Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-11 / 35. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: jobbára erősen felhős, vagy borult Idő. Több- felé, elsősorban a Dunántúlon kisebb havazással, majd nyugaton havks esővel, esővel. Mérsékelt délnyu­gati, szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 4, mí­nusz s fok között. A legmagasabb nappali hőmérséklet kevéssel 0 fok alatt várható. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AT MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évL 35. szára Ára 90 fillér 197«. február 11., szerda Bevált az együttműködés Ez évben 120 mázsa komlót értékesít a sükösdi Május 1. Tsz A bácskai körzet húsz mező­gazdasági szövetkezetéből tizen­kettő ezen a héten tartja zárszá­madását. Kedden délelőtt az 1975-ben kiváló címmel kitünte­tett sükösdi Május 1. Tsz-ben zajlott le a közgyűlés. A mérlegbeszámolóból kitűnt, hogy a szövetkezet gazdái tavaly is hasonló lendülettel dolgoztak, mint 1974-ben, az elemi károk azonban befolyásolták a gazdál­kodás eredményét. A búzavetés- nek 10, a kukoricának 20 száza­léka került víz alá, ezért kenyér- gabonából 32,5, a tengeriből 40,7 mázsa lett az átlagtermés. Ez a Bácskában elég szerény ered­ménynek számít. A mezőgazdasági szövetkezetek között tavaly az országból egye­dül a sükösdi Május 1. Tsz tér. mesztett komlót, összesen 17 hek. táron. Az ágazat fejlesztésére a szövetkezet a söriparral lépett kapcsolatba és hosszúlejáratú szerződést kötött az értékes ipari alapanyag termesztésére. Az együttműködés, révén a bácskai szövetkezet a betakarítás nehéz munkáját helyettesítő komlósze­dő gépekhez jutott, és 1975-ben hektáronként 5,3 mázsa komlót takarított be. Az 1976 elején megkötött szerződés szerint eb­ben az évben 120 mázsa komlót ad át a Május 1. Tsz a söripar, nak. Bevált az együttműködés, A sükösdi szövetkezet 1975. ben jelentős összeget költött & szarvasmarha-tenyésztés fejlesz­tésére. Építkezéssel bővítették az állattenyésztő telepet, emellett az állomány minőségének a javítá­sára a korábbinál jobb tejter­melő képességű teheneket vásá­roltak. A korszerűsítés eredmé­nye 1976-ban várható. ■ 1 ., \ Borászati melléktermékből gyógyszer-alapanyag Nyolc százalékkal több borkősavat gyárt a kunfehértói üzem <3 _______:_ 9 S zerelik az űj szeszfőzde állványzatát a borkő­savgyáf szakemberek • Folyamatos műszakban naponta 15—17 mázsa borkősavat állítanak elő a kunfehértói üzemben. Képünkön: Ruskó Istvánná ellenőrzi az oldat sűrűségét. 1972-ben helyezték üzembe Kunfehértón az állami gazdaságok társulása borkősavgyárát. Azóta évente 50—60 millió forint értékű borkősavat állít elő az üzem. Ez a mennyiség az ország szükségle. tének 30—40 százalékát fedezi. Az értékes gyógyászati és élel­miszeripari alapanyag gyártásához a tavalyi szüret után 260 ezer má­zsa szőlőtörkölyt vásárolt meg az üzem, amelyet a társulás 22 álla­mi gazdasága és több más szőlő- termesztő, feldolgozó üzem szállí­tott. A korábban csekély értékű­nek tartott szőlőtörkölyből borkő-* sav, szesz és fehérjepótló takar­mány készül A szüret óta szakszerűen tárolt és erjesztett törköly feldolgozása a közelmúltban megkezdődött. Ed­dig 60 ezer liter pálinkát és 40 mázsa borkősavat készítettek be­lőle. A törköly minősége jobb, mint az 1974-es esztendőben volt, ezért a borászati melléktermék hasznosításának aránya is kedve­zőbb. Az 1975-ben összegyűjtött - szőlőtörkölyből, borseprőből ez év. ben 1,6 millió liter pálinkát és* szeszt. 3800 mázsa borkősavat ké­szítenek. Ez utóbbinak a meny- nyisége 8 százalékkal több, mint az előző esztendőben. Ezenkívül 37 ezer mázsa karbavitid fehér­jepótló takarmány is elhagyja majd a kunfehértói gyártelepet. A társulás borkősavüzemében megkezdődött a berendezések fel­újítása. Nemrég szereztek be egy nagy teljesítményű sajtolót, ami a. törkölyfeldolgozás minőségét ja­vítja. A szeszüzemben a borkősav- gyár szakemberei saját maguk terveztek egy finomító berende­zést, amelyet az Április 4. Mű­vek kiskunfélegyházi vegyipari gépgyára készít el. s a borkősav- gyár dolgozói szerelnek fel. Az új- szeszfinomító segítségével Kun­fehértón borászati célra alkalmas borpárlatot tudnak majd előállí­tani. A berendezés beállítása után- megkezdik a régi. az évek óta. működő olasz gyártmányú szesz­finomító felújítását. A gyár dolgozói azon fáradoz­nak. hogy az üj tervidőszakban több borkősav, fehérjepótló takar­mány előállítására alkalmas nyersanyagot szerezzenek be, s mi­nél jobb minőségű borkősavat ál­lítsanak elő. K. A. bajai járásban Horváth István látogatása a A MEGYEI IDEGENFORGALMI HIVATAL ÖT ÉVE Több mint hatvanötezer Tegnap délelőtt Ersekcsanádra látogatott Horváth litván, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság el­ső titkára. A Búzakalász Ter­melőszövetkezetben Horváth elv- társat 'Szabó Imre, a bajai járási pártbizottság első titkára és Szebellédi Nándor, a termelőszö­vetkezet elnöke fogadta, aki tá­jékoztatást adott a gazdaság éle­téről, majd közösen megtekin­tették a baromfitelepet és a nemrégiben üzembe helyezett tojóházat. Ezt követően a megyei párt- bizottság első titkára felkereste a Hosszúhegyi Állami Gazdaságot, ahol dr. Mátyás Gábor igazgató adott rövid tájékoztatást a gaz. daság munkájáról. Délután négy órakor Horváth István a gazda­ság hildpusztai üzemegységének szerelőcsarnokában párt na port tartott, amelyen ismertette a ne­gyedik ötéves terv népgazdasá­gi és megyei eredményeit, vala­mint az ötödik ötéves terv cél­kitűzéseit. A pártnapon mintegy hatszázan vettek részt. külföldi látogatott Bugacra Hazánk nem tartozik a nagy kiterjedésű országok kö­zé, területe csupán egy százaléka Európának. Nincsenek magas hegységei, nincs tengerpartja, Idegenforgalma mégis meglepő méreteket ölt. A hatvanas évek közepére tehető a nemzetközi kereslet fellendülése, s 1973-ban már 7,2, 1974-ben 8,3, az elmúlt esztendőben pedig 9,4 millió külföldi — 85—88 százalékban szocialista ország­béli fordult meg nálunk. E vonzóerő magyarázatába most ne feledkezzünk bele, inkább szögezzük leráz ide­genek fogadásából, ellátásából — viszonylag szerény tu­risztikai adottságaihoz képest — Bács-Kiskun megye is derekasan kivette részét. Ízelítőül említtessék meg két lelentős intézkedés, és néhány figyelemreméltó, vendégcsaloga­tó-marasztaló létesítmény a kö­zelmúltból. A helyes idegenfor­galmi szemlélet kialakítása, s a tájegység összehangolt fejleszté­sének elősegítése érdekében megalakult a Duna—Tisza közi Intéző Bizottság, míg nemzeti kincsünk, a homokbuckák, szi­kes tavak, ártéri erdők élővilá­gának védelmére létrejött a Kis­kunsági Nemzeti Park. Herceg- szántón nemzetközi határállo­más, a bajai Petőfi-szigeten első osztályú kemping, Lajosmizse ha­tárában az ország egyetlen ta­nyamúzeuma, Bugacon pásztor­múzeum, Kecskemét mellett han­gulatos szélmalomcsárda nyílt meg. A Kiskunságban az aktív, va­gyis az ideáramló turizmus leg­főbb gondozója, irányítója és szervezője a megyei tanács 14 éves működésre visszatekintő idegenforgalmi hivatala. Reile Gézáné hivatalvezető az alábbi­akban foglalta össze a negyedik ötéves tervidőszak országos vi­szonylatban is tekintélyesnek mondható eredményeit: — Fogadó tevékenységeink sorából magasan kiemelkedik — már ami az érdeklődést illeti — az immár Európa-szerte ismert bugaci program lebonyolítása. A pusztán — ahová a kiskunfél­egyházi Lenin Tsz szürke gu­lyája, rackanyája, lovas bemu­tatója, a pásztormúzeum és egy­fajta „vadromantika” vonzza a külföldit — megtízszereződött a 30-as évek látogatottsága. Fél évtized alatt a világ minden tá­járól 65 600-an keresték fel e látnivalókat. Utaztatási felada­tokkal csak a két és fél éves bajai kirendeltségünket bíztuk meg, ott viszont ez jelenti a fő profilt. 1975-ben csaknem 100 csoportot, 3784 felnőttet és fia­talt küldtek egy-három napos országjáró kirándulásokra, nagy­szabású rendezvényekre. Szállodahiánnyal küszködő me­gyénkben fontos szerepet töltött és tölt be jelenleg is fizető­vendég-szolgálatunk. Az álta­lunk bérelt kecskeméti, bajai és bugaci szobákat 1971-től össze­sen 330 ezer éjszakára foglalták le. A szükséglet növekedéséről tanúskodik a tavalyi adat: 104 ezer napra értékesítettünk szál­lást. A tervidőszakban hatféle kiadványt — leporellót, útiköny­vet, ismertető füzetet, térképet — jelentettünk meg, hét nyelven, mintegy 130 ezer példányban. Fordítással elsősorban Idegen nyelvű prospektusoknak, impor­tált gépek, műszerek használati utasításainak magyarra ülteté­sével két éve foglalkozunk. A múlt évben megduplázódott a korábbi igény: 151 alkalommal teljesítettük vállalatok, intézmé­nyek ilyen jellegű kérését. A jövőre vonatkozó elképze­lésekről, tervekről így nyilatko­zott a hivatal vezetője: — Céljaink folyamatosak, az eddig végzett önhittség nél­kül állíthatom — felelősségtel­jes munkában gyökereznek: a lehető leghitelesebb képet adni szükebb hazánkról, Bács-Kiskun-» ról; minél több hazánkfiát és külföldi állampolgárt megismer­tetni a Duna—Tisza köz termé­szeti szépségeivel, gazdasági éle­tével, lakosságának történelmé­vel, hagyományaival, kultúrájá­val, dolgos hétköznapjaival. Ez pedig — jól tudjuk — csak va­lamennyi érdekelt szerv Össze­fogásával, fejlesztési lehetősé­geik egyeztetésével, egymás köl­csönös támogatásával valósítha­tó meg. — Mindenki előtt világos, mennyire szükség van például a szálláshelyek bővítésére, kul­turált kereskedelmi-vendéglátó-, ipari egységekre, magas szín­vonalú rendezvényekre, figyel­met felkeltő, propagandacélú nyomtatványokra. Tudomásom szerint az Eszak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat kivitele­zésében — mindannyiunk örö­mére — már készül a megye- székhelyen, a széktói részen az újabb kemping. S hogy mi is lé­pést tartsunk, az egyre nagyobb tömegű kereslettel, fizetőven­dég-hálózatunkban még az idén bevonjuk Tiszakécskét, Soltot, Kunszentmiklóst, továbbá Vas­kút és Dávod községeket. E te­lepülések közül — a helyi ÁFÉSZ-szel kooperálva — Kécs- kén és Vaskúton teljes ellátás­sal egybekötött, hosszabb idő­tartamú üdüléseket is szerve­zünk majd. Előkészületben vannak a Ba­ját és környékét, illetve Buga- cot, valamint a különféle üz­letágainkat népszerűsítő ismer­tetők, brosúrák. A meglevő kecskeméti képes tájékoztató utánnyomását is tervbe vettük. A rangos megyei eseményekre — szüreti napok, folklórfesztivál, Kodály-szeminárium stb. — ter­mészetesen külön-külön szerve­zünk csoportokat, de kielégítjük az egyedi szakmai programokra jelentkézőket, vagy. a lovas sport rajongóit is. Bugacon egy stil- szerű, a tájba harmonikusan il­leszkedő ajándéktárgyakat áru­sító pavilont építünk. Ez év ja­nuárjától újabb szolgáltatással gazdagodott repertoárunk: a Bu­dapest Tourist megyei képvise­leteként változatos külföldi. tár- sasutakat, nyaralásokat, hegyvi­déki gyalogtúrákat ajánlunk vi­lágjáró belföldi ügyfeleinknek. A beszélgetés végén szó esett az 1976-os szezonkezdésről is. Megtudtuk — szívesen adjuk to­vább —, hogy egész Európában általában hűsvétkor indul az idegenforgalmi évad. Így van ez nálunk is, bár Bugacra csak má­jus 1-re várják az ,,első fecské­ket”, mégpedig az NSZK-ból 200 főt. Ugyancsak május 1-től áll a látogatók rendelkezésére a ba­jai kemping, ahol az ősszel csi­nosították a faházakat, s ezentúl bérelhetők lesznek a sátorhelyek is. K. F. Téli munka a szövetkezetben • A kavics. kotró hajó fenéklemezeit hegesztik a foktői Béke Tsz szakmunkásai. (Pásztor Zoltán és Szilágyi Mihály felvétele.) nak ennek ellenére bőven van tennivalójuk. A téli időszak a legalkalmasabb az egész esztendőben igénybe vett szállítóeszközök, gépek, berende­zések nagyjavítására. Az üzemké­pes pótkocsik, teherautók több­sége takarmányt; műtrágyát vagy növényvédő szert szállít ezekben a hetekben. A tavaszi munkáig fe­lesleges járművek egy része pe­dig közületi vagy lakossági szol­gáltatást végez. A városföldi Petőfi Tsz az. üzemben felesleges néhány te­hergépkocsijával a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatot se­gíti a munkájában. A Duna men­tén egy-két közös gazdaság év közben folyami kavicsot termel, ki, hogy építkezéseihez olcsóbb alapanyagot szerezzen. Télen a munkához szükséges eszközöket, vízijárműveket javítják a szövet­kezeti lakatosok, hegesztők. Foktőn a Béke Tsz szakmunká­sai január közepén kezdték el a kavicskotró felújítását. Minden- időt kihasználnak, mert március-- ban vízre kell bocsátani a kotró­hajót. ősszel 30 ezer hektárral több szántóföldet munkáltak meg Bács-Kiskun megye mezőgazdasá­gi üzemei, mint egy évvel koráb­ban. 1976 tavaszára az őszi szán­tás alól mentesített szikes és ho­moktalaj megművelése maradt. A szövetkezetek gépesítési dolgozói­9 Ide épül a megyei számítás­technikai közponi ahová a városföldi Petőfi Tsz teher. gépkocsijai szállítják Martfűről téglái

Next

/
Oldalképek
Tartalom