Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-21 / 69. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPOLJA XXXI. évf. 69. szám Ám 90 fillér 1976. március 21. vasárnap Első: az Athenaeum Szombat1 délelőtt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára átadta a politikai könyvek készítésében részt vevő nyomdák közötti verseny 1975. évi díjait az MSZMP Budapesti Bizottsága oktatási igazgatóságán. Az első dijat az Athenaeum, a másodikat a Zrínyi, a harmadikat pedig a Franklin Nyomdának ítélte a zsűri. A Szikra Lapnyomda' különdíjat kapott. Az ünnepségen dr. Ritter Tibor, az MSZMP Kpzponti Bizottsága agi- tációs és propaganda osztályának helyettes vezetője értékelte a versenyt és köszöntötte a nyerteseket. (MTI) Eszmecsere a kötelezettségekről S. oldal Épül a széchenyivárosi fűtőmű <. oldal A fejedelem elindul 4. oldal Megvan az első kecskeméti érem 7. oldal Megemlékezések a Magyar Tanácsköztársaság évfordulójáról Ifjúkommunisták fogadalomtétele Kiskőrösön Takarmány ezerszáz szarvasmarhának ÉMÉ • A kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezetben megkezdték a lucerna vetését. A gazdaságnak összesen 200 hektáron terem lucernája, ebből • évente ötven hektárt vetnek újra. (Pásztor Zoltán felvétele) • Kiskörösön a felszabadulási emlékparban tartották a Magyar Tanácsköztársaság 57. évfordulója alkalmából a megyei emlékfinnepséget. Bács-Kiskun megye legfiatalabb városa, a forradalmár márciusi ifjú Petőfi Sándor egykori szülőfaluja zászlódíszben köszöntötte a Magyar Tanács- köztársaság ki. kiáltásának történelmi napját. A felszabaduló, sunk 30. évfordulójára épített emlékpark volt a színhelye a megyei ünnepségnek, ahol a három történelmi tavaszt szimbolizáló szobornál díszőrséget álltak a fegyveres testületek tagjai. Tíz óra előtt a környező utcákból sereglettek a helyi üzemek, szövetkezetek dolgozói, középiskolások és úttörők, akiket a MÁV úttörő-fúvószenekara köszöntött forradalmi indulókkal. -Az ünnepségen megjelenték a városi és a járási pártbizottság, a városi tanács és a járási hivatal vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres testületek képviselői. Ifjúgárdisták kíséretében bevonult a térre a KISZ zászlaja. Kollár Györgyi lépett a mikrofonhoz, s mintegy hetven KISZ- tag mondta utána a fogadalom szövegét. Az ifjúsági szövetség új tagjait társaik virággal köszöntötték, majd az ünnepség szónoka, Németh Ferenc, a megyei párt-vb tagja, a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottságának első titkára lépett a mikrofonhoz, s köszöntötte az emlékünnepségen megjelenteket. Ünnepi beszédének bevezetőjében arról &jólt. hogy 1848. március 15., 1919. március 21. és 1945. április 4-e egymásba ölelkeznek, s immár hagyományosan forradalmi ünnepek .számunkra. — Mind arra emlékeztetnek (bennünket, hogy történelmünk forradalmi élet-halál harcok, bu. kások, fényes győzelmek törtéti történelmének legszebb, legdicsőbb 133 napjára emlékezünk ... A rohanó idő több, mint fél évszázad múltán sem hagyta ezt a napot a feledés homályába merülni: a Magyar Tanács, köztársaság elevenen él a nép emlékezetében, s példájával, tanulságaival napjainkig ható erő maradt. Miért olyan feledhetetlen ez a nap? — tette fel a kérdést. — Mert ez volt az első igazi ünnepe a népnek, amikor tudta, hogy nemcsak a világháború borzalmaitól szabadult meg, hanem megszabadulhat elnyomó uraitól, s azok egész rendszerétől. A Forradalmi Kormányzótanács meghirdette, hogy haladéktalanul bevezeti azokat az intézkedéseket, amelyek a szocializmus, a kommunizmus előkészítéséhez nélkülözhetetlenek. Köztulajdonba vették a húsz munkásnál többet foglalkoztató üzemeket, bányákat: államosították a. bankokat, kisajátították a száz holdnál ngyobb földbirtokokat, szegényparasztok költöztek az úri kastélyokba, s gyermekeik játszottak a parkokban. Ez a hatalon kiszipolyozott gazdaságot kapott örökül, egy lerongyolódott országot. Ennek ellenére olyan intézkedéseket hoztak, hogy a lehetőség határain belül csökkenjen a nélkülözés. javuljanak a dolgozók élet- körülményei: 20—40 százalékkal emelték a dolgozók fizetését, rendszeres segélyt kaptak a munkanélküliek, ingyenes lett az iskolai oktatás, bevezették az anya. és gyermekvédelmet, hogy csak néhány fontos intézkedést említsék —, majd Móricz Zsig- mondot idézte — „a Nemzeti Színházban voltam ma este, s új közönség ült körülöttem m?g voltam hatva és el voltam bűvölve, amikor gróf Széchenyi Béla páholyában három dohánygyári asszonyt és egy öreg fejkendős nénit láttam.” — Nagyszerű 133 nap volt. A Kecskeméti Direktórium is gazdag és az élet minden területére kiterjedő programot dolgozott ki. Az új rendet nemcsak munkások, parasztok, s más egyszerű emberek teremtették meg. hanem olyan ieles értelmiségiek is csatlakoztak, mint Budai Dezső, • Németh Ferenc, a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottságának első titkára ünnepi beszédet mondott. nete, vállalt örökségünk a forradalmak öröksége. Amikormost ünnepelünk, emellett teszünk hitet, s e hitből merítünk erőt munkánkhoz. Beszédében aláhúzta: — Ma, a magyar nép felszabadulás élőt• Kollár Györgyivel együtt hetven Ifjúkommunlsta tett fogadalmat. ' (Folytatás a 2. oldalon.) NYOLC ŰJ FÜSZERPAPRIEA-FAJTA A termesztés fellendítéséért Sok gondot okozott a fűszerpaprika-termesztés a hetvenes évek elején. Akkor még a palántázástól a szedésig minden munkát kézzel végeztek. A munkaerő azonban fokozatosan csökkent. Nem volt megfelelő fajta sem, amelyik nagyobb termőképességű lett volna és minősége <— elsősorban szín- és zamatanyagai miatt — elérte volna világszínvonalat. A gazdaságtalan termesztés következtében Bács-Kiskun megyében háromezer hektárra csökkent a fűszerpaprika termőterülete. Kormányhatározat született 1971 decemberében a zöldségtermesztés fejlesztésére, aminek hatásaként megindult a kutatómunka. Űj fajták kerültek a köztermesztésbe, lényeges változás történt a termesztéstechnológiában, így például fokozatosan gépesítették az egyes munkafázisokat. Ez az oka elsősorban, hogy az elmúlt években mintegy 35 százalékkal nőtt a termőterület. • A fitotrónban nevelt növényeket vizsgálja Tóth; Márta és GM Jőzsefné laboráns. Hazánkban a fűszerpaprika-ne- mesítő központ a Zöldségtermesztési Kutató Intézet kalocsai fűszerpaprika-kutató állomása. Az intézet kutatói az eltelt öt év alatt nyolc államilag minősített fajtát állítottak elő. Elsődleges céljuk az volt. hogy olyan fűszernövény fajta kerüljön a termesztésbe, amelyik nem palántáról, hanem helybe vetve termeszthető, géppel betakarítható, korai érésű, betegségekkel szemben ellenálló, és az úgynevezett beltartalmi értéke például a festéktartalma, felülmúlja a korábbiakat. Ign fontos szempont volt az is, hogy helyre vetve biztonságosan évről évre nagy termést adjon. A helyre vetés es technológiánál ugyanis sokkal nagyobb gondot okoz a kedvezőtlen időjárás, elsősorban az aszály, valamint a hűvös, esős ősz. Az intézetben kikísérletezett fajtákat legjobban öntözéses körülmények között lehet termeszteni, a Duna menti gazdaságok a fű- szerpaprika termőterület 95 százalékát öntözik is. • Beérett a fűszerpaprika az üvegházban, ahol Lei Péterné szedi a csöveket. Tavaly a kutatók által előállított fajtákat használták legtöbb gazdaságban, ugyanis a termőterület 70 százalékán termesztették. Az új technológiát pedig az idén már nemcsak a tsz-ekben és állami gazdaságokban alkalmazzák, hanem a háztájiban is. A kutató- intézet nemesitől a fajtafelújítással. valamint a korszerű termesztési technológia és módszerek kidolgozásával, elterjesztésével nagyban részesei az ágazat • A laboratóriumi elemzés előtt a fűszerpaprika- őrlemény súlyát is pontosan meg kell határozni. (Szilágyi Mihály felvételei) továbbfejlődésének, a fűszerpaprika világhírnevének öregbítéséhez, az exportlehetőségek szélesítéséhez is. hozzájárultak. A fűszerpaprika nemesítő központnak száz hektáros saját területe van. valamint az Mmúlt évben készült el az 1200 négyzet- méteres üvegház, és az egy hektár területet beborító fóliasátor. Néhány hónapja került az intézethez több, Conviron kanadai fi- totron. Ezek olyan klímaházak, amelyekbe programozhatók az éjjelek és nappalok, a hőmérséklet, a páratartalom, vagyis az összes körülmény, ami a természetes környezetnek megfelel. Ennek, valamint az üvegháznak a segítségével a nemesitől munka lerövidíthető. Eddig egy-egy fajta előállításához nyolc, ma már négy év szükséges. A kutatók nemcsak előállítják az új fajtákat, hanem kidolgozzák az agrotechnikát is, többek között vizsgálják a gyomirtó szerek hatását és a termés géppel való betakarításának lehetőségeit. Cs. I.
