Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-29 / 51. szám

1976. február 29. • PETŐFI NEPE • * FALUGYŰLÉSEN ünnepi mozgás volt ta­Tázláron bizakodnak pasztaiható Tázláron, a kis­kőrösi járásnak ebben a lé­lekszámra nézve a kisebbek sorába tartozó községében e hét csütörtökjén. Amolyan „vasámapias” hangulat... A délutáni órában csapatostól jöttek az emberek, asszonyok, valameny- nyien egy cél — a tanácsháza — felé igyekezve. Személy- gépkocsik parkoltak a napfénggs utcán: a távolabbi részek, a külterület lakói sereglettek be rajtuk a Hazafias Népfront falugyűlésére. Számot adni és képet kapni az utóbbi évek előrelépéséről, meghatározni az újabb feladatokat. A számadatok, százalékok mö­gött végeredményben az az ör­vendetes tény érzékelhető, hogy a község teljesítette ötéves tervét. S újabb százezrek, milliók rejtik az elkövetkező öt esztendő ígé­retét, bontakoztatják ki képze­letben a mindinkább megújhodó Tázlár arculatát. A közügyek iránti érdeklődés Eredetileg a művelődési házba amikor az elnöklő Kónya József- hirdették meg a gyűlést. Ott azonban rossz a fűtőberendezés. Villámgyors döntés született: a tanácsháza nagytermét veszik igénybe. így ugyan kevesebben és szűkösebben kaphattak csak helyet, de legalább nem kellett íagyoskodniok. Zsúfolásig megtelt a terem — még az előcsarnokba is kiszorul­tak néhányan, pótszékekre —! amikor az elnöklő Kónya József - né, a pártalapszervezet titkára megnyitotta a falugyűlést, majd nyomban át- is -adta a szót Bugyi Imrének, a HNF községi bizott­sága elnökének, aki az utóbbi négy évi munkáról számolt be. Okos,. megfontolt szavai nyo­mán kirajzolódott — még a mesz- sziről jött idegen előtt is — a változó, gyarapodó, fejlődő falu képe. Mert hiszen mennyi min­dent mond csupán az, hogy a korábbi két hónapos helyébe si­került egész éves napközi ott­hont létrehozniuk, s nincs olyan ligényjogosult kisgyermek, akit ne tudnának elhelyezni. Felújí­tották a pirtói utat, s megala­kult a nőklub: cselekvőképes esz­köze a közéletben való fokozot­tabb részvételnek. Dávodi István­ná vezeti, s az eddigi eredmé­nyek igen biztatóak. Okosan öt­vözik egybe a szórakozást a köz­műveléssel. A felszabadulási év­fordulóra kézimunka-kiállítást rendeztek, s .emlékezetes marad a legutóbbi „öregek napja” is. Országjáró kirándulások, író— olvasó-találkozók sorozata is se-, gít a látókört szélesíteni, pihen- ve-szórakozva művelődni. Megható pillanatokkal zárult az elnök mondanivalója. Bejelen­tette, hogy kénytelen tisztségéről leköszönni. Lakása nem a község­ben van, a körülmények elszó­lítják, s most átadja helyét a • A falugyűlés résztvevőinek egy csoportja. A megjelentek, közül többen később aktív szereplőkké is váltak. • Horváth János , főként a művelődési ház sorsa iránti aggódásból kért szót. (Tóth Sándor felvételei) fiatalabbaknak, akiknek derekas helytállása felől nincsenek kétsé­gei. Papp Józsefné, a vb titkára a költségvetési és fejlesztési alap­nak az elmúlt tervidőszakban eszközölt ráfordításait Ismertette. és büszkeség csendül ki a hoz­zászólásokból. — Ha bármelyik szervnek ilyen jól működő nőklubja van a kör­nyéken, összeteheti a két kezét! — mondta Horváth János he­lyettes iskolaigazgató. Majd azért emelt szót, hogy szerinte a mű­velődési ház olyan,' mint egy „lefutott” gépkocsi: karosszériá­ja van, motorja nincs. Sürgősen tenni kell Valamit! Ehhez kért segítséget. Fenyvesi István felsőtelepi ta­nácstag a vízhálózat fejlesztését kérte számon, amelyet bizonyára a tanácstagi beszámolókon is szóvá tesz majd a nép. — Dudás Jenő szakszövetkezeti tag azt panaszolta fel, hogy tenni kelle­ne valamit a belvizekkel, hiszen egy-egy eső után alig lehet ki­lépni az utcára. (Ezt mi is ta­pasztaltuk: verőfényben, a köz­ség főterén. — J. T.) — Kádár Lászlóné pedagógus, a felsőtelepi IINF-nőklub vezetője a _ kollek­tíva szép sikerű rendezvényeiről, megmozdulásairól számolt be lel­kesen. Az elmondottakat összefoglaló, a hozzászólásokra választ adó Trsztyinszki Pál ^tanácselnök megemlítette, hogy csupán az el­múlt tervszakaszban Bocsa és Tázlár fejlesztésére 31 millió forintot költöttek. Ami a műve­lődési ház bővítését, fejlesztését illeti, bírják a járási hivatal ígé­retét, jelentős összegű anyagi tá­mogatásra. Az építésnél 120 tár­sadalmi munkás és 15 katonai gépkocsi dolgozott. Csak ennyi lelkesedést kért az elnök a bő­vítéshez is, megköszönve egyút­tal a lakosság önzetlen fárado­zásait. A belvízrendezésre egyéb­ként — a korábbi sok akadály ellenére — mihamarabb sor ke­rül. Megfontolt latolgatás után szü­letett javaslat , a HNF községi bi­zottsága új tisztségviselőire. A 32 tagú bizottság elnökévé Takó Já­nost választották. — Jól „vitte” a mindannyiunk által nagyra becsült előd a helyi politikát — mondotta a gyűlés után. — Őhozzá hasonlóan, gaz­dag tapasztalataira is támaszkod­va szeretném a lakosság támo­gatásával megvalósítani mindazt, amit itt most magunk elé tűz­tünk . Az eredmények ismeretében a sikerben sem kételkedünk! Jóba Tibor Húszesztendős az NDK Nemzeti Néphadserege • A harckocsikon szállított gyalogság egy gyakorlaton. A Német Demokratikus Köz. társaság lakossága március 1-én ünnepli Nemzeti Néphadseregét, amely 1956-ban feszült' nemzet­közi légkörben jött létre. Az NDK Nemzeti Néphadseregének húszéves sikeres fejlődése mu­tatja: a Német Szocialista Egy­ségpárt mindig és mindenkor biz­tosítéka volt annak, hogy ez a hadsereg az ádáz imperialista el­lenséggel vívott harc legsúlyo­sabb körülményei között is a munkásosztály megbízható esz­köze maradt. A fegyveres erők tagjait áthatják a marxizmus— leninizmus tanításai, a munkás­osztály tudományos világnézete. Ez a hadsereg hű a proletár in­ternacionalizmus elvéhez és egy­re szilárdabban tagja a szocialis­ta védelmi közösségnek. Köszöntjük a testvéri Német Demokratikus Köztársaság Nem­zeti Néphadseregét e kerek év­forduló alkalmábóL t Vegyvédelmi mentesítés egy páncélkocsin. Gyorsan megtérül A következő években növelni akarják a közösen művelt terü­letet. 1974 tavaszán egyesült a kecs­keméti Nemeskadar és a Haladás Szakszövetkezet. A megnagyob­bodott közös gazdaság neve: Al­föld Szakszövetkezet. A gazdasá­gi és szellémi erők összevonása szükségszerű volt, mert a két mezőgazdasági’ üzem nem jutott előre. Az azóta elért fejlődést bizonyítja, hogy míg 1974-ben 26, addig tavaly már 40 millió forint volt az Alföld Szakszövetkezet­ben a termelési érték. — A napokban megtartott zárszámadási közgyűlésen nem­csak tavaly elért eredményein­ket vettük számba, hanerrí meg­próbáltunk előre is tekinteni — hangoztatja Székely Jenő, a szakszövetkezet elnöke. — Régi gondunk, hogy évről évre ala­csonyabb az almatermés. Elha­tároztuk, hogy korszerű korona- alakítással növeljük a hozamo­kat. A 15 hektár almás alig ter­mett tavaly 260 mázsát. Egy ala- esonyfekvésű belvizes területen létesített kéthektáros ültetvényt, amelyre csak ráfizettünk — hi­szen sohasem termett — kivág­tunk. Tereprendezés után kor­szerű fajtákat telepítünk. Csak az elmúlt évben 200 ezer forint kiesésünk volt az almából, de az előző esztendőkben ennél . még több. Olyan intézkedéseket hozunk az idén, amelyek lehetővé teszik, hogy javuljon az üzem- és mun­kaszervezés. A kertészet fejlesz­tésében a gyorsan megtérülő beruházásokat keressük. Ezért telepítünk újabb két hektáron spárgát, amely kiváló exportcikk, öt hektáron szamócát termesz­tünk. A termésre már megkötöt­tük a szerződést a HUNGARO- FRUCT-tal, illetve a MEZÖ- TERMÉK-kel. Spárgából már az elmúlt évben 100 mázsát érté­kesítettünk, az a tapasztalatunk, hogy érdemes vele foglalkozni. 9 Ha az idő alkalmas. Ilyenkor le végzik a koronaátalakító metszéseket. Aa idén a sövé^ nyes műveléshez készítik elő az almafákat, hogy a hozamo­kat növeljék. Képűnkön: Re­kettye! Gergely, a szakszövet­kezet dolgozója, metszi az ai- mafát. 9 A gyümölcshulladékot a szak. szövetkezet szeszfőzdéjében hasznosítják. Évente 2100 hek­toliter vegyespálinkát főznek. Képűnkön: Szabó István főző­mester munka közben. (Szilágyi Mihály felvételei) Az Alföld Szakszövetkezet ne­héz körülmények között gazdál­kodik a megyeszékhely határá­ban. Kevés a munkaerő a közös területek megművelésére. Ügy leéli továbblépniük a további esztendőkben, hogy a termelést a lehető­ségekhez képest gépesítsék. K. S. Hétfőn kezdődik az első osztályosok beíratása Hénfőn, március elsején kezdő­dik meg az általános iskolák le­endő első osztályosainak beíra­tása. A jövő tanévben várhatóan több mint másfél ezer első osz­tályos lépi át az iskolák küszö­bét. Az érvényes rendelkezések szerint az általános iskolák első osztályába azokat a gyermeke­ket kell felvenni, akik hatodik életévüket szeptember 1-ig be­töltik. A beíratásokat március 1—15-e között, a tanácsok által meghatározott napokon bonyolít, ják le. A beíratások pontos idejéről a szülőket a kialakult helyi szo­kásoknak 'megfelelően tájékoztat, ják. Országosan elterjedt gya­korlat, hogy a tudnivalódat az igazgatók az iskolák kapuin, hirdetőtábláin elhelyezett köz­leményekben ismertetik, helyen­ként az iskola írásban értesíti a szülőket A szeptemberben első osztály­ba lépő gyermekeknek kötelező orvosi viesgálaton kell részt- venniök. Erre az óvodába járó gyermekeknél a beíratások előtt került sor, a nem óvodások or­vosi vizsgálatának helyéről és idejéről az iskolák igazgatói írás­ban értesítik a gondviselőket Kiskunfélegyházán a Petőfi Sándor Gépészeti Szaltközépisko. Iában ötven fiatal részvételével tartotta meg alakuló közgyűlé­sét az iskola lövészklubja. A megjelentek között ott volt Sze- mők György alezredes, at MHSZ megyei titkárhelyettese. Horváth János, az újonnan alakult klub titkára tartott tájékoztatót a szabályzatból, ismertette a klub­tagok jogait és kötelességeit, majd 1 megválasztották a klubta­nácsot. Az MHSZ megyei és járási­városi vezetőségei messzemenően támogatják a közép- és főiskolák, ipari szakmunkásképző intézetek és kollégiumok fiataljait az MHSZ-klubok megalakításában. Megyénkben sajnos“ nem élnek A tanköteles korba lépő gyer­mekeket — az orvosi vizsgálat eredményétől függetlenül — a körzetileg illetékes általános is­kolába be kell íratni. A körze­tek beosztásáról az iskolák igaz­gatói készséggel tájékoztatják a szülőket. A fővárosban, és a megfelelő feltételekkel rendelkező egyes nagyobb városokban az iskola­érettség megállapítására az or­vosi vizsgálatot kiegészítik peda­gógiai és pszichológiai vizsgálat, tál is. i A behatáskor az iskolák igaz­gatói- számba veszik, hogy a be­iratkozok közül kik járnak óvo­dába, illetve az egyéves iskola­előkészítőre. Azoknak a leendő elsősöknek, 'akik az előkészítés egyik formájában sem vesznek részt, negyedéves iskoláelőkészitő foglalkozásokat szerveznek. Ezek részleteiről a szülő az igazgató­tól kérjen tájékoztatást. Az el­múlt évek tapasztalatai igazol­ják, hogy az előkészítőn rés^t vett gyerekek könnyebben bir­kóznak meg az iskola követel­ményeivel. Távlati cél, hogy minden gyermek úgy lépjen be az iskolába, hogy előtte már va­lamilyen formában részesült a közösségi nevelés hatásaiban. (MTI) megfelelően az adott lehetősé­gekkel az iskolák és a taninté­zetek vezetői, pedig a klubok létrehozásával felbecsülhetetlen értékű segítséget kapnának a honvédelmi nevelés célkitűzései­nek megvalósításához. Az iskolák és tanintézetek vezetői pedig a szocialista ember személyiségfor­máló tevékenységükhöz. Az iskolában a vendégeknek bemutatták a politechnikai mű­helyt, amelyben középfokú mo­dellező, lövész és gépjármű ba­ráti szakkört működtetnek. Itt helyezték el a fénypuskát — az egyik megyénkben állomásozó alakulat ajándékát — amellyel a fiatalokat a lövéssel kapcso­latos ismeretek elsajátítására ok­tatják. Szélesi József első lett Véget ért a Közlekedési és Pot- taügyi Minisztérium irányítása: alá ttartozó vállalatok gépkocsive­zetőinek politikai és szakmai ve­télkedője. A két hónapon át tar­tó Ki minek mestere verseng, döntőjét pénteken tartották Bu­dapesten, ahol Szélesi József, a Volán 9-es számú Vállalatának dolgozója az autóbuszvezetők kiű­zött az országos verseny első he­lyezettje lett. Jó eredménnyel- szerepelt a vetélkedőben Rigó Jó­zsef; a Volán 9. sz. Vállalatának tehergépkocsivezetője is. Szövetkezeti feladat a lakóházak javítása,, karbantartása Az országos középtávú lakás- építési terv részeként 37 ezer- lakást építenek az elkövetkező, öt évben az építőipari szövet­kezetek. A már meglevő és a jö­vőben épülő lakások jő állapo­tának fenntartására, rendszeres, tatarozására, karbantartására: készített a közelmúltban részle­tes tervet az Ipari Szövetkezetek. Országos Tanácsa, együttműköd­ve az Építésügyi' és Városfejlesz­tési Minisztériummal. Az OKISZ határozata értelmé­ben az építőipari szövetkezetek 1980-ban építési-szerelési tevé­kenységüknek több mint 50 szá­zalékát épületfenntartásra for­dítják. Országszerte mintegy 20 ipari szövetkezet foglalkozik majd lakőházfenntartással, s ugyanennyi a lakóépületeken be­lüli javításokkal, karbantartás­sal, e tevékenységük fokozottabb anyagi tájnogatás mellett. Az építőipari szövetkezetekben a ja­vítás, karbantartás mértéke 1979. ben 810 millió forint volt, ez az érték 1980-ig mintegy llliO mil­lió forintra emelkedik; ezen be­lül a lakosság részére végzendő munka értőié öt év alatt 110 milli óforintról 190 millióra nő. Az ezzel megbízott építőipari szövetkezetek tevékenységük 65—70 százalékát lakóházak és lakások javítására, karbf ^tartá­sára összpontosítják. Űj lövészklub Kiskunfélegyházán *,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom