Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-14 / 38. szám
« • PETŐFI NEPE • 1976. február U A hanglemezek birodalmában Ha a ráérő ember sétál a kicsi, de forgalmas kecskeméti Arany Já- nos utcán, s megáll az utcasarkon levő Gramopresszó előtt, Bartók, Beethoven és Liszt Ferenc néz rá az üveg mögüL És egy lemez boritójáról rámosolyog a szépséges Maria Callas. Ékkor az illető gon. dől egyet — és néhány perc múlva bent ül a kényelmes széken, a fején fülhallgatóval. Gyönyörködik valamelyik kedvence legújabb lemezében. Négyes jubileum Aki ebben az otthonias, meghitt hangulatú boltba egyszer betéved, eljön máskor is. Sok példa bizonyítja. Másfél évtizedes története alatt mintegy négyszáz visszatérő vásárlót tartanak nyilván, S ami külön öröm: közülük minden második személy a komoly zene barátja. Ha valaki netán arra lenne kíváncsi, hogy a szép kirakaton, az ízléses berendezésen és az időn. kénti nagy választékon kívül mivel magyarázható ez a fokozódó népszerűség, ezt válaszolhatnánk: az eladók, az itteni dolgozók hozzáértésével és mindenkori kedvességével. Nevetve mondják, hogy a következő napokban mindhárman jubilálnak. Szabó Veronika éppen tíz éve vezeti az üzletet. S hogy a munkáját miként értékelik felettesei, többek között három „Kiváló dől. gozó” jelvénye is mutatja, A kétszeresen kiváló Szekér Józsefné ugyancsak egy évtizede, Bozsó Judit öt éve dolgozik a hanglemezek birodalmában. Legyen a sor teljes, hát megemlítjük: tizenöt esztendős a ked. veit Gramopresszó. A „Kiváló bolt” címet többször is megkapta a nyitás óta. A három „B” Tavaly kétmillió forint fölötti értékű lemez talált itt gazdára. A komolyzenei művek közül Bach, Bartók. Beethoven alkotásai a legkeresettebbek. A D-moll toccátából és a Kilencedik szimfóniából például száznál több fogyott el. S legalább ennyien keresik a Bartók-sorozatot. Ez igazán nagyszerű! Hisz hang. lemezt nem vesznek az emberek dísznek! (Könyvet — sajnos — gyakrabban.) Kodály városában: az ének-zenei oktatás, a hangszeres képzés és a kórusmozgalom központjában tehát ez a bolt is hozzájárul a zenei 'kultúra gazdagodásához. Méghozzá nem is akár. hqgyan. A választék milyenségére mutatnak a rekeszek feliratai: „Cseh népzene”; „Mozgalmi lemezek”; „Melódia komolyzene”; „Indiai beat”, A „Melódia” az egyte kedveltebb szovjet hanglemezgyártó neve. — Mi az amit még nagyon keresnek? — kérdezem Szabó Veronikát Igen széles körű az érdeklődés. Csak néhány példát: Ravel, Chopin. Csajkovszkij. Mozart művei is mindig keresettek. A népzenét, az operát épp úgy sokan szeretik, mint a kamarazenét. — S van. amit hiába kérnek a zenerajongók? — Sajnos, akad ilyen- is. Verdi és Puccini operáit, Mozart Kis éji zenéjét, Beethoven Für Elisejét nem adhatjuk, ha meg akarják vásárolni. S hiába jönnek gyakran Debussy. Vivaldi műveiért is. Kevés a beatlemez; hiányzik Hofi; Korda hónapok óta nincs — hogy mondjunk könnyűzenei példát is. Az irodalmiak közül hiányzik Mensáros. Gábor Miklós és Rutt- kay lemeze. „Részletre nem lehet?’* Belép egy férfi és kérdezi: részletre nem lehet? — Nem, sajnos — hangzik a kedves, de elutasító válasz. Éppen itt nem adnak részletre hanglemezt? Ez bizony nagyon furcsa. Miért ilyen bizalmatlanok a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál? Van más panasz is. Alig kapnak alkatrészeket a lemezjátszókhoz. Az édeklődők csaknem mindig üres kézzel távoznak. Ha kér• Szabó Veronika tíz éve vezetője a boltnak. nek tűt, kart vagy hangszedő fejet, a válasz: „nincs”. Akadozik a lemezellátás, a tájékoztatás egyenlő a nullával. A beharangozás gyakran egy időben érkezik meg a lemezekkel. Így nem tudják értesíteni még a .törzsvendégeiket” sem a várható újdonságokról. Kedvezőbb témára váltunk. Hanglemezklubjuk működik ugye? — Tavaly megalakult, s jelenleg is, — bár inkább papíron —» van hatvan tagunk. Aki évente ötven forintot befizet, nagy kedvezménnyel vehet hat komolyzenei nagylemezét. És természetesen részt Vehet a foglalkozásokon. Találkozhattak már például Lehotka Gábor orgonistával és Sziklay Erika énekesnővel. — Miért akadozik a klub működése? — Nincs állandó helyünk. Jó lenne, ha az új művelődési köz. pontban gondolnának ránk a jövőben. Varga Mihály • Mindig akadnak érdeklődő emberek a pult mellett (Pásztor Zoltán felvételei.) Piackutatás A Magyar Közgazdasági Társaság Bács-Kiskun megyei Szervezetének már több publikációja jelent meg a Petőfi Népe hasábjain a marketing-tevékenységről. Korábbi cikkeinkben már szó volt a téma időszerűségéről. Ezúttal ismerkedjünk meg röviden magával a fogalommal, illetve annak értelmezésével. A számtalan — hazai és külföldi — definícióból fogadjuk el a következőt: a marketing olyan munka, szemléletmód és tevékenység, mely a piacból indul ki és oda is tér vissza. Vagyis a gazdasági egységnél nem a termelés öncélú szempontjai a meghatározó tényezők, hanem a piac, vagyis a fogyasztó érdeke, igénye. Amennyiben a gazdasági vezetés ezt a tény felismeri és döntéseit ebben a szellemben hozza, úgy ez már marketing-szemlélet. A tevékenység meghatározása .már távolról sem mondható olyan egyszerűnek, a kifejezésből adódóan ugyanis számtalan fajta „tevékenységet” fog össze. A tevékenységet a gazdasági tényezők tömege, illetve azok alkalmazása motiválja. Hazánkban marketing-munkád ról tulajdonképpen csak 1968 óta beszélhetünk. Az új gazdaság- irányítási rendszer bevezetésével megszűnt a „központi tervezés és vállalati végrehajtás” gyakorlata. Továbbra is szabályozzák ugyan a vállalati tevékenységet, de nem irányítják. A népgazdasági tervezés, természetesen továbbra is erősen dominál, azonban nem a vállalatokra lebontva. Ily módon megvan a vállalati önállóság, ugyanakkor adva vannak a tervcélok a közgazdasági tervezés vonatkozásában. A vállalati tervek a közgazdasági szabályozókkal és a népgazdasági tervekkel összhangban valósulnak meg. A gazdálkodó egységek feladata tehát a piac, a fogyasztók igényeinek betervezése. Ezzel eljutottunk a marketing-tevékenység alapvető első fázisához, a piaci igények felméréséhez, vagyis a piackutatáshoz. A piackutatás céltudatos tevékenység, mely a piac eseményeinek, jelenségeinek a felkutatására irányul és a keresletet befolyásoló tényezők komplex vizsgálatával előrejelzést ad a várható forgalomról, termékeink piaci fogadtatásáról. A komplexitást, valamint a konkrét helyzetfeltárást, kutatást nyomatékosan hangsúlyozni kell. A beszerzett piaci információkat ugyanis a vállalat-gazdaság szervezetén belül a megfelelő helyre kell eljuttatni, hogy a feldolgozott információk alapján ki lehessen alakítani a fogyasztói piac igényeinek legjobban megfelelő gyártmány- és termék- szerkezetet. Az információk feldolgpzása után a termelésnek feltétlen fontos visszajelzést adni a marketinggel foglalkozóknak. Ugyanis csak ezután lehet elkezdeni az értékesítés szervezését. A piackutató munka során szerzett információn túl, illetve annak feldolgozásával párhuzamosan tudatosan figyelemmel kell kísérnünk a mikro- és makrogazdasági vonatkozású összefüggéseket. Igen lényeges irányelv — és nem mindegy a várható eredmény elérése tekintetében — hogy új terméket viszünk a piacra, vagy már meglevő terméket új piacra. Számtalan példával lehet bizonyítani e tekintetben a lényegesen eltérő —- esetlég negatív — eredményeket. A piackutató (tevékenység az' állandóan változó piaci hatásoknak megfelelően korszerű és & változásokat követni tudó köz- gazdasági szemléletet, illetve mindezeknek megfelelő szellemi kapacitást igényel. A piackutatás Igen sokrétű, aprólékos és. nem utolsósorban Időigények munka, azonban enélkül ma már nem lehet korszerű kereskedelmet és a népgazdasági érdekkel összhangban levő gazdasági eredményeket elérni. Bács-Kiskun megye vállalatai, gazdaságai, szövetkezetei egy idő óta foglalkoznak már piackutatással, természetesen különböző színvonalon. A nemzetközi piac kedvezőtlen változásai, valamint, a hatékonyabb értékesítéssel, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakításával kapcsolatos feladatok azonban megkövetelik a belső és külső piacon való gondosabb fogyasztói igényfelmérést. Néhány vállalat — mint a kecskeméti MEZŐGÉP, a Középmagyarországi Pincegazdaság, Kalocsán a Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat — gazdálkodásának hatékonyságát már korábban is körültekintő piackutatással igyekezett alátámasztani. Több gazdasági egységnél pedig — mint Kecskeméten a Magyar —Szovjet Barátság Tsz-nél, a Törekvés Tsz-nél, Solton a Dunatej Közös Vállalkozásnál — már tudatosan alkalmazzák a marketing-tevékenység egyes elemeit: Az említett vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek gazdasági eredményei azt példázzák, hogy a piackutatás nemcsak hasznos, hanem elengedhetetlenül fontos lesz minden gazdasági egység számára az V. ötéves és a további középtávú tervek időszakában. Vörös János . az MKT tagja Darhan ötéves terve Történelemóra a Vármúzeumban Darhanbán, Mongólia második legnagyobb városában- a most lezárult ötéves terv idején megduplázódott az ipari termelés. A tervidőszak fontos szakasz volt Darhan gazdasági fejlődésében : megkezdődött egy báránybőr- feldolgozó üzem és egy húskombinát építése. Bővítették a szili- káttéglagyárat és a cementgyárat. A szovjet építők Darhanban 100 népgazdasági objektumot építettek fel. Az idén lesz tizenöt éves a darhani ipari komplexum, amelynek létrehozásában aktivan közreműködött több testvéri szocialista ország. Bulgária. Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország is. Darhan jó példája annak, hogyan valósul meg a gyakorlatban a szocialista integráció komplex programja. (BUDAPRESS—MON. CAMÉ) • A mátyás, földi általános Iskola hatodik osztályos tanulói egyik történelem. órájukat a Budapesti Történeti Múzeumban tartották. A tanulók az elméleti órák után tanáraik vezetésével ismerkedtek a magyar történelem emlékeivel. (Életkora: 181 (72.) — Ne gúnyolódj velem, Ka« Unka. Kegyetlenül összevesztem az anyámmal. Otthagytam őket, kószáltam a városban. Nem tudom, merre jártam reggelig. Reggelre majdnem kifogyott a benzinem. Kivagyok. Még mindig volt bennem tartalék Brigitte Bardothoz. — Egyél vitamint. — Odatartottam a tányéron a paradicsomokat. — Másnaposság ellen. Lelki összeomlás éllen. Energia- forrás gyanánt életed következő sorsdöntéseihez. Elfordította a fejét. — Nem tudnék lenyelni egy falatot sem. Még ott tartottam előtte a tányért. — Kiváló magyar paradicsom. Export minőség. Nem eszel? Igazán sajnálom... — Visszaejtettem az apu íróasztalához. Letettem a tányért, bevettem az ajkaim közé egy paradicsomot, de nem haraptam bele, tartottam a fogaim között, mint Bállá Juliék vizslája a teniszlabdát. Vártam a következő húzást. Fe- szüjten figyeltem, nem volt rá erőfeleslegem, hogy közben a figyelmem intenzitásával' arányos megvetést is fejlesszek magamban. De a másodpercek alatt a nyál összefutott a szájamban: kénytelen voltam beleharapni a paradicsomba. Illetlenül, rágás közben tettem fel a kérdést: — Milyen okból kifolyólag balhéztál össze Anna nénivel? Felém fordult. Ö is, akárcsak fél órája a vén kéjenc nagybátyja, a combjaimra ragadt rá a szemével, amely szempár nem volt olyan élénk és acélos kék, mint máékor. . — Hát nem Is sejted? — Rekedt volt a hangja, és a szeme még mindig az izgalmas lábai, mon időzött. — Miattad, Katinka. .. Anyám azóta égre-földre keres, ez holtbiztos. Nem telefonált ide? Felugrott. — Ne maradjunk itt! Gyere, menjünk innen. Nem akarlak olyan helyzetbe hozni... Lenyeltem a paradicsom utolsó falatját is. — Én nem félek Anna nénitől. Van 'egy olyan spurim, hogy jelen pillanatban neked se kell félned tőle. De ha menni akarsz és engem is hívsz, én nem vagyok semmi rossznak a megja- vítója. Hová akarsz vinni? — Majd meglátjuk .. — Felém nyújtotta a kezét, közelebb is lépett. — Gyere... Megkerültem az íróasztalt. Lassú, kígyózó, játékos mozgással. Éreztem a lábaimon is, a miniszoknyámon is, a blúzomon is a szemét. Már biztos voltam benne, hogy kényelmesebb lesz a közeljövőm, ha elhagyjuk a lakást, ahol csak ketten vagyunk és egy rossz pillanatban esetleg nem tudom elkerülni az élményt, hogy hozzám nyúljon. A hasamba beleállt a fájás. Akkor még azt hittem, az idegességtől, meg az erőfeszítéstől, hogy őrizni tudjam, még egy kicsit őrizni a hidegvéremet. o A kapunk előtt ott állt a VW. Okkersárgán, ahogy szokott. Tamás kinyitotta a kocsi jobb 0L1 dali ajtaját. Ahogy mindig szokta. Beültem. Ahogy szoktam. Finoman csukta rám az ajtót. Ahogy Szokta. A csapődás rongálja a zárszerkezetet, igénybe veszi az ablakok tömítését... Átment a kocsi másik oldalára. Beült a kormányhoz. Felhúzta a lyukacsos kesztyűjét Gyújtást adott, de nem indult el. Előre görnyedt, ránehezedett a volánra, behunyta a szemét. Figyeltem. Mint a Dzsungel könyvében Riki-tiki-tévi, a mon- guz figyelte a kobrát, a hazugot. 0 azt hiszi, hogy én elhiszem, hogy ő olajra lépett az esküvője elől, amely eseményre július utolsó vasárnapján kerül sor. A polgári esküvőre minden bizonynyal már előző nap, szombaton ... Letekertem magam mellett az ablakot. — Azért hívtál le, hogy itt várjuk be a karácsonyt? Nem nézett rám. — Ez a tíz nap kikészített engem, Katinka. Az utóbbi napok pedig végleg kilúgoztak belőlem mindent. Nem lehet ezt a helyzetet ép ésszel birni. Mindig máshol lenni, és mindig terád gondol«!. Összekulcsolta az ujjait a volánon és összekulcsolt ujjaira tá. masztotta az állát. A szeme már élőbb volt, mint odafönt a lakásban. Talán az utca élesebb fényétől. Megtévesztette a hallgatásom. Várt. A hatást várta. A szomorú slágerszöveg hatását. Félig oldalt fordultam. Kicsit kihajtottam a fejem a kocsi ajtaján. Volt valami levegőjárás, megmozgatta a hajamat. Abban a pillanatban valahogy nem akartam, hogy. tovább hazudjon. — Mesélj nékem, milyen ruhája lesz Aliznak az esküvőn. Felrántotta a fejét. Szembefor. dúlt velem. Gyűlölet volt a szemében. — Ne gyötörj! — Ügy kiáltott rám, hogy összerezzentem. — Inkább segíts! — A szeméből ugyanolyan hirtelen tűnt el a gyűlölet, amilyen hirtelen megjelent benne az előbb. — Hal. lód, segíts! A gyomrom megint elindult felfelé. — Nem tudok segíteni neked. Hallottam, hogy ártatlan a hangom, és amíg kimondtam a néhány szót, a gyomrom is megállt valahol félúton. — Tíz napja ... vagyis tizenegy napja, akkor még tudtam volna segíteni neked. Ha délután közölted volna velem, hogy Anna néni. estére be fogja konferálni az esküvőt. De te gyáva voltál. Én azt hitter., naivul, hogy csak Anna né: az ellenfelem. Későn kapcsoltam, hogy nemcsak ő, hanem te is. Kettőtök ellen pedig akkor se lenne esélyem, ha akarnék segíteni neked. De már nem Is akarok. Felém nyúlt, aztán mégsem mert hozzám érni. — Segítened kell! Megráztam a fejem. — Ha én lennék az isten, akkor se tehetném. — Megnyugodtam, hogy még mindig van levegőm a szöveghez. — Az Isten is csak azokat segíti, akik hajlandók tornázni a saját ér. dekükben. Te elhagytad magad, neked csak ahhoz van szorgalmad, meg fantáziád, hogy hazu- dozz nekem. — A torkom mégis kezdett eltömődni. Éreztem, hogy beszélnem kell, préselni kifelé magamból akármilyen sódert, hogy be ne tömje egészen a torkomat a gyomrom. — Te olyan vagy, mint a auvergne-i paraszt lámpája. Értetlenül meredt rám. Ügy mozgattam a szájamat, mintha az mosoly lett volna. — Elmesélem. Auvergne, tudod, az Dél-Franciaország. Ott élnek az auvergnac-ok. Tegnap olvastam róluk egy szöveggyűjteményben. Vett a vásárban az. auvergne-1 paraszt egy szép, csillogó rézlámpát. Hazavitte és bedugta az ágy alá. Látta a szomszédja, mit csinál. Megkérdezte tőle, hogy minek vetted ezt a- szép és jó lámpát, ha nem világítasz vele, hanem bedugod az' ágy 'alá? A paraszt meg azt felelte, hogy az én lámpám ez & lámpa, oda teszem, ahová akarom ... Jó anyád kezében te is ez vagy, egy ilyen lámpa. Oda' tesz, ahová akar. Eszköz vagy a kezében, tehetetlen eszköz. Visszatámasztotta az állát az összekulcsolt ujjaira. — Te szolgáltatsz ki neki. — Ezt rekedten mondta. — Igen. Csodálkozva figyeltem magam, A nyugalmat, ami a fejemben honolt. Nehéz volt a fejem, de nyugodt. Mintha semmi se lenne fontos vagy érdekes, azon kívül, hogy agyonkínozzam Tamást), flegmán, félvállról, egy hangos szó nélkül. Akartam, hogy megismételje a rekedt szavait.—r Mit mondtál? JjTem nézett rám. — Te szolgáltatsz ki anyám, nak. Nevetni kezdtem, halkan, aranyosan. (Folytatjuk.)
