Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-15 / 12. szám

[LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I Nemes Dezső látogatása • A vendégek megtekintik a városföldi sertéstenyésztő társulás szemes termény szárítóit. • Üzemlátoga­táson a SZIM kecskeméti gyárában. Nemes Dezső az esztergályos Mucba Zoltánnéval beszélget • Rakodás a vállalat udvarán. Ézek a vékony csövek alkotják a fóliasátrak vázát. 106 kiskereskedelmi egység szá­mára szállítanak. Erőgépekből nem kannak any- nyit, mint amennyire számítot­tak. Csak a kooperációban ké­szülő hazai gyártmányú Rába Steiger traktorokból tudják ki­elégíteni az igényeket. Kevés lesz az MTZ—50-es. a T—150K, a 120 lóerős Zetór. Egyáltalán nem kapnak az MTZ—80-as erőgépek­ből. Hatszázötvenmillió forint értékben igényeltek traktorokat. Ennek egyharmadát igazöltálc vissza. A munkagépeknél továbbra is gondot okoz a minőség. Főként az ekék és a vetőgépek mennek hamar tönkre. Az alkatrészellátás tovább javul ugyan, de még né­hány hiánycikkel számolni kell az idén is. Úgy látszik, ennek az évről évre visszatérő gondnak végleges megoldása késik. Az idei év eleji tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az előrelátó mezőgazdasági nagyüzemek ide­jében jelentik be igényeiket, il­letve keresik fel a megyei AG- ROKER-t. Ez is egyik fontos fel­tétele a hatékonyabb gazdálko­dásnak, a színvonalasabb üzem- szervezésnek. K. S. A gyermekgondozási segély volt az elmúlt évtized talán legtöbbet vitatott szociálpoli­tikai intézkedése. Kezdetben — ahogy ez már nálunk szo­kás — mindenki mindennel egyetértett, mindenki öröm­mel, s az akkor még világszer­te feltűnést keltő kezdeménye­zésnek kijáró lelkesedéssel üdvözölte az intézkedést. Az­tán — ahogy ez szintén lenni szokott — először csak szű- kebb szakmai körökben, ké­sőbb már nyilvánosan is meg­jelentek az ellenvélemények, az aggodalmak, a „mehet-e ez így tovább?!” — típusú töp­rengések, s még később, egy­re többen lettek azok — első­sorban az ipari körökben —, akik kifejezetten kérdésessé tették a gyermekgondozási segély tarthatóságát. Meg kell azonban jegyezni az igazság kedvéért, hogy az ellenvélemények, az aggályos­kodások nem voltak éppen alaptalanok. A segély beveze­tése gyakorlatilag egybeesett a munkaerő-szempontból „hét szűk esztendőnek” számító korszak kezdetével, s való igaz, népgazdasági méretekben is. de az egyes munkahelyeken is a munkaerőtervek elkészíté­sekor figyelmen kívül hagyták a gyermekgondozási segély ha­tását. Márpedig 1967. január 1. óta 630 ezer anya vette igénybe a segélyt.' s közülük csak 3fO ezren tértek vissza korábbi munkahelyükre, vagy — ez sem volt ritka — vala­milyen más munkahelyre. Eb­ben a munkaerő-ínséges világ­ban több mint 600 ezer ember ideiglenes vagy éppen végle­ges kiválása a termelőmunká­ból — persze, hogy érzékeny, mi több: nehezen kivédhető veszteség. Különösen az olyan munkaerő-gazdálkodási rendben, amelyben minden fi­gyelmeztetés ellenére is, a lét­szám gyarapítása dominált. És nem csupán a vállalatok­nál! A központi munkaerőter­vek sem számoltak reálisan. Egyes iparágakban — min­denekelőtt a textiliparban, de például a kereskedelemben is — a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő anyák tízezrei szinte megoldhatatlan gondok elé állították a munkaügyi ve­zetőket. Ez vitathatatlan. Es — ahogy ez megint csak lenni szokott — jött a már majdnem pánikhangulat, keserű nyilat­kozatok hangzottak el itt is. ott is, tanácstalan és remény­telen sopánkodásba ütközött az ember, mert ez még mindig egyszerűbbnek — sőt sokak szerint célravezetőbbnek — látszott, mint gyökeresen át­értékelni nemcsak a munka­ügyi terveket, hanem az egész létszámügyről alkotott és val­lott felfogást. Külön vitatéma lehetne, hogy ha semmi aond nem lenne a kisgyermekek böl­csődei elhelyezésével, akkor a gyermekgondozási segély el­vesztené-e a létjogosultságát? Ne feledjük: a nők munka­végző képessége az anyaság vállalásával alapvetően meg­változik. S ez a változás nem a szüléssel, hanem már a ter­hességgel kezdődik, és nem fe­jeződik be a gyermekágyi vagy a szoptatási idő elteltével, ha­nem eltart legalább a gyermek három éves koráig. Ebben az időszakban kell a termelő munkából kivált anyák szo­ciális ellátását megoldani, s ebből a megfontolásból is dön­töttek annak idején a gyer­mekgondozási segély bevezeté­séről, s nem csupán a bölcső­dei gondok enyhítése miatt. Erről is megfeledkeztek sokan, és arról is, hogy az időköz­ben hozott népesedéspolitikai intézkedéseknek is lesz némi — nem éppen elhanyagolható — hatásuk az általános mun­kahelyzetre. Természetesen időnként le­het módosítani, igazítani a gyermekgondozásisegély-rend- szeren — ahogy ezt a közel­múltban hozott kormányintéz­kedések is igazolják. Most le­hetővé tették a segélyezés többszöri megszakítását, azt, hogy a segélyt igénybevevők, illetve a nyugdíjasok elvállal­ják mások gyermekeinek gon­dozását', s kísérletképpen, meg­vizsgálják a gyermekgondozá­si szabadságon levők bedolgo­zói munkakörben váló foglal­koztatásának tapasztalatait. De a kormány — a kedvező ta­pasztalatok alapján — egyér­telműen és határozottan fog­lalt állást a segélyrendszer mellett, s ez azt is jelenti, hogy túlhaladottak a gyermekgon­dozási segély fölötti viták. Vagy ha úgy tetszik: ideje valami egészen más munka­erő-gazdálkodási gyakorlatot- alkalmazni. V. Cs. A vállalat kecskeméti központi telepén is tükrözi a forgalom a mezőgazdasági nagyüzemek ta­vaszi előkészületeit. Nőtt a ke­reslet a korai zöldségfélék ter­mesztéséhez szükséges fóliasátrak iránt. Eddig mintegy 1200 tonna műanyagtakarót értékesítettek, ami egyúttal bizonyítja, hogy fel­újítják a primőrkertészeteket.- Nemcsak a nagyüzemeknek, ha­nem a háztáji gazdaságoknak is jelentős mennyiségű fóliára van szükségük, Nincs gond, mert — mint pálffi Pál, a vállalat igaz­gatója elmondja — 20 százalék­kal nagyobb készlettel rendélkez- nek, mint az elmúlt esztendőben. Arról is tájékoztat a megyei igazgató, hogy az árak emelkedé-: se ellenére a műtrágyák és nö­vényvédőszerek iránt nem csök­kent a kereslet. Az idei igények alapján iftár eddig kiszállítottak hatóanyagban számítva 2600 ton­na nitrogén, 12 ezer tonna fosz­for és Ili ezer tonna káliumtar­talmú njűtrágyát. Ez utóbbiból az előző évekhez képest számot­tevően javult az ellátás. Ekkora készlettel még soha nem rendel­keztek. Aggályaik vannak azon­ban g nitrogéntartalmú műtrá­gyákkal kapcsolatos igények ki­elégítését illetőén. Nem lesz ele­gendő komplex műtrágyából sem. Nemcsak a nagyüzemek, ha­nem a háztáji és kisegítő gazda­ságok ellátásában is közreműköd­nek. Évente 18'ezer tonna vegy­szert csomagolnak kisebb egysé­gekben. a megyében a saját üz­letükön és a mozgóbolton kívül AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 12. szám Ára: 90 fillér 1976. január 15. csütörtök Már a tavaszra készülődnek a mezőgazdasági üzemekben A megyei mezőgazdasági ellátó vállalat, rövidített ne­vén az AGROKER tavaly 1 milliárd 800 millió forint ér­tékű gépet, alkatrészt, vegy­szert és más, a mezőgazdasá­gi termeléshez szükséges anyagot forgalmazott. Az idén ennél jóval többre szá­mítanak. Jelenleg 400 millió forint értékű áruval rendelkeznek. Gépekből az elmúlt esztendő hasonló időszakában 80 mil­lió forint értékű volt az AG­ROKER telepén, most 120 millió forint értékben kínál­nak belőlük. Kecskeméten, a megyei párt­bizottság székházában Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára fogadta és tájékoz­tatta az ország legnagyobb terü­letű megyéjének életéről. Jelen volt dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanács elnöke, Erdélyi Ignác és Terhe Dezső, a megyei párt- bizottság titkárai. Ezt követően Nemes Dezső a megyei vezetők társaságában föl­kereste a hétezer-kétszáz hektáros Városföldi Állami Gazdaságot, ahol Horváth Ignác, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára, Bene András, a megyei tanács járási hivatalának elnöke és a gazdaság vezetői fogadták a ven­déget. Mormer Miklós igazgató ismertette a 300 millió forintos évi termelési: értéket produkáló mezőgazdasági nagyüzem mun­káját, eredményeit. Elmondta, hogy az 1200 dolgozóból 147-en tagjai a pártnak. Jórészt az utób­bi esztendők erőteljesebb lakás­építési támogatásának köszön­hetően alig több mint 20 tanya maradt a * területükön a negyed­századdal ezelőtti 180-nal szem­ben. A többiből modern ottho­nokba költöztek a tulajdonosok. Az elmúlt és a jelenlegi ötéves tervre vonatkozó áttekintés után a helyszínen tanulmányozták a korszerű sertésnevelő -és -hizlaló telepet. Délután a vidéki iparfejlesz­tési program egyik létesítményé­ben, a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárában folytató­dott a program. Dr. Szűcs Endre igazgató szólt az üzemről, be­mutatta a műhelyeket is, ahol közúti fékszerelvények készülnek az Ikarus autóbuszokhoz. Nemes Dezső ezt követően találkozott, az Allende, Szojuz—11, Május 1.» József Attila, Kossuth . Lajos, Automata, Munkácsy, Váci Mi­hály, Kandó Kálmán nevű szo­cialista brigádok és az ifjúsági kollektívák vezetőivel, kiváló dol­gozókkal, a gyár társadalmi és tjomegszervezeti irányítóival, s kötetlen beszélgetés alakult ki. Kecskemét közművelődési in­tézményeinek a megtekintése után az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Oktatási Igazgatóságára ér­kezett a Politikai Bizottság tagja. Itt Szabó Lajos igazgató adott tá­jékoztatást, majd az oktatási igazgatóság tanáraival, valamint a város felsőfokú tanintézeteinek.' marxista—leninista tanszékein dolgozó tanáraival találkozott Nemes Dezső, s a pártoktatás helyzetéről folytatott velük hasz­nos eszmecserét. H. F. Kádár János és Lázár György fogadta Ernesto Meló Antunest 9 Kulcsár Mihály targoncavezető gépalkat­részeket szállít a vállalat raktárába. 9 Gépek, berendezések sokasága a megyei AGROKER központi telepén. . .Kádár .János, a Magyar Szocia- . lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára szerdán délelőtt a Központi Bizottság székházában fogadta Emesto Me­ló Antunest, a Portugál Köztár­saság külügyminiszterét. ■ Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke hivatalában szintén fogadta a portugál külügyminisz­tert. A találkozókon jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter. Csaba Ferenc, a Magyar Népköztársa­ság lisszaboni nagykövete, vala­mint Magalhaes Cruz, a portu­gál külügyminisztérium politikai főigazgatója ás- Lopes - Vieira, - a Portugál Köztársaság budapesti nagykövete is. Antunes szerdán ebédet adott Púja Frigyes tiszteletére a Duna Intercontinental Szállóban. Az ebéden részt vett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Romány Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter, Szurdi István belkeres­kedelmi miniszter, s a politikai, gazdasági, a kulturális élet több más vezető személyisége. Részt vettek az ebéden a portugál kül­ügyminiszter kíséretének tagjai is. (MTI) Befejeződtek a magyar-jamaicai tárgyalások Dudley Thompson jamaicai külügyminiszter szerdán befejez­te magyarországi tárgyalásait. A délelőtt folyamán hivatalában fo- ■-gadta Faluvégi Lajos - pénzügy- miniszter, akivel eszmecserét foly­tattak a két ország közötti kap­csolatok fejlesztésének lehetősé­geiről. A külügyminiszter ezután megbeszélést folytatott dr. Si­mon Pál nehézipari miniszterrel, majd elutazott Budapestről.. Dudley Thompson elutazása előtt hangsúlyozta, hogy meg­beszéléseit rendkívül hasznosnak és eredményesnek tartja. A Ferihegyi repülőtéren dr. Simon Pál nehézipari miniszter és Marjai József külügyminiszté- riumi államtitkár búcsúztatta a jamaicai vendéget. (MTI) Bács-Kiskun megyébe látogatott tegnap Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Politikai Főiskola rektora.

Next

/
Oldalképek
Tartalom