Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-21 / 44. szám

4 © PETOri KEPE • 1976. február 21. Az integráció hétköznapjai A magyar—NDK tervegyeztető tárgyalások során számos meg* álapodás született az 1976—80 közötti, sőt az azt kővelő idő* szakra is. Az államközi egyez­mények sorából értékét, és kor­szerű szemléletét tekintve ki­emelkedik a mező-, erdő- és > élelmiszer-gazdasági agrokémiai, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártási együtt­működési megállapodás. Az egyezményrendszer legér­tékesebb vonása a komplexitás, az összetettségre való törekvés, hiszen a teljes technológiai fo­lyamatot koordinálja a nemzet­közi munkamegosztás keretében; a szakosítást és a kooperációt a teljes újratermelési folyamatban szervezi, a kutatástól a fogyasz­tásig. Az egyezmény programot tar­talmaz a növénytermesztésben az új, nagy hozamú (búza, kukori­ca, cukorrépa, burgpnya, lucer­na) fajták, és hibridek megosz­tott, illetve együtt végzett ku­tatására. Megállapodás van új, nagy hatékonyságú technológiák közös kialakítására a növényter­mesztés további fejlesztéséhez, a szántóföldi növények tárolásá­hoz, a gyümölcs- és zöldségfaj­ták termesztéséhez. Az állattenyésztésben ugyan­csak a korszerű tenyésztési mód­szerek és technikai rendszerek megosztott fejlesztése és gyártá­si kooperációja kezdődik majd el az egyezmény alápján. A mezőgazdasági gépgyártás­ban az NDK és a magyar fél egyaránt 9—9 új géptípus fej­lesztését és gyártását vállalta egymás számára. (Az NDK pél­dául az arató-cséplő gépek, a burgonya-, zöldségbetakaríto-gé- pek, fejőberendezések; a magyar gépgyártás a többi közt, az NDK arató-cséplő gépeihez kapcsolha­tó kukoricaszedő és morzsológé­pek és a napraforgószedő adap­terek fejlesztését vállalta.) Az élelmiszeriparigén-gyártás- ban úgyszintén széles 'körű fej­lesztési szakosodás és erre épít­ve termelési együttműködés bon­takozhat ki a következő 5—19 évben. Például az NDK szállítja majd a részünkre a kakaó- és a csokoládéipari gépeket, tejfel­dolgozó berendezéseket, Magyar- . országra tartozik .a vágóhídi, a hús- és - zöldségfeldolgozó és a sütőipari berendezések jelentős része. Az érintett alágazatokban több alapkutatási téma szakosítására is sor került. Az így összekap­csolt kutatási, fejlesztési, terme­lési szakosítás és kooperáció ré­vén mindkét ország számára mód nyílik arra, hogy az anyagi, szel­lemi erőket a fejlesztési témák egy-egy csportjára összpontosít­sa, hiszen a szükséges fejlesztési munkák másik részét a partner ország végzi el. így a fejlesztési idő jelentősen rövidíthető. Nagy előny ezekben a kapcsolatokban, hogy a termelési kooperáció a szakosított kutatási, fejlesztési programokra épülhet, Ezzel, mintegy automatikusan, a kuta­tási eredmények megszületésé­nek tempója szerint, közvetlenül épülhet és terjedhet a kooperá­ció a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a gépgyártás­ban, az agrokémiai cikkek elő­állításában. A megállapodások szerint szü­letőben levő magyar—NDK együttműködés a mező-erdőgaz­daság és az élelmiszeripar komp­lex és gyors ütemű, hosszú távú fejlesztésben egybeesik a Komp­lex Program menetrendjével is, amely — a legfontosabb felada­tok sorában — a nyers- és fűtő­anyagok kitermelése és az ener­getikai rendszerek fejlesztése mellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar közös és intenzív fejlesztését irányozza elő a KGST-tagországok számára. A KGST legutóbbi, budapesti ülésszakán ezt a feladatot már így fogalmazták meg: rövid idő alatt el kell érni, hogy a KGST- tagországok nagy biztonsággal önellátók legyenek a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékek teljes választékából. A magyar— NDK komplex megállapodást e feladat végrehajtásának egyik jelentős fejezeteként is értékel­hetjük. A magyar népgazdaság számára pedig ez a program — hagyományaink és adottságaink folytán — különösen előnyös. G. F. Tenger-atlasz A tengereket ismertető atlasz­sorozat kiadását kezdték meg nemrégiben a Szovjetunióban. A térképeket szovjet tudósok állít­ják össze a hazai és külföldi anyagok alapján, amelyeket a legutóbbi években gyűjtöttek a különféle országok tudományos kutatóhajói. 1973 végén jelent meg a Csendes-óceánnal foglal­kozó első kötet, amely 5000 mé­teres mélységig jellemzi az óce­ánt. Igen érdekesek és értékesek a nagyobb vízalatti földrengések központjait ismertető anyagok. Az atlasz legrészletesebb feje­zete a hidrogelógiával foglalko­zik. A térképek a tengervíz hő­mérsékletéről, sótartalmáról, sű­rűségéről, az áramlatokról és a szelekről is adnak értékes felvi­lágosításokat. Tovább növeli exportját a szövetkezet A Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet az elmúlt évben 20 millió forint értékű terméket ex­portált, aminek mintegy a felét Jet-típusú bukó­sisakok tették ki. A szövetkezet három éve kezdte meg a sisakgyártást, s ez alatt az idő alatt koráb­ban évi egymilliós exportjukat — nagyrészt a Si­sakgyártás fejlesztése révén — megsokszorozták. Ebben az évben ismét jelentősen növelik külföl­di szállításaikat, így azok együttes értéke megkö­zelíti’ a 30 milliót. A tavalyinál is több Jet sisakot szállítanak nyugatnémet megrendelőjüknek, s ugyanott értékesítik azt a két új típüsF is, amelyek gyártását az idén kezdi meg a szövetkezet. © A hatvan ügyeskezű kiskőrösi asszony és lány az idén megközelítően húszmillió forint értékű bu­kósisakot gyárt. (Szilágyi Mihály felvétele) A kenguru Arra a kérdésre, hogy lehet-e napjaink fiatalsá­gáról szórakoztató .módon, de a témát egyszersmind komolyan kezelve, filmet készíteni, a Bertha Bulcsú és Zsombolyai János szerzőpáros igennel válaszol. Alkotásuk, A kerguru című új magyar film min­den bizonnyal javít a hazai alkotások kedvezőtlen látogatottsági eredményén a mozikban, és ezt el­sősorban mondanivalójuk színes és szórakoztató előadásával érik el. A film, amelynek előkészítésében Zsombolyai Já­nos társ-forgatókönyvíróként, rendezőként és ope­ratőrként is közreműködött, fordulatos, könnyű, de egyáltalán nem súlytalan történet. Főszereplője egy fiatal. teherautó sofőr, Varjú István, ak% azért sze­reti foglalkozását, mert úgy gondolja, életkorának a szüntelen utazás, elsősorban a kötetlen szabad­ság felel meg a legjobban. A „beat nemzedék” el nem kötelezettségét azon­ban egy bizonyos korban mindenki elveszíti és el- 'jut oda, hogy akarva-akaratlarí. azaz vagy külső, vagy belső késztetésnek engedve dönt, pontosabban szólva az élet dolgainak vállalására kényszerül. Ezt a pillanatot, illetve ezt a lélektani folyamatot mutatja be a film anélkül, hogy drámaibbnak ér­zékeltetné a gépkocsivezető „megkomotyodásra” való elhatározását, mint amilyen az a valóságban. A stopos kislány csábitó varázsának ellenállva a fiatalember inkább a tartalmasabb kapcsolatot, Zsozsóval való kibékülést választja, pedig a terhes és féltékeny természetű lány eddigi kapcsolatuknak nem éppen gondtalan folytatását ígéri. Varjú Ist­ván választása azonban belső szükségszerűségből fakad, és amint ezt a befejező képsorok is sejtetik, ezzel életének egy szép korszaka végleg lezárul. A film témáját lehetett volna szárazon és „mű- vészieskedö” módon feldolgozni — ilyen törekvé­sekre is szép számmal láttunk példát az utóbbi években. Zsombolyai János azonban szórakoztatni akar, pontósabban szólva azoknak a nyelvén — és stílusában — fogalmazza meg alkotását, akikre elősorban hatni kíván. Művében ezért kapnak a fiatalok kedvelt együttesei és a jó, ritmusos zene olyan nagy szerepet és ezért játszanak főszereplői ólyan tiszta keresetlenséggel. Gállfy László (a te­hergépkocsi-vezető) és Vándor Éva főiskolai hall­gató (Zsozsó) jól mutatkoznak be a látszólag fleg­matikus, de a felszín alatt érzékeny és gondolat- gazdag fiatalok szerepében. P. M. Tallózás üzemi lapokban A Finomposztó Vállalat üzemi híradójának januári kiadása számvetéssel köszönti az új esz­tendőt. A negyedik ötéves terv utolsó esztendejében befejező­dött a vállalatnál az 1972-ben megkezdett 800 millió forintos rekonstrukció első, 200 millió fo­rintos szakasza. Megfiatalodott a géppark, megújult a gyártmány­struktúra. A Finomposztó törté­netének e felfelé ívelő periódu­sában helytálltak a dolgozók, megtanulták a termelékeny, új berendezések hatékony működ­tetésének fortélyait. A IV. ötéves terv idején a ter­mékszerkezetben a magasabb technológiai-műszaki színvonalat igénylő áruk kerültek túlsúlyba. 1971-ben még a takaró, a közü­leti posztó és az úgynevezett kommersz kártolt szövetek ’al­kották a választékot. Tavaly már a divat kártolt, a jersey és a fé­sűs szövetek foglalták el az első helyeket a terméklistán. A vállalat évenkénti eredmé­nyének alakulása jól tükrözi a dinamikus fejlődést: az öt év alatt hatszorosára, megközelítő­leg 90 millió forintra, emelkedett. DÍJNYERTES PÁLYAMŰ >^tssrj A nők, néiöőly'Wtifönyvek és az elet Il^lt csinálnak a diáklányok szabad idejük— t U8 have a look at an exercise with pictures. The ben? Mosogatnak, segítenek a házi munká- y __ ^ ba n. Es a ftuk? Magnoznak. Milyen autove- •*- _ Ä zetők az asszonyok. Bizonytalankodók, ide­gesek. A férfiak? Természetesen tökéletesen uralják a járművet. Miként sétálnak nap­jainkban a magyar férfiak? Elegánsan, sé­tabottal. A feleségek dugig tömött cekkert cipelnek. Aki mindezekben kételkedne, tanulmá­nyozza a gimnáziumi angol nyelvkönyveket. Onnan ve.tte a példákat Ittzésné Kövendi iB learning English now. iis is a good pupil. Kata „A magyar nök a valóságban és ábra- is not,learning, she is not a good pupil." /i£5i zolásuk a középiskolai angol tankönyvekben” <jímű dolgozatához. © Mit csinál a diákfiú és a diáklány tanulás után exlcal explanations are not much more In favour of . This Si how the word "good” is explained> selvesWe can. gather what mothers do all day from the firs three books. Let us examine the next three pictures. The first ver are taught with.their help. to go- to go to come to come ' to Ilit to ait Ve osn also see from the pictures what manly and womanly wo is like;' A menni, jönni és az ülni igék sajátos szemléltetése. Tizenegymillió új szakmunkás A Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium tanára sok hasonló példával, statisztikai adatokkal bizonyította, hogy- az említett művek szerzői enyhén szólva ós­di szemlélettel ábrázolták hon­fitársnőinket. Kicsit erősebben fo-, galmazva; halvány gőzük sincs arról, hogy milyen helyet fog­lalnak el a nők társadalmunk-1 ban. A könyvek tanúsága szerint napjainkban is a férfiak i te­remtés koronái, őket találjuk a nagyobb szellemi felkészültséget feltételező posztokon, ők végzik a munka nehezét, művelik a tu­dományt. Az angol nyelvkönyvek szer­zői megfeledkeztek arról, hogy a pedagógusok többsége nő, mert szerintük így ’ köszönti a jó diák tanárját: „Good morning, sir”, azaz „jó reggelt uram”. Ha va­laki nem ismerné a valóságot, akkor %lhinné, hogy a szocializ­must épitő Magyarországon a nők szinte kizárólag a konyhá­hoz, a takarításhoz kötődnek. A meggyőző, szemléletes pél­dákat, az okos következtetéseket az elmúlt év nyarán írta le a 'fiatal tanár az élő nyelvek ta­nárai nemzetközi szövetségének a nők nemzetközi éve alkalmá­ból meghirdetett pályázatára. A téma már régebben foglalkoztat­ta. Sajnálatosnak tartotta, hogy a nyelvkönyvekben megfogalma­zott, akaratlanul sugalmazott né­zetek feleselnek a társadalmi va­lósággal, oktatáspolitikánkkal, A dolgozat méltán keltett élénk figyelmet és nemzetközi elismerést. Az elmúlt év végén angol nyelvű hivatalos levél tu­datta, hogy Mrs. Kata Ittzés pá­lyázatát tartotta a zsűri a leg­jobbnak. A bíráló bizottság úgy vélte, hogy érzékletesen, logiku­san, elmélyülten ábrázolta tár­gyát. Sikerrel oldotta meg ket­tős feladatát: a tankönyvek hi­báinak kritikai elemzésével egy­idejűleg pontosan és híven tájé­koztatott oktatásügyünkről, a nők valóságos társadalmi és csa­ládi szerepérőL Ittzésné Kövendi Kata zene- művészeti főiskolán kapott diplo­mával került Kecskemétre. Már a gimnáziumban elhatározta, hogy nyelvtanári oklevelet is szerez. Sokat gondolkodott az érettségi után, hogy hol kezdje meg tanulmányait, mert felvet­ték az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetemre és a Zeneművé­szeti Főiskolára. Azért részesítette a karveze­tést előnyben, mert az akadé­mián nincs levelező szak. Idő­közben csiszolta angol nyelvtu­dását. Beiratkozott az egyetem­re, intenzív nyelvtanfolyamot végzett. Ot éve tanítja Shakespeare nyelvét a kecskeméti középisko­lában. Hozzáértők szerint kitű­nően. Nagyszerűen hasznosítja zenei hagyományait és épít a nö­vendékek muzikalitására. A kol­légák főként diákjai kiejtését di­csérik. Ittzésné Kövendi Kata zenei fogékonyságuknak, az ár­nyalatokat is érzékelő hallásuk­nak, fejlett ritmusérzéküknek tulajdonítja szép beszédüket. A Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium tanárának pályadija a magyar pedagógus társadalom sikere. A nagy nemzetközi me­zőnyben kivívott elismerés is ta­núsítja, hogy a nők nálunk a szellemi életben is nagyszerűen megállják helyüket. Szeretnénk hinni, hogy hama­rosan kijavítják az illetékesek az Ittzésné Kövendi Kata által jog­gal kritizált hibákat és a nők a középiskolás angol nyelvköny­vekben a valósággal harmoniku- sabban szerepelnek. Bellái Nándor Szinte minden családot érint ez a téma. Felnőnek a gyerekek, el­végzik az iskolát és előttük a nagy kérdés: hogyan tovább? Mit válasszon az ifjú ember? Folytas­sa a tanulmányait, vagy esetleg kopogtasson egy gyár személyzeti osztályának ajtaján? A pályavá­lasztás azonban túllépi a családi kereteket, hiszen fontos állami éidek is fűződik hozzá. A szovjet szakmunkásképzés immár 36. évébe lépő rendszere jelentősen hozzájárul a népgazda­ság kvalifikált szakemberekkel való ellátásához. Az SZKP XXIV. kongresszusá­nak határozata értelmében az el­múlt ötéves tervidőszakban 9 miliői szakmunkást kellett kiké­pezni. Az előzetes adatok szerint viszont több, mint 9 millió 300 ezer szakember került a népgaz­daság különböző ágazataiba. Elsőrendű követelmény, hogy minden területen gyorsuljon az új technika bevezetésének a fo­lyamata. Az állami szakmunkás- képző intézetekben felkészített fiatalok munkába állása elősegí­ti e program sikeres teljesítését. Az SZKP közelgő XXV. kong­resszusának tiszteletére a szak­munkásképző intézetek oktatói és növendékei bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe. Vál­lalásaik között első helyen sze­repelt 'a tudományos-technikai forradalom vívmányainak megis­mertetése a fiatalokkal, a legfej­lettebb termelési- és pedagógiai módszerek alkalmazása a jövő szakmunkásainak képzésében. A felsorolt témáknak az ad rendkí­vüli jelentőséget, hogy a X. öt­éves terv egyik sarkalatos alap­eleme a hatékonyság és a minő­ség. Az SZKP XXV. kongresszusá­ra kibocsátott irányelvtervezet előírja, hogy növelni kell a fia­talok felvételét a középfokú szak­munkásképző intézetekbe, űt év alatt 11 millió szakmunkást, kö­zöttük 3 millió középiskolai vég­zettséggel rendelkező fiatalt kell kiképezni. Az új ötéves tervben 1,1—1,2 millió szakmunkásképző iskolai férőhelyet létesítenek. A már meglevő intézetekben pedig jelen­tősen bővül az oktatás céljait szolgáló anyagi-technikai felsze­reltség. A Szovjetunió 1100 szakmára felkészítő képzési rendszere fon­tod szerepet játszik a modem ipar által követelt tudás megszer­zésében. Az idén 6,2—6,5 millió négyzet- méter textilárut állít elő a Fi­nomposztó, 1980-ban pedig már — amikorra teljesen befejezik a rekonstrukciót — 7,5 millió négyzetméter árut termelnek az előirányzatok szerint — olvas­ható az üzemi híradóban. A Bács megyei Építők ez évi első száma terjedelmes írásban ismerteti a vállalat V. ötéves tervének főbb célkitűzéseit. A Bács-Kiskun megyei Állami Épí­tőipari Válalat előirányzatai szá­molnak azzal, hogy az elkövet­kező öt esztendőben a megye di­namikus fejlődése következtében tovább növekszik az igény a ki­vitelező építőiparra. Az V. öt­éves tervidőszakban 6,5—6,6 mil­liárd forint értékű fővállalkozói építési-szerelési munka elvégzé­sére készülnek. Ehhez a feladat­hoz. a legerőteljesebben a szak- és a szerelőipari tevékenységei kell fejleszteni. A lap harmadik oldalán ki­tüntetésekről ad hírt. A 15 éves- lakásépítési program sikeres tel­jesítésében való részvételéért Vad Imrét, a BACSÉP szocialis­ta brigádvezetójét a Munka Ér­demrend ezüst fokozatával, hét dolgozót az Építőipar kiváló dol­gozója, 29-et pedig a Vállalat ki­váló dolgozója címmel jutalmaz-' tak. Az Epítőgépgyártó Vállalat üzemi újságjának januári számá­ban a kalocsai Kisgépgyár KISZ- fiataljainak sikereiről találunk cikket. A Ságvári Endre alap­szervezet tagjai az elmúlt évben a gyárban végzett fémhulladék­gyűjtésben, s egyéb társadalmi munkában tűntek ki. November­ben sikeres szellemi vetélkedőt rendeztek, ezenkívül politikai önképzésbe kezdtek. A kalocsai KISZ-esek közül Kálmán Mi­hályt a KISZ KB dicsérő okle­velével tüntették ki. A Férfi Fehérneműgyár Fékon Hírlapjának február 2-i kiadása több Bács-Kiskun' megyei vo­natkozású cikket hozott. Közü­lük tartalmánál fogva legérdeke­sebb a Gyors intézkedés 200 dol­gozó érdekében című. A címbeli intézkedés a vállalat bajai gyá­rába bejáró dusnoki, sükösdi és érsekcsanádi dolgozókat érintet­te: a cég magára vállalta a mun­kásnők magas utazási költségé­nek zömét. Az utazási költségek egyes vasútpótló járatok leállása miatt váltak tetemessé. A. T. S. Alekszandr PotocklJ © Képezik a jövő esztergályosait a moszkvai 40. számú szakmun­kásképző intézetben. (Fotó: APN—K5) I MM—

Next

/
Oldalképek
Tartalom