Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-18 / 66. szám

Í976..március 18. • PETŐFI NÉPE • 3 VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Bővítik az autóbuszállomást Lapunk február 12-i számában Megjegyzések egy témáról (avagy gondolatok a buszállomáson) cím alatt szóvá tettürik néhány olyan fogyatékosságot, amelyek miatt gyakran bosszankodnak a busz- közlekedés résztvevői. Cikkünkre az alábbiakat válaszolta Kovács Ferenc, a Volán 9. sz. Vállalat- forgalmi-kereskedelmi igazgató- helyettese, illetve dr. Torna László, a személyforgalmi és ke­reskedelmi osztályvezető: „A menetrend szerinti autó- buszjáratokkal útközben kapcso­lata a forgalmi irányító személy­zetnek csak a forgalmi, szolgálat­tal rendelkező helységeken ke­resztül van. Egy nagy távolságú autóbuszjárat esetében is útköz­ben csak 1—2 ilyen helység akad. A cikkben említett járat Baja— Kecskemét között forgalmi szol­gálattal rendelkező helységet nem érintett, így a kecskeméti autó­buszállomáson a forgalmi irányí­tó személyzet nem kapott és nem is kaphatott értesítést a járat ké­séséről. A rossz levegő miatt intéz­kedtünk a kecskeméti autóbusz­állomás várótermének sűrűbb szellőztetésére. A jegyvisszaváltással kapcso­latban szíves tudomásukra hoz­zuk, hogy ha az utas személyesen nem tud elmenni a Csáktornyái utcai központba, postán is kérheti menetjegyének visszaváltását, vagy közvetlenül a forgalmi szol­gálatnak is leadhatja ‘menetjegyét, a pénzt pedig vállalatunk postán elküldi a címzettnek. Sajnos, a kecskeméti autóbusz­állomás 8 kocsiállomása nem ele­gendő a megnövekedett forgalom zavartalan lebonyolítására. A forgalmi torlódások csak az au­tóbuszállomás bővítésével szűn­nek meg. Ezen bővítési munká- . latok most vannak a tervezés stádiumában." Olvasóink nevében köszönettel vettük közérdekű észrevételek nyugtázását. A válasz két pont­jához azonban szeretnénk néhány gondolatot fűzni. Ami az utasok tájékoztatását illeti: tény, hogy a vasútnak ilyen vonatkozásban összehasonlítha­tatlanul előnyösebb a helyzete. Az is biztos azonban, hogy előbb- utóbb az oly dinamikusan fejlődő autóbuszközlekedésben is meg kell találni a módját az utas tá­jékoztatásának, a forgalmi jelző­szolgálat megszervezésének. Bi­zonyára jól tudja ezt a vállalat főhatósága, sőt, lehetséges, hogy vannak is ilyen vonatkozású el­gondolásai. Mi az utasok közér­zetének jelzésével lényegében ezek erősítését, szükségességét kí­vántuk alátámasztani. Hiszel), ami nem kielégítő, azon — ter­mészetesen a lehetőségek szerint — változtatni kell. A kereteit régen kinőtt autó­buszállomással kapcsolatosan: egyetértünk azzal, hogy a terve­zett állomásbővítés megvalósulása után zavartalanabbá válik a for­galom. Am atf utast és buszveze­tőt egyaránt bosszantó torlódások addig sem törvényszerűek. Ezt az állomás forgalmi szolgálattevői bizonyították be a legjobban, amikor észrevételezésünk megje­lenését követő néhány napon el­irányították az útból a forgalmat szabálytalan, rossz beállással akadályozó autóbuszokat. (A ' szerk.) Meddig burkolódzik még füsttengerbe Kecskemét központja? Beszélgetés dr. Mező Mihály általános elnökhelyettessel Amint elkezdődik a fűtési szezon Kecskemét város köz­pontja füst és koronrfelhőbe burkolózik. Amikor pedig a szél, vagy a légnyomás süllyedése lenyomja a füstöt, a járókelők igyekeznek kevesebb lélegzetvétellel menekülni a széngázzal telített zónából. A lakosság annyira megelégelte már ezt az áldatlan állapotot — hiszen sokan még szellőztetni sem me­rik a lakásukat—, hogy a legutóbbi tanácsválasztáson az 1-es számú kerület jelöltjének (aki ezután éppen a tanácselnök lett) feladatául tűzte a levegő szennyezettségének megszün­tetését: ’ — Mi is történt azóta, s ho­gyan állnak a városközpont lég- szennyezésével? — Ezzel a kér­déssel kerestük fel dr. Mező Mi­hályt, a városi tanács általános elnökhelyettesét. — A gondok igen régi erede­tűek — válaszolt az elnökhelyet­tes. — Kecskemét központjában minden épületet ;— a központi fűtéseseket is — széntüzelésűre építették. Ez érhető, ugyanis ko­rábban még szó sem esett ar­ról, 'hogy városunkba bevezetik a földgázt. Amikor viszont ’ ez megtörtént, a városi tanács vég­rehajtó bizottsága — pontosab­ban 1968-ban — határozatot ho­zott a' földgáztüzelésre való át­állásra. A műszaki osztály kidol­gozta az erre vonatkozó intézke­déseket, aminek lett is foganat­ja. Ennek nyomán egy sor ház­ban — az Aranyhomok Szálló­ban, a tűzoltóság, a Magyar Nem­zeti Bank, az új OTP-ház, a Tu­domány és Technika Háza, az ének-zenei általános iskola, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai In­tézet, a városi rendőrkapitány­ság, valamint az SZTK épületé­ben — ma már földgázzal fűte- nek. Néhány ház kéménye azonban még jelenleg is ontja a füstöt, korommal szennyezi a levegőt. Ezek a Széchenyi tér és az Arany János utcai lakótömb, a városi tanács épülete, a Katona József Színház, a Jókai Általános Is­kola és az Üjkollégium. — Mikorra olódik meg a fel­sorolt intézmények és lakóépüle­tek földgázfűtésre való átállítá­sa? — Erre pontos választ adni ma még nem lehet. Az Űjkollé- gium felújítása rövidesen meg­kezdődik és gázkazánokkal is felszerelik. A színház gázzal va­ló fűtésének előfeltételei is meg­teremtődtek az ének-zenei álta­lános iskola kazánházának elké­szítésével. Mint említettem, a városi ta­nács vb műszaki osztálya 1968- ban elkészítette a korszerű tü­zelésre való áttérés tanulmány- tervét. A tanácsnak azonban-csak annyira volt pénze, amennyi ed­dig elkészült. Nem olcsó dolog ugyanis a fűtőberendezések be­szerzése, illetve beszerelése. Csu­pán egy példát erre. A városi ta­nácsház felújítása 17 millió fo­rintba került. A gázfűtés beve­Az idén tizedszer rendezik meg a magyar nyelv hetét Tizedik alkalommal rendezi meg a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat a magyar nyelv hetét. Ebből az alkalomból ke­reste föl dr. Grétsy László nyel­vészt, a TIT budapesti szervezete nyelvi szakosztályának elnökét az MTI munkatársa. — Amikor 1967 tavaszán a budapesti szervezet a Kossuth- klubban először vállalkozott nyelvi előadássorozatának meg­rendezésére, sokan az anyanyel­vi ismeretterjesztés új lehetősé­geit látták benne •— mondotta. Ez a sorozat valóban új fórumot adott a nyelvi gondok, nehézsé­gek megvitatására, megbeszélé­sére, a nyelvművelés, nyelvi is­meretterjesztés szakembereinek a „közönséggel- való találkozásra". Akkor, az induláskor még nem, most, a jubileumi magyar nyel­vi hét küszöbén azonban már el­mondhatjuk: a TIT igen nagy és igen nemes dolgot művelt ezzel a kezdeményezéssel. Nem azért — vágy legalábbis nem elsősor-' ban azért —, mert a magyar nyelv hetének előadásait, nyelv­helyességi vitáit általában szíve­sen fogadja a hallgatóság. Ez is fontos, de ennél sokkal többről van szó. A legfontosabb az, hogy az eltelt tíz év alatt a magyar nyelv hete közüggyé vált. Egyre több megyei szervezet vállalko­zott a magyar nyelv hetének gondozására, fgy az ötödik évtől kezdve már célszerűnek látszott ezt a rendezvényt szervezetileg is országossá tenni. Oly módon, hogy minden évben egy-egy me­gyei TIT-centrum legyen a ma­gyar nyelv hete központi elő­adássorozatának gazdája. Ennek a szerepnek a vállalá­sa ma már rangot, elismerést je­lent Az idén ez a megtisztel te tés Nyíregyházának jutott. Már­cius 22—28. között ott ad talál­kozót . egymásnak a nyelvész TIT-előadók színe-java. — A magyar nyelv hetének országos mozgalommá szélesedé­se természetesen korántsem je­lenti azt, hogy a bölcső körül, Budapesten minden maradt a régiben. Szó sincs róla. A fejlő­dés itt is szembeszökő. Magya­rázatul csupán egyetlen adat: amíg az induláskor, 1967-ben a fővárosban öt előadás hangzott el a magyar nyelv hete ünnepén, addig az idei héten mintegy 20 nyelvészeti TIT-előadás lesz Bu­dapesten. Akkor egyetlen hely­színünk volt: a TIT Kossuth- klubia. Most tucatnyi művelődé­si otthon és egyéb intézmény töl­ti be a házigazda szerepét. — Tulajdonképpen a nyelvi hét eseményei közül nem az elő­adások száma a legérdekesebb. Sokkal fontosabb az a nagysze­rű lehetőség, amelyet a rendez­vénysorozat kínál anyanyelvűnk megszerettetésére, ápolására. Mó­dot ad arra, hogy ezer. tízezer és százezer ember legalább ilyen­kor ébredjen rá: anyanyelvűn­ket. ezt a csodálatos eszközt nem­csak használni kell, hangpa gondját is kell viselni. Persze nemcsak eev héten át. hanem szakadatlanul, de már ez az egy hét is óriási nyereség, mert ha­tására esetleg a magvarul be­szélők úiabb ezrei válnak közö- nvösökhől érdeklődőkké, érdek­lődőkből nedig nyelvünk tudatos őreivé, fejlesztőivé. (MTI) 9 40 tonnás, nyíltszini fejtésnél használt tehergépkocsi a zsodinói Belorusz autógyár futószalagján. (Fotó: B. Ka vaskin — APN) A Zsodino városában levő Be­lorusz Autógyárban a kilencedik ötéves tervben jelentősen foko­zódott a 27 és 40 tonnás BELAZ billenő tehergépkocsik gyártása. A 27 tonnás tehergépkocsik mind az öt változata és a 40 tonnás BELAZ—548 is elnyerte a Ki­váló áruk fóruma termékjelét A megbízható, gazdaságos gépko­csikat 32 országba exportálják. A vállalat futószalagjáról már legördült az első 75 tonna teher­bírású tehergépkocsi is. Egy ilyen gépkocsiéi csaknem 50 köb­méter földet lehet egyszerre szál­lítani. Nyolchengeres 950—1000 lóerős Diesel-motorral óránként 60 kilométeres sebességet ér el. Ennek a tehergépkocsi-típus­nak az alapján építették a szén- szállításra használt autóóriást, melynek teherbírása 120 tonna, hossza 20 méter, magassága négy és fél méter. A szénszállító te­hergépkocsi — melynek kísérleti példányai már üzemelnek akuz- nyecki szénmedence külszíni fej­tésein — háromezer-ötszáz ton­na szenet szállít ki a vágatokból. (APN—KS) zetése az épületbe 14—15 millió forintot emészt fel. — Hol tartanak az előkészüle­tek? — A hét évvel ezelőtt készült tanulmánytervek alapján a me­gyei tervező vállalat már csinál­ja a kérdéses épületek földgáz­fűtésre való átállításának kivi­teli terveit. Az V. ötéves terv első felében szereltetjük be a ka­zánokat és a berendezéseket a városi tanácsházán. Az Arany Já­nos utcai lakótömb gázfűtésének terveit az Ingatlankezelő Válla­lat csináltatja. Ez már koráb­ban elkészülhetett volna. Az Építésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium azonban* egy ■ más megoldást javasolt, ami viszont a közbejött gazdálkodási ne­hézségek miatt nem valósul­hatott meg. Így most. az IKV folytatja a félbemaradt tervezést, s előreláthatóan jövőre kezdik meg a lakótömb gázfűtésre való átállításának, munkálatait.. — Addig is, hogyan lehetne a füsttengert csökkenteni a város- központban? — Ügy vélem, erre is van mód. Elsősorban a meglevő szén- tüzelésű kazánok jobb műszaki karbantartásával és szakszerűbb fűtéssel. A műszaki főiskola ígérte, hogy tanfolyamot rendez kazánfűtők képzésére és tovább­képzésére. Mindez azért fontos, mert a gondosan karbantartott kazánokban szakszerűen végzett fűtéssel kevesebb korom és füst jut a levegőbe — fejezte be tá­jékoztatóját dr. Mező Mihály. N. O. Tíz nap alatt százezer néző Bemutatása óta — tíz nap alatt — több mint százezren nézték meg Ranódy László új filmjét, Móricz Zsigmond művének adap­tációját, az Árvácskát. Sikerét ■-jelzik az alkotó—közönség-talál­kozók is. A Csepeli Munkásott­honban — a MOKÉP filmfórumá­nak induló eseményeként — a rendező és a szereplők találkoztak fiatal ié. .- •okkal, diákokkal. A Czine -M •mly irodalomtörténész bevezetője nyomán kibontakozott vitában elsősorban az irodalom képi megfogalmazásának műhely­titkait-, szqkmai kérdéseit elemez­ték. Nagy sikerű volt a film deb­receni ünnepi bemutatója, vala­mint a Fővárosi Művelődési Ház­ban sorra került filmankét is. (MTI) Az Üvegipari Művek ajkai üveggyára ólomüveg ter­melésének 80 százalékát tő­kés piacokon értékesíti. A kézi munkával csiszolt értékes ólomkristály termékei szer­te a világon keresettek. Ka­nada, Japán, Anglia, USA, Svájc és Finn­ország vásárol legtijbbet belő­lük. A gyár az idén mintegy 50 százalékkal sze­retné növelni a tőkés export mennyiségét. Képeink az üvegfúvást, az ólomkristály-csiszolást, valamint a fiatalok tanítását ábrázolják. (MTI-fotó — Jászai Csaba — KS) Mentő körülmény-e a másnaposság? 9 Az év első napjától érvény­ben levő új KRESZ egyik sar­kalatos tétele: járművet csgk az vezethet, akinek nincs a vérében szeszes ital fogyasztásából szár­mazó alkohol. Ez az előírás tu­lajdonképpen megszüntette azo­kat a korábban meglevő vitákat és magyarázkodásokat, amelyek közismerten arról szóltak, hogy vezetés előtt mennyi idővel le­het szeszes italt fogyasztani. A nézetek ezzel kapcsolatban meg­oszlottak. Voltak, akik azt állí­tották, hogy elindulás előtt hat, mások szerint nyolc, az óvato­sabbak szerint tíz órával már nem szabad szeszes italt fogyasz­tani. Érvek és ellenérvek csap­tak össze, óm egyik félnek sem " volt igaza! Megyénkben meglehetősen ma­gas számú az ittas állapotban tetten ért járművezetők száma, az emiatt "megtörtént baleset. Éppen ezért szükséges, hogy szót váltsunk a másnaposságról, vagy ahogyan tudományosan nevezik: a posztalkoholos állapotról. Nyom­ban le kell szögezni, hogy a sze­szes ital fogyasztása, illetve an­nak a szervezetben történő el­égetése természetesen függ az il­lető életkorától, fizikai állapotá­tól, az elfogyasztott szesz meny- nyiségétői és minőségétől is. (Egy húszéves, jó fizikumú, idegileg teljesen kiegyensúlyozott fiatal­ember szervezete hamarabb égeti el a fél liter bort, mint egy ötvenéves, leromlott fizikai álla­potú, idegkimerült ember szer­vezete.) Még ilyen módon is rossz a példa, hiszen előfordul­hat, hogy egy idősebb szervezet­ből hamarabb kiürül az alkohol­koncentráció, mint egy fiataléból. 9 Egy eseményt idézünk pél­daképpen, amely február 9-én reggel 7 órakor történt Kalo­csán az I. István úton. Hodován Péter 34 éves kisiparost, aki sze­mélygépkocsijával közlekedett, igazoltatták a rendőrök. Az al­koholszonda szeszfogyasztást mu­tatott ki, s ezért vérvételre állí­tották elő. A vérvételi jegyző­könyv adatai szerint Hodován Péter vérében a cselekmény el­követésekor 0,37 ezrelékes alko­holkoncentráció volt. A férfi reklamált — szerinte teljesen jo­gosan —, ugyanis bevallotta, nem is titkolta, hogy az előző éjszaka egy liter sört és egy de­ci Mecsekit fogyaisztott. Feltehető, hogy igazat mondott^ s ha este 11 óráig itta meg a már idézett mennyiségű italt, ak­kor szervezetéből nyolc órán ke­resztül sem távozott el az alko­holkoncentráció. Amennyiben ko­rábban ^fogyasztotta el ezt a szeszmennyiséget, akkor szerve­zete nehezebben égeti el az alko­holt, s ezért számára az alkohol­fogyasztás a vezetés megkezdése előtt csak 10—15 órával koráb­ban lehetséges. Ez természetesen sem Hodován Pétert, sem pedig tnás, hasonló állapotban levő személyt nem mentesít a bünte­tés alól. A posztalkoholos állapot ugyanis azt jelenti, hogy bár az illető — mint ez példánkból is kitűnik —-, órákkal azelőtt fo­gyasztott szeszes italt, vérében mégis fellelhető az alkoholkon- centrácíó bizonyos mennyisége. Hodován Pétert 2500 forintra, bírságolták. 9 Ám ez csupán figyelmezte­tés számára, s azok számára is, akik ugyan nem részegek, nem- érzik magukat ittasnak, de vé­rükben fellelhető ha kis mérték­ben is, az alkohol! Gémes Gábor Intézkedések a túlórázás csökkentésére Az ÉDOS5? felmérte az élelmi­szeriparban a túlórák alakulását. Megállapították, hogy — noha az idényjelleg miatt a népgazdasági átlagot meghaladó túlóráztatás végeredményben indokolt — a túlóráztatás mértéke mégsem el­fogadható. Az élelmiszeriparban 1975-ben 12 millió órát dolgoztak, túlmun­kában, s bár ez az előző évinél 400 ezerrel kevesebb, mégis arra vall, hogy a gyárakban csak rész­ben használják ki az üzemszerve­zési lehetőségeket, illetve nem kö­vetelik meg a korábbi határoza­tok végrehajtását. Megállapítot­ták, hogy az indokolatlan magas túlórák elrendelőivei szemben fe- lelősségrevonást szinte sehol sem alkalmaztak, holott nem egy üzemben a dolgozók egy része egy év alatt 15—16 havi munka­időt teljesített. Nehezíti a helyze­tet. hogy az igazolatlanul távol­levők csaknem 20 ezer munka­nappal rövidítették meg a mun­kaidőt, és ezt sok helyen csak túlórázással lehetett pótolni. A szakszervezet elnökségének határozata szerint az V. 'ötéves terv időszakában az üzemekben csökkenteni kell a túlórázást. En­nek érdekében arra van szükség többek között, hogy következete­sen felelősségre vonják azokat, akik a kollektív szerződésben megállapított mértéken felüli túl­órázásra adnak utasítást, illetve engedélyt. A szakszervezet kezde­ményezése nyomán is vizsgálják az üzemekben, hogy a túlórák 30 százalékát igénybe vevő anyag- mozgatási műveleteket miképpen lehetne az’ eddiginél- gyorsabb ütemben gépesíteni. (MTI) / ^ióírMsd^

Next

/
Oldalképek
Tartalom