Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-16 / 13. szám
* • PETŐFI NEPE • 1976. január 16. A prognosztika lehetőségei Háromezer hízóval töbh Három állami gazdaság — a kiskőrösi, a kalocsai és az állampusztai — tartja fenn a felső képen látható AGROKOMPLEX-rendszerű sertéstelepet. A több, mint 1200 kocát nevelő kombinát évente mintegy 20 ezer hízó kibocsátására képes. A nagyobb termelékenység érdekében most folyik a rekonstrukció. Az úgynevezett nevelőrácsos megoldással elérik, hogy 3 ezer hízóval növeljék a telep kibocsátóképességét. Jobb oldali képünk: Itt már látszik a nevelőrácsos megoldás. Várad! Jánosné a gondjaira bízott héthetes malacokkal. Szeremlei híradás nosztikai munkák kezdeti szakaszában? A legegyértelműbb sikerekről a műszaki-technológiai jövőképek kapc.sán beszélhetünk. A műszaki prognózisok zseniális prototípusa az 1920—22-ben készült GOEL- RO-terv, a Szovjetunió villamosításának nagyszerű víziója. A vállalati vagy termék-szintű előrejől-' zések is már az 50-es évek elején kialakultak a fejlett tőkés államokban. Ma már többé-kevésbé előre tudjuk vetíteni technológiai paraméterek változását, egy termék élettartamát, vagy a műszaki újdonságok elterjedésének sebességét. Ezen a bonyolultsági szinten gazdasági prognózisaink is hatékonyak. Az itt és egyáltalán a prognosztikában alkalmazott módszerek viszonylag egyszerűek, s.három csoportba oszthatók: az eddigi adatsorok előrevetítésén alapulókra: a hozzáértők eddig kialakult felfogásának valamilyen összegezését hasznosító ún. szakértői véleményezésekre: s végül az értékelések általánosítását és rendszerezését elősegítő matematikai technikák alkalmazására. 9 Lényegesen kezdetibb stádiumban van az egész földgolyót és az emberiség sorsát érintő prognózisok kidolgozása. S itt nem a tudományos-fantasztika más világokba indított űrexpedícióra gondolok, bár ezek a lehetőségek, s ez a messzi-messzi jövő korántsem tartozik csak a képzelet birodalmába, öt éve, 1971 szeptemberében már a Szovjetunió és az USA tudományos akadémiái egy örményországi obszervatóriumban összehívták a nem földi eredetű civilizációkkal foglalkozó első tudományos konferenciát, ahol világhírű szakemberek vitatták meg a más naprendszerek, értelmes lények feltételezett létét és a kialakítható kapcsolatokat érintő kérdéseket. Itt azonban valami sokkal közelebbről, s ugyanakkor valamennyiünket sokkal közelebbről érintőről van szó. Megjelentek és azonnal óriási vitát robbantottak ki ún. Világmodellek, vagyis Földünk ipari potenciálját, mező- gazdaságát, népességnövekedését és a széles értelemben vett környezetet (energia, vízkészlet, nyersanyagok) egy rendszerbe összekapcsoló konstrukciók. A jelenlegi évi 5 százalékos növekedés mellett a világgazdaság a jgvő század végére valóban a jelenlegi2 volumennek'15ÖÓ-szorosára növekedne. Csakhogy a Föld valamennyi ma ismert nyersanyagforrása már jóval előbb kimerülne. Nyilvánvaló, hogy az effajta növekedés nem folytatódhat a végtelenségig, annál is inkább, mert a gazdasági tevékenysége a föld különböző részein egyenlőtlenül oszlik meg. Az iparilag fejlett tőkés országokban rákos daganat módjára burjánzik, míg más térségekben a gazdasági elmaradottság következtében emberek milliói nyomorognak és éheznek. A jelenleei válság tehát nem magából a növekedésből, ahogy azt egy sor polgári jövőkutató, futurológus állítja, hanem annak anarchikus és kiegyensúlyozatlan jellegéből fakad. S megoldásként sem csupán az egész földkerekségre kiterjedő gazdaságfejlesztési program, a Föld különböző térségeinek eltérő adottságaival is számoló fejlesztési modell kidolgozását ke.ll szorgalmazni, hanem olyan együttműködési rendszer megteremtéséről is szólni kell, amelynek kialakításához epv- aránt hozzájárulhatnak a tagok gazdasági és kulturális értékeikkel. nyersanyagtartalékaikkal. De maguk a problémák is „globalizálódtak”. a tudomány, a gazdaság, a demográfia, a szociológiai problémák, vagy a mező- gazdaság egymással összefüggő kérdések komplexumává vált. Egyik kérdést sem lehet a többitől függetlenül tanulmányozni, s még kevésbé megoldani. Igv az élelmiszerválságot pl. nem lehet csupán a mezőgazdasági termelés növelésével felszámolni. A termelés növelése olyan tényezők függvénye, mint a birtokviszonyok. a műtrágyaellátás, a talál termékenysége, a demográfiai helyzet, a meteorológiai viszonyok, az oktatás stb. Hasonlóan az orvostudomány ma már embermilliók életét képes megmenteni, s ugyanakkor a gyermekhalandóság világméretű csökkenésével olyarr demográfiai robbanást idézett elő, amely a gazdasági, társadalmi, politikai viszonyok változása nélkül ugyancsak milliós tömegeket fenyeget éhhalállal. • Itt jelentkezik, s ebben keUj hogy a szocialista prognosztika minőségi előnye, humánuma, ösz- szetettebb látásmódja fokozottabban megnyilvánuljon. S így já- vrulha,t1hozzá jövőkutatásunk a jövő közvetlen alakításához ^»is. 'mir J*----< P. Téli munka az építőknél — Régen jártunk Szoremlén, mi újság a faluban? — kí-rdezem Elek Istvántól, a helyi tanács elnökétől, ö pedig válaszra készen feleli: — Kis falu, szerény lehetőségek. — Aztán sorolja: .T-i.tA mintegy ezeregyszáz keresőképes lakos közül több százan Baja ipari üzemeiben találnak megélhetést. A helyi tsz sok gonddalbajjal küszködik, körülbelül négyszázötven tagjának nagyobbik fele járadékos, illetve nyugdíjas ... Ami a községfeszlesztést illeti, ez elmúlt öt évben a legnagyobb eredményünk alighanem a mintegy négy kilométernyi új járda. Meg a tavaly a Dózsa utcában és az Újsoron kiépített út. A könyvtár méltó kialakítására 32 ezer forintot költöttünk, a pedagóguslakásra kétszázezret. Korszerűsödött az óvoda, az iskola is, bár ez utóbbi öreg épületén kevéssé látszik meg a ráköltött mintegy másfél millió. Felújítottuk a művelődési házat és a hat állami épületet is. Az évi fejlesztési alapunk 120 ezer forint, de ez az összeg is csökkenő; elég sok a megalapozott kérelem a fejlesztési adó mérséklésére, illetve elengedésére... A most induló tervidőszakban társulásos alapon a törpe vízmű létrehozása a célunk. A lakosság óhajára. Tízmillió körüli beruházás; szükségtelen mondanom, mit jelent ez egy ötszáztelkes falunak, örvendetes viszont, hogy immár évek óta növekvő nálunk az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Az 1972. évi 168- ről 1974-ben 282 forintra emelkedett. A tavalyit még nem összegeztük, de becslésem szerint meghaladja az előző évit... Közben két pirospozsgás fiatal nő toppan be az irodába, s kissé megszeppenten újságolják: ■— Megint víz nélkül maradtunk, valószínűleg leégett a motor. A tanácselnök pedig a velük való rövid tanakodás után ma- gyarázóan megjegyzi: — Az óvodából jöttek... Sajnos, beletelik két-három hétbe, mire sikerül megjavíttatnunk a motort, mert Bajáról kell hívnunk szakembert... — Helyben nincs villamossági szakiparos? — Nincs. Pedig nagyon kellene. A faluból sokan bejárnak a Ganz-művekhez Bajára, de mellékfoglalkozásként iparengedély kiváltására vállalkozó nemigen akad köztük. — És más szolgáltatásra? — Borbély hetenként kétszer, szerdán és csütörtökön áll a sze- remleiek szolgálatára. A Bajai Fodrászszövetkezettől jár ki egy ügyes kislány. Olyankor sorakoznak a műhely előtt. Viszont Góli Sándor személyében saját cipésze van a falunak. Éjjeliőrt fő- foglalkozás mellett javítja a' láb9 A jövőbetekintés vágya valószínűleg egyidős az emberiség- jel. Napjaink technikai-techno- ' ógiai eredményei, társadalmipolitikai változásai a tervezés és a tervgazdálkodás megjelenése világunk és Földünk alaposabb megismerése határozottan felfokozta a jövő birtoklásának vágyát és lehetőségeit. Elsősorban a fejlett kapitalista országokban született futurológia befolyásolta kezdetben az eredményeket. Természetes volt, hogy a polgári tudomány csak saját alapjairól képes vizsgálódásokat végezni, s bár jelentős részeredmények is születhetnek, a világtörténelmi folyamat egész jövőjét alkalmatlan bemutatni. A szocialista országokban tapasztalt kezdeti és általánosító bizalmatlanság is ebből a jogos kritikából fakadt. Hőálló baktériumok Ausztráliai kutatók több baktériumfajt 24 órán át széndioxid atmoszférában. 160 fokon tartottak és a mikroorganizmusok ezt minden észrevehető károsodás, vagy változás nélkül túlélték. A kísérletek.,,a.,,Venus kutatásával kapcsolatosak,,, mert ennek r at- mps?íérái#hftft i,,W®íkodi).akn jjiá-g sonló viszonyok. Mindenesetre tény, hogy már több mint egy évtized telt el a jövőkutatás szervezett kezdetei óta a szocialista országokban is. (Nálunk a polgári futurológiától való megkülönböztetés érdekében prognosztikának nevezik az új tudományt.) Ez alatt a/, idő alatt a „kell-e prognózis?", „Tudomány-e a jövő művelése?” „Létezhet-e marxista jövőkutatás?” kérdéseinek kapcsán dúló vitáktól egyetemi, akadémiai kutató- csoportok kialakításáig, folyóiratok, szakmai egyesületek alapításáig, sőt a jövővel kapcsolatos vizsgálódások gazdaságtudomány-, és társadalompolitikánk integrálódásáig jutottunk. 9 Az új tudományág formálódása esetén gyakran jelentkező bizonytalanságot és bizalmatlanságot hamarosan az ugyancsak szokásos lelkesedés váltotta fel. Ügy tűnt, hogy a jövő társadalma, gazdasága, technikája csak egy karnyújtásnyira van, s e minimális távolság legyőzésében is mindössze néhány matematikai vagy logikai módszer kidolgozatlansága vagy korlátái akadályoznak meg bennünket. Ezért nagy erőfeszítésekkel kezdték a módszertant fejleszteni: számos olyan új. eredeti és fontos technika született, amelyek nemcsak a jövő, hanem a jelen vizsgálatát is megkönnyítik. Most már feltehetjük a kérdést: hova vezettek az elmúlt 10 —Iá, fjy, Jövőkutatásának erőfeszítései? Hol értünk el "eredményekét és hol tűnik ma a megoldás még ' távolabbinak, mint a ' progbelit. 0 is Bajára bejáró, három műszakban dolgozik, de ha Szerencséjük van, lehet, hogy a műhelyében találják... Szerencsénk van. Gondos gazdára valló, faluvégi, takaros házának világos műhelyében ott serénykedik a mester. Éppen egy férficipő sarkalása van soron. Alacsony ülőhelye mögött egész halom, ugyancsak megviselt, javításra váró lábbeli. — Amint látom, kerül dolga a mesternek — pendítem meg Góli Sándornak, s 8 így veszi a lapot: — Akad, és ki sem fogy. A megjavítottakat elviszik, a kopottat hozzák. Itt van például ez — vesz kézbe egy szinte rojtosra koptatott sarkú női cipőt —, mégis szépen rendbe lehet hozni. Mint az új, olyan lesz, amikor elviszi a gazdája! Különben a táskától a kutyaszíjig javítok én mindent, ami a szakmába vág... — Ügy tudom, hogy mellék- foglalkozásként folytatja az ipart. — Így van; portás vagyok a lakberendezésj szövetkezetnél. Ott elég sokat mozgok, járkálok, a lábbelijavítás pedig ülő foglalkozás. A kettő jól kiegészíti egymást. Egyébként 1932-ben, Baján^ voltam cipésztanonc, majd segéd. Mint szíjgyártó hét évig a helyi tsz-ben dolgoztam, 1966— 1968-ig pedig Baján a Cipész Ktsz-nél. Akkoriban szó volt róla, hogy a szövetkezet nyit egy kis műhelyt Szeremlén, de úgy alakult, hogy nem lett belőle semmi. Utána szántam rá magam az iparengedély kiváltására. — Azt tudorh, hogy a lakosság hasznát látja a helybeli cipésznek, s vajon Góli bátyám is meg. találja a számítását? — Hát kérem, a hat-hétszáz forintot megkeresem havonta. Olyan is volt már, hogy 900 forint jött be a konyhára. Az adóm 436 forint, így a cipészkedés kiegészíti a portási keresetemet. Közben az órára pillant a mester, s mintegy elnézést kérőén megjegyzi: — Kár, hogy nem előbb jöttek. Mert lassan szedelőzködnöm, borotválkoznom, ebédelnem kell. Ezen a héten délutáni műszakos vagyok, háromnegyed egykor indul a buszom... Perny Irén A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat bajai főépítésvezetőségén — csakúgy, mint a vállalat többi részlegénél télen sincsen hiány munkalehetőségben. A téliesítési terv, a munkák műszaki készültségi szintjének Összehangolása, lehetőséget teremt, hogy szükség szerint átcsoportosítsák a dolgozókat a munkahelyek között. 9 Sok ezer köbméter föld megmozgatásával készült el s terepe rendezés. Most már megkezdődhetnek a húskombinát építkezési előkészületei is, a leendő üzem területén. (Szilágyi Mihály (elvételei) A 3/1-es építésvezetőség száz fizikai munkása például hét munkahelyen dolgozik. Ezek akkor is elegendő munkalehetőséget kínálnak, ha erősen lehűl az idő. Ilyenkor fűtött helyen dolgoznak az építők. Elsősorban a befejezéshez közeledő építkezések azok, ahová átirányítják őket. Ilyen a vállalati munkásszálló, ahol decemberben a legtöbben dolgoztak. Szintén befejező munkálatok folynak a nemrég átadott kétezer vagonos gabonasiló szociális épületeiben. A téliesítés mindenütt megtörtént, biztosítják a technológiának megfelelő fűtést. S ahol erre nincs szükség, ott is vannak me. legedőhelyek Eddig ezen a télen sem okozott gondot az építkezéseken a fagy, senkit sem küldtek emiatt szabadságra. Megmutatkozik ez a decemberi keresete^ ken, mert. az'átlag ebben a hónapban is meghaladta a háromezer forintot, pedig december 23- tól január 5-ig szünetelt a terme, lés. A csonka munkahetek és a nagy arányú szabadságolások mi. att egyébként sem célszerű az év végi, év eleji napokban dolgozni, a leltárok felvételére pedig Jól felhasználható ez a néhány nap. Ilyenkor kapnak szabadnapokat a dolgozók a nyári 48 órás munkaheteken összegyűlt túlórákért is. A bajai főépítésvezetőség irányítja a vállalat két fontos, nagyszabású munkáját, a solti Kos- suth-adó és a Kiskunhalasi Kötöttárugyár építését Mindkét vállalkozás jó ütemben halad, az 9 A Kismotor, és Gépgyár csarnokbővítése az egyik téliesített munkahely. 1975-re előirányzottnál többet teljesítettek. Az építkezések előrehaladott volta a téli hónapokban is lehetővé teszi, hogy változatlan lendülettel folytassák a munkát. A solti célkitűzés az volt, hogy január elején megkezdődhessen az adó. és az energetikai berendezések szerelése. Ezt a célt elérték, az alvállalkozók már dolgoznak az átadott munkaterülete- en. Január végén a Szovjetunióból megérkezik az adóberendezés első szállítmánya, amelynek beszerelése késedelem nélkül megkezdődhet. Ugyancsak jelentős — félmil- liárd forintos — beruházás a bajai húskombinát, melyet a vállalat épít. A szeptemberi alapkő- letétel óta befejezték a földműn, kákát, fel töltötték a mélyen fekvő területet és már meg is kezdték a felvonulási előkészületeket. Zs. Á.
