Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-05 / 30. szám
2 • PETŐFI NEPE 1976. február 5. ÜLÉST TARTOTT BÁCS-KISKUN MEGYE TANÁCSA (Folytatás az 1. oldalról) lámánk OTP-kölcsön formájában 1681 millió forintot bocsátott a saját erőből lakást építők segítésére. Egyik legnagyobb eredménye a IV. ötéves tervünknek, hogy nagy és példás társadalmi összefogással több mint ötezer óvodai helyet hoztunk létre — az eredeti terv több mint háromszorosát. Az alsófokú oktatás fejlesztése érdekében 160 általános iskolai tanterem épült, villamosítottuk a tanyai iskolákat, s az országban elsőként bevezettük a tanyai alsótagozatosok magnós oktatási rendszerét/' s az ezt irányító és kiszolgáló oktatási stúdiót. Tovább léptünk a felsőtagozatosok körzetesítésében. Az országostin is nagy elismerést kiváltó kezdeményezéssel, a kollégiumi alap létrehozásával lehetővé vált, hogy a tervben biztosított lehetőséget közel háromszorosára növelve bővítsük az általános iskolai diákotthoni hálózatot. Az egészségügy soha nem fejlődött ilyen dinamikusan, mint az elmúlt öt évben. Megépült a kiskunhalasi 607 ágyas új korszerű kórház, befejeződött a kalocsai kórház rekonstrukciója. Baján 184 ágyas traumatológiai épület megépítését kezdtük el, amelynek befejezése építési problémák miatt áthúzódott erre az évre. Előkészítettük és megkezdtük a megye legnagyobb jelentőségű egészségügyi létesítményének — a Kecskeméten épülő megyei kórháznak — a kivitelezését. A szakorvosi rendelőintézeti ellátás feltételei is igen sokat javultak. Említést érdemel, hogy 250 bölcsődei és 350 szociális otthoni hellyel gazdagodott az egészségügyi intézményhálózat. Cj nevelőintézet épült 120’ személy részére Felsőszentivánon. A számtalan probléma ellenére a víz-, csatorna-, közmű-hálózat fejlesztésében is az elmúlt öt évet igen eredményesnek ítélhetjük meg. Üjabb 19 településen valósult meg a közműves vízellátás. A víztermelő kapacitás napi 35 ezer köbméter teljesítménnyel, 40,5 százalékkal bővült és több mint 500 kilométer új vízhálózat létesült, Üjabb városok kapcsolódtak be a közműves szennyvízkezelésbe. Összesen mintegy 70 kilométer új csatornahálózat épült. Ez lehetővé tette ezeken a helyeken a lakótelepek üzembe helyezését. A fejlődés ellenére a szennyvíz-elvezetésben és tisztításban messze elmaradtunk az igényektől, illetve a közműves vízellátásban elért eredményektől. A költségvetési gazdálkodás — a fejlesztési tevékenységhez hasonlóan — ugyancsak eredményes volt. Az egész tervidőszak folyamán biztosítva volt a tanácsi intézmények működéséhez szükséges zavartalan pénzellátás, sőt eülátásiszínvonal-javításra is tudtunk fedezetet teremteni. Bevételi terveinket évről évre túlteljesítettük, s ez lehetővé tette a terven felüli fejlesztések fenntartási költségeinek fedezését is. A IV. ötéves tervről szóló rövid ismertetés kapcsán említést kell tennem egy olyan jelenségről. amely aggasztó. Ez pedig az évente fel nem használt fejlesztési pénzmaradványok folyamatos növekedése. Az 1975. év végi pénz. és keretmaradvány 402 millió forint, amely az 1971. évinek kétszerese. A pénzmaradványok egy része indokolt, sőt szükséges a kötelező tartalékképzés miatt, nagyobb' része azonban a tervezés és beruházás előkészítésének hibáiból, illetve az elégtelen építőipari kapacitásból ered. Ezen a helyzeten sürgősen javítanunk kell már az V. ötéves terv első éveiben. A továbbiakban Tohai elvtárs az V. ötéves tervjavaslat készítésének körülményeiről és általános jellemzőiről beszélt, majd az V. ötéves terv fő célkitűzéseit ismertette. . Az új ötéves terv célkitűzéseiről Az V. ötéves tervben változatlanul kiemelt, s talán, az eddiginél is nagyobb feladatunk a lakásépítés, de a meglevők karbantartása, felújítása és korszerűsítése is. A tényleges szükségletekre és a IV. ötéves terv eredményeire alapozva, a megyei pártértekezlet határozatainak megfelelően 25 ezer lakás megépítését tervezzük1 á' kővetkező-1 öt ^ évben. Ez mennyiSégíleg;-iasTVlv ötéves tervhez képestf28>ísdáí?aíé-ől kos növekedésnek felel meg. Sokkal nagyobb arányú azonban a feladatok minőségi változása. Ezeket á következőkben lehet összefoglalni. Csaknem a teljes növekedést . többszintes*lakóházaknál kívánjuk megvalósítani (11,5 ezer). Tovább növekszik a lakótelepeken és túlnyomórészt korszerű házgyári technológiával épülő lakások aránya (9,5 ezer). A kecskeméti házgyár belépése hatványozott követelményeket támaszt a beruházás előkészítésével szemben a lakótelepek időben történő közművesítése, fűtőmű és más előfeltételek tekintetében. A folyamatos építési terület biztosítása a tanácsokat előrelátó és körültekintő munkára kényszeríti. Rendkívül szigorú műszaki, gazdasági előírásokat kell betartani és betartatni a tanácsoknak a központi utasításoknak megfelelően. További nagy jelentőségű és számunkra kedvező változásra is szeretném felhívni a figyelmet. Ezek a következők: A célcsoportos állami lakásszámunk 4270, a IV. ötéves tervben számított 3090-nel, illetve a ténylegesen megvalósuló 2200-zal szemben. A 4 szépen növekvő lakásszám pénzügyileg megalapozott, ezt nem mondhattuk el á IV. ötéves tervről. Az egy lakásra jutó költség- normák — a kivitelező véleménye szerint is — reálisak. Ez biztosíték arra, hogy a tervben szereplő lakásmennyiség ténylegesen megépüljön. Teljesen új lehetőség a kiemelt lakótelepeken épülő többszintes magánerőből épülő lakások kapcsolódó költségeinek a célcsoportos lakáskeretből való biztosítása. E célra 395 millió forint áll rendelkezésünkre, amelyből ' 4030 Ilyen formában épülő jakás kapcsolódó költségeit fedezhetik tanácsaink. Az állami célcsoportos lakásokhoz és az előbb említett telepszerű többszintes magánlakásokhoz együtt közel egymilliárd forint áll rendelkezésre a kapcsolódó létesítmények építéséhez. Ebből a jelentős összegből tehát a lakótelepek kiszolgálásához megépülhet a lakótelepi közművek mellett többek között 68 általános iskolai tanterem. 675 óvodai, 380 bölcsődei hely, hétezer négyzet- méter kereskedelmi és háromezer négyzetméter szolgáltatási létesítmény. Arra kell törekednünk, hogy ezek időben, a lakásépítéssel összhangban üzembe léphessenek az ott élő lakosság kiszolgálására. Költségvetésünk a gazdasági feladatok között biztosítja a már meglevő és újonnan belépő, tanácsi kezelésben levő kapcsolódó létesítmények fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges pénzeszközöket. Parkgondozásra, zöldterület-bővítésre, közvilágítási hálózatfejlesztésre, köztisztasági feladatokra 65 százalékkal több pénz jut, mint az előző öt évben. ■ 1 vállalati''ke kelésben1 - levő állafti!n l’áRóHSáák'félüj (fására, kar-1-1 btífctartJisáráxfés'1'; korszerűsítésére' a nálunk képződő 145 millió forintot központi szerveink további 195 millióval kiegészítették. Az így rendelkezésre álló 340 millió forint a IV. ötéves tervben fel nem használt 10,5 millió forint maradvánnyal együtt sok száz lakás felújítását és korszerűsítését teszi lehetővé. Erre, a régebbi lakások állapotát is figyelembe véve igen nagy szükség van. Éppen ezért az eddiginél több gondot kell fordítani előrelátó gondos tervezésre és a kivitelezői kapacitás fejlesztésére. Ez utóbbi célra a költségvetés 29. millió, fejlesztési alapunk pedig 86 mii- - lió forintot biztosít. A közműves víz- és csatorna- ellátásról is szólt az előadó. A lakásépítéshez szorosan kapcsolódó fejlesztések tartoznak ide, ezért a fejlesztési alapok közel. 10 százalékát tervezzük a beruházásokra fordítani, mintegy fél- milliárd forint összegben. A tervben .szereplő forrásokat keretátvételekkel, társulati alapokból és részben a vízmű vállalatok eszközeiből várhatóan meg lehet, illetve az igények alapján meg kell duplázni. Csaknem egyhar- madával növeljük a jelenlegi víztermelő kapacitást. További 9 község jut közműves vízellátáshoz, részben a már említett megyei támogatással társulati formában. Ezzel minden jelentősebb településünk bekapcsolódik a közműves vízellátásba. A közműves szennyvíz-elvezetésben meglevő lemaradást igyekszünk enyhíteni a tervezett jelentős beruházásokkal. A szennyvíztisztító kapacitást 160, a csatornahálózatot 50 százalékkal növeljük. Az egészségügyi és szociális ellátásra tervezett 746 milliós fejlesztés 85 százalékát kórházi fejlesztésekre fordítjuk. Ezek közül legnagyobb jelentőségű a 680 ágyas Kecskeméten épülő megyei kórház, amely 1980 közepére készül el és terv szerint 710 millió forintba kerül. Ezen. túl Baján, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason és Kecskeméten a jelenlegi kórház területén részben új építéssel, részben rekonstrukciók révén további 454 kórházi ágy fejlesztése valósul meg. A jelenlegi zsúfoltság enyhítését is tervbe véve 1980-ban már 4426 kórházi ágy szolgálja a megye lakosságának egészségügyi ellátását, 928-cal, több, mint jelenleg. Az egészségügyi alapellátás javítására 14,3 millió forintot, gép- és műszerbeszerzésre 24 millió forintot fordítunk. 790 bölcsődei és 150 szociális otthoni hely épül. A költségvetés gondoskodik a jelenleg működő egészségügyi intézmények folyamatos működésének feltételeiről, s a tervidőszak második felétől az ellátási színvonal javításáról is. E célra 1978-tól 138 millió forint “áll rendelkezésre. A IV. ötéves tervhez képest 49 százalékkal efnelkedík az ágazat rendelkezésére bocsátott költségvetési őszszeg. A belépő új intézményeknél az egységre eső költségvetési juttatás jelentősen nő. Az új kórházi ágyaknál például 25 százalékos ez a növekedés. Jelentőségének megfelelően kívánjuk fejleszteni az üzemorvosi ellátást. É célra 72 százalékkal nagyobb összeget irányoztunk elő, mint az előzó tervidőszakban. Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem céljait szolgáló előirányzatokat 59. . százalékkal növeli ~a tanács. A szociálpolitikai feladatokra 54 - százalékkal I tervezünk - többet. >1 s i a szociális otthonokban az ellátási színvonal jelentős javítását kívánjuk elérni. Tohai elvtárs vázolta a tervidőszak költségvetésének oktatási és kulturális feladatait is. Mint mondotta: az oktatási ágazatban, három kiemelt feladatot jelöltünk meg. Ezek a következők: az óvodai ellátás, az alsófokú oktatás és a szakmunkásképzés feltételeinek további javítását. Az óvodai ellátás további javítását a IV. ötéves terv kedvező gyakorlatai alapján folytatjuk. A szükséglet alapján 3800 új óvodai hely létesítését tervezzük. Ennek pénzügyi fedezete a meglevő tanácsi pénzforrásokból alig egyharmad részben biztosított. Változatlanul szükséges tehát a vállalatok, gazdaságok pénzbeli hozzájárulása, vagy a segítség- nyújtás bármely formája ahhoz, hogy ezt a fontos társadalompolitikai célkitűzést teljesíteni tudjuk. Bejelenthetem viszont — mondotta Tohai László —, hogy ; az így létrejövő óvodák működtetéséhez a tervezett mértékig a fenntartáshoz szükséges pénzügyi fedezetet a tanács költségvetésén belül biztosítani tudjuk, s‘ ehhez nem kell kérnünk a jogszabályi lehetőségektől eltérően — a vállalatok hozzájárulását. Az általános iskolai oktatás fejlesztésére 275 millió forintot irányoztunk elő, ebből 44,5 millió forint szolgálja az általános iskolai diákotthonok/ építését. E ráfordításokkal 209 általános iskolai tantermet, 734 általános iskolai diákotthoni helyet kívánunk létesíteni az iskolák felszereltségének javításával egyidejűleg. Célunk a tanyai körzetesítési program befejezése, amelyet az épülő kollégiumok mellett iskom m mtmmm wmm& labuszok beállításával is elő fogunk segíteni. A szakmunkásképzés fejlesztésére 101 millió forintot irányoz elő a tervjavaslat, s ebből 31 tanterem és 690 kollégiumi hely építésére nyílik lehetőség. Közművelődési célokra 61 millió forint jut a fejlesztési alapból. Fontosnak tartjuk, a megyei könyvtár beruházását, mert ez az intézményünk jelenleg a megyék között talán a legrosszabb elhelyezési körülmények között működik. Két jelentős ifjúsági beruházás, is megvalósul: Kecskeméten az ifjúsági és úttörőház, Baján pedig egy ifjúsági üdülőtábor, mindkettő központi támogatással. A sport fejlesztésére szerény lehetőségeket tudtunk a tervben , biztosítani. Feltétlenül meg kell , azonban említeni a Baján nagy társadalmi összefogással létesülő fedett uszoda beruházásának megkezdését, s az iskolai sport mellett a lakosságnak is sportolási lehetőséget nyújtó általános iskolai tornatermek építését, amelyet 14 helyen megyei támogatásban is részesítünk. Az ágazat a megye költségvetésének 40 százalékát használja fel jelenleg. Differenciáltan növekszik a költségvetési keretek mértéke. Így az óvodai ellátás, az általános iskolai oktatás és szakmunkásképzés fenntartási költségei emelkednek legerőteljesebben. A szakközépiskolák arányának növekedése jelentős terheket ró a költségvetésre, ezért itt 69 százalékos növekedés szükséges az előző ötéves tervhez képest. Az ágazat átlagán felül (44 száza- lékRjfl) tvöüekszik á’ ''művelődési fSa^fó^^IIátásárá-gzájit ösz- s^eg^ís.' ámelyftek^ aZ:' edäIginél jobban kell szolgálnia a munkásosztály és a parasztság, illetve az ifjúság művelődési igényeit. Változatlanul fenntartjuk ez ifjúsági klubok és más művelődési formák támogatására szánt alaDot évi 750 ezer forintos összeggel. 1978-tól ellátásiszint-iavításra ebben áz ágazatban 110 millió forint áll a megve rendelkezésére. ámelvnek célszerű felhasználását következetesen számon kell kérnünk a helyi tanácsoktól. A megyei tanács általános elnökhelyettese ezután az V. ötéves terv célkitűzéseinek anyagi megalapozásáról szólott. Mint mondotta: a tervezett fejlesztési és költségvetési kiadások csak akkor válhatnak valóra, ha a számításba vett bevételek realizálódnak. Mindkét alap tekintetében a bevételi források három fő csoportra oszthatók: a saját, az átengedett forrásokra és az állami hozzájárulásra. A saját bevételi források megszerzésében a tanácsok tevékenysége a meghatározó. Ezek. teljes egészében annak a tanácsnak a bevételét képezik, ahol keletkeznek. A saját bevételek az összes bevételeken belül a költségvetésnél 30,3. a fejlesztési alapnál 15.4 százalékos részarányt képviselnek. A saját bevételek egyik jelentős forrása a lakossági adó (21,9 százalék). Ezzel kapcsolatban úgy érzem, el kell mondani a megyei vezetésnek azt az álláspontját, hogy a lakosság adóterheinek megállapításánál a jövőben is körültekintően kell eljárni. Az adók kivetésénél a kisáruterme- lők, a kiskereskedők, a szolgáltatást végzők — tehát a társadalom számára hasznos, becsületes munkával közhasznú tevékenységet folytató állampolgárok — adóját úgy fogják tanácsaink megállapítani, hogy a közös teherviseléshez mindenki számára kötelező hozzájárulásuk mellett az említett tevékenységük fenntartásához, esetleg fejlesztéséhez szükséges anyagi érdekeltségük, termelési kedvük csorbát ne szenvedjen. A kellően meg nem alapozott, a munka nélkül vagy a társadalmunk számára haszontalan tevékenységgel szerzett kiemelkedő jövedelmek eddiginél következetesebb adóztatása viszont szintén elhatározott szándékunk. Az átengedett bevételi források a területen működő gazda-. sági egységek különböző — a központi költségvetést illető — befizetései meghatározott részének átengedése útján keletkeznek. Ebben mindkét alapnál a legnagyobb súlyt az állami vállalatok befizetései képezik. A költségvetésnél a mezőgazdasági tsz-ek adói csaknem azonos arányúak, — meghaladják az összes bevétel egynegyedét. Az átengedett bevételek részaránya a költségvetésnél 59, a fejlesztési' alapnál 14,3 százalékot tesznek ki. Az állami hozzájárulás a kialakított kiadási szükséglet és az előző két forrásból nem fedezett rész kiegészítésére szolgál., A fejlesztési alapnál a célcsoportos beruházásokat teljes egészében állami támogatással fedezik, ezért itt a súlyaránya sokkal magasabb, mint a költségvetésnél. A két alapon belüli részarány így alakul: költségvetésnél 10,7, fejlesztési alapnál 62,4 százalék. E forrás összege és éves üteme pontosan meghatározott, vagyis sem lemaradás, sem túlteljesítés nem fordulhat elő. A fejlesztési alap bevételeinek forrása 7,9 százalékos arányban bankhitel, amely a tanácsi érté- kesítésű lakások építésével ösz- szefüggésben központilag meghatározott összeg. Összefoglalóan az a véleményünk, hogy a bevételi tervek megfelelő szervező munkával teljesíthetők. A .bevételek mértékéig, reális áron tervezett fejlesztési célok tehát megalapozottak. Változatlanul szükség van és lehetőség is a koordinációs keretátvételekre, bár _ azzal kell számolni, hogy énnek mértéke a IV. ötéves tervi 700 millió forinthoz képest csökkenni fog. Becsülettel kell dolgozni tehát a bevételi tervek teljesítéséért és terven felüli források megszerzéséért. E munka eredményessége nemcsak fejlesztési célkitűzéseink megvalósításának záloga, de a tanácsi apparátus és vezetés tevékenységének fontos mércéje Is lesz. Végezetül az 1976. évi tervcélokról és a végrehajtás megtervezéséről szólt Tohai elvtárs. — A mai tanácsülésen döntenünk kell. az ötéves terv első évének, az 1976-os gazdasági évnek konkrét tervszámairól is. Az írásos anyag tartalmazza a részletes előirányzatokat. Ezekben tükröződnek az általános jellemzésben már elmondottak, vagyis az első két év visszafogottabb, szerényebb lehetősége. A költségvetés a kötelező szinten tartást biztosítani tudja nemcsak a meglevő, hanem az év folyamán belépő új feladatok esetében is: A fejlesztési alap az 1975. év végi igen jelentős pénz- és ké- retmaradványokkal együtt általában fedezetet nyújt a folyamatban levő beruházások befejezésére, s néhány új létesítmény indítására. Az egyes tanácsoknál jelentkező átmeneti pénzhiányt menetközben bankhitellel, időleges pénz- és keretátcsoportosításokkal szándékozzuk rendezni. A tervek végrehajtásának jó előkészítése, a feltételek megteremtése, a munka megszervezése döntő követelmény minden gazdálkodó tanácsi szervvel, testülettel szemben. Minden tanácsi szinten készüljenek el és az 1976. évi, illetve az ötödik ötéves tervvel egyidejűleg kerüljenek jóváhagyásra a végrehajtást szolgáló konkrét intézkedési tervek is, melyék tartalmazzák a takarékos- sági, munkaerő-gazdálkodási, költségcsökkentési, koordinációs, stb. intézkedéseket. A szóbeli előterjesztését a megyei tanács elnökhelyettese e szavakkal zárta: — Ügy hiszem, egyetértenek velem tisztelt tanácstag társaim abban, hogy az ötödik ötéves tervi céljaink lelkesítőéit, olyanok, • amelyek jelentősen tovább javítják a megye lakóinak életkörülményeit. Ezekért a célokért nemcsak kötelességünk, de megtisztelő és felemelő feladatunk is teljes odaadással dolgozni. Kinek- kinek a maga munkaterületén legjobb tudása szerint, hiszen a nehezebb külső feltételekre határozottabb, jobb munkával kell reagálnunk. A terv sikeres teljesítéséhez kérjük a tanácstagoknak. s általuk a megye egész lakosságának alkotó munkáját, együttműködését és segítségét. Ugyanezt kérjük a társadalmi szervektől, a Hazafias Népfronttól, á szakszervezetektől és a KISZ-től is, mert csak együtt gondolkodva és cselekedve válthatjuk valóra mindazt, ami ma még csak terv, de holnap és holnapután életünket megszépítő valóság lesz. Tohai László bevezető szavul után került sor a tervek vitájára. Felszólaltak: fíarmath La)osné megyei tanácstag, aki a kalocsai járás oktatási és kulturális gondjairól« a szállások és kisebb települések elmaradottságáról szólott. Mint mondotta, a járásban csak három községben van tornaterem és kevés a tanterem is. A tanácsi testület segítségét kérte a hiányok pótlásához. Bogár János, megyei tanácstag; a számvizsgáló bizottság titkára a bizottság nevében szólalt fel, 8 hangsúlyozta a tervek realitását, a takarékos gazdálkodás és a koordináció fontosságát. Nagy derültséget keltett, amikor különböző bürokratikus intézkedésekre- hozott fel elrettentő példákat. Tűrhetetlen — mondotta, hogy már ebadó ügyben is kilencolda- las utasítás születik és ötoldalas nyomtatvány érkezik az ügyfélhez kitöltésre. Szociális ügyekben pedig 24 oldalas füzetet adtak ki 82 kérdéssel az illetékesek. Ki fogja győzni ezt a rengeteg papírmunkát, mely az érdemi ügyektől vonja el a hivatalos apparátus figyelmét. Udvarhelyi Istvánná megyei tanácstag a keceli oktatási és nevelési központ megvalósításának érdekében emelt szót a tanácsülésen. Baki Ferenc megyei tanácstag, jászszentlászlói példával támasztotta alá a fejlesztési célok megvalósítása érdekében szükséges összefogás fontosságát. Ebben a. községben nagyarányú társadalmi segítségadás alakult ki, hogy az iskolai tantermek számát bővíteni lehessen. Kérte a tervekben is szereplő megyei támogatás elóbbrehozatalát az építkezés mielőbbi megkezdése érdekében. Horváth István, a megyei párt- bizottság első titkára szintén szót kért a költségvetés vitájában. Elöljáróban arról beszélt, hogy a megyei tanácstagok minden alkalommal nagy felelősséggel és tárgyismerettel szólnak hozzá a napirendi témához, s ez megnyilvánult a vita eddigi menetében is. — Tisztában vagyunk a figyelem indokoltságával — mondotta Horváth elvfárs- —-‘V1 s11 miköa—■ ben a felelősség az egész megyéhez köt minket, a saját szőkébb pátriájához is kötődik mindenki. Ez a kettős felelősség hat át bennünket. Érthető tehát az is, hogy valamennyi tanácstag ‘először a saját községét, városát kereste az írásos tényanyagban; de a döntésnél nagyon fontos, hogy érvényesüljön az a fajta felelősségérzet, amely az egész megyére kiható, s az érdekelt egyeztetésében nyilvánul meg. A felszólalások is ezt tükrözték. Elmondta, hogy a pártfórumokon mint kommunisták, de nem szűk pártérdekből foglalkoztak a megye fejlődésének ügyeivel úgy, hogy tudatában voltak: a célok, melyeket kitűztünk, az egész megye lakosságának programjává lesznek, s nemcsak a párttagok,, de valamennyi szövetségesünk boldogulását is szolgálják. Olyan munkát kell tehát végeznünk,, hogy ezekben a célokban megegyezhessünk, s megnyerhessük hozzá a megye lakosságának ak- tív részvételét. Az itt felsorakoztatott terveket is átgondolva elmondhatjuk, minden megyei tanácstag jó lelkiismerettel dönthet, és állhat a választópolgárok elé. Annál is inkább, mert a negyedik ötéves tervet lényegében, az előírt ütemben és mennyiségben teljesítettük, s ez feljogosít bennünket, hogy ebben a tudatban tárgyaljunk az új ötéves tervünkről. A megyei pártbizottság első titkára ezután szólt á tervek jelentőségéről és azok nagy hord- erejéről, melyek összhangban vannak a központi irányelvekkel. A tárgyi feltételek mellett — mondotta — a tervek valóravál- tásában építeni kell az emberi viszonylatokra, arra a politikai és társadalmi közhangulatra, mely a megye lakosságát jellemzi. Politikai nyugodtság, s a jövőt illetően bizalom és bizakodás a jellemző erre a hangulatra. Alapja ennek az a lényegében két évtizedes folyamatos, töretlen politi-. ka, melyet a Magyar Szocialista Munkáspárt követ az országban. Bár sokszor küzdöttünk nehézségekkel és voltak feszültségek is az életünkben, politikánk képes volt váratlan fordulatok és törések nélkül mindig úrrá lenni ezek felett, s leküzdeni a gondokat. Ez a politika érzékenyen reagált az- új jelenségekre a gazdasági életben is. Ennek köszönhető, hogy stabilitást teremtettünk olyan körülmények között, amikor a világ sok országában nem lehetett, elkerülni a gazdasági megrázkódtatást. A mi politikánk fel tudta mérni a helyzetet és kiutat tudott találni a nehéz körülményekből.
