Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-29 / 51. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 51. szám Ára 90 fillér 1976. február 29 vasárnap Magyar-szovjet barátsági gyűlés a Tbiliszi Lenin Elektromos Mozdonygyárban Kádár János beszéde Kádár János, az MSZMP fcB első titkára, az SZKP XXV. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője, aki pénteken este rövid látogatásra Tbiliszibe érkezett, szombaton délelőtt megismerkedett a grúz főváros történelmi nevezetességeivel. Kádár Jánost városnéző kőrútjára elkísérte: Eduard Sevard- nadze, a Grúz Kommunista Pár! KB első titkára, továbbá a grúz testvérpárt több más vezetője. Elsőként a város alapítójának, Vahtangi Gorgaszalinak a lovas szobrát és az ősi kápolnát, tnajd a nyolcszázezer kiállítási tárgyat őrző Grúz Nemzeti Múzeum anyagát, illetve a középkori grúz városok régészeti emlékeit nézte meg. Kádár János felkereste a „Népek barátsága” Múzeumot, ahol képek, tablók, tárgyi emlékek sokasága mutatja be a Nagy Honvédő Háború hősi harcait. Megrázó dokumentumok és relikviák idézik az elesettek —• köztük háromszázezer grúz hős — emlékét. „Megtekintve a grúz nép ősi kultúrájának emlékeit és a felszabadító harcokban küzdött grúz hősök harcainak dokumentumait, kifejezzük őszinte jókívánságainkat, békét, sok sikert, boldogságot kívánunk a grúz népnek, minden grúziai nemzetségnek. Nagyon 'jó érzés arra gondolni, hogy a nagy szovjet nép, Grúzia népe és a magyar nép ma igazi barátok és együtt küzdenek azért, hogy a népek békében és szabadon éljenek mindig — mindenhol.” — írta a múzeum emlékkönyvébe Kádár János, az SZKP XXV. kongresz- szusán részt vevő magyar pártküldöttség nevében. A városnéző körút befejező állomása a Győzelmi-park volt. Délután a magyar küldöttség barátsági gyűlésen találkozott Tbiliszi dolgozóival a Lenin Elektromos Mozdonygyárban. A gyűlésen Kádár János mondott Beszédet. Az MSZMP KB első titkára beszédében hangsúlyozta: Külön öröm számunkra, hogy ez alkalommal mód nyílt ellátogatni ide, szovjet Grúziába, annak gyönyörű fővárosába. Tbiliszibe, s e kiváló munkáskollektívához, a Tbiliszi Lenin Elektromos Mozdonygyárba. Hálásan köszönöm a meghívást, s azt a meleg, elvtársi, igaz baráti fogadtatást, amelyben részesítettek bennünket. Élve az alkalommal, átadom önöknek, a gyűlés minden résztvevőjének, s az önök személyében a gyár minden dolgozójának, Tbiliszi lakosainak, a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság dolgozó népének a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép testvéri üdvözletét. Elvtársak! A Tbiliszi Lenin Elektromos Mozdonygyár kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet. As egykori vasúti mozdonyjavító üzem oly hatalmas szocialista ipari létesítménnyé vált, amely nagy teljesítményű mozdonyokkal látja el a Szovjetunió népgazdaságát, s termékeik közül nem egynek minősége felülmúlja a világszínvonalat. Eredményeik méltók a halhatatlan Lenin 'nevéhez, s a gyár csaknem 1300 kiváló dolgozója és majdnem 100 termelő egysége megérdemelten viseli a „Kommunista munka úttörője” megtisztelő címet. Kiemelkedő munkasikereik-’ hez, s külön ahhoz, hogy ötéves tervüket már 1975. október 28- ára teljesítették és a most elnyert Munka Vörös Zászló Ér*? demrendjéhez szívből gratulálok, A Nagy Októberi Szocialista Forradalom á Szovjetunió minden népének életét megváltoztat- (Folytatás a 2. oldalon.) AZ ÖTÖDIK ÖTÉVES TERVBEN Megnő az élelmiszeripar jelentősége Aktívaülés és vállalati jubileum Kecskeméten Az élelmiszeripar 23 vállalatának párt-, gazdasági vezetői, szakszervezeti és KISZ- titkárai tanácskoztak szombaton délelőtt Kecskeméten az élelmiszeripari dolgozók megyei aktívaülésén. Ott voltak a megyei pártbizottság és a. tanács, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a konzerv- és sütőipar, a . gabqna- és hűtőipar, a pincegazdaság, a baromfi- és dohányipar képviselői. Dr. Tamás László, az ÉDOSZ főtitkára elemezte azokat az eredményeket, amelyeket az élelmiszeripar a IV. ötéves terv időszakában étért. Eszerint az élelmiszeripar 1971 és 1975 között 28 százalékkal termelt többet, mint a III. ötéves tervben. Nemcsak a hazai ellátási feladatait teljesítette, hanem exportra is a tervezettnél többet szállított. A tervidőszakban végrehajtott beruházások következtében növekedett az ipar feldolgozó-kapacitása, a mezőgazdasági termelés növekedésének a2 ütemét mégsem tudta eléggé követni. A cukoriparban például 160 napig tartott az 1975-ös idény. Az élelmiszeripar jelentősége «Z V. Ötéves tervben méginkább megnő. Néhány ágazat megközelíti vagy eléri a világszínvonalat. Az eddiginél nagyobb lesz a termelő és feldolgozó üzemek közötti együttműködés jelentősége. Kezdeményezésre számos példát lehet találni"Bács-Kiskun megyében - is. A kalocsai körzetben a mezőgazdasági nagyüzemek.' a feldolgozó vállalat és a kutatóintézet jő együttműködése alapozta meg a fűszerpaprikatermesztés fellendülését. Az ÉDOSZ főtitkára ezután az V. ötéves terv előirányzatait ismertette. Öt év alatt 30 milliárd forintnál magasabb összegű beruházással fejlődik az élelmiszer- ipar hazánkban. Bács-Kiskun megye a korábbi tervidőszaknál nagyobb arányban részesül ebből. Kiskunhalason és a megye- székhelyen a baromfifeldolgozó vállalat. Kalocsán a Paprika- és Konzervipari Vállalat tervez nagyobb beruházást. Erőteljesebb fejlődés várható a gabona- és a húsiparban is. Az előadó ezután a termelőmunka és a művelődés összefüggéseiről beszélt, majd az V. ötéves terv végrehajtásában a szakszervezet feladatait ismertette. Az élelmiszeripari aktívaülés résztvevői ezután megtekintették .a megyei művelődési központban a Kecskeméti Konzervgyár és a .Baromfifeldolgozó Vállalat termékbemutatóját, amelyet a korszerű táplálkozás jegyében rendeztek meg. Délután a Technika Házában a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendeztek ünnepséget, amelyen részt vett dr. Tamás László, az ÉDOSZ főtitkára és Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára is. Kiss József, a vállalat igazgatója számolt- be a negyedszázados munka eredményéről és arról a fejlődésről, amelyet a legutóbbi tíz évben ért el a megyeszékhelyet és több más települést ellátó sütőipari vállalat. Jó évet zárt a kecskeméti sütőipar 1975-ben. A nyereségből másfél millió forintot fizettek ki a törzsgárdatag- ságnak, valamint a vállalat .valamennyi dolgozójának nyereség- részesedés és jutalom címén. A jubileum alkalmából Nagy Kálmán, Szabó József. Molnár Vilmos, Sipos János. Bán Pál és Bende Sándor az Élelmiszeripar kiváló dolgozója kitüntetést kapta Hegyi István és Krizsán József miniszteri dicséretben részesült, 15-en kapták meg a vállalat kiváló dolgozója jelvényt és hárman részesültek kitüntetésben a szakszervezeti munkájukért. K. A. • Dr. Tamás László, az ÉDOSZ főtitkára beszél az élelmiszeripari aktívaülésen. (Pásztor Zoltán felvétele) Az összefogás ereje Egy régi is bölcs mondás szavai jutnak eszünkbe ismét, amikor megyeszerte ax alkotó összefogás tantijeiét adja a lakosság a most folyó falugyűléseken, a nép- fróntbizoltságok megválasztására összehívott tanácskozásokon. összefogásban az erő — ezt tükrözik a helyi tanácsok sza madó értekezletei is, ahol a IV. ötéves terv eredményei, az új tervidőszak feladatai ' vannak napirenden. Az országos számvetésekben kétmilliárd forintra becsülik a lakóhelyen végzett társadalmi munka irtékét. Nyilván nagyobb ez az összeg, hiszen a mércéje sem lehet egyforma. Azért gondoljuk, hogy szerényebben számoltak a ténylegesnél, mert csupán Bács-Kiskun megyében S39 millió forint volt a IV. ötévet terv időszakában a lakosság cselekvő társadalmi hozzájárulása a tervek megtetézésé- hez. Hatalmas összeg ez mindenképpen, nem Jiiába emlegetik megyénket az élenjárók között már régóta. Eleinte csak kisebb helyi munkáknál — járdák, parkok építésénél — mozdult meg a lakosság. Ma már egyre szervezettebb formái vannak a társadalmi segítségnek, s igen jelentősnek mondható létesítmények születtek ily módon. Közismert a stakemberek, üzemi munkások, szocialista b rigó- tagok segítő közreműködése, iskolai tantermek létesítésénél, kollégiumok építésénél, vagy a tanyai települések villamosításában. Kalocsán, és nemcsak ott, h kisiparosokat is sikerült megnyerni a kulturális létesítmények, klubok' létrehozásában való közreműködésre. De a legnagyobb eredmény mégis csak az, hogy a IV. ötéves terv során a társadalmi összefogásnak köszönhetően több mint ötezer óvodai hely létesült, ami az eredeti tervnek a háromszorosa. A társadalmi munka értékét, természetesen nem lehet csak forintban, vagy létesítményekben mérni. Aligha fejezhető ki a számok nyelvén az erkölcsi haszna, a lakosság közérzetére gyakorolt hatása ennek az önként vállalt tevékenységnek. Éppen ezért a munka elismerését sem bízhatjuk a hivatalos jelentésekben felsoroltakra. A mostani falugyűlések, tanyai és lakókörzeti tanácskozások igen alkalmas fórumai , annak, hogy az eredmények számbavétele mellett azokról is szó essen, akik a legtöbbet adták ilyenfajta tevékenységükkel is a köznek. Egy-egy oklevél és figyelmes szó néha többet jelent minden másnál, ha azt abban a tudatban kapja valaki. hogy a közösségért vállalt munkájának őszinte elismerésében volt része. Az „összefogásban az erő'' jelszó tehát nem veszítette érvényét ma sem. Megyénkben a tanácsi tervek 5 milliárd 14S millió forintot Irányoztak elő fejlesztésre az ötéves tervben, ami több mint kétszerese az előző időszakénak. Ennek ellenére minden jogos igény kielégítéséhez a falúak és városok fejlesztésében nem nyújtanak lehetőséget. Továbbra is szükség van tehát a támogató hozzájárulásra, a lakosság társadalmi tevékenységére, az üzemek együttműködő segítségére. Ilyen segítségnyújtásra van is példa, s nem egy helyen hangzik el ezekben a napokban az újabb vállalásra tett ígéret. Ami azt bizonyítja, hogy Bács-Kiskun lakossága nem akar megválni jó hírétől az új ötéves terv időszakában sem. T. P. Az SZKP kongresszusai mindig mérföldkövet jelentettek a világ kommunista' és munkás-1 mozgalmai számára, elemezve az adott kor' történelmi folyamatát, feltárva a továbbhaladás j útját, tudományos, marxista—leninista módszerrel elemezve a szocialista és kommunista j társadalom fejlődését. Nem kevésbé jelentősek a kongresszusi beszámoló elemzései a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellet; élésének és együttműködésének lehetőségéről — vagy ahogyan Leonyid Brezsnyev mondotta: az „erőszak nélküli világról.’* Nem véletlen tehát, hogy az SZKP XXV4 kongresszusát világszerte nagy figyelem kíséri, mind a szocialista, mind a tőkés-! országok részéről, de ugyanígy fi. gyei a tanácskozásra a „harmadik világ”, a gyarmati sorból felszabadult és fejlődő országok nagy tábora. A képen: a hét legjelentősebb külpolitikai eseményének, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának színhelye: , a Kreml Kongresszusi Palotájának tanácsterme. Üj termékszerkezet, jelentős beruházás kiskunhalasi gyáregységében a Ganz-MÁVAG A Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyáregysége 1969-ben létesült két helyi üzemből. Az eredeti célok szerint a vállalat többi gyárának készítettek és szállítottak különböző alkatrészeket. Ez azonbán — különösen az utóbbi években — nem kedvezett a gyáregység fejlődésének. A Ganz-MÁVAG .átfogó fejlesztési programjának elkészítésekor, 1974 novemberében a vezérigazgatóság döntést hozott a gyáregység jövőjéről is. Eszerint 1975-től a nagyvállalat gépgyártási tevékenységében kap szerepet. A társüzemekkel való szállítású együttműködést fokozatosan felszámolják, mert már kialakították az önálló profilt. Vízgépészeti berendezések, sztvaty- tyúk és nagy méretű csőszerelvények. valamint különféle áram- fejlesztő és levegőtermelő aggregátok készülnek az üzemben. A profil kialakítását igen rövid idő alatt kellett véghezvinni. A most, már „saját” termékek közül csak az áramfejlesztők készültek itt korábban, azok is Igen kis szériában. A csőszerelvények gyártását 1974-ben kezdték meghonosítani, a szivattyúelőállitás pedig még ma sem egészen másfél éves múltra tekint vissza.’ . A műszaki problémákkal eredményesen birkózott meg a kollektíva és a fejlődés egyetlen év alatt is jelentős volt. Hiszen 1974-ben, kis összeggel ugyan, de veszteségesen termelt a gyáregység, 1975. évi munkájukkal már 13 millió forint nyereséget értek el. A készre szerelt termékekből I 105 millió forintos termelési előirányzatot 112 millióra teljesítették, pedig a kapacitás 50 százalékát még § farsüzemek részére végzett munkák kötötték le. Az idén 125.5 millió forintos termelési érték előállítását tervezik, emellett továbbra is dolgoznak a többi Ganz-MÁVAG gyárnak. Ebben az évben 180 darab szivattyút gyártanak. Kiskunhalason készült berendezéseket állítanak üzembe több, kiepielt bé- ruházáson, így például . a nyergesújfalui polyetilén gyárban, a dunaújvárosi .hullámpapír gyárban, a Tisza Kő- olajfinomítóban, a Paksi Atomerőműben és még több jelentős, új ipari objektumon. >Az áram- fejlesztők fő vásárlója az Országos Kőolaj- ás Gázipari Tröszt, de ilyen automatikus vezérlésű aggregátokat használnak a kórházakban és a korszerű vasúti csomópontokon is. A termelés kereteinek kialakítása még nem zárult le, a tervidőszak alatt mintegy 80—100 milliós beruházást terveznek. A géppark, amelyben már több, nagy értékű, mindent tudó automata van, a következő években is gyarapodik. Január elejére épült fel egy 4400 négyzetméteres üzemcsarnok, ahol helyet kap ■a daraboló, a krompresszor. és szivattyúszerelde. A nyár végére elkészülnek a berendezések és itt is megkezdik a termelést. Az új szociális épület alapozása már befejeződött, ebben elsőnek az ezer adagos üzemi konyha készült el. A gyáregység 550 fizikai dolgozója közül csaknem minden második szakmunkás, de még többre lenne szükség, elsősorban forgácsolókra, ahhoz, hogy eleget tehessenek megnövekvő- feladataiknak. A szakmunkáshiány jelentős, annak ellenére, hogy korábban 120 forgácsolót képeztek ki. Közülük azonban alig húszán maradtak a Ganzban. A helyzet egy évvel ezelőtt gyökeresen megváltozott. Az önálló profil megadta a lendítő erőt az előrelépéshez, megszűntek a megren-i delések hiányából származó gondok, s a dolgozók is biztosnak látják jövőjüket Fellendítette ez a brigádmozgalmat is. Ma 39 brigád dolgozik a gyáregységben, míg korábban csak tíz. A dolgozók tenniaka- rását bizonyítja az is, hogy a kecskeméti Széchenyi városi fűtőműhöz megrendelt szivattyúkat az eredeti, 1977-es határidő helyett már tavaly december végén leszállíthatta a kiskunhalad gyáregység. Zi A. Tázláron bizakodnak I 3. oldal I Gyorsan megtérül i oldal I Milyenek a magyar magnók? 4. oldal Fő termelési ágazat a juhászat Akasztón 4. oldal Kapós a kenyerük 4» oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Sport 7. oldal %
