Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-16 / 64. szám

J

1976. március 16. • PETŐFI NÉPE • 5

A „szénklélte-tés” tantárgya a Bajai Tanítóképző Intézetben

A Bajai Tanítóképző Intézet több mint egy évszázada tölt be fontos szerepet Bács-Kiskún megye, illetve’ az Alföld általános iskolai oktatásában. Az intézmény élenjár az új, korszerű pedagógiai formák, nevelési eljárások kutatásában és továbbadásában. Azok az első' éves diákok, akik az idén szeptemberben. kezdik meg tanulmányaikat, már főiskolai hallgatóként. sajátítják el az oktató-nevelő munka eméletét és gyakorlatát.

Az általános iskolák Osztálytermeiben egyre több technikai segédeszköz, magnetofon, írásvetítő, lemezjátszó segíti a gyermekeket ismereteik gyarapításában. Az első éves tanító- jelöltek fél éven át sajátítják el az oktatás korszerű eszközei használatának tudományát. '

Gaál Attilával, a tanítóképző intézet tanárával az „oktatástechnika” elnevezésű tárgy egyre növekvő jelentőségéről beszélgetünk.

— Az intézmény szemléltető eszköztárának használata 1971— tői lett „kötelező” a hallgatók számára, és az oktatás tapasztalatai kedvezőek — mondja Gaál Attila. A diákok az úgynevezett alapozótárgyak megtanulásával egyidőben, az első évben ismej. rik meg a különböző berendezések használatát, így másod- és harmadévben, a tanítási gyakorlatokon már alkalmazni is tüdejük mindegyiket. Félév alatt, mindössze heti két órában a magnetofontól a fényképezőgépig, az írásvetítőtől a nyelvi laboratóriumig valamennyi eszköz működésének elveit és használatát meg kell tanítani a diákokkal. Ez szinte lehetetlen vállalkozás, de talán a közeljövőben lehetőségünk nyílik arra, hogy a tárgyat két féléven át oktathassuk.

Ismeretközlő és hordozó eszközök

A korszerű hazai és külföldi ipar egyre nagyobb számban • és egyre nagyobb választékban állítja elő az ismeretátadásban használatos eszközöket. A hang, illetve a beszéd közvetítésére a magnetofonok", a rádiók és a lemezjátszók szolgálnak. A képi információkat diavetítők,’' képve- títők (más néven episzkópok), valamint nyolc- és'tizenhat milliméteres mozgófilmek adják közre. A kép és a hang együttes hatása a legkorszerűbb; az iskolatélevízió, a hangosított dia-, illetve mozgófilm alkalmazása ezért terjed rohamosan a tanintézményekben. Bonyolultabb elveken alapulnak az egyéni és kollektív oktatógépek, a feleltető és ellenőrző egységek, valamint a nyelvi laboratóriumok. Ezeket? egyelőre — elsősorban drágaságuk miatt — még csak kevés iskolában alkalmazzák. A tanítóképző intézetben a jövőre gondolva mégis megismertetik működésük főbb elveivel a diákokat.

Az oktatástechnikai eszközök térhódítása nyomán a pedagógusok egyre nagyobb mennyiségben használnak úgynevezett információhordozókat,. azaz olyan

9 A Bajai Tanítóképző Intézet nyelvi laboratóriumában. Az órát Lőrincz. Júlia intézeti tanársegéd / v i vezeti,

előre elkészített magnetofonsza- lagokat, ,dia- és mozgófilmeket, vetíthető ábrákat, amelyek nélkül az említett költséges berendezésék • kihasználatlanul porosodnának. Ezek központi előállítása azonban elmaradt a/, igényektől. A legtöbb helyen maguknak a pedagógusoknak kell elkészíteniük a szükséges szemléltető anyagokat. Ez nem kis mögterhelést jelent számukra, és . egyéb hátránnyal is jár.

Az „oktatástechhika" tantárgy előadásai és gyakorlatai során ezért a hallgatóságot az info-- mációhordozók készítésének

alapjaival is' megismertetik. A mikrofonfelvételek és a hanglemezről való másolás, a fényképezés, diák, illetve reprodukciók készítése, a fotólaboratóriumi munka, írásvetítőkhöz szükséges ábrák rajzolása, az amatőrfilmezés elemei, teremhangosítás és még sorolhatnánk tovább azokat a tudnivalókat, amelyeket „össze kényszerültek zsúfolni” a tantárgy féléves anyagába.

Gyakorlat és távlat

— Elsősorban az eszközök használatára képezzük ki a fiatalokat — folytatja az,előadó. — Sokuknak ugyanis nem kis újdonságot jelent a lemezjátszó összekapcsolása a magnetofon- ■ nal, egy biztosíték cseréje, vagy a fényképezőgép lencseélességének beállítása. Csak a legszükségesebb elméleti alapél veket ismertetjük a tanórán, az idő nagy részében a hallgatók, feladatlapok alapján állítják össze az egyes készülékeket-. • Megismerkednek szerkezetükkel és működtetésük fogásaival. A kis, tíztizenkettes létszámú csoportok oktatása" jól bevált. A gyakorlóterem felszereltsége kielégítő, minden használatos berendezést meg tudunk mutatni a diákoknak.

A fiatalok szeretik ezt a (technikai jellegű tárgyat, humán beállítottságuk ellenére sem idegenkednek a műszaki ismeretektől. Ez persze elsősorban a fiúkra vonatkozik, a lányok hajlamosabbnak mutatkoznak „segítséget is" igénvbe Venni' t gv-egv kapcsolási feladat megoldásához.

A távlati tervek szerint. Baján, megszervezik az úgynevezett oktatástechnológusok képzését is. Az elképzelés alapján azok a fiatal emberek, akik ezt a szakot választják majd tanulmányaik kiegészítéséül, alaposabban is elmélyedhetnek az eszközök működtetésének elméletében ésgya- korlatában. Az iskolákban azután rájuk hárul majd az ott használatos berendezések kezelése, és az olyan legelemibb hibák elhárítása, mint egy biztosítékcsere, vagy drótszakadás -... Ilyen okok miatt ugyanis gyakran „félrete*-- szik" a készülékeket. •

E választott tárgy hallgatói a programozott aktatás elveit is elsajátítják, s ők lesznek azok, akik segítséget tudnak nyújtani kollégáiknak a tananyag szemléltetési rendszerének megtervezésében és a leghelyesebb módszerek kiválasztásában, . alkalmazásában.

„Úttörő szerep”

Igaz ugyan, hogy az egy féléves tantárgy követelményei igen nagyok, de a gyakorlatot csak a későbbiek folyamán szerzik meg a diákok. ' Az oktatástechnikai eszközök ismerete, kezelésűk

* & m

készsége a második és harmadik év tanulmányai során, illetve az oktatási gyakorlatok alatt fejlődik ki. Az ólvasásórákon alkalmazott magnetofon-felvétel és visszajátszás, a rajzórák vetített képes szemjéltetése, az énekórák hanglemezes illusztrációi, már önálló tervezésre és használatra ' késztetik a tanítójelölteket. Az intézet iskolarádiójánák működtetése, a bejátszott, illetve a taxiórákon hasznosított élő hang- riportok felvételei során a diá-' kok megszeretik a technikát, és magukkal ..viszik ... az . eszközök használatának igényét az általános iskolákba.

Az alsótagozatokban ma még viszonylag kevés helyen alkalmaznak rendszeresen oktatás- technika* berendezéseket az órákon.' Talán csak a. Bács-Kiskun megyei tanyai, összevont osztályokban általános a használatuk. A frissen végzett fiatal pedagógusok sokat tehetnek a népszerűsítés érdekében.

Az „úttörők szerepe” annál is inkább rájuk hárul, mert az egyetemeken alig, a tanárképző főiskolákon pedig csak elvétve oktatják az eszközök használatát. Az iskolákban így valóban ők .lesznek a berendezések legjobb ismerői. Pavlovits Miklós

Mi mindent b

Sok mindent. Többet, mintami az ige eredeti jelentései szerint lehetséges) A biztosításkötést és a harcászatban való biztosítást leszámítva értelmező kéziszótárunk szerint csak három esetben használható: 1. megad, nyújt, lehetővé tesz (pl. jólétet, piacot, hitelt),

2. biztonságossá tesz (pl. gátakat),

3. valakit valamiről igyekszünk meggyőzni, megnyugtatni.

De a mindennapi beszédben nagyon sokszor olyankor is biztosítunk, amikor más szót kellene használnunk. Ä biztosít nagyon elterjedt divatszó lett, szinté járványszerűen felkapták, de ez a járvány nemhogy szűnőben lenne, hanem még jobban terjed. Szinte elképesztően sok helyre, befészkelte magát, ezért a nyelvművelő irodalom sokat foglalkozik vele. Pár éve Tímár György, a Magyar Nemzet, É. Kiss Sándor pedig a Magyar Hírlap hasábjain sorolt fél egy csomó tanulságos példát.

Ki biztosította az autót?—hallottuk egy régi Kékfény-adásban. A riporter így tudakozódott, hogy a „kékfényesnek” ki bocsátotta rendelk.ezésére az autót a tett el-' követésére.

Az új gép napi 500 db elkészültét biztosítja — olvashattuk. Talán teszi lehetővé. De jobb lenne a mondatot teljesen /átfogalmazni; Az új géppel napi 500 db- ot gyárthatunk, készíthetünk^

Nagy összeget biztosítottunk a lakásépítkezésekre. A nagy összeget ráfordítottuk, esetleg nagy összeggel segítettük azt.

Lakást biztosítottak a hármas ikrek szüleinek. Nem egyszerűen csak adtak, vagy lakással segítették őket?

Az öntözőművek egész évben biztosították a földterület öntözését. Nem jobb így; lehetővé tették? De hallottam azt is, hogy a fűtést, sőt az edényprogramot is biztosították. A fűtést lehetővé tették, az edények gyártását, esetleg eladását pedig segítették.

Egy TIT-kiadvány egyetlen egy oldalán négyszer is olvastam ezt az igét. „így biztosították (vagyis tették lehetővé), hogy a tényleges igény előre elkészített, lelkiismeretesen kidolgozott előadásokhoz

jusson.” Az egész mondatszerke- zefet javítani kell: ...hogy a tényleges igényt lelkiismeretesen kidolgozott előadásokkal elégítsék ki. Hogy a szemléltető eszközöket a városi TIT biztosította, nem is- kell hangsúlyoznom. Annál kevésbé. mert az egyetemi KISZ- szervezet is biztosított szemléltető eszközt, az oktató vezetők pedig kisebb kísérleti állatokat biztosítottak az egyszerűbb szemlél; tetéshez. (Helyesen: szemléltető eszközöket adtak, avval segítették az előadásokat.)

) További jellemző példák. Az állam ártámogatást biztosít a cipőjavításokhoz, sőt biztosítja az „alapvető” (!) áruk árszínvonalát (támogatást ad, tartja az árszínvonalat). A vállalatokban biztosítják a folyamatos anyageílátáát (gondoskodnak róla), a vállalatok pedig biztosítják a lakosság szükségleteinek kielégítését (gondoskodnak róla, vagy egyszerűen ki- elégítik). A szakszervezetek üdülést biztosítanak a dolgozóknak (holott inkább nyújtják vagy megszervezik azt).

A mélyfúrású, kutak biztosítják (vagyis adják, szolgáltatják) a vi-- zet. A Zobák-akna sem termel már. hanem csak biztosítja a napi 3000 tonna szenet. A téeszek- ben is biztosítani kell a műtrá- gyát, gépeket (inkább meg kell venni, be kell szerezni őket).

A diákoknak is kollégiumi élhelyezést. menzát, ösztöndíjakat, a bukásra- állóknak külön foglal-? kozást biztosítanak (adnak, nyújtanak, illetve tesznek lehetővé). A sportolóknak is az edzés biztosítja a sikert (talán inkább meghozza). Sőt számukra pályát is biztosítanak (azt építeni kell vagy éppen kijelölni!).

És hogy a közúti forgalom se maradjon ki a fölsorolásból, bizonyos jelzett utakon és előírt helyeken az elsőbbséget eddig megadták, ma már csak biztosítják.

' Biztosítok, biztosítasz, biztosít, biztosítunk... Mi lesz ebből a nagy biztosítási lázból?! Ne biztosítsunk, inkább adjuk meg az elsőbbséget az ad, megad, nyújt, , juttat, gondoskodik, szolgáltat, megszervez létesít, segít és egyéb tétlenségre kárhoztatott fontos igéinknek.

Kiss István

BALETTISKOLA AZ URALBAN

..11

Másodízben végeztek mongol növendékek a permi Balettintézetben. Évekkel ezelőtt szovjet tanárok látogattak Mongóliába, s tehetségkutatást végeztek a mongol fiatalok körében — így kezdődött a mongol gyerekek szov- jelunióbeli balettanulmányainak immár hagyományokra visszatekintő története. Az első mongol 'csoport 1961-ben végzett a permi Balettintézetben, tagjai jelenleg az ulánbátori Opera- és. Balett színház művészei.

A permi intézet egyébként 30

éve létesült. A Nagy Honvédő Háború éveiben a leningrádi Opera- és Balettszínházat kiürítették,, s kitűnő művészei — Galina Ulanova, Natalja Dugyinszkaja, Konsztantyin Szergejev — a permi színpadokon táncoltak. Az elmúlt 30 év alatt mintegy 500 művész került ki az intézetből, közülük sokan a balett vezető mestereivé váltak, és nagy hírnévre teltek szert, mint például Na- gyezsda Pavlova, aki tizennyolc évesen netnrég a Moszkvai Nagyszínház társulatának tagja (ett.

I i >

ISMERTE MÓRÁT, LÁTTA KADA ELEKET»,,SEM HAL KI A HQRSYIK JÁNOS; NÉV”

É t

Képek,

évek,

emlékek

„Kecskémét ünnepe volt ' a csütörtökön délután ti órakor megtartott Hornyik János-emlék- ünnep. Kecskemét óváros közönsége Katona József után második nagy fiának emlékünnepet nagy fénnyel ünnepelte meg.

F. hó 8-án volt 50 esztendeié, hogy a város főjegyzője és Kecskemét történetének írója elhunyt. Hornyik János szentkúti

9 A történetíró arcképe.

kántortanitó az elhunytI egyedüli olyan rokona, aki a Hornyik János nevének hordozója és fönntartója.” A fenti sorokat négy évtizeddel ezelőtt jelentette meg nanhirként a Félegyházi Hírlap című újság. Az ember, aki negyven évvel ezelőtt jelen volt az emlékezetes eseményen, ma is köztünk van még.' Félegyházán él sok-sok esztendő óta; 1958-tól kezdve mint nyugdíjas, és egy évtizede végérvényesen egyedül. Amióta örökre itthagyta őt a feltesége. _ .

t,Őrizzük a szép nevet”

Kiskunfélegyházán, a Holló Béla utcai öreg családi házban él Hornyik János nyugdíjas pedagógus. Közelebb van jóval a nyolcvanhoz, mint a hetvenhez. Ám a derű, a tréfálkozó kedv ma sem hagyja cserben egyetlen napra sem. Így kezdi az emlékezést: — Kecskemét nagy történetírója, Hornyik János a nagyapám — Sándor •— édestestvére volt. őrizzük : azóta is a szép nevet. Nem csak én vagyok ugyancsak Hornyik János, de a fiam, sőt t egyik unokám is az. Csongrádon születtem a múlt század végén, éppen János nap9 Aki őrzi az emlékeket.

kor. . Apám halála után vissza-* költöztünk Kecskemétre. Akkoriban sokan magyarosították a nevüket; ez amolyan politikai divat volt, túlzott alkalmazkodás. Mi ^mondtuk: megtartjuk szlovák névünket.

— S azután?

— Nehéz gyerekkor — sokan voltunk |S majd háború. Ott tüdőlövés, lábszártörés, háromféle betgség, nyavalya. Hadirokkant lettem. Aztán nősülés, jötték a gyerekek. Összesen hét; négy ma is él. Nyolc dédunokám van. És gólyalcelepelést csicseregnek a madarak.

— Mikor került Félegyházára?

— Harmincnyolcban. S rá húsz éve itt mentem nyugdíjba.

Tizenhat év tanyán

— Ez azt jelenti, hogy immár csaknem négy ' évtizede félegyházi lakos?

— Igen, de ebből tizenhat esztendőt tanyai emberek ' között töltöttem el. Tudja-e, hogy éveken, át tudnék' mesélni azokról az jdőkről. Volt úgy, hogy egyesegyedül ■ ■ száznegyvennégy parasztgy,éreket tanítottam. Nehéz volt,' mégsem ( elégedtem meg csak az iskolai munkával. Más is izgat Az például: ■ miként lehetnének műveltebbek, a szülők, a felnőttek? Ezért tartottam előadásokat, szerveztem tanfolyamokat. A feleségem is pedagógus volt; ő a szentkúti iskolában tágította a gyerekfejeket. Jréfásan mondta-' nekem egyszer; Látod, kaptál egy diplomás cselédet magad mellé. Erre én ezt válaszoltam: — Te meg egy diplomás rokkant bérest. Ugyanis úgy dolgoztunk ott a tanyán, mint akármelyik parasztember.

— Azt hallottam, hogy szerették a tanítványai. s

— Bizony, így igaz. A múltkoriban is mondta valaki, ennyi esztendő múltával: A tanító úr nem csak a nevelőnk volt, de apánk helyett apánk. Elgondolhatja, az ilyennek hogy örül az ember! ' »

— Mi volt a legfőbb pedagógiai törekvése?

— Mindvégig egyetlenegy: a munkára nevelés. Azt akartam, hogy szeressék a földet, a fáv

kát, a tárgyakat, amelyek körülveszik őket. S tudják formálni a környezetüket.

Fel-felvillanó képek

Amint ' beszélgetünk, elnézem ezt a fiatalosan, lendületesen mozgó idős embert. MegeleVe- nedik előttem mindaz, amit el-. mond. Láttatja velem a hat-hét évtizeddel ezelőtti Kecskemétet- S azokat, akik immár, végérvényesen a történelemé lettek.

— Kada aranyos kedélyű, örökösen humorizáló ember volt. Gyerekfejjel is tudtam róla, hogy nagy ember. Az ő egyik helyettesének, Bagi Lászlónak ' Hor- nyik-lány volt a felesége. így került a mi családunk közvetlen kapcsolatba Kadával. Bagi sokat mesélt a nehéz gyermekkoráról, jól emlékszem a szavaira. Könyvet Is. írt Kecskemét múltjáról, benne van a lexikonban.

— Kacsóh Pongráccal' is ismeretségben voltak?

— Apám 'testvére, Hornyik József az ő általa vezetett iskolában tanított! Arra emlékszem, hogy csuda beszédes volt min-1 dig. Több könyvet is írt. a kecskeméti irodalom történetéről. A családunk egyik büszkesége ma is. Sajnos, Kacsóh Pongrácot nem ismertem közelebbről. Fel-felvil- nak előttem a régi képek. Ilyenkor magam előtt látom az évtizedekkel előbb -élt embereket. Például Móra Ferencet, akirp olyan büszkék vagyunk mi. félegyháziak.

— őt is ismerte közelebbről?

—. Félegyházán szinte mindenkit ismertem. Móra az apósomnak, Szente Józsefnek legkedvesebb tanítványa volt. | Erről olvashatunk szép sorokat, A Daru utcától a Móra Ferenc utcáig című könyvben. De sokat tudnék beszélni Falu Tamás költőről, Holló László festőművészről is. És Szabó Kálmán muzeológusról, akivel sokat beszélgettünk. Vagy anyai nagyapámról, Sója Antalról, a félegyházi képző megalapítójáról. Szerencsés csillagzat alatt születtem: megszámolni sem tudom, hány kiváló emberrel beszélhettem.

— És a történetíró?

— A hírős város ápolja nagy fiának emlékét — mondja János bácsi —, a mi csáládunk ezért nagyon hálás. Sájnos, a háború tönkretette az emlékeim zömét. De őrzöm szeretettel Hornyik János arcképét, s a róla szóló emlékkönyvet.

, !— Szoktak beszélni róla, emlegetik gyakran?

— Nézze: aki megírta Pusztaszer történetét, feldolgozta négy vaskos kötetben Kecskemét múltját, s aki annyi, de annyi, értékes művet hagyott - ránk ezeken kívül is, az érdemelhet-e mást, mint megbecsülést? Ha együtt a család, ő mindig téma. Különösen, mert úgy van jelen az emlékezetünkben, aki mindig a családjának, élt. össze tudta .egyeztetni ezt a levéltári munkájával, az elmélyülést követelő kutatásaival.

— Végezetül engedjen meg egy személyes kérdést: hogyan él mostanában?

— Egyedül; csendesen, szerényen. özvegyi sorsban. De naponta erősítenek az emlékek.

Varga Mihály

\