállalatoké 30,5 százalékkal volt nagyobb az 1970. évinél, a csővezetéken szállított árumennyiség, megkétszereződött. A váiúti ÍÓrgálómban emelkedett a 'nemzetközi- szállítások aránya. A tervidőszak alatt csáknem 800 km vasút forgalmát terelték át közutakra. Mind a távolsági, mind a helyi személyszállításban tovább nőtt az autóbuszközlekedés, valamint a személygépkocsik szerepe. 1975. végén az összes település 99 százalékába lehetett autóbusszal utazni. A vasúti közlekedésben folytatódott a pálya- és gördülőállomány, valamint a vontatás korszerűsítése. A villamosított vonalak hossza öt év alatt 361 kilométerrel nőtt és 1975-ben 1198 km volt, az összhálózat 15,4 százaléka. A vasút a tervezettnél több villamos- és Diesel-mozr donyt szerzett be. Az országos úthálózat fejlesztése során átadták a forgalomnak az M—l-es gyorsforgalmi út Tatabánya és Komárom közötti szakaszát, az M—7-es autópályát Balatonaligáig, valamint a Ba- latonaliga—Zamárdi közötti autó- utat. A meglevő utak több mint 10 százalékát korszerűsítették, szélesítették. Oj hidakat, alul- és felüljárókat építettek. A közlekedési vállalatok a tervidőszakban 4750 új autóbuszt szereztek be, ami a kiselejtezett autóbuszok pótlása mellett 1500 db-bal növelte az állományt. Az ország tehergépkocsi-állománya 34 500 darabbal nőtt. A személygépkocsi-állomány az őt évvel ezelőtti 240 ezerről 580 ezerre emelkedett. Ebből a lakosság tulajdonában 551 ezer volt. . A távbeszélő főközpontok befogadóképessége 120 ezer állomással, az alközpontoké 93 ezerrel bővült. A növekedés kisebb volt a tervezettnél. A tervidőszak folyamán üzembe helyezték az új rövidhullámú rádióállomást Jászberényben, megkezdték Solton a középhullámú adóállomás építését. A tv I. műsorát sugárzó hálózat újabb adókkal bővült, s a vételi lehetőségek javítására átjátszóadók telepítésére került sor. Megkezdődött a tv II. műsorának és a színes adásoknak a közvetítése. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom a nemzeti jövedelemnél gyorsabban, összehasonlítható árakon csaknem 1,5-szeresére emelkedett. A növekedés a szocialista országok viszonylatában volt nagyobb. A nem szocialista országokkal lebonyolított forgalom, különösen az export, a tőkés országokban kibontakozott gazdasági válság következtében mérsékeltebben nőtt. A behozatal összehasonlítható árakon öt év alatt 42 százalékkal emelkedett. A kivitel mennyisége 57 százalékkal emelkedett. Javult az export áruszerkezete. Legnagyobb mértékben, több mint kétszeresére a gépek kivitele nőtt, ezen belül elsősorban a komplett gyárberendezéseké, a műszereké, a közlekedési eszközöké, a szerszámgépeké és egyéb fémmegmunkáló gépeké. Fogyasztási iparcikkekből 1975-ben 56 százalékkal, élelmiszerekből 40 százalékkal exportáltak többet, mint 5 évvel korábban. összehasonlítható árakon a kivitel növekedése meghaladta a behozatalét, folyó devizaárakon számolva azonban az import 109 százalékkal, az export 92 százalékkal nőtt. Ez abból adódott hogy a behozatali árak nagyobb mértékben emelkedtél^, mint a kiviteli árak. A cserearány romlásából származó árveszteség, valamint a kedvezőtlen tőkés exportlehetőségek miatt a forgalomban jelentős passzívum keletkezett. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelemben az öt év forgalmának egyenlege aktív, a nein szocialista országok viszonylatában passzív volt. Beruházás A szocialista szektor beruházásaira öt év alatt — folyó áron — 574 millió forintot fordítottak, az előirányzott 480—500 milliárd forintnál 15—20 százalékkal többet. ~Az összegszerű túlteljesítés ellenére egyes fejlesztések meny- nyiségi előirányzatai nem teljesültek. A tervidőszakban számos nagy- beruházást helyeztek üzembe, közöttük a péti új műtrágyagyárat, a visontai Gagarin Hőerőművet, a Thorez külfejtést, a Tiszai Vegyi Kombinát olefinművét, a budapesti metró kelet-nyugati sza- , kaszát. Az építési beruházások volumene az előző ötéves időszakhoz képest 50 százalékkal, a gépi beruházásoké 60 százalékkal nőtt. 1971—1975-ben az összes beruházás 48,4 százaléka volt ' építés, 42,7 százaléka gép, és 8,9 százaléka egyéb , beruházás, A gépbe- 3 'rijfházá§ökóh''bélüínaz 'frhport gépberuházások .. nőttek nagyobb mértékben, ’de1 á belföldi’ gépberuházások növekedése is jelentős Volt. A szocialista szektorban öt év alatt folyó árakon 519 milliárd forint beruházást helyeztek üzembe. A “ befejezetlen beruházások állománya 1975 végén megközelítően 117 milliárd forint volt. Foglalkoztatottság, jövedelmek, fogyasztás Az aktív keresők száma öt év alatt mintegy 92 ezer fővel, 2 százalékkal emelkedett, és 1976. január 1-én meghaladta az 5,1 millió főt. A keresők száma kisebb mértékben nőtt, mint amivel a terv számolt. A növekedés teljes egészében a nők munkába- állásából adódott, akiknek aránya az aktív keresőkön belül az 1971. január 1-i 41,9 százalékról 1976. január l-én 44,3 százalékra emelkedett. A tervidőszak folyamán a keresők száma a mezőgazdaságban 150 ezer fővel csökkent, a többi ágazatban együttvéve mintegy 242 ezer fővel nőtt. A foglalkoztatottság kis mértékű emelkedése mellett őt év alatt mintegy 1,5 millió dolgozó kötelező munkaidejét csökkentették. 1975 végén a bérből és fizetésből élők 95 százaléka dolgozott rövidített munkaidőben, az öt évvel azelőtti 65 százalékkal szemben. A szocialista szektorban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak névleges havi átlagkeresete — a különféle bérkiegészítésekkel együtt — 1975-ben több mint 35 százalékkal volt magasabb az 1970. évinél. Figyebem- bevéve a fogyasztói árszínvonal csaknem 15 százalékos emelkedését, az egy keresőre jutó reálbér 1975-ben — a tervnek megfelelően — 18 százalékkal haladta meg az 1970. évit. Ezen belül a munkások reálbére 18 százalékkal — az állami iparban dolgozó munkásoké 22 százalékkal a szellemi foglalkozásúaké 17 százalékkal emelkedett. A termelőszövetkezetek közös gazdaságaiból származó keresetek reálértéke összesen kb. 10 százalékkal emelkedett. Ezáltal valamint a tsz-tagok és alkalmazottak számának jelentős csökkenése folytán, a közös gazdaságokból származó egy tsz-tagra és alkalmazottra jutó reálkereset növekedése meghaladta a 30 százalékot. Gyors ütemben nőttek a pénzben! és természetbeni társadalmi juttatások, és arányuk az összes jövedelmen belül az 1970. évi nem egészen 23 százalékról 27 fölé emelkedett. A pénzbem társadalmi juttatások összege öt év alatt 22,1 milliárd forintról 45,2 milliárd forintra emelkedett. Ez mindenekelőtt az idős korúak eltartásához, s a gyermeknevelés költségeihez való társadalmi hozzájárulás fokozódásából adódott. A nyugdíjasok száma 1975 végén 1,8 millió volt, 350 ezerrel több, mint öt évvel korábban. Az egy nyugdíjasra jutó havi átlagos nyugdíj 1970-ben 765 forintot, 1975-ben 1259 forintot tett ki A kifizetett összes nyugdíj összege öt év alatt 13 milliárd forintról 26,8 milliárd forintra emelkedett. A családi pótlék és a gyermekgondozási segély ösz- szege együttvéve az 1970. évi 4 milliárd forintról 1975-ben 9,4 milliárd - forintra emelkedett. A lakosság fogyasztása a tervezettet megközelítően, összesen 28 százalékkal, egy főre számítva több mint 25 százalékkal nőtt. Több fontos élelmiszer — köztük a hús és hal, a tojás, a cukor — fogyasztása a tervezettnél jobban emelkedett, a tej és tejtermékek, valamint a zöldséges gyümölcsfogyasztás színvonala viszont az előirányzottnál kévésbé nőtt. A tartós fogyasztási cikkek közül a mosógép, a hűtőszekrény és a személygépkocsi-állomány a tervezettnél gyorsabban, a televíziós készülékek száma valamivel lassabban emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom öt év alatt összehasonlítható árakon a tervezettnél valamivel mérsékeltebben, 35 százalékkal nőtt. A lakosság által igénybe vett szolgáltatások közül leggyorsabban fejlődtek a korszerű igényeket kielégítő szolgáltatások. A fogyasztás növekedése mellett nőttek a lakosság megtakarításai is. A takarékbetét-állomány 1975. év végén 81,2 milliárd forint volt, 93 százalékkal több az 1970. év véginél. Áralakulás A tervidőszak második felében kibontakozott világpiaci áremelkedések elsősorban a behozatalban nagy súllyal szereplő energiahordozókat és nyersanyagokat , értWtéttjSKru “llSWy.1 évibehozatali árak 47 százalékkal voltak -magááaböák^-gz nf97<). '^éfeiékhél. A kivitel nagyobb részét kitevő ipari késztermékek és élelmiszerek világpiaci ára kisebb mértékben emelkedett, a kivitel árszínvonala 1975-ben 22 százalékkal haladta meg az öt évvel azelőttit. Az ipari termelői árak 1971— 1974. években mérsékelten, évi átlagban 2,4 százalékkal, négy év alatt összesen 10 százalékkal emelkedtek. 1975-ben viszony, lag széles körű árrendezésre került sor, amelynek következtében az ipar belföldi értékesítési árai átlagosan 10,7 százalékkal haladták meg az előző évit. Az ipar 1975. évi termelői árszínvonala 22 százalékkal volt magasabb az 1970. évinél. A kivitelező építőipar átlagos árszínvonala öt év alatt 17 százalékkal emelkedett. Az építkezések, különösen a lakásépítés költségei az áremelkedésnél nagyobb mértékben nőttek.. A lakásépítési költségek emelkedésében — a lakások területének növekedése és felszereltsége javulása mellett — szerepe volt a korszerű, de költségesebb technológiák elterjedésének is. A beruházások árszínvonala 1970-től Í975-ig 13 százalékkal emelkedett. A mező- gazdasági termékek felvásárlási árszínvonala 1975-ben 15 százalékkal volt magasabb, mint öt évvel korábban. A tervidőszak folyamán a cukorrépa, a dohány a vágómarha és a tej felvásárlási árát emelték jelentősebben. Emelkedett a zöldség és gyümölcs felvásárlási és piaci ára is. Az áruszállítási tarifák 5 százalékos emelésére 1975-ben került sor az üzemanyag áremelkedése miatt. A kiskereskedelmi árak 1975- ben 15,8 százalékkal voltak magasabbak, mint 1970-ben. A tervidőszakban az alapvető élelmiszerek közül a tej- és tejtermékek, valamint a cukor árát emelték központi intézkedésekkel, a többi élelmiszer ára lényegében nem változott. A fogyasztói árindex, amely a kiskereskedelmi árak mellett tartalmazza a piaci árak. valamint a szolgáltatások árának változását is, öt év alatt 14,6 százalékkal emelkedett. A terv előírásának megfelelően egyes, a lakosság szélesebb rétegeit érintő hatósági áremeléseket megfelelő jövedelempolitikai intézkedések követtek. Így pl. a lakbéremeléssel, a tüzelő- és fűtőanyag-áremeléssel járó többletkiadást az érintettek nagyobb részénél, a tej-, és tejtermékek áremelésével járó többletkiadást a nyugdíjasoknál, a családi pótlékban és gyermekgondozási segélyben részesülőknél kompenzáltál^ A lakosság nominál- jövedelmének növekedése a fogyasztói árak emelkedése mellett is biztosította a reálbérek és reál- jövedelmek tervszerinti alakulását. Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1976. január l-én 10 572 ezer fő volt, 218 ezerrel több, mint 1971. elején. Az ezer lakosra jutó természetes szaporodás — az élveszületések és halálozások különbsége — az előző öt évi 3,6-ról 4,2-re emelkedett. 1971—1975 években összesen 841 ezer gyermek született, 12 százalékkal több, mint az előző őt évben. A születési arányszám a tervidőszak folyamán jelentősen emelkedett: az 1970. évi 14,7- ről 1975-ben 18,4-re. 1971—1975 években összesen 622 ezren haltak meg. A csecsemőhalandóság csökkent: 1971—1975 évek átlagában ezer élveszülöttre 33,8 egv éven aluli halálozás jutott, az előző öt évi 36,6-al szemben. A IV. ötéves terv időszakában 7 községet nyilvánítottak várossá. Jelenleg az országban 83 város és 3100 község van. 1976. 1a- nuár l-én a lakosság 50,2 százaléka élt városokban, 313 ezerrel több mint öt évvel azelőtt. 1975 végén az egészségügyi dolgozók száma kb. 128 ezer volt, 27 ezerrel több, mint öt évvel korábban. Az orvosok száma 23 500- ról. 27 100-ra, a gyógyszerészeké és egyéb egészségügyi személyzeté 77 500-ról 101 000-re emelkedett. Ot év alatt az összes orvosi körzetek száma 13,0 százalékkal nőtt, 1975. év végén az általános körzeti orvosi állások 6,6 százaléka nem volt betöltve. A kórházi ágyak száma a tervidőszak folyamán 4500-zal nőtt és 1975 végén megközelítette a 89 ezret. A bölcsődék befogadóképessége öt év alatt 9900 férőhellyel bővült és 1975. év végén 49 900 volt. Az 1975. év végén a gyermekgondozási segélyt 265 ezer nő vette igénybe, 98 ezerrel több mint 1970. azonos időpontjában. Az óvodai férőhelyek száma IV. ötéves terv idején 209 ezerről 296 *9 fejérié nőtt, az'élőiiánjíiíóftHálTia- 1 .gyobb mértékben; Az 1975/76-os tanévben a különböző oktatási fokozatokon 1,8 millióan tanulnak. Az alsó- és a középfokú oktatás nappali tagozatain — a megfelelő korú népesség számának csökkenésével összefüggésben — kevesebben, a felsőoktatásban többen tanulnak, mint 1970/71-ben. öt év alatt mintegy 70 százalékkal nőtt a felnőtt oktatásban résztvevők száma. Jelenleg az esti és levelező tagozatokon kb. 280 ezren tanulnak. A 6—13 éves tanköteles gyermekek lényegében valamenv- nyien iskolába járnak. A 14—16 évesek 39 százaléka szakmunkás- i tanuló, valamivel nagyobb hányada, mint öt évvel korábban volt. A 14—17 évesek 36 százaléka tanul középiskolában az öt évvel azelőtti 30 százalékkal szemben. Egyetemista vagy főiskolás a 18—22 évesek 6,9 százaléka, vz az arány 1970/71-ben 6,3 százalék volt. A színházak és múzeumok, látogatottsága a IV. ötéves terv idején nőtt, a mozilátogatásoké csökkent. 1975 végén ezer lakosra 226 televízió-előfizető jutott, 32 százalékkal több, mint 1970-ben. A kiadott könyvek száma öt év alatt 34100 volt, példányszáma 323 millió. A megjélent könyvek száma az előző ötéves időszakhoz képest 10 800-zal, példányszámuk 87 millióval emelkedett. Idegenforgalom öt év alatt külföldi állampolgárok több, mint 37 millió esetben látogattak Magyarországra, ebből 32 millió esetben a szocialista országokból. * Ugyanebben az időszakban a magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma meghaladta a 11 milliót, amiből 10 millió utazás a szocialista országokba irányult. Az idegenforgalom a tervidőszakon belül jelentősen nőve- Rcdctt» A IV. ötéves tervidőszakban 5700 új szállodai férőhely létesült, a tervezettnél kevesebb. 1975-ben a szállodai férőhelyek száma 29 400 volt, az egyéb szálláshelyek (kempingek, turistaszállások, fizetővendéglátás, stb) 123 300 férőhellyel rendelkeztek. Az emelkedés öt év alatt az utóbbiaknál volt jelentősebb. A kereskedelmi szálláshelyek 1975-ben összesen 5 millió vendéget fogadtak, egymillióval többet, mint öt évvel korábban. Ebből a külföldiek száma 2,1 millió volt, 600 ezerrel több az 1970. évinél. Budapest, 1976. március 27. Központi Statisztikai Hivatal >
