Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-06 / 31. szám

1976. február 6. 9 PETŐFI NEPE • 4 A harci gépek orvosa A MÍG— 21-es korszerű szuperszónlkus elfogó vadász.. repülőgépek egymás után gördültek az üzemanyagtöltő állomáshoz. Amikor a dü­börgő hajtómű­vek elcsende­sedtek, a tech­nikusok, szere­lők szállták meg a gépet. Ki a sárkányt pró­bálta ki,. ki a műszereket el­lenőrizte, má- •sok a fedélzeti fegyverek működését próbálták ki. Szabó Péter őrnagy a kabint vet. te birtokába, s gyakorlott mozdu­latokkal vizsgálta át azt a renge­teg műszert, amely a fülke na­gyobb részét elfoglalja. A munka nem tartott sokáig, az Őrnagy ‘mindent rendben levőnek talált, s nyugodtan magabiztosan hagyta el a gépet. Két repülőgép átvizs­gálása közötti szünetet sikerült felhasználni arra, hogy beszélges­sünk, — Életem legszebb napja az volt —. emlékezett vissza a Sze­rénységéről, alaposságáról ismert férfi — amikor 1948. október 25-én önként jeletkezésem után megkaptam a behívó parancsot. Hatgyermekes parasztcsaládból származom, s akkor az volt az el­határozott szándékom, hogy ha­tárvadász leszek. .Kissé elkeserí­tett a dolog, amikor az egyéves katonai szolgálat után a budaörsi Vasvári Pál Repülő Szakkiképző Tiszti Iskolára küldtek. Ez azon­A január eleje óta tartó KISZ- alapszervezeti taggyűléseken azonban az ifjúkommunisták konkrétan elmondták, hogyan tel­jesítették az egy évvel ezelőtt készített akcióprogramban meg­jelölt* feladatokat. Vagyis a ta­valyi munkájukat értékelték. A legfontosabb cél .ban nem tartott sokáig, hiszen olyan műszerekkel, gépekkel, be­rendezésekkel ismerkedtünk meg, amely nagyon érdekelt. Tanultam éjjel-nappal, küszködtem a szá. momra' teljesen ismeretlen fogal­makkal. de a lelkesedés, az okta­tóim, elvtársaim segítsége lehető­vé tette számomra, hogy egy év múlva alhadnagyként, repülőtech­nikusként dolgozhattam. Alapos munkájának, tudásának, S a tanulás továbbfolytatásának eredményeképpen 1950-ben felvet» ték a pártba, s bár az akkori időkben divatos volt a sűrű át­helyezés. mindenütt megállta a helyét.. 0 lett az alakulat első párttitkára, ő vette át a csapat­zászlót. — A tanulást nem lehetett ab­bahagyni, hiszen a haditechnika állandóan fejlődött, s ezzel együtt a repülőgépek műszerezettsége is. Elvégeztem a felsőfokú techniku­mot, megszereztem a szaktechni­ciójával a szovjetunióbeli Uszty- Ilimszkben épülő cellulózkombi­nát vasszerkezetének elkészítése volt. A népgazdaságnak is na­gyon jelentős KGST-beruházás- hoz szükséges vasszerkezeteket ha­táridőben és kifogástalan minő­ségben szállította a kecskeméti gyár. A fiatalok ennek érdeké­ben több alkalommal kommunis­ta műszakot tartottak. kusi képesítést, közben megnősül­tem, megállapodtam. — A mi munkánk felelősségé­nek zömét — válaszolt egy kér­désre — az adja, hogy a repülő­gép a levegőben van. Ha a hajtó­mű, a rádió, vagy akár csak egy műszer elromlik, nem állhat meg az út szélén a hibát kijavítani. A földön keell tehát alapos munkát végezni, hogy ilyen ne forduljon, elő. A gép fedélzetén pgy nagyon értékes, jól kiképzett ember van, de maga a repülőgép is nagyon drága. A harci repülőgép valóban na­gyon bonyolult szerkezet, s a technikusoknak nemcsak a beren­dezéseket. de. azok hibaforrásait is jól kell ismerniük, külön-külön és együttesen is. Ezért van az, hogy amikor dolgoznak, csakis a mun­kájukra figyelnek, hiszen a leg­kisebb figyelmetlenség végzetes lehet. A repülőgép-vezetőkkel elv. társi, baráti szálak fűzik össze a technikusokat, bíznak bennük, mert az ő munkájukon múlik a repülőgép-vezető teljesítményének mértéke. — Amikor a repülőgép felszáll, fél szemünkkel az eget kémleljük, vagy hallgatjuk rádión, s ha vé­letlenül időre nem érkezik vissza, mozgolódik bennünk a kisördög, hátha valami hiba történt. Meg­nyugvás számunkra, amikor a gép ide gördül és segítünk kiszállni a vezetőnek, aki ilyenkor csak any- nyit mond: rendben volt minden. Szabó Péter őrnagy 27 év alatt kiváló munkát végzett, amelyet bizonyít az I. osztályú repülő mű­szaki tiszti minősítése, s az a ki­lenc kitüntetés, amely a zubbo­nyát díszíti. Gémes Gábor felelősségteljes ez a munkája is: rátermett, politikailag képzett, a termelési munkában és életmód­ban példamutató KISZ-titkárt és vezetőséget kell választaniuk. Nagyrészt éttől is függ, az alapszervezet hogyan. dolgozik, milyen eredményeket tud elérni a jövőben. Tárnái László JUDIT Bőtermésű, fagytűrő f • rr a rr p uj szőlőfajta Keszthelyen, az Agrártudomá­nyi Egyetem kertészeti tanszé­kén a köztermesztésben levő szőlőfajták szelektálása mellett sikerrel foglalkoznak nemesítés­sel is. Dr. Bakonyi Károly tudo­mányos főmunkatárs 1955 • óta dolgozik azon, hogy keresztezé- ses nemesítéssel az olaszriz- lingnél korábban érő és azzal legalább azonos minőséget adó fajtákat produkáljon. A kutatók­nak sikerült olyan kiónokat elő- állítaniok, amelyek megfelelnek a követelményeknek. Az Orszá­gos Fajtaminősítő Intézetben a korai érésű Csabagyöngye és a bőtermő Kocsis Irma fajta ke­reszteződéséből előállított fajta- jelöltet jelentett be, „Judit-’ né­ven. a kettős hasznosítású sző­lőfajta kiváló csemegeszőlő, de mint korai borszőlő is számítás­ba jöhet. Jó tulajdonságai közé tartozik, hogy augusztus közepén érik és bő termő. Mivel fagytű­rő, telepítése különösen a talaj- menti fagyoktól veszélyeztetett borvidékeken ajánlható. A kereskedelem és a korszerű ruházkodás Nem feltételez alapvető válto­zást a lakosság keresletének ősz. szetételében a ruházati kereske- delerri A kötöttáru-forgalom­nak az átlagot változatlanul jó­val meghaladó növekedésére, a konfekcionált termékekből az át­lagosnál alig valamivel nagyobb kereslettel, lábbeliből az átlagot megközelítő forgalomra számíta­nak. A gyermekruházati cikkek forgalma megelőzi a felnőttekét. Ezt a prognózist térjesztették elő a ruházati kereskedelem veze­tőinek csütörtökön délelőtt kez­dődött országos értekezletén, amelyen megvitatták az ezzel kapcsolatos feladatokat. A tanácskozás megállapította, hogy a lakosság ruházati ellá­tásában egyre nagyobb szerepe van az importnak. Ezért a ter­melő és külkereskedelmi válla­latokkal együttműködve gondos­kodni kell elsősorban azoknak a cikkeknek az importjáról, ame­lyekből itthon kevés készül. Az értekezleten bejelentették, hogy állami támogatásban "1' ré­szesítik azokat a vállalatokat, amelyek az új méretválaszték mind teljesebb bemutatása érde­kében alakítják át, bővítik bolt­jaikat. (MTI) 9 Rádión, televízión, sajtón ke­resztül egész népünk tájékozta­tást kapott már Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának szerdai munka­napjáról. A „8 órába” aligha szo­rítható munkanap sok mozzana­táról — szakmai kifejezéssel élve — majdhogynem egyenesben, „élőben” továbbított képeket a tv. Ezúttal is ízelítőt kaptunk ismét a párt első emberének munkastí­lusáról, az őszinte atmoszféráról, amit megjelenésének közvetlensé­gével és szavainak nyíltságával teremt. Alaposan „ledolgozta műszak­ját” Kádár elvtárs. Megbeszélést folytatott a budapesti pártbizott­ságon titkárokkal, vb-tagokkal. Több mint négyórás gyári prog­ramja során, a Május 1. Ruha­gyárban részlegeket tekintett meg, elidőzött a munkapadoknál, szala­goknál. kezet szorított az őt üd­vözlő munkásnőkkel, művezetők­kel, szocialistabrigád-vezetőket hallgatott meg, miként élnek, dol­goznak, s hogy eredményeik mel­lett gondjaikról is szóljanak. S a hosszú üzemi órák gyorsan eltel­tek. Már is folytatta útját a VIII. kerületi pártbizottság székházába, ahol pártaktíván találkozott a fő­város, s a kerületek párt-, állami és társadalmi vezetőivel. Mindez csak a helyszínt, for­mát tekintve volt fővárosi munka- program, véleménygyűjtés, tapasz­talat- és . élményszerzés az MSZMP KB első titkárának szer­dai munkanapján. Hiszen Buda­pest e nagy proletárhagyományú kerületében, egyik „karakteres” üzemében végeredményben a ma­gyar társadalom életének jelleg­zetes vonásai tükröződnek. 9 Így egész népünknek ügye az a gondolatsor is. amit a pártaktí­ván elmondott beszédében közölt velünk Kádár elvtárs. Beható elemzése a negyedik ötéves terv teljesítéséről, az ötödik ötéves terv kidolgozásának körülményei­ről gazdagította, felforrósította meggyőződésünket. Arról tudniil­lik. hogy az eddigi legjobb és leg­tervszerűbben teljesített ötéves tervet hagytuk magunk mögött, és méltán büszkék lehetünk rá, hogy meglehetősen bonyolult világgaz­dasági helyzetben olyan ötéves tervet dolgoztunk ki. amely bizto­sítja a szocialista építés törésmen­tes fejlődését, társadalmunk ma­gasabb színvonalra emelését. E meggyőződésünk szilárdságát, feltétlen bizalmunkat a párt poli­tikájának helyessége iránt az az őszinteség is táplálja, amellyel a párt és a kormányzat a megvál­tozott világgazdasági helyzet miatt ránk háruló gondokról, kötelezett­ségtöbbletről szólt a népijez. Ezért is, hogy tárgyilagos önfegyelem­mel értette meg az ország például a termelői és fogyasztói árakkal összefüggő intézkedések szüksé­gességét. Ezért nem lett ebből éle. tünk „központi problémája”. Az őszinteség, nyíltság s az átmeneti szűkösebb körülmények közül mi­előbb kivezető utak-módok reális feltárása bizakodóvá tette népün­ket. Megvan a párt következetes,, dolgozó-nép-központú politikájá­val való általános egyetértés, cse­lekvőkészség. 9 Erre apellált Kádár elvtárs,, amikor hangoztatta, hogy tervein­ket ugyanolyan egységben és ha­tározottsággal kell végrehajta­nunk, mint amilyen egységben és határozottan kifejeztük helyeslé­sünket, egyetértésünket nemzeti programunkkal. Bizonyára a munkások között töltött órák hangulata, a velük folytatott eszmecsere légköre is. benne van ebben a gondolatban: Most az általános egyetértés mel­lett a konkrét intézkedésekben és a feladatok gyakorlati végrehaj­tásában is meg kell teremteni az. egyetértést. Elképzeljük, hogy ekkor is, más- munkalátogatásokon is nem egy­szer elhangzott a munkások ré­széről: „Mi ezután is megtesz- szük a magunkét, Kádár elv- társ __” • Hogy új terveinket miként hajt­juk végre, ennek elkövetkező idő­szaka ismét próbája lesz a párt politikájának, vezetőképességének,, tömegbefolyásának. A fő irányvo­nalak eddig is minden próbát ki­állt megbízhatósága, a párt tömeg­kapcsolata és következetesen de­mokratikus munkastílusa a jövő­ben is garanciája lesz sikereink­nek ... ... Amelyek, mint eddig, úgy ezután sem egyedül a párt. a párt­tagok sikerei. Kádár János is- hangsúlyozta, hogy a közös ügy érdekében minden aktív erőnek, párttagnak és pártonkívülinek, hí­vőnek és nem hívőnek, az ifjú nemzedéknek, a magyar nép, a haza felvirágzását akaró erőnek össze kell fognia. A Hazafias Nép­front szeptemberi, illetve a KISZ májusban esedékes kongresszusa ezért is erőteljesen szolgálhatja, hogy ötödik ötéves tervünk össz­társadalmi üggyé váljék. 9 Budapesti kerületben, üzem­ben járt, beszélt, tanított, tanult a párt első titkára — de a párt­aktíván elhangzott beszéde az egész ország népével folyó dialó­gusnak is része volt. Mint ahogy a „téma” is nemzeti ügy. T. I. Ifjúkommunisták - saját munkájukról Az elmúlt hetekben a fiatalok gyakran be­szélgettek a munkájukról, eredményeikről, hiányosságokról, a művelődésről, szórakozás­ról, sportolásról. Nincs ebben különös vagy új, hiszen a gyárban, üzemben, termelőszö­vetkezetben dolgozó fiatalok szinte nap mint nap elmondják egymásnak, hogy mi történt az üzemcsarnokban, a műhelyekben, milyen feladatokat kaptak a szocialista brigádban, mivel töltötték a délutánt, hol szórakoztak, művelődtek. % AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSA ELŐTT A mágneses hegy elfogyott Bács-Kiskun megye több mint 700 KISZ-alapszervezetének ak­cióprogramja, s így a célkitűzé­sek megvalósítása tartalmi szem­pontból több közös vonást tartal­maz. Valamennyien a termelés segítését jelölték meg legfonto­sabb feladatuknak. Ehhez az is szükséges, hogy a gépeken, a munkapadok mellett dolgozó fia­talok azzal is tisztában legyenek mit, s miért csinálnak, vagyis értsék v.ezetőik döntéseit. Tájé­kozottságukat elősegítette, hogy a gazdasági, politikai vezetők ta­nácskozásain részt vevő ifjúsági vezetők a termelés főbb irá­nyairól, a tervekről, vállalati el­képzelésekről rendszeresen in­formálják a KISZ-eseket. A munkahelyi demokrácia fej­lődése a gazdasági munkában, il­letve a fiatalok munkához való viszonyában tükröződött. A Kecskeméti Konzervgyárban dol­gozó ifjúkommunisták egyik fő törekvése például a termékek minőségének javítása volt, mert megértették, hogy a külföldi pia­con a jobb értékesítési lehetőség közös érdekük. A konzervgyár csarnokaiban, elsősornan a válo­gatóban, a konzervüzemben, a csomagolóban dolgozó KISZ-esek alapos, becsületes munkájukkal elősegítették azt, hogy az elmúlt évben jobb minőségű termékek­kel jelentkezett a piacon a kecs­keméti gyár. Értékes vállalások A Kismotor- és Gépgyár bajai gyárának KISZ-alapszervezetei tavaly is folytatták a járműprog­ram feletti védnökségvállalásukat. Egyebek között a munkaidő jobb kihasználásával kapcsolatban tettek egyéni feladatvállalásokat. Ennek eredményéként lényegesen csökkent az igazolatlan mulasztá­sok száma, rövidebbek lettek a eigarettaszünetek, javult a mun­kafegyelem. A Kiskunhalasi Állami Gazda­ság KISZ-esei munkájuk jobb megszervezését tűzték célul. Ez­zel sokat segítettek a gazdasága nak, ugyanis minden kerületben egy-egy KISZ-alapszervezet mű­ködik, s a feladatok összehango­lását elsősorban a fiatalokon ke­resztül valósíthatják meg. A Fémmunkás Vállalat kecske­méti gyárában működő alapszer­vezetek egyik legjelentősebb fel­adata a KGST-országok kooperá­Ezzel kapcsolatos örvendetes tény, hogy az elmúlt évben a KISZ-alapszervezetek a termelési munkához igazodva, az igények­nek megfelelően csak akkor és abban az időben szerveztek kom­munista műszakokat, amikor ár­rá szükség volt. A korábbi évek­ben ugyanis sok helyütt a fiata­lok ha kellett, ha nem kommu­nista műszakokat vállaltak, noha a termelés ezt nem kívánta meg. Így a műhelycsarnokokban beszél­getéssel telt el egy-egy szabad szombat. A fiatalok megértették, ez a gyárnak sem, a KlSZ-szer- vezetnek sem hasznos. Politizáló ifjúság Az ifjúkommunisták feladat- vállalásaira épülő akcióprogram másik fontos része az eszmei, po­litikai nevelőmunka, amely szo­rosan kapcsolódik az előbbi terü­lethez, vagyis a termelés segítés séhez. Az ifjúságpolitikai tanfolya­mok, előadássorozatok, vitakörök, különböző fórumok jó lehetőséget adtak a fiatalok politikai tájéko­zottságának bővítésére, aminek eredménye közgondolkodásukban, munkaerkölcsükben és életmód­jukban hozott kedvező változást. A XI. pártkongresszus anyagá­nak feldolgozása során bővültek a népgazdaságunk eredményeivel, s célkitűzéseivel, az ideológiai ne­velőmunka további feladataival, külpolitikánk alapelveivel kap­csolatos ismereteik, amelyeket helyben, saját munkahelyükön is hasznosítani tudtak. A politikai előadássorozatok, vitakörök, fórumok során erősö­dött a fiatalokban a szocialista internacionalizmus érzése. Bács- Kiskun megye valamennyi váro­sában és nagyközségében tiltako­zó gyűléseken ítélték el a chilei junta véres-kegyetlenségeit. Bács- Kiskun megye ifjúsága több száz­ezer forintot gyűjtött össze a vietnámi ezerszemélyes szak­munkásképző intézet felépítésé­nek segítésére. Rátermett KISZ-vezetők Miután minderről részleteiben is számot adnak az alapszerveze­tekben dolgozó ifjúkommunisták, újjáválasztják a vezetőséget. El­mondják véleményüket az alap­szervezetek irányítóinak munká­járól, a KISZ-esekhez való vi­szonyáról. A tagságnak nagyon a \ A hírlapíró, ha mostan- */ ság alkalma nyílik az uráli iparvidéken fekvő Magnyi- torogszkba utazni, esetleg némi nosztalgiát érezhet. A Magnyito- gorszki Kohászati Kombinát — a harmincas években „Magnyit- ka” néven az egész világon em­legették — az első szovjet ötéves terv. legendás építkezése, a szov­jet nehézipar első óriása volt. Magnyitogorszkban ma alig találni nyomát az iparosítás hős­korának. A kombinátot annak idején a mágneses hegy kifogy­hatatlannak vélt érctartalékaira telepítették. Csakhogy negyven év alatt a mágneses hegy. elfo­gyott. És jóllehet „Magnyitka” ma is a világ legnagyobb telje­sítményű kohászati üzemeinek egyike, az ércet most már több száz,' több ezer kilométeres tá­volságokból kell ideszállítani, hogy a hatalmas kohók étvá­gyát csillapíthassák. Maguk -a kohók sem ugyan­azok. Helyükben új, sokszorosan nagyobb térfogatú vasolvasztók tornyosulnak az Ural folyó men­tén. És a ko.mbinát, ha mégoly hatalmas is, a szovjet kohásza­ti ipar termelésének csak töre­dékét adja. Űj óriások Hasonló „csalódások” érik az utazó riportert, ha az első öt­éves tervek másik híres rekvizí- tumát, az ukrajnai Dnveprog- resz vízi erőművet látogatja meg. a Dnyeprogresz is műkö­dik. A kilencedik ötéves terv. ben kezdték meg második, az el­sőnél lényegesen nagyobb rész­legének építését a Dnyeper fo­lyón. A két Dnyeprogresz azon­ban együttesen sem ad majd annyi villamos energiát, mint az Utóbbi tíz évben felépült szibé­riai vízi erőművek bármelyike, Bratszk, Krasznojanszk, Uszty- Ilimszk e részben már működő, részben épülőfélben levő erőmű­vek mindegyike nyolc-tízszer akkora teljesítményre képes, mint a Dnyeprogresz, melyet a világ nyolcadik csodájának em­legettek, amelyről verseket írtak. Ez a tízszeres növekedési arány a szovjet ipar egészét te­kintve 1950 és 1975 között követ­kezett be, vagyis éppen negyed­század alatt. Érdekes módon ugyanebben az időszakban a ma­gasabb alapszintről indult, de kétségkívül kevésbé intenzíven fejlődő szovjet mezőgazdaság csak kétszeres teljesítménynöve­kedést produkált. Noha az utób­bi tíz évben — indulásként az SZKP Központi Bizottságának 1965 márciusi „mezőgazdasági” plénumát szokták emlegetni — a mezőgazdaságban is megkez­dődött a nagy fordulat korsza­ka, az ország gazdáságának ez a két fő ágazata, az ipar és a me­zőgazdaság, egyelőre nem sorol- I ható azonos súlycsoportba. Mostanában, amikor az egész szovjet lakosság a tizedik öt­éves terv fő irányairól kiadott pártdokumentumot tanulmá­nyozza és vitatja, minden fóru­mon sokat beszélnek erről. Az ötéves terv egyik tanulsága, •hogy a „súlycsoport-különbség” megszüntetésének fő feltétele a hatékonyabb termelés, méghozzá nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az építőiparban, gép­gyártásban, vegyiparban is. A tervek pontosan kimutatják ugyanis, mennyi öntözött föld­területre, traktorra, műtrágyára van szükség ahhoz, hogy az a nagyságrendi változás, amelyet a gazdasági élet sok más terüle­tén már befejezettnek lehet te­kinteni, a mezőgazdaságban is eljusson logikus lezárásáig. Hek. tárokban, tonnákban, gépekben mérve, mindenképpen milliós számok ezek. Nőnek az igények A hetvenes években a szov­jet ipar már sokkal könnyebben birkózott ezekkel a milliós szá­mokkal, mint korábban, s több iparágban végképp levették a napirendről a mennyiségi prob­lémát, amennyiben a meglevő vagy épülő kapacitások mellett a számszerű eredmény elérése csak idő kérdése. Híres, Alnia- Ata-i beszédében Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára 1975 tavaszán már nem egyszerűen több trak­tort követelt a mezőgazdasági gépgyártástól, hanem a K—701- es korszerű, nagy teljesítményű mezőgazdasági erőgépek gyártá­sának mielőbbi megindítását, i az új, korszerűbb, kevesebb veszteséggel dolgozó kombájn-tí­pusok futószalagra állítását tűz­te ki célul. Hasonló hangsúlyel­tolódás figyelhető meg a gazda­ság. a tudományos-műszaki fej­lődés minden területén. Az olajiparnak modernebb fúróbe­rendezésekre, a textiliparnak nagy teljesítményű automata gépsorokra, az iparirányításnak kifejezetten korszerű „harma­dik nemzedékbeli” számítógépek­re van szükségük. A szovjet gazdaságot egyéb méltó hasonlítási alap híján az amerikaival szokás egybevetni. Éppen ezért érdekes, hogy jól­lehet e verseny állását szakmai körökben számontartják, az utóbbi években hivatalos rész­ről alig hallani felhívásokat a legfejlettebb tőkés gazdaság ipa­ri teljesítményének túlszárnya­lására. A két gazdasági teljesít­mény közötti különbség ugyanis annyira leszűkült, hogy a meny­n nyiségi „utolérés” feladata már aligha nyújt megfelelő távlatot a szovjet gazdaság fejlődéséhez. Az ipar össztermelése a Szovjet­unióban 1974-ben az amerikai termelés 80 százaléka volt, 1975- ben pedig már 93 százalék. Eb­be az arányszámba bele kell ér­teni a tőkés gazdasági válság következtében bekövetkezett amerikai termeléscsökkenést és tekintetbe kell venni azt is, hogy egy főre számítva a különbség még lényegesen nagyobb az Egyesült Államok javára. A lé­nyeg mégis az, hogy míg az első ötéves tervek időszakában, de még a második világháború után is Dávid és Góliát küzdelme volt a szovjet—amerikai gazdasági verseny, ma gyakorlatilag két, azonos méretű és erejű gazda­ság között folytatódik a vetél­kedés. Egy sor termelési -ágban — az acélgyártásban. a cementipar­ban, a kőolajtermelésben, a trak­torgyártásban és a műtrágya­gyártásban — a Szovjetunió a kilencedik ötéves tervben meg­előzte az Egyesült Államokat. A versengés azonban még ezekben az iparágakban is folytatódik. Mostantól az ország, ha úgy tet­szik, önmagával, a szovjet em­berek hatalmasan megnöveke­dett és persze nem teljes mér­tékben kielégített igényeivel ver­seng. Mosókra, 1976 február. Bokor Pál (Következik: Még .tovább Keletre.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom