Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-20 / 43. szám
1976. február SO. • PETŐFI NÉPE • I Boskó Vilmos festősegéd odaadó figyelemmel vitte rá a meleg-barna, aranyló sárga festéket a kecskeméti Nagytemplomot díszítő falmezőkre. Lentről a legélesebb szeműek sem vennék észre az egy-két milliméteres eltérést. A pesti festősegéd mit se törődött azzal, hogy ki nézi, ellenőrzi munkáját: csak így, pontosan és szépen dolgozva volt nyugodt, elégedett. Ezért títecsülte főnöke az ambiciózus fiatalembert, ezért volt jó véleménnyel róla a freskókat renováló híres Roskovics mester. Az édesapa példája A törekvő fiatalember .esténként leszállva a magas állványokról, mind többször vette a Eávágy tér felé az útját és sétált Ördögh-Kovácsék háza táján. A mester szép lánya és az iparoslegény gyorsan megérezték: egymásnak teremttettek. Az apa korai halála hamar elfelhőzte napjaikat. A családfenntartó jószerén t csak a tisztességesen végzett munka becsületét, az iparkodás vágyát hagyhatta gyerekeire. Az özvegy bámulatos akaraterővel kormányozta a kis közösséget. A legkilátástalanabb helyzetben sem adta föl a reményt, hogy jó eszű gyerekei megbirkóznak hátrányos helyzetükkel. Jóska, a későbbi dr. Boskó József főorvos tudta: az anyai szándék csak akkor teljesülhet, ha fogcsikorgatva kisajtol önmagából mindent. Remekül tornázott, játszva oldotta meg a legnehezebb matematikai példákat. Törte a fejét: mihez kezdjen az érettségi után. Nyaranként a földmérők, térképészek mellett dolgozott. Kedvet kapott a mérnöki pályához. Küzdelem a diplomáért Végül, hirtelen elhatározással a szegedi egyetem orvosi fakul? fására jelentkezett. Akkoriban viszonylag kevés gazdag gyerek volt a medikusok között. A tehetősebbek a divatos, gyorsabb társadalmi érvényesüléssel kecsegtető jogi karra mentek. Bátor döntés volt. Tudta: hazulról csak minimális támogatásra számíthat' Kilenc féléven keresztül kitűnő-rendűséggel" érdemelte ki- a tandíjmentességet, a továbbtanulás lehetőségét. Dolgozott a rövid iskolai szünetekben, hétvégeken, így tartotta el magát. A tanulmányi időben majd letört a keze, annyit jegyzetelt. Tankönyv aligi-alig volt akkoriban és a hozzáférhetők is túlságosan drágák számára. Szent- györgyi, Rusznyák, Budai professzor és más kiváló tudósok minden alkalommal a legjobb érdemjeggyel méltányolták szorgalmát, felkészültségét. Később is szükség volt akaraterejére. Diplomával a zsebében sem jutott keresethez, hiába hirdették ki a kecskeméti tanácsházán oklevelét. Kosztért, kvártélyért szegődött a kórházhoz. Naponta tíz-tizenkét órát dolgozhatott; segédkezhetett megszámlálhatatlan műtétnél. Ritkán tudta meg egy-egy film végét, mert rendszerint „hazatelefonálták” lévén szinte állandóan ügyeletben. A Gigli-fűrész Egy szanatóriumban jutott végre állandó jövedelemhez. Magánrendelőt is nyithatott. Jött a háború, amikorra valamennyire összeszedte magát. Gyógyított délen, északon, keleten. A sokszor kétségbeejtő körülmények ellenére megharcolt minden betegért. Fáradhatatlansága és szakértelme egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a hadifogságban 30 ezer ember egészségének a védelmével bízták meg. Volt úgy, hogy kétszáz orvos várta utasításait. A háborús körülmények miatt olykor fontos eszközök hiányában vállalkoztak bonyolult—jaűtétekre. Egy alkalommal zongorahúrból készített ,,Gigli-für$ss?eJ”„ mentettek eletet. Kerékpárral a tanyavilágba Hazatérve több kilométer átmérőjű körzetet kapott. Biciklizett reggel-este, taposta a pedált esőben, szélben. Szinte minden éjszaka fölcsengették. Közben állandóan tanult. A legelőnyösebb gyógymódok ismeretében végezte munkáját. Tudását >, belgyógyász szakorvosként, majd a rendelőintézet főorvosaként hasznosította. Jutott ideje a szakszervezeti mozgalomban való részvételre. Fontos tisztségeket látott el a tőle megszokott körültekintéssel. A tanyákat járó orvos néha évszázados hiedelmekkel birkózott. Még kitört fogat is operált egy tanyai gyerek füléből. Valamelyik rokon tette oda, hogy a többi gyorsabban nőjön. Évről évre tapasztalhatta az egészségügyi felvilágosítás, az általános kulturálódás kedvező jeleit. Szívesen hallgatták, megfogadták a tanácsait. Ért az emberek nyelvén, bizalmat ébreszt a betegekben, meghallgatjá gondjaikat-bajai- kat. Negyvenkét év a betegekért Érettségiző fiataloknak szánt pályatükröket nézegettem a napokban. Egy híres angol klinikust idéztek a bevezetőben: „Csak jó ember lehet jó orvos.” És dr. Hetényi Géza professzort: „Csak ambiciózus ember lehet jó orvos, az iparkodás egyenes arányban van a gyógyítás sikerével.” A tájékoztató füzet szemléltető,' fenti'' megállapításokat igazoló példaként indókóltáíf hivatkozhatna á" 42 észtéhdeje ’tevékenykedő dr. Boskó József főorvosra. Méltán viseli az Érdemes orvos kitüntetést. A köztiszteletben álló doktor bácsi, lassan-las- san nyugdíjba készül. A város- rendezés során eltűnik szülőháza, otthona. Máshová költöztetni világjáró útjain gyűjtött emlékeit, tanyai betegekre emlékeztető népművészeti alkotásokat. Csak a főorvos urat és hasonlóan gondolkodó társait jellemző szemlélet el ne sikkadjon ebben a rohanó időben. Heltai Nándor (Pásztor Zoltán felvétele.) ELLESETT PILLANATOK Könyvesboltban A bácsi legalább hetven- esztendős. Alacsony, alig látszik ki a hatalmas kucsma alól. Fekete télikabátjának sűrű gallérja egészen az áliáig ér fel. A kosárral a kezében járkál a tömött polcok között. Elnézem, amint olykorolykor megáll, hosszan nézi a színes borítójú köteteket. Néha egyet-egyet kézbe vesz, aztán komótosan visszateszi, s továbblép. Láthatóan keres valamit. Nem hagy nyugton a kíváncsiság: mire „fáj a foga” ennek a töpörödött parasztbácsinak? Mi lehet az, ami miatt ennyi ácsor- gásra, keresgélésre szánja rá magát? Egyszeresük közelebb megy az eladóhoz; látszik, beleunt a hiábavaló keresésbe, segítséget szeretne. Az eladó hosszan kifelé néz az ablakon. Nem látja meg a kérő tekintetet. S a bácsika lép a következő állványhoz. Tovább keresgél. Most már a végére járok, gondolom. Na végre! Izgatottan nyúl egy könyv után: megvan! Közelebb lépek, hogy elolvashassam a elmet. Ez áll a borítón: Osztrovszkij: Az acélt meg- edzik. — Megvan, amit keresett? — lépek még közelebb hozzá. — Meg az! — feleli, de nem néz rám, gyorsan belelapoz a kötetbe. S utána még ezt teszi hozzá: — Nézem ezt a tv-ben. És el is akarom olvasni. Ezért kerestem. Ekkor rámnéz hosszabban. A szemében az értelem világit. V. M. Kirgiz film egy magyar szobrászm űvészről „Nas drug" .„Barátunk”, címmel . dokumentumfilmet készítettek a kirgiz filmesek Mészáros ' László magyar szobrász- művész életéről és munkásságáról. A filmben jelentős helyet kaptak azok az esztendők, amelyeket a magyar szobrász Szov- jet-Kirgiztánban töltött, amikor ott alkotott. A magyar művész 1936-ban került Kirgiztánba a kirgiz kormány meghívására. Azért hívták meg Mészárost, hogy segítséget nyújtson a fiatal nemzeti művészkáderek nevelésében. Egy sor filmkocka a szobrász magyarországi életét és alkotói tevékenységét örökíti meg. [Életkora: 18 SZILVÁSI LAJOS: (77.) De ha kinyitom a szemem és felnézek az égre, tudom, hogy nem folytathatom három évvel ■ezelőttröl. Olyan vagyok, mint aki már nem alszik, de még fel se ébredt egészen. Ködös a fejem, kicsit szédülök is, talán a felhők, tői, ahogy billegve úsznak fölöttem. Gyenge vagyok és megvert. Én akartam megszégyeníteni Tamást, megalázni, és búcsúlevél helyett így megszégyenítetten, megalázott formában irtani ki magamból, de ő piszkított be engem, ahogy még sohase. Feltételezte rólam, hogy a szeretője leszek, "feleség mellett tartott félkész-csaj, biztos volt benne, hogy semmit se kockáztat, ha megajánlja nekem ezt az állást, biz- ,tos volt benne, hogy én alázatosan, de boldogan vállalom az új beosztásomat. Három év alatt én hagytam kifejlődni benne ezt a gátlástalan önbizalmat. Azzal, hogy együtt hazudtam vele a világnak, duettban játszottam vele a hazugságot, hogy köztünk nincs komoly ügy. Ezért mérte feltételezni rólam, hogy hajlandó leszek bújkálni vele, sötétben csalni, arra várni, hogy ő mikor tud időt lopni. Az idejéből és az ingereitől függően... Bemocskolt. Mennyi idő kell ahhoz, hogy elmúljon rólam ez a ragadós bűz, amit a bőrömön érzek, a számban érzek, a hajam tövén is, meddig kell Vakarnom magam, hogy megtisztuljak ettől a nyálkás mocsoktól? Szédülnek fölöttem a felhők, nem bírom tovább nézni őket... Kisjutka kiabál valamit a parton. Fúj a szél, nem hallom, mit kiabál. Csak a nevemet: — Kati... — Valami van a kezében, azt mutogatja. — Kati... Kimegyek hozzá. Nem hűvös a szél, mégis fázom is már. Fagylalt van Kisjutka kezében. Fagylaltot vett a triciklis cukrásztól. Nekem is. — Gyere már... Kati... elolvad. — Ezt . a fagyit nekem vetted? — Miért, nem kell? — Értetlenül néz rám a nagy szemével. — A saját pénzemből... — Kösz. — Nem kívánom a fagylaltot, de nem akarok csalódást okozni neki. — Olyan aranyos vagy, mintha ketten lennél. Egyszerre eltűnt a felhő a nap elől. Már megint éget a meleg. Kisjutka szája piros a málnafagylalttól. — Kati.. I Te láttál már indiánt? — A moziban. — Nem úgy. Igazit! Láttál? — Nem láttam. Lebiggyeszti a fagylaltos száját. — Te se láttál... Pedig már nagy vagy, ennyi idő alatt igazán láthattál volna. Idadod a matracot? — Tessék. A vízben egy kisfiú úszik felfújt műanyag kenuban. Ázott indián tolldísz van a fején. Kisjutka már bent is van a vízben. Üszik a légmatraccal, a kenu felé. Én meg odaülök Orsika mellé a fűzfa alá. Jó volna az ölébe hajtani a fejem. Mint az anyunak valamikor. elemen július 31-én, vasárnap két újságban is látta a következő — azonos szövegű — hirdetést: ,,Minden külön értesítés he. lyett: Adorján Tamás és Menkó Aliz f. év július 30-án házasságot kötöttek.” Augusztus 30-án Aliz felhívta Katit. — Kérlek — mondta izgatottan —, adj nekem alkalmat, hogy néhány percet beszélhessek veled. — Délután indulok vissza Ba- latondiósdra — mondta Kati. — Felvettek az egyetemre ugyanis, ki kell pihennem a felvételi fáradalmait. — Holnaptól én is Balatondiós- don .leszek — mondta Aliz. — Hol találak? — Délelőtt tíztől a Hullám stégjén. Augusztus 4-én délelőtt tízkor Aliz motorcsónakja már a stég mellett állt. Kati Kisjutkával jelent meg a parton Hagyta, hogy a gyerek ússzon oda elsőnek a stéghez. Csak aztán dobta bele magát a vízbe. Pillangózva közelítette meg a motorcsónakot. — Szia. — Félkézzel megka. paszkodott a motorcsónak peremében. — Tessék, itt vagyok. Aliz idegesen, fürkésző szemmel nézett rá. — A férjem azt mondta... — Körülnézett, mielőtt folytatta. — Azt mondta, hogy te állapotos vagy, és ő a gyerek apja. Kati nagyra nyitotta szemmel csodálkozott rá. — Ezt mondta? Aliz nem felelt, csak bólintott. Kati hátradobta magát a vízen. Nevetett. Háton úszva kerülte meg a motorcsónakot. — Legjobb lesz, Aliz, ha elvi- szed idegorvoshoz. Véleményem szerint az már komoly baj, ha valaki valóságnak hiszi a vágyálmait. Intett Aliznak, és eltávolodott a motorcsónaktól és nagy kört úszott, mielőtt felkapaszkodott Kisjutkához a stégre. Augusztus 11-én Kati levelet kapott. A légipostán érkezett levelet Kelemennel küldte utána az apja. Novoszibirszk, 1972. augusztus 2. Kedves Bogár, < pontosan egy hónapja Budapesten megbeszéltük, hogy amiről szó volt köztünk, azon te gondolkozni fogsz. Ennek egy hónapja. ‘Soraimat emlékeztetőnek szánom. Ezentúl minden hónap másodikén írok neked ilyen emlékeztető sorokat. Nem kell válaszolni, csak gondolkozni. Valamivel többet gondolok rád, mint amennyi az időmből telik. Treff Vége. Pajtások! Szaktárgyi vetélkedőkön legeredményesebben szerepelt úttörőkről, kisdobosokról készíttettünk összeállítást. A március 17-én, Kiskunfélegyházán sorra kerülő megyei vetélkedőn ugyancsak erős mezőny alakul majd ki, mivel a szaktanárok véleménye a járási vetélkedők lezajlása után az volt, hogy alaposan felkészült, nagy tárgyi tudással rendelkező pajtások versenyeztek az idén. Többször szoros küzdelem alakult ki két-három úttörő között, végül tizedponto- kon múlott az elsőség. Nézzük, hol kik érték el a legmagasabb pontszámot, az első helyet. A megyeszékhelyen a hunyadivárosi iskola adott otthont a vetélkedőre benevezett nyolc csa? patnak. Az esemény kapcsán Alkotó úttörők címmel az iskola előcsarnokában kiállítást rendeztek a pajtások munkáiból. A vetélkedő során a kisdobosok az idén nyelvtan- és helyesírás-tudásukat mérték össze. Kecskeméten Szabó Erika, a Molnár Erik (széchenyivárosi) iskolából bizonyult a legjobbnak. A Petőfi iskola úttörői négy első helyet értek el: orosz nyelvből a 7-es De- zsőfi Bea és a 8-os Csabai Márta; történelemből Karsai János, kémiából Kozma Mihály jeleskedett. A leninvárosi iskola növendékei közül Gál Ilona élővilágból, Székely Szilveszter földrajzból ért el első helyezést. A Béke tériek közül a matematikus Csizmás Ferenc és a fizikus Golovics István jutott a dobogó legmagasabb fokára, Bárány Éva a Zrínyi iskola úttörője pedig irodalomból bizonyult a legjobbnak. A kecskeméti járás csapata Izsákon mérte össze tudását. Az első helyezettek: Takács István, történelem (Kunszentmiklós), Varga Anikó irodalom (Szabad- szállás), Papp Éva, kémia, (Bugac), Gajdácsi László 8-os, orosz (Orgovány), Szatmári Gabriella 7-es orosz (Lakitelek), Bárta Sándor fizika (Lakitelek), Krisch Judit élővilág (Tiszakécske I.) Filus János matematika (Bugac), Dani Sándor földrajz, (Nyárlő- rinc), Szőke Erika kisdobos nyelvtan, (Tiszakécske II.). Kalocsán a . városi vetélkedőn hetvenketten indultak Az erős küzdelemben az Ének-Zenei és^ a Vén József Általánosi Iskola úttörői fej-fej mellett végeztek, íme, az első helyezettek: Fekete Gyula (7-es) ’.orosz. Lakatos Agnes irodalom,? ^Rőmsits László földrajz, Dobos'Károty fizika. Balogh Györgyi kémia, — az Ének- Zenei Általános Iskola tanulói. A Vén József iskolából érkezett Luspai László (8-os) orosz, Kovács Gábor történelem, Bodó Antal matematika és Tóth Ildikó 'kisdobos nyelvtan kategóriában jutott a dobogó legmagasabb fokára. Tüske Csaba az I. számú iskola színeiben élővilág-tudásával tűnt ki. A hartai úttörők kerültek ki győztesen a kétszáz versenyző közül a Kalocsán rendezett járási vetélkedőn. Három első helyezést vittek haza: Tóth Judit (matematika). Tóth Pál (kémia), és Hlavák Irén (földrajz. Történelemből Kovács Gábor (Solt), fizikából Simó Sándor (Foktő), magyarból Tóth Gyöngyi (Szak- már), oroszból a 7-es Pásztohay Borbála (Szalkszentmárton). illetve a 8-os Mayer Judit (Hajós), élővilágból Faragó Agnes (Duna- Dataj). a kisdobosok versenyében lesei Zsuzsanna (Dunavecse) ért el első helyezést. Csaknem kétszáz pajtás adott számot tudásáról Baján az alsóvárosi iskolában rendezett városi, illetve járási szaktárgyi vetélkedőn. A járásból érkezett úttörők közül az idén a bácsalmásiak jeleskedtek, hiszen négy tárgyból bizonyultak a legjobbaknak. Rákosi Zoltán biológia, Somos Tibor a matematika, Szigeti Ottó a kémia és Konkoly Éva a magyar versenyen jutott az első helyre. Fizikából Major Ferenc (Csávoly), történelemből Mund- weil József (Madaras), oroszból a 7-es Severácz László (Bácsbokod) és a 8-os Molnár Gabriella (Csávoly, földrajzból Németh László (Csátalja), és a kisdobosok vetélkedőjében Takács László érte el a legmagasabb pontszámot. A városiak versenyén a Központi Iskola úttörői közül Csúcs Csaba (földrajz), Kápolnai András (fizika), Aranyos Erzsébet és Kozits Katalin (7-es és 8-os orosz), Marosvári Rita (magyar), végzett első helyen. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola növendékei is szépen szerepeltek biológiából: Suba Zoltán, kémiából: Nyikó László, matematikából: Egyed László és a kisdobos Geiser Zsolt kapta a legtöbb pontot. Hofbauer Beatrix történelem- tudásával tűnt ki, a Kállai Éva Iskola tanulójaként. Jánoshalmán versenyeztek a kiskunhalasi járásból | érkezett pajtások. A hazai pályán Lovrity Andrea (magyar); Varga Zuzsa (orosz 8-os), és Mohai Zuzsa (kémia) jutott teljesítménye alapján az első helyre. Csincsák Zoltán (Kisszállás) 7-es orosz, Zsoldos Ildikó (Kisszállás) történelemből, Sziegl Zuzsa (Rém) biológiából, Nemes-Szabó Ernő (Kis- kunmajsa (fizikából, Répási Tibor (Rém) földrajzból, Fodor Ildikó (Csólyospálos) matematikából, Szabó Csilla kisdobos (Jászszentlászló) nyelvtan-helyes- írás-tudásával lett első. Összesen hét első helyezést nyertek a kiskunhalasi Szűts József úttörőcsapat tagjai a Fazekas Gábor utcai iskolában rendezett vetélkedőn: Szabó Edina (magyar), Czobánzsi Beáta (történelem), Lénárt Katalin (orosz 8-os), Ador Sándor (biológia), Kása Zoltán (kémia), Makai Gábor (matematika), és Vincze István (kisdobos). A vetélkedőnek otthont adó iskola csapatából Gemer László fizika és Móczár István földrajz tudásával jeleskedett. Kiskőrösön a Petőfi iskolában vetélkedtek az úttörők. A járjtf területéről érkezettek közül elsők lettek: Rácz József (biológia, Soltvadkert), Bus István (matematika, Akasztó), Stalter Erzsébet (fizika, Császártöltés), Berta Matild (kémia, Tázlár), Polgár Mihály (történelem, Kecel), Peczka Ferenc (földrajz, Soltvadkert), Torma Sarolta (magyar, Tázlár), és Gubán Ágota (kisdobos, Csengőd). Orosz nyelvből a scltvadkerti, orosztagozatos Szarka Márta, a 8-os, keceli Borbényi Éva, és a 7-es soltszent- imrei Bozó Győző bizonyult elsőnek.-A városi versenyen'a magyar írodalöm1 ismerétében Szabó János a Béni utcai iskola csapatát képviselte, a többi első az Petőfi iskola úttörője volt. Kisdobos: Kuti Kati, földrajz: Ispa- novics Tibor, történelem: Czine- ge Gyöngyvér, kémia: Czizmár József, fizika: Sáreczki László, matematika: Podobni Zuzsa. biológia: Nagy Károly, orosz: Rideg István, illetve Szabó Dalma. Hatvanan érkeztek a kiskunfélegyházi szaktárgyi vetélkedőre, amelyet a város különböző iskoláiban rendeztek. A hetedikesek orosz-versenyén a kunszállási Nagy Erika győzött. A többi első Helyezet félegyházi csapatokból kt- rült ki, a versenyzők neve mellett ezért csak ezt jelöljük. Kátai Lívia (8-os, orosz, Petőfi iskola), Bányi Judit (történelem, Móra iskola), Szabó Gabriella (magyar Bajcsy-Zsilinszky ’ iskola), H. Tóth Antal (fizika, József Attilh iskola), Tarjányi Mónika (földrajz, Petőfi iskola), Nyitrai Imre (biológia. Bajcsy-Zsilinszky iskola), Ivók Tünde (kémia, Petőfi iskola), Gyarmati István (matematika, Batthyány iskola), Szegedi Márta (kisdobos, Bajcsy-Zsilinszky iskola). Pajtások! őszinte szeretettó köszöntünk valamennyiőtöket a szép eredmény kapcsán. Jó felkészülést, nyugodt versenyzést kívánunk március 17-én, Kiskunfélegyházán sorra kerülő megyei vetélkedőn! Rejtvényfejtőknek! A legutóbb közölt rejtvény helyes mtgfejtése: A varázshegy. Könyvjutalmat nyertek: Piros Tibor, Tiszaalpár; Faragó István, Helvécia; Miklós Adrienn, Kecskemét; Burján Mónika, Madaras; Gracza Júlia Bácsbokod. Selmeci Katalin t A szaktárgyi vetélkedők kapcsán minden nevező maga készítette kiállítási tárgyat is hozott a versenyre. A kecskeméti úttörők a hunyadivárosi iskola előcsarnokában rendeztek bemutatót. A képen Fück Tibor mutatja pályamunkáját Dömötör Andreának. (Pásztor Zoltán felvétele) \ A főorvos
