Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-10 / 8. szám
Biszku Béla látogatása Nyíregyházán VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ’ll ) / T AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. cvf. 8. szám Ára: 90 fillér 1976. január 10. szombat Gromiko Tokióba érkezett Tárgyalások a szovjet—japán kapcsolatokról Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: Andrej Gróftiiko szovjet külügyminiszter pénteken Tokióba érkezett. A szovjet diplomácia vezetője öt napot tölt Japánban. Részt vesz a két ország sorrendben negyedik külügyminiszteri konzultációján és tárgyalásokat íolytat a japán vezetőkkel a szovjet-japán kapcsolatokról, a két Ország közötti békeszerződés előkészítéséről, valamint nemzetközi kérdésekről. Gromiko találkozik Miki Takeo miniszterelnökkel, Fukuda Takeo miniszterelnökhelyettessel és fogadja őt Hirohi- to japán császár is. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a szovjet külügyminiszter ezúttal harmadszor jár Japánban. Előző két látogatása 1966 júliusában, illetve 1972 januárjában zajlóit ]e. Japán külügyminiszté- riumi források rámutatnak: a Miki Takeo-vezette kormánynak meggyőződése, hogy Gromiko külügyminiszter mostani látogatása elmélyíti a gazdasági, politikai, és kulturális kapcsolatokat Japán és a Szovjetunió között. Mint a tokiói külügyminisztérium egy magas' rangú képviselője mondotta, a szovjet külügyminiszter látogatása rendkívül fontos diplomáciai lépés, amely meggyőzően bizonyítja a japán—szovjet kapcsolatok fontosságát. A japán sajtó Vezércikkekben és kommentárokban köszönti a szovjet külügyminisztert. A Mai- nicsi Simbun kiemeli, hogy Gromiko látogatása a japán diplomácia első nagy eseménye 1976-ban. A látogatás önmagában véve is jelentős esemeny a két ország kapcsolatainak történetében és még inkább azzá válhat, ha lerakja az alapot a szovjet vezetők tokiói látogatásához. A Jóm hír! Simbun figyelemre méltó újévi ómennek tekinti, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter Japánba látogat. A cikk írója rámutat: a két ország kapcsolatai eredményesen fejlődtek az elmúlt húsz évben. Az utóbbi évek nemzet-, közi változásai ugyanakkor még- inkább érdekeltté teszik Japánt abban, hogy fejlessze jószomszédi és baráti kapcsolatait a Szovjetunióval. (MTI) Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Szabolcs- Szatmár megye országgyűlési képviselője csütörtökön és pénteken látogatást tett Nvíregyházán. A megyei pártbizottság székházában dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke fogadta a KB titkárát, aki csütörtökön a nyíregyházi üzemek életével ismerkedett. Felkereste a Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatot, ahol Vincze József igazgató és Czapár Mihály párttitkár rövid tájékoztatója után elbeszélgetett a vágócsamok, a feldolgozó üzem, a tmk dolgozóival élet- és munkakörülményeikről, a szocialista brigádok munkájáról. Biszku Béla ezután a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat nyíregyházi erőművét kereste fel. Ott Molnár János, a TITÁSZ igazgatója, Csathó János, a nyíregyházi üzemigazgatóság vezetője, Salamon Pál párttitkár és Do- hanics László erőművezető tájékoztatta az energiaellátás helyzetéről, a villamosvezeték-hálőzat bővítéséről, a fejlesztési elképzelésekről. A KB-titkár végül a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat központját látogatta meg. Biszku Béla pénteken részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság ülésén, amelyen Szabolcs- Szatmár megye negyedik ötéves terve végrehajtásáról, az új középtávú terv gazdaságpolitikai célkitűzéseiről, és az idei feladatokról szóló előterjesztéseket vitatták meg. Ezt követően részt vett a megyei képviselőcsoport ülésén, ahol az idei munkaprogramot hagyták jóvá, (MTI) Egy nép számadása Z. oldat Céltudatos nevelőmunka Kiskunhalason 5 fi H .*. oldal Pályaválasztást helyzetkép t oldat A televízió és a rádió }öv§ heti műsora q. oldal HÚSKOMBINÁT, NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS, UTAK Jelentős beruházások az AGROBER közreműködésével A negyedik ötéves terv időszakában a Bács-Kiskun megyei AGROBER jelentős létesítmények tervezésével, a beruházások bonyolításával és a műszaki ellenőrzések elvégzésével járult hozza a megye mezőgazdaságának fejlesztéséhez. Közreműködtek sertés- és tehenészeti telepek létesítésében, szárítóberendezések felállításában, üzemi utak, sütőüzem, tejüzemek, bortárolók építésében st-b. A MÉM állal 1970-ben meg* liudelett országos pályázatnak megfelelően a megyei AGROBER 250 ezer hízósertés meghizlalásá- ra tervezett telepeket. Ennek nagyobb része Bács-Kiskun megyében épült fel. Az i új tervidőszakban tovább bővül a vállalat tevékenysége. Évente mintegy 1,2—1,5 milliárd forint értékű tervet készítenek. Az idén megkezdik a megye egyik legnagyobb beruházását, a bajai Bácska húskombinát építését. amelynek terveit az ÉLTERV készítette, de a beruházás lebonyolítsa és a műszaki ellenőrzés az AGROBER feladata. A 'létesítmény elkészültével a bácskai kői Kelben is megoldódik a sertések feldolgozása- ami jelentős szállítási költségmegtakarítást eredményez. Ez idő szerint ugyanis Pestre. Kiskunfélegyházára. Pápára és Szegedre szállítják az állatokat a körzetből. A húsüzem 1976-ra tervezett elkészülte után a dobozólt sonka gyártását helyezik előtérbe, ami keresett exportcikk. így valószínű, hogy a társult állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és a húsipari tröszt pénze jó befektetésnek bizonyul. Ebben az évben a tassi Dózsa Termelőszövetkezetben isf megkezdik a 900. férőhelyes, agro- komplex rendszerű tehenészeti telep kivitelezését. Folytatják a két paprikaszárító üzem építését a fajszi Kék Duna és a dusnoki Munkás—Paraszt Termelőszövetkezetben. Az idén megkezdik a kecskeméti növényvédő állomás alapozását, ugyanakkor 21 kilométer üzemi utat is terveznek ebben az évben, ami állami cél9 Az AGROBER közreműködésével tavaly kilenc mezőgazdasági üzemben építettek vagy bővítettek gábonatárolót. Képünkön a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz MEZOGEP-típusű fémsilói. csoportos beruházással valósul meg. Jelenleg előkészítés alatt áll a hajósi József Attila Termelőszövetkezet TSV rendszerű sertéstelepének kivitelezése és a megyei gabonaipari rekonstrukciós beruházás. Az AGROBER jó tervek készítésével segíti elő a juhászat fejlesztését, és ebben az évben megkezdik g császártölté- si Kossuth Tsz meliorációs tervének kivitelezését. Kidolgozzák a Kiskunsági Nemzeti Park V. ötéves fejlesztési tervét is. Mint a fentiekből kitűnik, az AGROBER-re az új tervidőszakban is nagy feladat hárul. Ennek szakszerű ellenőrzéssel, a szaktanácsadói szolgálat létrehozásával igyekeznek eleget tenni. B. Z. 9 Folyamatos munka a kun. szcntmiklósi Egyetértés Tsz takarmánykeverőjében és termény- tárolójában, amelynek kivitelezésében részt vett az AGROBER. Ülést tartott i l| a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága Tegnap Kecskeméten Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára elnökletével, kibővített ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Az ülésen részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi és járási pártbizottságok első titkárai, a kecskeméti városi pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottság gazdasági és szövetkezetpolitikai bizottságának tagjai, a megyei tanács és a megyei rendőr-főkapitányság pártbizottságának titkárai, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárai, az ágazati, szakmai szakszervezetek megyei titkárai, az állami, társadalmi szervek megyei vezetői, a megyei tanács elnökhelyettesei, titkára és osztály- vezetői, a városi tanácsok elnökei, a megyei tanács járási hivatalának elnökei. Az ülésen részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A megyei pártbizottság az alábbi napirendeket tárgyalta meg: 1. Jelentés a megye IV. ötéves tervének teljesítéséről, javaslat az V. ötéves területfejlesztési terv irányelveire és az 1976. évi feladatokra. Előadó: Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára. A napirenddel kapcsolatosan a megyei^ pártbizottság határozatot hozott, amelyről a Petőfi Népe vasárnapi számában közlemény jelenik meg. 2. Javaslat a megyei pártbizottság 1976. évi munkatervére. Előadó: Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára. A megyei pártbizottság a harmadik napirend keretében a végrehajtó bizottság előterjesztése alapján személyi ügyeket tárgyalt. A megyei párt^ bizottság Iván Istvánnét, tekintettel arra, hogy nyugállományba vonul, érdemei elismerése mellett felmentette a párt- és tömegszervezetek osztályé-, nak vezetői tisztségéből és egyidejűleg Hegedűs Istvánt kinevezte a párt- és tömegszervezetek osztálya vezetőjének. A megyei pártbizottság a továbbiakban a hatáskörébe tartozó más személyi kérdésekben is döntött Jól előkészítették az idei esztendőt Eredményes évet zártak a kiskunhalasi Fémmunkás Vállalatnál. Százkilencvenmilliós tervüket kettőszáznyolc millióra teljesítették. Nyereségük várhatóan eléri a 44 millió forintot. Az elmúlt év egyik legnagyobb eredményének azt tekintik, hogy a tervezettnél jobban nőtt a termelékenység és sikerült megteremteni a feltételeket az ütemes munkához. Nagy gondot fordítottak az új év jó előkészítésére. Ennek köszönhető, hogy zökkenő nélkül folytathatták a munkát januárban. Az idén 10—12 százalékkal termelnek többet és ezt a többletet szinte teljesen a termelékenység növelésével akarják elérni. Ebben az évben az alacsony szervezettséget igénylő gyártmányokat fokozatosan átadják más vállalatoknak és munkaigényesebb termékeket vezetnek be. Például a kecskeméti Fémmunkás gyártól átveszik az építőipari zsaluzatok gyártását. 9 Az új rsarnokban a MÁV megrendelésére a szolnoki állomás Diesel-csarnokának alkatrészei készülnek. (Pásztor Zoltán felvétele) 9 Egyik legrégibb termékük •> különböző méretű csőkarimák készítése. Nincs még egy hónapja sem, hogy egyik országos napilapunkban egy fényképét láthattak az olvasók, óvodásokról készült a kép abból az alkalomból, hogy birtokukba vették az új létesítményt. A kép alatti szövegből azonban nem derült ki, hogy az ország melyik városában, községében örülhetnek az apróságok a vadonatúj környezetnek, játékoknak. Meg is jegyezte ismerősömÍj hogy most aztán nem tudjuk: Budapesten, vagy Bócsán készült-e a fénykép, netán kecskeméti óvodát, esetleg egy csátaljai gyermek- intézményt ábrázol a fotó. Az efféle „sajtóhibából" azonban sokkal messzebbmenő következtetést is levonhatunk. Mert az már-már természetes, hogy az óvodák nemcsak a városokban készülnek a legmodernebb kivitelben és felszereléssel, hanem az aprófalvakban, kisközségekben is. De az óvodákon túl még számos hasonlóságot lehetne említeni, mint annak bizonyítékát, hogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz a városok és falvak, hogy egyre inkább csökken az a különbség, amely bizony néhány évtizeddel ezelőtt még szakadéknak is beillett. Emeletes házakat, portalanitott utakat., vízvezetékkel, fürdőszobával felszerelt lakásokat talál az ember mindén lakóhelyen. A valóban modern bútorokkal, televízióval, háztartási gépekkel ellátott otthonok már sehol nem számítanak ritkaságnak, irigylendő kivételnek. Azt is a tapasztalat bizonyítja, hogy a nagy- és kisközségekben, a kisebb városokban éppen úgy megtalálhat az ember mindent a boltokban, áruházakban, szaküzletekben, mint akár a legnagyobb városokban. Elmondhatjuk azt is, hogy a faluban élő emberek nagy százaléka gáztűzhelyen főzi az ebédet, s egyre szaporodnak az olyan családi otthonok, amelyekben a vezetékes gáz szolgáltatja a meleget. De ha ez még nem is jellemző, az mindenesetre szinte általános, hogy a hajdani fatüzelésű, szénnel táplált kályhák kimentek a divatból, hogy a napraforgó szárral, netán „árva tőzeggel" fűtött sparheltokról ne is beszéljünk. De még nem merítettük ki a különbségek csökkenését érzékeltető előnyős változások felsorolását. Ebben a körben az is nagyon figyelemre méltó — ami ugyancsak néhány évtizede még egyértelmű különbséget jelentett — hogy az öltözködés után Ítélkező alaposan zavarba jönne, ha a külső alapján kellene megmondania, ki él városban és ki lakik faluban, nagyközségben. Természetesen nem az idős korosztályra gondolunk, hanem a fiatalokra, a középkorúak nemzedékére. Elegendő ennek bizonyítására, ha az ember meglátogat egy községi ifjúsági klubot, egy termelőszövetkezeti KISZ-alapszervezet taggyűlésén vesz részt, s egyben felkeresi a városban élő fiatalok valamely összejöi'etelét. Nincs különbség. Vagy ha igen, azt alig lehet észrevenni. De a korábban oly nyomasztó különbségek csökkenését nem csupán az anyagiak gyarapodásán, a külsőkön mérhetjük le. Az az igény ugyanis, amely szép és kényelmes otthonokat teremtett, elfogadta a modern és divatos öltözködést, megváltoztatta a falu külső képét, s egyben elindított egy olyan folyamatot, amely szükségszerűvé, „kőtelezővé" tette a tanulást, a művelődést is. Számok, százalékok és arányok felsorolása nélkül utalunk itt arra, hogy falvainkban, községeinkben, sj a megye valamennyi településén százak és ezrek tanulnak, túl a munkaidőn, de szoros összhangban a munkával. Egyre többen szerzik meg a tapasztalati ismeretek mellé az elméleti megalapozottságot is. Egyre többen tegeznek' ideológiai tanfolyamokat, középiskolákat és egyetemet, s igy mind több és több ember válik tudatosan elkötelezett építőjévé a szocializmusnak. Az elmondottak természetesen nem jelentik azt, mintha a kisebb településeken, vagy akár a városokban is minden rendben volna, s nincs már javítani, változtatni való. Azt sem jelenti a különbségek csökkenése, hogy a megye községei fölzárkóztak a városokhoz és minden tekintetben a „sarkukban vannak". Az viszont kétségtelen, hogy jóné- hány területen már nem. vagy alig lehet ■ különbségekről beszélni. Az is igaz viszont, hogy belátható időn bélül még megmaradnak azok az eltérések. amelyek jelenleg a i'árosok javára megtalálhatók a csatornázásban, a szolgáltatások színvonalában, szervezettségépen, az egészségügyi ellátásban. a közművelődési lehetőségekben. A különbségek csökkenésének említett tényezői azonban láthatók, kézzé t foghatók és nyilváui'alóak. Mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy a falvak népe az utóbbi húsz. harminc esztendőben évszázadokat lépett előre. G. S.
