Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-22 / 45. szám

tilag rBOLiviuAi, KicOuimi hp&ém■ Leee®*** LeeeeeeüPi1 BKCeiíBKBcíI IcgBCBBBEEE, ' Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titká­rának vezetésével szombaton elindult Moszkvába a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely részt vesz a Szovjetunió Kommunista Pártja február 24-én kezdődő XXV. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gyenes András, a Központi Bi­zottság titkára és Hapai Gyula, a KB tagja, a Magyar Nép- köztársaság nagykövete a Szovjetunióban, aki Moszkvában csatlakozik a küldöttséghez. Beruházások A Bajai Finomposztó Vállalat folyamatban levő 800 millió forintos rekonstruk­ciójából 1915 végére 200 millió forint értékűt hajtottak végre.. A* 1976-os év egyik legfontosabb feladata az ni fonoda épületének elkészítése és az új gépek Szembe állítása. (Szilágyi Mihály felvétele) • A gyűrüsfonóba is folyamatosan érkeznek az új, nagyobb teljesítményű gépek. zottságának tagjai, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bi­zottságának elnöke, Benkei And­rás belügyminiszter, Púja Fri­gyes külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Rödönyi Károly, közlekedés- és postaügyi minisz­ter és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője bú­csúztatta. Jelen volt B. O. Sevi- kin, a Szovjetunió magyarorszá­gi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (• Első oldalon, széles szalagci- mekkel számolnak be a szombat reggeli moszkvai lapok azSZKP Központi Bizottságának pénteken megtartott plenáris üléséről, me­lyen egyöntetűen jóváhagyták á kedden összeülő XXV. pártkong­resszus két fő beszámolóját. A • Kádár János búcsúzik Losonczi Páltól, az Elnöki Tanács elnöké­től. (MTI-fotó, Szebellédy Géza felvétele — telefoto KS) központi bizottsági beszámolót a megnyitás napján Leonyid Brezs- nyev "ismerteti. A tizedik ötéves terv fő irányairól szóló expozét Alekszej Koszigin tartja a tízna­posra tervezett tanácskozás má­sodik napján. Pénteken 23 testvérpárt dele­gációja érkezett meg Moszkvába. Összesen több mint száz külföldi küldöttség lesz jelen a Kreml Kongresszusi Palotájában, hogy tanúja legyen e világtörténelmi (Folytatás a 2. oldalon.) A megye gazdálkodó szervei 1975-ben fokozták beruházási tevékenységüket és folyóáron számítva több, mint 3 milliárd forintot fordítottak fejlesztésre, csaknem 20 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül az állami vállalatok és gazdaságok ráfordításai megkö­zelítették az 1,6 milliárd, a szö­vetkezeteké pedig meghaladták az 1,4 milliárd forintot. Az ipar­ban a könnyűipari rekonstruk­cióra, valamint az élelmiszer­ipar fejlésztésére fordítottak na­gyobb összegeket. A mezőgazda­ságban az állattartó telepek bő­vítésére, gyümölcs- és bortárolók építésére, ültetvények telepítésé­re költötték az összegek zömét. A legszámottevőbb beruházáso­kat a termelőszövetkezetekben hajtották végre, fejlesztéseik anyagi-műszaki összetételében azonban még mindig magas — 48 százalékos —, volt az építésre fordított hányad. A tanácsok 1975-ben több, mint 930 millió forintot fordítottak beruházásokra, 70 százalékkal többet, mint 1970-ben. A tavaly átadott létesítmények értéke meghaladta a '710 millió forintot. Az elmúlt évben üzembe he­lyezett beruházások közül a leg­jelentősebb a Kecskeméti Ház­gyár, a ■ Kecskeméti Konzerv­gyár csemegekukorica-feldolgozó vonala, a bajai Bácska Áruház, a kiskunhalasi kórház, a megyei művelődési központ és a Kodály Intézet, i A megye területén 46 olyan létesítmény kivitelezése volt folyamatban, amelyek költ­ségelőirányzata meghaladta a 25 millió forintot. A legnagyobb folyamatban levő beruházás je­lenleg a solti középhullámú rá­dióadó. Kecskeméten a 680 ágyas megyei kórház és Kiskun­halason a kötöttárugyár. A megye szocialista szektorá­nak IV. ötéves tervi beruházási előirányzata 17 milliárd forint volt. amit 3 milliárd forinttal teljesítettünk túl. Az első három évben a központi intézkedések hatására — az országoshoz ha­sonlóan — lassult, majd ezután fokozatosan gyorsult a beruhá­zási tevékenység. A hatékonyság növelésére hozott központi és megyei intézkedések nyomán a beruházások anyagi-műszaki ősz- szetétele javult, s 1973—1974-ben az összegnek már csak 51 száza­lékát fordították építésre, az 1971—72. évi 60 százalékkal szemben. Ipar Bács-Kiskun megye szocialista iparának termelése 1975-ben 7,3 százalékkal haladta meg az 1974. évi szintet. Ezzel a IV. ötéves tervben előirányzott 49 százalé­kos növekedést túlhaladva az ipar 1975-ben 56 százalékkal ter­melt többet, mint 1970-ben. A tervidőszak első két eszten­dejében — a korábbi beruházá­sok termelésbe állítása folytán AB MSZMP RÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 45. szám Ára: 90 fillér UW. ferbuiv tt, vasárnap A pártküldöttséget a Nyugati pályaudvaron Biszku Béla, Lázár György, Losonczi Pál, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bi­• A IV. ötéves terv egészségügyi beruházásai közül kiemelkedik az új kiskunhalasi kórház. — a legdinamikusabban a ne­hézipar termelése emelkedett. Ebben jelentős szerepe van azon­ban az igényekhez való rugal­masabb alkalmazkodásnak is. Több száz azoknak az új termé­keknek a száma, amelyek gyártá­sát a IV. ötéves terv időstaká- ban kezdték meg. A Szerszám­gépipari Művek kecskeméti' gyá­rában például a tervidőszak első évében kezdték meg a préslég- szerszámok előállítását, 1975-ben már több mint 24 ezer darabot készítettéit belőle. Az 1972-től gyártott fékszerelvényekből 1975- ben a termelés már meghaladta a 121 ezer darabot: A közúti ■gépjárművekhez az alkatrészek készítését megyénk több vállala­ta kezdte meg 1974-ben, és 1975- ben rpár több mint 400 millió forint értékű termékkel járultak hozzá a járműprogram megvaló­sításához. A BRG kecskeméti gyáregységénél is rugalmasan al­kalmazkodtak a kereslethez. Az alacsonyabb árfekvésű készülé­kek mellett 1974-től a magasabb igényeket is kielégítő sztereo- magnetofonok gyártására tértek át. Megyénkben 1972-től külön­böző ügyviteltechnikat és irá-. nyítástechnikai berendezéseket is készítenek. A könnyűipar termelése a tervidőszak utolsó évében már mintegy másfélszerese volt az 1970. évinek, elsősorban a re­konstrukciós beruházások üzem- behelyezése révén. 8 Ebben az iparágban is tapasztalható volt a megfelelőbb gyártmányszerkezet kialakítására való törekvés. A Finomposztó Vállalatnál például a tervidőszak során kezdték meg a jól mosható, könnyen szárít­ható és vasalást nem igénylő kö. tött-hurkolt kelmék gyártását. Az élelmiszeripar termelése 1975-ben 20 százalékkal haladta meg az 1970. évi szintet. A cson­tos nyershús termelése az előző évihez mérten 3 százalékkal nőtt. Vágottbaromfiból több, mint 40 százalékkal állítottak elő többet, mint 1970-ben. Gyümölcs, és főzelékkonzervből tavaly a kedvezőtlen ' terméseredmények miatt a termelés az előző évihez mérten 6, illetve 23 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor sava­nyúságból 22 százalékkal tudták növelni a termelést. A megye szocialista iparában a tervidőszak alatt a termelés 56 százalékos emelését a foglal­koztatottak 10 százalékos növe­lésével érték el. Kedvezőtlen je­lenség volt azonban az alkalmai zottak számának a munkásoké­nál jóval nagyobb mértékű emel­kedése. 1975-ben az egy foglalkozta­tottra jutó termelés 8 százalékkal emelkedett, s a többlet termelés teljes egészében a termelékeny­ség növekedéséből származik. Az egész IV.- ötéves terv idősza­kában pedig a termelés növelé­sének 80 százalékát érték el a termelékenység emelésével. Építőipar A szocialista építőipar ‘ által végzett építési-szerelési munkák értéke 1975-ben 1,9 milliárd fo- (Folytatás a 3. oldalon.) Bács-Kiskun megye társadal­mi, gazdasági élete a IV. ötéves terv időszakában jelentősen fej­lődött. A tervben előirányzott célkitűzések legnagyobb része megvalósult. Néhány területen (mint országosan is), elsősorban a tőkés világban mutatkozó ked­vezőtlen gazdasági változások ha­tására lemaradás mutatkozik. Ezek elhárítása a belső tartalé­kok feltárásával, az elkövetkező években súlyponti feladat. • Bács-Kiskun megyében a IV. ötéves terv legnagyobb termelő be­ruházása a Kecskeméti Házgyár, volt. Képünk a paneleket szerelő csarnokban készült. [iseRi;i5iEi!«!i£i?,EI5K,^,E ■i II15 |S IS é IS IS J5 IE if A KSH BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: Eredményesen zárult a IV. ötéves tervidőszak 475 MILLIÓ A TERMELÉS GÉPESÍTÉSÉRE Befejeződött a mezőgazdasági szövetkezetek zárszámadása Hetvenöt szövetkezet tartott ezen a héten közgyűlést. Teg­nap a kunadacsi Barátság, a miskei Március 15., a szakmán Petőfi és a városföldi 0ózsa Tsz zárszámadásával véget ért Bács-Kiskun megyében a mérlegbeszámolók január 21-e óta tartó sorozata. Egy hónap alatt 115 téesz, 38 szakszövetkezet, 7 társulás vezetősége elemezte a gazdálkodást. A jói előké­szített közgyűlés minden szövetkezetben alkalmat adott arra, hogy a dolgozók kifejtsék véleményüket a maguk és a vá­lasztott vezetők munkájáról. Hangzott el bírálat a nem eléggé megalapozott tervek vég­rehajtásának kudarcáról, itt-ott a közösségi tulajdon védelmé­nek hiányáról. összességében négy szövetkezet zárta mérleg-, vagy alaphiánnyal az 1975-ös évet Géderlakon, Kecskeméten; Mélykúton • egy-egy tsz-ben az erőn felüli beruházás, az egves ágazatok közötti összhang hiá­nya okozta a veszteséget öreg- csertőn pedig az elemi kár. A kalocsai járás legmélyebben fekvő területén gazdálkodó öreg­csertől Petőfi Tsz-t egymás után két évben sújtotta a belvíz. Ta­valy annyira, hogy a közös gaz­daság több milliós tartalék alap­ját felemésztette. A szövetkezet dolgozói a szó szoros értelmé­ben kétszer vetettek, de egyszer sem arattak, mert a termés zö­mét elvitte a víz. Az öregcsertői szövetkezet sa­játságos helyzete még inkább indokolja a régóta esedékes víz­rendezést az. úgynevezett Sárvíz öblözetben, Kalocsa, Szakmar, Homokmégy, öregcsertő körzeté­ben. Bács-Kiskun megye szövetke­zetei 1975-ben tovább fejlesztet­ték a gazdálkodást. Nyereségük­ből a népgazdasági arányoknak megfelelő összeget fordították be­ruházásra. 623 millió forintért építkeztek, 475 millióért gépeket vásároltak az iparszerű növény- termesztés műszaki feltételeinek a megteremtésre. 1973-ban és 1974-ben 400—400 millió forint volt a gépesítési beruházás. Ez Jóval több mint háromszázan gyülekeztek a kunszállási Alkot­mány Mg Tsz tagjai a zárszám­adó közgyűlésre. Az ilyenkor mindig megszokott nagy érdek­lődést valamelyest tetézte az az előzetesen felröppent hír, hogy a szövetkezet állítólag veszteséggel zárt és ez mindenki zsebét érint­heti. Az elnöki beszámoló azon­évben hasonló arányú lesz a mezőgazdasági gépállomány kor­szerűsítése. Bácsalmáson a Petőfi Tsz ez idén 6,2 millióért vásárol nagy teljesítményű traktorokat és munkagépeket. Tavaly a szükségesnél keve­sebbet áldoztak a közös gazda­ságok a szőlő-; gyümölcs telepí­tésére, a zöldségtermesztésre. Az összefogás serkentené ezt a tevé­kenységet, mert a szántóföldi nö­vénytermesztés nyereségéből te­lik a kertészet korszerűsítésére, a zöldségtermesztés gépesítésére, ha közös erővel megteremtik an­nak anyagi alapját. Az egész Bács-Kiskun megyé­re kiterjedő szövetkezeti zöld­ségtermesztési társulásnak nép- gazdasági jelentősége van. A la­kosság, továbbá a konzerv- és hű­tőipar jobb ellátását, a mezőgaz­daság termékexport növelését mozdítja elő. Megvalósításáért érdemes fáradozni. K. A. ban jócskán rácáfolt erre a bot. rálátásra és az elmúlt évről egy olyan helyzetképet adott, amely mindenképpen az előrelépést jel­zi. Arról nem is beszélve, hogy végső soron nem veszteségről, hanem tisztességes, négymillió« nyereségről van. sző. (Folytatás a 3. oldalon.). A környékbeliek színvonalán Kádár János vezetésével m magyar pártküldöttség utazott az SZKP XXV. kongresszusára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom