Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-24 / 46. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1976. február 24. Vízkutatók A budapesti székhelyű -'Vízkutató és Fúró Vállalatnak Cegléden, Debrecenben, I^ajosmizséri, Gy őrszemerén és Kaposváron van" üzeme. Bár a vállalat megyénkben is „érdekelt”, az itteni munkákat profiljának megfelelően mégik a ceglédi üzem vég- | zi. Borda Lászlónál, a ceglédi | üzem vezetőjénél tettünk látoga- ; tást a minap, s arról érdeklődtünk, mit tettek a múlt évben Bács megye vízellátásának javí- fásáért, s milyen tervekkel kezd- i ték ezt az esztendőt. Üzemünk 320 dolgozója közül szinte mindig akad, aki Bács megyében dolgozik — mondta Borda László. — - Hosszú évek óta szoros kapcsolatokat építettünk ki az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalattal, az EPSZER- rel és még több más vállalattal. A mégyeszékhely vízellátását szolgáló kutak nagy részét például mi fúrtuk, s ezután is végzünk ' ilyen munkát. — Mi a vállalat fő profilja? — Egy szóval kifejezve: vízfeltárás. Kezdődik ez a vízkutatással, s ennek befejeztével történik a kutak fúrása. Ivó-, ipari és termálvizet szolgáltató kutak serege van már üzemünk dolgozóinak tevékenysége nyomán szerte az országban. Nem hallgathatom el azt sem — teszi hozzá —, hogy a tápéi olaj- és gázmező felfedezése is a mi nevünkhöz fűződik. A hatvanas évek elején -a tápéi Tiszaláj Termelőszövetkezet részére termálvizet kerestünk, illetve ilyen kutat akartunk fúrni, s ekkor tört fel az olaj... A hazai tevékenység mellett dolgozóinkat, kutató- és fúróberendezéseinket külföldön is megtalálni. Mongóliában például 10 évig dolgoztunk, s közel ötszáz kúttal járultunk hozzá a vízszegény országok gondjainak enyhítéséhez. Nagyon sok szakembert is kiképeztünk ezalatt, sőt, szakértőink közül még most is kinn vannak néhányan. Csehszlovákiában 1973 óta 25— 50-en tartózkodnak, illetve dolgoznak üzemünktől. Már eddig 14 termálkutat fúrtunk, ezeknek a számát 1980-ig jelentősen növeljük. Jugoszláviában mi tártuk fel például a híres szabadkai gyógyvizet. — Bács megyében mit dolgoztak tavaly? — Az Eszak-Bács megyei Vízmű Vállalat részére évent.e. .átlag... .Ifiil&Ttrlft kutat fúrunk, arhegyeszék-n‘ iloáwjiflSB'J és Icül^iijbpgpK lahóhélyaw kén. Ezek közül a múlt évben' igen érdekes volt egy kísérlet, melynek során két új technológiát próbáltunk ki. Hozzá kell tennem, hogy a fúróberendezéseket magunk tervezzük, s magunk gyártjuk. Nos, Kecskeméten a II. vízműtelepen tavaly különleges fúróiszap felhaszná- > lásával fúrtunk egy kutat, amely a hagyományos kút percenkénti 2500 literjével szemben 3200 litert adott. A másik technológia, a nagy ártmérőjű kút még ennél is jobban bevált, ennél elértük a percenkénti 4800 litert. Tavaly különben ezeken kívül Lajosmi- zsén, Izsákon, Orgoványon, a városföldi Dózsa Tsz-ben és a tős- erdei üdülőtelepen fúrtunk különböző mélységű, illetve hozamú kutakat. — Az idei tervek? — Hamarosan megkötjük a szerződést, melynek értelmében Kecskeméten az új strand részére fúrunk egy termálkutat. Kele- bián is leSz munkánk, Baján, Dávodon és Nagybaracskán kutatásokat végzünk. Ez utóbbi községben különben már tavalyelőtt fúrtunk egy kutat, s 400 méteren figyelemre méltó 36 fo. kos karsztvizet találtunk, melynek most folyik a részletes vizsgálata. Már elkészültek egy újabb, 1000 méteres kút tervei, s ha megkapjuk a megbízást, neki- ' látunk a fúrásnak. Tiszakécskén is dolgozunk, 300 méteres kúttal segítjük a helybeli vízmű bővítését — mondta befejezésül Borda László' üzemvezető. O. L. Az SZKP kongresszusa tiszteletére A LAMPART Vegy. ipari Gépgyár dolgozói felajánlást tettek az SZKp XXV. kongresz- szusa tiszteletére. Vállalták, hogy az első negyedévre tervezett 27 vegyip ári készüléken kívül további 28-at gyártanak. A testvér, párt jubileumi ■ kongresszusára fölajánlott többletmunka értéké két és félszerese az eredetileg lekötöttnek. (MTI-fotó — Csikós Gábor felvétele —KS) SAJTOPOSTA ÍRJÁK A LAP OLVASÓI Utcák — áldatlan állapotok Tanyavillamosítás Gyermek- és ifjúságvédelem a megyében I. Gyámhatóságok Amint arról röviden tájékoztattuk olvasóinkat, a napokban megtárgyalta a megyei népi ellenőrzési bizottság azt az összefoglaló jelentést, amely a megye gyermek- és ifjúságvédelmi helyzetéről készült. A munkabizottság célja annak megállapítása volt, hogy az utóbbi években hozott állami intézkedések és az új családjogi törvény milyen mértékben segíti a társadalmi célkitűzések elérését a gyermek- és ifjúságvédelem területén? Vizsgálta továbbá azt is a NEB munkabizottsága, hogy az állami és társadalmi szervek működésében érvényesülnek-e az egységes családvédelmi követelmények? A vizsgálat kiterjedt a különböző tanácsi szervek szakigazga. tási osztályain kívül a gyermek- és ifjúságvédő intézetre, valamint négy nevelőotthonra, 21 általános iskolára és 15 gimnáziumra, illetve szakmunkásképző intézetre. Aránylag negatív kép A jelentés meglepő megállapításokat tartalmaz. Az anyag első része — a gyermek- és ifjúság- .,védelmi; feja^atqkatnj ellátó terü- letiállarni szervek, tevékenysége, , Irabyitása-,. ’ koordinálása és ek'1 lenőrzése címszó alatt — máris í.észögazi: „ ... a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi munka- bizottság a vizsgált időszakban (1974—75) nem működött...” Kétségtelen, hogy ennek hiánya nagymértékben befolyásolja a területen működd albizottságok munkáját. De nemcsak ez, s talán nem is elsősorban ez, hiszen ennél sokkal nagyobb gond a megfelelő szakemberek hiánya. Például az elmúlt két év alatt a gyámügyi előadóknak ötven százaléka kicserélődött, a másik fele pedig kevés szakmai gyakorlattal rendelkezik, arról nem is beszélve, hogy gyakran más szákigazgatási tennivalókkal látják el, bízzák meg őket. Így többek között lakossági ki- és bejelentésekkel, járlatlevelek írásával stb. Pedig tennivaló bőségesen volna, hiszen — meglehetősen közismert tény —, hogy Bács-Kis- kun megye a gyermek- és fiatalkorú bűnözést, a veszélyeztetett kiskorúak számát tekintve az ország legfertőzöttebb megyéi között van. Tekinthetjük e még egyedüli és kizárólagos érvelés-. nek azt, hogy mindennek oka a niegye oly sokszor emlegetett speciális helyzete: a tanyaviiág, a nagy külterületek, az alacsony szellemi színvonal? Ügy gondo-í lom, hogy az az érvelés egyre inkább gyengül, veszít meggyőző erejéből. Nem szabad ezzel a „speciális helyzettel” magyarázni még kevésbé menteni a szak- igazgatási szervek kötelező ténykedésének fogyatékosságait. Mert ha már a szellemi színvonalról beszélünk, említsük meg azt is, hogy a megyében hnűködő 125 gyámügyi előadó közül 34- nek csupán nyolc általánosa vari. Államigazgatási szakvizsgával egy sem rendelkezik, de ehhez hasonló tanfolyamot sem végeztek. Kétséges, hogy munkájukat, ha a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságok feladatait, jogait és működését átfogó új kiadványt készítenének, amely tartalmazná, hogy a különböző állami és társadalmi szerveknek milyen területen van. nak feladataik, s azok megoldásában kihez fordulhatnak javaslattal, ajánlással. Az országosnál több intézkedés A korábban említett „negatív képlet”-en belül azonban talál- rhatóki-.előrernütetó' jelenségek is.!> Mert, bár a népi ellenőrök nem találtak olyan albizottsági intéz- ’ kedést, amely a munka megjavításáról átfogó ajánlást tett volna a gyámhatóságnak, iskolának, rendőrségnek, igaz az is, hogy a megyei tanács végrehajt tó bizottsága a vizsgált időszakban nem tárgyalta a gyermek- és ifjúságvédelem kérdéseit, a helyi tanácsok mégis több helyen szívügyüknek érzik a feladatot, intézkednek, határoznak, cselekednek. Ezekkel nagymértékben hozzájárultak a helyzet javításához, illetve megakadályozzák további romlását. A vizsgált gyámhatóságok ugyanis a veszélyeztetettség felszámolására megteszik a szükséges védő. és óvintézkedéseket. Évek óta egy ilyen veszélyeztetett kiskorúra a megyében több intézkedés jut az országos átlagnál. Az 1974-es évben például a nyilvántartott 2738 veszélyeztetett kiskorú érdekében 2915 intézkedést hoztak Bács-Kiskun- ban, ami 1,1 százalékos aránynak felel meg, az országos 0,9 százalékkal szemben. Hogy ezek az intézkedések mennyire voltak hatékonyak, arra utalhatunk a korábban leírtakból, Gondoljunk csak a megje íertőzóttsé- gére, viszont ezzel szemben, az ifjúságvédelmi helyzet megszilárdulására. Az ellentmondás kétségtelen. Hadd mondjuk »el azonban — a népi ellenőrzés vizsgálati anyaga nyomán — hogy ezt az ellentmondást mégis pozitív körülmény okozza, a kimutatásokban ugyanis a veszélyeztetett kiskorúak száma évről évre emelkedik, de az esetek súlya már nem olyan nyomasztó, mint évekkel korábban. A gyámhatóságok néhány éve még nem tartották számon azokat a veszélyeztetelt gyerekeket, akiket ma már számon tartanak. Azért nem, mert akkor sok volt a súlyos eset, s a kevésbé súlyosakra nem jutott idő, energia. Ez a magyarázata annak, hogy bár szám szerint emelkedik a veszélyeztetettek listája, de a tendencia mégis javuló — minőségileg. Ifjúság elleni bűntett Mi veszélyezteti a gyermeket, a fiatalkorúakat? Talán ezzel kellett volna kezdeni a vizsgálatot, a cikket is. Hogy mégsem ezt kutatja elsősorban a jelentés, ^gnngkj.egyszerű, oka van:, köztudott, hogy minden veszélyezteti a serdülőr vagy még csecsemő emberpalántát, ami testi, szellemi, erkölcsi nevelését, fejlődését hátrányosan befolyásolja. A gyámhatóságoknál csupán a körülmények, a jelenségek megítélése — büntetőjogi nyelven fogalmazva:1 minősítése — okoz gondot. A megtekintett iratok például arra utalnak, hogy az előadók nem ismerik az ifjúság elleni bűntett kritériumait, s így nem tudnak különbséget tenni a szülői mulasztások, magatartások között. Amikor például a szülő ellen feljelentést kellene tenni, beérik egyszerű figyelmeztetéssel. így szinte természetes, hogy a családját üldöző, alkoholista apa többszöri; jegyzőkönyvi figyelmeztetése semmit sem változtat a kiskorú helyzetén. A veszélyeztető tényezők közül Bács-Kiskun megyében első helyen a szülők iszákossága, alkoholista mivolta, s az ebből eredő rendezetlen, sőt botrányős családi körülmények szerepelnek. A már „csupán” következmény, hogy a fiatalkorú a szülői példa nyomán szintén iszik, majd bűncselekményt követ el. Gál Sándor (Folytatjuk.) Meztelen tyúkok # Tiszakécske szélén, szülők között dolgoznak a kútfúrók. Opauszky László felvétele TTOV látszik, az amerikaiak megirigyelték hírnevünket, amelyet a magnélküli diny. nye termesztésével szereztünk. Fáj nekik, hogy mi ezen a puritán aranyhomokon is ki tudjuk vágni a rezet, ha valamibe úgy istenigazánban belevágunk. „Szóval így vagyunk — sárgultak bélé az amerikai tudósok a féltékenységbe, midőn a nálunk termeit és illegálisan kicsempészett első magnélküli görögdinnyébe beleharaplak —, lefőztek bennünket azok a Bács- beliek. Nem elég nekik a világhírhez Bugac, a barackpálinka, a kecskeméti öregtemplom nagyharangja meg a fürdőkád, meg a magnó —, suttyomban a diny- nye-magtalanítással is á jepünkre nőttek”. „Na megálljotok! — ocsúdtak fel májbántalmaikból, miután sehogy sem sikerült nekik egyetlen magot is kiköpni a mi magnélküli pirosbélű dinnyénk maj- szolása közben. — Fogtok ti még ámulni a mi leleményességünkön!” S céltudatos rágógumi-mam- mogiatás közepette intenzív kísérletezésbe kezdtek. Persze, elő. szőr fantáziájukat dobták föl — különleges értesülések gyűjtésével. Gondolták, majdcsak rábukkannak olyan témára, melynek alapos kizsigerelése végén a mag. nélküliséghez hasonló valamit sikerül elérniök. A döntő lökést kísérleteik fő vonalához egy alsó. szászországi nyugatnémet mező. gazdasági szervezet 'állítása adta. Eszerint statisztikákkal is alátámasztott tény, hogy a tyúkok is társaságkedvelő lények. 'A pipik közösségszeretetét perdöntő, en a tójáshozamon lehetett lemérni. 1974-ben — azokban a gazdaságokban, ahol 20-nál kevesebb tyúkot tartottak, az átlagos tojáshozam 174 volt. 20—100 közötti tyúkszám esetén a tojáshozam átlagosan 201 —, száz és ezer közötti tyúkállománynál már 240 volt. A több mint ezer tyúkot tartó tyúkfarmoknál a tojáshozam átlagosan 253-ra emeU . kedett. Hogy, s mint kaptak lángra e hír vételén az amerikai tudósok, ez ideig gyártási titok. Jóllehet — ezért egyelőre feltételezésekre vagyunk utalva, bizonyos mér. tékű tyúklélektani tájékozottságunk birtokában következtetni tudunk. Nos hát... „A tyúkok is szeretik a társaságot. Igazolja ezt a tojáshozam is” — indultak a töprengéssel, majd kiművelt gondolkodási technológiájuk révén továbbfejlesztették a tételt. Kábé imigyen: „Persze nem mindegy, milyen is az a társaság, ahol a tyúkok akkora tojókedvet kap. nak. Kell oda kakas is, mégpedig optimális arányban, mert hisz’ e téren baromfiéknál is kettőn áll a vásár...” "Ekként folyhatott az alapozó meditáció, mígnem eljutottak a következő tézisig:- „Ismerve a kokasok természetét, őket is bizonyára hatékonyabbá aktivizálja az eddiginél nagyobb változatosság... Mi lenne, ha kitenyésztenénk számukra például Ha a kilencvenezres lélekszámú megyszékhely örvendetesen gyors ütemű gazdasági-társadalmi fejlődését valaki lekicsinyelné, megkérdőjelezné, azt csakis a tények figyelembevétele nélkül tehetné. Ha viszont meggyőződéssel szólna a „hírős” város belterülete minden körzetének azo-, nos színvonalon történő kiépü- léséről-szépüléséről, aligha járna közel a realitásokhoz. Mert vitathatatlan, hogy a modern lakótelepekké, ipari üzemekkel, korszerű kereskedelmi egységekkel, egészségügyi, művelődési és sportlétesítményekkel stb., büszkélkedő Kecskeméten még sajnos több helyütt fellelhetők az elmaradt falura emlékeztető állapotok. Mint amilyenekről a szerkesztőségünkbe nemrég érkezett levelek tudósítanak: Hajós Gyuláné soraiból az-,derül ki, hogy a Lőwy Sándor utcán legalább egy esztendeje nem jártak a köztisztasági dolgozók. Azóta felmérhetetlenül sok szemét gyűlt össze arrafelé. És a 3- as /számú lakóház előtt is éktelenkedik a nagy iszaphalom, mely a szennyvízcsatornák lefolyóinak tavaly nyári tisztításakor került felszínre. A bűzös környezet enyhén szólva megkeseríti az ott lakók életét, kik nemegyszer fordultak már az illetékesekhez ügyükkel, hiába. Olvasónk * most abban reménykedik, talán így, a nyilvánosság bevonásával mégiscsak megszűnnek az utcabeli- áldatlan állapotok. sőt gondoskodás történik a környék rendszeres tisztántartásáról is! A másik panaszt csaknem negyven család nevében vetette papírra Boros Sándor. Leveléből megtudjuk, hogy a Tél utca lakói már fél évtizede kérik, követelik eredménytelenül az útjuk portalanítását. Pedig csapadékos időben tengelyig is sárba süpped az arra közlekedő gépjármű. Esetenként olyannyira mélyen átnedvesedik a talaj, hogy a mentőautó sem veheti igénybe, Ilyenkor szinte lehetetlen innen bevinni a beteget a rendelőbe, a kórházba. De komoly gondot je- lent a tüzelő és más áru házho* szállítása is. A gyaloglásnak meg az a kritériuma, hogy a járókelő akrobatikus^ ügyességgel lépdeljen a burkolatlan járdán, ahol egy óvatlan pillanatban bokáig kénytelen gázolrti a latyakban. Nem nehéz, hát «elképzelni, hogy e körülmények közepette menynyire sározzák magukat össze nap mint nap az iskolás gyerekek. Aztán égető probléma az is, hogy nincs az utcában vízvezeték. Bár régóta bizonyítható: a föld -felszínéhez közel levő talajvíz miatt kevésbé alkalmas emberi fogyasztásra a zömében felújított, vagy újonnan épített családi házak udvarain található ásott, illetve fúrott kutak vize. „A szomszédos utcákban már mindenütt végeztetett útépítési és közművesítési munkát a tanács. Vajon rólunk miért feledkezett meg, hogy még az V. ötéves terv .-helyi településfejlesztési programjában sem szerepel eme kérelmünk teljesítése? — kérdi végezetül olvasónk. Akivel együtt reméljük, a városi tanács talál majd. az ügyben/ megfelelő megoldást, s eredményeként rövidesen a Tél utcaiak sem érzik magukat hátrányos helyzetű embereknek! huzavonával A bácsalmási külterület egyik I tanyai közössége jogos panaszának mielőbbi orvoslását sürgető levél érkezett hozzánk a minap. Ebből az derül ki, hogy a költségeket tekintve kis beruházások befejezésének határidejével is baj • van néhol. A nagyközség távoli határrészén lakó tizenkilenc család tavasszal fizetett be egyenként 7 ezer forintot a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalatnak, mely vállalta az otthonok villamosítását. Az épületeken a szerelőmunkákat hamarosan be is fejezték, sőt a hálózat is kiépült, meg a transzformátorálloniás is a helyén van, de a DÁV emberei többre már népi voltak hajlandók. Aram nélkül pedig mit sem ér a televízió, a mosógép és a hűtőszekrény, mely sok környékbeli lakásban ott díszlik hónapok óta. A lakosok — zömmel idős, beteg emberek — esténként, a petróleumlámpa sápadt fényénél már amiatt aggódnak, hogy valamilyen elháríthatatlan műszaki problémából adódóan kútbaesik a villamosítás ügye. Mi sem ismerjük a huzavona okát, de merjük remélni, hogy a lényegében utolsó simításra váró munkálatok mielőbbi elvégzésének nincsenek nagyobb akadályai, s akár heteken belül is kigyulladhat a villanyfény a lakásokban! Szerkesztői üzenetek Filó Balázs, Kecskemét: A társadalombiztosítási törvény értelmében rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki egészségromlás, illetve fizikai és szellemi foglalkozás . következtében vesztette el munkaképességét 67 százalékban, ezen állapota egy évig várhatóan nem javul, megszerezte a I szükséges szolgálati időt — mely a 35 éves életkor betöltése után 10. korkedvezményes munkakörben 8 év —, nem tud rendszeresen dolgozni, s- a keresete lényegesen kevesebb, mint a megrokkanás előtt volt. Fontos tudni, hogy a megszakítás nélkül 250 napig táppénzes állományban levő • dolgozót az üzemi, vagy a területi. társadalombiztosítási szervek előzetes rokkantsági felülvizsgálatra rendelik be. S ha ennek során bizonyítást nyer a betegségének folytatódása, előterjesztheti a rokkantsági igény- jogelismerési kérelmet. r ^ájékgztátjuk még arról, hogya* körzeti doktor véleménye nem elegendő, a munkaképesség-csökkenés mértékét az I. fokú orvosi bizottság állapítja meg. Nagy Dénes, Kiskőrös: Öregségi járadékra jogosult a mezőgazdasági szövetkezetnek az a legalább hároméves megszakítás nélküli tagsági viszonnyal rendelkező dolgozója, aki 65., nő esetében a 60. életévét betöltötte. az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg. a szövetkezeti tagságon alapuló kivételes nyugellátása nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, rendszeres szociális ellátásban nem részesül és a keresőfoglalkozásból származó jövedelme nem haladja meg a folyósítandó járadék összegét. Nem állapítható meg az öregségi járadék annak a szakszövetkezeti tagnak, akinek a vele együttélő házastársa a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját köteles fizetni, s ha a megelőző naptári évre előírt ilyen adójának a kedvezményekkel csökkentett összege több mint 4 ezer forint. Másik kérdésére válaszoljuk, hogy a járadékjogosultsághoz szükséges szolgálati időbe azokat a naptári éveket lehet beszámítani, amikor a szakszövetkezeti tag maradéktalanul eleget tett az alapszabályban előírt vagyoni hozzálárulási. a nyugdíjjárulék. illetve a. szövetkezeti járulékr fizetési kötelezettségének. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: *ÍVELKEI ÁRPÁD Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 á. Telefon: 12-516. 2 a tollazat nélküli csirkét?! Ez- zel nem csupán a Bács megyei, eknek tromfolnánk vissza a mag- nélküli dinnyéért, hanem palotaforradalmat idéznénk elő a ba. romfiudvarban is.” Azóta a tettek mezejét járja “■* az amerikai tudóscsoport. Teljes mellszélességgel vetette bele 'magát a toll nélküli csirke tenyésztésébe. A pucér csirkék megjelenése várhatóan olyan hü. ledezést vált ki divattyúkkörök- ben, mint amidpn özvegy Onas- sisné a párizsi Dior-szalonból tér haza legeslegújabb hucukáival. A divatos megjelenésen túl más előnyökkel is kecsegtet a kopasz szárnyasok színrelépése. A tudósok szerint a meztelen csirkék gyorsabban növekszenek, híznak,, húsosabbak — mindazonáltal kevésbé zsírosak a szók. ványos csirkéknél. Feldolgozásuk is olcsóbb. Nos. ez is érthető. Tudjuk, mily időtrabló, amíg tollruhájától megszabadítjuk a tyúkot, hogy ott álljon előttünk lábaskészen, idomainak leplezet- lenségében. Természetesen a tollútlan csirkék tenyésztése sem fenékig tejfel. Számukra állandóan 25 fokon felüli hőmérsékletet kell biztosi, tani, mert jóval nagyobb a hő. veszteségük, mint szárnyas társaiknak. Ügy érezzük, egyelőre itt vannak meglőve amerikai tudósék. Míg megfelelő edzési módszerekkel el nem érik, hogy a ruhát, lan tyúkok szabadég alatt is ki. bírják az életet, kétes a siker. Addig nem félünk, hogy árthatnak a magnélküli dinnye hírnevének. Mert ha igaz is, hogy vannak a Földnek tájai, ahol játsz. va elérhető szabadban a 25 fokon felüli klíma, még mindig tisztázatlan, vajon éppen a trópusi nap nem süti-e meg ele. vénén az - új népviseletbe vet- kőztetett pipiket. Aztán meg. Ha viszont csak afféle kényes szobalények maradnak a meztelen tyúkok, kérdés, lesz-e rájuk guéztusa a kakasoknak. Ismerve a kópék vér- mérsékletét, félő, hogy megigé- Zik-e őket ilyen mimózabőrű penészvirágok. X/fárpedig e vonzalom nélkül mind a tojások, mind a további tyúkok, kakasok jövője — enyhén szólva —, bizonyta. lan. Tóth István
