Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-13 / 37. szám

© rSTön NTEPr * 19tc. február 13. WMrGrQJi&ii-« WBBSSBBSBBBÍ finlékidéző Szakái! Jánossal Szakáll Jánost két esztendővel ezelőtt ismertem meg. Akkor még a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára volt, azóta nyugdíjba ment. Első találkozó* sunkkor gyermekgondozási sza­badságukat töltő kismamák össze­jövetelén a házigazda szerepét vitte. A házigazda szó nem vélet­lenül került a toliamra: a tapasz­talt szb-titkár — munkatársai se­gítségével — otthonias hangula­tot teremtett. A kismamák érez­hették. hogy az ünnepséget való­ban az ő tiszteletükre rendezték, s hogy tényleg fontosak a válla­lati kollektíva számára. Atmo­szférája, hitele volt az esemény­nek. — Nem egy afféle botcsinálta funkcionárus, hanem rátermett mozgalmi ember — ennyiben ösz- szegeztem akkor a Szakáll János­ról kialakult véleményem. A po­zitív képet szaporán pergő_ sza­vaiban megbúvó egyszerűsége, közvetlensége, jó kedélye, az a képessége rajzolta meg bennem, amivel a feldíszített teremben uralkodóvá tudta tenni a „mi egy nagy család vagyunk, közösek a céljaink, örömeink és gondjaink” hangulatot. Az első találkozásunkkor szer­zett benyomásaim — melyeknek megalapozottságáról később több ízben meggyőződhettem — újra élni kezdtek, amikor nemrégiben a negyedszázados szakszervezeti vezetői pálya emlékeit idézgettük Szakáll Jánossal. — Tetőfedősegéd koromban, 1947-ben léptem a szervezett munkások közé, Baján — mond­ta el. — Az építőmunkások szak­csoportjának lettem tagja, ké­sőbb bizalmiként ténykedtem. Védtük a magánvállalkozóknál dolgozó szaktársak érdekeit. Ezerkilencszáznegyvenkilencben a szakcsoport vezetői, Ilkity János és Jeszenovics Mihály elküldték tanulni Szegedre, mozgalmi tanfo-. lyamra. Miután azt elvégeztem, üzemi bizottsági titkárrá válasz­tottak a BÁCSÉP jogelődjénél, a Bajai Magasépítő Nemzeti Vál­lalatnál. Attól kezdve egyhuzam­ban huszonhat évig vezettem a vállalatnál a szakszervezeti mun­kát. Kezdetben nagyon rosszul csi­náltam a dolgom, hiába jártam ki a SZOT-iskolát. Mindent egy­magám akartam elvégezni. Nem, támaszkodtam se a közvetlen., munkatársaimra, se a bizalmiak­ra. Keményén dolgoztam, de kis eredménnyel. Akkoriban Némedi Sándor volt -az építők szakszer­vezetének megyebizottsági titká­ra. Felismerte a „betegségem”. Oszd meg a tennivalókat a töb­biekkel! — mondta—.meglátod, mennyivel könnyebb és eredmé­nyesebb lesz a munkád. Megfo­gadtam a tanácsát, s tapasztal­tam, hogy igaza volt. Nemcsak Szakáll János, az egész szakszervezeti mozgalom a tanulás, az eszközök, módszerek keresésének idejét élte az új rend építésének első éveiben. Meg kellett szokni, hozzá kellett ■igazodni a mozgalmi munka szá­mára előállt új körülményekhez. Ami akkor Szakáll János szerint leginkább hiányzott: a biztos fo­gódzó, . a maiakhoz hasonló párt­ós SZOT-útmutatók a feladatok­hoz. A nyugdíjas szb-titkár úgy em­lékezik, mintha tegnap lett volna, a szocialista munkaverseny korai szakaszára, amikor Sztahanov volt a példakép. Az építőmunká­sok körében az ugyancsak szov­jet Makszimenko módszerét igye­keztek népszerűsíteni. Hazai kö­vetői közül Fábik József és Po­zsonyi Zoltán építőmunkás páros vetélkedőjének propagálásával lelkesítették a dolgozókat. Az ötvenes évek végén — úgy emlékszik Szakáll János —* mi­nőségi változás kezdődött a szak- szervezeti mozgalomban. Addig csak a dolgozni, dolgozni, dolgoz­ni jelszót hangoztatták. A tanulás fontosságát ekkoriban kezdték hangsúlyozni. Szakáll János pá­lyájának kritikus pontjához ér­kezett. — Egyszer egy megyei értekez­leten felszólaltam a tanulás mel­lett — mesélte. — Mikor befejez­tem. odaszólt Némedi Sándor: Jó lenne, ha te is nekifognál az iskolának, Szakáll elvtárs ... Hat elemim volt. Tudatában voltam, hogy amikor a tanulás fontosságáról beszélek, úgy te­szek, mint az egyszeri pap, ame­lyik vizet prédikált, de maga bort ivott. Akkor, azon az értekezle­ten megígértem, hogy tanulni fo­gok. Ereztem, tudtam, hogy kell a lépéstartáshoz, mégis nehezen szántam el magam. Szégyelltem, pedig nem az enyém, hanem múlt bűne voit, hogy csak hat elemit jártam. Mi lesz, ha nős fejjel, szb-titkár létemre beülök az is­kolapadba? Kitudódik majd, hogy milyen iskolázatlan va­gyok. .. Sosem felejtem el, hogyan let- teqti.jiifa. iskplás, tjfgr történt, hogy aköveikeftő,*jgyeenj, I960- ; ban, értem, jpít "£g3^.!se^"Csukás ’ Pál, az ép/tők megyebizottságának gépkocsivezetője: azt üzeni Né­medi elvtárs, hogy menjek el hozzá, most azonnal, ceruzát és papírt is vigyek. Mentem. Csu­Kecskemétiek panasza A korszerű lakótelepekkel, ipa­ri. kulturális, kereskedelmi és -sportlétesítményekkel büszkélke­dő Kecskenjéteh itt-ott még sajnos fellelhetők a régmúltra emlékez­tető állapotok. Ez utóbbiakra vo­natkozóan tartalmaznak konkré­tumokat a szerkesztőségünkbe nemrég érkezett levelek. Az elsőt Hajós Gyulánétól kap­tuk, aki a Lőwy Sándor utcában lakik. Mint írta, arrafelé körül­belül egy esztendeje jártak utol­jára a köztisztasági dolgozók. Az­óta felmérhetetlenül nagy meny- nyiségű szemét gyűlt össze az úttest mindkét oldalán, a* 3-as számú lakóház előtti fa mentén pedig most is ott éktelenkedik az iszaphalom, mely a szennyvízcsa-v tornák lefolyóinak tavaly nyári kitisztításakor került a felszínre. Elszállításáról máig nem gondos­kodott senki. így aztán állandóan kénytelenek bűzt szagolni az ut­cabeliek, akik abban bíznak, hogy e nyilvánosság révén talán felfi­gyelnek végre rájuk az illetéke- • sek és intézkednek a környék rendszeres tisztántartásáról. A másik panaszt legalább negy­ven család nevében vetette papír­ra Boros Sándor. Soraiból meg­tudjuk, hogy a Tél utca lakói mintegy fél évtizede kérik, köve­telik hiába útjuk portalanítását. Bedig csapadékos időben tenge­lyig süpped a sárba az ott közle­kedő gépkocsi. Esetenként meg annyira mélyen átnedvesedik a talaj, hogy a mentőautó sem veheti igénybe. Ilyenkor szinte lehetetlen bevinni a beteget a rendelőbe, vagy a kórházba. Ko­moly gondot jelent a tüzelő és más anyag házhoz szállítása. De a gyaloglásnak is az a kritériuma, hogy a járókelő akrobatikus ügyességgel lépdeljen a burko­latlan járdán, ahol néhol bokáig gázolhat a latyakban. Nem nehéz hát elképzelni, hogy esős időben, Illetve hóolvadáskor • mennyire sározhatják magukat össze nap mint nap az iskolába járó kls- •gyermekek. Aztán probléma még az is, hogy nincs az utcában víz­vezeték. Bár régóta bizonyítható! a föld felszínéhez közel levő ta­lajvíz miatt kevésbé alkalmasak emberi fogyasztásra a zömében felújított, vagy újonnan épített családi házak ásott, illetve fúrott kútjainak vizei. „A környéken már több helyütt végeztetett útépítési és közműve­sítés! munkát a tanács,. Vajon rólunk miért feledkeztek meg annyira, hogy még az V. ötéves terv településfejlesztési program­jában sem szerepel kérésünk tel­jesítése? — kérdi olyasónk. Vele együtt reméljük, hogy a városi tanács talál majd megfelelő meg­oldást, s eredményeként rövidesen a Tél utcaiak sem fogják magu­kat hátrányos helyzetű emberek­nek érezni! Részegek a közúton A megyénkben sajnos, még nem kevés helyen tapasztalható a mérték­telen italozás, amely sok munkahelyi problémának, illetve családi tragé­diának a kútforrása. Erről időről Időre alkothatnak maguknak hiteles képet lapunk baleseti és bűnügyi krónikáinak olvasói. E közlésünkkel nem csupán az általános tájékozott­ságot kívánjuk szolgálni, de szándé­kunk az alkoholizmus elleni küzde­lem fontosságát újra és újra hangsú­lyozni. Mert. a gyakorlat azt. bizo­nyltja, hogy olykor mellékes teendő­vé zsugorodik az italfogyasztás csök­kentését célzó propaganda és ható­sági intézkedés. Ennek szomorú, ám óhatatlan hatása,. Hogy fizetési napo­kon telt ház van a- vendéglátó egy­ségekben. Így a katonatelepi italbolt­ban is, mellyel kapcsolatban Varga Andrásné hívja fel figyelmünket egy­re s másra. Például arra. hogy ez a kocsma feltűnően sok részeget „termer* nap mint nap. A dülöngélve távozók egy része aztán úgymond rutinosan ve­szi birtokba a közeli forgalmas út­vonalat. ahol ilyenkor szinte lehetet­len a gépjárműveken történő közle­kedés. Am a kerékpárosoknak és gyalogosoknak sem okoznak jelen­téktelenebb problémát a tántorgók, akik minősíthetetlenül ' viselkednek, csúnya megjegyzésekkel illetik a mellettük elhaladókat. Levélírónk ezután arról számol be* hogv a tarthatatlan helyzet tavaly, karácsony tálán' súivös ba1 esetet is okozott. Véeül kéri - az Illetékese­ket. intézkedjenek mietőbb annak érdekében, hogy a katonateleoi ital­bolt se legyen az alkoholizmus meg­fflrf háziba. c a ne használják kényük-kedvük szerint a közutat! A kurszki Nemcsak pénzkérdés komplexum SAJTOPOSTA ÍRJÁK A LAP OLVASÓI kas azonban nem a megyebizott­ságra, hanem a ZIM gyárába vitt, azt mondta, ott vár Némedi elv­társ. Bekísért, betessékelt egy terembe, amelyik tele volt embe­rekkel. Meglepetve jöttem rá hogy egy osztályteremben va­gyok, a dolgozók iskolájában. Be­ültem az egyik padba, de kényel­metlennek találtam... Ahogy teltek a hetek, egyre jobban éreztem magam az isko­lában, elmúlt minden szégyenke-* zésem. Napról napra tapasztaltam, hogy a tanárok, a könyvek valósággal egy másik embert varázsolnak belőlem. Kezdtem jobban megér­teni a gazdasági dolgokat, javult a beszélőképességem. Nekilendül­tem, a hetedik és a nyolcadik osztály elvégzése után még köz- gazdasági érettségit szereztem. Gyötrelmes munkával, de meg­csináltam. Sikeresen vettem az­után a marxista esti egyetem hároméves tagozatának akadályait is. Szakáll János mozgalmi érde­meit kitüntetések sorával ismer­ték él, a Szakszervezeti Mun­káért arany fokozatát kétszer is megkapta. Másodszorra tavaly, amikor nyugdíjba ment a BÁCSÉP-től, szb-titkári funkció­jából. A szakszervezeti élettől nem vett búcsút: továbbra is ő az építők megyehizottságának el­nöke. Szorgalmazza, hogy az aktivisták minél többet neveljék, serkentsék az embereket a gazda­sági.' . politika; és ^szervezeti fel­adat örc^ elvégzésére.1" Aí> szakszer-)! vezet így töltheti be szerepét még teljesebben közös dolgaink előbb- revitelében — vallja Szakáll Já­nos. A. Tóth Sándor Milliók üvegben A Massachusetts állambeli Bos­tonban állítják ki a világ leg­nagyobb palackgyűjteményét. A kb. 3 millió 250 ezer frankra be­csült. 45 ezer darabot tartalmazó gyűjteményben régi fiaskók, fla­konok, kölnis üvegek, fiolák stb. találhatók. Egyes darabok értéke meghaladja a 40 ezer frankot. Yj Oroszország központi vidékén — ahol a Kurszki Mágneses Ano­mália ásványkincseinek bázisán új, országos jelentőségű ipari komplexumot alakítanak ki — je­lenleg a Kurszki Atomerőművet építik. Ennek üzembe állása lehe-, tővé .teszi, hogy a Kurszki Mág­neses Anomália a kohók nyers­anyagának szállítójából hatalmas kohászati bázissá váljon. A Kurszkban épülő atomerőmű az egyik legnagyobb ipari létesít­mény lesz Európában. Hamarosan átadják az első energiablokkot. Teljesítménye — egymillió kilo­watt — kétszázszorosa a szovjet atomenegetika első, az Obnyinsz- ki Atomerőmű teljesítményének, amelyet több mint húsz évvel ez­előtt építettek fel. (APN—KS) • Az energiablokk vezérlőter­mének fénytablóját szerelik. (Fotó: APN—KS.) Mesterséges sziget A norvégjai Andalnes f jordban francia tervek alapján folyik egy óriási úszó sziget építése, amely az északi-tengeri földgázvezeték részét képezi. Ez a 62 méter átmé­rőjű és 123 méter magas mestersé­ges sziget 58 000 köbméter beton­ból és 9000 tonna acélból épül. 9 A közgazdasági fogalmak le­xikona azt mondja, hogy az élet- színvonal — szűkebben értelmez­ve — „a társadalom tagjai szük­ségletének kielégítésére fordított anyagi 'javak és szolgáltatások mennyisége, minősége és összeté­tele”. A Tömegkommunikációs Kutatóintézet, a közelmúltban közvéleménykutatást végezett az életszinvonal fogalmáról és meg­állapításai szerint az emberek a következőképpen vélekednek-: „az életszínvonal a pénztől függ, amit megkeresek. Minél többet kere­sek, annál magasabb lehet az életszínvonalam, ha közben nem emelik az árakat.. 9 Legyen szabad visszaidézni az iménti — lexikonból származó definíció második felét: ........ és s zolgáltatások mennyisége, minő­sége. összetétele”. Ami nagyjából azt jelenti, hogy nemcsak az a fontos, mit vásárolunk és fogyasz­tunk. hanem azt is — sőt egyre inkább! —, hogy milyen körül­mények között. Még egyszerűb­ben fogalmazva: lehet magas a jövedelmem, nem érzem és nem érezhetem magasnak, sőt még ki­elégítőnek sem az „életszínvona- . lámát”, ha a pénzt nem tudom igényeim szerint elkölteni, ha nem tudok kulturált körülmények kö­zött hozzájutni azokhoz a javak­hoz — és nem csupán árucikkek­hez — amikhez szeretnék. S a té­tel fordítottja is igaz: sokkal ma­gasabbnak érzem az életszínvona­lat és jobb a közérzetem, ha eset­leg a nem éppen zavarbaejtő bő- j.égű árukészlet mellett magas színvonalú, jól szervezett és meg- bíz.hatóan dolgozó szolgáltatóin, .tézményekkel állok szemben. Szolgáltatáson persze nem fel­tétlenül csak a cipőjavító ktsz-t, vagy a GELKÁ-t, a Patyolatot kell érteni, hanem valamennyi társadalmi szolgáltatást: az okta­tásügyet, az egészségügyet, a kü­lönféle — jobb magyar kifejezés híján — „infrastrukturális” ága­zatokat, intézményeket, sőt uram. bocsá’ — talán még azt is, hogy miként foglalkoznak, törőd­nek velünk, állampolgárokkal ezekben az intézményekben, hiva­talokban. Vagyis: bonyolult dolog az élet- színvonal, s akik hosszabb, vagy I rövidebb távú tervezésével, alaki- ^ tásával foglalkoznak, régóta és jól SJ tudják: nemcsak a pénztől, a ke. 'j resettől függ hogyan élünk. Ha visszatekintünk az elmúlt egy-másfél évtizedre, könnyen bi­zonyítható, hogy soha ekkora reál- _ bér- és reáljövedelem-növekedés nem volt Magyarországon, mint r» éppen ebben az időszakban. S mi- közben emelkedtek a bérek és jö- . vedelmek, miközben soha nem re- ' mélt rekordösszeg gyűlt össze az OTP-fiókokban „lakossági betét” <íp címen, kicsit megfeledkeztünk az lü életszínvonalemelés egyéb lehető- ^ ségeiről és módszereiről. Mégcsalc j nem is a különböző társadalmi szolgáltatásokra gondolok —- ame- iS lyek erőteljes fejlesztése, bővítése és korszerűsítése hatalmas össze­gekbe kerül, s éppen ezért csak hosszabb idő alatt megvalósítható feladat —. hanem a társadalmi közhangulatot és áttételesen, vagy éppen közvetlenül az életszínvo­nalat befolyásoló intézkedésekre és gyakorlatra, arra például, hogy j ki kellett találni a szakszervezeti 1 jogsegélyszolgálatot ahhoz, hogy 9 emberek ezreinek kíméljék a hi- M vataloklcal való hadakozásban 1| megrokkant idegeit. Arra, hogy nem nagy befektetésekkel köny- m nyítenj lehet a gyárban dolgozó j asszonyok helyzetén, nem kell $? hozzá más, csak megállapodni az ú illetékes kereskedelmi vállalattal. települjenek már be a gyárba, ~ vagy legalább a gyár mellé, állja­nak az asszonyok rendelkezésére. Arra, hogy, egy üzem gondokodó és lelkiismeretes vezetői nagyon 9 sok apró ötlettel segíthetik mun­kásaik életkörülményeit, a hét­köznapjaikat, következésképpen jj emelhetik az életszínvonalukat, ü 3 9 Érdekes, hogy mindez felis-d mert szükségszerűség, amivel el--J vileg mindenki, mindenütt egyet-# ért, s azt is okkal tételezheti ük s fel, hogy bizonyos intézkedések-ii hez mégcsak kormányrendeletek-'” re. párthatárózsrtokra sem lenne szükség. Csupán némi kezdemé­nyezőkészség; annak felismeréséi sére, hogy az életszínvonal nem­csak pénzkérdés. V. Cs. * Víz helyett gőzzel A Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ipari Szövet­kezet a napokban tovább bővítette a szolgáltató tevékenységét A gépkocsik tisztításának gyorsítá­sára és e munka minőségének javítására 163 ezer forintért egy úgynevezett gőzborotvát vásároltak. Az új berendezés magasnyomású gőzzel végzi a gépjárművek tisztítását. Erre a műveletre „hagyo­mányos” vízsugárral 15—20 perc volt szükség, gőz­zel viszont 6—8 perc alatt „tisztába lehet tehni” egy-egy autót. 9 Felvételünkön Nagy Ferenc egy Trabantot „bo­rotvál”. (Opauszky László felvétele.) A tea: gyógyító ital A teát már időszámításunk előtt két-három évezreddel is­merték. Őshazájának Indiát lehet tekinteni; onnan került Japánba és Kínába. Csak néhány fajtája ismeretes a nagy- közönség előtt, de valójában több száz van forgalomban. Mi­nőségét a fajta és a levelek nagysága határozza meg. Van fekete, sárga és zöld tea. Számos alkotórészei közül kiemel­hető a koffein, a csersavak, illóolajok. Egy findzsányinak ára egy arany Kömpfer német tudós a XVIII. században sok érdekes tudósítást közölt a teával kapcsolatban: A japán császár udvarában a leg­finomabb teából készült italt nagyrabecsülték. — Idd meg jó­ízűen — így szólt az udvari pá- zsi, ki egy csésze teát nyújtott — mert egy findzsának ára egy arany. Tavemier utazó szerint .. azon thé, mellyel a Chinaiak exellensnek tartanak a vizet zöl­dellő színűre festi, de melyet Eu­rópában nem kapni”. Ez a né­hány száz éves megállapítás sok esetben még ma is érvényes; ugyanis Európában elég nehezen lehet zöld teához jutni. A zöld tea egyébként abban különbözik a fekete teától, hogy nem erjesz­tik, hanem erjesztés nélkül tűz föiött szárítják, így színe szürkés­zöld marad, elkészítve pedig ke­sernyés ízű, gyengébb aromájú. A régi japáni ' életet.) átszövi a teázás ősi szertartása;-'Kezdetben ez buddhista eredetű házi ünnep­ség volt. Egyszerűen épített és berendezett teaházban legfeljebb öt meghívott vendég szertartásos külsőségek között fogyasztotta el -az erre a célra szolgáló edények­ben zöld teaporral elkészített teát. Később nyilvános teaházak­ban gésák jelenlétében folyt a teafogyasztás. Európában a XVII. században ismerték meg a teát, először Ang­liában, Franciaországban, majd száz év múlva Oroszországban. A tea megjelenésével egyidőben tu­dományos viták keletkeztek a főzet káros és gyógyító hatásáról. Oroszországban rövid idő alatt, igen népszerű itallá vált. A nagy orosz írók örökszép regényeikben a havas, hosszú téli esték hangu­latát átfesti az asztalon álló dí­szes szamovár kéklő borszeszláng- ja, a teázások meghitt órái. A teázás mint státuszszimbólum Amerikában a XVIII. század­ban a teafogyasztás divat volt, hozzátartozott a társasági élethez. Ebben az időben a teaivás — te­kintve a tea magas árát —, csak egy kis rétegnek volt igen költsé­ges szórakozása. A tea és kávé között az volt a különbség, hogy amíg a kávét elsősorban nyilvános helyeken, kávéházakban fogyasztották, ad­dig a tea inkább otthoni italnak számított. A teát reggelihez vagy délutáni társas összejöveteleken egyaránt fogyasztották. A háza- gazda vagyoni helyzetének szinte értékmérője volt, hogy a teát mi­lyen ezüstkannában, ezüst kana­lakkal,i illetve milyen kivitelű, festett kínai porceláncsészében szolgálták fel. A XVIII. század közepétől egy­re emelkedett a forgalomba ho­zott tea mennyisége, csökkent az ára, így a tea a szélesebb körben kezdett elterjedni. Ezt Anglia mint gyarmatosító igyekezett ki­használni, miután igen magas vá­mot vetett ki a teára. Ekkor sok család patriotizmusa megnyilvá­nulásaként áttért a kávé fogyasz­tására. A felszolgálás szertartásai Egyes korabeli leírások arról számolnak be, hogy a tea fogyasz­tásának később is valóságos szer­tartásai voltak. Így a délutáni teázásokon általában a család mindén tagjának kötelezd volt a megjelenés. A teát a ház asszo­nya, vagy a család egyik csinos nőtagja szolgálta fel. Vendéglátási szempontból érde­kesek a teázás korabeli eszközei és a terítés. A főzéshez soeciális tartozékokat használtak, amelye­ket másra nem lehetett használni. Ilyenek voltak: teatartó,, cukor­tartó, forróvizes kancsó, tejes-N kancsó,-teaforrázó cukorfogó, tál-® ca, csészék, csészealjak teáska­nalak. Ezek a tárgyak általában porcelánból készültek. A teázás­hoz speciális négylábú szögletes tetejű asztalt használtak. Érdekes, hogy az asztalok elhelyezésénél is szinte egységesnek mondható gya­korlat alakult ki. Így á korabeli teázást bemutató képeken, fest­ményeken a teázóasztalok általá­ban vagy a fal mellett vagy a kandalló közelében láthatók. Az áj csillag, Magyarországon a háború előtt igen népszerű volt a tea. Az utóbbi évtizedekben azonban ro­hamosan tért hódított a kávé. Napjainkban ismét kaphatók a márkás feafajták, és mintha az emberek felfigyelnének erre a nagy pályát befutó italra, újra teázni kezdenek. A teafogyasztás, felélesztése nemcsak kereskedel­mi. hanem társadalmi szempont­ból sem érdektelen az alkoholiz­mus ellensúlyozása miatt. Ven­déglátóipar vonatkozásában azon­ban rendkívül fontos, hogy a kiszolgáltatott tea minősége elfo­gadható legyen és legalább olyan adagnormái és főzési (forrázás!) módszerei legyenek, mint a feke­tekávénak. Ez a kedvelt ital va­riálható: sok helyen nyáron hU deg tejjel fogyasztják: így pl. Mongóliában és több nyugati or­szágban, stb. Bármilyen furcsán is hangzik, a kávé mellett ismét „új csillag” emelkedett fel a horizonton az „ismeretlen gyógyító ital", a tea,. Kiss Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom