Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-04 / 29. szám

1970. február 4. • PETŐFI NEPE • 5 Folytonos megújulás útján LÁTÓHATÁR a bácsalmási gimnázium Bács-Kiskun megye oktatási hálózata napjainkra a legvál­tozatosabb képet mutatja: megtalálható benne az „eldugott" tanyai iskolától a korszerűen felszerelt szakmunkásképzőn és a sok száz diákot számláló, s több száz éves múltra vissza* tekintő gimnáziumon át a modern épületekkel és felszere­léssel rendelkező főiskolákig sokféle forma, iskolatípus. A tu­dást, művelődést nyújtó intézmények térképén szerényebben húzódik meg a kis gimnázium. Mint' például a Hunyadi Já­nos nevét viselő bácsalmási középiskola. Ám csak az épület mérete, a tanulók és nevelők száma — és nem a nemes törekvések, szándékok, eredmények — miatt használjuk ve­lük kapcsolatban a „kicsi” jelzőt. Az árulkodó jegyzőkönyv A gimnázium két évtizedes múltra tekinthet vissza. Am ez a kevés idő is elég volt ahhoz, hogy a lendületesen fejlődő, városia­sodó nagyközség egyik igazi busz. keségévé váljék. Amikor ez szó­ba kerül. Slachta István igazga­tó szerényen szól a témáról: „Nem kerestük a feltűnést, á lát­ványosságot sohasem. Azt tettük és tesszük — különösen az utób­bi esztendőkben —, amit a párt oktatáspolitikai és közművelődési határozata leszögezett.” Belelapozunk a legutóbbi tan­évzáró értekezlet jegyzőkönyvé­be. Senki ne higgye, hogy ez va­lamilyen unalmas „szürke” olvas, mány; ellenkezőleg. Harmincegy gépelt oldalon színesen, elevenen rajzölódik ki a Hunyadi János Gimnázium élete. Elgondolkozha­tunk: mekkora ’könnyítés a kör­nyék fiataljainak és a szülőknek, hogy nem kell a megye, az or­szág valamely távolabbi részébe menniük a tanulásért, boldogu. lásért. A környező vidék tíz fa­lujából verbuválódik a gimnázi­um diáksága. A tanulóknak csak­nem kétharmada innen jár be Bácsalmásra. Az elmúlt tanévben egy híján kétszázan iratkoztak be. Év vé­gén százkilencvenhatan vizsgáz­tak. Lemorzsolódás tehát alig volt. Bukás is csak három. Nagy­szerűen szerepeltek a fizikai dol­gozók gyermekei. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy a tantes­tület külön szívügyének tartotta a velük való foglalkozást. Igaz ugyan, hogy a tanulmányi átla-, guk valamivel az előző tanévi &WK-Vana'$?f í$r ‘á(Jl fißnavä — saniaR lísabb képet mutat a pályavá­lasztás. Kevesebb lett a romanti­kus elképzelés, a valóságos talaj­ról való elrugaszkodás, a pillanat­nyi fellángolás. Rájuk is vonat­kozik, amit a megyei pártbizott­ság legutóbbi határozata így fo­galmazott meg: „A fizikai dolgo­zók gyermekeinek segítése szer­vezetten, jól folytatódik.” Akik továbbtanulnak A gimnázium tanárai és diák­jai sok mindenre büszkék lehet­nek. Többek között arra, hogy létszámukhoz viszonyítva nagy számban veszik fel az itt végzett tanulókat az egyetemre, főisko­lára. Legutóbb harminchétén je­lentkeztek — I Szegedre, Buda­pestre, Pécsre és máshová —, s közülük húszán napjainkra már túljutottak az első kollokviumo­kon. Amikor e témáról ejtünk szót, Slachta István sorolja, hogy azok, akik egykor e falak közt tanultak, ma az élet hányféle posztján találhatók. Van köztük tsz-elnök, párttitkár;'van kór­házi adjunktus, állatorvos; és ügyvéd, újságíró, mérnök, tanár, • óvónő. „Nagyon jó érzés — mondja —■, ha az ember talál­kozik egy-egy szülővel, aki több év távolából is újra köszönetét mond gyermeke boldogulásáért. Ez igazi elégtétel a sok fárado­zásért.” Az idén hetven diákjuk indul az országos tanulmányi verse­nyeken. Valamennyiük szeme előtt ott van az egyik tavalyi győztes. Skribanek László. Ö a • Rékási József és tanítványai — a biológiai laborban. • Egészségügyi gyakorlati foglalkozás. (Szilágyi Mihály felvételei) • Olvasgatás a könyvtár meghitt csendjében. helyezettje lett, s ma már or­vostanhallgatóként tanul tovább. S ott van előttük példának Kon­koly Katalin és Bagi Anna. Ok a „Falum érdekes emberei” és a „Milyen növénykultúra jellemzi vidékünket?” című pályamunká­jukkal szereztek országos első dí­jat. Ha már megemlítettük a me­gyei párthatározatot, idézzünk belőle még egy mondatot, amely ugyancsak rájuk illik: „Középis­koláink egyre jobban készítik fel tanulóinkat az egyetemekre, fő­iskolákra: ezt mutatja a tovább tanulók számának növekedése.” A közömbösség ellen A beszélgetés során, hamar ki­derül, hogy az igazgató a felada­taikról, s eredményeikről szólva nem véletlenül■ említette a köz­művel oqési. ’ Határozatot.'. Ú’^yafu? a neyjsJ.fljí( tjdqb§égé,J azt", 'fiúitja, hogy nem elég — még ha "bari mennyire színvonalasan teszik is azt — elvégezni a tanterv által előírt pedagógiai munkát; ennél jóval több kell. Felkelteni a sok­oldalú érdeklődést. — Mennyi­ben sikerül ez? — kérdezzük. — Sajnos, csak részben. Bizony akad még közömbös . fiatal. Olyan, akit a politikai, ideoló- giai és kulturális kérdések alig érdekelnek. Mi többek között az ilyesfajta közömbösség ellen ha­dakozunk. Ennek érdekében fel­méréseket végeztünk. Az igy szerzett elgondolkoztató tapasz­talatok jelzik a tennivalókat. Sietünk leírni, hogy az őszinte beismerés, az önkritikus közbe­vetés egyáltalán nem takarja el a lényeget: a Hunyadi János Gimnázium tanulói sokoldalú Korunk nemzeti felszabadító forradalmáról kulturális tevékenységet folytat­nak. Az épület közvetlen szomszéd­ságában van a korszerűen be­rendezett művelődési központ. Falai között kényelmes otthonra lelnek a művelődni vágyó kö­zépiskolások is. Többén tagjai a Forrás Klubnak. Az irodalmi színpad egy esztendő alatt nyolc­szor lépett nyilvánosság elé. Tíz szakkörük mutatott fel eddig eredményeket. Az intézményben több mint nyolcezer kötet közt válogathatnak az irodalombará­tok. Szavalóik az ország több vá­rosában szerepeltek már ered­ményesen. Harminc színházbérlet talált gazdára a gimnazisták kö­zött. A sokrétű KISZ-munka, a sok kiemelkedő sporteredmény mel­lett a kulturális tevékenységük is hozzájárult ahhoz, hogy né­hány hónappal ezelőtt . átvehet­ték. a,o KISZ Központi a Bizottság elismerőoklevelét... A járási párt,, bizottság .írásbeli..elismerését pe­dig az ideológiai nevelésben el­ért eredményeikért érdemelték ki. Az a tény, hogy a nevelők egyharmada párttag, nagyban hozzájárult a sikerekhez. Ha a fentieket szem előtt tart­juk, bizonyára ’ nem meglepő, hogy Slachta István igazgató Bu- day Dezsö-díjas pedagógus. S a Munka Érdemrend, a Felszaba­dulási Érdemérem és más meg­tisztelő kitüntetések tulajdonosa. 1958 óta ez a gimnázium a mun­kahelye. Sokoldalú elfoglaltsága mellett is — a tanácsnál vb-tag, tagja ’ a megyei pártbizottságnak, előadó a marxista—leninista kö­zépiskolában — egyetlen percre sem mulasztotta el a szeretett is­kolájával való törődést. Varga Mihály Bács-Kiskunban is több ezer azoknak a száma, akik szervezett formában ismerkednek korunk ideológiai kérdéseivel s még töb­ben vannak a világ politikaiy. gazdasági problémái iránt érdek­lődők. Naponta kapunk hírt a volt gyarmati, félgyarmati orszá­gokból, az ott folyó sokszor el­lentmondásokkal terhes küzdel­mekről. A meglehetősen bonyo­lult forradalmi világfolyamat megértését segítik az egy-egy esemény kapcsán hallható, olvas­ható hírmagyarázatok. Karén Ny. Brutyenc szovjet történész Korunk nemzeti felsza­badító forradalmai címen nem­rég megjelent tanulmánykötete arra vállalkozik, hogy átfogó ké­pet adjon a világon folyó nem­zeti felszabadító mozgalomról. A konkrét események elemzésén alapuló általánosítások mellett felhívja a figyelmet a történelmi előzményekben, irányzatokban és tényleges lehetőségekben jelent­kező különbségekre, az ezekből következő árnyalatokra. Alap­munkának is tekinthető Brutyenc könyve, mert a XX. század kö­zepén és utolsó harmadában vég­bemenő nemzeti felszabadító for­radalmak történetét még nem dolgozták fel kellőképpen. Az első háború utáni szakasz­ra az a jellemző, hogy a forra­dalom éle a történelmi múlttal a hanyatlóban levő társadalmi ala­kulatot képviselő idegen impe­rialista burzsoázia uralma ellen irányul. Az uralkodó osztály fel­váltása — többségében — társa­dalmi és nemzeti vonatkozásban egyaránt bekövetkezik. Ezek a forradalmak minőségileg új nem­zetközi helyzetben bontakoznak ki, akkor, amikor már nem az egyedüli lehetséges jövő a kapi­talista távlat. A társadalmi fej­lődésnek több útja is lehetséges. „Ezeket a fejlődési irányokat szo­cialista, forradalmi demokratikus és burzsoá útnak nevezhetjük” — írja Brutyenc. professzor. A hetvenes években új sza­kaszba érkeznek a harmadik vi­lág országainak forradalmai, bi­zonyítja meggyőző érvekkel a szerző. A volt gyarmatokon és félgyarmatokon a gyakorlatban kölcsönösen egymásba i fonódó sorsdöntő " folyamatként • ’ megy. végbe a nemzeti állam kialaku­lása, valamint a társadalmi fej-, lődés legfőbb irányzatának ki­kristályosodása. Leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatunk, hogy út­választás előtt állnak ezek az országok. A szerző foglalkozik a társa­dalmi fejlődés hajtóerőivel, az osztályerőviszonyokkal, az ideoló­giai harcokkal és a nemzetközi feltételekkel. A nemzeti felsza­badító forradalmak kialakulása és továbbfejlődése szempontjából küiönös jelentősége van az ideo­lógiai, kulturális és pszichológiai tényezőkhek. Ezért is figyelemre méltó a függetlenséget kivivő időszak után az ideológiai élet sokszínűsége, változatossága. Jel­lemző a szocialista jelszavak nö­vekvő népszerűsége, a tudomá­nyos szocializmus térhódítása és a „nemzetközi szocializmus" kü­lönféle felfogásmódjainak felve­tődése, s ugyanakkor a naciona­lizmus terjedése és föllendülése is. A szerző az afroázsiai nacio­nalizmust újszerűén elemezve megállapítja, hogy ebben a sza­kaszban bonyolulttá válik ez a kérdés. Továbbra is párosulnak a ' nacionalizmusban — olykor szeszélyesen -— a haladó és reak­ciós vonások, s többnyire ez utóbbiak erősödnek. „Ez minden egyes régebben leigázott nemzet nacionalizmusára vonatkozik; s a dolgok leegyszerűsítése volna, ha egy-egy ország viszonylatá­ban -haladó- vagy -reakciós* nacionalizmusról beszélnek” — állapítja meg a szovjet tudós. A vaskos, számos érdekes kö­vetkeztetésre jutó kötet egyebek mellett foglalkozik a társadalmi- gazdasági sajátosságokkal, a nem­zeti felszabadító harc egyre ja­vuló nemzetközi feltételeivel, a forradalmi demokrácia szerepével' és az uralmon levő forradalmi demokraták tevékenységével. A fejlődés — eddig — a forradalmi demokrácia vezette országokban nem ment túl a demokratikus szakasz keretein, sőt annak be­fejezése sem történt níeg. A sikeres fejlődés abszolút fel­tétele a nemzeti felszabadító erők és a szocialista világrendszer közt fennálló szövetség erősödése. „Enélkül nem lehet tartós a szo­cialista orientáció felé történő fordulat, s természetesen nem is lehet eredményesen előre halad­ni ezen az úton. Ajánlható a könyv oktatóknak é^acnskölai hallgatóknak, propa­gandistáknak és mindazoknak,, akik érdeklődnek . külpolitikai kérdések iránt.: Komáromi Attila Ősi ezüstbányák nyomában Bulgáriában folytatódnak az archeológia! kutatások a perniki erőd körzetében. Ez az erőd vé­delmezte az országot a behatoló ellenséggel szemben, még mielőtt Bulgária a XI. század elején bi­zánci uralom alá került. Pernik környékén a IV. századból szár­mazó trák épületmaradványokat tártak fel, most pedig folytatják a kutatásokat közvetlenül a trák épületmaradványok közelében, ahol a régészek az úgynevezett „római villát" vélik megtalálni. Az eddig feltárt régészeti lele­tekből az archológusok olyan kö­vetkeztetéseket vonnak le, hogy azon a vidéken folyt- a III. szá­zadban a- történelemből ismert gazdag ezüstbányászat. Életkora: 18 (03.) — A kitüntetést kizárólag ne. ked köszönhetem, tudatában va­gyok. A te barátod. Miattad su­gárzik rám is a lézer fényéből. — Honnan tudod, hogy lézerrel foglalkozik? — Onnan, hogy Bujdosó pro­fesszor a tévében töredelmesen bevallotta, hogy ők a lézereket a telekomrnunokáció szolgálatába óhajtják állítani. Ismerd el, hogy elég intelligensen felfogtam. —- Bogár, el vagyok érzéke­nyülve tőled. Hogy te odafigyelsz a tévében egy fizikusra, aki a lé. teres távközlésről dumál, vagyis morog, mert utál nyilatkozni... De még ijesztőbb, hogy hónapok niülva is hajlandó vagy emlékez­ni rá. Bár mondtad volna a Treff füle hallatára. — Mit fizetsz, ha neki is elő­adom? ■— Kerül, amibe kerül. Reális határok között. Nem leszek ki­csinyes. Treff előbb rángatózni fog, aztán körültekint, hogy jó helyen jár-e, aztán felrakja a szemüvegét, amit pedig csak ol­vasáshoz használ és körüljár té­ged, hogy azonos vagy-e magad­dal. — Aztán részletes jelentést tesz nekünk, hogy ő milyen fontos krapek Novoszibirszkben. Mint az a másik haverod, aki fél délután várt rád a tavasszal. Nekem kel­lett bájolognom vele. Nyomta itt órák hosszat a szöveget a struktu­ralizmusról, és meg csak hallgat­tam önfeláldozóan, mert az is haverod volt a gimiben. — Kotlár. az más szerkezet és nem is volt a haverom. Mellesleg rögtön, ahogy hazaértem, meg­mentettelek tőle. — Két napom ráment, hogy megszabaduljak a nyomasztó em­lékétől. Azt a tömény dicsek­vést ... — Mindig az dicsekszik. Bo­gár, akit nem jegyeznek a tőzs­dén. Treff nem fog dicsekedni. Mert ő produkál. Aki viszont pro. dukál, maga tudja a legjobban, hogy milyen kevés, amit csinált életében. Neki nem olyan könnyű, mint nekem. Én helyrepofozole egy készüléket, kezet mosok, el-, lenőrzöm még egyszer utoljára, milyen a mozgás a képernyőn, oké. ezt én csináltam meg, kész a sikerélmény. A tudomány nem ilyen egyszerű buli. Melyik ruhá­dat veszed fel? — Melyiket írja elő az etiket­ted? Nehogy leégj a húgoddal egy fizikus apsiráns előtt. — Azt vedd fel. amit a múltkor kaptál. Azt az indiánmintásat. — Ahogy óhajtod. Főzzek ká­vét? Bandi bácsi nem akart inni, de azóta változhatott a világné­zete. V- Treff szereti az erős kávét. Bízd rám a koffeinmérgezést. Siess, öltözz, én is átvedlek. o Berreg a fejem a francia sza­vaktól. a gyomrom meg akkora a félélemtől, mint egy aszott cit­rom. a hasam is fáj, a fenekem is fáj a töröküléstől, ahogy a szőnye­gen tanultam, pocsék az egész közérzetem, de udvariasnak kell lennem, Imre miatt, nem bántha­tom meg, normálisan kell bánnom a barátjával. Ha lett volna annyi eszem, hogy elmenjek csavarog­ni... Pedig Imre tényleg mondta délben, emlékszem már, hogy meghívja estére ezt a srácot. Ahogy mondta, úgy felejtettem el rögtön. Az is egy világszám, hogy oda tudok figyelni a francia szö­vegekre, és fel is, fogja az agyam, amit a papíron látok, öntevéke­nyen védekezik az agyam, hogy ne gondoljak állandóan a holna­pi napra, amikor fel kell feküd­nöm arra a rohadt uőgyog^szati asztalra. Bállá Juli beszámolt. hogy az a legundorítóbb az egész­ben. hogy hogy a nővér beakaszt­ja'az áldozat két lábát térdhajlat­nál valami kitámasztó kengyelbe, mind a két lábat, hogy a csaj ne ránthassa össze a lábát. Nem aka­rok rágondolni arra se, hogy ne­kem is így kell majd ott feUüd- nöm, árrá meg egyáltalán nem, hogy" ki fognak kaparni, vérezni fogok, miért kellett ez nekem... Egy jó van csak, hogy összesen ketten tudjuk. Bandi bácsi és én, se az apu nem fogja tudni. Se Imre. Félek. Jó volna, ha valaki ott lenne velem. Csak tudni, hogy az anyu ott vár engem a folyosón. De az anyu nem lesz ott. Bállá Ju­lival elment a mamája a női kli­nikára, és végigvárta a folyosón a küretet. és utána is ott ült az ágya mellett, amíg Juli megnyu­godott. De másnap rettenetesen megijedtek, hogy Juli vérezni kez­dett, otthon, a saját ágyában, vissza kellett vinni a klinikára. A doktor azt mondta nekik, hogy na látják, maguk ragaszkodtak hozzá, hogy altatással csináljuk a kapa­rást, pedig elhangzott a figyel­meztetés, hogy jobb volna helyi érzéstelenítéssel. Juli elmagyaráz­ta nekem, hogy altatáskor ellazul a méh. puha lesz a méhizotn, és a doktor a kaparókanállal nem tudja precízen kitapogatni, hogy maradt-e még odatapadva valami a méh falán. Julit még egyszer ki kellett kaparni, és azóta nem mert lefeküdni senkivel, mindig ideges, mert hiányzik neki a szex, de ha valakivel odáig jut, hogy már el is megy vele, az utolsó pillanat­ban rátör a pánik és nem mer. Az a srác, aki már a vőlegénye volt tavaly, le is kopott, hogy ne­ki nem kell .egy hisztériás anti- szex csaj. Én is kezdek bedilizni. Reggel is azt néztem magamon a fürdő­szobában. hogy mennyit fogytam a terhességtől, most is úgy érzem, hogy tíz kiló eltűnt rólam, pedig csak egy hülye érzés, semmi reális nincs benne, ez az indián hosszú­nadrág ugyanúgy feszül a feneke­men, mint eddig, és a mellem se lett kisebb, a hasam meg sohasem volt más, mindig ilyen lapos volt, vagyis csak egy kicsit domború ... Teszek egy kis fehér festéket a szemhéjamra, hátha le fogom venni a szemüveget, ne szúrják ki, hogy beesett a szemem. Nem kötöm hátra a hajam. Érdekes, valamikor hallottam, hogy ha a nők állapotosak, megcsúnyul a hajuk, elveszti a fényét meg a tartását, az én hajammal pedig semmi zűr, megvan a fénye, és vastag, mint egy musztáng sö­rénye. Ehhez az indiánmintás szerelés­hez csak a teknősbékát akasztha­tom a nyakamba. Az anyutól ma­radt rám ez is. Teknőcpáncélból faragott teknősbéka-figura vékony szíjon az anyu Marseille^ben ci­gányoktól vette, akik nem is tudtak franciául, csak valami spanyol- francia—cigány keveréknyelven motyogtak, és először tiz frankéit akarták adni, a végén mégis oda­adták ötért, de odaadták volna kettőért is, csak az anyu nem al­kudott tovább, mert megsajnálta őket, hogy olyan nagyon szeré­nyek, meg aztán igazán szép is ez a teknősbéka. biztosan napokig dolgozott rajta, aki faragta. Egy­szer kölcsönkértem az anyutól, és egy kicsit megrövidítettem a szí­ját. az anyu pedig rögtön bemér­te. hogy mit mesterkedek. Neve­tett és beletúrt a hajamba: — Hamis vagy, Bogár. — Miért, anyu? — Mert igy a két pici melléd közé lógatod a teknőst, hogy lás­sák, van ám már neked... Na/ kislányom. Rögtön bepárásodik a szeme az én bolondos katicaboga­ramnak ... Mert akkor még alig kezdett látszani a mellem, és egyfolytá­ban szégyelltem magam a többi lány között, hogy nekik már ren­des női mellük van, a legtöbb már menstruál is. de én még mindig, fejletlen taknyos vagyok. Három hónapig azt hazudtam, hogy már én is menstruálok, nehogy lenéz­zenek. Akkor, három hónap múl­va. az utolsókkal együtt végre én is nágylány lettem. Aztán megfor­dult a lapjárás. Később már min­dig ők irigykedtek a mellemre, hogy az enyém sokkal szebb. Ki­sebb, mint a többieké, de — Pékh Jutka mondta tornaóra után az öltözőben — olyan klassz, mint a művészettörténetben Rodin szirén­jei közül a térdelő sziréné, Ker- tav stílusa szerint pedig az állami biztosító is ad rá garanciát, hogy nem fog lógni sohase. Tamás azt mondta, hogy szemtelen, ágaskodó» melleim vannak... (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom