Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-26 / 73. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: (dónként megnövekvő felhőzet, elsősorban a Dunántúlon kisebb esóvel. Mérsékelt, ldónként megélénkülő délnyugati, nyugati szél. A legalacso­nyabb éjszakai hómérséklet mínusz 1, plusz 4 fok közótt, a legmaga­sabb nappali hómérséklet 9—14 fok között. (Mn) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 73. szám Ára: 90 fillér me. március 26. péntek A városi tanács jóváhagyta 5 Kecskemét V. ötéves tervét Kecskemét Város Tanácsa tegnap a város fejlődésének tíz évét átölelő két jelentős dokumentum — az elmúlt ötévi költségvetési és fejlesztési feladatok teljesítéséről szóló be­számoló, valamint az V. ötéves pénzügyi és fejlesztési terv- javaslat — elfogadásáról határozott. A végrehajtó bizottság e két — a tanács tagjainak írásban rendelkezésére bocsátott —; do­kumentuma megtárgyalásához dr. Mező Mihály tanácselnök­helyettes terjesztett elő gazdag vitaindító gondolatokat. Mindenekelőtt kiemelte, hogy a felsőfokú központ szerepkörét éllátni hivatott város történeté­nek eddigi legszebb lapjaira kí­vánkoznak Kecskemét fejlődésé­nek elmúlt ötévi eredményei csakúgy, mint az 1980-ig szóló törekvései. Az elmúlt ötévi eredmények összegezett felidézése óhatatlanul felveti a gondolatot: milyen ter­mészetes, magától értetődő ma már mindaz, ami öt évvel előbb még csak terv volt, s ami rend­kívül sok erőfeszítés, hatalmas munka árán valósult meg. Mert valóban óriási előrehaladással büszkélkedhet a város. Mellőzve ezúttal az elért ered­mények felsorolását, inkább az előadó által felhozott két mozza­natot említjük meg, amelyek be­szédesen jelzik a város fejlődésé­nek dinamizmusát. Az egyik: 1949-ben 31 ezer lakos élt Kecs­kemét belterületén, ma pedig 76 ezer. Egész Kecskemét lakónépes­sége viszont a múlt év végén meghaladta a 90 ezret és mind a természetes szaporodás, mind a bevándorlás növekvő irányzatú. Az .iméntivel szorosan össze­függő másik adatsor a lakásépí­tés ütemességét, a 15 éves lakás­építő program teljesülését jelzi. A második ötéves terv idején 2711, a harmadik ötéves tervcik­lusban 3518, a negyedikben pe­dig 4656, összesen tehát 10 885 la­kás épült fel Kecskeméten. Ez pedig, bárhogy nézzük is, rend­kívül becses eredmény. Az elvégzett igen sikeres, de sok tapasztalattal és tanulsággal is szolgáló munka számbavételé­nél is feszültebb érdeklődéssel kísérte a tanácsülés a város to­vábbi gazdálkodására, fejleszté­sére vonatkozó tervjavaslatokat. Kecskemét fejlesztésének cél­jaira az 1980-ig szóló pénzügyi terv 2 milliárd 54 millió forint­tal számol, ami kétszerte akkora (Folytatás a 2. oldalon.) Megnyílt az SZLKP kongresszusa Csütörtökön reggel Pozsonyban megnyílt a Szlovák Kommunista Párt kongresszusa. A tanácskozá­son Jozef Lenárt, a CSKP KB elnökségének .’tagja, aíz SZLKP Központi Bizottságának első tit­kára terjeszti elő a KB beszá­molóját á CSKP' XIV. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa határozataink végrehajtásáról, a párt további feladatairól Szlová­kiában. A kongresszuson részt vesz a CSKP Központi Bizottsá­gának küldöttsége is, amelyet Jo­sef Kempy, a CSKP elnökségé­nek tagja, a Központi Bizottság titkára vezet. (MTI) Bátmonostori menyecskék 3. oidai Könyv Soltvadkertről 5. oldal Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta az iskolai tanulmányaikat ez évben befejező fiatalok munkába állítá­sának lehetőségeiről szóló előter­jesztést, és megfelelő intézkedé­seket határozott el a végző fia­talok elhelyezkedésének elősegí­tésére. A kormány megtárgyalta és elfogadta a nehézipari miniszter jelentését a minisztérium válla­latainál folyó szervezési tevé­kenység helyzetéről és a további fejlesztésre tervezett intézkedé­sekről. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés 1975. évi munká­járól és tapasztalatairól. A Mi­nisztertanács a jelentést és a ta­pasztalatok hasznosítására hozott intézkedéseket jóváhagyólag tu­domásul vette. A legfőbb ügyész és a Legfel­sőbb Bíróság elnöke tájékoztatta a Minisztertanácsot a gazdasági bírságolás tapasztalatairól. Meg­állapították, hogy a bírságolás bevezetése elősegítette a gazdasá­gi visszaélések megelőzését. A kormány a tájékoztatót jóváha­gyólag tudomásul vette. Felhívta a gazdasági bírság kiszabásának indítványozására jogosult szer­vek vezetőit az érvényben levő rendelkezések következetes vég­rehajtására. A honvédelmi miniszter előter­jesztése alapján a kormány elfő-’ gadta a honvédelmi törvény vég­rehajtási rendeletét, továbbá az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztése alapján Kertészeti szakemberek országos tanácskozása A munkásművelődésről gon­dolkodva egyre többen indul­nak ki a XI. kongresszus ha­tározatából, munkájuk során: „Fordítsunk különös gondot a munkásosztály tudatának gazdagítására, kulturálódására. Érjük el, hogy mind többen folyamatosán művelődjenek, részt vegyenek általános és szakmai oktatásban, tovább­képzésben, önképzésben.” Érdemes kiragadni az idé­zetből egy jelzőt. Azt, hogy fordítsunk „különös gondot” a tudat gazdagítására. Aki ezt nem érti, valami egészen lé­nyegi dolgot hagy figyelmen kívül. Azt, hogy szocialista hazánkban a munkásosztály­nak van vezető szerepe. Egy­általán nem mindegy, hogy milyen a hatalmon levők mű­veltségi szintje, állapota,. ízlé­se, világlátása,, általános ku 1- turálódása. Széchenyi szavai most is érvényesek, , melyeket a „kiművelt emberfők sokasá­gáról" mondott; s Lenin taní­tása is, amit a „tanulni” szó háromszori ismétlésével emelt világméretű jelszóvá. Napjainkban örvendetesen egyre többen felismerik a munkásművelődés ügyének fontosságát. S így is cseleked­nek. Ezzel kapcsolatban jó ér­zéssel hivatkozunk a bajai. Finomposztó Vállalat vezetői­nek nemrég elhagzótt meg­állapítására: „Messzemenően támogatjuk annak a lehetősé­gét, hogy a tanulni vágyók je­lentős része alsó-, közép- és felsőfokon, főiskolai, egyetemi szinten képezze magát, hogy a megfelelő szakmai és általá­nos továbbképzésben részt ve­hessen.” A beszédes példákat, sze­rencsére, sokáig folytathat­nánk. A Baromfifeldolgozó Vál­lalat kiskunhalasi gyára és az ugyancsak halasi Fémmunkás, a Zománcipari Művek kecske­méti üzeme, a BRG és a kon­zervgyár sokat tett . azért az utóbbi időben, hogy művelőd­hessenek, rendszeresen tanul­janak a dolgozók. A Ganz Vil­lamossági Müvek bajai készü­lékgyára szintén élen jár eb­ben a dicséretes munkában. Ezeken a helyeken régebben felismerték már, hogy az ál­talános művelődés visszahat a termelésre, ha közvetlenül nem is kitapinthatóan. Hosz- szabb távon viszont annál in­kább. Hogy a munkásművelödés, a munkahelyi közművelődési élet mennyire előtérbe került mostanában, többek között az is bizonyítja: a mai napon a bajai szakmaközi művelődési ■ házban tartja soron következő ülését a megyei tanács köz- művelődési bizottsága. Ez al­kalommal a bajai üzemekben folyó művelődési munka sze­repel napirenden. E fontos tanácskozás lesz hivatva arra, hogy egyrészt képet adjon a gyorsan iparosodó város mun­kásművelődéséről, illetve az egész megyére érvényes tanul­ságokat vonjon le a jövőre nézve. A Finomposztó és a Ganz helyi gyára két olyan munka­hely, ahol az elmúlt eszten­dőkben számos helyes kezde­ményezés, használható, jó módszer született. Sokszorosan ■bebizonyították, hogy a mun­kásművelődés előtérbe került ügye nem csak múló jelszó, hanem hosszú és tartalmas fo­lyamat, amely kihat társadal­munk egész életére és formá­lódó jövőnkre. V. M. határozatot hozott, a környezet- védelmi törvény végrehajtásáról. A kormány elfogadta a munka­ügyi miniszter előterjesztését a szakszervezetek XXIII. kong­resszusán elhangzott javaslatok­ból adódó állami feladatok vég­rehajtására eddig tett és terve­zett intézkedésekről. • A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a miniszte­reket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés márciusi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatok és észrevételek meg­valósításának lehetőségeit, tájé­koztassák arról az országgyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselőket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyait. (MTI) Hogy a tervidőszak végére elérjük-e ha­zánkban a kormány által előirányzót?, sze­mélyenként 93 kilogrammos zöldség- és gyü­mölcsfogyasztást, arra az elkövetkező évek termelési eredményei adják meg a választ. Jelenleg azonban elég sok gonddal kell megküzdeni a kertészeti gazdaságoknak. Min­denekelőtt meg kell állítani a kertészeti nö­vények termőterületének a csökkenését, nö­velni a terméseredményeket. Ez volt a fő té­mája annak az országos tanácskozásnak, amelyet tegnap tartottak Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában a 19 megye kertészeti felügyelői, az állami gazdaságok, élelmiszeripari üzemek szakemberei részére. Mezőgazdasági művelésre al­kalmatlan földek, kiöregedett szőlők, kietlen homokbuckák he­lyén ma több tízezer hektár fenyő- és nyárfaerdő díszük. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság több évtizede részt vesz ebben a munkában, s egyedül a IV. ötéves tervben 3500 hektár erdőt telepített és 4900 hektárt újított fel. Külö­nösen az erdőfelújítás költséges, hiszen a csemeték elültetése előtt a kitermelt fák tuskóit el kell távolítani. Tavaly ilyenkor már javában folyt az erdőtelepítés. Az idén a márciusi havazás nemcsak a mezőgazdasági nagyüzemek, ha­nem az erdészetek munkáját is hátráltatta. Ezért nem kezdő­dött még a telepítés, de a nyolc­van fakitermelő brigád a ked­vezőtlen időjárás ellenére folya­matosan dolgozott. Igaz, hogy a munkakörülmények az elmúlt tervidőszakban tovább javultak az 'erdőgazdaságban. Számos fa­kitermelő, rakodó, kérgező gépet szállító járművet vásároltak. Negyvenkét terepjáró gépkocsi végzi a személyszállítást. Minden erdészetnek van olyan jármű­ve, amivel közvetlenül a fakiter­0A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kiskunhalasi erdé­szetéből folyamatosan szállítják az ipari faanyagot a kunfehértói vasúti rakodóra. Itt kéregtelenítik, s továbbítják a Csepeli Papír­gyárba. (Pásztor Zoltán felvétele.) meló brigádokhoz lehet továb­bítani a mindennapi meleg ételt* Az erdőgazdaság csemétekert- jeiben megkezdődött a munka. Az üzemi telepítésre és közületi fásításra nevelt 48 miUió fe­nyőcsemetét emeük ki, csoma­golják fóliába és továbbítják a' felhasználás helyére. Fenyőcse­mete nevelésében már önellátó az erdőgazdaság. Bács-Kiskun megyében minden ilyen irányú igényt ki tud elégíteni. Az V. ötéves tervben végrehajtott in­tézkedések várható eredménye­ként pedig 1980-ra a lombhul­lató fák szaporítóanyagának el­látásában sem szorul más gaz­daságok segítségére. Az új tervidőszakban megsok­szorozódnak a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fel­adatai. 1976 és 1980 között egy­millió köbméter fát kell kiter­melniök az erdészetek dolgozói­nak. 200 ezer köbméterrel töb­bet, mint a IV. ötéves tervben. A fa az egyetlen' ipari nyers­anyag, amelyet egy emberöltő alatt újra lehet termelni, s ezt a lehetőséget ki is kell hasz­nálni. A cellulózgyárak évről évre több alapanyagot várnak az erdőgazdaságoktól, a papírfo­gyasztás növekszik, : termelését fokozni kell. Az új feldolgozási eljárások bevezetésével több és jobb mi­nőségű alapanyagot tud majd szállítani az V. ötéves tervben az építő- és bútoriparnak is a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. A Bács-Kiskun me­gyében nagy mennyiségűén ki­termelhető akácfa megfelelő ke­zelés után falburkolatnak, bútor­alapanyagnak is alkalmas. K. A. Egy évvel ezelőtt Kecske­méten tartották a fásítási hónap országos megnyitóját, és a megyeszékhely egyik új városnegyedében elültették az 1945 óta telepített egy- milliomodik hektár erdőt. Emlékkő örökíti ezt az ese­ményt, ami mögött három évtizedes céltudatos termé­szetátalakító munka van. Á IV. ötéves terv végéig Bács- Kiskun megyében fásítottak a legnagyobb ütemben. A résztvevőket dr. Glied Ká­roly, megyei tanácselnökhelyet­tes köszöntötte. Megnyitó előa­dásában ismertette Bács-Kiskun megye kertészeti termelésének jelenlegi állapotát. Az elmúlt évben 17 ezer hektáron termett zöldségféle, és több, mint 50 ezer hektáron szőlő a megyében. Ez jóval kevesebb annál a terület­nél, amit a népgazdasági köve­telmények előírnak. A szőlőte­rület például az utóbbi néhány évben 12 ezer hektárral lett ke- vesebo, elsősorban a hagyomá­nyos művelésű, kisparcellás ül­tetvények elhagyása és kivágása miatt. Ahhoz, hogy a megye jelenlegi szőlőültetvénye megmaradjon, évente 1500—2000 hektárt kelle­ne telepíteni. Ezzel szemben a negyedik ötéves tervben össze­sen 1700 hektár szőlőt és ugyan­ennyi gyümölcsöst ültettek el a megye nagyüzemeiben. Az V. ötéves tervben szükséges 9—1Ö ezer hektár helyett az állami támogatás csökkenése és egyéb tényezők miatt, mindössze ötezer hektárt szándékoznak telepíte­ni. A zöldségtermesztésben még ennél is kedvezőtlenebb a hely­zet. Két éve Bács-Kiskuh megyé­ben termett a legtöbb zöldség az országban. Tayaly a termelési kedv már annyira visszaesett, hogy az idén a Kecskeméti Kon­zervgyár nem tudta felvásárlási előirányzatát szerződéssel meg­alapozni. A zöldségtermő terü­let csökkenésének az oka a jö­vedelmezőség hiányán kívül az, hogy egyre kevesebben dolgoz, nak a kertészetekben. Nincsen alkalmas kertészeti gép, amit elfogadható áron be lehetne sze­rezni, s a termelési költségek a kétszeresére emelkedtek. Hiá­nyoznak a megfelelő, bőtermő fajták is. Pekó József, a MÉM mező­0 Szőlőtele­pítésre készítik elő a talajt a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban. 0 Rövidesen virágba borulnak az űj paradicsomfajták a Zöldségter­mesztési Kutató Intézet fivegházában. (Fotó: Szabó és Szilágyi.) gazdasági főosztályának kerté­szeti osztályvezetője vitaindító beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány ismeri ezeket a gon­dokat, és megfelelő intézkedé­seket tesz azok enyhítésére. Az új tervidőszakban nagy össze­gű támogatást nyújt a zöldség­gyümölcs. és a szőlőtermesztés fejlesztésére. A zöldségtermesztésben is az iparszerű módszerek elterjedése a nyitja a terméshozamok nö­velésének. Számos példa van rá, hogy az iparszerű rendszerhez társult kertészeti gazdaságok 15—20 százalékkal. . magasabb termést 'takarították be, mint a környező üzemek. A nagyüze­mi kertészetek fejlesztése mel­lett a háztáji és kisgazdaságok zöldségtermesztését is segíteni kell. Tavaly a kisgazdaságok csaknem 500 ezer tonna zöldség­félét termesztettek az ország­ban. Ez a mennyiség az ötödik ötéves tervben megkétszerezhe­tő. B. Z. NEGYVENNYOLCMILLIÓ FENYŐCSEMETE a tavaszi fásításhoz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom