Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-17 / 40. szám

I 1976. február 17. # PETŐFI NEPE • 3 KÉPERNYŐ Az igazságot kutató műsorok Az ember mindent akar tudni, méghozzá jól, pontosan, Az igaz­ság keresése, védelme létünk gyönyörű szenvedélye. A mind bonyolultabbá váló világban csak akkor boldogulhatunk, élhetünk, ha alkalmazkodunk a törvények­ben, rendeletekben, szokásokban is kikristályosodó, az apróbb és nagyobb ügyekben eligazító igaz­ságokhoz, ha lényegében egységes szemlélettel ítélünk meg dolgo­kat, jelenségeket. Ki ne tudna az igazság felde­rítését, elfogadását nehezítő aka­dályokról. Az egyéni és a rész­érdekek, előítéletek és rokonszen- vek torzításában, a sokszor el­lentmondásos valóságban nehéz a csalfa, a látszat és a jellemző, B lényeg megkülönböztetése. A világért sem szeretném ha a kapu nagyobb lenne a városnál, ezért gyorsan leírom: sokat tesz a tévé a helyes közgondolkodás kialakításáért, a kis és nagy igazságok érvényesítéséért. Oly­kor már-már afféle erkölcsi vil­lanyrendőr: jelzi, hogy merre, hogyan. haladjunk, cselekedjünk, ha harmonikusan, hasznosan akarjuk eltölteni napjainkat. Az „igazságra vezérlés” útjai, módjai közül a valóságos esetek­ből Kiinduló műsorok a leghaté­konyabbak. A Jogi eseteket a televízió leghasznosabb műsorai közé sorolom. Együttgondolkodás­ra, mérlegelésre késztet, állásfog­lalásra buzdít. Legnagyobb eré­nye, hogy bebizonyítja: lehetetlen mindent paragrafusokkal szabá­lyozni, formulákba foglalni. Az élet változatosabb, mint a leg- részletezőbb törvénykönyv: csak akkor1 leszünk igazságosak, ha a szocialista rendszer alapelvei szerint döntünk a vitás, kérdések­ben, ezeknek fényénél kutatjuk a körülményektől elhomályosított igazságot. A Nyitott boríték másként szol­gálja a cikkünkben említett cé­lokat. Keményebb, harcosabb, mutatván, hogy kötelességünk ha­tározott intézkedésekkel, követke­zetesen kiállni jó ügyek mellett, segíteni, pártolni az itt-ott mel­lőzött- közérdeket. Milyen műszerrel mérhetnék le egyszer az effajta műsorok moz- 7ásító, buzdító hatását. Hányán és hányán merítenek erőt az ilyen példákból jó ügy további szolgálatához, erősödik a hit a szocialista társadalom alapvető igazságossága ban. Jó HÉT volt A Hét külpolitikai riportjainak a dicséretét már megszoktuk. Valljuk be, könnyebb érdekessé tenni egy távoli mivoltában ön­magában is izgalmas országban készülő műsort, mint mindennap­jaink kisebb-nagyobb öfömeit, bosszúságait. Most nagyszerű bel- pol itikai, sokunkat foglalkoztató ügyekről hallhattunk odafigyelés­re, azonosulásra, ítéletalkotásra késztető riportokat, A járlatleve- lekkel kapcsolatos bonyodalmak az Ingatlankezelő Vállalat mu­lasztásai jó tálalásban úgy mu­tattak rá közéletünk némely visz- szásságaira, hogy a változtatás szükségességét és lehetőségét is sugallták. Mi. kecskemétiek különös fi­gyelemmel kísértük a hazánkat, megyénket is megjárt hős szov­jet ápolónők beszámolóját. Szí­vesen látnánk egy felszabadulási ünnepségen a két szovjet asz- szonyt a hírős városban. Vajon mire emlékeznek még a tévéri­portban felidézetteken kívül? H. N. Űj gépgyártó üzem KILENCVEN MÁZSÁN FELÜLI KUKORICA-ÁTLAGTERMÉS Zárszámadás Felsőszentivánon Gondos előkészület után állították össze a felsőszentiváni termelőszövetkezetben a ve­zetőség mérlegbeszámolóját az elmúlt esz­tendő gazdasági eredményeiről. A napokban megtartott közgyűlésen ezt ismertette Szabó — A szövetkezeti , gazdaság nemcsak, hogy számit az ifjúság munkájára — hangsúlyozta a téesz elnöke —, hanem sokirányú támogatást is nyújt számukra. A honvédségtől leszerelő ezer fo­rintot kap, aki házat épít, azt 20 ezer forint kamatmentes elő­legben részesíti a gazdaság. A házasságot kötött fiatalokat ugyancsak támogatja anyagilag a szövetkezet. A továbbtanulók ösztöndíjra is számíthatnak. E sokoldalú segítséget jó munkával viszonozza a szövetkezet fiatalsá­ga. 1975-ben nagy biztonságot nyújtott az iparszerű termelés a közös gazdságban. A két-három- száz hektáros táblák kialakítása a gépek jobb kihasználását tette lehetővé a növénytermesztésben. Ez az ágazat tavaly 62 százalé­kát adta a felsőszentiváni terme­lőszövetkezetek árbevételének. Kukoricából a járási átlagot meghaladó, hektáronként 90 má­zsa fölötti termést takarítottak be a szövetkezetben. Az állatte­nyésztés minőségi fejlesztését ha­tározták el Felsőszentivánon. s erre az első lépéseket megtették. A szarvasmarha-törzstenyészet- ben az átlagos tejtermelés 3360 liter volt, négyszázötvennégy te­hén átlagában pedig 2705 liter. Ez utóbbi egyúttal a feladatot Is megjelöli. Az állattenyésztés István téesz-elnök, aki örömmel állapította meg, hogy Felsőszentivánon a fiatalok ér­deklődése a termelőszövetkezet felé fordul. A 30 éven aluliak száma másfél száznál több. Csaknem öt éve, hogy a KGST XXV. bukaresti ülésén a tagországok jóváhagyták „Az együttműködés további elmé­lyítését és tökéletesítését, valamint a KG'ST-tagállamok szo­cialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex programot”. • Szabó István tsz-elnök ismerteti a vezetőség beszámolóját. ugyanis a közös gazdság nyere­ségének mindössze 19 százalékát teremtette elő. Ezt az arányt ja­vítani szeretnék. 1975-ben meghaladta a 87 mil­lió forintot a felsőszentiváni ter­melőszövetkezet termelésének ér­téke. A gazdálkodást nagymér­A közgyűlés résztvevői. (Szabó Ferenc felvételei) tékben segítette a szocialista bri- gázmozgalom. Hiszen tavaly 238 szövetkezeti gazda 16 szocialista brigádban tevékenykedett. A bri­gádok többek között azt vállal­ták, hogy 1 millió 500 ezer forint­tal túlteljesitik az előirányzott termelési értéket. Év végére ezt a vállalásukat még 240 ezer fo­rinttal túlszárnyalták. Arra, is vállalkoztak a szocialista brigá­dok. hogy munkájuk közben ne­gyedmillió forintot megtakaríta­nak. Végül is 315 ezer forint lett a megtakarítás értéke. A zárszámadó közgyűlésen a felsőszentiváni szövetkezet 17 tagja kapott kiváló dolgozó ki­tüntetést, 17-en pedig törzsgárda- j utalómban részesültek. A szö­vetkezeti versenybizottság a szo­cialista brigádok egész éven át tartó nemes vetélkedése után a növénytermesztő nők Hámán Kató brigádjának ítélte oda az első helyet. Jó eredménnyel mű­ködött egész esztendőben a Rá­kóczi Ferenc szocialista brigád is, amelyik megrendezte a megyei szántóversenyt, és első lett azon. Tavaly a felsőszentiyáni téesz ' 1 'millió' *300 ézér forintót örcfítött kulturális és szociális célokra. A szövetkezeti közös munkában 544-en vettek részt, száznyolcan kérték felvételüket a kívülállók közül a szövetkezetbe, s a űj be- ’épők közül negyvenhármán 30 éven aluliak E program 15—20 évre meg­határozza a tennivalókat a köl­csönös előnyök, a nemzeti érde­kek tiszteletben tartása, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös elvtár­si segítségnyújtás elvei alapján. A KGST több mint 25 éves fenn­állása alatt is hasonló elvek sze­rint működött, azonban a komp­lex program elfogadása minőségi változást hozott: elsősorban a szocialista országok gazdasági szerkezetének korszerűsítéséhez, a társadalmi termelés hatékonyab­bá tételéhez, a műszaki, techni­kai fejlődés meggyorsulásához, végső soron a nemzetközi mun­kamegosztásban rejlő lehetőségek jobb kiaknázásához járul hozzá. Sokoldalú érdekeltségünk Hazánk különösen érdekelt — mivel közepesen fejlett kis or­szág, ásványi kincsekben szegény — az együttműködés programjá­nak sikeres valóraváltásában. A magyar népgazdaság fejlődése el­választhatatlanul kapcsolódik a szocialista országokhoz, elsősor­ban a Szovjetunióhoz, s egyszer­smind a nagy központi fejlesztési tervek végrehajtásához a baráti országok adnak biztos alapot. A szocialista nemzetközi munka- megosztás hazánknak is lehetővé teszi olyan üzemek létesítését, amelyek a szűk belső piacon túl, az egész közösséget képesek el­látni egy-egy árufélével. Ezáltal lehetőség nyílik a gzdaságos so­rozatgyártásra, ugyanakkor a tu­dományos-technikai és fejlesztési energia koncentrálására. Mindez a kedvező ipari szerkezet kiala­kításához is segítséget nyújt. Magnetofontól atomerőmüvi berendezésekig Több termelési területen érde­kelt hazánk a KGST komplex program keretében. A program­ban megfogalmazott tervek riteg- valósításához Bács-Kiskun me­gye ipari üzemei is hozzájárul­nak. AiíZÉgyiparig cellulóz- és^. pa­píripari együttműködés kéréfében felépült a Szovjetunióban Uszty- Ilimszkben egy cellulózgyár, aho­vá a Fémmunkás Vállalat kecs­keméti gyára szállítja az épüle­tek vasszerkezeteit: Az Április 4. Művek félegyházi vegyipari gyá­% Családalapítás - alapműveltség # Győrött elkészült a Mezőgép- gyártó cs Szolgáltató Válla-t lat új 3 ezer négyzetméter alapterületű forgácsoló üzeme, ahol még az idén 50 ezer mezőgazdasági kardántengely alkatrészeit gyártják. Ebből 35 ezer darabot exportra készí­tenek. (MTl.fotó: Matusz Károly felvétele — KS) A rangos szakszervezeti testü­let munkára, vitára készen hall­gatja az elnök bevezető rutin­kérdéseit. — Van-e az előadónak kiegé­szíteni valója, megjegyzése az írásban előterjesztett anyaghoz? Csönd. —1 Tehát nincs — veszi tudo­másul az elnök a referens né­ma fejmozdulatát, és a dialek­tika meg az igazságos demokra­tizmus jegyében a résztvevők- höz is fordul. — Van-e valakinek kérdése az előterjesztéssel kapcsolatban? ..! Észrevétele? Ilyenkor már egyszerű elekt- roszkóp is kimutatná, hogy a levegő villamos töltése valami­vel megnőtt. Nem a mindenki előtt kézügyben levő, 8—10 ol­dalas előterjesztés lapozgatásá­tól. hanem a gondolatok össz­pontosításának megindulásától. Az írott és előre kiadott anya­got már ki-ki áttanulmányozta. Ezekben a pillanatokban esetleg megkeresi azt az oldalt, bekez­dést, számadatot, mondatot, amelyre nézve még az érdemi tárgyalás előtt kérdezni szeretne valamit. Mert nem egészen vilá­gos számára egy bizonyos össze­függés: úgy érzi, a gépíró elírta az adatot; vagy mivel némi el­lentmondást fedezett föl a 3., il­letve a 7. oldaton ilyen bekez­désben, ennyiedik sorban olvas­ható két megállapítás között. Ezek már a feladatra gyürkő- zés percei. A napirendi pont előadója —• vagy előterjesztői pedig valamennyiüknél feszül­tebben figyelnek. Hiszen ez az „előtapogatózás” némileg már véleményalkotás Is: benne van-e minden lényeges az írásos je­lentésben. s a szükségszerű tö­mörség nem ment-e a világos­ság rovására? Természetesen, sokszorta töb­bet tudnak a témáról, mint amennyit írásba foglaltak a fel­dolgozásban részt vett bizottság­gal. így — mihelyst az első kér­dések elhangzanak, a bennük le­vő óhatatlan szorongás, „vizs­gadrukk'* fokozatosan fölenged. Tudnak, persze, hogy tudnak válaszolni. No, azért megesik, hogy pont olyan kérdést firtat valaki, amire kevésbé volt az előadó felkészülve. Ilyenkor a túlságos „körülbeszélés”. árulko­dik. De nyugodtan állíthatjuk, ez nem gyakori.. A vita, az ösz- szefüggések sokoldalú szembe­sítése során a kérdező is rend­szerint kielégítő magyarázatra talál. De lássunk élő példát. SZTM-elnökségi ülés. A napi­rendi téma: az iskolai rendszerű felnőttoktatás helyzete, a szak- szervezeti szervek erre vonatko­zó további feladatai. A jelentés előterjesztője Urbán Pálné, az SZMT kult. prop. osztály veze­tője. Még a -kérdéseknél tartunk. Nem sok van, hiszen lényegre törően precíz, tényekkel, ada­tokkal igen arányt tartúan hite­les munka az előterjesztés. De mégis. — A jelentés hatodik oldalán, a célkitűzések, feladatok fejezet­nél —- mindjárt az első bekez­désben mit ért az előadó e mon­dat alatt: „Emellett a SZOTKul. turális Osztályának javasolni kell az alapműveltség megszer­zésével összefüggő állami rendel­kezések felülvizsgálatát”. Az elnökségi tagok szaporán hajtogatnak saját példányaikban a mondott oldalra. Csakugyan. Nekik is szembeöt­lőit ez a kitétel, s ámbár az anyagból is bizton kikövetkeztet, hető, mit céloz a javaslat —j hátha más is van mögötte? Mert ugye: tény, hogy az ok­tatáspolitikai határozatot köve­tően Jelentős fejlődés követke­zett be a felnőttoktatás vála. mennyi területén... Az elmúlt évek átlagában négy-ötszáz fel­nőtt végezte el a dolgozók álta­lános iskoláját esztendőként, s vált alkalmassá a szakmai ké­pesítés megszerzésére, a munka­helyek által támasztott fokozot­tabb igények jobb kielégítésé­re __ A párthatározat megjele­n ése óta több mint 10 000 dolgo­zó szerzett gimnáziumi, illetve szakközépiskolai bizonyítványt... — És fehéren-feketén ott a sok más pozitívum a jelentésben is. De... „DE"’ nélkül bajos volna to­vábblépni. Mert ha nincs „DE", az azt jelenti, hogy minden pa­tentül megy, viselhetjük meg'di- csőülten a babért Szóval — és hálistennek — ma inár magunk nevetnénk meg önmagunkat effé­le álságos megnyugvásért. Tehát — a sikerek ellenére — egyik ilyen „DE” —, hogy me­gyei szinten, sajnos, még min­dig 600—700 fiatal nem végzi el a 8. általánost, s alapművelt­ség nélkül kezdi meg a termelő 'munkát. Csatlakozva ekként ah­hoz a közel 30 ezer Hiányos alapműveltségű dolgozóhoz, aki a szakszervezetek hatáskörébe sorok Az előterjesztés részletesen taglalja, hányféle „csatornán”,. módszerrel, mennyire megkülön­böztetett figyelemmel töreksizik párt. állam, szakszervezet, tár­sadalom, üzem, az alapművelt­ségben tapasztalható hiányossá­gok megszüntetésére. A kérdésre adott válaszában mindezekre nem is tér lei Urbán Pálné. A vitában ügy is sokrétű­en kielemzi majd a gondot az elnökség. Inkább arra utal né­hány sűrített gondolattal, ami nincs „betűkbe szedve”. Hogy a nem jelentéktelen számú fia­tal szomorúan hézagos alapmű­re rövidesen atomerőmüvi be­rendezések gyártásába kezd. A közlekedés korszerűsítéséhez a Ganz Villamossági Művek bajai gyára járul hozzá vasútbiztosító berendezések készítésével. A gép-, a rádió- és az elektrotechnikai ipar gyártmányszakosítása során* a BRG kecskeméti gyára magne­tofon-alkatrészt készít. A közúti járműprogramban több. Bács me-' gyében levő ipari üzem vesz részt. A SZIM kecskeméti gyárá­ban fékberendezések, az Újpesti Gépelemgyár kecskeméti üzemé­ben hidraulikus berendezések ké­szülnek. Igen kedvező hazánk­nak a Szovjetunióval és Lengyel- országgal kötött személygépkocsi­kooperációja, ugyanis a különbö­ző alkatrészekért — amelyek gyártásából a Gsászártöltési Ve­gyes és • Építőipari Szövetkezet, valamint a Kismotor- és Gépgyár bajai gyára is részt vállal —- évente 14—16 ezer Zsigulit, illet­ve 5600 Polski Fiat személygép­kocsit kapunk. A gyártmányszakosodás során hazánk egyebek között az elektro­mechanikus pénztárgépek gyártá­sára is vállalkozott. Ezeket spe­ciális szerszámokkal, nagy szak­értelemmel az Irodagéplpari és Finommechanikai Vállalat kecs­keméti gyárában készítik. A gyártáshoz több ország ad alap-, anyagot és alkatrészt is. A nagy szocialista piac lehetővé tette, hogy. a gépgyártást hétezer da­rabról csaknem 13 ezerre, az idén pedig már 18 ezerre növel­jék. Fontos tanácskozás Kecskeméten Az IGV pénztárgépeinek és egyéb termékeinek növeléséhez, megvannak a feltételek. Ugyan­csak lehetőség kínálkozik a koo­perációs kapcsolatok szélesítésé­re és a gyártmányfejlesztésre is* Ennek — és még számos témá­nak — a megvitatására kerül' sor ezen a héten a KGST Gép­ipari Állandó Bizottsága ügyyi- telszervezési és gépesítési szek­ciójának- kecskeméti- tanácskozá­sán. E tanácskozás bizonyára elő­mozdítja az iparág további dina­mikus fejlődését, s ugyanakkor szorosabbá fűzi megyénk kap­csolatait is a baráti szocialista országokkal. Cs. L veltségéért egyes szülők is fe­lelősek. Közrejátszhatnak persze nehéz szociális körülmények — a gyerekeknek- minél előbb pénzt kell keresnie, mert sokan van­nak —, de az esetek többségében a szemlélet maraalisága a fő baj. Az ilyen nézet, hogy; „Fontos neked a 8 általános, mikor . segédmunkával azonnal megkeresel annyit, mint más. szakmunkás létére — hosszú évek után”. Pétig a mai világban csak fogúm eg-mun kára nem építheti jövőjét a fiatal. De a középkorú sem. Egyrészt a nyers erő is ki­merül egyszer, másrészt meg mindig szűkül az a kör, ahová „be ne törne” a gép az embertelen fizikai megterhelés megszünteté­sére. S mit tudjanak kezdeni bármilyen erős emberrel, akinek hiába magyarázzák el a gép, a nagyszerű berendezés működte­tésének elvét-módját, mit miért csináljon, vagy ne tegyen adott esetekben — mert egyszerűen nem érti meg. Nem tud meg­bízhatóan osztani, szorozni, is­meretlen fogalom számára a for­gási Sebesség, a kör sugara, ke­rületének kiszámítása, mert mi­kor ezt tanulta volna, már „hi­ányzott az iskolából’’. De milyen igaza van az elő­adónak, mikor hangját is emelve- indokolja á SZOT-nak címzett javaslatot! — Egyéni érdek is az iskolá­zottság. Mindaddig mindenki tanköteles, amíg meg nem sze­rezte az alapműveltséget. Helyeslő közbeszólás. — Általánossá kell tenni az általános iskolát! Urbán Pálné lelkes fordulattal ébreszti új összefüggés felisme­résére a jelenlevőket. Ügy is,, mint nő. s mint édesanya. Hogy kicsit engedjünk a kérdés ter­melés-központú boncolgatásából. — Véleményem szerint egy- fiatal családalapításra sem érett addig, míg a 8 általánossal meg­szerezhető alapműveltségnek is híjával van. Üdvösebb lenne, ha nemcsak életkorhoz, hanem az alapműveltség meglétéhez is- kötnék a házasságot. Szinte hangszínét is megvál- . toztatva, mintegy fennhangon- töpreng az előadó. — Milyen színesen, differen­ciáltan megindokoljuk, miért nélkülözhetetlen az alapművelt­ség annál a fiatalnál, akit a mo­dern gép mellé állítunk, akire- kényes- szerszámokat, anyagokat bízunk... Szerintem „legalább’’ olyan fontos az' alapműveltség annál a kislánynál is, akiből anya lesz, aki a legérzékenyebb, legértékesebb lényt — gyermekét fogja gondozni, nevelni. I § Nem különös, hogy ebből a szempont­ból kisebb „hangerővel” szok­tunk beszélni alapműveltségre vonatkozó követelményekről?... Fontos szakszervezeti feladat a munka melletti tanulás társa­dalmi presztízsének növelése, a nagyobb tudással rendelkező dol­gozók anyagi és erkölcsi megbe­csülésének biztosítása. Segítsék elő — a munkahelyi érdekeket is figyeleihbe véve — a szellemi pályára alkalmas, tehetséges dol­gozók felső szintű képzettségé­nek megszerzését.!. Kollek­tív ’szerződés garantálja a to­vábbtanulók kedvezményeit, pénz- és tárgyjutalmat a sikeres vizsgáért. Ismételjük; ..... a munkahelyi érdekeket' is figye­lembe véve”. ... Tessék, az SZMT elnökségi ülések munkájából néhány moz­zanat. Pedig ez csak a bemele­gítéshez tartozott. Hát még a vi­ta, a vélemények szembesítése, ha úgy kívánkozik, ütköztetése. S minderről az újságban sok­szor csupán ennyi áll: ..Az SZMT elnöksége, tegnapi ülésének első- napirendi pontjaként a... szóló jelentést tárgyalta meg.: * Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom