Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-07 / 32. szám
í • PETŐFI NEPE • 1976. február 7. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE az 1975. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) gyárberendezések, autóbuszok termelése és exportja nőtt. A fogyasztási cikkek közül a bútorok és a gépipari tartós fogyasztási cikkek termelése emelkedett, egyes ruházati termékekből — részben munkaerőhiány, részben a tőkés piacokra irányuló export mérséklődése és irtás gazdasági problémák következtében — csökkent a termelés. Az élelmiszeripari termékek közül —■ nagyrészt a nyers, anyag- és az exportlehetőségekkel összefüggésben — számottevően nőtt a csontos nyershús, a vágott baromfi, a napraforgó-' olaj termelése. Építőipar 1975-ben az építőipari ágazat bruttó termelése az előirányzott i6 százalék helyett 8 százalékkal emelkedett. Az állami építőipari vállalatok — a tervnek megfelelően — az átlagosnál gyorsabban, több mint 9 százalékkal növelték termelésükét. A tervezett 90 ezer lakásnál több, összesen 98—99 ezer lakás épült. Ezen belül állami erőből az előirányzatnak < megfelelően mintegy 37 ezer lakás készült el. A lakossági lakásépítkezések száma jelentősen meghaladta a tervezettet. Az állami és szövetkezeti kivitelező építőipari szervezetek ' -éves átlagban 367 000 főt foglalkoztattak, 1,5 százalékkal többet az előző évinél. A termelés növekedése 80 százalékban a termelékenység 6—7 százalékos •emelkedéséből származott. Javult az építési munkák gépesítettsége, növekedett az előregyártott elemek és szerkezetek felhasználása. A rendelkezésre álló építőipari kapacitás nem tudta a gyorsan növekvő építési igényeket maradéktalanul kielégíteni. Egyes esetekben hátráltatták a munkát anyagellátási nehézségek és munkaerőhiány is. Mezőgazdaság 1 A “mezőgazdáság! n >tebmékek töfinelese az előirányzott JíolSsőd százaléknál kisebb mértékben, 1-—2 százalékkal nőtt. a növény- termelés a tervezett 5—6. százalékkal szemben 2—2,5 százalékkal emelkedett. Az állattenyésztés termelése lényegében megegyezett az 1974. évivel. Az időjárás kedvezőtlen volt a kalászosokra és a gyümölcs- termelésre. Búzából 4 millió tonna termeti, 1 millió tonnával, 19 százalékkal kevesebb,! mint egy évvel azelőtt. A termelés a hazai szükségletet fedezi. A hektáronkénti terméshozam az 1974. évi 37,5 mázsáról 32 mázsára csökkent. A burgonya- és az összes gyümölcstermés az egy évvel azelőttinél kisebb volt, a zóldségtermés nem változott. A kukorica termésmennyisége és termésátlaga felülmúlt minden korábbit: a termésmennyiség 7,1 millió tonna, a hektáronkénti termésátlag 50,3 mázsa volt, 15, illetve 19 százalékkal'több, mint 1974-ben. A cukorrépatermés 4,1 millió tonna volt, több, mint 1974-ben, de a répa cukortartalma nem érte el az előző évi szintet, így a tervezettnél nagyobb cukorimportra lesz szükség. Szőlőből több termett, mint 1974-ben. A sertésállomány az év végén • 6,9 millió darab volt, 16 százalékkal kevesebb az előző évinél. A szarvasmarha-állomány j1,9 millió darabot, a tehén- és előhasi üszőállomány 798 000 darabot tett ki, 6, illetve 5 százalékkal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A sertés- és a szarvasmarha-állomány kisebb volt a tervezettnél is, A vágóállat- és a tojástermelés 10—10 százalékkal nőtt, a tejtermelés 2 százalékkal csökkent. A munka termelékenysége a mezőgazdaságban a termelésnél nagyobb ütemben emelkedett. Az alTtív fsz-tagok száma 3 százalékkal, az alkalmazottaké 3—4 százalékkal csökkent, az állami gazdaságokban foglalkoztatottak száma; lényegében azonos volt az 1974. évivel. A - nagyüzemekben javult' az anyagi-műszaki ellátottság. A traktorállomány nagyobb teljesítményű gépek üzembe állításával korszerűsödött, az év ívégén a kapacitás. !3,4*—3,5 millió lóerő volt, 1—1 százalékkal? több az egy évvel azelőttinél. a mezőgazdasági üzemek az évr folyamán 1882 arató-cséplő gépet, 978 kukoricabetakarító gépet. ill. adaptert, 747 cukorrépa- betakarító gépet, 148 búrgonya- betakarító gépet vásároltak. A műtrágya-felhasználás 11 százalékkal emelkedett, egy hektár szántó-, "kert-, szőlő-, gyümölcsös területre — hatóanyagban 270 kg műtrágya jutott. Az év folyamán 14 000 hektár területen telepítettek új erdőt. A fakitermelés 5,2 millió köbméter volt, lényegében annyi, mint az előző évben. A közüzemi vízművek mintegy 700 millió köbméter ivóvizet termeltek, 12 százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt. Az öntözött terület 155 000 hektár volt. Szállítás, hírközlés A szállított áruk súlya 5,8 százalékkal meghaladta az előző évit. Az áruszállításban tovább nőtt a közúti és a csővezetékes szállítás aránya. Vasúton 1,5 százalékkal, tehergépkocsikon 7,6 százalékkal, csővezetéken 27,6 százalékkal több árut szállítót, tak az egy évvel azelőttinél. A távolsági személyszállításban 2 százalékkal nőtt az utasok száma. Autóbuszon 7 százalékkal többen, vonaton és repülőgépen kevesebben utaztak, mint 1974- ben. A villamosított vasútvonalak hossza 75 kilométerrel nőtt. Jelenleg az összhálózat 15,4 százaléka, 1198 kilométer villamosított. 1975-ben a vasút a tervezettnél több új villany és Diesel- mozdonyt szerzett be. A villamos- és Diesel-vontatás aránya az 1974. évi 86 százalékról 90 százalékra emelkedett. Folytatódott a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése. Átadták a forgalomnak a szolnoki személy- pályaudvart, Murakeresztúrnál elkészült az új vasúti híd. Tovább korszerűsödött a közúti közlekedés. A távolsági és a városi személyszállítás javítására mintegy 1300 új autóbuszt, 25 új metró-motorkocsit, több új csuklós villamost és HÉV-sze- relvényt állítottak forgalomba. Üjabb településeket kapcsoltak . be az autóbusz-hálózatba. Az év végén 3144 helységbe, az összes település 99 százalékába lehetett autóbusszal utazni, A személy- gépkocsik száma csaknem 90 000. rel emelkedett, és az év végén elérte az 580 000-et. Ebből 551 000 á lakosság tulajdonában? volt. az éV/! foíyárn'á'n1 ‘ á' {érvnek megfe- rél'3éWi,21_0ÓÖ; dáráb “új tehergépkocsit helyeztek üzembe. Átadták a forgalomnak az M—7-es autópálya újabb, Balatonaligáig terjedő szakaszát. A tervezett ütemben haladt Budapesten a metró észak—déli vonalának építése. Budapesten bővült a lágymányosi és a Lipót telefonközpont. A távbeszélő főközpontok befogadóképessége 15 000, az alközpontoké 16 500 állomással nőtt. A települések közötti közvetlen telefonösszeköttetésre az összes főállomás 55 százaléka alkalmas, az egy évvel korábbi 24 százalékkal szemben. K ül kér eskedel em A behozatal folyó devizaárakon 20,6 százalékkal, a kivitel 11,2 százalékkal volt több mint 1974- ben. A külkereskedelmi forgalom árszínvonala 1975-ben tovább emelkedett. Összehasonlítható árakon a behozatal kb. 4 százalékkal, a kivitel kb. 3 százalékkal nőtt. Jelentősebben növekedett forgalmunk a szocialista országokkal. A nem szocialista országok közül a fejlett tőkés országokkal kisebb, a fejlődő országokkal nagyobb forgalmat bonyolítottunk le, mint egy évvel korábban. Rubel elszámolásokban — a tervnek megfelelően — a behozatal nagyobb mértékben emelkedett, mint a kivitel. Összehasonlítható árakon a behozatal a tervezett 9 százalékkal szemben mintegy 17 százalékkal, a kivitel az előirányzott 4 százalék helyett kb. 6 százalékkal nőtt. A rubel elszámolású forgalom egyenlege, amely az előző években aktívummal zárult, 1975-ben a behozatal jelentős emelkedése és a szerződéses árak változásából származó árveszteség következtében pasz- szív volt. Dollár elszámolásokban az export jelentős fokozására vonatkozó célkitűzés — elsősorban a tőkés országok gazdasági válsága miatt — nem valósult meg. E viszonylatban a kivitel volumene lényegében azonos volt az 1974. évivel, a behozatalé pedig mintegy 7 százalékkal csökkent. A dollár elszámolású forgalom passzívuma az előző évinél kisebb volt; a tervben számítottat azonban meghaladta, ami elsősorban a cserearány további romlásából adódott. Beruházás A terv a szocialista szektorban 1975-re 129—130 milliárd forint beruházást irányzott elő. Ténylegesen a beruházások összege 141 —142 milliárd fórint volt, folyó árakon számolva 17—18 százalékkal több mint 1974-ben. A beruházások volumene a tervezett 6 százalék helyett kb. 14 százalékkal emelkedett. A nagyberuházások aránya nőtt, kivitelezésük javult. Az 1975-ben befejezésre előirányzott nagyberuházások többségét üzembe helyezték. A kezdésre előirányzott nagyberuházások munkálatai megkezdődtek. A gyorsításra kijelölt, népgazdaságilag különösen fontos . beruházások kivitelezése — viszonylag kis többletráfordítás mellett, elsősorban a szervezettség javításával meggyorsult. A célcsoportos és egyéb állami beruházások összege is jelentősen nőtt. A tervelőirányzatot legnagyobb mértékbén a vállalati beruházások haladták meg. A népgazdasági ágak közül leggyorsabban a szállítás és hírközlés, valamint a mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás beruházásai emelkedtek. A beruházások növekedésének több mint egyharmadát az építési beruházások a többi részét a gépberuházások és az egyéb beruházások növekedése tette ki. Az üzembe helyezett beruházások értéke — folyó árakon — 132 milliárd forint volt, az előző évinél 26 százalékkal nagyobb. A befejezetlen beruházások állománya 9—10 milliárd forinttal emelkedett, és az év végén megközelítette a 118 milliárd forintot. Foglalkoztatottság, jövedelmek, fogyasztás 1976. január 1-én az aktív keresők száma kismértékben meghaladta az 5,1 millió főt ami 0,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az 1975. évi átlagos állományi létszám az iparban és a mezőgazdaságban csöjc- kent, az építőiparban, különösen pedig a szolgáltató jellegű ágazatokban nőtt. 1975-ben körülbelül 350 000 dolgozó kötelező heti munkaidejét csökkentették, mindenekelőtt a^gjlapú,, mg^pgazdas^g,( ,.erdőgazdálkodás, .vízgazdálkodás, a szállítás, és hírközlés, továbbá az' egészségügy ' terület£n. 'l975 tyé-' gén a foglalkoztatottak 95 százaléka dolgozott csökkentett munkaidőben. A munkások és alkalmazottak nominális havi átlagkeresete — beleértve a különböző bérkiegészítéseket — körülbelül 3100 forint volt a tervezett 6,4 százalékkal szemben mintegy 8 százalékkal több az 1974. évinél. A fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékkal emelkedett. Az egy keresőre jutó reálbér, a tervezett 2,5 százaléknál nagyobb mértékben, •4 százalékkal haladta meg az előző évit. A mezőgazdasági termelésből származó összes lakossági jövedelmek nominálértéken körülbelül 4 százalékkal nőttek, reálértéken lényegében nem változtak. A mezőgazdasági keresők száma csökkente Az egy főre jutó mezőgazdasági eredetű reáljövedelem emelkedett. A lakosság jövedelmét a reálbérek és a mezőgazdasági jellegű jövedelem mellett a foglalkoztatottság emelkedése kismértékben, a társadalmi juttatások jelentősen növelték. A pénzbeni társadalmi juttatások összege 17—18 százalékkal emelkedett. Legszámottevőbben a népesedés- politikai határozatokból adódó kifizetések nőttek. Családi pótlékra 6,4 milliárd forintot, gyermekgondozási segélyre 3 milliárd forintot folyósítottak, 24, illetve 26 százalékkal többet, mint 1974- ben. Nyugdíjakra 26,8 milliárd forintot, az előző évinél 17 százalékkal többet fizettek ki. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 802 000 fő volt, 54 000 fővel több, mint egy évvel korábban. 1975.' július 1-től 1,1 millió alacsony nyugdíjú személy nyugdíját, illetve nyugdíjjellegű ellátását felemelték. A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme az előirányzott 3,5 százaléknál nagyobb mértékben, 4 százalékkal nőtt. A lakosság összes fogyasztása 4,5 százalékkal, egv lakosra számítva 4 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom a tervben előiránvzott 4,8-os növekedést meghaladta. összehasonlítható árakon 5,4 százalékkal volt több, mint 1974-ben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása, — ugyancsak összehasonlítható árakon — 7.1 százalékkal. a ruházati cikkeké 1,5 százalékkal, a vegyes inarcikke- ké 5,0 százalékkal emelkedett. A lakossági szolgáltatások értéke is nőtt. A parasztság és a kettős jövedelmű háztartások saját termeléséből származó foevasztása hem változott számottevően. A takarékbetét-állomány 15 százalékkal nőtt a növekedés meghaladta az 1974. évit. Áralakulás A külkereskedelemben az általunk importált termékek árai nagyobb mértékben emelkedtek, mint exportált termékeinké. A belföldi termelői árszínvonal nagyobb mértékben emelkedett, mint korábban. Az ipar belföldön az előző évinél csaknem 11 százalékkal magasabb árakon értékesítette termékeit. Jelentősebb volt például az energiahordozók, az üzemanyagok, a kohászati termékek egyes vegyipari anyagok a textil és ruházati cikkek áremelkedése. Az építőipari árak körülbelül 4 százalékkal, a beruházási árak körülbelül 3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A mezőgazdasági felvásárlási ' árak lényegében nem változtak. Az áruszállítási tarifák az üzemanyag-áremelkedések következtében 5 százalékkal emelkedtek. A kiskereskedelmi árak — jelentős részben központi árintézkedések következtében — átlagosan 4,4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. A piaci árak és a szolgáltatások árai 2— 2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A fogyasztói árszínvonal — a kiskereskedelmi és a piaci árak, valamint a szolgáltatások árai együtt — 3,8 százalékkal emelkedett. Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1976. január 1-én 10 572 000 tő volt. 1975-ben 194 200 gyermek született, az előző évinél 7900-zal több. Az ezer lakosra jutó élveszületé- sek száma az 1974. évi 17,8-ról 18,4-re emelkedett. Főleg a második szülöttek száma nőtt. Az év folyamán 131000-en haltak meg, az ezer lakosra számított halálozási arány 12,4 volt. Ezer élveszülött közül 33 halt meg egy éven alul. A természetes szaporodás — az élveszületések és a halálozások különbsége — ezer lakosra számítva az 1974. évi 5,8- ról 6;0vra-,i nőtt. .. h Egészségügyi ellátásra az állami költségvetés, csaknem, 11 milliárd forintot, ezen belül fekvőbeteg-ellátásra mintegy 6 milliárd forintot fordított. A kórházi ágyak száma 87 500-ról 89 000-re, az orvosok száma 26 400-ról 27 100-ra emelkedett. Az év végén az összes körzeti orvosi állások 6,6 százaléka nem volt betöltve. A táppénzen levők aránya az előző évi 5,8-ról 1975-ben 6,1 százalékra nőtt. Az év végén a kereső szülő nők több. mint 3 ^-e, 265 000 nő volt gyermekgondozási segélyen, 36 000-rel több, mint egy évvel azelőtt. A bölcsődei férőhelyek száma körülbelül 2900 férőhellyel bővült, az év végi állomány megközelítette az 50 000-et. Az óvodai férőhelyek száma az 1974. év végi 276 000-ről körülbelül 300 000-re emelkedett. 100 óvodáskorú gyermek közül 1974- ben 72, 1975-ben 76 járt óvodába. A .különböző oktatási fokozatokon 1,8 millióan tanulnak, csaknem ugyanannyian, mint az előző oktatási évben. Az esti és levelező tagozatokon tanulók száma körülbelül 280 000 fő, 3,3 százalékkal több, mint az előző tanévben. A 6—13 éves tankötelesek lényegében valamennyien tanulnak. A 14—16 évesek 39 százaléka szakmunkástanuló. A 14—17 évesek 36 százaléka középiskolai oktatásban vesz részt. Á 18—22 éves fiatalok 6,9 százaléka tanul egyetemen, vagy főiskolán Száz általános iskolás tanuló közül napközi otthonba jár 31 Diákotthonban lakik a középiskolások 21 százaléka, az egyetemisták, főiskolások 46 százaléka. Ösztöndíjas a középiskolai tanulók 7,3 százaléka, az állami támogatás valamilyen formájában részesül a felsőfokú oktatásban résztvevők 81 százaléka. A közművelődési intézmények működésére a költségvetés mintegy 4 milliárd forintot folyósított. A kiadott könyvek száma 770Ó, példányszáma 74 millió volt, a példányszám mintegy 10 százalékkal emelkedett. Ä mozik. színházak látogatottsága az előző évhez képest nem változott. Az év végén ezer lakósra 226 televízióelőfizető jutott 8-cal több az előző évinél. Idegenforgalom 1975-ben 9,4 millió külföldi érkezett hazánkba, 13,4 százalékkal több mint 1974-ben. A külföldre utazó magyar állampolgárok száma 3,5 millió volt. 6 százalékkal több az előző évinél. A hazánkba látogató turisták 88 százaléka szocialista országokból érkezett, a kiutazó magyar állampolgárok 93 százaléka látogatott szocialista országba. Budapest 197*. február 6. (MTI) Lázár György és Pedro Fires befejezte tárgyalásait Péntekén az Országházban ismét találkozott a Lázár György miniszterelnök vezette magyar, és a Zöldfoki Köztársaság miniszterelnöke, Pedro Pires által vezetett küldöttség. A barátság és a kölcsönös megértés szellemében folytatott megbeszélésen kibontakozott eszmecsere sorún azonos álláspont alakult ki a mindkét felet érdeklő főbb nemzetközi kérdésekben. Mindkét fél örömmel juttatta kifejezésre, hogy hasznos és gyümölcsöző a delegációk találkozása, amelyet a két távoli ország kölcsönös megismerésének, kiindulópontjaként méltattak. Pedro Pires ismertette azokat a gazdasági nehézségeket, amelyek a iélezer éves gyarmati uralom alól felszabadult országot sújtják, s amelyeket az évek óta tartó aszályos időjárás még súlyosbít. Vendégeink élénk érdeklődést tanúsítottak a magyar ipar és mezőgazdaság eredményei, a kultúra vívmányai iránt. A megbeszéléseken nagy figyelmet szenteltek a műszaki-technikai együtt-1 működés és a kulturális csere kérdéseinek, s hangsúlyozták a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének fontosságát egyéb területeken Is. A magyar—zöldfoki tárgyalások ezzel befejeződtek. (MTI) Véget ért a Balkán-konferencia • A görög fővárosban véget ért Bulgária, Románia, Görögország, Törökország és Jugoszlávia küldöttségeinek részvételével megtartott tíznapos balkáni gazdasági együttműködési konferencia. A képen az öt küldöttségvezető: Petar Bacsikarov, Nicolas Stefan, George Kontogeorgis, Oguz Gokmen és Vidas Kazimir. Indira Gandhi fogadta Púja Frigyest Púja Frigyes külügyminiszter indiai látogatásának második napja Mahatma Gandhi emlékművének megkoszorúzásával kezdődött. Ezt követően Indira Gandhi miniszterelnök asszony fégadta őt, yalamipt,, sl- , kísépeté- . .ísbácío ,tiß*iosil .líiagasH .ínatijjvi ben levő dr. Túri Ferenc nagykövetet. A továbbiakban Púja Frigyes és J. B. Csáván külügyminiszter újaljb taíálkozójával befejeződtek a mágyar—indiai tárgyalások. (MTI) „ yr Ma kezdi meg munkáját az európai parasztkonferencia Helsinkiben ma megkezdődik az európai parasztpártok és szervezetek a centrumpárt és a baloldali haladó demokratikus pártok tanácskozása. A konferencia, amelyen 25 ország 30 szervezetének képviselői vesznek részt, megvitatja az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányában megfogalmazott elvek megvalósításával kapcsolatos feladatokat, az emberi környezet és a környezetvédelem területén folyó nemzetköziegyüttműködés kérdéseit. A magyar küldöttség dr. Nyíri Bélának, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökhelyettesének vezetésével tegnap elutazott Helsinkibe. (MTI) Még nem tudták felmérni Guatemalában a földrengés okozta A guatemalai hivatalos szervek becslése szerint a szerdai földrengés következtében körülbelül 3 ezer ember halt meg és mintegy 15 ezer megsérült. A főváros épületeinek a fele szenvedett ki- sebb-nagyobb kárt. A városban egyelőre nincs folyóvíz, nem indult meg a tömegközlekedés, fogytán az élelmiszer- és a gyógyszerkészlet. A problémák megoldására különbizottságot állítottak fel. A közép-amerikai országok a bajbajutott ország megsegítésére sietnek Mexikóból szakemberek érkeznek, hogy segítsenek felmér-' ni a földrengés nagyságát és a károkat. Salvador a két ország határa mentén fekvő guatemalai tartomány, Santa-Ana bajbajutottam segít. Santa-Ana és San-Sal- vador közötti légihídon szállítják el a sebesülteket. Csütörtökön Costa Ricából orvosi különítmény érkezett a guetamalai fővárosba. A bolíviai légierő egy gépe ma 3 tonna vérplazmát, gyógyszereket, ruhákat és élemiszert visz Guatemala City-be. A (havannai rádió péntek hajnalban becslésekre alapuló statisztikát ismertetett a guatemalai földrengéssorozatról. Ezek szerint ötezer a halottak, illetve az eltűntek, és mintegy 15 ezer a sebesültek száma. Tizenhat település teljesen elpusztult. Az adatok nem véglegesek. Néhány hegyi falut még mindig nem tudtak megközelíteni. A helikopterről készített filmfelvételek arról tanúskodnak, hogy Chiquimula, Ame- tes Fanamo, Jutiapa községekben egyetlen ép ház sem maradt. Nehezíti a mentési munkálatokat az a körülmény, hogy a hatmilliós közép-amerikai ország hídjainak több mint fele használkárokat 0 A katasztrófát túlélőknek igen súlyos gondjuk a vízhiány. A képen: vizet keresni indulnak a főváros egyik nyomornegye« dének lakói. (Telefoto — AP—MTI—KS) hatatlanná vált. összeomlott, a néhány hónapja átadott, hatmillió' dolláros költségekkel épült „Los. Angeles" híd is. A fővárosból kivezető utak többsége járhatatlan. Az országban felütötte a fejét a lopás és a rablás. Megélénkült a spekuláció. Az üzletek nagy része zárva-van, fellendült a fekete-' piac. A fővárosban a kenyér ára 6 centavórói 15-re, a cukor 8-tól 25 centavóra szökött fel. Guatemala City történetében ez a negyedik természeti csapás. 1514-ben az Agua tűzhányó kitörésekor elborította a vulkánhamu. A katasztrófa után a várost 4 kilométerrel arrébb helyezték. 1773- ban azonban egy földrengés teljesen elpusztította ezt a települést is. Az újjáépített várost 1917 végén porig rombolta. f,
