Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-05 / 30. szám
1976. február 5. • PETGO NÉPE A vaskúti művelődésről A történelemtudósok némi fenntartással válaszoltak arra a kérdésre, hogy mi lett a szarmatákkal az Attila halálát, a germán gepidák térhódítását követő évszázadban. Kétkedve fogadták a létükről tudósító írásos feljegyzése, két, utalásokat, mert viszonylag kevés lelet bizonyította fennmaradásukat. A Tiszántúlt, a Duna-—Tisza közének északi és középső részét valóban elözönlötték a hódítók; a széthullott nomád birodalom egymást beolvasztó nagy megsemmisítő népek, népcsoportok színterévé vált. Hat esztendeje a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet Jóvoltából sejthette meg Kőhegyi Mihály, a Türr István Múzeum régésze, hogy fontos dolgokat mondhat el a szarmaták sorsáról. Egy dózerolásra ítélt domb tetejé. ről összefüggő sírrendszert szemrevételezett. Tudta, hogy titkokat rejteget a mélykúti határ, hiszen 1959-ben már ásatott itt. A hat feltárt sírból szép hunkori, a sze- ged-nagyszéksós; fejdelml leletek, liez hasonló, halpikkelyes mintákkal díszített ékszerek, használati tárgyak kerültek elő. Rohant, sietett, amikor a ter- . melőszövetkezet értesítette: a telepítéshez szükséges tereprendezés közben temetőre bukkantak. Az 54 sírból előkerült csontvázak embertani vizsgálatát Marcsiit Antónia, a szegedi egyetem antropológusa végezte el. A mai gyermektartási pereknél alkalmazott, kizárásos (biztonságosan tisztázhatják, hogy ki nem lehetett az apa) vércsoportvizsgálat segítségével megállapították, hogy két nagycsalád nyughelyét találták meg. A temető teljes átvizsgálása után arra a következtetésre jutott* Kőhegyi Mihály, hogy szarmaták lakták ezt a vidéket az V. század második felében. A legidősebb férfi irányította a nagycsalád életét, 6 volt a vallási és gazdasági főnök. Egy háztartásban éltek a fiák, lányok, unokák. A szegedi múzeum most kiadott évkönyvében olvasható tanulmány szerint az avar birodalom kialakulásáig, illetve megerősödéséig a Szeged—Baja vonaltól délre, a Dunáig húzódtak meg a szarmaták, őrizték hagyományaikat, szokásaikat, viszonylagos önállóságukat. Kőhegyi Mihály munkássága ré. vén többet tudunk a mozgalmas korról, a Duna—Tisza köze délt részéről. Keltái Nándor „TALICSKÁBA SZALMÁT TETTEM BETEG FIAM BELE TETTEM” Alsószéktó 138. Hosszú idő óta töprengek: mit tanácsoljak ítácz Pálnénak; Kézzel írt verses füzettel tisztelte meg a szerkesztőséget. Döcögnek a rímes sorok, nem jobbak az alkalmi poéták alkotár sainak többségéinél. Mégis érdeklődéssel olvastam végig, mert egy máig sem eléggé ismert világról tudósít. A nagy szegénységben tanyán nevelkedett asszony érzékenyen figyeli a változó természetet. Ilyennek látja az őszt: „Varjak kárognak, csapatostul szállnak, — Szomorúan érzik, vége a szép nyárnak. — Valamit én is olyan furcsán érzek, — Most elmúlik minden, azután újra ébred.” „□ Gyermekkori élményeket rögzít a Homoktengfer. A Velem történt máig sajgó fájdalmat idéz 1942-ből. A kis Anna nem mondhatta el az Anyák napjára írt rigmusait, mert mezítláb jelent meg az iskolai ünnepségen. Egy öregasszony — Csak ne tudnék emlékezni — már négy apró gyermekét eltemette, amikor az ötödik megbetegedett, a különösen kedves fiú már 10 nyarat látott. „Mentem a gazdákhoz fogatot kérni, — Elküldték, tudták, hogy nincs pénzem. — Az uram már nem élt, — most mit tegyek? — Talicskába szalmát tét. tem, — Beteg fiam bele tettem. — El is indultunk az orvoshoz — Hat kilométer bizony messze volt. — Az orvos ránézett, azután énrám, — Mintha sajnált volna, — Pénzt sem kért, — Irta a receptet .. [ — Maradt még öt gyerekem, — Mindet nagyon, szerettem, — De azt az egyet, amíg élek” — Soha nem felejtem.” □ ü Verseihez rövid levelet is mel- i lékelt. ^TudorrC hogy Trő nem | lehetők, de; reméiém, hogy'gyermekeim há megnőnek, elolvassák ezeket és elgondolkoznak; valamikor hogyan is volt. Én is szívesen olvasnék anyámtól bármit. Akár egyetlen sort. Ö azonban írni sem tudott, nem járt iskolába.” □ I 3 A sokgyerekes Ráczné jól sejti: költeményei aligha kerülnek verseskötetbe. Mégis biztatjuk. Írja le emlékeit, sorsát, küzdelmeit, cifraság, irodalmiaskodás nélkül. Szükség van hiteles, érzékletes, fogékony lélekkel megörökített emlékezésekre. Kékfedeles irkája: 'kordokumentum. H. N. Ami a művelődéspolitika megvalósítása ügyében Vaskúton történik, megérdemli a népszerűsítést. A termelőszövetkezet adta lehetőségek —- korszerű épület, klubok, anyagi és erkölcsi támogatás — ugyancsak kedvezőek. Az előcsarnokban helyezték el tárlókon Horváth László fotóművész képeit. Mind több barátja van és lesz itt a művészetnek. Kezdték a tizenkét előadásból álló, diavetítéssel kísért művészettörténeti sorozattal. (Jene i László festőművész vezette), aztán megrendezték Tóth Árpád és Weinträger Adolf festőművész kiállításait, bemutatták Holies Gyula fotóművész legszebb képeit. S mert az egykori Weintrá- ger-iskola nyomán sok éves hagyománya, van a ma is virágzó gyermekrajz-szakkömek, terebélyesedik az érdeklődők, a szépet értők és keresők száma. Az irodalom barátainak növekvő táboráról sem feledkeztek meg. Csupán az elmúlt hónapokban olyan művészekkel találkozhatott, vitatkozhatott a közönség, mint Jókai Anna, Raffai Sarolta, Hatvani Dániel, Csoóri Sándor, meg Kiss Ferenc irodalomtörténész, Budai Ilona népdalénekes. Kőhegyi Mihály történész előadásai, 711 Márton csillagász telt ház előtt tartott ismeretterjesztő beszélgetései is utalnak a sokszínűségre, példázzák a mai, falun élő ember növekvő érdeklődését. Helyet kapnak a programban zenei, egészségügyi, mezőgazda- sági témák, a műszaki-technikai ismeretterjesztés és a könnyűzene is. Érthetően mind nagyobb érdeklődés kíséri a jogi, közlekedési, nevelési pályaválasztási előadásokat. A szakavatott előadók sorában orvosok, tsz-vezetők, pedagógusok; ügyészek, közlekedési szakemberek, gyógyszerészek, pszichológusok találhatók. Mind több szép népi hímzés kerül ki a kézimunka-szakkör asszonyainak kezéből, s a bábosok sikereire is felfigyeltek már. Sokoldalú programmal vonzza a fiatalokat az ifjúsági klub. Mindez érvként szolgálhat ahhoz a minap folyt vitához, amelyben egy városi fiatalasszony „letámadta” falusi kolléganőjét: „Csak begubózni lehet falun, ml legalább elmehetünk egy színházba, beülhetünk zenét hallgatni. de ti?” Hogy mennyire a tegnapé ez a mesterkélt különbség- tétel, arra sok más között a közművelődés vaskúti eredményei adják a meggyőző bizonyítékokat. Szakács Gyala Crna Gora művészete Crna Gora •— ismertebb nevén Montenegro — század eleji művészetéből ad ízelítőt Budapesten, a Műcsarnokban nyílt képzőművészeti kiállítás. Képeink: I Risto Stijovlc Papagáj című szobra. • Mato Djuranovic Öröm című olaj. festménye. (Fotó — MTI Tóth István felv. — KS) Nekik - de nélkülük A címben foglalt kikiáltás nem tréfa. Kellő anyagiakkal rendelkező magánszemélyek, vagy kö- zületek megvásárolhatják a. fü- löpházi 2. számú állami általános iskolát. Az épület közvetlen a Kecskemét—Dunaföldvár közötti műút mellett áll. Három szoba összkomfortos, teraszos, kertes, pedagógus szolgálati lakás tartozik hozzá, természetesen mellék- épületekkel és garázzsal. Tényként említem csak, hogy érdeklődni a Fülöpházi Községi Tanácsnál lehet, ahol én is értesültem az iskola sorsáról Szatmári Károlynétól, a végrehajtó bizottság titkárától. hajléka, ott az iskola köteles betölteni ezt a feladatot is. Az új iskola puszta léte fölvillanyozta a környék lakóit. Mint említettem, ebben nem is volt hiba, csak egy valamiről megfeledkeztek. Senki sem kérdezte meg a helyi tanácsot, hogy két év múlva az újjávarázsolt iskolának lesz-e kellő számú tanulója? Történt ezerkilencszázhetvenhárom augusztus közepe táján, hogy szerkesztőségünkbe ízléses meghívót hozott a postás. A fülöpházi 2. számú iskola avatására invitáltak. A szíves meghívásnak eleget téve részt vettünk az eseményen, s friss tudósításban számoltunk be a megye közvéleményének arról, hogy_ a tanyai iskolákért^ indított akció újabb kiemelkedő sikerét, a társadalmi összefogást ünnepelték. A Magyar Televízió kitűnő állapotban levő, de már használt padokat ajándékozott az iskolának és készítettek egy filmet is. Az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat dolgozói 200 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, de segített a DÉMASZ is. és nem utolsósorban a tanyai ; lakoss^%Sfó^^é^“ Örültek' a.~íantdókP hogy an új-a, jávarázsolt iskolában tanulhatnak. örült a pedagógus házaspár, Sőrés József és felesége a szolgálati lakásnak, s annak, hogy külön tanteremben oktathatják az alsósokat és a felsősöket. Szatmári Károlyné: — Ha minket megkérdeztek volna vagy a járást, akkor válaszoltunk volna, de nem kérdeztek meg!... A summázat mögött természetesen olyan társadalmi tanulság van, amit nem hallgathatunk el. Segítettek, tetemes anyagiakkal, csak éppen minek? Amit kaptak a tanyai emberek, gyerekek, azt anélkül kapták, hogy pontosan meggyőződtek volna arról, hogy egyáltalán kell-e, az ésszerűség határán belül érdemes-e? Mi történt? 1975 júniusában az iskola megszűnt, mert elnéptelenedett A gyerekek a községi iskolában folytatják tanulmányaikat, jobb körülmények között. A vonzás- körzethez tartozó Ötven tanya lakói részére kulturális központként tartották fenn 1975. december 31-ig az iskolát, de érdeklődés. kellő igények nélkül immáron az is feleslegessé vált. Televíziót nézni csak néha jött össze két-három ember, ők is inkább .bementek Sőrés Józsefék- hezt, hisz mindenki ismeri őket ,a. környéken. Az örömben hónapokig nem volt hiány. A tanyai' fiatalok József Attila KlSZ-alapszerveze- te még vitatkozott is az iskola vezetőségével arról, hogy miért nem használhatják klubszerű összejövetelek céljára, kulturált időtöltésre az egyik tantermet, mert van egy rendelet, amely kimondja, hogy ahol a művelődésnek, a társaséletnek nincs más Nem történt semmi különös? Hiszek abban, hogy a megyei felújítási keretből elköltött több százezer forint valamilyen formában majd megtérül: bizonyára akad vevő az iskolára. De az nem térülhet meg, hogy a társadalmi segítség, összefogás hiábavaló volt. Az erkölcsi kár pénzben ki nem fejezhető, de súlya van. Mindezt pedig nem kellett volna leírni, ha valakinek eszébe jut, hogy megkérdezze: „és az iskolában .öt év múlva is lesz még gyerek”? Csató Károly 0 Életkora: 18 (64.) Megint Tamás... A sértett hiúság ugrál fel bennem minduntalan, mint egy beépített keljfeljan- csi. Mintha megunt szeretőnek keL lene tartanom magam. Pedig engem ő nem unt meg.. Csak elárult. Meg fog bűnhődni, állatian meg fog bűnhődni. Ahogy a hiánybe- .tegségekről tanultuk. Maíadie de Carence. Bizonyos hiány betegségektől el lehet hülyülni. Fogok én még olyan halálian hiányozni ne. hi, hogy a párnát fogja rágni a testi-lelki nyomortól Aliz mellett a hitvesi ágyban. Csengettek. Megjött Treff Novo- szibirszkből. Tíz az egyhez merem fogadni, hogy Tamást a suliban Ő se bírta, hiszen ő is a bátyám haverja volt. Imre talán meg is mondta neki, hogy lekoptattam Tamást. Azt biztosan nem mond. ta Treffnek, hogy Tamás mégha— zasodik. A házasságra a franciában négy-öt kifejezés is van, manage, hymen, alliance, union, mé- nage. Tamás házassága Alizzal egy alliance lesz. aminek olyan jelentése is van, hogy beházasodás, érdekházasság. Boldog soha nem lesz, mert én hiányozni fogok neki. Ez lesz a büntetése, amíg él. Én tudom, hogy az a legrosz- szabb érzés, ha valaki hiányzik. Három éve halt meg az anyu, de nekem most is ugyanúgy hiányzik, mint az elején, amikor elkezdett. nem lenni. Minden oké, nem őrjöngök már az anyu után, nem szorulok már rá, hogy Bandi bácsi injekciókkal nyugtasson, de az érzés, hogy az anyu hiányzik, az megmarad most már mindörökké... a tout jamais. A tout nem lényeges, a jamais, általában így használatos. Most el kell játszanom Treffnek a házikisasszonyt. o .— Szervusz, Bogár. Megengeded, ho«v még mindig így szólítsalak? — Szervusz, Treff.. Megengeded, hogy még mindig így szólítsalak? — Attól eltekintve, hogy sose szólítottál így, megengedem. — Mindig csak így mondtam, Treff. — Ha mondtad, biztosan mlndls így mondtad. Talán magadban. Elég ritkán méltattál a megtiszteltetésre, hogy szóba állj velem, a neveimmel pedig olyankor se strapáltad magad. — Ezt a témát nem érdemes fe- szegetni Treff. Ti viselkedtetek velem úgy, mint egy kiskorúval szokás Az apuval beszéltél már? — Köszöntem. Bemutatkoztam Kelemen doktornak is. — Imre hova lett? Azt mondta, bekapcsolja a kávéfőzőt. Amióta itthon vagyok, mindenütt elfogadom [ a kávét. Tudod te, milyen rossz kávét főznek az Uralon túl? — Sejtem. Pont olyan gyengét, mint Leningrádban, vagy Moszkvában. Mit nézel rajtam? — A szemüvegedet. Napszemüveg? — Nem, csak ilyén nagy. Diopt- riás. Most ez a divatos, forma, ez a nagy oyál, a szememnek pedig jó a színes üveg. — De így nem látom a szép szemedet — Tessék? Bőkolni is megtanul, tál Szibériában? • — Nem bókoltam. Évekkel ezelőtt is mondtam neked, hogy szép a szemed. Nem figyeltél oda. Vagy rögtön el is felejtetted. Levennéd a szemüveged? — Tessék. Láthatsz két fáradt szemet. Imre biztosan mondta már, hogy felvételire hajtok. — Mondta. Ezért tartom különleges kegynek, hogy rám is vesztegétsz az idődből, — Miért csúfolódsz? Te mindig kedves voltáL, — Komolyan beszélek, öt év alatt összesen nem szántál rám annyi időt, mint most, mióta itt vagyok. — Említettem, hogy ti nem vettetek komolyan. — Én komolyan vettelek volna. Nem adtál rá alkalmat. — Furcsa vagy. Úgy beszélsz, mintha azért jöttéi volna, hogy beolvass nekem. Én sohase voltam hozzád udvariatlan. Bocsáss meg... te se vagy udvariatlan... csak olyan furcsa. Igyál valamit Ott Szibériában mit isztok? — Főleg teát. Én távol állok attól, hogy ellensége legyek a szeszeknek, de ott egy ilyen satnya közép-európai kádernak óvatosan kell bánnia a szervezetével. — Te egyáltalán nem vagy satnya. Imre cuccal éppenhogy jók lennének rád. A szervezet ellenállóképes, ségéről van szó, Bogár. Ott a tél keményen igénybe veszi az embert. — Azért isznak vodkát —• Én ritkán. Télen különösen nem. A hideg ellen nem inni kell, hanem öltözni. — De most, itt kontinentális klíma vesz körül, megkínálhatlak? . — Kösz. Whiskyt látok ott. Azt kérnék. Szóda nélkül. Cslnos- vagy ebben az indián harci díszben. — Könnyű, kényelmes ilyen melegben. Tessék, whisky, sző. da nélküL — Te nem iszol? — Ma” elvonókúrát tartok. Szódát iszom, jégkockákkal. — Másnapos vagy? Hol voltatok táncolni az éjjel? — Itthon voltam. Tanultam és aludtam. És nem szoktam másnapos lenni. — Nem akartalak megbántani. — Nem is bántottál. Én mondtam, hogy elvonókúrát tartok, te csak félreértetted. Tisztáztuk, oké. Egészségedre. — Egészségedre, Bogár. Remek whisky. — Lenyűgöző huzatod van. Egy nyeléssel leszaladt a torkodon. — Kell az energia. Biztosan tudod, hogy az alkohol szinte azonnal energiává alakul. Nekem pedig most energiára van szükségem. — Mire készülsz? — Nem készülök semmire. Nekem már maga a tény, hogy Veled beszélgetek, szokatlan szel- lami és fizikai igénybevételt jelent. — Ne mondd! Ha ennyire fárasztó, hogy velem társalogsz, miért erőlteted? Ülhetünk Itt csendben is, amíg Imre behozza a kávét. Akkor azonnal átadlak neki. — Megkönnyebülten. Tedd hoz. -zá. Mindenesetre .köszönöm, hogy ennyi időt is fecséreltél rám. •— Nem értelek, Treff. Egyre az az érzésem, hogy belém -akarsz kötni. Nem adtam rá okot. Igyekszem aranyosan beszélgetni - Veled..,. — Ez az, Bogár. Igyekszel aranyosan beszélgetni. — Rosszul mondtam. Nem igyekszem, hanem igenis aranyosan beszélgetek; veled. Te pedig úgy viselkedsz, hogy feszültség van miattad a levegőben. — Fantasztikusan érzékeny idegeid vannak, Bogát. Itt a levegőben tényleg feszültség van. Kettőnk között. — De nem miattam. Én kedvesen fogadtalak... — Elismerem, hogy nem miattad. Énmiatlam. Én kondicionáltam rá egy esztendőn át magamat Szibériában, hogy ha hazajövök és a véletlen úgy, adja, hogy találkozhatok is veled, akkor meg fogom mondani neked, amit évekig nem mertem megmondani, meg amiről most is tudom, hogy nincs értelme kimondani ... — Már vártam, hogy lélegzetet is veszel. Nos, mit akarsz a szemembe vágni? A legrosszabbra is fel vagyok készülve. De várj még egy pillanatig, kinyitom Imrének. az ajtót... Izgalmas pillanatokat hozol ezen a tálcán. — Azt hiszem. Olyan kávét •főztem, amilyet még nem ittatok eddigi fennállásotok alatt Szólj ki apának meg a doktor úrnak, Bo-- gár.. vonuljanak be kávézni. Treff, hány cukorral iszod? — Nem kérek cukrot — Parancsolj. Mondd, hány fok volt a télen a legnagyobb hi. deg Novoszlbirszkben. (Folytatjuk.) SZÉP, ŰJ ISKOLÁT VEGYENEK!
