Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

1976. február 25 • PETŐFI NÉPE • Pártmegbízatások Gyermek- és ifjúságvédelem a megyében II. Intézetek, otthonok A súlyosan veszélyeztetett gyermekeket állami gondozásba veszik: intézetbe, nevelőotthonba küldik. Bács-Kiskun me­gye^ nevelőotthonaiban az állami gondozott gyerekeknek 23 százaléka lakik, öszesen 424 személy. • A tagkönyvcscrét megelőző beszélgetésekre készülve a párt- alapszervezetek vezetőségei most mindenütt áttekintik a pártmeg­bízatások rendszerét. Számba ve­szik, vajon a legfontosabb fel­adatok megoldására irányul- nak-e, kellően összhangban áll- nak-e a párttagok képességeivel, érdeklődési körével. Számos párttag esetében nincs szükség semmiféle fejtörésre. 1 Hiszen igen sokan töltenek be különféle választott tisztségeket a pártszervekben és az alapszer­vezetekben, a különféle társa­dalmi mozgalmakban, tömegszer­vezetekben. Számukra az elsőd­leges megbízatás e tisztség jó ellátása. Örvendetes, hogy ma már csak nagyon elvétve fordul elő a tömegszervezeti munka le­becsülése: jóformán minden pártvezetőség megfelelően érté­keli, ha a pártszervezet valame­lyik tagja, mondjuk szakszerve­zeti bizalmi, a KISZ-szervezet propagandistája vagy az ifjúsági klub vezetője, népi ellenőr, az MSZBT tagcsoportot avagy a műszakiakat összefogó társadalmi szervezet tevékenységét szervezi. Gondot inkább ja munkahelyen kívül folytatott társadalmi tevé­kenység ' értékelése okoz. Tagjai­nak a lakóterületi közéletben va­ló részvételét némelyik pártszer­vezet még mindig valamiféle „hqbby’Vként kezeli, a szabad idő magánügyként felfogható el­töltéseként. S nem úgy, ahogyan kellene: megbecsülendő pártmun. kaként, amelynek jó ellátását az illető kommunista alapszerveze­tének is figyelemmel kell kí­sérnie, értékelnie és szükség esetén segítenie. A beszélgetések jó alkalmat jelentenek arra, hogy ezt a szemléletet végképp száműzzék, s a fontos pártmeg­bízatások között vegyék számba, ha valaki tanácstag, népfront­testület tagja, lakóbizottságot irányít, avagy a fiatalokkal fog-, ialkozik a lakóterületen: az if­júsági .szervezetben, a szülői ■munkaközösségben, sportegyesü-' Jetben vagy művészeti csoport­ban. • Mint a példák is tanúsít­ják, a párttagok számottevő része valamilyen rendszeres elfoglalt­sággal járó, állandó közéleti­mozgalmi feladatot lát el. (S a kör szélesebb az említettnél, hi­szen ide kell sorolnunk a párt­ós tömegszervezeti oktatás propa­gandistáit, a munkásőröket, az irányító mozgalmi testületek ál­landó aktivistáit, munkabizottsá­gaik tagjait és így tovább.) Hasznos és célszerű, ha min­den rendszeres elfoglaltsággal járó közéleti feladatot állandó pártmegbízatásként is rögzítenek, A Szovjetunió Központi Sta­tisztikai Hivatalának adatai sze­rint rendkívül gyors ütemben fejlődik az élelmiszeripar. Ezzel magyarázható a? élelmi­szerüzletek forgalmának jelentős növekedése, a lakosság élelmi­szerigényeinek az eddiginél is jobb, teljesebb kielégítése. Három minisztérium — a hal­gazdaságügyi, a hús- és tejipari és az élelmiszeripari minisztéri­um (ez utóbbihoz tartozik a töb­bi élelmiszeripari üzem) — a műit év első négy hónapjában több árucikket bocsátott ki, mint amennyit az állami terv előirány­zott. A hús- és tejipari termé­kek mennyisége tíz százalékkal megerősítenek. Ám bármilyen sok is az ilyen feladat, minden párttagnak mégsem jut belő­lük. S nem is kell, hogy jusson, hiszen 'a közvetlen munkahelyi feladatok ellátásával kapcsolat­ban is nagyon sok olyan teendő adódik, amely a kommunisták felelősségteljes részvételét igény­li. A pártihatározatokat minde­nekelőtt a munkahelyeken kell a gyakorlatban megvalósítani — legyen szó akár a gazdálkodásra, a termelésre vonatkozó határoza; tokról, akár a közoktatás, a köz- művelődés, a tudományok fej­lesztését célzó állásfoglalásokról, illetve a közgondolkodás formá­lásáról. A pártszervezetek idő­ről időre áttekintik ezzel kapcso­latos munkájukat, s megszabják a további teendőket. Ahol a fel­adatok meghatározása konkrét és kézzelfogható — s arra kell tö­rekednünk, hogy ez mindenütt így legyen —, ott számos párt­tag részére kínálkozik tennivaló. Ezeket helyes pártmegbízatássá formálni, s azután ily módon számon kérni, értékelni teljesí­tésüket. • Nemcsak azért szükséges ez, hogy tovább növekedjék a párt­megbízatással rendelkezők 'szá­ma, s ezáltal fokozódjék a párt­tagság aktivitása. Még fontosabb indok, hogy maga az élet állít elénk ilyen feladatokat. Ma az üzemekben, szövetkezetekben, hi­vatalokban a korábbinál nehe­zebb feltételek mellett. kell ele­get tenni a színvonalasabb, ha­tékonyabb gazdálkodás követel­ményeinek, s ez szükségszerűen érinti a pártmegbízatások rend­szerét is. Pártmegbízátásként kaphatják kommunista munká­sok, hogy felvilágosító szóval, személyes példamutatással. a gyakorlatlanabbak .segítésével mozdítsák elő műhely ük, ^üzem­részük áttérését valamilyen új, gazdaságosabb gyártmány előál­lítására, megtakarítást hozó, kor­szerűbb technológiai eljárás al­kalmazására. Pártmegbízatást le. hét politikai munkával elősegí­teni, a munkaerő bizonyos átcso­portosítását a gazdálkodás szük­ségletei szerint. . Pártmegbízatá­súi adható kommunista terme­lésirányítóknak a munkaszerve­zés fejlesztésével kapcsolatos többletterhek vállalása, a mun­kások szakmai képzésének segí­tése, \ netán az ügyvitel öntevé­keny ésszerűsítése • Széles tehát a pártmegbí­zatások skálája. De a legfonto­sabb az, hogy közülük egy se legyen formális, hogy mindegyik valamilyen valóságos probléma megoldását, tényleges feladat el­látását szolgálja. Gy. L. növekedett, az élelmezési ipar többi ágazatában a növekedés ti­zenhárom százalékot tett ki. A szovjet élelmezési ipar fej­lődési ütemének a meggyorsulá­sát két körülmény magyarázza. Először; az utóbbi öt év folya­mán, sok száz, élelmiszert terme­lő új gyárat helyeztek üzembe. Moszkvában például 1970 és 1973 között két új húskombinát, egy tejterméket gyártó üzem, makaró- nigyár, hat, cukrászattal egybe­kötött pékség és egy borászati üzem kezdte meg a termelést. Ezek a számok nemcsak Moszk­vára, hanem a szovjet városok többségére is jellemzőek. Megállapítja a NEB vizsgálata, hogy ezeknek a gyerekeknek jó az élelmezésük, ruházatuk meg­felelő, l az alapfeltételek tehát adottak az egészséges fizikai, szellemi fejlődéshez. Beilleszkedés A fenti minősítés — élelme­zés jó, ruházat megfelelő — ter­mészetesen relatív. Ahhoz képest jó és ^megfelelő ez, amit koráb­ban, otthon kaptak a gyerekek. Mert sajnos az országos átlag­tól itt is lemaradás mutatkozik. Az egy főre eső napi élelmezési norma például 16,50, ami bizony kevés, különösen nyáron és ta­vasszal. A ruházatnál 1975-ben ,egy gyerekre 1500 forint jutott évenként, s bár ez több, mint az előző esztendőben, de a tanulók korszerű és ízléses öltözködésé­hez kevés. Figyelemre méltó a jelentés következő mondata: „Az otthonok csak úgy tudják tartani a megfelelő ellátási szintet, ha a készletek egy részét, sokSzor többségét — leértékelt árukból vásárolják meg ...” összességé­ben — élelmet, ruházatot bele­számítva — a megye költség- vetésében ’egy, állami gondozott­ra jutó évi átlagos összeg 19 ezer forint, ami jóval alatta van a 23 610 forintos országos átlag­nak. Elmondhatjuk azonban, hogy még ez is sokkal jobb és több, mint amit az úgynevezett ..szü­lők” adtak nekik, amíg otthon voltak. Nem beszélve arról, hogy az otthonokat ízlésesen, korszerű bútorokkal, televízióval, rádió­val, könyvekkel és játékokkal rendezték be. A gverekek élet­koruknak megfelelően rendsze­resen részt vesznek egyéni fel­szerelésük és környezetük tisztí­tásában. gondozásában. De a ne­velők bevonják őket az egész otthon gazdálkodásába, érdekelt­té teszik őket a takarékosság­ban. Bácsalmáson például a fotó­anyagok. és a tanszerek ^felhasz­nálását úgy bontják le egész év­re, hogy azokkal — a nevelők irányítása mellett —■ maguk a gyerekek gozdálkodjanak. A na­gyobbak nyáron munkát vá'lal- 'jiak a helyi mezőgazdasági üze­mekben. segítenek az őszi beta­karításoknál. A községi óvodák­Másodszor: az élelmiszeripari termelés gyors növekedése mögött az 1973. évi rekord gabonatermés áll, a kolhozok és szovhozok szarvasmarha- és baromfiállomá­nyának jelentős gyarapodása. Mindez nagymértékben (növelte az élelmiszeripari munkások nyersanyagforrásai t. A Szovjetunióban a fontosabb élelmiszerek, a hús-, kolbászfé­lék. a növényi olaj, a teavaj, a péksütemények és cukrászati ké­szítmények, a cukor, tea, kávé, hal és még sok más élelmiszer már évtizedek óta változatlan fogyasztói áron kapható. (APN—KS) ban, iskolákban együtt tanul­nak, játszanak a többiekkel, tagjai az úttörőcsapatoknak. Kunfehértón és Felsőszentivánon a nyári táborozást az iskola út­törőcsapatával -közösen szerve­zik meg. A nevelőtestület, a helyi köz- művelődési intézmények, az üze­mek szocialista brigádjai min­dent megtesznek, hogy ezek a lelkileg bizonyos mértékig sé­rült gyerekek zökkenők nélkül beilleszkedjenek új, számukra kedvezőbb környezetükbe. Üzem­látogatásokra hívják meg őket, ajándékokkal kedveskednek ne­kik. Nincs együttműködés A Kecskeméten működő Gyer­mek és Ifjúságvédelmi Intézet­ről szólva a jelentés tárgyilago­san megállapítja, hogy ennek tárgyi és személyi feltételei csak részben biztosítottak. Az épület korszerűen van ugyan berendez­ve, de a fő időszakban, nyáron meglehetősen zsúfolt. A jelenle­gi negyven hely a beutaltak fo­gadásához nagyon kevés. Nincs tehát lehetőség arra sem, hogy a háló- és foglalkoztató helyisé­gekben a különleges javaslattal beutalt gyerekeket és a súlyo­sabban sérült, értelmi fogyaté­kosokat elkülönítsék. Szűk az irodák elhelyezése, s ez nagy­ban korlátozza a felvételek és a szülőkkel való foglalkozás le­hetőségeit. Szükséges lenne a gyerekek téli elfpglaltságának megoldására legalább két helyi­séget adni. Ezek jelentik a „tárgyi felté­teleket”. Vessünk egy pillantást a személyi ellátottságra is, bár erről nagyon szűkén ad tájékoz­tatót a népi ellenőrök jelentése. Abból viszont sok mindenre le­het következtetni, hogy a peda­gógus képesítésű dolgozóknak kell ellátni ápolónői feladatokat, dajkai teendőket;" sőt nemegy­szer ŐR kísérik a gyerekeket or­vosi' szakrendelésre, kornázba, s bizony előfordul, hogy rákény.- szerülnek a mosásra is. Nagy gond az intézetben az ér­telmi fogyatékos • gyerekek gon­dozása. Nincs a megyében lehe­tőség a debilis gyerekek és az imbecillis lányok syógyoedagógiai elhelyezésére. Ezért őket csak Az Európai Tudományos és Technikai Kooperációs Bizottság javaslatára mérőbója-hálózatot fognak létesíteni az Európát kö­rülvevő tengereken. így az Észa­ki-, a Balti-tengeren, az Atlanti­óceán egyes részein és a Földkö­zi-tengeren. A bóják meteoroló­giai és oceanográfiai adatokat gyűjtenek be méréseik során. A bójákat részben tengeri mérőál­lomásokhoz horgonyozzák, rész­ben útjukra engedik őket. har­madsorban hajókról vontatják. A bóják műszerei levegő- 'és ten­gervíz-hőmérsékletet mérnek, to­vábbá szélsebességet, tengeráram- sebességet, légnedvességet, ten­gervíz-sótartalmat és oxigéntar­talmat különböző vízmélységben. A bóják mérési adatai segít­nevelőszülőknek. tudják kiadni, de ilyen gyerekeket csak idő­sebb szülők fogadnak el, akik viszont még kevésbé képesek le­küzdeni a nevelési nehézségeket. Ugyanígy megoldatlan a külön­leges betegségben szenvedők, testi fogyatékosok elhelyezése is. Ezeknek a gondoknak az eny­hítésére 1969-ben létrehozott II. Országos Gyermekvédelmi' Kör­zeten belül — amelyhez Bács- Kískun megye is tartozik — nem alakult ki együttműködés. Ha­sonló helyzetben vannak a töb­bi megyék is, hiszen intézmény- hálózatuk más megye segítését nem, vagy alig teszi lehetővé. Utógondozás Az állami gondozás a nagy­korúság eléréséig, vagyis a gon­dozott 18 éves koráig, annak be­töltéséig tart. Az intézetből így kikerülő fiatalok sorsának to­vábbi rendezéséről a gyámható­ságok, illetve a gyermek- és if­júságvédő intézet gondoskodik. Ha 18 éves kora előtt szűnik meg valakinek az állami gondozása — mert esetleg visszakerül a csa­ládjához — az illetékes gyám­hatóság pártfogó kirendelésével gondoskodik a fiatal életének fi­gyelemmel kíséréséről, érdekei érvényesítéséről. A nagykorúvá lett fiatalok ön­álló életkezdéséhez nyújtott in­tézményes segítés a megyében csekély. Nincs arányban azzal a ráfordítással, amelyet az állam nyújt nekik tizennyolc éves ko­rukig. A jószándék ellenére is magukra maradnak olyan hely­zetekben, amelyekben a vér sze­rinti családban felnőtt gyerekek általában a legszükségesebb anyagi és erkölcsi támogatást megkapják a szülőktől. A NEB által, vizsgált időszak­ban 123 állami gondozás szűnt meg nagykorúság elérése miatt. Közülük húszán még középfokú iskolába járnak, ketten felső­fokú tanulmányaikat végzik: Harmincán munkába álltak, mint szakmunkások, 41 pedig segéd­munkás lett. S itt jelentkezik az utógondozás szükségessége. Ezek a fiatalok ugyanis nehezen szok­ják meg, hogy nem mások gon­doskodnak ' róluk, ugyancsak ne­hezebben iggggpgägrgj a munka- hely, az élet különböző terüle­tein, mint mások. De a gyer­mek- és ifjúságvédő intézetnek csupán hat pártfogója van, igaz, valamennyi pedagógus. Ennek a hivatásos pártfogói hálózatnak köszönhető, hogy az utógondozás sokat javult az elmúlt évek­ben ... Gál Sándor ségével a meteorológusok igye­keznek majd előrejelezni az ára­dásokat, szélviharokat. Az adato­kat elsősorban a tengeri hajóna- vigáció biztonságának növelése céljából használják fel, de a ten­geri olajkitermelő helyekkel és a tengerhalászat szerveivel is közlik. A mérőbója-hálózat ki­építését fokozatokban végzik. 1976-ban egy korlátozott kísérleti mérőhálózatot telepítenek az Északi- és a Balti-tengeren, a Gascognei-öbölben, az Azori-szi- getek és a Faeroer-szigetek mel­lett. A nyocvanas évek elején kezdődik meg az egész Európát körülvevő tengeribója-hálózat ki­építése. Az NSZK-ban már meg­kezdték a mérőbója műszereinek gyártását. VÁJÁRTANULÓK • Az esztergomi 317-es Szak­munkásképző Iskola mintegy 75 tanulója a mogyorósi tan­bányában sajátítja el a saak- mai ismereteket. A tanulók a vájár szakmunkás „bizonyít­vány és a bányagép-kezeid oklevél megszerzése után i Dorogi Szénbányák Vállalat­nál helyezkednek el. (MTI-fotó — Hadas János félv.—KS) Tudomány-technika Vízmozgás a sarkvidéken Szovjet kutatók kimutatták, hogy a Csendes-óceán vize az Északi-sarkon keresztül az At­lanti-óceánba ömlik. Eddig úgy tartották, hogy a szűk Behring- szoroson át csak kis mennyiségű víz jut a sarkvidéki medencébe, és nem halad tovább Alaszka cs Csukotka partjainál. Mint kiderült, a jégpáncél alatt 75—200 méteres mélységben a Csendes-óceán vize óriási áramlatot képez. Romlott-e a mélyhűtött áru? Svédországban kötelezővé tesz­nek egy jelzés alkalmazását a mélyhűtött élelmiszereken, amely megmutatná, hogy nem romlott-e meg az áru tárolás­közben. Ez egy színes pont a csomagoláson, amely megváltoz­tatja színét, ha a tartalmának a minősége már nem kifogástalan. Tranzisztoros lázmérő Svájci kutatók újfajta, rendkí­vül gyorsan működő, a beteg hőmérsékletét számjegyekkel mutató elektronikus lázmérőt fejlesztettek ki, amelynek mérési pontossága 0,1 fokon belül van. A kis méretű műszerben pará­nyi motor forgatja a számjegye­ket a 32—42 fokos hőmérsékleti tartományban. A motor azonnal megáll, ha forgás közben a számérték eléri a beteg hőmér­sékletét. A kikapcsolást egy Wheatstone-híd vezérli. A méré­si érték leolvasása után egy gomb megnyomásával újra indít­ható a motor, s máris sor kerül­het az újabb mérésre, miután a szájba kerülő érzékelőn is meg­történt a rátétcsere. A kis mére­tű, hordozható tranzisztoros ké­szülék szárazelemek áramávaL működik. Hosszú élettartamú elem A pacemakerekhez jelenleg használt higany—cink elemeket 24—28 havonta kell cserélni. Az amerikai General Electric kuta­tóinak sikerült olyan új típusú elemet kidolgozniuk, amely 10 évig képes a pacemaker működ­tetésére. Az új elem katódja bróm, anódja nátriumamalgám és az elektrolit alumíniumoxid kerámia. A szovjet élelmiszeripar gyors ütemű fejlődése Tengeri mérőbója-hálózat Európa körül FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL A KECSKEMÉTI KOSSUTH TERMELŐSZÖVETKEZETBEN • • Szorgalmas munka folyik a közős gazdaság gépjavító műhelyeiből, ahol a szerelők azon fáradoznak, hogy a tavaszi munkák kezdetére . minden erő. és munkagép üzembiztos, használható állapotba kerüljön. Felvételünkön Kürtösi Sándor szerelő egy MTZ motor­jának javítá­sán dolgozik • A múlt év végén adtak át rendeltetésének három új műhelycsar­nokot. Az itt dolgozók a csúcsmunkák idején részt vesznek a me- zőgazdsági tevékenységben, különben pedig bérmunkát végeznek. Az AGROKER részére például a mezőgazdasági tárolószínek nyí­lászáró szerkezeteit készítik, az ÉRDÉRT vállalat pedig gyümölcs, burgonya és egyéb termény szállítására alkalmas kiskontenereket kap innen. Felvételünkön Ivanics Ferenc és Gondi László szege- Iik az egyik kiskonténert, amelyből az idén 10 ezret gyártanak. • (Opauszky László felvételei.) • A Tsz húsüzemében már a húsvétra készülnek. A tervek szerint az ünnepekre mintegy 2500 úgynevezett „paraszt­sonkát” . adnak át a kereskede­lemnek, illetve a fogyasztók­nak. A sonkákon kívül 3 ezer darabolt comb is a füstölőkbe, majd az ünnepi asztalokra kerül. Felvételünkön . Polgárdi László, a feldolgozó részleg vezetője á füstölőben ellenőrzi a szebbnél szebb sonkákat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom