Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-21 / 44. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 44. szám Ara: 90 fillér 1976. február 21., szombat Aláírták Kecskeméten a KGST-országok pénztárgépgyártás-szakosítási egyezményét Tegnap délben Kecskeméten a Technika Házában a KGST-or­szágok delegációinak vezetői ün­nepélyesen aláírták a pénztárgé­pek gyártásának sokoldalú nem­zetköz} szakosítási és kooperá­ciós egyezményét. A küldöttsé­gek — mint már lapunkban hí­rül adtuk — ’ a hét elején kezd­ték meg' munkájukat a megye- székhelyen. x A korábban kialakult gyártási együttműködése^ és kereskedel­mi kapcsolatok — amelyekben a magyar gépipar többször vállalt, magára kezdeményező szerepet —, teremtették meg. az alapját annak, hogy a szocialista gaz­dasági integráción belül nyerjen további lehetőségeket a termelés fejlesztése. A KGST Gépipari Állandó Bizottságának szerve­zéstechnikai szekciója által elő­készített dokumentum mintegy 140 millió rubel értékű kölcsö­nös szállítási tevékenység terveit rögzíti, és alapot szolgáltat a koo- pérációs kapcsolatok további bővítésére. Az egyezmény — amely az 1976—80 közötti évekre határozza meg a részt vevő or­szágok feladatait --a szervezés- technika területén minden ko­rábbinál nagyobb jelentőségű és volumenű megállapodás a KGST- országok között. Az aláírásnál jelen volt Erdé­lyi Ignác, a megyei pártbizott­ság titkárá, aki köszöntötte a szocialista országok delegációit és üdvözölte a fejlődést szolgáló közös törekvéseiket. Csillag Géza, az IGV vezér­igazgatója, a Kecskeméten lezaj­lott ülés elnöke, munkatársunk­nak elmondott^, hogy a vállalat V.- ötéves terve szempontjából komoly jelentőséggel bír az egyezmény. Termelési előirány­zatuknak csaknem egyharmadát — másfél milliárd forintoL t—, te­szi ki a pénztárgépgyártás. A megállapodás rögzíti az egyes országok pénztárgépvásárlásí igényeit, s ezáltal a vállalat kecs­keméti. gyárában' folyó termelés további növelését teszi lehetővé. f Hatvanezer vásárié érdekébe« t. »Mir A zöldségprogram megvalósításáért L,oldal Díjnyertes pályamű / «. oldal A kenguru «. oldal A televízió és a rádió jövő heti műsora s. oldal Sport (. oldal FEJLESZTIK A SZOLGÁLTATÁST, NÖVELIK AZ EXPORTOT Teljesítette IV. ötéves tervét a megye szövetkezeti ipara ZÁRSZÁMADÁS AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB SZAKSZÖVETKEZETÉBEN Rekordtermés a nagyüzemi szőlőtáblákon A legnagyobb szakszövetkezet az ország* ban a keceli Szőlőfürt. Három szakszövetke­zet működött a községben 1973 végéig, ami* kőris úgy döntöttek a kecellek, hogy egy sző* vetkezetben folytatják a gazdálkodást. A 10188 hektáros szakszövetkezetben több, mint 3300-an dolgoznak. A közösen müveit földterület aránya még nem éri el á gazda* ság területének egynegyedét, ugyanis csupán 2990 hektár. Legjelentősebb eredményeket a közösen művelt nagyüzemi szőlőtáblákon ér* ték el. A szakszövetkezet a 494 hektáros szőlőültetvényéből több, mint négyszáz hek* r táron — a termőre fordult telepítéseken —» 470 ezer mázsa szőlőt szüretelt. Az átlagter* més 114 mázsa volt, s egy-egy mázsa meg­termelésére 350 forintot költöttek. Ugyan­akkor a tagi gazdaságok hektáronként csu­pán 30 mázsa-körüli átlagtermést értek el. A szakszövetkezet nagy szántó- területtel is rendelkezik, ahol őszi kalászosaikat, lucernát és ku­koricát termesztenek. Mivel te­rületük nagy része homok, így jónak mondható a 35 mázsás hektáronkénti búzatermés, vala­mint az 55,5 mázsás ' hektáron­kénti kukoricatermés. Ezeket a terméseredményeket a nagyobb adagú műtrágyázással, amely 1970 óta csaknem megtízszerező­dött, valamint a termesztéstech­nológia korszerűsítésével érték el. Az állattenyésztésükből ki­emelkedik a juhászat, amelyet a múlt évben jövedelmezővé tet­tek, s továbbfejlesztését is el­határozták. A múlt évi gazdálkodás ered- ményeit a napokban megtartott zárszámadó közgyűlésen Csipkó Sándor elnök ismertette a tag­sággal. Elmondta azt is, hogy 1974-hez képest 11 millió forint­tal nagyobb, összesen 25 millió forintot érő beruházást valósí­tottak meg. Többek között szőlő- telepítésbe kezdtek, valamint nagyüzemi művelésre alkalmas­sá alakítanak át több hektár ültetvényt;«16 ezer hektoliter A Metsslk tervek megvalósítását fogadta el ««.arat ** a közgyűlésen. Az elkövetkezen­Sm|b,8v»l dő öt évben duplájára növelik a kezel tzaiaL korszerű nagyüzemi szőlőültet- Tr“~i| vény területét, és több, mint 200 hektár korszerűsítését is végre­hajtják. Ugyancsak növelik a nagyüzemi szántóterület nagy­ságát, amely 1980-ban megha­ladja majd a 2 ezer hektárt. A szőlő betakarításához szüretelő kombájn vásárlását is tervezik, valamint a megnövekedő szállí­tási igény teljesítéséhez megfe­lelő gépparkot alakítanak ki. A gyepgazdálkodás, ezzel párhuza­mosan a juhászat és a szarvas- marhatartás fellendítése is köz­ponti helyet kap programjuk­ban. Az anyajuhállományt csak. nem négyszeresére akarják nö­velni. Az elkövetkezendő öt év­ben mintegy 90—95 millió fo­rint értékű beruházás megvaló­sításával számolna. Az idén februárban a szövet­kezet átvette a tejfelvásárlót, valamint a községi legeltetési bizottság munkakörét. Évente több. mint egymillió liter tejet adnak át a felvásárló­telepen. A szakszövetkezetiek a legelőterület jobb kihasználásá­val, valamint a tejátvételnél adó­dó eddigi gondok megoldásával szeretnének hozzájárulni a köz­ségi szarvasmarha-állomány gya­rapodásához. Cs. I. bor tárolására alkalmas pince­bővítés is elkezdődött. Üzemi konyhát nyitottak, s a fiatalok, valamint idősek' részére klubot. Gépek vásárlására csaknem 6 millió forintot költöttek. A szak- szövetkezet halmozatlan terme­lési . értéke elérte' a 89 millió fo­rintot, a nyereségük pedig 16,3 millió forint. Az elmúlt. években legnagyobb gondot a munkafegyelem meg­szilárdítására, valamint a szak­mai színvonal javítására fordí­tották. Jelenleg is csaknem het­venen vesznek részt különböző óktatásokon, továbbképzéseken. A gépműhelyben két műszakos munkarendet vezettek be, meg­oldották a szervizszerű karban­tartást, amelynek eredménye lett, hogy erőgépeik az elmúlt évben 6 ezer órával többet dol­goztak, mint 1974-ben. Megszer­vezték a szocialista címért küz­dő brigádokat, s megindult a szakszövetkezetben a munkaver­seny is. Jelenleg három szocia­lista brigád van a gazdaságban, kilencen versenyeznek a cím el­nyeréséért. A szakszövetkezet tagsága nagy Bács-Kiskun megye városaiban összesen 28, községeiben 24 ipari szövetkezet működik, és együttvéve több, mint 13 ezer embernek ad munkát. A megye szocialista iparának tér* meléséből a szövetkezetek mintegy 12 százalékkal veszik ki részüket. A Bács-Kiskun megyei ipari szövetkezetek küldöttei teg­nap Kecskeméten a szövetkezeti székházban közgyűlést tar­tottak. A gyűlés napirendjének legfontosabb témája az ipa­ri szövetkezetek IV. ötéves tervben elért eredményeinek és az 1976—1980 közti időszak gazdasági és mozgalmi célkitű­zéseinek ismertetése volt. • Fekete László, a K1SZÖV elnöke beszámolóját tartja. (Tóth Sándor felvétele} mondta: a tőkés export értékét a jelenlegi 156 millióról 320 millió forintra, a szocialista exportét pedig 85 millióról 106 milliő fo­(Folytatás a 2. oldalon.) — Összességében teljesítettük a IV. ötéves tervet, és eleget tet­tünk áz 1970-es megyei pártérte­kezlet határozatainak — szögez­te le Fekete László, a Bács-Kis­kun megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségének elnöke, a napiren­di pont előadója. A megye szövetkezeti iparában — mint Fekete László elmondot­ta — az utóbbi öt évben erősöd­tek a fejlődés intenzív vonásai. Az egy főre jutó termelés 1975- ben 44 százalékkal több volt,, mint 1970-ben. A múlt évi össz­termelés 45 százalékkal haladta túl az öt évvel korábbit. Az ipari szövetkezetek IV. ötéves terv alatti árbevétele több, mint 2 milliárd forintot tett ki. Az éven­kénti nyereség gyorsabban nőtt az árbevételnél. A lakossági szolgáltatáson belül az úgynevezett kiemelt ágak tel­jesítménye b. év alatt csak- nem kétszere­sére nőtt. A hagyományos szolgáltatások részaránya ez­zel egyidöben csökkent. 1975-ben össze­sen 134 millió forint értékű munkát végez­tek az ipari szövetkezetek a lakosságnak, teljesítve az előirányzatot. Az áruterme­lő Iparágakat értékelve Feke­te László hang­súlyozta, hogy a szövetkezetek ex­porttevékenysége javult az el­múlt tervidőszakban: az 1975-ös tőkés export két és félszerese volt az 1970. évinek, a szocialista kivitel pedig 130 százalékkal volt rülményeinek jobbátételéért is jelentős anyagi áldozatokat hoc- tak a szövetkezetek. A jövedel­mek átlag 28 százalékkal növe­kedtek az elmúlt öt évben. Fekete László pozitívan értékel­te a szövetkezetek önkormányzó ti munkájában bekövetkezett vál­tozásokat. Nagyobb teret nyert a szövetkezeti demokrácia. A belső ellenőrzés hatékonyságát azonban még nem sikerült a szükséges színvonalra emelni. A megye szövetkezeti iparának V. ötéves tervbeli feladataira át­térve Fekete László kiemelte: teljesítésük megköveteli a haté­konyság folytonos fokozását Az előirányzatok a lakossági szolgáltatások 49—50 százalékos fejlesztését írják elő. A legerő­teljesebb kapacitásnövelést a textiltisztításban és az építőipari karbantartásban valósítják me£ — tűnt ki az előadásból. A lakáskarbantartás fejleszté­sén kívül az építőiparnak a több­szintes lakóházak korszerű tech­nológiával való építésére, vala­mint a kisebb közületi beruházá­sokra és felújításokra kell az ere­jét összpontosítania. A kivitele­zéseket gyorsítani kell — hang­súlyozta a KISZÖV elnöke. 1980- ig összesen 50 százalékkal növe­li termelését a megye szövetkeze­ti építőipara. Az egyéb iparágak előtt állá célokról szólva Fekete László el­több, mint öt esztendeje. Az Ipari szövetkezetek hozzájárultak a belföldi árukínálat választékának bővítéséhez is. Az építőipari tevékenység el­lentmondásosan fejlődött: a kor­szerű építési technológiák alkal­mazásában előbbre léptek ugyan, de a termelés stagnált, sőt az építőipari szövetkezetek egyhar- madánál visszaesés következett be. A munkaerő problémáját érint­ve a KISZÖV elnöke megállapí­totta, hogy az ipari szövetkeze­tekben az alkalmazotti létszám emelkedése gyorsabb ütemű volt,' mint a termelőké. A munkaerő­utánpótlásban fontos szerepet ka­pott a szakmunkástanulók neve­lése, a tervidőszakban mintegy 3600 szakmunkást képeztek a szövetkezetek. Beruházásokra 260 millió fo­rintot — ebből 100 milliót a ja­vítás-szolgáltatás fejlesztésére — költött a megye szövetkezeti ipa­ra. Harmincnyolc szövetkezet végleges telephelyet hozott létre. A dolgozók élet- és munkakö­Főiskolások népművelési gyakorlata Őszinte légkörben A Népművelési Intézet, a Kul­turális Minisztérium és a KISZ Központi Bizottságának közös Szervezésében évről évre február közepén rendezik meg azoknak az egyetemi és főiskolai hallga­tóknak a népművelési gyakorla­tát, akik választott hivatásuk tantárgyai nrlellett a közművelő­dési tevékenységgél is meg kí­vánnak ismerkedni. A mozgalom célja, hogy a dolgozni kezdő fia­tal értelmiségiek már elméleti és gyakorlati tudás birtokában kap­csolódhassanak be munkahelyük, Illetve lakóhelyük kulturális éle­tébe. Ezek az orvos-, mérnök-, közgazdász- és tanárjelöltek spe­ciális' kollégiumi előadásokat hallgatva sajátítják el a tárgy elméleti ismereteit, majd tanul­mányaik lezárásaként lakóhelyük­től távoli településeken tiz_ na­pot töltenek egy-egy művelődési intézmény munkájának tánulmá- nyozásával. A gyakorlaton Idén tizedik al­kalommal vesznek részt a déli országrész; Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye, illetve a fő­város felsőoktatási intézményei­nek diákjai. A szegedi József At­tila Tudományegyetem, az Or­vostudományi Egyetem és a Ta­nárképző Főiskola, az Élelmiszer- ipari Főiskola Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Kara és a Buda-: pesti Műszaki Egyetem harminc­négy hallgatója február 10—20. között tíz -napot töltött Bács-Kts­kunban. Hatan Kecskeméten, a megyei művelődési központ ta­nyai tevékenységét tanulmányoz­ták. Tiszakécskén, Lakiteleken, Lajosmizsén, Orgoványon, Izsá­kon. Hartán, Kiskunmajsán, Kis­kunfélegyházán, Jánoshalmán és Bácsalmáson pedig a települések közművelődési életének elméle­tével és gyakorlatával ismerked­tek meg. A fiatalok háromtagú csoportjait úgy válogatták ősszé, hogy lehetőség szerint különböző tájegységeket és foglalkozásokat képviselő hallgatok kerüljenek egy-egy községbe, és így egymás­tól eltérő szemléletmódjuk is hasson egymásra. A főiskolások az eltelt tíz nap alatt a közművelődés szakembe­reinek segítségével megismerked­tek a települések társadalmi és gazdasági életével, rétegződésével, hagyományaival. Vizsgálódásuk középpontjában a művelődési há­zak munkája állt az intézmények falain belül és az üzemekben, -munkahelyeken. Találkoztak a községek és városok Ifjúsági szer­vezeteinek képviselőivel Is, és ta­pasztalatokat szereztek a KISZ tevékenységéről. Ez utóbbi külö­nösen fontps volt a számukra,' mert a három említett déli me­gye KISZ végrehajtó bizottsága pályázatot hirdetett. A főiskolá­sok tapasztalatait összegző dolgo­zatok közül megjutalmazzák a tegtartalmasabb írásokat. (—Is) A sajtóban is meghirdetett program szerint — február 16-ával elkezdődtek a tanyai, községi, illetve városkörzeti népfrontgyűlések. A falugyű­léseknek is nevezett téli be­szélgetések évről évre népsze­rűbbek. A mostani találkozá­sokat azonban még nagyobb érdeklődés kiséri. Egyrészt ün­nepélyesebb keretet kapnak a népfrontbizottságok, vezető tisztségviselők újjáválasztása révén, másrészt azáltal, hogy nem egy év, hanem a Hazafias Népfront V. kongresszusa óta eltelt 4 esztendő munkájáról adnak számot a bizottságok. Ez a számadás végeredmény­ben magában foglalja a IV. ötéves terv teljesítésének he­lyi eredményeit, s megmutat­ja, hogy azok elérésében mi volt a népfront szerepe. Kivi­láglik belőle, hogy az adott településen működő népfront­bizottságok tagjai — mint aktivisták —- miként segítet­ték a nagyjából azonos szá­mú tanáestagság munkáját Tükrözik a beszámolók, hogy a népfront és a tanács között létrejött megállapodások szel­lemében folyt az együttműkö­dés a községpolitikai progra­mok sikeres megvalósításáért. A népfrontbizottságok be­számolói után a tanácsvezetők ismertetik a falugyűléssel az V. ötéves terv helyi célkitű­zéseit, kérve azok valóra vál­tásához is a lakosság eddig is egyre szélesebben kibontakozó közreműködését. Az eddig lezajlott falugyű­léseken mind a népfrontszám­adások, mind a tanácsvezetők tervismertetői sokoldalúságuk­kal, amellett nem kevésszer szívességükkel, a konkrét té­nyeket hangsúlyozva kötik le a jelenlevők figyelmét. Né­hány számadat is jól érzékel­teti az érdeklődés fokát. Pe- tőfiszálláson J0S, Jászszent- l&szlón 220, Kömpöcön 300, Kunbaján 220, Bácsszöllősön 70,' Rémen 210 résztvevője volt a falugyűlésnek. Eléggé népe­sek voltak a tanyai népfront- gyűlések is: Agasegyháza- Sándorte lepen S0, Szabadszál- tás-Balázspusztán 92, Kerek­egyháza-Alsópusztán 60 em­ber jött eL A felszólalások szép száma szintén a közérdeklődést tük­rözi: — községekben átlag tíz körül, a tanyákon 15-20-an méltatták a népfront munká­ját, mondtak véleményt, (et­tek javaslatot. S ami örvende­tes, nemcsak' elismertek, bí­rálták, hanem arról is beszél­tek, hogy saját maguk is tenni akarnak a település, a falu Sorsáért, jövőjéért. Amikor óvodaépítésre, ■ -bővítésre tá­masztottak igényt, egyúttal bejelentették, milyen részt vál­lalnak e munkálatokból. Ha­sonlóképpen egyéni társadalmi munka és anyagi hozzájárulá­saik felajánlásával szóltak a villany hálózat bővítéséről is. A lakosság közéleti érzékeny­ségét jelzi, hogy — mint Bács- szöllősön^ — „igazítottak” a tervcélkitűzések sorrendisé­gén; az iskolai napközi gond­jának megoldását előbbre kell venni, mondották, mint az egyik középület tatarozását. Számon kérték, miért esett vissza az autóbusz-személy­szállítás színvonala Bácsalmás —Kunbaja—Bácsszöllős vi­szonylatban, s intézkedést kér­tek. Több helyütt felvetették a fodrászképzés szervezetlensé­gét, s kérték, hogy legyenek kihelyezett osztályok legalább a járási székhelyeken. Bácsszöllősön egy ingázó üzemi munkás mondotta el, milyen jóleső meglepetéssel hallott most áttekintést a köz­ség többéves fejlődéséről. Er­ről, ilyen összefoglalóan és a jövőt is évenkénti felvázolás­ban — nem sokat tudott. Meg­érti. hogy' mindezek családja és személy szerint az ő javát is szolgálják. Ezért hajlandó bekapcsolódni faluja fejleszté­sébe a maga társadalmi mun­kájával. A tanyai gyűléseken általá­nos kívánságként hangzott el, hogy többször is szeretnének a mostanihoz hasonlóan talál­kozni a község vezetőivel. A falugyűlésekről rövid, egy­hetes tapasztalatok alapján adhatunk még tájékoztatást. Az elmondottakhoz még csak annyit: a találkozón résztvevő párt-, tanácsi, társadalmi és tö­megszervezeti vezetők, a gaz­dasági egységek képviselői, valamint a társadalom helyi rétegeit, fiatalokat, nőket egy­aránt magába foglaló lakos­ság között gyümölcsöző párbeszéd alakul ki. Sokat profitálhatnak ebből a szintén meghívott országgyűlési képvi­selők, megyei tanácstagok is. Hogy a „hivatalos” légkör- helyett az őszinte beszélgeté­sekkel járó atmoszféra ural­kodhat a népfrontgyűléseken, a kölcsönös bizalomból is kö­vetkezik. Erre utal egyébként az is, hogy — miután alapos tájékozódás, sokoldalú véle­ménykérés előzte meg — min­denütt egyetértéssel választot­ták meg a népfrontelnökségek által javasolt bizottsági tago­kat, vezetőket. T. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom