Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

1976. február L • PETŐFI NEPE • 9 Kiváló pártmunkás Látásból Ismertem már, a kecs­keméti városi pártbizottságon ta­lálkoztam vele. Bizonyára a ro­konszenves közvetlensége miatt, üzemi párttitkárnak véltem. De a napokban megtudtam, hogy a Gáz- és Olajszállító Vállalat 03. sz. Távvezetéküzemének vezető­je. Feltételezésem mégsem volt egészen alaptalan, mert Bárdi Géza pártmunkás is. Méghozzá az igen tevékenyek közül való. A vezetésére bízott Békéscsa­bai út melletti üzem — bárha 1969-ben települt is Kecskemétre — az ideiglenesség képét mutat­ja: felvonulási ,vagy inkább ba­rakképületek, kerék nélküli la­kókocsik sora. Mögöttük a bonta­kozó új; majdnem kész üzem­épületek vonják magukra a látó, gató figyelmét. Bárdi Géza azon­ban alig titkolt bosszúsan meg­jegyzi: — Ilyen vontatott építkezés, mint a mi telepünké, nemigen akad még egy. Egyik tervidőszak­ból a másikba hurcoljuk. Válla­latunk a kivitelező... Igaz, a gáz és az olaj dinamikusan fej­lődő ágazat, sok az építenivaló, de ez az elhúzódás már nehezen indokolható. Mindenesetre vigyá­zunk rá, hogy ez az állapot ne befolyásolja a telepünkre háruló múnkát. Az egyik barakkban levő irodá­jában letelepedve,. az üzem fel­adataira terelődik a szó. A kecs­kemétihez hasonló rendeltetésű telep hat működik az országban; az előkészített földgáz és kőolaj fogyasztókhoz való eljuttatásáról gondoskodnak az itt dolgozók. — Jó az üzemi gárdánk, a mintegy háromszáz dolgozó egy- harmada mérnök, illetve techni­kus, az összlétszám kétharmadát a harminc éven aluliak alkotják. Igencsak gyökeret ver, aki itt kezdi — magyarázza' az üzem­vezető. v I — S vajon Bárdi Géza mikor kezdte? — A vállalatnál 1961-ben. Szín. te minden ■* lépcsőt megjártam azóta. Beosztott munkásként kezdtem. Voltam gáz- és- olaj­átadó, majd a -vegyésztechnikusi oklevél megszerzése után meg­bíztak az átadó állomás vezeté­sével. Budafokról 1967-ben Kar- doskútra helyeztek részlegvezető­nek, ahol megválasztottak alap­szervezeti párttitkárnak is.. Egy évvel később kineveztek üzem­vezetőnek __ Mielőtt Orosházán l akást kaptunk — Kardoskút 15 kilométerre esik oda —, sokat voltam távol a családtól. Mir után .Kecskemétre került az üzem, pár évig ismét inkább vendégnek számítottam ottjion, míg 1972-ben ide nem költöz­tünk. — Eszerint 1972-ben történt, hogy pártfeladatért a városi párt- bizottságon kopogtatott? — tu­dakolom lényegretörőn. Tájéko­zottságra utaló kérdésem kissé meglépi Bárdi Gézát, aztán ma­gyarázza : a — Amikor idetelepült az üzem, magától értetődő, . hogy jelent­keztem, s a pártbizottság támo­gatását kértem. Közbevetőleg: Orosházán instruktori munkával bízott meg a pártbizottság, az ottani Faipari Vállalat pártalap- szervézetét segítettem. Részt vet­tem különböző vizsgálatokban is, és jó hasznát vettem az így szer­zett tapasztalatoknak. Természe- tés, hogy amikor itt, a telepen rendeződtek a sorok, bementem, elmondtam, hogy Orosházán ezt és ezt csináltam, ha akad a szá­momra ' feladat... . S S mivel akadt ilyen feladat, Bárdi Géza máris a kecskeméti pártmegbízátásai közben szer­zett, s az üzemben hasznosított tapasztalatokat érinti: — Az egyik vizsgálat során például az üzemi demokrácia ha­tékonyabbá tételére tanultam jó módszert. Nem titkolom: a Petőfi Nyomda párttitkárától. Haszno­sítjuk is. A lényege, hogy tartunk egy tervindító tanácskozást, ahol mindenki részt vesz. Utána a feladatokban való érdekeltség szerint történnek az úgynevezett rétegtanácskozások. Hogy az mi­lyen jó! Csak a legutóbbi ne­gyedévben a háromszáz dolgozó közül százötvenen kértek szót! Majd az asztalfiókjából elővett füzetben lapozva, hozzáteszi: —- Itt van, pontosan, névsze- rint minden javaslat, vélemény. Leírom, hogy ne felejtsek- Ne­hogy rám kelljen kérdezni. Aztán szóba kerül, hogy a vá­rosi pártbizottság -pártépítési bi­zottságának munkájában a múlt év eléje óta vesz részt, s ez a ténykedés ugyancsak sok tapasz­talattal gazdagítja. — Nagyon érdekesek az új párttagokkal történő beszélgeté­sek, amelyek a végrehajtó bizott­sági állásfoglalást hivatottak elő­segíteni. a kérdések ilyenkor ar­ra irányulnak, kit választottak ki az alapszervezetek, hogyan készítették fel az illetőt, alkal­mas-e a párttagságra. Vélemé­nyem szerint általánosítható ta­pasztalat, hogy javult a tagfel­vételi munka. Sok elvtárssal be­szélgettem, de csak egyszer de­rült ki, hogy rossz volt az előké­szítés. Ez a partner első mon­dataiból kiderül. Miután felte­szem a kérdést és az illető1 akkor kezd el gondolkodni, hogy tu­lajdonképpen miért is akar a pártba lépni, ott, ha esetleg jó is volt a kiválasztás, az előké­szítésre nem fordítottak kellő gondot. . ­Egy másik tapasztalatom arra utal, hogy olykor még formálisak, kellően át nem gondoltak a meg­bízatások. Beszéltem olyan elv- társsal, akit az üzem előtti járda söprésével, illetve virágágy gon­dozásával bíztak meg.... Vagy:’ felkészítési hiányosságot éreztem ki annak a fiatalembernek a pél­dájából is, aki felvétele előtt KISZ-titkár volt, s az utóda se­gítését kapta pártfeladatként. Egy év után, a pártmegbízatások megvizsgálásakor — részese vol­tam ennek a felmérésnek — ki­derült, hogy nem teljesíti, épít­kezés miatt „felfüggesztette” a pártfeladatát. Az alapszervezet vezetősége maga jött rá, hogy kissé elhamarkodták a fiatal elv­társ felvételét... — Az üzemi pártszervezet ad-e megbízatást a főnöknek? — tere­lem a szót Bárdi Géza személyé­re. — Ad bizony! Például az alap­szervezet vezetősége tavaly ősz­szel megvizsgálta az üzem_ és munkaszervezésre vonatkozó párthatározat érvényesülését és megállapított több hiányosságot. Ezeket írásban jelezte, s vála­szolnom kell. Éppen most esedé­kes az intézkedések visszaigazo­lása. De sorolhatnám a példá­kat. Legutóbb az alapszervezet kezdeményezése volt, hogy a szo­cialista brigádok ez évi felada­tait konkrétan határozzuk meg. Jó indítvány, örültem neki. De a feladatkidolgozásból kivette ré­szét a pártvezetőség is. Nekem nagy segítség, amit ilyen és ha­sonló formában a pártszervezet­től kapok. Jónak érzem az együttműködésünket. — S milyennek érzi az üzem dolgozóival való kapcsolatát; megítélése szerint szeretik-e mint főnököt? — A i vezetőnek egyik fontos feladata, hogy ügyeljen a rendre, a fegyelemre. Ez utóbbinak ná­lunk különösen nagy a jelentő­sége. Tavaly például kilenc fe­gyelmit kellett adni, de baleset nem volt!... Ami engem illet, elég sok a hibám. Megesik, hogy elönt a méreg. De haragtartó nem vagyok. Hogy szeretnek-e? Inkább így mondom: hosszútávú bizalom alakult ki közöttünk, s ebből én nagyon sokat merítek. Az üzemi pártalapszervezetben és a városi pártbizottság párt­építési munkabizottságában való ügyszerető ténykedéséért Bárdi Géza a Kiváló pártmunkás okle­vél-elismerést vehette át a közel, múltban megtartott beszámoló taggyűlésen. Ez adta az indítékot a vele való személyes ismerke­désre. Perny Irén Villanyégők a vizeskanna mellett A legfelső polcon piros zomán. cos vizeskanna és villanyégök gúlája egymás mellett. A helyiség egyik falánál tize­des mérleg vagy népszerűbben —- mázsa.' Átalellenben vele krémszínű hűtőszekrény. Spree-k választéka a pipere­cikkek között, s az ajtó mellett kiírás papundekli , papíron: „Szombaton petróleumkiadás nincs.” Kis-Páhin, a 12-es számú ve­gyes ÁFÉSZ-boltban vagyunk. A település — külterület — úgy há­gom és félszáz lakossal. A boltocska azonban csak „fek­vése” folytán kategorizálható külterületinek, pláríe tanyainak, mert az alapvető cikkek kész­letét, választékát tekintve nyu­godtan helyet foglalhatna akár nagyközség peremkerületében is. Ha meg az eladótér nagyságát j — 6x5 méteres —] továbbá 2 raktárhelyiségét vesszük, sok-sok úgynevezett kereskedelmi egység ,megirigyelhetné” adottságait. A pár vonással már jelzett „termékösszetétel” árulkodik csu­pán, - hogy olyan helyen van a bolt, ahol már most túlnyomó­részt belterületi vásárlóigények dominálnak. Mondhatni, az át­menet végefelé járnak Kis-Páhin is. Igaz, hogy esetenként keresik még a petróleumlámpát,, veszik a lámpaüveget is, de csak egy pillantás a települést ■ immár majdnem beszövő villanyvezeték- hálózatra, s tudjuk, hol tartanak már itt is. Vevő érkezik. — Szalagárét kérek — és élesz­tőt. Gyenes. Elekné boltvezető kö­zeli. ismerősként szolgálja ki. Itt laknak ők is, tíz percnyire, ma­gától jön hát, hogy a két asz- szony azt is megbeszéli röviden, mit sütnek ma a kedves vevő­ék. Addig a szép, takarosán* szortí­rozott árukészletből tápláljuk szemünkkel a családias hangu­latot. A mázsa után sörös- ládák. Jóval odébb citromok. — Van helye mindennek. Szerencsés bérlet ez a tanácstól; az egész épület az üzleté. •— Papír és író­szer, fűszerek, fcukorkák, konzer- vek, háztartási cikkek, - üveg­áruk. — Mennyi a forgalom? — Tavaly egymillió kétszáz­ezer forint v.olt. — Miből fogy a legtöbb? — Élelmiszerekből, háztartási cikkekből. Mint idényárut, viszik a gálickövet éppúgy, mint más növényvédő szereket. —- Van-e, amit gyakran ke­resnek, de mégsem tud adni? — Alapvető cikkekből nincs hiány. Véletlen, ha ma nincs, holnapra már beszerzem. — Egyáltalán nincs problémá­ja? — A kenyérrel nincsenek min­dig megelégedve az emberek. Másnaponként 60 kiló jön, s nagyjából el is fogy. Mikor baj van a minőséggel, jónéhányan in­kább Izsákra járnak be kenyé­rért. — Maguk honnét kapják? — Kiskőrösről. Újabb vevő jön. Csizmás, ken­dős fiatalasszony. Most jó szol­gálatot tesz a „nyeles cipő” — így becézik a csizmát —, mert, bár homokos a talaj, itt-ott csalt dagasztani kell a sarat. Mintha asztalnál tárgyalnának, úgy sürgölődik a pult két olda­lán vendég s eladó; két házíasz- szony. Elég egy cikket említeni, hogy arról sorjázzék a többi. Ha. marosan tetemes tétel púposodik kettejük közt. Mira-víz, tejföl a hűtőszekrényből, lisztcsomagok, só, méz, zsír — de a többi az ő dolguk. — Kilencvennyolc-tízet fizet, kedves. — Jaj, majd kifelejtem; négy doboz patront is cserélek. No, de mostmár csak kell pár szót ejteni a közelgő disznóvá­gásról is... Búcsúzóul egy fényképfelvétel. Gyenesné szinte g változások ■szimbólumaként veszi kézbe a petróleum-korszak egyik fősze­replőjét, illetve a maholnap itt is végső ■ győztes elektromosság kényes portékáit. Tóth István—Tóth Sándor Magyarország - köztársaság Harminc évvel ezelőtt a magyar történelem egyik jelentős, mindaddig megoldatlan vitakérdése dőlt el: a köztársasági államforma. Nem véletlen, hogy a demokratikus Magyar- ország megteremtéséért folyó harcok oldották meg az év­százados pert — Magyarországot az 1946. évi I. törvény köz­társasággá nyilvánította. A társadalomtudományokban, a már régebben megindult vita lényege a népi demokratikus fej­lődés első időszaka politikai ha­talmának meghatározása körül alakult Ki. A politikai hatalom­nak ebben az időszakában haj­tottuk végre a földreformot, ál­lamosítottuk a bankokat, a bá­nyákat, a legjelentősebb ipari üzemeket. Ebben az időszakban hoztunk létre olyan társadalmi, állami szervezeti megoldásokat, amelyeken keresztül a nép végre beleszólhatott a hatalom gyakor­lásába. Erre az időszakrá' jellem­ző volt a munkásosztály és a szegényparasztság fokozódó poli­tikai vezető szerepe a társada­lomban és a munkáspártok az államhatalomnak is jelentős, egy­re meghatározóbb tényezőivé váltak. Egyre inkább a munkás­pártokat és a parasztpártot ösz- szefogó Baloldali Blokk akarata határozta meg a fejlődést. Milyennek kell tehát minősí­teni a fenti tények alapján en­nek a kornak politikai hatalmát? A kérdésre való visszatérést ma már nemcsak a magyar tör­ténelem lezárult szakaszának hű értékelésére való törekvés in­dokolja, hanem azok a viták is, amelyek a kapitalizmusból a szocializmusba vezető békés át­menet lehetőségét kutatják. A népidemokratikus út a kapitaliz­musból a szocializmusba vezető békés út sajátos példája. De min­den korszak sajátos, a „szovjet út” is sajátos a népidemokrati­kushoz képest, mert egy más korszak határozta meg a cselek­vés lehetőségéi. De minden sa­játos útban van általános jel­lemvonás, , tapasztalat is. A szov­jet út általánosítható tapaszta­lata segítette a népidemokrati­kus fejlődés lényegének megér­tését, a népidemokratikus út ál­talánosítható tapasztalata segít­heti a ma forradalmi mozgalma­it. Ezért is érdemes erről a ma már történelemmé szelídült múlt­ról gondolkodni. Az 1946. évi magyar köztár­sasági törvényt is ebben a tör­téneti keretben érdemes szemlél­ni. Intézkedéseit, jelentőségét ilyen aspektusból érdemes vizs­gálni. A törvény az állami beren­dezkedés alapvető szabályait határozta meg. E szabályok adta államszervezeti és jogi lehetősé­gek keretén belül' folyt az az osztályharc, amely, végül a> munkásmozgalom, az egységes munkáspárt egyértelmű hata­lomra kerülését eredményezte. A törvény szervezeti, jogi megoldásait tekintve nem jutott túl a polgári demokratikus ál­lamszervezeti és jogi kereteken. Minden megoldás a polgári par- lamentalizmus megoldása, egyet­len rendelkezés sem lépi túl az ott megismert szabályokat. De ez politikai okokból nem is le­hetett másként. A köztársasági törvényt meg­előzően 1945. novemberében vol­tak Magyarországon az első nemzetgyűlési választások. A választások során a koalíció jobbszárnyán elhelyezkedő kis­gazdapárt (amelynek vezetését 1945 végén a párton belüli jobb­szárny vette át) tudatosan vál­lalta, hogy az illegalitásból alig előlépő és bizonyos mértékben ezért elszigetelt munkásmozga­lommal szemben összefogjon minden politikai erőt. Ez a vá­lasztások során jórészt sikerült, hiszen a két munkáspárt és a kisgazdapárt körül polarizálód­tak a társadalom erői. (A többi párt összesen 10% szavazatot sem kapott.) A kisgazdapártot támogató na­gyon is sokszínű politikai erőket .a szocializmussal szembeni tu­datos, vagy nem tudatos állás- foglalás fogta össze. A jobboldal arra törekedett, hogy a kapita­lizmus vagy szocializmus kérdés- feltevésre egyszerűsítse a politi­kai ellentmondásokat és ezzel teremtsen egy viszonylagosan stabil helyzetet a maga számára. A tulajdonnal rendelkező pa­rasztságot á tulajdonuk elvesz­tésének veszélyét festve próbál­ta a szocializmus, a munkásmoz­galom ellen hangolni. A szocia­lizmus igazi célkitűzéseit nem. ismerő széles kispolgári tömegeket a szabadság, a tulajdon, az .egyé­niség, a vallási hit eszményeinek védelmezőjeként próbálta maga mellé állítani, állítva, hogy a munkásmozgalom ennek meg­semmisítésére tör. A munkásmozgalmat — amely­nek nehézségeit a megosztottság csak fokozta — az a törekvés vezette, hogy ne absztrakt mó­don, kapitalizmust vagy szocia­lizmust hirdessen, hanem az ak­kori társadalom valóban égető kérdéseire adjon valódi választ — ez volt politikailag a felada­ta. Ezek a kérdések pedig a fasiz­mus maradványai elleni harc, nem a demokrácia általában, ha­nem a tömegek valódi részvéte­lének megoldása, nem tulajdon általában, hanem a földreform mint égető társadalmi szükség- szerűség, a finánctőke megsem­misítése, a bankok államosítása és ezek sorában a köztársaság megteremtése voltak. Ez a kérdésfeltevés volt képes csak a szocializmus melletti több­séget létrehozni, bebizonyítani, hogy az adott társadalom igazi nagy kérdéseit csak a munkás- mozgalom képes megoldani, a polgári politikai tradíciók csak visszafelé tudnak lépni. A köztársasági törvény ilyen politikai feltételek függvénye. A királyság vagy köztársaság kér­désfeltevése a demokrácia erőit a reakcióval állította szemben Valódi kérdésfeltevés alapján a jobboldalt osztotta - meg, mert el­szakította a törvényjavaslatot tá­mogatni kénytelen kisgazdapárt­ról a legitimizmus erőit. A köz- társasági törvény a baloldalt erősítette, mert egyértelműen mutatta, hogy a köztársaság legkövetkezetesebb híve a mun­kásmozgalom. A köztársasági törvény egyik példája annak a politikai harc­nak, amely ebben a korban végbement.’ Jelentősége, hogy megvalósította azt a demokrati­kus átalakulást, amelyért a ma­gyar nép legjobbjai évszázado­kon át küzdöttek. E demokrati­kus átalakulás Segítségével a társadalom olyan politikai struktúráját teremtette meg, amely lehetővé tette a politikai erőviszonyok átrendeződését, végső soron a szocialista társa­dalom felépítését. Dr. Schmidt Péter Eddig 13 mezőgazdasági szövetkezet és társulás tartott zárszámadást (Folytatás az 1. oldalról.) tett a fejlesztési és forgóalapba, s 824 ezer forintot osztott szét a vagyoni betét alapján a tár­sulás tagszövetkezetei között. Sikeres esztendőt zárt a szom­bati közgyűlésen a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet tag­sága. A szövetkezetben tavaly 35,8 mázsa búza, 58 mázsa kuko­rica, 211,7 mázsa burgonya, 530 mázsa fejeskáposzta termett hek­táronként. A Törekvés Tsz töb­bek között hat és fél ezer hek­toliter tejet, 930 vágómarhát, több száz pecsenyebárányt, 8100 kilogramm gyapjút adott hazai fogyasztásra és exportra. 1974- ben 107, tavaly 112 millió forint lett termelésének az értéke. A következő héten ismét 13 közös gazdaság tartja meg zár­számadását: február 3-án Tata­házán, 5-én Solton, öregcsertőn, Jánoshalmán, Plrtón, 6-án Fel- sőszentivánon. Madarason, Buga- con, Jánoshalmán, Tompán, 7-én Érselccsanádon és Dunavecsén. 5 A kecskeméti Törekvés Tsz tagjai nagy figyelemmel hallgatják a vezetőség beszámolóját az évzáró .közgyűlésen. Továbbtanuló dolgozók utazási költségeinek Olykor vita keletkezik a to­vábbtanuló dolgozók és munkál­tatójuk között arról, hogy a to­vábbtanulók közül kik és mi­lyen feltételek mellett tarthat­nak igényt az utazási és szállás- költség megtérítésére. Illetéke­sek ezzel kapcsolatos tájékoztatá­sa szerint:- jogszabály írja elő, hogy az utazási költségek meg­térítésére azok a dolgozók tart­hatnak igényt, akik a szakközép- iskola, illetve felsőfokú oktatási intézmény levelező tagozatán ta­nulnak tovább és a teljes tanul­mányi szabadságuk idejére átlag- keresetet kapnak. Évente legfeljebb tíz alkalom­mal a kötelező foglalkozásokra és a vizsgákra történő utazás­hoz ■ szükséges költségeket kap­hatják meg az említett tovább­tanulók, de csak akkor, ha a munkahely az oktatási intézmény székhelyétől 50 kilométernél tá­volabb fekszik, és a dolgozó ha­vi átlagkeresete a 2500 forintot, avagy az egy főre jutó családi megtérítése jövedelme az 1500 forintot nem éri el. Ha a dolgozó átlagkere­sete 2500 és 3000 forint között vagy az egy főre jutó családi jö­vedelme 1500 és 2000 forint között van, akkor — az ismertetett fel­tételek mellett is. — az utazási költségnek csak a felére jogosult. A munkáltató egyébként az em­lített jövedelmi korlátoktól egyé­ni elbírálás alapján eltekinthet. Elveszti az utazási költség meg­térítésére való jogosultságát az, aki féláru vasúti utazási ked­vezményre lesz jogosult. A tanárképző főiskola levelező tagozatán továbbtanuló tanár-, népművelő- vagy könyvtárszakos, illetve a tanítóképző intézet le­velező tagozatán továbbtanuló népművelő-könyvtárszakos dol­gozónak a kötelező foglalkozáso­kon való részvétellel és a vizs­gákkal kapcsolatban felmerülő utazási költséget meg kell térí­teni. Az utazási költségen felül a kötelező foglalkozáson és a vizsgákon való részvétellel fel­merülő szállásköltség, és a nap­pali tagozatos főiskolai hallgatók részére biztosított étkezés díjta­lan igénybevétele is megilleti n. továbbtanulók meghatározott kö­rét — nevezetesen: a tanárképző főiskola, a tanítóképző, illetve az óvónőképző intézet levelező ta­gozatán tanulmányokat folytató pedagógust, az orvos-továbbkép­ző intézet egészségügyi főiskolai karának levelezd tagozatán egészségügyi szakoktatói szakon tanuló dolgozót; valamint a pe­dagógusszükséglet kielégítése cél­jából alkalmazott és . tanulmá­nyait levelező úton folytató pe­dagógust. Közérdekű tudnivaló, hogy ß továbbtanuló dolgozók költségei­hez (könyvek, jegyzetek sfST be­szerzése) a vállalatok tanulmá­nyi segéllyél is hozzájárulhat­nak. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom