Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-21 / 69. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. március 21. A HÁZGYÁRI PROGRAM RÉSZE... 9 Gyors ütemben épül a fűtőmű a Széchenyivárosban. 9 Balra: a Budapesti Csőszerelő Vállalat szerelői, Jámbrik István és Majoros István a lúgtalanító berendezésen dolgoznak. (Pásztor Zoltán felvétele!) Épül a széchenyivárosi fűtőmű A megyei lakásépítési program jelentékeny változást hozott a városok fejlődésében. Nemcsak az építési ütem felgyorsulása, hanem a korszerű lakások és lakótelepek nagyarányú gyarapodása is része ennek. Az átalakulásnak új vonást kölcsönöz a tavaly átadott Kecskeméti Házgyár, amelynek termékeiből a következő években a lakások jóval több, mint egynegyede épül. A városokban ennél is nagyobb hányadúak. ősszel kezdődött meg az első házak összeszerelése a kecskeméti panelekből. Az új technológia zökkenőmentes bevezetése azonban már évekkel ezelőtt megkívánta, hogy épüljenek a megyében házgyári lakások. Az ezeket kiszolgáló fűtőművek építése azonban nem mentes a gondoktól. Lapunk munkatársa tájékoztatást kért a tanács, a beruházó és a kivitelező illetékeseitől a Széchenyivárosban készülő fűtőműről. Gyulai Tibor, a kecskeméti városi tanács tervosztályának vezetője: — A városi tanács és a BÁCS- ÉP -1971-ben kötött .„szállítási, rfiegállapodást a Szegedi Házgyárral,. s ennek nyomán .épült fél á' Széchenyivárosban 630ház-í gyári lakás. A viszonylag kevés kivitelezői kapacitást lekötő építési mód segítette a város IV. ötéves tervi, 4500-as lakásépítési előirányzatának teljesítését. Veliczky István, a Bács megyei Beruházó Vállalat főmérnöke: — A megállapodással egyidő- ben gondoskodni kellett a terület előkészítéséről. A házgyári lakások, az épületek sajátos szerkezete miatt egyedileg, gázzal nem fűthetők ■— csak távfűtéssel. Ezért fűtőművet kellett építeni olyan határidőre, hogy az elkészülő lakások fűthe- tőek, vagyis lakhatóak legyenek. Az első széchenyivárosi fűtőművet 1971-ben terveztette meg a városi tanács megbízásából a megyei Beruházási Vállalat. A fűtőmű első ütemének üzembe helyezési határideje 1975 ősze volt, amikor a házgyári lakások száma már megközelítette az ezret (a befejezés előtt állókkal együtt). Az ennek keretében elkészülő két kazán mintegy 1500 lakás fűtését képes ellátni. Addig a melegszolgáltatást hőkonténerekkel oldották meg. Ezekkel a praktikus berendezésekkel az épülő lakótelepeken néhány- száz lakást jó hatásfokkal, gazdaságosan lehet fűteni. Gyulai Tibor: — A tervék 1971-ben készültek el, két változatban. Akkor ugyanis a városnak mgg csak ezer lakás fűtésére volt gázfelhasználási engedélye az országos energiagazdálkodási szervektől. A többi négyezer lakás hőenergiáját nehézolajból kellett volna nyerni. A megyei és városi vezető szervek ismételt kérésére tavaly áprilisban ezekre a lakásokra is megkaptuk a gázengedélyt. Ez a döntés nemcsak azért kedvező, mert olcsóbb az, energiai hanem' 'azért "is, mert a város melletti vezetékekből séTflte szállítás nélkül elegendő gáz vehető ki. Veliczky István: — A csaknem 5 évvel ezelőtt megtervezett fűtőműhöz a berendezéseket idejében megrendelte a kivitelező BÁCSÉP, így üzembe helyezésének 1975-ös határideje reálisnak látszott. A szükséges műszerek, automatikus berendezések egy részét a gyártó vállalatok nyugati import útján kívánták beszerezni. Ennek devizafedezete időközben jelentősen csökkent. Ezért a hazai vállalatokra hárult, hogy gyártsák, vagy szocialista importból beszerezzék ezeket a tartozékokat. Ezzel a feladattal a magyar ipar mind a ,mai napig nem tudott megbirkózni. Az országos házgyári programot évek óta kísérik a fűtőművek késve történő átadásából származó problémák. Többször álltak már emiatt üresen kész házgyári lakások, nem egy nagyvárosban. • A széchenyivárosi fűtőmű esetében sem volt teljesíthető a kitűzött határidő, mert a vállalatok sorozatosan késtek a szállításokkal. A nemzetközi kooperációban gyártott kazánok esetében ez még halmozódott is, így késtek azok csaknem két esztendőt. Ha ezek időben megérkeznek, módot lehetett volna találni valamilyen átmeheti üzemeltetésre, megsürgethettük volna a többi — még hiányzó — tartozék szállítását. - Kazánok hiányában viszont a hőkanténe- rekről nem lehetett lemondani a mostani fűtési szezonban sem. Az igényeknek csak az öt konténer teljes kihasználásával lehetett eleget tenni, tartalék fűtő- berendezés nem volt, mert annak beszerzése is akadályba ütközött. A megrendelő, a kivitelező és a beruházó szakemberei igyekeztek mindent megtenni annak érdekében, hogy legalább 1976 őszére elkészüljön a fűtőmű. ' Gyulai Tibor: — Az egyeztető tárgyalásokon a részt vevő vállalatok, és a hatóságok vezetői az elvárhatónál is többet foglalkoztak a fűtőmű ügyével. A beruházás gyorsítása nagy erőfeszítéseket kívánt min- détv ftözrémüRödo’íol? ’ Ezért" ä'téten a fűtőmű hiánya ném''ÖközotfJ'gondot a sZéóheriyi-' városiaknak, s az új lakásokba is nyugodtan beköltözhettek a tulajdonosok. A következő télen azonban már csaknem kétszer ennyi kész. illetve befejezés előtt álló lakás és több középület távfűtéséről kell gondoskodni. Ezt a kapacitást hőkonténerekkel már nem lehet — nem is gazdaságos — előteremteni. Kanyó Miklós, a BÁCSÉP műszaki igazgatóhelyettese: — Számtalan sürgetés, egyeztető tárgyalás és nereskedés után végre megérkeztek a szükséges berendezések, köztük a két kazán is. Már csak egv hőkicserélőt várunk, aminek Beépítésére a program szerint máius eleién kerül sor. Addigra ezt is leszállítják. Minden felté+nl adott tehát ahhoz, hogy a fűtési szezonra elkészüljön a fűtőmű. A gondok — mint a tájékoztatásokból kitűnik — elhárultak, a orogramnak azonban csak az első, legnehezebb állomásán lesz túl megyénkben a házgyárilakásépítés. Számolni lehet azzal, hogy 1977 végén újból több lakás lesz a Széchenyivárosban, mint amennyit a most épülő egység ki tud szolgálni. A fűtőmű következő négy kazánja várhatóan az 1978—79-es télen készül el. Akkor már összesen 5 ezer lakás és a hozzájuk kapcsolódó intézmények kapnak meleget. A közbeeső időben ismét hőkonlé- nereket használnak fel. A megye városaiban épülnek, gyarapodnak a házgyári , lakótelepek. A távfűtő kapacitás megteremtését a lakásépítési ütemhez kell igazítani. (A szerk. megjegyzése.) Veliczky István: — Ma egy fűtőmű megrendelésétől az átadásáig 5—6 év telik el. A berendezések szállítását az ipar csak igen hosszú határ-' időre vállalja, s akkor is gyakori a késedelem. Nincs forgalomban típusterv — sem fűtőműre, sem hőközpontra. Az egészségtelenül hosszú átfutási idő lerövidítését ez megnehezíti, s ezek a problémák mindenütt éreztetik a hatásukat. Nyrla^-Qábtjrí-'a’-megyep'tanács tervosztályának'' vezető helyettese «..tKi **» JioUú «suli »iá« a — Megyei kezdeményezésre már készül a fűtőmir típusterv.. Korszerű, gyorsan szerelhető berendezésre van szükség, amelybe hazai műszereket építenek be. A tanács figyelemmel kíséri a többi fűtőmű-beruházást is. Baján már megkezdődött az építkezés, elkészült a kiskunhalasi fűtőmű kiviteli terve, és rövidesen megérkezik a félegyházié is. Közben folyik a második széchenyivárosi fűtőmű beruházásának előkészítése. Valamennyi fél arra törekszik, hogy átadását — 1980 körül — semmi se akadályozza. Gyulai Tibor: — A városi tanácsnak az a célja, hogy a következő tervidőszak távfűtő kapacitását létrehozza. A tervek, a város több lakónegyedére, két változatban készülnek, gázra és olajra. Minden alkalommal kérjük a főhatóságok segítségét és anyagi támogatását ahhoz, hogy hosszabb időszakra teremtsük meg a város gazdaságos távfűtő kapacitását. Zsembery Ágnes A tölgyfák megmaradnak A fának környezetalakító hatása mellett jelentős a gazdasági haszna. Ezt erősítette még a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kerekegyházi erdészetének vezetője, Várkonyi Vilmos is. — Az elmúlt esztendőben 34 millió forint volt a termelési értékük,' a tiszta nyereség 2 és fél millió. Ez nem kis összeg, főként, ha figyelembe vesszük, hogy alig több, mint 9 ezer hektáron gazdálkodunk. Az eredmény a dolgozóink és a szocialista országok odaadó munkájának köszönhető. Mintegy 200— 250 hektárról 30 ezer köbméter fát termeitek ki, helyébe újat telepítettek, ugyanakkor a parlag- területekből is 60 hektárt ültetünk be évente. A mezőgazda- sági üzemek részére erdőtelepítési szándékuk bejelentése után vállaljuk a kivitelezést és részükre tű- és lomblevelű facsemetéket is adunk. A kerület erdészetének 30 százalékát a fenyő adja, de ugyanennyi az akác és a nyár, 10 százalékát pedig egyéb faféle, fűz, éger. tölgy, szil stb. — Az új telepítéseknél a termőhelyi adottságokat figyelembe véve a fenyőt helyezzük előtérbe, de a Duna árterén levő fák kivágása után nyárral ültetjük be a területet. A munkát korszerűsítettük. A fakitermelés motoros fűrésszel történik és a szállítás is jól gépesített. A fák nyesését. ritkítását erre a célra megfelelő, kisebb méretű láncfűrészszel végezzük. A telepítéseknél a T—100-as szovjet > gyártmányú lánctalpas traktorok és munkaeszközeik a tuskókieme- lők. dózerok, gyökérfésűk stb. könnyítik a fizikai munkát. Tavaly az új telepítéseknél bevezettük a fasorok vegyszeres gyomirtását, korszerűsítettük a telepítés technológiáját is. A takarékossági szempontokat figyelembe véve a kivágott erdők felújításánál nem forgatnak „meg $ai egész területet, hahein csali ntt^ lazítjuk meg a földet, ahová a facsemeték kerülnek. ígv nem kell a volt erdő helyét ki- tuskózni, elmaradhat a sorközi kanálás és megmarad a természetes alinövénvzet. Ezzel bizonyos mértékig a talajt is védik és a környezetet. — A fakivágásoknál, az erdősítéseknél vigyázunk, hogy a táj arculata ne változzon meg jelentősen. A tölgyesek kivágását például beszüntettük — mondja az erdészet vezetője. A lecsapolásokkal, a vizek elvezetésével ugyanis jelentősen lecsökkent a talajvíz szintje. A tölgy azonban vízigényes növény, így a fiatal csemete elpusztulna olt, ahol az öreg fa a mélyre eresztett gyökereivel még megél. Vannak borókás területeink is. Ezek szépek, de nem gazdasági erdők. Kivágni viszont kár lenne. Ezért úgy határoztunk, hogy altalajlazításos módszerrel fenyőfacsemetével telepítjük be a közét. A borókamag azonban értékes, amiből az elmúlt esztendőben csaknem 250 mázsát gyűjtöttünk össze. A legall.va- zolt fenyőfák zöld ágait is hasznosítjuk, ebből illóolajat készít az ipar. Ez jelentősen növeli a bevételeket? — A jó munkát mindig figyelembe vesszük — válaszol Várkonyi Vilmos. A dolgozók munkakörülményeinek javítására az Idén vásároltunk egy MÁZ típusú szovjet önrakodót és négy VÁZ gépkocsit. Az embereket a munkahelyre szállítjuk, nem kell gyalogolniuk, kerékpározniuk. A múlt évben hatan szereztek szakmunkás-bizonyítványt, kiképeztettünk két növényvédőst, valamint lánctalpastraktor- és motorfűrész-kezelőkét. A dolgozóink szakmai képzését az idén tovább folytatjuk. Célunk, hogy olyan emberek dolgozzanak kerületünkben, akik természetszeretetük mellett szakmailag is megállják helyüket. B. Z. 9 Egy jól sikerült telepítés. m a yrm í Az Űrnapján — Istennek nevelőapján — lezajlott szégyenletes csata után pontosan egy hónappal, 1703 július hetedikén különös hadi népség indult a hegyek, közt délnek, az irányt nem tartva pontosan, mert a Beszkidek völgyében fürgén siető, ravaszul kanyargó patak partján haladt, csörtetett a különös menet. A fürge patakhoz jobb felől is, az idetorkolló völgyekből bal felől is újabb, meg újabb csörge- dezések csatlakoztak, így gyarapodott a patak vize, hogy aztán még délebben már neve is legyen: Latorca. Ennek völgyében haladt a menet, lassan, komótosan, olykor a völgy rétjein szétterülve, ám ahol a hegyek a lábaikat egymásnak vetették, kénytelenségből szinte szikláról sziklára szökellve. • A vonuló menetben voltak hosszú bofú, lengedező hajú- szakállú rutén hegyilakók, akik igen jól ismerték a Beszkidek heéy-völgyeit, az ő szavukra hallgatva fordult el olykor a menet a pataktól, hogy rejtettebb utakon haladhassanak. Vörös ruhás lovasok szidták^— lengyelül — az útikalauzokat: lovaik csődjét féltették, amiket véresre ha- sigattak a sziklák. Gyalogosok, hitvány vászonzacskóikat oldalukhoz szorítva — ki ne boruljon belőle az agyonszáradt zablepény — káromkodva kúsztak- másztak, kapaszkodtak a hegyoldalon, megremegő inaikat meg- pihentetvé, hegyes kucsmájukat tarkóra tolva nézték az eget — ha karjukat felnyújtanák, talán el is érhetnék, olyan közelinek érezték. Alföldiek, Tisza-mel'é- kiek voltak ezek a remegő inuak, gyűlölték a nekik idegen hegyeket, ott szerettek volna már lenni, lent, a maguk vidékén, ahol az utak, tájak, ligetek, vizek, erdők oly ismerősek, ott nem kell majd kecskék módján sziklákon ugrándozni. Az a megkönnyebbülés, amikor majd kibújnak a hegyek közül! Ahol a Latorca völgye a maga természetes lejtésével kényelmesebb gyaloglást kínál, s ahol a széttávolodó hegyek közt a tekintet is messzebb szökkenhet! Itt már, ha valaki magasabb pontról szemlélné a hadi vonulást, akár meg is számolhatná őket. Lehettek összesen — talán — háromezren. A számolás eredménye azonban sosem pontos: attól függ, a menetelés melyik napján, melyik pontján kerülnek a figyelő tekintet elé. Amikor — július hetedikén — egy félig lengyel, félig rutén faluból, Zavad- káról elindultak — nyomorúságos ez a falu, apró faházai a hegy lejtőjén, meg a völgyben szanaszét széledezve álldogáltak — még csak két és fél ezer volt a létszám, vagy annyi sem: kétezer gyalogos, meg valami négyszáz lovas. De amikor egyheti menetelés után kibújtak a hegyek közül, többen voltak háromezernél. Pedig a sereg — ha annak lehet nevezni — külső képe, ruházatának, fegyverzetének állapota azt a képzetet kelthetné, hogy ennek a népségnek nem szaporodnia, hanem fogynia kellene, hiszen teljesen és tökéletesen úgy hatottak, mintha egy csúfosan vesztett hadjárat szétvert, innen-onnan összetorlódott maradék törmelékei vetődtek volna össze, márpedig a bukott hadjárat után a sereg nem szaporodni, hanem szétszéledni szokott. Valóban erre vallott a sereg állapota — kívülről nézve. A lovasok is! Voltak köztük német egyenruhások is, rendes lovas-regimentbeliek, de . kiyfltt ruhájuk, hiányos fegyverzetük' arra vallott, rég elcsapódhattak csapattestüktől, ami pontosan fedi a valóságot: megszöktek onnan. Lehettek talán nyolcvanan. Ezek délről szivárogtak fel a za- vadkai gyülekezőhelyre. Jöttek azonban lovasok északról 1st vörös ruhás, csúcsos csákós lengyelek, sőt jöttek ide keletről is, románok, lovon is, gyalogosan is, akik bármily erősen tűzött a nap, bárhogy megszorult a hőség a hegyoldalakban, szőrös-bundás kucsmájukat soha le nem tették volna. Mégis azonban a lovasok legtöbbjén nem lehetett semmiféle katonai jelleget — egyenruhafélét, szabályos fegyverzetet — felfedezni: nem sarkantyús csizmát dugtak a kengyelbe, hanem beregi-szatmári módon varrott hegyes orrú bocskort — ha egyáltalán volt kengyel azon a nyergen, amit lovuk" girhes hátára löktek. Puskájuk, pisztolyuk — ha volt — afféle falusi kovács által összekalapált mordály, vagy pedig olyan öreg szerszám, amely kihullott már török, német kézből is, 9 amely bizonyára végigszolgált sok-sok hadjáratot, Bocs- kaytól Thökölyn, Tokaji 'Fer- kóék hegyaljai kalandján át mostanáig. Ha ilyen került —hát ilyen volt: csak durranjon. S akik gyalogosan meneteltek, csörtettek úttalan utakon, bozótosokon, fenyveserdőkőn, bükkösökön át! Talpasoknak nevezték őket, s ezt meg is érdemelték. Széttaposott (bocskorukból ret-| kés mocskos bokák feketedtek elő, csak a patak vize mosta meg, amikor bele kellett gázolni, Lábbelijük szerint legtöbbjét lehetett volna akár szőrös talpúnak is nevezni, minthogy bocskorukkikészítetlen, nyers bőrből törő- dött-formálódott-fűződött a lábukra, szőrével kifelé, de sző- röstalpúaknak csak a románokat nevezték — kevesen voltak, de bocskoruk talpa mindnek szőrös volt. Csúfnévnek szánták, de a románok nem haragudtak értet nem értették. A különös hadmenet közepe táján néhány szekér dülöngélt, bukdácsolt az istenverte utakon, hármat ezek közül bőrből csinált tető fedett, az egyikben, melyet négy ló húzott-vonszolt, ült a fejedelem. Ha a kocsit borító bőremyő leffentyűit felhajtotta s kintekintett — jobbra is, balra is, hátrafelé is lehetett így szemlélődni —, mindannyiszor inkább önmagán csodálkozott inkább, .mint magán a látványon. Még mindig nem fért a fejébe, hogyan került ő ebbe a kocsiba, énnek a menetelésnek a közepébe, miképp alakult' úgy az ő egyéni állapota is, meg ezeké is, akik körülötte Csörtetnek, hogy ő épp ennek a hadinépnek lett a vezére, s hogy ennek a különös hadinépnek éppen ő lett a vezére ..1 (Folytatjuk.)
