Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-26 / 48. szám
t 1976. tebruár 26. • PETŐFI NEPE 9 5 Konzervált könyvek 9 Régi magyar nyelvű könyv 1610-ből. A könyvek, iratok „egészségét” sokféle veszély fenyegeti. Ki vannak téve a las- sú, természetes fizikai és vegyi pusztulásnak, a minden anya. got utolérő elöregedésnek. Károsan hat rájuk a levegő túl magas, vagy túl alacsony páratartalma, annak kéndioxid szennyeződése, a gyakori hőváltozások, valamint az erős napfény. Gyakoriak a rágcsálók, rovarok, penészgombák, baktériumok okozta károk is. A tűz, árvíz, földrengés stb., pusztítása is sok értéket tesz tönkre. A pótolhatatlan szellemi értékű könyvtári-levéltári anyagól^ pusztulásának elhárítására a tudomány és a technika sok . új eszközét, módszerét veszik igénybe. Kémikusok, fizikusok, biológusok különlegesen felszerelt laboratóriumokban fáradoznak a „megbetegedett” könyvek és iratok életének meghosszabbításán. Papirusz és pergamen A könyv- és iratrestaurátor sokféle információhordozó anyaggal találja magát szemben. Közülük az egyik legrégibb a papirusz, amelynek két sor növény rostból álló szerkezete — amit rendszerint lisztcsirizzel ragasztottak össze — rosszul tűrte a gyakori göngyölgetést. Köny- nyen elszíneződést — eloxidálódott — barnára* vagy feketére. A pálma-, vagy nyírfalevél félhasználásával' készült papiruszok sokkal időállóbbnak bizonyultak. Oxidációjukat alighanem az írás előtt rákent olaj konzerváló hatása akadályozta meg. Az írópergamenek már jobban állták az „idő vasfogának” a pusztítását. Szívós, tartós és rugalmas anyaguk zsírokat is tartalmaz, amelyek a kedvezőtlen légköri hatások ellen jó védelmet nyújtanak. Leggyakrabban az a a veszély, fenyegeti őket, hogy megkeményednek, törékenyekké válnak; néha — baktériumflórák hatására — elnyálkásodnak, majd elüvegesednek. Esetleg, penészgombák is ellepik őket, tarka foltokat hagyva maguk után. A pergamen ellenállóképessége az egykori bőrkikészítési eljárástól függ. A kezelés, megmentés módjának is ehhez kell igazodnia. 9 Egy XIII,. századi pergamen konzerválása. Régi és új papírok A régi, kézzel merített papír tartósabbnak bizonyult, mint, a gépi feldolgozás bevezetése után gyártott. Előfordult, hogy a papírgyártáshoz sok vasat tartalmazó vizet használtak, s a rostokhoz tapadt vas oxidációja révén később az egész papírfelület elbafnult, „rozsdafoltokkal" lett tele. Más esetekben a tinta oxi- - riáló hatása idézett elő elváltozásokat. Nyomtatás céljára eleinte enyvező anyagokban szegény papírfajtákat használtak. Ezek felületi rostjai közvetlenül ki voltak téve a kórokozó tényezők támadásának. A későbbi, kézzel merített írópa fúrok kikészítéséhez felhasznált enyvek viszont elefántcsontsárga elszíneződést okoztak. Az új papírgyártási technika bevezetésével á rongyhulladékok helyét kevésbé időálló anyag foglalta el. a fa. A belőle készült papírok kevésbé tartósak és sokkal érzékenyebbek, mint a régiek. Részint azért, mert a papírba kerülő mikróbafajok egy része túléli a cellulózgyártás vegyi és fizikai „tortúráit” is. Már megszületett az olyan szintetikus alapanyagú . papír, amelyet semmilyen külső; vágy j belső 'biológiái - tényező- nem fe-£ nyeget majd pusztulással. Tudományos módszerekkel A kémiai restaurálás jó módszerei sokáig többnyire titokban maradtak. Az utóbbi időben azonban már egész könyvtárnyi tanulmány jelent meg a könyvek és iratok védelmének tudományáról és technikájáról. Sokoldalú munka folyik az iratkonzerváló laboratóriumokban. önműködő villanyfűtésű, légelszíváfú vákuumkamrákban, megfelelő gázok segítségével sterilizálják a fertőzött könyveket, iratokat. Különleges oldószerrel tisztítják, majd alkalmas módon konzerválják a papirusz, pergamen, vagy papír oldalakat. Az úgynevezett laminálás ’műveletével selyempapir- és műanyag- hártya-rétegek közé sajtolják a szétrongyolódott, • Istálló iratokat. Büszkék lehetünk rá, hogy az iratkonzerválás területén semmiben sem maradunk el a világszínvonaltól. Az Országos Levéltárban, az Országos Széchényi Könyvtárban és még több más helyen is jól felszerelt laboratóriumokban sokoldalúan képzett szakemberek irányítják és végzik I a felelősségteljes munkát. A jól megőrzött dokumentum ugyanis nemzeti kincs, sokszor felbecsülhetetlen érték BEMUTATÓ Ä KECSKEMÉTI KATONA Figaró házassága JÓZSEF SZÍNHÁZBAN operett módra A klasszikus vígjátékok reneszánszukat élik a korszerű színházi törekvésekben. Ije amint a reneszánsz alkotói is átértelmezték az eredeti klasszikus, görögrómai kulturális örökséget, napjaink rendezői is sok esetben többet, mást látnak egy-egy Moliére-, Gogol-, vagy Shakes- peare-vígjátékban, mint ameny- nyit a kortársak éreztek. A nevetés felszíni rétegét lehántva.>, felfedik la történetekben rejtőző tragikumot is, a szöveget megtisztítják a „polgárderítő” tradícióktól, és új értéket, mondanivalót fogalmaznak meg olyan darabokkal, amelyeket az utóbbi évszázadban könnyűnek és bú- felejtőnek könyveltek el. Ezért tűnik manapság a tragédiák nehézségével vetekedő feladatnak a klasszikus vígjátékok színpadi életrekeltése. A kecskeméti Katona József Színház most Beaumarchais; „Figaró házasságáét tűzte műsorra. □ □ A darab írójának teljes neve Pierre Augustin Carron de Beaumarchais. Eredeti foglalkozása órássegéd. Másodállásai: hárfaművész és zenetanár, gyanús üzletekkel foglalkozó kereskedő. botrányhős és udvaronc, a Bastille foglya és a király ügynöke, forradalmár és emigráns ... Számtalan képessége között — bár ilyet mindig kockázatos kijelenteni — talán á legtöbb érzéke a toll forgatásához volt. Eleshangú politikai rópiratok, bölcs polgári színjátékok, visz- szaemlékezések* és szellemes vígjátékok tartoznak maradandó életművébe. Irodalmi hagyatéka ugyanazt a tanulságot fogalmazza meg, amit ellentétektől feszülő élete is bizonyít. Az osztályöntudatára ébredt, jogait és a világ javait minden eszközzel megszerezni kívánó polgár szellemi és erkölcsi fölényét bizonygatja a nemesség felett. Szövegelemzéssel mindkét Figaró-darabjában jól nyomon követhetők azok az osztályszövetségek és összeütközési pontok, amelyek a nagy francia forradalmat megelőző évtizedben XVI. Lajos országát jellemezték. Társadalmi tisztánlátása olykor-még Moliére-t is -felülmúlja —persze darabjai2 már' -más-^pŐUtScas viszonyok között születtek. Mindezt azért kellett előrebo- csátanom, mert sokan hajlamosak arra; hogy a Sevillai borbélyban és a Figaró házasságában elsősorban Mozart és Rossini operáinak ismert librettószövegét, ^3 mint ilyet, elsősorban a zenéhez alkalmazkodó színpadi müvet lássanak. A valóság ezzel szemben az, hogy a Moliére által klasszikus tökéletességre fejlesztett vígjátéki formákat Beaumarchais e két művében egyedülálló módon alkotta újjá, és írta meg — Gogol Revizoráig —a világirodalom két legjobb szatirikus társadalomkritikai mű. vét. □ □ 1 Az értelmezések közötti gazdag válogatás lehetősége viszont, úgy látszik, megzavarta a kecskeméti bemutató rendezőjét. Ugyanis egyet sem választott közülük. Ezzel szemben azzal lepte mega nézőket, hogy operett-felfogásban dolgozta fel a darabot — igénytelenül, laposan és ami talán a legnagyobb vétek: unalmasan. Hogy történhetett ez meg? Mint ismeretes, az operett-formák a klasszikus vígjáték egyszerűsített változatából születtek. Ez magyarázhatja, hogy kellő eltökéltséggel Zsuzsiból prózai szubrettet, Almaviva grófból bonvivánt lehet formálni. E felfogásban a táncos komikus — ki hinné — Figaró mester lesz, a komika szerepkörét a kedves menyasszony-mama, Marcelina kapja, és a buffó szerepében hárman is — az énekmester, az orvos és a .kertész — osztozkodhatnak. □ □ □ Bozóky István tökéletesen „operettesítette” a Figaró házasságát. a műtét megviselte, az előadást, ami elsősorban a nevetés forrásainak elapadásában volt észlelhető. Az' a bizonytalan csend, amely különösen az első rész alatt terült a nézőtérre, jól tükrözi ezt. , Az. ötlettelenül - dísztelen - dísz* letek suta nyíltszíni átrendezései, a betétszámok lapos előadásai, az üresen sziporkázó színpadi poének és az általános „vidám- kodás” légkörében nyoma veszett Beaumarchais szikrázó szellemének, amely' lázba hozta egykor a forradalom előtti Franciaországod E rendezői felfogás annál is inkább érthetetlen, mert a Figaró házassága olyan darab, amelyben a színvonalas szórakozás és a komoly, mondanivaló nemhogy jól megférnek a színpadon, hanem egymásnak szerves részét is alkotják. Ha viszont akár egyiket, vagy másikat lényegtelennek vélik, óhatatlanul megsérül a mű egésze. A veszteség egyaránt érinti a színészeket és nézőket. Beaumarchais.darabjainak szín, revitele alkalmával a rendezőknek számtalan játékstílus érvényesítésére és többféle „korszerűsített" mondanivaló megfogalmazására nyílik lehetőségük. Kiemelhetik a nemiség problémakörét, formálhatnak groteszk bohózatot, adhatnak szatirikus karaktert, vagy aktuális „politizáló” élt az előadásnak — és máris érvényesülni kezd a rendezői elv, amely köré jól „felfűzhetők" az egyes szerepek. □ I □ Rendező elv hiányában e „prózai operettben” a színészek érthető módon — légüres térbe kerülve —, nem találták helyüket a szerepeikben. Egyedül Soproni Ágnes volt képes hihető és gazdag figurát teremteni Zsuzsiból. Kacérsága érzékien természetes volt, talpraesettsége és vérbő ko- médiázása mellé azonban alig. alig akadt partnere. Trokán Péter Almaviva grófja inkább a 9 A felső képen: az első rész zárójelenete. 9 Figaró szerepében: Hídvégi Miklós 9 Lenn: a fotel, amely annyi titok elrejtezésére szolgál. (Ribár Éva, Soproni Agnes és Trokán Péter) Sevillai borbély fiatal arisztokratájának vonásait hordozta, semmint a szerző szándékát, aki a folytatásban azt akarta bemutatni, hogy a nemesség polgárbarátságának hol húzódnak a határai. Hídvégi Miklós minden rokonszenves igyekezete ellenére sem figarói alkat, a színészválasztás hibásnak bizonyult. Ez nemcsak hosszúra nyúlt — a darab lényegét megfogalmazó — monológjában érezhető, amelyet képtelen feszültséggel megtölteni. A kedves, bájos fiatalember, akit eljátszik, inkább az apród szerepét töltené be, mint a feltörekvő polgáreszmény képviseletét. Szakács Eszter — úgy tűnik — a próbák során nem tudta eldönteni, hogy vígjátéki, vagy tragikus alkatúra játssza-e a grófnőt, s a bizonytalanság mindvégig érződött. Biluska Annamária Marcelli- fla-alakítása időnként megközelítette a figura — ugyancsak öszszetett — jellemének lehetőségeit, Ribár Éva Cherubinja bájos volt, de éppúgy a felszínen ipoz. gott, mint azok, akik bohóckor dással helyettesítették a jellem- ábrázolást. Kölgyesi György (Don Guzman) és Juhász Tibor (Basi- lio) ütődött emberekként értelmezték a hőseiket, pedig azok a kör élő figurái, ugyanúgy, mint az önző Bartoló, akit Mezei Lajos játszott. A kisebb szerepekben Horváth Józsefet (írnok), Popov Istvánt (Pedrillo) és Bacsa Istvánt (Énekes) láttuk. Rácé Kati prózai bemutatkozása Fanchette szerepében ígéretes volt. A fiatal Morva Ernő meglepő bátorsággal beszélt és mozgott a pásztorfiú jelmezében. Csányi Árpád díszletei és Poós Éva jelmezei különösebben nem befolyásolták az előadás1 általános stílusát, színvonalát. A táncos betétszámokat Vedres Boldizsár koreografálta. Pavlovits Miklós 9 1172-ből származó ősnyomtatvány tisztítása. Kiemelten kezelendő Mostanában új fajta'métely fertőzi beszédünket. Szerencsére még nem a hétköznapi — otthoni, baráti — csevegést és az emberek természetes közlendőjét, hanem csupán a hivatalos iratok és beszédek mondatait pettyezi . himlő módjára az új divatszó: a „kiemelt”. Valamikor a „súlyponti’’ volt a divat, csupa „súlyponti kérdés” szerepelt annak idején a napirenden. Aztán kihalt ez is, és feltűnt a „kiemelt”. Legutóbb a televízióban hallottam egy nyilatkozó személy szájából: kiemelt szerepet játszik. De olvastam is sokféle és egyre leleményesebb szóösz- szetételekben, íme néhány közülük: kiemelten kezelendő; kiemelt lakásszám; kiemelt lakótelep; kiemelt szolgáltatás; kiemelten fejlesztendő üzemorvosi ellátás; kiemelt tevékenység; kiemelt felújítási feladatok; a köztisztasági feladatok ellátása kiemelten; az oktatás fejlesztésében három kiemelt feladat — és így tovább. Elgondolkoztam azon, hogy ha ilyen sok /„ki- ■ emelt” feladatunk van, akkor valójában egyik sem kiemelt, azaz egyik sem fontosabb, vagy sürgősebb a másiknál, egyiket sem kell sorrendben az első helyre tenni. Mert különben olyan lenne ez, mintha futóversenyen minden induló győztesként szakítaná át a célszalagot, ami természetesen képtelenség. Vajon mi az oka az elburjánzott divatos szóhasználatnak, a mindig újraszülető nyelvrontő kifejezések rohamos terjedésének? Mert már egész listát lehetne^ összeállítani ezekből. Még emlékszünk az átbeszél', a kitárgyal szavaikra, majd jött a 1c. rendez, a beindít, újabban pedig az üzemel. Ma. napság minden üzemel, az áruház, a kórház, a motor, de még a lófogatú jármű is. Holott csak árusít, gyógyít, működik, vagy ha mégsem „üzemel”, akkor bezár, leáll, vagy elromlik stb. . Nyilván a nyelvi szegénységgel van dolgunk, de nem azért, mert kifejezésekben szegény a magyar nyelv, hanem csak a kényelmesség, restség, a fáradság elkerülése rejtőzik, az egysíkúság, egyhangúság mögött. De olykor a felelősségtől való húzó. dozás is. Mert ugye nagyobb bátorság kel) a fontossági sorrend félreérthetetlen megállapításához — azt mondani, hogy először, vagy másodszor —, mint leírni a bűvös szót: kiemelt. Mihez viszonyítva kiemelt? Kiemelni persze lehet valamit a sok közül, de akkor vigyázni kell, ne emeljünk még tíz másikat is mellé, mert így már semmi értelme az egésznek. A kiemelt tennivalók úgy sorakoznak egymás mellett, mint az orgonasipok, s ki látja meg és tartja észben, mi a legkiemeltebb a sok közül? Ennyit tehát a kiemelt dolgokról. Kezeljük ezt a kérdést is a jövőben kiemelten. F. Tóth Pál Számítógép mint titkár Egy komputer vállalta- a felelősséget a kibernetikusok Tallinn- ban (Szovjet-Észtország fővárosában) megrendezésre kerülő májusi nemzetközi konferenciájának szervezésével kapcsolatban. A komputer kitünően birkózik meg a számtalan titkári teendővel. Gyorsan és pontosan folytatja a levelezést a delegátusokkal (pedig több mint 250 van belőlük), összégyújti a szükséges információkat számukra, feljegyzi kívánságaikat. A szimpo- zion szervezőinek, gyakran van szükségük arra, hogy adatokat tudjanak meg a részvevőkről és megtartandó előadásukról. Itt ugyancsak egyszerűen mennek a dolgok. Csupán néhány billentyűt kell lenyomni, s a komputer képernyőjén már meg is jelenik a szükséges válasz. A különféle listák, beszámolók összeállítása ugyancsak a komputer dolga.
