Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 27. szám Ára: 90 fillér 1976. február L, vasárnap Szerdán ’$ összeül a megyei tanács A Bács-Kiskun megyei Ta­nács február 4-én, szerdán kecskeméti székházának nagytermében tartja meg ez, évi első ülését. A végrehajtó bizottság javaslatára napiren­den szerepel a megye taná­csainak V. ötéves középtávú pénzügyi terve és az 1976. évi' költségvetés és^fejlesztési alajá jóváhagyására vonatko­zó előterjesztés. Megvitatja a tanácsi testület a lakosság számára végzett szolgáltatá­sok fejlesztésének hosszú távra szóló tervezetét. Tájé­koztató hangzik el a vb el­múlt évi tevékenységéről, s a megyei tanács, valamint a megyei NEB 1976. esztendei munkatervéről is döntenek a tanácsülésen. ÓVODÁK, SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZETEK, DIÁKOTTHONOK Az ötödik ötéves terv oktatásügyi beruházásai t ti, • . V • / v Az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága 1975. novemberé­ben tárgyalta meg a közoktatás továbbfejlesztésének feladatait: A testületi határozatoknak megfele­lően készültek el a közelmúltban az elkövetkező öt év óvodai és is­kolai beruházásainak megyei ter­vei. A pártbizottság álláspontja sze­rint továbbra is kiemelten kell kezelni az óvodai fejlesztések ügyét. Ezzel összhangban az ötö­dik ötéves tervben háromezer- négyszázzal növelik az óvodák be­fogadó képességét. Az évtized vé­gére a megyében húszezer kisgye­rek elhelyezésére nyílik lehetőség, és ez azt jelenti, hogy az óvodás korúak több mint nyolcvan szá­zaléka jól felszerelt, korszerű in­tézményekbe járhat. Elsősorban a városokba ter­vezik az új létesítményeket. Az építkezések mellett nem feled­keznek meg a szakemberképzés fejlesztéséről sem. A kalocsai szakközépiskola és a kecskeméti Felsőfokú Óvónőképző Intézet megnövekedett létszámú nappali és levelezés hallgatóinak munká­ba állásával 1980-ra feltehetően megszűnik a képesítés nélküli ne­velők óvodai alkalmazása. A megyei tanács művelődésügyi osztályán kidolgozott tervek össze­állításakor kiemelt fontosságú fel­adatnak tekintették a szakmun­kásképző intézetek fejlesztését. Elsősorban az ipari ágazatok in­tézményeit bővítik, illetve korsze­rűsítik. Kalocsán halt, Kecske­méten húsz tantermet és kétszáz­húsz diákra tervezett kollégiumot létesítenek. Kiskunhalason három tanterem és egy kétszáznegyven személyes diákotthon. Baján kö­zépiskolai és szakmunkástanuló kollégium építésére gondolnak. A megyeszékhely intézményei közül tornateremmé! bővül a kereske­delmi szakmunkásképző intézet, az építőipari tanulók elhelyezési gondjait pedig egy százhatvan személyes, a megyei tanács és az ÉPSZER közös beruházásával épülő kollégium enyhíti. A közoktatáspolitikai párthatá­rozatok nagy figyelmet szentelnek az általános iskolai oktató-nevelő munka fejlesztésének. Bács-Kis­kun megyében a következő öt év­ben 226 tanterem létesítését ter­vezik. A célcsoportos beruházá­sokból Kecskemét harminckét. Baja tizenkét. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas nyolc-nyolc, Ka­locsa és Kiskőrös intézményei pepiig négy-négy új osztályterem­mel, illetőleg ennek megfelelő nagyságú iskolával bővülnek. Ezekhez egyéb, ágazaton kívüli erőforrásokból építendő létesít­mények is csatlakoznak. Szeret­nék általánosan érvényesíteni azt az elvet is, hogy minden nyolc tanteremnél nagyobb '■épületben tornatermet is alakítsanak ki. Az általános, iskolák oktató-ne­velő munkájának korszerűsítését, illetve a hátrányos helyzetű ta­nulók körülményeinek javítását szolgálják a körzetesítési program elkövetkező beruházásai. Lajos- mizsén. Kiskunhalason, Kiskun­félegyházán és Tiszakécskén ter­veznek hétközi diákotthont. Az új intézményekben összesen nyolc­száz tanyán, külterületen lakó diák „hétközi” elhelyezésének gondja oldódik meg. Jelentős erőfeszítések történnek az általános iskolákban működő napközik körülményeinek- jávítéf- sára is. Számos helyen tervezik — főként helyi erőforrásokból-— a foglalkoztató helyiségeik bővítését, felújítását, illetve az eddig kihasz­nálatlan termek' hasznosítását. Ugyancsak tovább szorgalmazzák a tornatermek, illetve -''a jól be­vált tornaszobák kialakítását. A negyedik ötéves tervben huszon­hét iskolai sporthelyiséget léte­sítettek. A megye gyógypedagógiai ok­tatásra szoruló fiataljainak hely­zetén jelentős mértékben javít a Kecskemétre tervezett új intéz­mény. A huszonnégy tanteremmel és kétszáznegyven személyes diák­otthonnal ellátott gyógypedagó­giai intézet a legkorszerűbb okta­tási és nevelési feltételeket egye­síti. Bács-Kiskun megyében az' ötö­dik ötéves terv során az oktatási ágazatban több mint hatszázmil­lió forintot költenek el. A közvet­len megyei beruházások értélig a tervek szerint meghaladja a száz- ötvenmillió forintot. P. M. • A beruházások némelyikét már elkezdték. Jól haladnak munkájuk­kal a kecskeméti 623. Szakmunkásképző Intézet építői. Eddig 13 mezőgazdásági g szövetkézét éstársulás’^B iartőtPzarszániádási ÍR A Harkakötöi.yben január 21- én lezajlott közgyűléssel meg­kezdődött Bács-Kiskun megyé­ben a mezőgazdasági szövetkeze­tek és társulások mérlegbeszá­molója. A hónap utolsó napjá­ig 13 közös gazdaság és mező- gazdasági vállalkozás tartotta meg zárszámadását, közöttük á kunszentmiklósi Szabadság, a városföldi Petőfi, a kecskeméti Mathiász János, valamint a Tö­rekvés Tsz, a Bátya-fajsz-miskei és a Harta-bojári Sertéshizlaló Közös Vállalkozás, valamint a Termelőszövetkezetek Kecske­méti Kereskedelmi Irodája. A mérlegbeszámolók alapján az a kép alakult ki, hogy a szö­vetkezeti gazdák és szakemberek a tavalyi, átlagosnál nehezebb körülmények között is derekasan helytálltak, s a közös gazdaságok egymás közötti együttműködését fejlesztve emelték a gazdálkodás színvonalát. Jó példa erre a ta­valyi zárszámadás alkalmával még szanált, több milliós veszte­séggel zárt kunszentmiklósi Sza­badság Tsz. Tagjai a nagyközség másik' szövetkezetével szorosan együttműködve eltüntették a mérleghiányt, sőt szerény nyere­séggel zárták az esztendőt. A kunszentmiklósi Szabadság Tsz- ben .ugyanis az Egyetértés Tsz- ben már jó bevált üzemszerve­zési módszereket alkalmazták, fejlesztették az anyagi érdekelt­séget, s egész éveit át minden munkát határidő előtt végeztek el. Az 1968-ban alakult és a ko­rábbi években sok gonddal baj­jal küszködő kecskeméti tsz ke­reskedelmi iroda 1975-ben a mezőgazdasági. nagyüzemek egy­más közötti áruforgalmát terem­tette. meg. Az ország 313 szövet­kezetével, 22 állami gazdaságá­val tartva kapcsolatot, tavaly 257 millió forint értékű takar­mányt, zöldséget, gyümölcsöt, bort, mezőgazdasági munkagépet munkaeszközt, járművet forgal­mazott. Az ország hasonló jel­legű mezőgazdasági vállalkozá­sainál alacsonyabb, mindössze 1,4 százalékos nyereséghányaddal működve, jó eredménnyel zárta az 1975-ös évet 2.2 millió forintot (Folytatás a 3, oldalon.) Exporttervek az ÍGY kecskeméti gyárában • Kecskeméti József elektroműszerész egy másológépet Miff bei (Szilágyi Mihály felvételei) • A Katus A—20 pénztárgép a szerelés negyvenedik szakaszában. Képűnkön: Horváth Zoltán szerelő dolgozik a félkész gépen. száz közül mindössze tizenötöt értékesítenek belföldön. A ha­gyományosnak számító elektro­mechanikus konstrukció gyártá­sa mellett az idén elkészül az első néhány száz elektromos pénztárgép. Ezeket még csak ki­próbálásra, megismertetésre szán­ják. A sorozatgyártás várhatóan a, tervidőszak közepén kezdődik. A másik ■ Kecskeméten készülő termékcsoport a másológép. Ezek gyártmányösszetétele már ez év­ben alapvetően megváltozik. Az ammóniákos sokszorosítók gyár­tását megszüntetik. Helyette elektrosztatikus másológépet ké­szítenek, tavaly ebből ötven da­rabot állítottak elő, az 1976-os termelés 130 darab lesz. A má­sológépek nagyobb részét szintén szocialista országokba exportál­ják. Idei árbevételi tervük megia- ladja az ötszázmillió' forintot, és az ötödik ötéves terv Időszaká­ban évről évre tovább emelkedik a gyár termelése. A megnövekvő feladatok jelentős beruházási tesznek szükségessé. Erre a célra a kecskeméti gyárban — egy ÚJ csarnok építésére és a géppark bővítésére — 99 millió forintot irányzott elő a vállalat Tavaly' termékeinek mintegy 90 százalékát külföldön értékesí­tette az Irodagépipari és Finom­mechanikai Vállalat kecskeméti gyára. Exportszállításaik értéke 360 millió forintot tett ki. Ter­mékeik közé a keresett pénztár- • gépek mellé új típusú másoló­gépet is felvettek, a gyár, idei terveiről és a következő öt év sorún várható fejlődésről Fehér Béla igazgató adott tájékoztatást. Ebben az évben tizennyolcezer pénztárgép készül Kecskeméten, majdnem 30 százalékkal több, mint tavaly. A termelésben ez még nagyobb emelkedést jelent, mert a beépítésre kerülő alkatré­szek egyre nagyobb hányada ké­szül helyben. A gépek zömét szó-- cialista országokba szállítják, Félmilliárdos termelés Tél Bács- { Kiskunban (Pásztor Zoltán felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom