Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

/ ÖTEZER KÜLDÖTT, SZÁZHÁROM KÜLFÖLDI DELEGÁCIÓ VESZ RÉSZT A TÖRTÉNELMI TANÁCSKOZÁSON Ä Központi Bizottság beszámolójával megkezdődött .3 §t | az SZKP XXY. kongresszusa Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában kedden délelőtt, helyi idő szerint 10.00 órakor megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresz- szusa. A küldöttek között a szovjet munkásosztálynak, a kolhoz­parasztságnak, az értelmiségnek, a forradalom veteránjainak, a szovjet hadsereg és hadiflotta harcosainak legjobb képvi­selői foglalnak helyet. A kongresszuson jelen van a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége is, Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésé­vel. Az SZKP XXV. kongresszusát a Központi Bizottság meg­bízásából Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára nyitót» ta meg. Közölte, hogy a területi, a határterületi pártértekez­leteken, a szövetségi köztársaságok pártkongresszusain 4998 küldöttet választottak meg. Minden eddiginél több — 103 küldöttség képviseli a kom­munista és munkáspártokat, a nemzeti-demokratikus párto­kat és mozgalmakat, a szocialista pártokat. A kongresszus elnöki tisztét be­töltő Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára felszólalásában el­mondotta: — Pártunk egyetlenegy koráb­bi kongresszusán sem vett részt ilyen nagy számú baráti küldött­ség. Soraikban a kommunista, munkás- és nemzeti felszabadító mozgalmak kiemelkedő vezetői foglalnak helyet. Mindez az in­ternacionalista kapcsolatok to­vábbi kibővítéséről és megszilár­dulásáról tanúskodik, amely meg- bonthatatlanul fűzi össze pártun­kat a békéért, a népek szabadsá­gáért, a társadalmi haladásért harcoló vllágfront minden egysé­gével. Lenin pártja magasra tart­ja és töretlenül viszi a proletár internacionalizmus dicső zászla­ját. Ezt követően Mihail Szuszlov előterjesztése alapján a kong­resszus megválasztotta elnökségét, titkárságát, szerkesztő bizottsá­gát és mandátumvizsgáló bizott­ságát. A résztvevők egyperces néma kegyelettel áldoztak az SZKP Központi Bizottsága azon tag­jai, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ama kima­gasló egyéniségei emlékének, akik az SZKP XXIV. kongresszusa óta hunytak el. Ezután a küldöttek egyhangú­lag elfogadták a kongresszus na­pirendjét: 1. Az SZKP KB beszámolója és a párt soron levő feladatai a bel- és külpolitika területén. 'Előadó Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. 2. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának jelentése. Előadó Gennagyij Szizov, a Re­víziós Bizottság elnöke. 3. A Szovjetunió népgazdasága fejlődésének fő irányelvei az 1976—80-as évekre. Előadó Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. 4. A párt központi szerveinek megválasztása. A napirend jóváhagyása után Mihail Szuszlov felkérte az első napirendi pont előadóját, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát előadói beszédének megtartására. Az emelvényre lé. pő Leonyid Brezsnyevet a kong­resszus küldöttei és vendégei vi­haros, hosszan tartó tapssal fo­gadták. Leonyid Brezsnyev beszéde L. I. Brézsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Központi Bizottság be* számolóját előterjesztve, beszédében először a nemzetközi kérdésekről szólott I. ■ ■ A világhelyzet és az SZKP nemzetközi tevékenysége A szocialista országokkal való együttműködés Pártunk Központi Bizottsága, Politikai Bizottsága a beszámo­lási időszakban akárcsak koráb­ban, elsősorban a szocialista ál­lamokkal fenntartott kapcsolato­kat kísérte figyelemmel. A szocialista országok pozíciói évről évre erősödnek. Tárgyila­gos ember nem tagadhatja, hogy a szocializmus országai mind erő­sebb,-mind mélyebb befolyást gya­korolnak a világesemények me­netére. Az elmúlt öt esztendő a szoci­alista országok töretlen fejlődé­sének időszaka volt, amelyben magabiztosan és györs ütemben haladtak előre a fejlett szocialis­ta társadalom, a kommunizmus felé. A szocialista országokban a további politikai konszolidá­cióval együtt gyors ütemben fej­lődött a társadalmi termelés, emelkedett a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala. A vietnami nép győzelméről szólva Brezsnyev rámutatott: Kudarcot vallott az imperializ­musnak az a második világhá­ború óta legnagyobb szabású kí­sérlete, ' hogy fegyveres erővel, számoljon le egy szocialista ál­lammal, és elfojtson egy nem­zeti felszabadító forradalmat. A vietnami nép hősiessége és ön­feláldozása, amely a szocialista országok és a haladó világköz­vélemény szilárd támogatásával párosult, erősebbnek bizonyult az intervenciósok és csatlósaik hadseregeinél. Győzött a szabad­ság és a függetlenség. Vietnam győzelme új távlato­kat nyitott meg egész Délkelet- Ázsia előtt. Dicsőséges győzelem volt ez, amely örökre bekerül annak a harcnak a történetébe, amelyet a népek a szabadságért és a szocializmusért folytatnak. Vietnam után Laosz és Kam­bodzsa is kivívta szabadságát. A szocialista államok egyesí­tett erőfeszítéseinek kimagasló eredménye volt a Német* De­mokratikus Köztársaság szuve­renitásának egyetemleges elisme­rése, az NDK felvétele az ENSZ- be, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia nyugati határai sérthetetlenségének nemzetközi megerősítése. Tartósan megszilárdult a szo­cializmus kubai földön. A dip­lomáciai és a gazdasági blokád politikájához még mindig ra­gaszkodó amerikai imperializ-. mus erőfeszítései nem érték el céljukat. Sőt, Kuba nemzetközi helyzete és tekintélye megerősö­dött. A kubai kommunisták kongresszusa, a párt programja és az ország új' alkotmánya azt mutatja, hogy a nyugati félteke első szocialista állama magabiz­tosan halad előre. Az SZKP a szocialista orszá­gok viszonylatában következete­sen tartja magát a kipróbált elvhez: az igazi egyenjogúság az egymás sikereihez fűződő érde­keltség szellemében jár el dön­tései kidolgozásakor nenicsaki a nemzeti, hanem az internaciona­lista érdekeket is szem előtt tartja. Ha bármilyen problémák vetődnének fel, meggyőződésünk, hogy azokat a barátság, az egy­ség és az együttműködés erősí­tésének szellemében kell megol­dani. Így építjük kapcsolatain­kat a testvéri szocialista álla­mokkal: Bulgáriával, Magyaror­szággal, Vietnammal, az NDK-val, a Koreai Népi \ Demokratikus Köztársasággal, Kubával, Mon­góliával, Lengyelországgal, Ro­mániával, Csehszlovákiával, Ju<j goszláviával. Szoros együttműködésünk leg­főbb alapja, éltető lelke és irá­nyító, szervező ereje természe­tesen a szocialista országok kom- munista pártjainak megbontha­tatlan harci szövetsége, világné­zeti egysége, a célok és az aka­rat közössége. A testvérpártok kapcsolatai ma a közös ügyért küzdők, a szo­cializmust és a kommunizmust építő ezrek és ezrek mély, sok­oldalú, rendszeres kontaktusai­nak meggyőző képét mutatják. A Központi Bizottság úgy véli, hogy továbbra is pártunk egyik legfontosabb feladata e kapcso­latok sokoldalú fejlesztése. Mélységes belső elégedettség­gel jelenthetem a kongresszus­nak, hogy a szocialista közösség kommunista pártjainak vezetői állandó kapcsolatban vannak egymással. Az utóbbi években nemegyszer tartottak többol­dalú baráti találkozót a pártok központi bizottságainak első tit­kárai, illetve főtitkárai. Három találkozó volt a Krím-félszigeten. Voltak ilyen találkozók a párt- kongresszusok idején is, egyebek között tavaly Budapesten és Varsóban. A rendszeres több- és kétoldalú találkozók lehetőséget nyújtanak arra, hogy tanácskoz­zunk egymással minden felvető­dő nagyobb problémáról, meg­osszuk egymással — ahogy mon­dani szokás — örömünket és bánatunkat, közösen tűzzük ki a további előrehaladás útját. Egészében a szocialista orszá­gok pártjainak többségéhez fű­ződő viszonyunkat a teljes egy­ség és a gyümölcsöző együtt­működés jellemzi. Mint ismere­tes, egyes pártok külön nézete­ket vallanak számos kérdésben, de az általános irányzat kétség­kívül a szocialista országok ösz- szeforrottságának erősödése. Ezt az irányzatot nagyra értékeljük, és fejlődését — akárcsak koráb­ban — minden eszközzel előmoz­dítjuk. Ennek útja a testvérpár­tok közös erőfeszítése a marxiz­mus—leninizmus kipróbált elvei, a szocialista internacionalizmus, az egyenjogúság és az elvtársi együttműködés alapján. Pártjaink és országaink veze­tői együttműködésének egyik fontos kerete a Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó tes­tületé, ez a szerződés megbízha­tóan szolgálja a béke és a szo­cializmus érdekeit. Mindenki szá­mára nyilvánvaló azoknak a kez­deményezéseknek jelentősége, amelyek az utóbbi években po. A kongresszus küldötteinek egy csoportja a megnyitón. litikai tanácskozó testületünktől indultak ki. Határozottan ellenezzük mind a- világ egymással szembenálló katonai tömbökre oszlását, mind a fegyverkezési hajszát. Állás, pontunk ebben a vonatkozásban közismert. Mégis teljesen világo­san ki kell jelenteni: sünig fenn­marad a NATO, amíg a milita­rista körök folytatják a fegyver­kezési hajszát, addig országunk, a Varsói Szerződés többi részt­vevőjével együtt, erősíteni fogja ezt a katonai-politikai szövetsé­get. A szocialista országok mind jelentősebb szerepet játszanak a világgazdaságban is. Ma a szocia­lista közösség a világon a legdi­namikusabb gazdasági erő. Az ide tartozó országok ipara az elmúlt öt évben négyszer olyan gyorsan fejlődött, mint 'a fejlett tőkés államok ipara. Közössé, günk országainak ipari termelése 1975-ben több mint kétszer annyi volt, mint a „közös piaci” orszá­goké. A párt Központi Bizottsága állandó figyelmet fordított a szocialista államokkal kiépített gazdasági együttműködésre, an­nak a kölcsönös előnyök és a szocialista internacionalizmus alapján történő további fejleszté­sére. Az elmúlt ötéves időszak jó néhány újdonságot hozott ezen a téren. A Központi Bizottság Politikai Bizottsága különösen fontosnak tartja a szocialista gazdasági in­tegrációnak azt a hosszúlejáratú programját, amelyet a többi KGST-országgal együtt 1971-ben fogadtunk el. A Komplex Prog­ram végrehajtásában végzett munka azzal az eredménnyel járt, hogy máris lényegesen el­mélyült gazdasági kölcsönhatá­sunk, fokozódott országaink gaz­daságainak egymást kölcsönösen kiegészítő jellege — mindegyi­künk nem csekély hasznára. Gyors ütemben növekszik a kereskedelem is. öt év leforgása alatt több mint kétszeresére nőtt a KGST-országokkal lebonyolí­tott áruforgalmunk. Ez a forga­lom ma igen tekintélyes: évi 26 milliárd rubel értékű. Az elért eredményekre támasz­kodva most megtehetjük a kö­vetkező lépést. Napirendre ke­rülj a hosszúlejáratú célprogra­mok kidolgozása és végrehajtása. Természetes, hogy ilyen nagy és újszerű munkában bonyodal­mak is adódnak. Nemcsak nagy kölcsönös gaz­dasági előnyről van szó, hanem roppant politikai jelentőségű feladatról is, nevezetesen közös­ségünk anyagi alapjának meg­erősítéséről. Az utóbbi években lényegesen kibővült ideológiai együttműkö­désünk a testvéri országok párt­jaival — mondotta ezután az SZKP KB főtitkára. Nem alkalmilag, hanem rend­szeresen találkoznak pártjaink­nak az ideológiai és a nemzetkö­zi munkával foglalkozó vezető tisztségviselői. A szocialista or­szágok tudósai ma már sok tu­dományágat kollektív erőfeszí­tésekkel fejlesztenek. Hasznos együttműködést valósítanak meg a tömegtájékoztatási eszközök — a rádió, a televízió, a sajtó — is. Mindez segíti az eszmei neve­lőmunka színvonalának emelé­sét pártjaink mindegyikében, le­hetővé teszi, hogy eredményeseb­ben lépjünk fel a két társadalmi rendszer ideológiai harcában. A jelenlegi körülmények között ez nagyon fontos, mivel mindin­kább előtérbe kerülnek az ide­ológiai harc problémái, s ebben a harcban hatalmas fegyver a szocializmus igazsága. A szocializmus már ma rop­pant hatással van világszerte IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig! átme­netileg Keleten csökkenő felhőzet, máshol továbbra Is erősen felhős, párás, helyenként ködös Idő. Napközben élénk délkeleti széL A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában mínusz 2, mínusz 7 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz í, plusz 4 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 47. szám Áf8 90 fillér * 1976. február 25. szerte százmilliók gondolkodására és érzéseire. A szocializmus bizto­sítja a dolgozó embereknek a szabadságot, a valóban demokra­tikus jogokat, a jólétet, az isme­retek legszélesebb körű hozzáfér­hetőségét, a jövőjük iránti szi­lárd bizonyosságot A szocializ­mus békét hoz, biztosítja' vala­mennyi ország szuverenitásának tiszteletben tartását és az egyen­jogú államközi együttműködést, támasza a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népek­nek. Ami pedig a holnapot ille­ti, az kétségkívül újabb bizonyí­tékokat szolgáltat a szocializmus korlátlan lehetőségeire, a kapi­talizmussal szembeni történelmi felsőbbrendűségére. A Kínához fűződő viszony ter­mészetesen sajátos és különálló [kérdés. Kína jelenlegi vezetői­nek politikája nyíltan a szocia­lista államok többsége ellen irá­nyul. Mi több, egyenesen össze­mosódik világszerte a legszélső­ségesebb reakció álláspontjával — a nyugati országok militaris­táitól és az enyhülés ottani el­lenségeitől egészen a dél-afrikai fajgyűlölőkig és Chile fasiszta vezetőiig. Ez a politika nem csu­pán merőben idegen a szocialis­ta elvektől és eszményektől, ha­nem lényegében az imperializ­mus fontos tartaléka is lett a szocializmus ellen vívott harcá­ban. Minden békeszerető nép szá­mára nagy veszélyt jelentenek Pekingnek azok a lázas kísérle­tei, hogy meghiúsítsa az enyhü­lést, meggátolja a leszerelést, bi­zalmatlanságot és ellenségeske­dést szítson az államok között, az a törekvése, hogy világhábo­rút provokáljon, maga pedig hasznot húzzon belőle. Peking­nek ez a politikája mélységes "El­lentétben áll minden nép érdé. keivel. Határozottan szembe- szállunk ezzel a gyújtogató po, litikával, védelmezzük a szovjet állam, a szocialista közösség, a kommunista világmozgalom ér­dekeit. Ma már nem elég annyit mondani, hogy a maoista ideo­lógia és politika nem egyeztetne, tő össze a marxista—leninista ta­nítással. Egyenesen ellensége annak. A Kínával való kapcsolatok­ban pártunk szilárdan tartja ma­gát ahhoz az irányvonalhoz amelyet a XXIV. kongresszus határozott meg. Ennek az irány­vonalnak helyességét igazolta az élet. Továbbra is harcolunk a maóizmus ellen, elvi és kérlel­hetetlen harcot vívunk véle szemben. Egyszersmind szeretném ismét megerősíteni, hogy akárcsak más országok, Kína vonatkozásába» is szilárdan tartjuk magunkat az egyenjogúság, a szuverenitás és a területi sérthetetlenség tiszte­letben tartása, az egymás, bel- ügyeibe való be nem avatkozás, az erőszak alkalmazásáról való lemondás elveihez. Egyszóval, mi készek vagyunk normalizálni vi­szonyunkat Kínával a békés egy. más mellett élés elvei alapján. Sőt, mi több, bizonyossággal ki­jelenthetjük: ha Pekingben visz. szatérnek a valóban marxista- leninista politikához, ha elvetik a szocialista országokkal szem­ben ellenséges irányvonalat, ha a szocializmus világával való együttműködés és szolidaritás útjára lépnek, akkor ez megfe­lelő visszhangra talál a mi ré­szünkről, és lehetőség nyílik, hogy olyan jó viszony alakuljon ki a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság között, amely meg­felel a szocialista intemaciona. lizmus élveinek. A kínai félen a sor. Az együttműködés fokozása a felszabadult országokkal, szerepük növekedése a világ fejlődésében A beszámolási időszakban fo­kozódtak és megszilárdultak a Szovjetunió kapcsolatai a '•gyar­mati függés alól felszabadult or­szágokkal, vagy ahogy szintén nevezik őket, a fejlődő országok, kai. Különösen fontos, hogy gaz­dagodott kapcsolataink politikai tartalma — mondotta ezután Leonyid Brezsnyev. Milyen fő irányokban történtek változások sok felszabadult or­szágban az utóbbi évek folya­mán? Említhető az iparfejlesztés súlypontjának az állami szektor­ra való áthelyeződése, a feudális földbirtok felszámolása, a külföl­di vállalatok államosítása, ami arra irányul, hogy a fiatal álla­mok hatékony szuverenitást gya­korolhassanak saját természeti erőforrásaik fölött, továbbá saját szakemberek kiképzése. Egyszó­val, a nehézségek ellenére mély­reható, haladó irányú változások mennek végbe a világnak ebben a részében. Ez természetesen történelmi fontosságú folyamat. Sok felszabadult országban megfigyelhető az osztályerők el­különülésének bonyolult folya­mata, fokozódik az osztályharc. Ez különbözőképpen nyilvánul meg. Újabb progresszív változá­sok történtek a szocialista orien­tációjú arab, afrikai és ázsiai or­szágok gazdaságában és politikai életében. Vannak olyan országok is, ahol a fejlődés tőkés úton ment tovább. A belső és a külső reakció erős nyomást gyakorolt néhány olyan rendszerre és politikai szervezet­re, amely szocialista célokat hir­detett meg, s haladó átalakítást hajt végre. A Szovjetuniónak a fejlődő or­szágokban végbemenő bonyolult folyamatok iránti magatartása világos és határozott. A Szovjet­unió nem avatkozik más országok és népek belügyeibe. Minden nép­nek, minden országnak szent joga, hogy megválaszthassa saját fejlődési útját. E jog tiszteletben tartása a lenini külpolitika meg­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom