Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-19 / 42. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. február 19. BACS-KISKUN TAÍÁIN AZ TJJ OTEVEÍS TERV KEZDETEN • BÁGS-KISKÚN TÁJAIN AZ ÚJ ÖTÉVES TERV KEZDETÉN Az ötéves tervek mezsgyéjén egy kicsit már innen, sze­münket az új középtávú időszakra vetjük. A figyelő tekintet ilyenkor végigpásztázza a megtett utat is, s különösen azokat az új eredményeket veszi számba, amelyek frisseségüknél fogva a legkedvesebbek az emberi szívnek, i amelyek már az újabb nekirugaszkodás alapjait alkotják. így van ez Bács-Kiskunban a kiskőrösi járásban is, ahol a célkitűzéseknek megfelelően Petőfi Sándor szülőhelye, Kis­kőrös 1973. január 1-én elnyerte a városi címet, s ezzel meg­kezdte önálló életét. De mi történt a környéken, ahová ke­vésbé vetődtek el a várossá avatás ünnepi fényei? Ahol .45 ezer ember megélhetését garantálja társadalmunk. Mi tör­tént a kiterjedt tanyavilágban, a fejlődésükért csöndes szí­vóssággal dolgozó falvakban, az urbanizálódás mind több je­lét felmutató nagyközségekben? Olyan körzetről van szó, amely némileg végletekkel jel­lemezhető. Egyes településeken az országos átlagnál jóval magasabb a technikai civilizációt jelző, a távolságot csök­kentő személygépkocsik száma, s ahol ugyanakkor a külte­rületi családokat látogató pedagógusok és tanácstagok oly­kor az emberi magárahagyatöttság szomorú eseteivel talál­koznak. Szerencsére mind kevesebb ilyen eset fordul elő, ami jórészt épp a demokratikusan kidolgozott párt- és tanácsi elképzelések fokozatos megvalósításának köszönhető. A kiskőrösi járás nagy vállalkozása Az elmúlt, negyedik ötéves terv járási feladatai elsősorban a termelés emelkedését, az itt dolgozó emberek életszínvonalának növelését és — egyik sa­játosságként — a fiatalabb nemzedék, valamint a nők munkalehetőségeinek fokozottabb megterem­tését irányozták elő. A munkaerő-forrásokat és a demográfiai helyzetet figyelembe véve továbbra is az extenziv és az intenzív módszer egyidejű al­kalmazása látszott! célravezetőnek. A termelés ha­tékonyságának [okozása mellett arról is gondos­kodni kellett, hogy újabb és újabb emberek jus­sanak állandó foglalkoztatási alkalomhoz. A gaz­dasági-társadalmi változásokban így döntő szere­pet kapott az ipari termelés és a mezőgazdasági terményeket feldolgozó élelmiszer-gazdaság. Az iparfejlesztés szerepe A változásokat összegezve kiderül, hogy fejlődött az ipar, a mező- gazdaság, javult az áruellátás, növekedett a kereskedelmi forgalom, megfelelőn!) lett1 a lakosság szociális, kulturális, kommunális és egész­ségügyi ellátottsága, színvonalasabbá vált az oktatás. S mindezek mellett újabb és újabb igények jelentkeztek, amelyeknek a kielégí­téséről most és a jövőben kell gondoskodni. A program végrehajtásának eredményeképpen csökkent az ingázás és az elvándorlás. Mind többen találták meg boldogulásukat az ott­honuk közelében. Sikerült elérni, hogy állandósuljon a lakosság lét­száma. Nagy szerepe van ebben a bizalom érzésének, ami főként ab­ból adódik, hogy a 25 ezer munkaképes férfi és nő közül ma már több mint 21 ezren garantált munkahelyen találják meg a számí­tásaikat. , Dinamikus, jó ütemű Változások következtek be. Az ipari dolgozók száma 8 százalékkal növekedett. Az állami és szövetkezeti ipar ter­melési értéke meghaladta a 250 millió forintot, elérte a mezőgazdasági bevételek felét, amit az eredeti célkitűzések tartalmaztak. Császár- töltésen gyártják egyebek között a Zsiguli személygépkocsik több tar­tozékát, Soltvadkerten szakszövetkezeti üzemágból önállósodott a Me­dicor Müvek telephelye, ahol inkubátorokat készítenek, Fülöpszállá- son megerősödött a vasipari üzem. Kecelen egyre több faipari meg­rendelést elégítenek ki, Csengődőn a fafeldolgozás alapjait rakták le. A termelési szerkezet korszerűsödését, a telephelyek életképes­ségét jelzi egyebek között a járműprogramhoz való csatlakozás, az exportra induló festékszóró fülkék igényes gyártása, vagy több hi­ánycikként számon tartott tennék — például az ajtó- és az ablakdió- pántok — előállítása. A terveknek megfelelően kialakult a helyi le­hetőségeket jól hasznosító'és iparszerű technológiával működő állat­tenyésztő, valamint szőlőfeldolgozó üzemek sora. Országszerte kere­settéit például a Bócsán, Scltszentúanrén-és Soltvadkerten tárolt, il- letvevpatackozolt borok. "5' Mi köze van Császártöltésnek a Zsigulihoz? Előrebocsátva, hogy a kiskőrö­si járás fejlődésének bemutatásá­hoz külön-külön településeken kerestük a példákat, most először Császártöltésen kopogtatunk. A háromézer-nyolcszáz lakosú község átalakulásában meghatá­rozó szerepet játszik a helyi Ve­gyes- és Építőipari Szövetkezet. Az Öl évvel ezelőtti, 11 millió fo­rintos évi termelési értékei ta­valyra megkétszerezték, újabb munkaalkalmakat teremtettek, s legutóbb már 4,5 millió, forintos nyereséget könyvelhettek el. Azo­kat a lányokat és asszonyokat, akik naponta vontatóra, teher­gépkocsira. vagy buszra szálltak, hogy elinduljanak dolgozni Mis­kére, Kecelre, Kiskunhalasra, Ka­locsára, Kiskőrösre, vagy Bajára — jelenleg központi fűtéses, tisz­ta munkahely várja a közelben, az újjáalakított malomépületben. Az elmúlt öt esztendőben 130-an találtak maguknak kenyérkerese­ti lehetőséget' a szövetkezet leg­nagyobb, mechanikai részlegében. Közülük húszán szülési szabad­ságon vannak, illetve a gyermek- gondozási segélyt veszik igény­be. A földszinten présgépek és le­mezollók csattognak, eszterga du­ruzsol, gyalugép zúg. Kétkarú be­tonlépcső vezet fölfelé. Az eme­let en több csoportban kilométer­óra-számlálókat, izzó-foglalatokat szerelnek a községbeli munkás­nők, kétműszakos beosztásban. A Zsiguli személygépkocsik műszer­falának összeállításához végzik a szükséges műveleteket. A megbízás a Mechanikai Mé­rőműszerek Gyárától származik. Ar vállalat szakemberei segítettek elsajátítani a különböző munka- fogásokat is. Az együttműködés további eredményeket ígér. Az ipari szövetkezet különböző mé­retű meghajtóvezetékekkel bőví­ti a gyártmány összetételét, ami­re csaknem 4 millió forintos gé­pi beruházással készülnek fel. 1980-ig valószínűleg a telefon- alközpontok szereléséből is kive­szik részüket. Erről a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárral folytat­nák tárgyalást. És természetesen szellemileg is alapoznak, aminek a hatása az egész személyiséget érinti. Esrv éve megszervezték a felnőttokta­tást. Huszonötén jelentkeztek a mechanikai műszerész szakmára, s némi lemorzsolódással sikere­sen vizsgáztak. Mások lakatos és hegesztőszakmát szereztek fel­nőtt fejjel. Akik valamilyen ok miatt nem fejezték be az általá­nos iskola nyolc osztályát, most pótolják a lemaradást. A szövet­kezet szocialista szerződést kö­tött az iskolával, a brigádok szemléltető eszközök készítésével segítik az oktatást, az asszonyok a bölcsőde és az óvoda csinosítá­sában serénykednek. Újabban a választási lehetősé­gek is bővülnek Császártöltésen. A helyi Kossuth Tsz 50 szemé-, lyes varrodát létesített azzal a feltétellel, hogy a dolgozók a me­zőgazdasági idényben rendelke­zésre állnak a gyümölcs- és sző­lőszüretre. Nehéz lenne kétségbevonni az iparfejlesztés hatását abban, hogy. megállt a lakosság elván-. dorlásg s. két,éve növekvő lélek- szám jellemzi a községet. A fia- ' falok • felékhez '.'juthatnak, három társasházat huszonévesek építe­nek. A legifjabbak számára a jelenlegi ötéves tervben két tan­teremmel bővül az általános is­kola, s rövidesen döntenek a fel­építendő tornaterem típusáról is. A múltat nemsokára már csak a Kossuth Lajos utcában kijelölt, valamikor a századforduló táján készült i tájház és berendezése fogja képviselni. • A Császártöltési Vegyes- és Építőipari Szövetkezet.mechanikai rész­legében készülnek egyebek között a különböző típusú gépkocsik kilométeróra-meghajtó vezetékei. Gazdagodó települések Ha most a szokásos sorrendtől eltérően nem a mezőgazdaságról esik szó, annak az az oka, hogy nagyon fontosnak tartjuk az emberek otthonosság iránti vágyának teljesülését. A kiskőrösi járás öt­éves ‘terve - erőteljes települési programot szabott meg, amelv végeredményben az úgynevezett kom­fort-érzés mind teljesebb kielégítését célozta. A kö­zös és állami gazdaságok, szövetkezetek, ipari üze­mek 27,3 millió forinttal, járultak hozzá az anyagi feltételek előteremtéséhez. Részben ennek köszön­hető, hogy a tervezett 9 és fél kilométeres elektro­mos hálózat több mint négyszeres hosszúságban épült meg. Villanyszernek fényei gagyogtak fel a távoli tanyákon is. Annyira lényeges és fontos do­log ez, hogy ha nem is tudja feledtetni, de meg­értőbbé teszi az embert az út-, járda- és vízvezeték­építési lemaradások iránt. A lakóhelyi környezet teremtő alakítását, csino­sítását számottevő, összesen 40 millió forint értékű társadalmi munka mozdította elő a járásban. Ez is tükrözi a fejlesztési tervekkel való egyetértést, és kifejezi a minél gyorsabb megvalósítás szándékát. Érzékletes változásoknak lehetünk tanúi például Bócsán, ahol. nem is olyan régen alig néhány tu­cat épület jelentette a falut. 0 A bővülő bócsai borkombintában. Felvételünk a palackozógépsor előtt mutatja a Tyereskova szocialista brigád vezetőjét, Molnár Sándornét, valamint Mészáros Irén és P. Szabó Józsefné brigád­tagokat. A bócsai regény — A község rendezési terve alpján 1967-ben kezdtük osztani a házhelyeket az igénylőknek. Először csak 61 telek talált gaz­dára, s úgy látszott; hogy a ki­jelölt házhelyek elegendők lesz­nek egy egész évtizedre. De nem így történt, sokkal gyorsabb volt a folyamat. Különösen az utób­bi öt esztendőben egyfajta mo­dern népvándorlás indult meg a tanyákról — újságolta Molnár Fe­renc bócsai tanácselnök. — Alig­ha túlzók' azzal, ■ hogy regényt le­hetne írni mindabból, ami végbe­megy. A negyvenegy, népjóléti célzattal készített Oncsa-házra mindössze egyetlenegy emlékez­tet, a többit .újjáépítették, átala­kították. Ezt az egyet meg is szeretnénk hagyni, műemléknek. Korszerű két- és háromszobás, komfortos lakóházak falai nőttek ki a földből. — Mi várta a beköltöző csa­ládokat? Minden utcában villany, s 5 kilométer hosszúságú, tanácsi kezelésben levő inzhálózat. Köz­művesített területet adtunk a be­költözőknek. Elhelyezési alkal­makat kínált a csibenevelő-telep. a borkombinát, a Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezet bedolgozó­kat foglalkoztat. A férfiakat az állami gazdaság hívta, s a ter­melőszövetkezetben is 28—30 ezerre' emelkedett a korábbi tíz­ezer forintos évi átlagkereset. Szó van egu dobozkészítő üzem. léte­sítéséről. ahol tanyai asszonyok találnának maguknak munkát. — Bácsához igen kiterjedt, ki­lencvennégy négyzetkilométeres terület tartozik, 700 tanyával. Ameddig lehet, illetve érdemes eljuttatni a v illan iit”"oda~el jut­tatjuk.. összesen 65—70 kilomé­ternyi elektromos hálózatról van szó. 15—20 kilométer hiányzik még, de az oszlopok már a he­lyükön állnak. Mindez 7 millió forintba került. A költségek felét a lakossági hozzájárulások fede­zik, a többit az állam, a helyi ta­nács és a gazdaságok adják. Az akcióból csupán az egymástól nagyon távoleső, egyébként is el­néptelenedő tanyák maradnak ki. Ebből a világból ■ nemrég negyven lány és fiú második és új otthonába, a hétközi kollé­giumba költözhetett. — Mielőtt megérkezett a vil­lany ; a tanyákhoz, az asszonyok felsóhajtottak: végre lesz mosó­gépem, centrifugám, porszívóm. Azóta a televíziókészülékek kép­ernyői is megvilágítják a szobá­kat. Amikor a tervezett hétközi diákotthon hírét vittük el a ta­nyaközpontokba, többen sírva fa­kadtak, hogy mi lesz a gyere­kükkel. Most pedig, tátim a min­den szükségessel felszerelt, váro­sias berendezésű épületet, bizony megkönnyebbül szívvel köszön­nek el egy-egy hétre, a gyerme­keiktől. Mondom, regényt lehetné' "3 írni.)1. *' '• Hatékonyabb mezőgazdaság A' településfejlesztési kitérő után következzék a mezőgazdaság — 'összefüggésbe állítva az életszínvonallal, - az emberi értékek megte­remtésével, ésszerű, kulturált felhasználásával. Hiszen a mezőgazda­ság sem önmagáért, a föld megműveléséért van. Hanem, hogy minél szebben élhessünk általa.' Alapvető feladatot jelentett az elmúlt középtávú tervidőszakban, hogy létrejöjjenek a megfelelő üzemi méretek, egyszerűsödjék a ter­melésszerkezet, több ágazatban kialakuljon a folyamatos „feldolgozá­si lánc”, mind többen' kapcsolódjanak be a közös tevékenységbe. Az eltelt öt esztendőben a felhalmozási alapokkal együtt gyarapodott a szövetkezeti tagok és alkalmazottak, állami gazdasági dolgozók jöve­delme. Nem maradt hatás nélkül a. helyes és ésszerű méretek kialakítása, a korszerű technológiák alkalmazása, a gépesítettség, a talajerő­utánpótlás, a műtrágya-felhasználás növelése. Búzából például — ugyanakkora területről — az 1970-es mennyiség három és félszeresét aratták le tavaly, kukoricából 50—55 mázsányi szemtermést takarítot­tak be hektáronként, a szőlő hozama egyes gazdaságokban tartósan meghaladja a száz mázsát, s egy kilogramm szólót 3 forint alatti ön­költséggel állítottak elő több helyütt. Császártöltésen pedig olyan feltételeket hoztak létre, hogy egyet­len ember képes gondozni négyszáz hizómarhát. A szarvasmarha- és baromlitenyesztés fejlesztése szakosított telepeket hívott életre, ahol új tartási technológiákat alkalmaznak. Három állami gazdaság ösz- szeíogásával évi 22 ezer sertést kibocsátó kombinát is létesült a já­rás területén. A körzet mezőgazdasági cikkeit biztos piac várja az országban és a határokon túl egyaránt: Jóval meghaladta a tervezett szintet a bor, kenyérgabona, vágósertés és vágómarha értékesítése. Igen kedvező és biztató a jövőre nézve, hogy a közös gazdaságok borból és vágó­sertésből a korábbi tervidőszak mennyiségének csaknem a kétszere­sét forgalmazták. Ezen a vidéken sohasem volt „mellékes” a kisüzemi tevékenység. Jó szervezéssel jelentősen gyarapodhat a sok ezer házkörüli paraszt- gazdaság társadalmi és egyéni haszna. A tartalékok kiaknázásával akár a jelenlegi árumennyiség kétszerese juthatna az ország értéke­sítési vérkeringésébe. Különösen a szőlő- és zöldségtermesztésnek, valamint az állattenyésztésnek van jövője. Ez viszont a meglevő te-' fületek, adottságok hatékonyabb kihasználását tételezi fel. A nagyüzem elsődlegessége természetesen nyilvánvaló. S ha a me­zőgazdaság és az emberről való szervezett gondoskodás kapcsolatára keresünk példákat, akkor először a Kiskőrösi Állami Gazdasághoz érdemes fordulni. Mindenütt otthon” 99 — Valóban igaz, hogy a Kis­kőrösi Állami Gazdaság — Váci Mihály verseimével szólva — ,.mindenütt otthon” van a járás­ban? A gazdaság területe, 65 kilo­méteres átmérőjével Tázlárról Snlfszentimréig, Páhitól Császár- töltésig átfogjá a járás mind a ti települését, és összesen 1300 dolgozónk van — mondja elöl­járóban Nánási Imre igazgatóhe­lyettes. — Közülük sokan egyút­tal szakszövetkezeti tagok is, hi­szen csaknem mindenkinek van ídsebb-nagyobb földje. Az állami gazdaság 6700 hektárából 1135-ön szőlő hoz termést, százötven hek­táron gyümölcsöst művelünk, a többi szántó, rét és legelő. A Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium tavaly elfogadta 'a sző­lőtermesztési rendszerünket, amely alapot nyújthat az egy­séges művelési módhoz és borke­zelési technológiához a járásban. A hetvenezer hektoliternyi bor­tároló terünket további hat da­rab, ötezer hektós tartállyal egé­szítjük ki Bócsán. Növekszik a sertéstelep kibocsátó képessége is. Bevetjük az eddig hasznositatlan területeket, s a legelőkön gulya- marha-tartásra tépünk át. — Vajon mi jut a javuló ered­ményekből az emberek szociális, kulturális igényeinek kielégítésé­re? — 1970-től nem kevesebb, mint ötvénketten kaptak például kis­lakásépítési hozzájárulást, akik­nek a zöme fizikai'dolgozó. Az állami gazdaság 60 ezer forintot ad, s kedvezményes fuvarral, il­letve más módon is segít — ve­szi át á szót Szénái István, a pártvezetőség titkára. — Előnyös hitelfeltételek mellett kölcsönnel támogatjuk a lakásvásárlásokat, amivel főleg a tanyáról való be­költözés és a f iatalok letelepedé­sei szeretnénk előmozdítani. Évente 80 ezer forintot fizetünk be a városi tanács számlájára', aminek -a viszonzásaképpen 20 állami gazdasági szülő gyermeke óvodai helyhez jut, a községek­nek pedig 100 ezer forintot uta- . lünk át hasonló célra. A soltszentimrei óvodabővítés terveit is a szakéinbergárdá n k dolgozta ki. Két autóbuszunk szombat-vasárnaponként ország­járó túrákra viszi a szocialista brigádok tagjait. A szakszervezeti bizottság előadóesteket, művész­közönség találkozókat szervez. A felsorolást sokáig lehetne folytat­ni. Csak azt teszem még hozzá, hogy a tavalyi esztendőtől kezdve üzemorvost foglalkoztatunk', aki a munka- és . egészségvédelmi megelőző tevékenység mellett rendszeresen rendel több kerüle­tünkben. A központi tájékozódás után érdemes visszatérni Bócsára, ahol 1977-re befejeződik a borkombi­nál beruházása. Az éveket átfogó fejlesztést 1972-ben határozták el. Azóta nőtt a szőlőfeldolgozó kapacitás és új palackozóüzem épült. Az idei első félévben 600 személyes ebédlővel, valamint fekete-fehér férfi- és női öltöző­vel egészül ki a Kiskőrösi Állami Gazdaság bócsai borkombinátja. Mint ismeretes, a feldolgozó és palackozógépek melletti ' mun­ka nagy figyelmet igényel. Mégis, egyetlen hónap ele­redő volt hozzá, hogy a ta­nyasi, falusi emberek átvegyék az új tempót. Sőt, az átmeneti idő­szak lezárultával másokról sem feledkeztek még. A nemzetközi hírű borász, dr. Sós István né­vé| viselő szocialista brigád 3500 forint értékű játékkal lepte meg az óvodásokat, mások a tanyai kollégiumon végezték el az át­adás előtti utolsó simításokat. Szervezett munk'áskollektíva for­málódik az üzemben,' ahol két műszakban több mint százan dolgoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom