Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-18 / 66. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A JÓ MUNKA ELISMERÉSE Bővítik a szárazelemgyártást Kunszentmiklóson A Villamos Berendezés és Készülék Mű­vek Akkumu­látor- és Szá­razelemgyá­rának kun- szentmiklósi telepe jó ered­ménnyel zárta az 1975-ös esz­tendőt. Százhá­rom fizikai és ,tíz alkalmazot­ti állományú dolgozója — az anyagyárral együttmű­ködve — mint­egy 120 millió forint értékű készterméket állított elő. A nyereségből a vállalati átlag­nál több — 30 napi munkabér­nek megfelelő — részesedést osztottak' ki a kunszentmiklósi telep' dolgozóinak. A telep fő gyártmánya a gép- jármű-önindító savas akkumulá­tor, amit az Akkumulátor- és Szá­razelemgyártól kapott félkész egységekből és alkatrészekből szerelnek össze. A különböző tí­pusú akkumulátorokból — Sko­da személygépkocsitól a kom­bájnig alkalmazhatóak — 107 millió forint értékben, 80 ezer darab hagyta el tavaly a kun­szentmiklósi szerelőműhelyt. A szárazelemek közül 1975- ben két, tranzisztoros típusnak, az R14 T és az R20 T jelzésűnek az előállításával foglalkoztak. Összesen körülbelül 2*5 millió elemet' gyártottak. Az év utolsó negyedében az R6 T típusú ce­A címkézöberendezés mellett Herczeg Jánosné dolgozik. A Kecskeméti Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat bajai gyáregysége év elején a Rajai Állami Gazdaság tulajdonába került, és annak központi szolgáltató üzeme lett. Ezzel a változással a negyedszázaddal ezelőtt létesített mező- gazdasági gépállomás, majd gépjavító ismét a mező- gazdasági nagyüzemek közvetlen szolgálatába állt. Legfőbb feladata az állami gazdaság, valamint a bajai kukoricater­mesztési rendszerhez társult gazdaságok gépeinek nagyjaví­tása, garanciális szolgálata, márka szervize. Az elmúlt esztendőben már 89,5 ezer hektáron termesztettek ha­zánkban kenyér- és takarmány- gabonát, ipari növényt a Baján kidolgozott BKR szerint. A szo­cialista országokban gyártott erő- és munkagépekre alapozott ter­melési rendszer fejlődése, a 138 gazdasággal teremtett munkakap­csolat erősítése indokolta, hogy a rendszergazda a kis teljesítményű mátéházi üzeme helyett a köve­telményekhez alkalmazkodni tudó bajai gépjavítóban teremtse meg ennek a feltételeit. A dolgozók 98 százaléka to­vábbra is az üzemben maradt és jól kamatoztatja azt a tudást, amelyet az előző években, évtize­dekben megszerzett a MEZŐGÉP Vállalatnál. Az egyik részleg változatlanul az előző vállalattól örökölt ter­melési feladatokat végzi. Mint ismeretes, a bajai 2000 vagonos gabonatárház belső, gépészeti be- rendezéseittez a gyáregység készí­tette, néhány esztendővel ezelőtt. A Kecskeméten most épülő ugyancsak 2000 vagonos tárház gépészeti felszerelése változatla­nul a bajai üzemre hárul. Az állami gazdaság központi szolgáltató üzemében néhány héttel ezelőtt megkezdődött a dél-magyarországi gazdaságokban foglalkoztatott szovjet gyártmá­nyú Kirovec traktorok javítása, felújítása. Az államközi szerződé­sek alapján nemcsak a szovjet vállalattal, hanem a gabona- és szálastakarmány-betakarító kom­bájnokat gyártó' Forschritt gyár­ral is kapcsolatba lépett a gép­javító üzem. A garanciális szol­gálatban - szovjet és NDK-beli szakemberek is részt vesznek. • Bréti Zoltán bajai szerelő és Gazdag Béla halasi traktoros, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság K—700-as traktorát javítja. 9 A BKR-hez társult gazdaságok munkagépeit a központi szolgáltató üzemben szerelik össze a külföldi szállítás ntán. Gyorkity István és Bér­ezi Gábor nagy teljesítményű kultivátort szerel fel. 0 Pótalkatrésszel indul a mezőgazdasági üzembe a BKR szervizkocsija. nagy­(Szilágyi Mihály felvételei) A BKR kezdeményezésére a MEZŐGÉP Tröszt az egyik nagy múltú külföldi céggel vette fel a kapcsolatot a 240—300 lóerős erő­gépekhez alkalmazható ekék vár­hatóan közös gyártására és érté­kesítésére. A termelési rendszer- gazda ezenkívül ezerkétszáz trak­torost. kombájnvezetőt és szere­lőt képeztet ki az új típusú erő- és munkagépekre, hogy a BKR- hez társult mezőgazdasági nagy­üzemekben mindenütt hozzáértő emberek kezeljék és javítsák a traktorokat, munkagépeket. A ta­vaszi munkák idejére a tanfolya­mok egy része befejeződik, a kombájnosoké pedig akkor kez­dődik. j K. A. Balibán József a készülő akkumulátorokon pó­lusforrasztást végez. ruzaelem címkézésével bővült a szárezelem-készítés. E termék előállításának jelenleg is csupán a befejező műveletét végzik fél­automata berendezéssel, azonban 1976 második felében a telepre kerül a teljes gyártás. A múlt év utolsó negyedében derekas hajrára volt szükség ah­hoz, hogy az Akkumulátor- és Szárazelemgyár kunszentmiklósi telepének dolgozói az >.év köz­ben megnövelt tervüket teljesít­hessék. A cél érdekében az egyébként két műszakiban ter­melő üzemben két hónapon át három műszakos munkát vállal­tak a dolgozók. Az utolsó ne­gyedévi előirányzatot 116 szá­zalékra teljesítették. Az Akkumulátor- és Száraz­elemgyár’ 1976. évi terve 11,6 szá­zalékkal magasabb a múlt évi­nél. Valóra váltásában a kun­szentmiklósi telep dolgozóinak is nagyobb feladat jut a tavalyinál, aminek a termelékenység foko­zásával akarnak eleget tenni. Az esztendő első három hónapjában körülbelül 20—21 ezer önindító savas akkumulátort és mintegy 700 ezer szárazelemet állítanak elő, s elvégzik 3 millió ceruza­elem címkézését. A szárazelem­gyártás tervezett növelésével az idén összesen 12—14 millió tran­zisztoros elem kerül ki a kun­szentmiklósi telepről. A. T. S. Válaszol az illetékes 3. oldal ‘ Meddig burkolódzik még füstfellegbe Kecskemét központja? 3. oldal Mentő körülmény-e a másnaposság? 3. oldal A kisüzemi állattartás alakulása a megyében 4. oldal Sajtóposta 4. oldal Tallózás üzemi lapokban 4. oldal Kincsek lakat alatt 5. oldal Óvári Miklós elutazott az NKP kongresszusára Ma az NSZK-ba utazott Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága képviseletében résit vegyen a Német Kommunista Párt március 19—21. között Bonn- ba összehívott kongresszusán. El­utazásakor a Ferihegyi repülőté­ren Győri Imre, a Központi Bi­zottság titkára búcsúztatta. Űj intézkedések a kistermelői sertéstenyésztés és -hizlalás fellendítésére A hazai sertéshúsellátás felét biztosító kistermelők állat- állománya különféle okok miatt (átvételi nehézségek, takar­mánygondok, szervezetlenség stb.) visszaesett. Különösen az okoz gondot, hogy két év alatt 130 ezerrel csökkent a koca- állomány, s ennek következtében az állatforgalmi és húsipari vállalatok idén az elmúlt évinél kevesebb sertést vásárolhat­nak fel. A helyzet javítására a kistermelői sertéstenyésztés és -hizlalás fejlesztésére új intézkedéseket hoztak, ezeket is­mertette szerdán dr. Banke Antal, az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt vezérigazgatója. Az új rendelet értelmében az állatforgalmi és húsipari vállala­tok a jövőben együttműködési szerződést kötnek a mezőgazda- sági nágyüzemekkel vagy az ÁFÉSZ-ekkel a kistermelők ser­téstenyésztési, -hizlalási és -érté­kesítési tevékenységének sokol­dalú támogatására s szervezésére. A szerződés alapján a téeszek, ál­lami gazdaságok és az ÁFÉSZ-ek a termeltetési és a felvásárlási tevékenységet közvetlenül ellátják majd, így minden községben lesz olyan szervezet, amely nemcsak a felvásárlásra, hanem a termelés valamennyi kérdésére választ és segítséget tud adni a kisterme­lőknek. A nagyüzemek és az ÁFÉSZ-ek a jövőben — a koráb­bi gyakorlattól eltérően — nem­csak saját tagjait, hanem műkö­dési területükön a kistermelők teljes körében tevékenykednek és segítenek megteremteni a te­nyésztés, a hizlalás és az értéke­sítés alapvető feltételeit, függet­lenül attól, hogy a tenyésztő tagja-e, illetve dolgozója-e a szö­vetkezetnek, az állami gazdaság­nak vagy az ÁFÉSZ-nek. Nem­csak az olyan termelők szerve­zett és garantált támogatásáról van szó, akik a központi áruala­pok részére adnak árut, hanem azokról is, akik saját fogyasztá­sukra tartanak sertést. A kistermelők egész sor ked­vezményben részesülnek. Egyebek közt a nagyüzemek a megkötött együttműködési szerződés alapján biztosítják a kistermelők kocael­látását a megyei állattenyésztési felügyelőség közreműködésével. (Folytatás a 2. oldalon.) m iWimm ■ AémilKAwrl 1 I II 4 lilli Középiskolások tanulmányi versenye Kecskeméten Kétmilliárd­kétszázmillió ■ Régi és remekül bevált hagyo­mány, hogy évente lebonyolítják a diákok több fordulós országos középiskolai tanulmányi verse­nyét. a megyei tanács művelő­désügyi osztályán megtudtuk, hogy esztendőről esztendőre ör­vendetesen nő az érdeklődés a versenyek iránt. Az idei tanév­ben már összesen ezeregy szá­zan indultak csupán Bács-Kis- kunban, hogy összemérjék tu­dásukat, felkészültségüket. Az is­kolai szintű versenyek legjobb­jainak részvételével ma kezdőd­nek Kecskeméten a megyei dön­tők. A Katona József Gimnázium­ban sorra kerülő erőpróbákon ki­lencvenötén szerepelnek; közü­lük kerülnek ki majd azok, akik április második felében megyénk középiskolásait képviselhetik az országos döntőn. Szász Antal megyei tanulmá­nyi felügyelő elmondta, hogy a ma kezdődő versenysorozaton először a fizika tantárgy legjobb­jai találkoznak egymással, majd ezt követően a matematika, ké­mia, biolgógia és más tárgyak iskolai győztesei mérik össze tu­dásukat Oj vonása a nyelvi ver­senyeknek, hogy az orosz és an­gol mellett a német és a francia is választható tárgy lett Meg­tudtuk azt is, hogy Bács-Kiskun középiskolás fiatalsága az utób­bi években nem egyszer kima­gaslóan szerepelt. A biológia, kémia és más tárgyak szerelme­sei közül többen bejutottak a legjobb tíz közé, s több első he­lyezést is hazahoztak' valameny- nyiőnk büszkeségére. Több tantárgyban pályamun­kával lehet szerepelni. A java­solt témakörök közül az idei tan­évben több a nagy évfordulók­hoz kapcsolódik.' Magyarból Ber­zsenyi Dániel, történelemből II. Rákóczi Ferenc életével és mun­kásságával kapcsólatos feldol­gozásokat, összeállításokat lehe­tett benyújtani. A következő na­pokban lezajló megyei döntőkön a pályázók kiegészítő dolgozatot írnak, s ennek alapján döntik el, hogy kik juthatnak tovább. Az országoson szóban is „meg kell védeniük” pályamunkáju­kat. Szász Antal elmondta, hogy a fentiek csak a harmadik, illetve negyedik osztályosokra vonat­koznak. Ám, hogy az elsősök és másodikosok se maradjanak ki e nemes vetélkedők sorából, több tantárgyban külön versenyt hirdettek meg részükre. Az Arany Dánielről elnevezett ma­tematikai, az Irinyi Jánosról el­nevezett kémiai és a Bolyai Já­nosról elnevezett matematikai versenyen adhatnak számot át­lagon felüli felkészütségükről Ez utóbbi azért is érdekes szá­munkra, mert csak szűkebb ha­zánkban, Bács-Kiskunban ren­dezik meg ^yente. S kivívták ve­le a Magyar Tudományos Aka­démia elismerését. A nyelvi és kiejtési, valamint a szavalóverseny a népművé­szeti, képzőművészeti, néprajzi és egyéb pályázatokkal, verse­nyekké! együtt gazdagítja még a középiskolások évente ismétlődő vetélkedő sorozatát. V. M. Ha elosztanánk, a csecsemő­től az aggastyánig hazánk minden lakosának jutna vagy kétszáz forint, ami ugye, nem olyan egetverő összeg. Ha vi­szont összegyűjtenénk egy ha­lomba, bizony már nagyon is számottevő a summa. Nos, ez­zel, a címben szereplő kétmil­liárd-kétszázmillió forinttal is az utóbbi történt: egy év ■ alatt ennyi került az önkéntes társadalmi összefogás eredmé­nyeként, a közösség asztalá­ra. Pontosabban fogalmazva, ilyen értékű társadalmi mun­kát végzett az elmúlt évben hazánk lakossága, s ebből az összegből ezernyi. helyen, te­lepülésen valósultak meg ter­ven felüli építkezések, gyer­mek- és szociális intézmények, sok száz kilométernyi járda, vízvezeték épült, születtek ker­tek, parkok, sétányok. Mindez úgy, hogy nem szerepelt a he­lyi tanácsok költségvetésében, bármennyire is fontos volt, most még nem jutott rá pénz. A közös akarat, összefogás eredménye a kétmilliárdos ér­tékű munka, ennyivel lett gaz­dagabb országunk, s természe­tesen jutott < ebből számos fa­lunak, városnak. A társadalmi munka sajá­tossága, hogy eredménye a helyszínen realizálódik. Egy- egy kis lakóközösség összefo­gása természetesen, jelentke­zik' a „közös kalapban” is, hasznát azonban elsősorban a helyszínen élvezik. A bekötő­út, az autóbuszváró, az óvoda, a közműhálózat azokat gazda­gítja, akik a munkát végzik. Számtalan város, község van ma már, amely céltudatosan számít erre a közösségi erőre, s a helyi tanácsok többsége már tervezi is a társadalmi munkát. Ahol magas az önként vég­zett munka értéke a megye falvaiban és városaiban, ott rendszerint az történt, hogy a Hazafias Népfront helyi bi­zottságai ezekben az év eleji hónapokban a gyűléseken . számba veszik a helyi felaján­lásokat, megvizsgálják, mire lenne a leggyorsabban szük­ség, elképzeléseiket egyeztetik a tanácsi vezetőkkel, s kiala­kul a pontos terv: ennyi óra munkát vállalnak az emberek, ebből ezt és ezt kívánják meg­építeni, mindehhez kérik a ta­nács támogatását. Akad persze még jó néhány olyan hely is, ahol az ilyen szándék még akadozik, kevés gondot fordí­tanak a szervezésre, irányítás­ra. Az igazság az, hogy ön­magukat rövidítik meg, a fej­lesztés kitűnő lehetőségét mu­lasztják el. ötszázmillió forinttal növe­kedett egyetlen év alatt a tár­sadalmi munka értéke hazánk­ban, hiszen 1974-ben még „csak” egymilliárd-hétszázmil- lió forint volt. A fejlődést bát­ran nevezhetjük ugrásszerű­nek, s ez is jelzi, hogy az egyéni és közösségi érdekek összehangolásával jelentős erő­tartalékok mozdulnak meg, az emberek szívesen dolgoznak, ha lakóhelyi közösségüknek és önmaguknak is hasznos ez. E. Gy. Tavaszi előkészületek a BKR-nél ■KÖZPONTI SZOLGÁLTATÓ ÜZEM BAJÁN \

Next

/
Oldalképek
Tartalom