Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-29 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 51. szám Ára 90 fillér 1976. február 29 vasárnap Magyar-szovjet barátsági gyűlés a Tbiliszi Lenin Elektromos Mozdonygyárban Kádár János beszéde Kádár János, az MSZMP fcB első titkára, az SZKP XXV. kongresszusán részt vevő ma­gyar pártküldöttség vezetője, aki pénteken este rövid látogatásra Tbiliszibe érkezett, szombaton délelőtt megismerkedett a grúz főváros történelmi nevezetessé­geivel. Kádár Jánost városnéző kőrút­jára elkísérte: Eduard Sevard- nadze, a Grúz Kommunista Pár! KB első titkára, továbbá a grúz testvérpárt több más vezetője. Elsőként a város alapítójának, Vahtangi Gorgaszalinak a lo­vas szobrát és az ősi kápolnát, tnajd a nyolcszázezer kiállítási tárgyat őrző Grúz Nemzeti Mú­zeum anyagát, illetve a középko­ri grúz városok régészeti emlé­keit nézte meg. Kádár János felkereste a „Né­pek barátsága” Múzeumot, ahol képek, tablók, tárgyi emlékek sokasága mutatja be a Nagy Honvédő Háború hősi harcait. Megrázó dokumentumok és re­likviák idézik az elesettek —• köztük háromszázezer grúz hős — emlékét. „Megtekintve a grúz nép ősi kultúrájának emlékeit és a fel­szabadító harcokban küzdött grúz hősök harcainak dokumen­tumait, kifejezzük őszinte jókí­vánságainkat, békét, sok sikert, boldogságot kívánunk a grúz népnek, minden grúziai nemzet­ségnek. Nagyon 'jó érzés arra gondolni, hogy a nagy szovjet nép, Grúzia népe és a magyar nép ma igazi barátok és együtt küzdenek azért, hogy a népek bé­kében és szabadon éljenek min­dig — mindenhol.” — írta a múzeum emlékkönyvébe Kádár János, az SZKP XXV. kongresz- szusán részt vevő magyar párt­küldöttség nevében. A városnéző körút befejező ál­lomása a Győzelmi-park volt. Délután a magyar küldöttség barátsági gyűlésen találkozott Tbiliszi dolgozóival a Lenin Elektromos Mozdonygyárban. A gyűlésen Kádár János mondott Beszédet. Az MSZMP KB első titkára beszédében hangsúlyozta: Külön öröm számunkra, hogy ez alkalommal mód nyílt ellá­togatni ide, szovjet Grúziába, an­nak gyönyörű fővárosába. Tbi­liszibe, s e kiváló munkáskol­lektívához, a Tbiliszi Lenin Elekt­romos Mozdonygyárba. Hálásan köszönöm a meghívást, s azt a meleg, elvtársi, igaz baráti fogad­tatást, amelyben részesítettek bennünket. Élve az alkalommal, átadom önöknek, a gyűlés min­den résztvevőjének, s az önök személyében a gyár minden dol­gozójának, Tbiliszi lakosainak, a Grúz Szovjet Szocialista Köztár­saság dolgozó népének a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép testvéri üdvöz­letét. Elvtársak! A Tbiliszi Lenin Elektromos Mozdonygyár kiemelkedő ered­ményekkel büszkélkedhet. As egykori vasúti mozdonyjavító üzem oly hatalmas szocialista ipari létesítménnyé vált, amely nagy teljesítményű mozdonyok­kal látja el a Szovjetunió nép­gazdaságát, s termékeik közül nem egynek minősége felülmúl­ja a világszínvonalat. Eredmé­nyeik méltók a halhatatlan Le­nin 'nevéhez, s a gyár csaknem 1300 kiváló dolgozója és majd­nem 100 termelő egysége megér­demelten viseli a „Kommunista munka úttörője” megtisztelő cí­met. Kiemelkedő munkasikereik-’ hez, s külön ahhoz, hogy ötéves tervüket már 1975. október 28- ára teljesítették és a most el­nyert Munka Vörös Zászló Ér*? demrendjéhez szívből gratulálok, A Nagy Októberi Szocialista Forradalom á Szovjetunió min­den népének életét megváltoztat- (Folytatás a 2. oldalon.) AZ ÖTÖDIK ÖTÉVES TERVBEN Megnő az élelmiszeripar jelentősége Aktívaülés és vállalati jubileum Kecskeméten Az élelmiszeripar 23 válla­latának párt-, gazdasági vezetői, szakszervezeti és KISZ- titkárai tanácskoztak szombaton délelőtt Kecskeméten az élelmiszeripari dolgozók megyei aktívaülésén. Ott voltak a megyei pártbizottság és a. tanács, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, a konzerv- és sütőipar, a . gabqna- és hűtőipar, a pincegazdaság, a baromfi- és dohányipar kép­viselői. Dr. Tamás László, az ÉDOSZ főtitkára elemezte azokat az eredményeket, amelyeket az élel­miszeripar a IV. ötéves terv idő­szakában étért. Eszerint az élel­miszeripar 1971 és 1975 között 28 százalékkal termelt többet, mint a III. ötéves tervben. Nem­csak a hazai ellátási feladatait teljesítette, hanem exportra is a tervezettnél többet szállított. A tervidőszakban végrehajtott be­ruházások következtében növe­kedett az ipar feldolgozó-kapa­citása, a mezőgazdasági termelés növekedésének a2 ütemét mégsem tudta eléggé követni. A cukor­iparban például 160 napig tar­tott az 1975-ös idény. Az élelmiszeripar jelentősége «Z V. Ötéves tervben méginkább megnő. Néhány ágazat megköze­líti vagy eléri a világszínvona­lat. Az eddiginél nagyobb lesz a termelő és feldolgozó üzemek közötti együttműködés jelentősé­ge. Kezdeményezésre számos példát lehet találni"Bács-Kiskun megyében - is. A kalocsai körzet­ben a mezőgazdasági nagyüze­mek.' a feldolgozó vállalat és a kutatóintézet jő együttműködé­se alapozta meg a fűszerpaprika­termesztés fellendülését. Az ÉDOSZ főtitkára ezután az V. ötéves terv előirányzatait is­mertette. Öt év alatt 30 milliárd forintnál magasabb összegű beru­házással fejlődik az élelmiszer- ipar hazánkban. Bács-Kiskun megye a korábbi tervidőszaknál nagyobb arányban részesül eb­ből. Kiskunhalason és a megye- székhelyen a baromfifeldolgozó vállalat. Kalocsán a Paprika- és Konzervipari Vállalat tervez na­gyobb beruházást. Erőteljesebb fejlődés várható a gabona- és a húsiparban is. Az előadó ezután a termelőmunka és a művelő­dés összefüggéseiről beszélt, majd az V. ötéves terv végrehajtásá­ban a szakszervezet feladatait is­mertette. Az élelmiszeripari aktívaülés résztvevői ezután megtekintették .a megyei művelődési központban a Kecskeméti Konzervgyár és a .Baromfifeldolgozó Vállalat ter­mékbemutatóját, amelyet a kor­szerű táplálkozás jegyében ren­deztek meg. Délután a Technika Házában a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat fennállásának 25. évfor­dulója alkalmából rendeztek ün­nepséget, amelyen részt vett dr. Tamás László, az ÉDOSZ fő­titkára és Erdélyi Ignác, a me­gyei pártbizottság titkára is. Kiss József, a vállalat igazgatója szá­molt- be a negyedszázados mun­ka eredményéről és arról a fej­lődésről, amelyet a legutóbbi tíz évben ért el a megyeszékhelyet és több más települést ellátó sü­tőipari vállalat. Jó évet zárt a kecskeméti sütőipar 1975-ben. A nyereségből másfél millió forin­tot fizettek ki a törzsgárdatag- ságnak, valamint a vállalat .va­lamennyi dolgozójának nyereség- részesedés és jutalom címén. A jubileum alkalmából Nagy Kálmán, Szabó József. Molnár Vilmos, Sipos János. Bán Pál és Bende Sándor az Élelmiszeripar kiváló dolgozója kitüntetést kap­ta Hegyi István és Krizsán Jó­zsef miniszteri dicséretben része­sült, 15-en kapták meg a válla­lat kiváló dolgozója jelvényt és hárman részesültek kitüntetésben a szakszervezeti munkájukért. K. A. • Dr. Tamás László, az ÉDOSZ főtitkára beszél az élelmiszeripari aktívaülésen. (Pásztor Zoltán felvétele) Az összefogás ereje Egy régi is bölcs mondás szavai jutnak eszünkbe is­mét, amikor megyeszerte ax alkotó összefogás tantijeiét adja a lakosság a most fo­lyó falugyűléseken, a nép- fróntbizoltságok megválasz­tására összehívott tanácskozá­sokon. összefogásban az erő — ezt tükrözik a helyi taná­csok sza madó értekezletei is, ahol a IV. ötéves terv ered­ményei, az új tervidőszak fel­adatai ' vannak napirenden. Az országos számvetésekben kétmilliárd forintra becsülik a lakóhelyen végzett társa­dalmi munka irtékét. Nyilván nagyobb ez az összeg, hiszen a mércéje sem lehet egyfor­ma. Azért gondoljuk, hogy szerényebben számoltak a ténylegesnél, mert csupán Bács-Kiskun megyében S39 millió forint volt a IV. ötévet terv időszakában a lakosság cselekvő társadalmi hozzájá­rulása a tervek megtetézésé- hez. Hatalmas összeg ez min­denképpen, nem Jiiába emle­getik megyénket az élenjárók között már régóta. Eleinte csak kisebb helyi munkáknál — járdák, parkok építésénél — mozdult meg a lakosság. Ma már egyre szervezettebb formái vannak a társadalmi segítségnek, s igen jelentős­nek mondható létesítmények születtek ily módon. Közis­mert a stakemberek, üzemi munkások, szocialista b rigó- tagok segítő közreműködése, iskolai tantermek létesítésénél, kollégiumok építésénél, vagy a tanyai települések villamo­sításában. Kalocsán, és nem­csak ott, h kisiparosokat is sikerült megnyerni a kulturá­lis létesítmények, klubok' lét­rehozásában való közreműkö­désre. De a legnagyobb ered­mény mégis csak az, hogy a IV. ötéves terv során a tár­sadalmi összefogásnak kö­szönhetően több mint ötezer óvodai hely létesült, ami az eredeti tervnek a háromszo­rosa. A társadalmi munka érté­két, természetesen nem lehet csak forintban, vagy létesít­ményekben mérni. Aligha fe­jezhető ki a számok nyelvén az erkölcsi haszna, a lakos­ság közérzetére gyakorolt ha­tása ennek az önként vállalt tevékenységnek. Éppen ezért a munka elismerését sem bíz­hatjuk a hivatalos jelentések­ben felsoroltakra. A mostani falugyűlések, tanyai és lakó­körzeti tanácskozások igen al­kalmas fórumai , annak, hogy az eredmények számbavéte­le mellett azokról is szó essen, akik a legtöbbet adták ilyen­fajta tevékenységükkel is a köznek. Egy-egy oklevél és figyelmes szó néha többet je­lent minden másnál, ha azt abban a tudatban kapja va­laki. hogy a közösségért vál­lalt munkájának őszinte el­ismerésében volt része. Az „összefogásban az erő'' jelszó tehát nem veszítette ér­vényét ma sem. Megyénkben a tanácsi tervek 5 milliárd 14S millió forintot Irányoztak elő fejlesztésre az ötéves tervben, ami több mint két­szerese az előző időszakénak. Ennek ellenére minden jogos igény kielégítéséhez a fal­úak és városok fejlesztésében nem nyújtanak lehetőséget. Továbbra is szükség van te­hát a támogató hozzájárulás­ra, a lakosság társadalmi te­vékenységére, az üzemek együttműködő segítségére. Ilyen segítségnyújtásra van is példa, s nem egy helyen hangzik el ezekben a napok­ban az újabb vállalásra tett ígéret. Ami azt bizonyítja, hogy Bács-Kiskun lakossága nem akar megválni jó híré­től az új ötéves terv idősza­kában sem. T. P. Az SZKP kongresszusai mindig mérföldkövet jelentettek a világ kommunista' és munkás-1 mozgalmai számára, elemezve az adott kor' történelmi folyamatát, feltárva a továbbhaladás j útját, tudományos, marxista—leninista módszerrel elemezve a szocialista és kommunista j társadalom fejlődését. Nem kevésbé jelentősek a kongresszusi beszámoló elemzései a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellet; élésének és együtt­működésének lehetőségéről — vagy ahogyan Leonyid Brezsnyev mondotta: az „erőszak nélküli világról.’* Nem véletlen tehát, hogy az SZKP XXV4 kongresszusát világszerte nagy figyelem kíséri, mind a szocialista, mind a tőkés-! országok részéről, de ugyanígy fi. gyei a tanács­kozásra a „harmadik világ”, a gyarmati sorból felszabadult és fejlődő országok nagy tábora. A képen: a hét legjelentősebb külpolitikai eseményének, a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának színhelye: , a Kreml Kongresszusi Palotájának tanácsterme. Üj termékszerkezet, jelentős beruházás kiskunhalasi gyáregységében a Ganz-MÁVAG A Ganz-MÁVAG kiskunhala­si gyáregysége 1969-ben létesült két helyi üzemből. Az eredeti cé­lok szerint a vállalat többi gyá­rának készítettek és szállítottak különböző alkatrészeket. Ez azonbán — különösen az utóbbi években — nem kedvezett a gyáregység fejlődésének. A Ganz-MÁVAG .átfogó fej­lesztési programjának elkészíté­sekor, 1974 novemberében a ve­zérigazgatóság döntést hozott a gyáregység jövőjéről is. Eszerint 1975-től a nagyvállalat gépgyár­tási tevékenységében kap szere­pet. A társüzemekkel való szál­lítású együttműködést fokozato­san felszámolják, mert már ki­alakították az önálló profilt. Víz­gépészeti berendezések, sztvaty- tyúk és nagy méretű csőszerelvé­nyek. valamint különféle áram- fejlesztő és levegőtermelő aggre­gátok készülnek az üzemben. A profil kialakítását igen rövid idő alatt kellett véghezvinni. A most, már „saját” termékek kö­zül csak az áramfejlesztők ké­szültek itt korábban, azok is Igen kis szériában. A csőszerelvények gyártását 1974-ben kezdték meg­honosítani, a szivattyúelőállitás pedig még ma sem egészen más­fél éves múltra tekint vissza.’ . A műszaki problémákkal eredmé­nyesen birkózott meg a kollektí­va és a fejlődés egyetlen év alatt is jelentős volt. Hiszen 1974-ben, kis összeggel ugyan, de veszteségesen termelt a gyáregy­ség, 1975. évi munkájukkal már 13 millió forint nyereséget ér­tek el. A készre szerelt termé­kekből I 105 millió forintos ter­melési előirányzatot 112 millióra teljesítették, pedig a kapacitás 50 százalékát még § farsüzemek részére végzett munkák kötötték le. Az idén 125.5 millió forintos termelési érték előállítását ter­vezik, emellett továbbra is dol­goznak a többi Ganz-MÁVAG gyárnak. Ebben az évben 180 darab szi­vattyút gyártanak. Kiskunhala­son készült berendezéseket állí­tanak üzembe több, kiepielt bé- ruházáson, így például . a nyergesújfalui polyetilén gyár­ban, a dunaújvárosi .hullám­papír gyárban, a Tisza Kő- olajfinomítóban, a Paksi Atom­erőműben és még több jelentős, új ipari objektumon. >Az áram- fejlesztők fő vásárlója az Or­szágos Kőolaj- ás Gázipari Tröszt, de ilyen automatikus vezérlésű aggregátokat használnak a kór­házakban és a korszerű vasúti csomópontokon is. A termelés kereteinek kialakí­tása még nem zárult le, a terv­időszak alatt mintegy 80—100 milliós beruházást terveznek. A géppark, amelyben már több, nagy értékű, mindent tudó auto­mata van, a következő években is gyarapodik. Január elejére épült fel egy 4400 négyzetméte­res üzemcsarnok, ahol helyet kap ■a daraboló, a krompresszor. és szivattyúszerelde. A nyár végére elkészülnek a berendezések és itt is megkezdik a termelést. Az új szociális épület alapozása már befejeződött, ebben elsőnek az ezer adagos üzemi konyha ké­szült el. A gyáregység 550 fizikai dol­gozója közül csaknem minden második szakmunkás, de még többre lenne szükség, elsősorban forgácsolókra, ahhoz, hogy eleget tehessenek megnövekvő- felada­taiknak. A szakmunkáshiány je­lentős, annak ellenére, hogy ko­rábban 120 forgácsolót képeztek ki. Közülük azonban alig húszán maradtak a Ganzban. A helyzet egy évvel ezelőtt gyökeresen megváltozott. Az önálló profil megadta a lendítő erőt az előre­lépéshez, megszűntek a megren-i delések hiányából származó gon­dok, s a dolgozók is biztosnak látják jövőjüket Fellendítette ez a brigádmoz­galmat is. Ma 39 brigád dolgozik a gyáregységben, míg korábban csak tíz. A dolgozók tenniaka- rását bizonyítja az is, hogy a kecskeméti Széchenyi városi fűtő­műhöz megrendelt szivattyúkat az eredeti, 1977-es határidő he­lyett már tavaly december vé­gén leszállíthatta a kiskunhalad gyáregység. Zi A. Tázláron bizakodnak I 3. oldal I Gyorsan megtérül i oldal I Milyenek a magyar magnók? 4. oldal Fő termelési ágazat a juhászat Akasztón 4. oldal Kapós a kenyerük 4» oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Sport 7. oldal %

Next

/
Oldalképek
Tartalom