Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-20 / 43. szám
197«. fcbraár M. • PETŐFI NEFS • • Lelkesítő program A Kiskunfélegyházi Városi Tanács tegnapelőtt megtartott ülését méltán nevezhetjük a város történetében mérföldkövet jelentő, jeles eseménynek. Mert a testület előtt nem kisebb feladat állott, mint a dinamikusan fejlődő város V. ötéves tervéről határozni. A tanács tagjai időben kézhez kapták a végrehajtó bizottság rendkívül alapos, gondos munkával készült tervjavaslatát.. hiú . > WüffiíUE&SSSU/Bk Jóváhagyta a város ötödik ötéves tervét üKiskunfélegyházi | Városi Tanács A Kiskunfélegyháza ötödik ötéves tervére vonatkozó javaslat elé a tanácsülésen dr. Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke mondott vitaindítót. Elöljáróban a negyedik ötéves terv teljesítésről adott értékelő áttekintést. Szilárd alap Erről szólva említésre kívánkozik a helybeliek által jól ismert — 23 millió forint értékű társadalmi munkával is elősegített — eredményeket sommázó megállapítás: Kiskunfélegyháza az utóbbi öt évben minden korábbi tervidőszakot meghaladó ütemű-fejlődést ért el. Ennek bizonyítására talán elegendő csupán néhány adat felemlítése. Például: míg az 1945—1965 közötti 20 évben 893, a harmadik ötéves terv idején pedig 1261 lakás épült a. városban, addig ..az utóbbi öt esztendőben 1325-tel gyarapodott a lakásállomány. Emellett mint/ egy 280 lakás építése van folyamatban; átadásukra ez évben, illetve jövőre kerül sor.' Vagy: nagyon becses j eredmény a kiépült csaknem 7,4 kilométer szennyvíz-gerincvezeték, s az immár 1350 lakást a földgáz- fűtésbe bekapcsoló 13 kilométernyi vezetékhálózat. Nem szólva a városközpont újjászületésének eredményeiről, a kereskedelmi hálózat jelentős bővüléséről, a járóbeteg-ellátás feltételeinek javulásáról, az óvodai helyek, az iskolai tantermek, vagy éppen a szakmunkásképzés tárgyi feltételeinek fejlődéséről. A lakosság véleményére támaszkodva Annyi bizonyos, hogy az elért eredmények szilárd alapként szolgálnak a város 1980-ig szóló, az előző öt , éyit, túlszárnyaló céljának elérésihez! A’hely r adottságok még jobb 'kihasználásával számoló tervjavaslat ugyanis elsősorban a némely területeken — így mindenek előtt a lakás-, és a közműellátásban még mindig fennálló lemaradások mérséklését, a lakosság intézményi ellátásának javítását, s egyáltalán: a város gazdaságának arányos továbbfejlesztését irányozza elő. Méghozzá a lehetőségek keretében messzemenően figyelembe véve a lakosság véleményét. Például sürgősségi sorrendben tanácstagi .jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű javaslatokat, vagy a kétezer kérdőíven kozplt a város fejlesztésére vonatkozó lakossági indítványokat. Kiskunfélegyháza iparának, mezőgazdaságának, kereskedelmének, kommunális, ' egészség- ügyi, kulturális stb. ellátása fejlesztésének tervezett feladatait csaknem húszoldalas előterjesztés taglalja. Akárcsak vázlatosan is kitérni a terv egyes fejezeteire nincs mód e tudósítás keretében. Említsünk azonban legalább néhányat a törekvésekből, így mindenek előtt a lakásépítésre vonatkozót. Kétezer lakás A megye ötödik ötéves lakásépítő terve egyébként 1650 lakás felépítésével számol Kiskunfélegyházán. A városi tanácsülés elé terjesztett, a városi pártbizottság ez év január 16-i ülésének határozatát is figyelembe vevő tervjavaslat meggyőző indokolással 2000 lakás felépítését célozza meg 1980-ig. A város történetében eleddig nem tapasztalt ütemű lakásépítés eredményeként bontakozik majd ki. Félegyháza északi „kapujánál” a Körösi úti lakótelep, ahol 810 kecskeméti házgyári lakás, s a hozzá szükséges közintézmények valósulnak meg. Például egy 8 tantermés, a későbbiekben bővíthető általános iskola, 75 személyes óvoda, 40 személyes bölcsőde, orvosi rendelő, gyógyszer- < tár, 850 négyzetméter alapterületű üzlettér. Tovább folytatódik a városközpont rekonstrukciója, melynek révén a már folyamatban levőkkel együtt 400 korszerű lap kás felépítése várható. A Bankfaluban a családi- és kistársas- ház építtetőknek máris rendelkezésére álló mintegy 350 telek mellett folyamatban van további, több mint száz házhely értékesítése. nem szólva a város egyéb területein kínálkozó ilyen lehetőségről. Az egészségügyi — s ezúttal elsősorban a fekvőbeteg-ellátás további javítását célozza a kórház felújítása mellett a területén létrehozandó új, 90 ágyas pavilon. A gyermekintézmények fejlesztésében — túl a lakótelepi óvodán — további 300 óvodai hejyr létrehozását irányozza elő a ■:tervv' Ieen jelentős, törekvés az - -aii lakótelepen rhegvalósítandón' kívül egy további 8 tantermes iskola, s a meglevő mellett egy 120 személyes általános , iskolai diákotthon létrehozása. S hogy a kereskedelmi hálózat fejlesztésére vonatkozó törekvéseiket is érintsük: a tervidőszakban elkészül a város legnagyobb üzletháza, a 3 ezer négyzetméter alapterületű Centrum Áruház, öt külterületi lakott helyen pedig 100—150 négyzetméter alapterületű üzlet épül. Közműfejlesztés A közműfejlesztési előirányzatokról szólva, a teljesség igénye nélkül íme, csak néhány a célkitűzésekből. A Móraváros többszintes beépítésű központjában — 8 millió forintos beruházással — kiépül a földgáz-vezeték. A Bankfalu közmű-beruházásaira mint- • egy 4 millió forinttal számol a terv. A szennyvízcsatorna-hálózat tervezett 3,4 kilométeres bővítése a Petőfi, Kazinczy, Fadrusz, Fürst utcák, illetve a Móraváros- ban oldja meg a szennyvíz-elvezetést. Az előirányzott 20 kilométer vízhálózat bővítéséből 4 kilométeres szakasz az új lakótelepen, 1 kilométer a Móraváros- ban, 2 kilométer a Bankfaluban, a fennmaradó 13 kilométer a város egyéb pontjain épül ki. A jó ga zda felelősségével A megalapozott törekvésekben gazdag előterjesztés felett igen tartalmas vita bontakozott ki. Ennek során tizenketten fejtették ki végső soron a tervjavaslattal egyező véleményüket, de több észrevétel, javaslat is elhangzott. Külön említésre kívánkozik Fülep Ferencnek, a városi tanács közgazdasági, Bozóki Lászlónak, a költségvetési és műszaki, valamint Bencze Sándornak, a kulturális bizottsága elnökének felszólalása. Nemcsak azért, mert a tanács véleményező, javaslattevő munkabizottságainak a tervről alkotott kollektív véleményét tolmácsolták. Hanem azért is, mert ezek a vélemények hozzáértésről, az összefüggések alapos ismeretéről, s a város gazdasága egészéért érzett nagy felelősségről tanúskodtak. Alighanem jól érzékeltetik ezt például Bencze Sándor felszólalásában elhangzott következő mondatok: „...örvendetes a termelő szféra elmúlt ötévi, igen ütemes fejlődése, hiszen az ipar és a mezőgazdaság által megtermelt érték adja az alapot mindenhez. Természetes, hogy a soron levő öt évben is a termelő ágazatok fejlesztése mellett rangsorolni kell a városfejlesztés legszükségesebb tennivalóit, így a lakásépítést,1 a közműfejlesztést. A kulturális bizottság mindezeket mérlegelve, megfelelőnek ér-' zi a kulturális ágazatban célul tűzött feladatokat.” Dr. Dobok'1 Ferenc tanácselnök vitaösszefoglalója után, a felszólalásokban elhangzott javaslatokkal kiegészítve, a Kiskunfélegyházi Városi Tanács jóváhagyólag elfogadta a város ötödik ötéves programját és az 1976. évi pénzügyi tervét. A tanácsülés vitájában ugyancsak részt vett Ormándi Jánosnak, a városi pártbizottság titkárának javaslatára a tanácsülés külön határozatban fejezte ki köszönetét és elismerését a város szocialista brigádjainak és mindazoknak, akik önzetlen segítségükkel hozzájárultak Kiskunfélegyháza elmúlt ötévi fejlődéséhez. A város tanácsa ülésének további részében jóváhagyta a helyi népi ellenőrzési bizottság múlt évi munkájáról szóló előterjesztést, a bizottság ez évi munkaprogramját, valamint a végrehajtó bizottság idei munkatervét és néhány tanácsrendelet módosításáról döntött. P. I. Komplex művelődési intézmények MA1TÉMÁNK kistelepüléseknek Igényesség A lakosság többségét érinti kedvezően a napokban született intézkedés, az, Országos Közművelődési Tanács elnöksége jóváhagyta a ^kistelepülések művelődési helyzetének javítására és a komplex művelődési intézmények létesítésére Vonatkozó irányelveket, amelyeket a Kulturális és az Oktatási Minisztérium dolgozott ki. A közművelődés fejlesztésére hozott párthatározat értelmében a kistelepüléseken a meglevő intézmények jobb hasznosításával, ésszerű szervezéssel javítják az ott élők művelődési lehetőségeit. Mint az irányelvekből kitűnik, ott, ahol van alsótagozatos általános iskola, fiókkönyvtár és művelődési otthon, célszerű a közoktatási és közművelődési feladatokat közös szervezésben megoldani. Ahol csak az általános iskola alsótagozata működik,- s hiányoznak a közművelődési intézmények, az iskolában sezrvezzék meg a könyvkölcsönzést, tv-nézést, filmvetítést és az ismeretterjesztő előadásokat. Ha az alsótagozat is megszűnt, de létezik könyvkölcsönző, vagy művelődési btthon; azt tegyék alkalmassá az alapfeladatok ellátására. A tanyákon, ahol semmilyen intézmény nincs, a tömegkommunikációt, a mozgóellátást vegyék igénybe. A közös irányelv szerint a fejlődő, alsófokú központ kategóriába sorolt, nagyobb községekben, munkástelepüléseken, lakónegyedekben komplex közoktatási és művelődésügyi intézményeket hoznak létre, vagyis olyan épületeket, amelyekben helyet kap az iskola, a művelődési otthon, a mozi, a könyvtár, a sportterem, s a gyermekek és felnőttek egyaránt kellemesen tölthetik el a szabad időt. A többfunkciós intézmények az erre a célra épülő, vagy a már meglevő épületekben működnek majd. Néhány oktatási, művelődési komplexum az ötödik ötéves terv időszakában készül el, a közművelődési alap igénybevételével. Többek közt Békés megyében Tótkomlóson, Vésztőn, Mezőhegyesen, Heves megyében, Besenyőteleken, Párádon, Szihalmon, Bükkszéken szándékoznak komplex intézményt létesíteni. Néhány településen — a közép- vagy felsőfokú központokban — mint például Ráckevén, Törökszentmik- löSbn, Szombathelyen, egy fedél alatt helyezik el az iskolát, a könyvtárat, a művelődési házat, a klubot. Vagyis: az anyagiakkal takarékosan gazdálkodva, az eddigieknél jobban elégítik ki a lakosok növekvő kulturális igényeit. (MTI) A napokban kellemes meglepetés ért a császártöltési tanácsházán. .Amikor Wiedner István vb- titkár kalauzolásával végigmentem a folyosón, alig akartam hinni a szememnek: akkora volt a tisztaság, a „patikai" rend, s oly otthonos, kényelmes a környezet, hogy nem lehetett nem észrevenni. A bejárattal szemben egy vitrin: benne azok a termékek melyekre méltán lehetnek büszkék a helybeliek. Az L-alakú folyosón növények. A tágas, világos ablakokon szép függöny. Végig szőnyeg az ideérkezők lába alá. Kényelmes ülőhelyek a várakozóknak, és asztal, rajta újságok. Megtudom, hogy Cserjés Sándor tanácselnök és a község vezetői elhatározták: széppé és otthonossá teszik a közösség épületét. „Az vezérel bennünket — mondták — hogy az itt dolgozóknak igazán második otthona legyen a munkahely. S az, hogy a lakosság a sajátjának érezze azt a helyet, ahol ügyes-bajos dolgait intézi". — Lám — gondolom magamban —, az igényes császártöltésiek ezt is milyen jól csinálják. Mint annyi mást még. V. M. Ünnepségek a szovjet hadsereg napján Országszerte megemlékeznek a szovjet hadsereg és hadiflotta megalakulásának 58. évfordulójáról. A fővárosban csütörtökön műsoros ünnepséget rendeznek a magyar néphadsereg központi klubjában, itt egyidejűleg „Fegyverbarátunk, a szovjet hadsereg” címmel fotódokumentációs kiállítás nyílik, amely átfogó képet ad a szovjet hadsereg életéről, harcairól, fejlődéséről. Szintén csütörtökön tartanak ünnepséget az évforduló alkalmából a IX. kerületben, a Fegyver- és Gázkészülékek Gyárában. A történelmi jelentőségű évfordulóról megemlékeznek néphadseregünk alakulatainál, a laktanyákban, s ezekre az ünnepi eseményekre a szovjet katonai egységek képviselőit is meghívják. Műsoros ünnepségen köszöntik az évfordulót az ideiglenesén hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságán. Február 23-án, hétfőn — az évforduló napján — koszorúzást ünnepség lesz a gellérthegyi Fel- szabadulási emlékműnél. A vidéki helyőrségekben is megkoszorúzzák a hazánk felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet hősök emlékműveit. A szovjet hadsereg és hadiflotta születésének 58. évfordulóján ünnepi filmhét kezdődik a budapesti helyőrségnél. (MTI) Tizenegymillió palack ásványvíz m si A kerekdombi Üj Elet, a tisza- kécskei Béke és Szabadság, az UNIVER Szövetkezet és a Szikrai Állami Gazdaság társulást hozott létre a közkedvelt kerekdombi ásványvíz palackozására. Azt tervezik, hogy 25 millió forint költséggel új töltőüzemet építenek, ahol az eddigi évi 800 ezer palack helyett 11 milliót töltenek meg a már külföldön is keresett ásványvízből. Ma még kisipari módszerekkel, naponta mindössze 1600 litert tudnak palackozni. Kilencven éve Kun Béla Kun Béla egy kis erdélyi faluban, Leién született 1886. február 20-án. Iskoláit Zilahon, majd Kolozsvárott végezte. Az érettségi után újságíróként dolgozott. Tizenhat éves korában belépett a Szociáldemokrata Pártba és ettől kezdve élete összeforrt a munkásosztály harcával. 1908-ban már ez erdélyi munkások vezetői közt találjuk. A világháború kitörése után a frontra került. 1916. tavaszán fogságba esett. Hamarosan megtalálta az utat az orosz elvtársaihoz és 1917 tavaszán bekapcsolódott a tomszki pártszervezet cmunkájába, segítette a szocialista forradalom előkészítését. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után Pet- rográdba — a mai Leningrádba — utazott, ahol Lenin fontos feladatot bízott rá: a Szovjet- Oroszország területén tartózkodó magyar hadifoglyok közti kommunista agitációs és szervező- munka vezetését. Nem maradt magára ezzel a roppant feladattal. Olyan kiváló forradalmárok segítették, mint Szamuely1 Tibor, Münnich Ferenc, Pór Ernő, Ván- tus Károly, Seidler Ernő. Velük alakította meg 1918. március iáén az első magyar kommunista csoportot. Kun Béla és elvtársai erőfeszítéseinek eredményeként mintegy százezer magyar hadifogoly lépett a Vörös Hadsereg soraiba és harcolt az orosz és külföldi ellenforradalmárok ellen, ő maga is több csatában vett részt. Tisztában volt azonban azzal, hogy a forradalomnak elsősorban idehaza «an rá szüksége. 1918 novemberében — elvtársaival együtt — hazatért. Az ö kezdeményezésére alakult meg — 1918. november 24-én — a Kommunisták Magyarországi Pártja. Az „őszirózsás forradalom" eredményeként létrejött köztársaság nem volt képes megbirkózni azokkal a problémákkal, amelyeket a nemrég összeomlott monarchia hagyott örökül. Érlelődtek az új forradalom feltételei. A kommunisták tábora gyorsan növekedett, szaporodtak a sztrájkok, tüntetések. Az egyik ilyen incidens ürügyén — 1919. február 20-án — a kormány parancsot adott a kommunista vezetők letartóztatására. A budapesti Gyűjtőfogház — ahol ' a letartóztatottakat őrizték — az új forradalom főhadiszállásává vált. Kun Béla itt értesült arról, hoau a csepeli munkások elhatározták: fegyverrel szabadítják ki őt. Erre már nem herv.lt sor 1919. március 21-én győzött a szocialista forradalom. Megalakult a Magyar Tanácsköztársaság. Mindössze harminchárom éves volt, amikor az ország élére került. A legnehezebb feladatot vállalta: a külügyi népbiztos posztját. Olyan helyzetben, amikor a tőkés világ valamennyi nagyhatalma el volt szánva arra, hogy megakadályozza a kommunizmus további elterjedését. Az antant-országok rutinos, tapaszszületett milyen körültekintően és ügyesen használta fel minden lehetőségét a munkásállam javára. Tevékenysége nem korlátozódott a külügyekre. Valójában ő volt a Tanácsköztársaság első embere — ezt barát és ellenség egyaránt elismerte, ö mondta M a döntő szót a forradalom létkérdéseiben. Valamennyi fronton személyesen buzdította a katonákat, részt vett a hadműveleti tervek kidolgozásában. Küzdött a belső ellenforradalom és a vezető szervekben megnyilvánuló ingadozás, pánikhangulat ellen. Elméleti kérdésekkel is foglalkozott: döntő szerepe van a párt programjának kidolgozásában. Mindemellett jutott ideje arra is, hogy gyűlésekre járjon, állandó kapcsolatot tartson a munkásokkal. Beszédeit egykori hallgatói ma is úgy emlegetik, mint életük felejthetetlen élményét. A magyar munkásosztály hősies erőfeszítései nem bizonyultak elegendőnek az ellenséges túlerővel szemben. 1919. augusztus 1-én a Tanácsköztársaságot megdöntötték. Kun Béla emigrálni kényszerült. A Szovjetunióban talált, új hazára, ahol a Kommunista lnternacionálé egyik vezetőjeként dolgozott. Nem törődve a veszély- lyel, gyakran hagyta el a Szovjetuniót, hogy átadja tapasztalatait a kommunista testvérpártokndk. Különösen sokat tartózkodott — illegálisan — Becsben. Az üldözött, illegalitásba szorított: magyar párt újjászervezésén fáradozott itt, Landler Jenövei, Lukács Györggyel, Révai Józseffel ét a KMP más vezetőivel együtt. A Kommunista Intemacioná- léban különböző tisztségeket viselt. A húszas években az agitációs és propaganda-osztályt vezette. 1929—1934 között a Balkántitkárság vezetője volt. Segítette- a bolgár, román, jugoszláv, görög kommunisták harcát. Élete tragikusan ért véget: ú Szovjetunióban a harmincas években a személyi kultusz nyomán kibontakozó törvénysértések áldozata lett. Emlékét az utókor a nagy forradalmárokat megillető tisztelettel 7976-tól rendszeresebb az üdülőjegyek elosztása Tavaly — erre ki-ki saját munkahelye vonatkozásában Is emlékezhet — különösen a szak- szervezeti választások során, sok jogos bírálattal illették a szervezett dolgozók az üdülőjegyek elosztásának rendszertelenségét. Jogos igényként merült fel az alapszervek részéről, hogy már az év elején megismerhessék az egész évre szóló szakszervezeti üdültetési lehetőségeket. Ez szükséges feltétele annak, hogy érvényre juttassák a jSZOT Elnökség üdültetési irányelveit, tervszerűen biztosítsák a szociálpolitikai kedvezményeket, egységes elveket érvényesíthessenek, és megfelelő összMhngot teremtsenek a szakszervezeti és vállalati üdülőbe való beutalásoknál. Az ezzel összefüggő változásokat is tükrözte az a javaslat, amelyet Aczél Szabó György, az SZMT pénzügyi és gazdasági — és Végh Pál, a társadalombiztosítási és szociálpolitikai osztály vezetője terjesztett az SZMT elnöksége elé az 1976. évi szak- szervezeti beutalójegyek elosztásáról. Kitűnik ebből, hogy — a SZOT Elnökségének határozata alapján — a szakszervezeti beutalójegyeket 1976-tól már nem negyedévi bontásban, hanem hosz- szabb időszakra szólóan kapják meg elosztásra a szakszerevzeti központok és az SZMT-k. S a továbbiakban a beutalójegyek döntő többsége éves keretben kerül elosztásra. Hasonlóképpen történik az alapszervezetek részére való szétosztásuk is. A SZOT Üdülési és SzanatóKedvezményes felnőtt Családos Családoshoz gyermekjegy Szanatóriumi jegy Belföldi hajójegy Külföldi jegyek (hajó, csere és turista) összesen tehát Jóllehet, növekedett a családos beutalójegyek száma — számos jogos igény így sem elégíthető ki. A jegyek több* sége egy-két gyermekes, kisebb számban kaptunk 3—4 gyermekes beutalójegyeket, de van igény 6—7 gyermekes xsalád beutalására is, melyet az azonos helyre és időre szóló beutalójegyek összevonásával kell kielégíteni. A közölt keretszámokon felül a szanki olajbányászok, a Kecskeméti Mentőállomás és a Kecskeméti Fogtechnikai Vállalat szintén kap bizonyos számú jegyet a központjától. Iskolás gyermekek gyógyüdül- tetésére 277, nyári üdültetésére 873 db jegy jutott a megyének. Az üdülőjegyek nagy többségét riumi Főigazgatósága — a múlt év december 31-i taglétszámot figyelembe véve — Bács-Kiskun megyének 7935 db üdülőjegyet tudott biztosítani 1976-ra a „nagy kalapból”. Ez a keretszám a következőképpen oszlik meg: 5408 változás 1975-höz képest: -{-521 857 változás 1975-höz képest: -{-183 674 változás 1975-höz képest: +114 178 változás 1975-höz képest: — 44 334 változás 1975-höz képest: — S 484 változás 1975-höz képest: + $ 7935 db. már megkapta az SZMT, s azok felosztása két részben történik. A megyebizottságok elosztása szerint a múlt év novemberében kiadták az 1976. , januárjától márciusáig szóló üdülőjegyeket az alapszerveknek. Az azóta kapott beutalójegyeket a megyei bizottságok már átvették, azok elosztása és kiküldése az alapszerveknek folyamatos. Az SZMT elnöksége legutóbbi ülésén mind a megyei bizottságok, mind az alapszervek figyelmét felhívta arra, hogy növeljék tovább a fizikai dolgozók, a nagycsaládosok üdültetésének arányát, s indokolt esetben szociálpolitikai kedvezmények megadásával is segítsék azt elő. T. I. I
