Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-19 / 42. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. február 19. BACS-KISKUN TAÍÁIN AZ TJJ OTEVEÍS TERV KEZDETEN • BÁGS-KISKÚN TÁJAIN AZ ÚJ ÖTÉVES TERV KEZDETÉN Az ötéves tervek mezsgyéjén egy kicsit már innen, szemünket az új középtávú időszakra vetjük. A figyelő tekintet ilyenkor végigpásztázza a megtett utat is, s különösen azokat az új eredményeket veszi számba, amelyek frisseségüknél fogva a legkedvesebbek az emberi szívnek, i amelyek már az újabb nekirugaszkodás alapjait alkotják. így van ez Bács-Kiskunban a kiskőrösi járásban is, ahol a célkitűzéseknek megfelelően Petőfi Sándor szülőhelye, Kiskőrös 1973. január 1-én elnyerte a városi címet, s ezzel megkezdte önálló életét. De mi történt a környéken, ahová kevésbé vetődtek el a várossá avatás ünnepi fényei? Ahol .45 ezer ember megélhetését garantálja társadalmunk. Mi történt a kiterjedt tanyavilágban, a fejlődésükért csöndes szívóssággal dolgozó falvakban, az urbanizálódás mind több jelét felmutató nagyközségekben? Olyan körzetről van szó, amely némileg végletekkel jellemezhető. Egyes településeken az országos átlagnál jóval magasabb a technikai civilizációt jelző, a távolságot csökkentő személygépkocsik száma, s ahol ugyanakkor a külterületi családokat látogató pedagógusok és tanácstagok olykor az emberi magárahagyatöttság szomorú eseteivel találkoznak. Szerencsére mind kevesebb ilyen eset fordul elő, ami jórészt épp a demokratikusan kidolgozott párt- és tanácsi elképzelések fokozatos megvalósításának köszönhető. A kiskőrösi járás nagy vállalkozása Az elmúlt, negyedik ötéves terv járási feladatai elsősorban a termelés emelkedését, az itt dolgozó emberek életszínvonalának növelését és — egyik sajátosságként — a fiatalabb nemzedék, valamint a nők munkalehetőségeinek fokozottabb megteremtését irányozták elő. A munkaerő-forrásokat és a demográfiai helyzetet figyelembe véve továbbra is az extenziv és az intenzív módszer egyidejű alkalmazása látszott! célravezetőnek. A termelés hatékonyságának [okozása mellett arról is gondoskodni kellett, hogy újabb és újabb emberek jussanak állandó foglalkoztatási alkalomhoz. A gazdasági-társadalmi változásokban így döntő szerepet kapott az ipari termelés és a mezőgazdasági terményeket feldolgozó élelmiszer-gazdaság. Az iparfejlesztés szerepe A változásokat összegezve kiderül, hogy fejlődött az ipar, a mező- gazdaság, javult az áruellátás, növekedett a kereskedelmi forgalom, megfelelőn!) lett1 a lakosság szociális, kulturális, kommunális és egészségügyi ellátottsága, színvonalasabbá vált az oktatás. S mindezek mellett újabb és újabb igények jelentkeztek, amelyeknek a kielégítéséről most és a jövőben kell gondoskodni. A program végrehajtásának eredményeképpen csökkent az ingázás és az elvándorlás. Mind többen találták meg boldogulásukat az otthonuk közelében. Sikerült elérni, hogy állandósuljon a lakosság létszáma. Nagy szerepe van ebben a bizalom érzésének, ami főként abból adódik, hogy a 25 ezer munkaképes férfi és nő közül ma már több mint 21 ezren garantált munkahelyen találják meg a számításaikat. , Dinamikus, jó ütemű Változások következtek be. Az ipari dolgozók száma 8 százalékkal növekedett. Az állami és szövetkezeti ipar termelési értéke meghaladta a 250 millió forintot, elérte a mezőgazdasági bevételek felét, amit az eredeti célkitűzések tartalmaztak. Császár- töltésen gyártják egyebek között a Zsiguli személygépkocsik több tartozékát, Soltvadkerten szakszövetkezeti üzemágból önállósodott a Medicor Müvek telephelye, ahol inkubátorokat készítenek, Fülöpszállá- son megerősödött a vasipari üzem. Kecelen egyre több faipari megrendelést elégítenek ki, Csengődőn a fafeldolgozás alapjait rakták le. A termelési szerkezet korszerűsödését, a telephelyek életképességét jelzi egyebek között a járműprogramhoz való csatlakozás, az exportra induló festékszóró fülkék igényes gyártása, vagy több hiánycikként számon tartott tennék — például az ajtó- és az ablakdió- pántok — előállítása. A terveknek megfelelően kialakult a helyi lehetőségeket jól hasznosító'és iparszerű technológiával működő állattenyésztő, valamint szőlőfeldolgozó üzemek sora. Országszerte keresettéit például a Bócsán, Scltszentúanrén-és Soltvadkerten tárolt, il- letvevpatackozolt borok. "5' Mi köze van Császártöltésnek a Zsigulihoz? Előrebocsátva, hogy a kiskőrösi járás fejlődésének bemutatásához külön-külön településeken kerestük a példákat, most először Császártöltésen kopogtatunk. A háromézer-nyolcszáz lakosú község átalakulásában meghatározó szerepet játszik a helyi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet. Az Öl évvel ezelőtti, 11 millió forintos évi termelési értékei tavalyra megkétszerezték, újabb munkaalkalmakat teremtettek, s legutóbb már 4,5 millió, forintos nyereséget könyvelhettek el. Azokat a lányokat és asszonyokat, akik naponta vontatóra, tehergépkocsira. vagy buszra szálltak, hogy elinduljanak dolgozni Miskére, Kecelre, Kiskunhalasra, Kalocsára, Kiskőrösre, vagy Bajára — jelenleg központi fűtéses, tiszta munkahely várja a közelben, az újjáalakított malomépületben. Az elmúlt öt esztendőben 130-an találtak maguknak kenyérkereseti lehetőséget' a szövetkezet legnagyobb, mechanikai részlegében. Közülük húszán szülési szabadságon vannak, illetve a gyermek- gondozási segélyt veszik igénybe. A földszinten présgépek és lemezollók csattognak, eszterga duruzsol, gyalugép zúg. Kétkarú betonlépcső vezet fölfelé. Az emelet en több csoportban kilométeróra-számlálókat, izzó-foglalatokat szerelnek a községbeli munkásnők, kétműszakos beosztásban. A Zsiguli személygépkocsik műszerfalának összeállításához végzik a szükséges műveleteket. A megbízás a Mechanikai Mérőműszerek Gyárától származik. Ar vállalat szakemberei segítettek elsajátítani a különböző munka- fogásokat is. Az együttműködés további eredményeket ígér. Az ipari szövetkezet különböző méretű meghajtóvezetékekkel bővíti a gyártmány összetételét, amire csaknem 4 millió forintos gépi beruházással készülnek fel. 1980-ig valószínűleg a telefon- alközpontok szereléséből is kiveszik részüket. Erről a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárral folytatnák tárgyalást. És természetesen szellemileg is alapoznak, aminek a hatása az egész személyiséget érinti. Esrv éve megszervezték a felnőttoktatást. Huszonötén jelentkeztek a mechanikai műszerész szakmára, s némi lemorzsolódással sikeresen vizsgáztak. Mások lakatos és hegesztőszakmát szereztek felnőtt fejjel. Akik valamilyen ok miatt nem fejezték be az általános iskola nyolc osztályát, most pótolják a lemaradást. A szövetkezet szocialista szerződést kötött az iskolával, a brigádok szemléltető eszközök készítésével segítik az oktatást, az asszonyok a bölcsőde és az óvoda csinosításában serénykednek. Újabban a választási lehetőségek is bővülnek Császártöltésen. A helyi Kossuth Tsz 50 szemé-, lyes varrodát létesített azzal a feltétellel, hogy a dolgozók a mezőgazdasági idényben rendelkezésre állnak a gyümölcs- és szőlőszüretre. Nehéz lenne kétségbevonni az iparfejlesztés hatását abban, hogy. megállt a lakosság elván-. dorlásg s. két,éve növekvő lélek- szám jellemzi a községet. A fia- ' falok • felékhez '.'juthatnak, három társasházat huszonévesek építenek. A legifjabbak számára a jelenlegi ötéves tervben két tanteremmel bővül az általános iskola, s rövidesen döntenek a felépítendő tornaterem típusáról is. A múltat nemsokára már csak a Kossuth Lajos utcában kijelölt, valamikor a századforduló táján készült i tájház és berendezése fogja képviselni. • A Császártöltési Vegyes- és Építőipari Szövetkezet.mechanikai részlegében készülnek egyebek között a különböző típusú gépkocsik kilométeróra-meghajtó vezetékei. Gazdagodó települések Ha most a szokásos sorrendtől eltérően nem a mezőgazdaságról esik szó, annak az az oka, hogy nagyon fontosnak tartjuk az emberek otthonosság iránti vágyának teljesülését. A kiskőrösi járás ötéves ‘terve - erőteljes települési programot szabott meg, amelv végeredményben az úgynevezett komfort-érzés mind teljesebb kielégítését célozta. A közös és állami gazdaságok, szövetkezetek, ipari üzemek 27,3 millió forinttal, járultak hozzá az anyagi feltételek előteremtéséhez. Részben ennek köszönhető, hogy a tervezett 9 és fél kilométeres elektromos hálózat több mint négyszeres hosszúságban épült meg. Villanyszernek fényei gagyogtak fel a távoli tanyákon is. Annyira lényeges és fontos dolog ez, hogy ha nem is tudja feledtetni, de megértőbbé teszi az embert az út-, járda- és vízvezetéképítési lemaradások iránt. A lakóhelyi környezet teremtő alakítását, csinosítását számottevő, összesen 40 millió forint értékű társadalmi munka mozdította elő a járásban. Ez is tükrözi a fejlesztési tervekkel való egyetértést, és kifejezi a minél gyorsabb megvalósítás szándékát. Érzékletes változásoknak lehetünk tanúi például Bócsán, ahol. nem is olyan régen alig néhány tucat épület jelentette a falut. 0 A bővülő bócsai borkombintában. Felvételünk a palackozógépsor előtt mutatja a Tyereskova szocialista brigád vezetőjét, Molnár Sándornét, valamint Mészáros Irén és P. Szabó Józsefné brigádtagokat. A bócsai regény — A község rendezési terve alpján 1967-ben kezdtük osztani a házhelyeket az igénylőknek. Először csak 61 telek talált gazdára, s úgy látszott; hogy a kijelölt házhelyek elegendők lesznek egy egész évtizedre. De nem így történt, sokkal gyorsabb volt a folyamat. Különösen az utóbbi öt esztendőben egyfajta modern népvándorlás indult meg a tanyákról — újságolta Molnár Ferenc bócsai tanácselnök. — Aligha túlzók' azzal, ■ hogy regényt lehetne írni mindabból, ami végbemegy. A negyvenegy, népjóléti célzattal készített Oncsa-házra mindössze egyetlenegy emlékeztet, a többit .újjáépítették, átalakították. Ezt az egyet meg is szeretnénk hagyni, műemléknek. Korszerű két- és háromszobás, komfortos lakóházak falai nőttek ki a földből. — Mi várta a beköltöző családokat? Minden utcában villany, s 5 kilométer hosszúságú, tanácsi kezelésben levő inzhálózat. Közművesített területet adtunk a beköltözőknek. Elhelyezési alkalmakat kínált a csibenevelő-telep. a borkombinát, a Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezet bedolgozókat foglalkoztat. A férfiakat az állami gazdaság hívta, s a termelőszövetkezetben is 28—30 ezerre' emelkedett a korábbi tízezer forintos évi átlagkereset. Szó van egu dobozkészítő üzem. létesítéséről. ahol tanyai asszonyok találnának maguknak munkát. — Bácsához igen kiterjedt, kilencvennégy négyzetkilométeres terület tartozik, 700 tanyával. Ameddig lehet, illetve érdemes eljuttatni a v illan iit”"oda~el juttatjuk.. összesen 65—70 kilométernyi elektromos hálózatról van szó. 15—20 kilométer hiányzik még, de az oszlopok már a helyükön állnak. Mindez 7 millió forintba került. A költségek felét a lakossági hozzájárulások fedezik, a többit az állam, a helyi tanács és a gazdaságok adják. Az akcióból csupán az egymástól nagyon távoleső, egyébként is elnéptelenedő tanyák maradnak ki. Ebből a világból ■ nemrég negyven lány és fiú második és új otthonába, a hétközi kollégiumba költözhetett. — Mielőtt megérkezett a villany ; a tanyákhoz, az asszonyok felsóhajtottak: végre lesz mosógépem, centrifugám, porszívóm. Azóta a televíziókészülékek képernyői is megvilágítják a szobákat. Amikor a tervezett hétközi diákotthon hírét vittük el a tanyaközpontokba, többen sírva fakadtak, hogy mi lesz a gyerekükkel. Most pedig, tátim a minden szükségessel felszerelt, városias berendezésű épületet, bizony megkönnyebbül szívvel köszönnek el egy-egy hétre, a gyermekeiktől. Mondom, regényt lehetné' "3 írni.)1. *' '• Hatékonyabb mezőgazdaság A' településfejlesztési kitérő után következzék a mezőgazdaság — 'összefüggésbe állítva az életszínvonallal, - az emberi értékek megteremtésével, ésszerű, kulturált felhasználásával. Hiszen a mezőgazdaság sem önmagáért, a föld megműveléséért van. Hanem, hogy minél szebben élhessünk általa.' Alapvető feladatot jelentett az elmúlt középtávú tervidőszakban, hogy létrejöjjenek a megfelelő üzemi méretek, egyszerűsödjék a termelésszerkezet, több ágazatban kialakuljon a folyamatos „feldolgozási lánc”, mind többen' kapcsolódjanak be a közös tevékenységbe. Az eltelt öt esztendőben a felhalmozási alapokkal együtt gyarapodott a szövetkezeti tagok és alkalmazottak, állami gazdasági dolgozók jövedelme. Nem maradt hatás nélkül a. helyes és ésszerű méretek kialakítása, a korszerű technológiák alkalmazása, a gépesítettség, a talajerőutánpótlás, a műtrágya-felhasználás növelése. Búzából például — ugyanakkora területről — az 1970-es mennyiség három és félszeresét aratták le tavaly, kukoricából 50—55 mázsányi szemtermést takarítottak be hektáronként, a szőlő hozama egyes gazdaságokban tartósan meghaladja a száz mázsát, s egy kilogramm szólót 3 forint alatti önköltséggel állítottak elő több helyütt. Császártöltésen pedig olyan feltételeket hoztak létre, hogy egyetlen ember képes gondozni négyszáz hizómarhát. A szarvasmarha- és baromlitenyesztés fejlesztése szakosított telepeket hívott életre, ahol új tartási technológiákat alkalmaznak. Három állami gazdaság ösz- szeíogásával évi 22 ezer sertést kibocsátó kombinát is létesült a járás területén. A körzet mezőgazdasági cikkeit biztos piac várja az országban és a határokon túl egyaránt: Jóval meghaladta a tervezett szintet a bor, kenyérgabona, vágósertés és vágómarha értékesítése. Igen kedvező és biztató a jövőre nézve, hogy a közös gazdaságok borból és vágósertésből a korábbi tervidőszak mennyiségének csaknem a kétszeresét forgalmazták. Ezen a vidéken sohasem volt „mellékes” a kisüzemi tevékenység. Jó szervezéssel jelentősen gyarapodhat a sok ezer házkörüli paraszt- gazdaság társadalmi és egyéni haszna. A tartalékok kiaknázásával akár a jelenlegi árumennyiség kétszerese juthatna az ország értékesítési vérkeringésébe. Különösen a szőlő- és zöldségtermesztésnek, valamint az állattenyésztésnek van jövője. Ez viszont a meglevő te-' fületek, adottságok hatékonyabb kihasználását tételezi fel. A nagyüzem elsődlegessége természetesen nyilvánvaló. S ha a mezőgazdaság és az emberről való szervezett gondoskodás kapcsolatára keresünk példákat, akkor először a Kiskőrösi Állami Gazdasághoz érdemes fordulni. Mindenütt otthon” 99 — Valóban igaz, hogy a Kiskőrösi Állami Gazdaság — Váci Mihály verseimével szólva — ,.mindenütt otthon” van a járásban? A gazdaság területe, 65 kilométeres átmérőjével Tázlárról Snlfszentimréig, Páhitól Császár- töltésig átfogjá a járás mind a ti települését, és összesen 1300 dolgozónk van — mondja elöljáróban Nánási Imre igazgatóhelyettes. — Közülük sokan egyúttal szakszövetkezeti tagok is, hiszen csaknem mindenkinek van ídsebb-nagyobb földje. Az állami gazdaság 6700 hektárából 1135-ön szőlő hoz termést, százötven hektáron gyümölcsöst művelünk, a többi szántó, rét és legelő. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tavaly elfogadta 'a szőlőtermesztési rendszerünket, amely alapot nyújthat az egységes művelési módhoz és borkezelési technológiához a járásban. A hetvenezer hektoliternyi bortároló terünket további hat darab, ötezer hektós tartállyal egészítjük ki Bócsán. Növekszik a sertéstelep kibocsátó képessége is. Bevetjük az eddig hasznositatlan területeket, s a legelőkön gulya- marha-tartásra tépünk át. — Vajon mi jut a javuló eredményekből az emberek szociális, kulturális igényeinek kielégítésére? — 1970-től nem kevesebb, mint ötvénketten kaptak például kislakásépítési hozzájárulást, akiknek a zöme fizikai'dolgozó. Az állami gazdaság 60 ezer forintot ad, s kedvezményes fuvarral, illetve más módon is segít — veszi át á szót Szénái István, a pártvezetőség titkára. — Előnyös hitelfeltételek mellett kölcsönnel támogatjuk a lakásvásárlásokat, amivel főleg a tanyáról való beköltözés és a f iatalok letelepedései szeretnénk előmozdítani. Évente 80 ezer forintot fizetünk be a városi tanács számlájára', aminek -a viszonzásaképpen 20 állami gazdasági szülő gyermeke óvodai helyhez jut, a községeknek pedig 100 ezer forintot uta- . lünk át hasonló célra. A soltszentimrei óvodabővítés terveit is a szakéinbergárdá n k dolgozta ki. Két autóbuszunk szombat-vasárnaponként országjáró túrákra viszi a szocialista brigádok tagjait. A szakszervezeti bizottság előadóesteket, művészközönség találkozókat szervez. A felsorolást sokáig lehetne folytatni. Csak azt teszem még hozzá, hogy a tavalyi esztendőtől kezdve üzemorvost foglalkoztatunk', aki a munka- és . egészségvédelmi megelőző tevékenység mellett rendszeresen rendel több kerületünkben. A központi tájékozódás után érdemes visszatérni Bócsára, ahol 1977-re befejeződik a borkombinál beruházása. Az éveket átfogó fejlesztést 1972-ben határozták el. Azóta nőtt a szőlőfeldolgozó kapacitás és új palackozóüzem épült. Az idei első félévben 600 személyes ebédlővel, valamint fekete-fehér férfi- és női öltözővel egészül ki a Kiskőrösi Állami Gazdaság bócsai borkombinátja. Mint ismeretes, a feldolgozó és palackozógépek melletti ' munka nagy figyelmet igényel. Mégis, egyetlen hónap eleredő volt hozzá, hogy a tanyasi, falusi emberek átvegyék az új tempót. Sőt, az átmeneti időszak lezárultával másokról sem feledkeztek még. A nemzetközi hírű borász, dr. Sós István névé| viselő szocialista brigád 3500 forint értékű játékkal lepte meg az óvodásokat, mások a tanyai kollégiumon végezték el az átadás előtti utolsó simításokat. Szervezett munk'áskollektíva formálódik az üzemben,' ahol két műszakban több mint százan dolgoznak.