Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-13 / 37. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estis: felhő# Idő, többfelé Ismétlődő havazással. , Mérsékelt, változó Irányú, majd meg­élénkülő keleti, délkeletire forduló szél. A legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet mínusz 10, mínusz 15 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 1, mínusz c fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPEI A vaskúti Bácska Termelőszö­vetkezet csütörtökön a községi mozi helyiségében tartotta zár- számadó közgyűlését. Az esemé­nyen részt vett dr. Cajdócsi Ist­ván, a megyei tanács elnöke és Szabó Imre, a bajai járási párt- bizottság első titkára. A termelőszövetkezet vezetősé­gének beszámolóját Vámos Fe­renc elnök ismertette. Elemezte a IV. ötéves tervidőszak alatt elért eredményeket, majd részletesen Szólt az 1975-ös gondokról és si­kerekről. A vaskúti Bácska Ter­melőszövetkezet 1974 őszén egye­sült á bajai Duna Tsz-szel. így alakult ki a több mint 4300 hek­táros gazdaság, amelynek jelen­leg B70 tagja van. A vezetőség beszámolója ösz- szehasonlította a III. és IV. öt­éves tervidőszak eredményeit. Érdemes idézni néhány számot: 1965—1970 között a fejlesztésre fordított összeg, illetve a beruhá­zások értéke 15 millió forint volt, a IV. ötéves tervidőszak alatt viszont már 93 millió forint. Míg 1974-ben 21 millió forint értékű beruházást fejeztek be a közös gazdaságban, addig 1975-ben ez az összeg már elérte a 36 millió forintot. A legjelentősebb a fej­lődő szarvasmarha-állomány ta­karmányozását elősegítő MA—60- as zöld takarmányliszt-készítő üzem volt, amely 23 millió forint­ba került. A tsz ugyanis 1000 darabból álló szarvasmarha-állo­Csaknem százhúszmillió forint megtakarítás AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 37, szám Ára 90 fillér 1976. február 13., péntek MEGGYORSULT A GAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSE VASKŰTON Jelentős beruházások az export növelésére mányt hozott létre az utóbbi években, s igyekezett az ágazatot Jövedelmezővé tenni. A csak­nem 500 tehén tejhozama messzi a megyei átlag fölött van, az el­múlt esztendőben a tehenenkénti tejhozam 3500 liter volt. Gondos tenyésztői munkával az osztrák- tarka állomány még magasabb hozamokra képes, s az idén vár­hatóan tovább növekszik a tej­hozam. A kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalattal együttműködve az idén nyúlvágóhidat létesítenek, amelynek termelési értéke meg­haladja az évenkénti 200 millió forintot, illetve a 4 millió 875 ezer dollárt. A feldolgozott nyúl ugyanis teljes egészében nyugati exportra kerül. Az idén folytat­ják a 480 férőhelyes szakosított hízómarhatelep építését, amely előreláthatóan 1977-ben fejeződik be. Ez újabb lehetőséget teremt az exportárualapok növelésére. Mint a beszámolóból kitűnt, a közös gazdaság a következő esz­tendőkben is az állattenyésztés továbbfejlesztését tartja elsődle­gesnek. A vitában résztvevők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az új szabályozó rendszer az ed­diginél nagyobb feladatokat ró a tsz-re, ezért az eddiginél is jobb üzem- és munkaszervezésre, a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, a meglevő kapacitá­sok és tartalékok jobb kihasz­nálására van szükség. A Kiskunsági Mezőgazda- sági Szövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége megtartotta idei első ülését Kecskeméten. A tanácskozá­son többek között megvitat­ták a takarékossági intézke­dések végrehajtásának ta­pasztalatait. A szövetség kör­zetéhez tartozó 92 mezőgaz­dasági szövetkezet 1975-re 115 millió 250 ezer forint megtakarítást irányzott elő, amit az összesítés szerint 119 millió 212 ezer forintra teljesített. Eszerint az el­múlt évi megtakarítás igen jelentősnek tekinthető, hi­szen, ha csak az energiahor­dozók szempontjából vizsgál­juk az ésszerűbb gazdálko­dást, az előző évhez viszo­nyítva nyolc százalékkal ke­vesebbet költöttek a közős gazdaságok. A vitában többen hangsúlyoz­ták, hogy a takarékosság az üzemszervezés része. A Központi Bizottság határozatai, az új gaz­dasági szabályozók méginkább ösztönöznek arra, hogy a me­zőgazdasági üzemek is az eddi­ginél ésszerűbben szervezzék meg munkájukat. Naigyon sok lehetőség még nincs kiaknázva. Egyik ilyen az erőgépek üzemeltetésénél, kar- b an tartásánál jelentkezik. A he­lyes karbantartás érdekében ho­zott intézkedéseiknek lemérhető gazdasági eredményeik vannak. Az üzemek általában jobban el­lenőrzik az üzemanyag-fogyasz­tást. Nem használják ki azon­ban az újítások útján elérhető megtakarításokban rejlő lehető­ségeket. Rendelet van arra, hogy újítási szabályzatot kell készíte­ni minden közös gazdaságnak. Alig néhány termelőszövetkezet készítette ezt el. és az elmúlt esztendőben csupán a szabad- szállási Egyesült Lenin Termelő­• A kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság Tsz- ben áttértek az fivegházak földgázfűtésére, ami olcsóbb a fűtőolajnál. Képűnkön Vendel Rozália kertész szakmunkás sansavéria-sza- porítóanyagot ültet az üvegbázban. szövetkezet, valamint a lajosmi- zsei Almavirág Szakszövetkezet jelentett be újítási díj címén kifizetett pénzösszeget. A területi szövetség körzetében több távvezetéken szállítják a földgázt a fogyasztói központok­ba. Az ezekről történő leágazá­sok kiépítésével gazdaságos ener­giát tudnának nyerni. Amellett a korábban létesített jelentős energiafelhasználó üzemeikben is indokolt a földgáz használa­tára való áttérés. Sok helyen a jelenleg fűtőolajjal üzemel, ’teteit Létesítmények és a terve­zett további ilyen építkezések igen közel, 1—10 kilométer tá­volságra vannak a gázvezetékek­től. Kiszámítható, hogy gyor­san megtérülő, a népgazdaság, nak és a szövetkezetnek egya­ránt hasznos befektetéssel lehet­ne 'az átállást meggyorsítani, a felhasználás igen sokféle lehet Szárítóüzemekben, baromfineve­lőkben, virágkertészetekben, kel­tetőüzemekben, üzemi konyhá­kon lehetne hasznosítani a gázt. A számítások azt bizonyítják, hogy például a szárítók üzemel­tetésénél 1 kilogramm víz elpá- rologtatása tüzelőolajjal három­szor annyiba kerül, mint föld­gázzal. A takarékosság egyik jó mód­szere a fáradtolaj regenerálása, újból való hasznosítás céljából. Erre megvan a lehetőség. A ta­nácskozáson megállapodtak: ala­posabb vizsgálatot kezdeményez­nek ebben a témában annak ér­dekében, hogy miképp lehetne szövetkezeti összefogással egy társulást létrehozni. Ennek az lenne a célja, hogy megszervezze a fáradtolaj gyűjtését, megújí­tását. Többen megemlítették azokat a gátló tényezőket, amelyek a takarékossági tervek megvalósí­tását akadályozzák. Egyik ilyen az anyag- és alkatrészhiány. A beszerzés sók utazgatással jár, ami igen költséges. Sokszor töb­• A gépesített adatfeldolgozás új tartalékokat tár fel a me­zőgazdasági üzemekben. A kiskőrösi járás közős gazdasá­gai évek óta igénybe veszik aa adatfeldolgozó állomás szol­gáltatásait. Képűnkön And* Zoltán a közös vállalkozás ve­zetője a sokszorosító üzemben. (Szilágyi Mihály felvételei.) be kerül, mint maga az alkat­rész. Hangsúlyozták azt is, hogy legnagyobb hiány munkaerőben van, tehát ezzel kell legjobban takarékoskodni. Ennek érdeké­ben ésszerűbben kell megszer­vezni a termelést. Visszatérő témaként szerepelt - a túlzott bürokrácia, amely sok felesleges munkát okoz Ezt, valamint a takarékossági intéz­kedések megvalósítását akadá­lyozó egyéb gondokat a területi* szövetség vezetősége továbbítja az illetékesekhez Abban is megállapodtak, hogy a takarékossági elképzeléseket a mezőgazdasági üzemek beépítik ez évi terveikbe. K. S. Megkezdődtek a magyar-görög külügyminiszteri tárgyalások Dimitri Biciosz görög külügymi. niszter és kísérete csütörtök dél­előtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Nagy János külügyminiszter-helyettes, Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese. Ágoston Béla, a Magyar Népköztársaság athéni nagykövete. Farkas Mihály ezredes, a budapesti helyőrség pa­rancsnoka is. A görög küldöttség a koszorú­zást követően Budapest nevezetes­ségeivel ismerkedett. Csütörtökön délután a Külügy­minisztériumban megkezdődtek Púja Frigyes külügyminiszter és Dimitri Biciosz görög külügymi­niszter tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett Nagy János. Ágoston Béla. a Külügymi­nisztérium több vezető munkatár­sa. valamint görög részről Georges Kalitsounakis, a Görög Köztársa­ság budapesti nagykövete; Efsz- tátiosz Lagakosz nagykövet. (MTI) •hm ALMA A LEGFONTOSABB - j ÉA'NA'NBÓL SqK KÉLÜy, :­A- téli gyümölcseliátásró I A Minisztertanács ülése , A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott, i Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kor­mányt Pedro Piresnek, a Zöld­foki Köztársaság miniszterelnö­kének február 4—9. között ha­zánkban tett. hivatalos, baráti látogatásáról. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette a külügyminisz­ter jelentését az Iráni Császárság­ban, a Vietnami. Demokratikus Köztársaságban, a Szingapúri Köz­társaságban és az Indiai Köztársa­ságban tett hivatalos látogatá­sáról. A" tárgyalások hozzájárul­tak hazánk és a felkeresett or­szágok közötti kapcsolatok fej­lesztéséhez. A kormány megtárgyalta és el­fogadta a kohó- és gépipari, a könnyűipari, az építésügyi és városfejlesztési, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatát az ipari ter­melési szerkezet átalakítására és fejlesztésére tárcájuk területén tervezett ez évi intézkedésekről. Az egészségügyi ’ miniszter je­lentést tett a népesedés elmúlt évi alakulásáról. A Miniszter- tanács a jelentést, amely ked­vező változásokról számolt be, jóváhagyólag tudomásul vette, és úgy döntött, hogy továbbra is fontos társadalompolitikai kér­désként kell kezelni a népese­déssel összefüggő egészségügyi, gazdasági, szociálpolitikai és szemléletformáló feladatokat. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter jelen­tését az ez évi tavaszi Buda­pesti Nemzetközi Vásár előkészí­téséről. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztésére a kor­mány jóváhagyta a magyar— norvég közúti árufuvarozási egyezményt. Szerelők a tanyán ­MMjj oldal Derűs falusi esték 3. oldal Sajtóposta oldal Víz helyett gőzzel 4. oldal Az iskola holnap <S- oldal Bőcsai mozaik k.ívS, oldal Úttörőélet 5. oldat A mi otthonunk .. í. oldal Sport s j. oldal i Ügy vélekednek a kereskedők, hogy nálunk általában akkor fogyasztanak sok gyümölcsöt az emberek, amikor annak az idé­nye van: nyáron, illetve ősszel; és amikor nincs: télen, tavasz- szal. A MEZÖTERMÉK Válla­lat is eszerint készült fel, ami­kor a múlt évben összesen 2181 vagon almát vásárolt fel a gaz­daságoktól. A fogyasztási szoká­sokat tükrözi a mennyiség is: az alma a" legfontosabb gyümölcs Milyen volt tehát a téli gyü­mölcsellátás? Arról tájékoztat­tak a MEZÖTERMÉK-nél, hogy van még 457 vagon almájuk, s ez minden bizonnyal bőségesen fedezi az igényeket, sőt, 150 va­gonnal át is adnak a RUNGA- ROFRUCT-nak. Január 1-től feb­ruár 10-ig ezen felül még 30 vagonnal értékesítettek megyén kívül, s Budapest ellátását 35 vagonnal segítették; a szesz- és konzervipar 26 vagonnal kapott. Arra a kérdésre, hogy Bács megyei almát eszünk-e, azt vá­laszolták az értékesítési osztá­lyon, hogy teljes egészében; leg­több jonatán és starking fajtá­ból van. A másik közkedvelt gyümölcs a körte, amelynek a tárolása nem gazdaságos, mert kényes és jelentős a rothadási, arány. A dunavecsei hűtőházba három 'vagonnal készleteztek, s még van belőle kettővel. Ügy minősí­tették a vállalatnál, hogy „bi­zony, nem igen tetszetős." Csak megemlítjük, hogy az ünnepek előtt sikerült bolgár szőlőt Is szerezni a székesfehérvári elosz­tóból, de csak 150 mázsát. A Csongrád—Bács megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat áruforgal­mi osztályán megtudtuk, hogy körzetükben, a megye északi részén is nagyon szeretjük a banánt, s mivel sokkal köny- nyebb megenni egy kilót ebből, mint mondjuk narancsból, vagy fügéből, hát mindig kevés van, annak ellenére, hogy folyamatos a szállítás. Decemberben és ja­nuárban 400—400 mázsa érke­zett, amely az igényeket kb. 70 százalékban elégítette ki. De­cemberben 150 mázsa füge érke­zett Görögországból, januárban ugyanannyi datolya Irakból. A déligyümölcsök közül változat­lanul a narancs a legnépszerűbb. Algírból, Olaszországból, Spa­nyolországból, Egyiptomból és Marokkóból decemberben 1000, januárban pedig 900 mázsát „te­rítettek” az üzletekben. Az idei télen a déügyümölcs-ellátásra az jellemző — foglalták össze —, hogy „szerencsére nem voltak nagy kiesések a szállításban, így a megyeszékhely, Kiskun­félegyháza, Kiskőrös, Dunavecse és Kunszentmiklós ellátása ki­elégítő volt.” Cs. K. Zalaegerszeg ad otthont a VI. országos úttörőparlamentnek A Pedagógusok Szakszervezete a béremelés és a bérfejlesztés végrehajtásáért A szakma kiváló tanulói versenyeztek Baján Országos döntőbe jutott Balázs István Az V. ötéves terv élső bérpoli­tikai intézkedése: az óvónők és az óvodai dolgozók béremelése. Ez, akárcsak az . oktatási intéz­mények összes dolgozóit érintő évi 5 százalékos bérfejlesztést a pedagógusok életszínvonalának növekedését az oktatás- és a né­pességpolitikai feladatok megol­dását segítik elő. Ezeknek az in­tézkedéseknek a sikeres végre­hajtásával kapcsolatos tenniva­lókról szólott dr. Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezeté­nek főtitkára a szakszervezet központi vezetőségének csütörtö­ki ülésén. Hangsúlyozta: ,8 bér­intézkedés nem érintheti az óvó­nők és az óvodai dolgozók január elsejével esedékes — kötelezd, automatikus — béremelését. Vagyis mindazoknak, akik január elsejével előlépnek, elsődlegesen az automatikus béremelést kell biztosítani, s miután ez megtör­tént, akkor kell végrehajtani a béremelést. Az évi 5 százalékos béremelés lehetőséget nyújt arra, hogy évenként többen és maga­sabb összegű béremelésben része­süljenek. A béremelés differen­ciáltan, az elvégzett munka meny- nylsége és minősége szerint tör­ténjék. Zalaegerszeg ad otthont ez év november 23—28. között a VI. országos úttörőparlamentnek — jelentették be az Űttörőszövetség Országos Tanácsának csütörtöki ülésén. A Szűcs Istvánná főtitkár elnökletével megtartott tanács­kozáson elmondták, hogy az út­törőparlamentek . a mozgalmi élet szerves részeivé, nélkülöz­hetetlen fórumaivá.váltak, s egy­úttal bebizonyították, hogy a gyermekeknek van véleményük, elég érettek ahhoz, hogy — ter­mészetesen a maguk szintjén ~ döntsenek is a közösségi élet ki- sebb-nagyobb dolgaiban. Az 1976. évi úttörőparlament fő célja hogy erősítse az úttörő­csapatok életének demokratizmu­sát, társadalmi nyíltságát, politi­kai elkötelezettségét, továbbá ad­jon lehetőséget a kisdobosok, út­törők közéleti aktivitásának fej­lesztésére, növelje felelősségüket úttörőéletük alakításában, fej­lesztésében. Mindez egyúttal erő­síti a szövetség politikai-gyer- mekszervezeti jellegét. Mint a tanácskozáson elmond­ták, az úttprőparlament feladata lesz számot adni az V. országos úttörőparlament által kijelölt tennivalók, „útjelek" megvalósí­tásáról és a parlament óta eltelt időszak tapasztalatairól, valamint az „Őrizzük a lángot!” mozgalom eredményeiről. A megye nyolc ipari szakmun­kásképző intézetének vasipari ta­nulói versenyeztek Baján a „Szakma kiváló tanulója” címért. Szerdán délelőtt az írásbeli adatok megoldásával kezdődött a vetélkedő, amelyen az intézmé­nyek legjobb tizenhat tanulója vett részt. Az írásbelin a szak­munkásvizsgán szereplő kérdé­sekre kellett választ adni. A ver­seny tegnap a Bajai Állami Gaz­daság ’ szolgáltató részlegének szakmunkásképző tanműhelyében a gyakorlati munkával folytató­dott. A nyolcféle munkafolya­mat elvégzése komoly felkészült­séget igényelt a fiataloktól: esz- tergálás, fúrás, reszelés, köszörü­lés és menetvágás is feladat volt. Egy-egy tanuló összesen 120 pontot szerezhetett, s a vetélke­dőn nem névvel, hanem- sorszám­mal szerepeltek. Első helyen 105. ponttal Balázs István, a kiskun­félegyházi 608. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet tanulója végzett, s ő képviseli Bács-Kis- kun megyét Budapesten az orszá­gos döntőben. Második lett Hol­lós» Zoltán, a bajai 609., harma­dik pedig Széli János, szintén a kiskunfélegyházi szakmunkás- képző intézet tanulója. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom