Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-25 / 47. szám
/ ÖTEZER KÜLDÖTT, SZÁZHÁROM KÜLFÖLDI DELEGÁCIÓ VESZ RÉSZT A TÖRTÉNELMI TANÁCSKOZÁSON Ä Központi Bizottság beszámolójával megkezdődött .3 §t | az SZKP XXY. kongresszusa Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában kedden délelőtt, helyi idő szerint 10.00 órakor megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresz- szusa. A küldöttek között a szovjet munkásosztálynak, a kolhozparasztságnak, az értelmiségnek, a forradalom veteránjainak, a szovjet hadsereg és hadiflotta harcosainak legjobb képviselői foglalnak helyet. A kongresszuson jelen van a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége is, Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével. Az SZKP XXV. kongresszusát a Központi Bizottság megbízásából Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára nyitót» ta meg. Közölte, hogy a területi, a határterületi pártértekezleteken, a szövetségi köztársaságok pártkongresszusain 4998 küldöttet választottak meg. Minden eddiginél több — 103 küldöttség képviseli a kommunista és munkáspártokat, a nemzeti-demokratikus pártokat és mozgalmakat, a szocialista pártokat. A kongresszus elnöki tisztét betöltő Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára felszólalásában elmondotta: — Pártunk egyetlenegy korábbi kongresszusán sem vett részt ilyen nagy számú baráti küldöttség. Soraikban a kommunista, munkás- és nemzeti felszabadító mozgalmak kiemelkedő vezetői foglalnak helyet. Mindez az internacionalista kapcsolatok további kibővítéséről és megszilárdulásáról tanúskodik, amely meg- bonthatatlanul fűzi össze pártunkat a békéért, a népek szabadságáért, a társadalmi haladásért harcoló vllágfront minden egységével. Lenin pártja magasra tartja és töretlenül viszi a proletár internacionalizmus dicső zászlaját. Ezt követően Mihail Szuszlov előterjesztése alapján a kongresszus megválasztotta elnökségét, titkárságát, szerkesztő bizottságát és mandátumvizsgáló bizottságát. A résztvevők egyperces néma kegyelettel áldoztak az SZKP Központi Bizottsága azon tagjai, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ama kimagasló egyéniségei emlékének, akik az SZKP XXIV. kongresszusa óta hunytak el. Ezután a küldöttek egyhangúlag elfogadták a kongresszus napirendjét: 1. Az SZKP KB beszámolója és a párt soron levő feladatai a bel- és külpolitika területén. 'Előadó Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. 2. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának jelentése. Előadó Gennagyij Szizov, a Revíziós Bizottság elnöke. 3. A Szovjetunió népgazdasága fejlődésének fő irányelvei az 1976—80-as évekre. Előadó Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. 4. A párt központi szerveinek megválasztása. A napirend jóváhagyása után Mihail Szuszlov felkérte az első napirendi pont előadóját, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát előadói beszédének megtartására. Az emelvényre lé. pő Leonyid Brezsnyevet a kongresszus küldöttei és vendégei viharos, hosszan tartó tapssal fogadták. Leonyid Brezsnyev beszéde L. I. Brézsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Központi Bizottság be* számolóját előterjesztve, beszédében először a nemzetközi kérdésekről szólott I. ■ ■ A világhelyzet és az SZKP nemzetközi tevékenysége A szocialista országokkal való együttműködés Pártunk Központi Bizottsága, Politikai Bizottsága a beszámolási időszakban akárcsak korábban, elsősorban a szocialista államokkal fenntartott kapcsolatokat kísérte figyelemmel. A szocialista országok pozíciói évről évre erősödnek. Tárgyilagos ember nem tagadhatja, hogy a szocializmus országai mind erősebb,-mind mélyebb befolyást gyakorolnak a világesemények menetére. Az elmúlt öt esztendő a szocialista országok töretlen fejlődésének időszaka volt, amelyben magabiztosan és györs ütemben haladtak előre a fejlett szocialista társadalom, a kommunizmus felé. A szocialista országokban a további politikai konszolidációval együtt gyors ütemben fejlődött a társadalmi termelés, emelkedett a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala. A vietnami nép győzelméről szólva Brezsnyev rámutatott: Kudarcot vallott az imperializmusnak az a második világháború óta legnagyobb szabású kísérlete, ' hogy fegyveres erővel, számoljon le egy szocialista állammal, és elfojtson egy nemzeti felszabadító forradalmat. A vietnami nép hősiessége és önfeláldozása, amely a szocialista országok és a haladó világközvélemény szilárd támogatásával párosult, erősebbnek bizonyult az intervenciósok és csatlósaik hadseregeinél. Győzött a szabadság és a függetlenség. Vietnam győzelme új távlatokat nyitott meg egész Délkelet- Ázsia előtt. Dicsőséges győzelem volt ez, amely örökre bekerül annak a harcnak a történetébe, amelyet a népek a szabadságért és a szocializmusért folytatnak. Vietnam után Laosz és Kambodzsa is kivívta szabadságát. A szocialista államok egyesített erőfeszítéseinek kimagasló eredménye volt a Német* Demokratikus Köztársaság szuverenitásának egyetemleges elismerése, az NDK felvétele az ENSZ- be, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia nyugati határai sérthetetlenségének nemzetközi megerősítése. Tartósan megszilárdult a szocializmus kubai földön. A diplomáciai és a gazdasági blokád politikájához még mindig ragaszkodó amerikai imperializ-. mus erőfeszítései nem érték el céljukat. Sőt, Kuba nemzetközi helyzete és tekintélye megerősödött. A kubai kommunisták kongresszusa, a párt programja és az ország új' alkotmánya azt mutatja, hogy a nyugati félteke első szocialista állama magabiztosan halad előre. Az SZKP a szocialista országok viszonylatában következetesen tartja magát a kipróbált elvhez: az igazi egyenjogúság az egymás sikereihez fűződő érdekeltség szellemében jár el döntései kidolgozásakor nenicsaki a nemzeti, hanem az internacionalista érdekeket is szem előtt tartja. Ha bármilyen problémák vetődnének fel, meggyőződésünk, hogy azokat a barátság, az egység és az együttműködés erősítésének szellemében kell megoldani. Így építjük kapcsolatainkat a testvéri szocialista államokkal: Bulgáriával, Magyarországgal, Vietnammal, az NDK-val, a Koreai Népi \ Demokratikus Köztársasággal, Kubával, Mongóliával, Lengyelországgal, Romániával, Csehszlovákiával, Ju<j goszláviával. Szoros együttműködésünk legfőbb alapja, éltető lelke és irányító, szervező ereje természetesen a szocialista országok kom- munista pártjainak megbonthatatlan harci szövetsége, világnézeti egysége, a célok és az akarat közössége. A testvérpártok kapcsolatai ma a közös ügyért küzdők, a szocializmust és a kommunizmust építő ezrek és ezrek mély, sokoldalú, rendszeres kontaktusainak meggyőző képét mutatják. A Központi Bizottság úgy véli, hogy továbbra is pártunk egyik legfontosabb feladata e kapcsolatok sokoldalú fejlesztése. Mélységes belső elégedettséggel jelenthetem a kongresszusnak, hogy a szocialista közösség kommunista pártjainak vezetői állandó kapcsolatban vannak egymással. Az utóbbi években nemegyszer tartottak többoldalú baráti találkozót a pártok központi bizottságainak első titkárai, illetve főtitkárai. Három találkozó volt a Krím-félszigeten. Voltak ilyen találkozók a párt- kongresszusok idején is, egyebek között tavaly Budapesten és Varsóban. A rendszeres több- és kétoldalú találkozók lehetőséget nyújtanak arra, hogy tanácskozzunk egymással minden felvetődő nagyobb problémáról, megosszuk egymással — ahogy mondani szokás — örömünket és bánatunkat, közösen tűzzük ki a további előrehaladás útját. Egészében a szocialista országok pártjainak többségéhez fűződő viszonyunkat a teljes egység és a gyümölcsöző együttműködés jellemzi. Mint ismeretes, egyes pártok külön nézeteket vallanak számos kérdésben, de az általános irányzat kétségkívül a szocialista országok ösz- szeforrottságának erősödése. Ezt az irányzatot nagyra értékeljük, és fejlődését — akárcsak korábban — minden eszközzel előmozdítjuk. Ennek útja a testvérpártok közös erőfeszítése a marxizmus—leninizmus kipróbált elvei, a szocialista internacionalizmus, az egyenjogúság és az elvtársi együttműködés alapján. Pártjaink és országaink vezetői együttműködésének egyik fontos kerete a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé, ez a szerződés megbízhatóan szolgálja a béke és a szocializmus érdekeit. Mindenki számára nyilvánvaló azoknak a kezdeményezéseknek jelentősége, amelyek az utóbbi években po. A kongresszus küldötteinek egy csoportja a megnyitón. litikai tanácskozó testületünktől indultak ki. Határozottan ellenezzük mind a- világ egymással szembenálló katonai tömbökre oszlását, mind a fegyverkezési hajszát. Állás, pontunk ebben a vonatkozásban közismert. Mégis teljesen világosan ki kell jelenteni: sünig fennmarad a NATO, amíg a militarista körök folytatják a fegyverkezési hajszát, addig országunk, a Varsói Szerződés többi résztvevőjével együtt, erősíteni fogja ezt a katonai-politikai szövetséget. A szocialista országok mind jelentősebb szerepet játszanak a világgazdaságban is. Ma a szocialista közösség a világon a legdinamikusabb gazdasági erő. Az ide tartozó országok ipara az elmúlt öt évben négyszer olyan gyorsan fejlődött, mint 'a fejlett tőkés államok ipara. Közössé, günk országainak ipari termelése 1975-ben több mint kétszer annyi volt, mint a „közös piaci” országoké. A párt Központi Bizottsága állandó figyelmet fordított a szocialista államokkal kiépített gazdasági együttműködésre, annak a kölcsönös előnyök és a szocialista internacionalizmus alapján történő további fejlesztésére. Az elmúlt ötéves időszak jó néhány újdonságot hozott ezen a téren. A Központi Bizottság Politikai Bizottsága különösen fontosnak tartja a szocialista gazdasági integrációnak azt a hosszúlejáratú programját, amelyet a többi KGST-országgal együtt 1971-ben fogadtunk el. A Komplex Program végrehajtásában végzett munka azzal az eredménnyel járt, hogy máris lényegesen elmélyült gazdasági kölcsönhatásunk, fokozódott országaink gazdaságainak egymást kölcsönösen kiegészítő jellege — mindegyikünk nem csekély hasznára. Gyors ütemben növekszik a kereskedelem is. öt év leforgása alatt több mint kétszeresére nőtt a KGST-országokkal lebonyolított áruforgalmunk. Ez a forgalom ma igen tekintélyes: évi 26 milliárd rubel értékű. Az elért eredményekre támaszkodva most megtehetjük a következő lépést. Napirendre kerülj a hosszúlejáratú célprogramok kidolgozása és végrehajtása. Természetes, hogy ilyen nagy és újszerű munkában bonyodalmak is adódnak. Nemcsak nagy kölcsönös gazdasági előnyről van szó, hanem roppant politikai jelentőségű feladatról is, nevezetesen közösségünk anyagi alapjának megerősítéséről. Az utóbbi években lényegesen kibővült ideológiai együttműködésünk a testvéri országok pártjaival — mondotta ezután az SZKP KB főtitkára. Nem alkalmilag, hanem rendszeresen találkoznak pártjainknak az ideológiai és a nemzetközi munkával foglalkozó vezető tisztségviselői. A szocialista országok tudósai ma már sok tudományágat kollektív erőfeszítésekkel fejlesztenek. Hasznos együttműködést valósítanak meg a tömegtájékoztatási eszközök — a rádió, a televízió, a sajtó — is. Mindez segíti az eszmei nevelőmunka színvonalának emelését pártjaink mindegyikében, lehetővé teszi, hogy eredményesebben lépjünk fel a két társadalmi rendszer ideológiai harcában. A jelenlegi körülmények között ez nagyon fontos, mivel mindinkább előtérbe kerülnek az ideológiai harc problémái, s ebben a harcban hatalmas fegyver a szocializmus igazsága. A szocializmus már ma roppant hatással van világszerte IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig! átmenetileg Keleten csökkenő felhőzet, máshol továbbra Is erősen felhős, párás, helyenként ködös Idő. Napközben élénk délkeleti széL A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában mínusz 2, mínusz 7 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz í, plusz 4 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 47. szám Áf8 90 fillér * 1976. február 25. szerte százmilliók gondolkodására és érzéseire. A szocializmus biztosítja a dolgozó embereknek a szabadságot, a valóban demokratikus jogokat, a jólétet, az ismeretek legszélesebb körű hozzáférhetőségét, a jövőjük iránti szilárd bizonyosságot A szocializmus békét hoz, biztosítja' valamennyi ország szuverenitásának tiszteletben tartását és az egyenjogú államközi együttműködést, támasza a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népeknek. Ami pedig a holnapot illeti, az kétségkívül újabb bizonyítékokat szolgáltat a szocializmus korlátlan lehetőségeire, a kapitalizmussal szembeni történelmi felsőbbrendűségére. A Kínához fűződő viszony természetesen sajátos és különálló [kérdés. Kína jelenlegi vezetőinek politikája nyíltan a szocialista államok többsége ellen irányul. Mi több, egyenesen összemosódik világszerte a legszélsőségesebb reakció álláspontjával — a nyugati országok militaristáitól és az enyhülés ottani ellenségeitől egészen a dél-afrikai fajgyűlölőkig és Chile fasiszta vezetőiig. Ez a politika nem csupán merőben idegen a szocialista elvektől és eszményektől, hanem lényegében az imperializmus fontos tartaléka is lett a szocializmus ellen vívott harcában. Minden békeszerető nép számára nagy veszélyt jelentenek Pekingnek azok a lázas kísérletei, hogy meghiúsítsa az enyhülést, meggátolja a leszerelést, bizalmatlanságot és ellenségeskedést szítson az államok között, az a törekvése, hogy világháborút provokáljon, maga pedig hasznot húzzon belőle. Pekingnek ez a politikája mélységes "Ellentétben áll minden nép érdé. keivel. Határozottan szembe- szállunk ezzel a gyújtogató po, litikával, védelmezzük a szovjet állam, a szocialista közösség, a kommunista világmozgalom érdekeit. Ma már nem elég annyit mondani, hogy a maoista ideológia és politika nem egyeztetne, tő össze a marxista—leninista tanítással. Egyenesen ellensége annak. A Kínával való kapcsolatokban pártunk szilárdan tartja magát ahhoz az irányvonalhoz amelyet a XXIV. kongresszus határozott meg. Ennek az irányvonalnak helyességét igazolta az élet. Továbbra is harcolunk a maóizmus ellen, elvi és kérlelhetetlen harcot vívunk véle szemben. Egyszersmind szeretném ismét megerősíteni, hogy akárcsak más országok, Kína vonatkozásába» is szilárdan tartjuk magunkat az egyenjogúság, a szuverenitás és a területi sérthetetlenség tiszteletben tartása, az egymás, bel- ügyeibe való be nem avatkozás, az erőszak alkalmazásáról való lemondás elveihez. Egyszóval, mi készek vagyunk normalizálni viszonyunkat Kínával a békés egy. más mellett élés elvei alapján. Sőt, mi több, bizonyossággal kijelenthetjük: ha Pekingben visz. szatérnek a valóban marxista- leninista politikához, ha elvetik a szocialista országokkal szemben ellenséges irányvonalat, ha a szocializmus világával való együttműködés és szolidaritás útjára lépnek, akkor ez megfelelő visszhangra talál a mi részünkről, és lehetőség nyílik, hogy olyan jó viszony alakuljon ki a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság között, amely megfelel a szocialista intemaciona. lizmus élveinek. A kínai félen a sor. Az együttműködés fokozása a felszabadult országokkal, szerepük növekedése a világ fejlődésében A beszámolási időszakban fokozódtak és megszilárdultak a Szovjetunió kapcsolatai a '•gyarmati függés alól felszabadult országokkal, vagy ahogy szintén nevezik őket, a fejlődő országok, kai. Különösen fontos, hogy gazdagodott kapcsolataink politikai tartalma — mondotta ezután Leonyid Brezsnyev. Milyen fő irányokban történtek változások sok felszabadult országban az utóbbi évek folyamán? Említhető az iparfejlesztés súlypontjának az állami szektorra való áthelyeződése, a feudális földbirtok felszámolása, a külföldi vállalatok államosítása, ami arra irányul, hogy a fiatal államok hatékony szuverenitást gyakorolhassanak saját természeti erőforrásaik fölött, továbbá saját szakemberek kiképzése. Egyszóval, a nehézségek ellenére mélyreható, haladó irányú változások mennek végbe a világnak ebben a részében. Ez természetesen történelmi fontosságú folyamat. Sok felszabadult országban megfigyelhető az osztályerők elkülönülésének bonyolult folyamata, fokozódik az osztályharc. Ez különbözőképpen nyilvánul meg. Újabb progresszív változások történtek a szocialista orientációjú arab, afrikai és ázsiai országok gazdaságában és politikai életében. Vannak olyan országok is, ahol a fejlődés tőkés úton ment tovább. A belső és a külső reakció erős nyomást gyakorolt néhány olyan rendszerre és politikai szervezetre, amely szocialista célokat hirdetett meg, s haladó átalakítást hajt végre. A Szovjetuniónak a fejlődő országokban végbemenő bonyolult folyamatok iránti magatartása világos és határozott. A Szovjetunió nem avatkozik más országok és népek belügyeibe. Minden népnek, minden országnak szent joga, hogy megválaszthassa saját fejlődési útját. E jog tiszteletben tartása a lenini külpolitika meg(Folytatás a 2. oldalon.)
