Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-15 / 39. szám

• Több mint négyszáz tsz-tag vett részt a zárszámadáson, köztük ott találjuk a tsz legjobb dolgozó­it Fischer István körzeti szerelőt, Vigula Sándor gépszerelőt, Kirschner János traktorost, Schuss, ter .Simon fogatost és Szeitz Ferencnét, a kertészet dolgozóját • Kiss Lajosné a Románia részére készülő magnetofonokat ellenőrzi. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! Közgyűlés hetvenöt szövetkezetben AT MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI, évf. 39. szám Ára: 90 fillér 1976. február 18., vasárnap Befejeződtek a XVII. kecskeméti jogásznapok Február közepére a mezőgazdasági szövetkezetek és vállalkozások több, mint /ele megtartotta mérlegbeszámolóját, A hónap második felére 75 közös gazdaság zárszámadó közgyűlése maradt. A 160 sző- vetkezet és társulás közül mindössze három, a kecskeméti Oj Tavasz, a mélykúti Alkotmány, az öregcsertői Petőfi Tsz zárta veszteséggel az 1975-ös esztendőt. Mélykúton a gazdaság tehetőségeihez képest túlzott beruházás okozta a mérleghiányt. Az öregcsertői szövetkezet­ben az aránytalanul sok csapadék a veszteség előidézője. Tiszakécskén a Tiszagyöngye Tsz gazdálkodását legtöbbször a Tisza vízállása befolyásolja. Az 1975-ös esztendőben nem érte elemi kár a tiszakécskei közös gazdaságot, így szerény nyereséget is el­könyvelhetett. Az egyesülés óta most tartja első zárszámadását a fülöpszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezet Az egyesüléssel járó sok gondot sikerült egy év alatt leküzdenie a 7300 hektáros közös gazdaságnak. Az átállás, az ésszerű szakosodás előnyeit azonban a következő évek- ben tudja jobban gytímölcsöztetnk Mérlege mégis jó eredményről ad számot. Kerekegyházán két társulás, két szakszövetkezet és egy mezőgaz­dasági tsz egyesült közös gazdasággá. A kedvezőtlen természeti adott­ságok ellenére már az első évben sokkal jotB gazdálkodást ered­ményt tud felmutatni a megnagyobbodott szövetkezet, mint koráb- ban az öt gazdálkodó egység külön-külön. Itt is, mint a megye többi szövetkezetében a tagság szorosabb együttműködése, a magasabb színvonalú munka- és üzemszervezés, a tartalékok feltárása teremti meg az alapot ahhoz, hogy az új tervidőszakban is megfelelően helytálljanak a gazdaságok. Tegnap délelőtt tovább folyta, tódtak a XVII. kecskeméti jo­gásznapok eseményei. Tíz óra. kor a megyei bíróság épületének dísztermében Fűlőp Gyula, a Közalkalmazottak Szakszerveze­te megyei bizottságának titkára a rendezőszervek nevében kö­szöntötte a megjelenteket, majd felkérte dr. Varga Józsefet, a Minisztertanács Tanácsi Hivata­lának általános elnökhelyettesét, hogy tartsa meg előadását, amely A jog és a jogász szerepe az ál­lamigazgatásban címmel hang­zott el. A témával kapcsolatban, mint felkért 'hozzászóló mondta él gyakorlati tapasztalatait dr. Egyedi Ernő, a megyei tanács vb szervezési és jogi osztályá­nak vezetője, valamint Lukács Lászlóné dr. Schwalm Mária, a Kiskőrösi Városi Tanács V. B. titkára. Zárszót dr. Dobos Lász­ló, a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezetének elnöke mondott Az 5200 hektáros császártöltési Kossuth Termelőszövetkezetben tegnap tartották meg a zárszám­adó ’ közgyűlést, amelyen részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Jónás Dániel, a közös gazdaság elnöke ismertette a tagsággal a IV. ötéves tervben elért eredmé­nyeket, szólt az elmúlt gazdasági év sikereiről, gondjairól. Császártöltésen a szövetkezeti tagok száma öt év alatt több mint másfélszázzal csökkent, a gazdaság termelésének értéke, a közös vagyon és a tagság jöve­delme mégis növekedett. Javult a termelési eredmény, 1975-ben már kétszer annyi kukoricát ta­karítottak be hektáronként, al­mából négyszer több termett, mint 1970-ben, a búza átlagter­mése pedig 11 mázsával nőtt. A gyenge homokos talajon gazdál­• A Rádió, technikai Gyár kecskeméti üzemében készülő magnetofo­nokat egyre több országban keresik és találják meg a vásárlók. Az idén hetvenezer darabot gyártanak a különböző típusokból. A komplett készülékeken kivül a svéd megrendelő a> idén újabb hatvanezer hajtóművet. vásárok (Pásztor Zoltán felvétele.) kodó szövetkezet megtalálta a kevés kalászost termő, rossz ho­mokterület hasznosításának a módját. Az idén már 400 hektár ilyen talajon lucernavetőmagot termesztenek és hektáronként 2—3 mázsa magtermésre számí­tanak. A tavalyi egyesülés miatt még nem volt lehetőség Császártölté­sen a növénytermesztés megfele­lő szerkezetének kialakítására. Elsősorban a kézimunka csök­kentésére, a gépesítésre fordítot­ták a legnagyobb gondot: nagy teljesítményű traktorokat, silózó, kaszáló gépet vásároltak csak­nem 4 millió forintért, s egyéb beruházást valósítottak meg, vagy a korábban* elkezdettet fejezték be. Jól foglalkoznak a szövetke­zetben a szarvasmarha-tartással, elsősorban a tehénállomány nö­velésével. Jelenleg 30 százalék­kal több szarvasmarhát tartanak az egyesült gazdaságban, mint azelőtt a község korábbi termelő- szövetkezeteiben. Az V. ötéves tervben a tehénállományt 15, a növendék- és hízómarha-állo­mányt 20 százalékkal növelik. A csaknem 1200 személyt szám­láló szövetkezet tagjainak mint­egy fele nyugdíjas, s az aktiv dolgozók egyharmada nő. Egész évi foglalkoztatásuk 1976-ban megvalósul. A közös gazdaság együttműködési szerződést kötött a szentendrei ipari szövetkezet­tel. eszerint hetven asszony a jövő héttől kezdve varr a szent­endrei szövetkezetnek az év égy részében, de továbbra is részt vesz a Kossuth Tsz - mezőgazda- sági munkájában. A császártöltési termelőszövet­kezet árbevétele 1975-ben 101 millió forint volt, 6 és fél millió­val magasabb a tervezettnél. A szombati zárszámadó közgyűlé­sen a tagság döntött a nyereség felosztásáról is. A gazdaság idei fejlesztési alapja 2,8, a biztonsági alap 2,4 millió forint lesz. A szo­ciális és kulturális alapba 726 ezer forint kerül. Elfogadta a tagság a következő öt évre szóló tervet, amelyben többek között 100 hektár szőlő telepítése, ta­lajjavítás, csatornázás, útépítés, belvízrendezés, valamint a szarvasmarhatelep korszerűsítése szerepel. A Kossuth Tsz gazdái jól is­merték már a vezetőség beszá­molójának anyagát, ez tűnt ki a felszólalásaikból is. A zár­számadó közgyűlésen szót kért Horváth István. A megyei párt- bizottság első titkára elismerően beszélt a Kossuth Tsz tagságá­nak helytállásáról, az egyesülés esztendejében felmerült gondok megoldásáról, a vezetők fegyel­mezett, felelősségteljes munkájá­ról. Külön kiemelte Császártöltés közművelődéséért és arculatának szebbé tételéért vállalt kötele­zettségek teljesítését. Szólt a szö­vetkezet előtt álló feladatokról, amelyet a császártöltést tsz-gaz- dák az eddigi szorgalommal ké­pesek lesznek valóra váltani. J A HONISMERETI KONFERENCIA MÁSODIK NAPJA A nemzeti önismeret iskolája A haza fogalmát tisztázva megállapítható, hogy sok közös vonást mutat az otthon és a szülőföld fogalmával. Az egye­zés — Szántó Imre professzor szerint — nem véletlen, mert rokonítható a ház, az otthon kifejezésekkel. A haza tehát nem egyszerűen lakóhely, hanem ember és föld olyan kAp- csolata, amely történelmi korok szerint, a társadalmi viszo­nyok átalakulásával változik. Ezért is hangsúlyozandó, hogy a szocialista lokálpatriotizmus nélkülözhetetlen erőforrás a társadalom fejlesztésében. Ezek a gondolatok jellemezték a II. országos honismereti konfe­rencia tanácskozásait, ezzel ma­gyarázható, hogy ötvenötén je­lentkeztek szólásra. Könyvtáro­tok. népművelők, történészek, ta­nácsi vezetők, munkások, pa­rasztemberek, országos főhivata­lok képviselői, levéltárosok, pa­pok, tömegszervezeti tisztségvi­selők mondták el tapasztalatai­kat, segítő szándékú bíráló meg­jegyzéseiket. A felszólalók név­sora önmagában is jelzi, how a honismereti mozgalom orszá­gos üggyé vált. A Garamvölgyi József minisz­terhelyettes által átadott kitün­tetések a mozgalom átfogó jelle­gét tanúsítják. Örömmel közöl­jük, hogy Kuczy Károly kalocsai tanár is méltó elismerésben ré­szesült. Kiváló népművelő kitün­tetést kapott. Kezdettől fogva részt vett a Bács-Kiskun megyei kezdeményezésekben. Szorgalma kitűnő felkészültséggel, jó szer­vezőkészséggel párosult. Tanítvá­nyai közül többen a helyismereti tevékenység erősségei közé tar­toznak. Gyors és látványos sike­rek helyett az alaposságra való törekvés jellemezte. A találkozó második napján üdvözölte a megjelenteket dr. Major Imre, a mef’ei tanács elnökhelyettese, Ígérte. hogy Bács-Kiskun megye a továbbiak­ban is közügynek,' politikai je­lentőségű tevékenységnek tekinti a meggyökeresedő honismereti mozgalmat. A szombaton elnöklő dr. Ortu- tav Gyula akadémikus, megyénk országgyűlési képviselője szemlé­letesen és további gondolatokat ösztönözve, újabb tennivalókat jelezve foglalta össze a konferen­cia tanulságait. Utalt a népisme­ret történelmi forrásaira, a nem­zeti önismeret fontosságára, a kritikai szellemű hazaszeretet ér­zelemgazdagító, országépitő ha­tására. Kifejtette, hogy a honis­meret nem merengés a múlton. A jelenlegi dinamikus társadal­mi átalakulás rögzítésének meg­örökítésének egyik formája a múlt igaz értékeinek a feltárása. Egyetértettek a jelenlevők vég­ső megállapításával: a kecske­méti találkozó fontos állomása a mind jobban kiteljésedő mozga­lomnak. H. N. Népfrontgyűlések Holnap kezdődnek és már- * cius végén befejeződnek Bács-Kiskun megyében a he­lyi tanácsok és a Hazafias Népfront különböző szintű bizottságai által szervezett és megtartásra kerülő gyűlések, találkozók, ha úgy tetszik: kollektív beszélgetések. Ezek­nek az összejöveteleknek az a célja, hogy az azokon részt vevő, minden bizonnyal több tízezer ember jobban mégis-. merje a megye, s ezen belül a szűke bb haza, a város, nagyközség, falu IV. ötéves tervben elért eredményeit, a népfrontmozgalomnak való­ban a társadalom minden ré­tegét átfogó, aktív közremű­ködésével elért és megvalósí­tott célkitűzéseit. Cél ezen túl az is, hogy a gyűléseken megválasszák a Hazafias Nép­front városi, városkörzeti, községi és tanyai bizottságait, s azokat, akik majd küldöttei lesznek a népfront megyei ta­nácskozásának. A címből és az eddig el­mondottakból érzékelhető, hogy a főhangsúly most a Hazafias Népfronton van. De mert éppen ez a mozgalom az, amely magába tömöriti. a szocializmus építésére, a lakóhely szebbé, kulturáltab. bá tételére «serkenti a leg­szélesebb néptömegeket, igy a hangsúly tulajdonképpen a népet, a dolgozó embert, a jobbért, szebbért önzetlenül cselekedni képes állampolgárt jelenti. Azoknak a táborát, akiknek legfontosabb a béke, mint minden fejlődés, alkotás, előrelépés alapja és előfelté­tele. Ha a népfront szerepéről beszélünk, valamennyiünk feladatát, eredményeit kell megfogalmaznunk. A nép­frontbizottságok minden kez­deményezése, minden monda­nivalója egyaránt szólt és szól a munkásokhoz, parasz­tokhoz, férfiakhoz és nőkhöz, öregekhez és fiatalokhoz. A lakóhely fejlesztésének közöt munkájában például minden­ki megtalálta a maga felada­tát, szerepét, érdekét. De ezektől az úgynevezett „helyi” ügyektől nem választhatók el az olyan nagy horderejű kér­dések sem, mint a különböző törvénytervezetek vitái, a közérdekű■ jogfejlesztési prob­lémák előzetes konzultációi. Hasonló párhuzamról szólha­tunk az 1973 áprilisában le­zajlott tanácstagi választások és az 1975 júniusában meg­tartott országgyűlési képvise­lőválasztás kapcsán is. Elvileg szorosan összefügg a kettő, s hiba volna az egyiket helyi, a másikat országos ügynek tekinteni, mert mindegyik helyi és országos is egyszerre. A tanács mellett, a tanács­tagok mellett mindig ott ta­láltuk az utóbbi években a népfrontbizottságokat, illetve azok tagjait is. Jól érzékelhe­tő ez azon, hogy a megye hat városában a tanácstagi körzetekkel együtt lakó- és utcabizottságok műkődnek — számszerint 498. A népfront helyi bizottságainak szerve­zésében megtartott fórumok a nyílt város- és községpoliti­ka fontos eszközei voltak. Tanácskozó és tanácsadó fó­rumok, ahol az emberek meg­ismerték a szűkebb haza gondjait, a fejlődés lehetősé­geit, tájékozódhattak arról, hogy a tanács hogyan gazdál­kodott a közösség pénzével. Elmondták javaslataikat, be. leszóltak a kisebb-nagyobb kollektíva életének alakulá­sába. Általános az a gyakor­lat, hogy a tanácsok vissza­térnek az elhangzottakra, is­mertetik a megvalósítás mód­ját. De alkalmasak voltak ezek a beszélgetések arra is, hogy erősítsék a helyi poli­tikai, társadalmi ' szervek együttműködését, a közös cse­lekvés legjobb formáinak ke­resését. A népfront és a tanácsok kapcsolatának egyik legfon­tosabb területe a város- és községfejlesztést megvalósító tervek közös kidolgozása, majd a megvalósításra törté­nő mozgósítás. A lakossági összefogást a népfrontbizott­ságok szervezték. így jött lét­re a tanyavillamosítási akció, a tanyai kollégiumok építése is. Az összes társadalmi mun­ka értéke a TV. ötéves terv öt évében meghaladta a 650 millió forintot a megyében. Ennek köszönhető, hogy 1971 óta Bács-Kiskun ezen a téren országosan az első. Jelentős megmozdulás volt például — a már említetteken túl — felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére az emlékparkok létesítése. Ez a kezdeményezés a népfront ha­lasi járási elnökségétől indult, s rövid idő alatt országos mozgalommá szélesedett. A megyében az üzemek, intéz­mények dolgozói 1 millió 800 ezer négyzetméter parkot hoz­tak létre 15 millió forint érté­kű társadalmi munkával. Ugyancsak a felszabadulási . évfordulóhoz kapcsolódott a „30 év — 30 óra” mozga­lom is. A vállalások legna­gyobb része a gyermekintéz­mények építésére, felújításá­ra, korszerűsítésire irányult, s kiemelkedő munkát végez­tek ebben az üzemek dolgo­zói, a szocialista brigádok. Számtalan területét lehetne még említeni a népfront mun­kájának, mérhető és számok­ba nem foglalható eredmé­nyeinek. De minden — a ta­náccsal közösen, vagy önál­lóan szervezett — akciójának egyetlen célja volt és lesz: a béke és a haladás szolgálttá, a barátság erősítése, i kul­túra ápolása és gyarapítása. A következő másfél hónap­ban kívánunk tehát tartal­mas és eredményes tanácsko­zást a Hazafias Népfront­nak, s az elmúlt évekhez hasonló céltudatos, gyümöl­csöző munkát a megválasztás­ra kerülő bizottságoknak és azok tagjainak. G. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom