Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-08 / 6. szám

1976. január 8. • PETŐFI NEPB • 3 CSÖKKENT A KÖZÚTI SZERENCSÉTLENSÉGEK SZÁMA Hatásos volt a megelőző tevékenység Minden olvasónkat közvetle­nül vagy közvetve érinti a közle. kedés, a közutakon előforduló balesetek számaránya, azok csök­kenése, emelkedése, az ezzel kap­csolatos intézkedések, tennivalók. Dr. Franyó János rendőr ezre­dest. a megyei rendőr-főkapitány­ság helyettes vezetőjét kereste fel lapunk főmunkatársa. Gémes Gá­bor, s arra kérte, válaszoljon az ezzel kapcsolatos kérdésekre. . KÉRDÉS: Hogyan közleked­tünk 1975-ben, csökkent-e a bal­esetek száma? VÁLASZ: — Az elmúlt eszten­dőben a korábbi évek törekvései­hez hasonlóan, a közlekedési fe­gyelem megszilárdítása, a balese­tek megelőzése, a felvilágosító és nevelő munka hatékonyságának növelése volt a fő cél. A megyé­ben történt sérüléses közúti bal­esetek száma 7,6 százalékkal csök­kent. s amíg 1974-ben 1274. addig a múlt évben 1184 sérüléses bal­eset történt. Ebből halálos 122, súlyos 597. könnyű 465. Mindhá­rom kategóriában csökkenés mu­tatkozik, de jelentős eredmény, hogy az évek óta magas számban bekövetkezett halálos baleset is öttel volt kevesebb, mint az azt megelőző esztendőben. Tovább csökkent a négy fő ok — gyors­hajtás. szabálytalan előzés, ka­nyarodás. elsőbbség meg nem adás — közrehatási aránya is az 1974-es 70 százalékról 65,2 százalékra Az okozók megoszlá­sa a korábbi éveknek megfele­lően alakúit A külföldi állam­polgárok 38 esetben idéztek elő közúti balesetet, ez is csökkenő tendenciát mutat. A közúti bal­esetek bekövetkezésével keletke­zett anyagi kár becsült értéke mintegy ötmillió forinttal keve­sebb. mint 1974-ben. A felsorolt adatok kedvező alakulása első­sorban arra vezethető vissza, hogy a közlekedési és a közrend­védelmi állománnyal együtt to­vább fokoztuk megelőző tevé­kenységünk hatékonyságát. Bizo­nyíték erre. hogy havonta 10—13 alkalommal tartottunk a baleset- veszélyes útszakaszokon és idő­szakokban átfogó közúti ellenőr­zéseket. Ennek eredményeképpen a korábbi években veszélyesnek bizonyult útszakaszokon csökkent a balesetek száma KÉRDÉS: Hogyan alakult a sza­bálysértések száma, s milyen büh- teleseket szabtak ki a szabályta­lankodókra? VÁLASZ: — A rendőri állo­mány intézkedéseire többnyire a helyesen alkalmazott differen­ciálás volt a jellemző. A KRESZ rendelkezéseit durván megszegők ellen 11520 esetben tettünk sza­bálysértési feljelentést, a helyszí­nen megbírságoltak száma pedig meghaladta a 42 ezret. A kisza­bott bírság összege megközelítet­te a 3 millió 600 ezer forintot. Az intézkedések számszerűsége csök­kent. azonban áz eredményesség tekintetében nem történt vissza­esés. A traffipax sebességmérő készülék nagymértékben hozzá­járult , megelőző munkánk haté­konyságához. Használatával 1439 szabálysértési feljelentés készült, s majdnem ezer gépjárművezetőt bírságoltak meg a helyszínen. Baleseti helyszínelőink 1501 be­jelentéshez vonultak ki és több mint 1500 ügyben rendeltünk el nyomozást közúti bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt. Eb­ből az ittas vezetés vétségét elkö­vetők ellen 1300 esetben indult eljárás. Itt szeretném elmondani, hogy tizennégy cserbenhagyáso* baleset elkövetőjét fogtuk el. KÉRDÉS: Milyen megelőzési intézkedéseket tettek az elmúlt évben? VÁLASZ: — Az elmúlt év fo­lyamán a közúti fegyelem és a közlekedésbiztonsági helyzet ala­kulását folyamatosan értékeltük. A balesetek elemzésével, értékelé­sével határoztuk meg azokat a feladatokat, amelyek a megelőzés szempontjából hatékonynak lát­szottak. A közlekedési balesetek megelőzésével kapcsolatos tevé­kenység irányítását és összehan­golását a Megyei Közlekedési Ta­nács végezte A KBT munkater­ve és útmutatásai alapján kap­csolódtunk be a felvilágosító és nevelő munkába A lakosság kö­rében ismeretterjesztő előadáso­kat és vetélkedőket szerveztünk, a gyalogosok és kerékpárosok ré­szére az üzemekben tartottunk előadásokat. A segéd motorkerék­párosok és lovaskocsihajtók ré­szére a TIT-tel közösen tanfo­lyamokat inditottunk. KÉRDÉS: Szeretnénk hallani arról, milyen mértékben sajátítot­ták el az új KRESZ rendelkezé­seit a megye gépjárművezetői? VÁLASZ: — Az év egyik leg­fontosabb feladata az új KRESZ rendelkezéseinek széles körű is­mertetése volt. E tanfolyamok szervezésébe bekapcsolódó Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat, az Autóközlekedési Tanintézet kecskeméti és bajai iskolája, az Autóklub kecskeméti és bajai szervezete munkáját irányítottuk, ellenőriztük Az új KRESZ okta­tása zavartalan, s a vonatkozó rendeleteknek megfelelően ez év március 31-ig fejeződik be. A hi­vatásos gépjárművezetők kiképzé­se a mezőgazdasági nagyüzemek jelentős részének kivételével be­fejeződött. A különböző szervezé­si tanfolyamokon ötvenezer gép- járművezető kapott képzést, s a hallgatók 95 százaléka tett ered­ményes vizsgát. KÉRDÉS: — Milyen a gépjár­művek műszaki állapota a me­gyében, s hány vezetői engedélyt vontak vissza? VÁLASZ: — December 31-ig a megyében nyilvántartott gép­járműállomány megközelíti a 138 ezret. Sajnos, a műszaki állapot­tal akadnak gondok, év közben ugyanis 27 704 járművet kellett kitiltani a forgalomból, a növe­kedés egy év alatt 12 019. Ez úgy hiszem, önmagáért beszél. A kér­dés másik részét illetően: bűn- cselekmények elkövetése, kiemelt szabálysértések és egyéb okok miatt az elmúlt évben 1949 gép- járművezetői engedélyt vontunk vissza, 12.8 százalékkal többet, mint 1974-ben. Az ellenőrző- lapok visszavonására csupán 445 alkalommal került sor. ugyanis több esetben éltünk a nagyobb visszatartó hatást jelentő szigo­rúbb intézkedés lehetőségével: a vezetői engedély visszavonásával. Végezetül szeretnék minden me­gyében élő gépjárművezetőnek balestmentes közlekedést kívánni. — fejezte be nyilatkozatát dr. Franyó János rendőr ezredes. Víztároló az iizbegisztáni hegyekben Üzbegisztán és Kirgizia határán megkezdték az An- dlzsáni víztároló völgyzáró gátjáríák építését. A .kilo­méternyi hosszú és 115 mé­ter magas betonfal összekö­ti két hatalmas hegyvonu­lat, a Tiensan és a Famir- Alaj nyúlványait és elzár­ja a Kar a-Daria folyó völ­gyét. így óriási víztároló keletkezik, amelynek tér­fogata egymilliárd 750 mil­lió köbméter lesz. A tervek kidolgozásánál figyelembe vették, hogy a gat az ország egyik igen erős szeizmikus tevékeny­ségű zónájában fog állni. A gigantikus létesítmény még a kilences erősségű föld­rengéseket is károsodás nélkül kibírja. Az Andizsáni víztároló a következő ötéves tervben készül el. Segítségével Üz­begisztán területén a fer- ganai fennsíkon 44 ezer hektár szűzföld öntözése válik lehetővé Az Andi­zsáni vízierőmű teljesítmé­nye 120 ezer kilowatt lesz. (APN—KS) 0 Éjjel sem csökkentik a munkatempót az Andizsáni víztároló völgy­záró gátjának építkezésén, mely Komszomol-védnökséggel folyik. A gátépítők ötezres kollektívája a közelmúltban megünnepelte az egy- milliomodik köbméter beton bedolgozását á gátba. (Fotói APN—KS) Az egyetemi-főiskolai felvételik idei rendje Elkészült az egyetemi-főiskolai felvételik idei rendje. Eszerint a nappali tagozatokra felvételüket kérhetik a középiskolák utolsó éves diákjai, illetve azok az érett­ségizett — képesítőzött — dolgo­zók, akik 35. életévüket még nem töltötték be. A középiskolai vég­zettségű szakmunkástanulók bár­melyik felsőoktatási intézménybe abban az évben jelentkezhetnek felvételre, amelyben a szakmun­kásképesítést legkésőbb augusztus 31-ig megszerzik. A felvételi kérelmeket az érett­ségi, illetve képesítő bizonyít­ványt kiállító középiskola igazga­tójához kell benyújtani: a mun­kaviszonyban állók kötelesek ké­relmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is mellékelni. Ha a jelentkező a középiskolát 1974- ben vagy korábban, illetve esti, levelező tagozaton végezte, köz­vetlenül a felsőoktatási intéz­mény dékáni (főigazgatói, igazga­tói) . hivatalába küldje kérelmét. A felvételi kérelmet a középis­kolák február 10—25 között, a felsőoktatási intézmények pedig március 30-ig fogadják el. A művészeti főiskolákra történő je­lentkezés feltételeit külön rendel­kezésekben részletezik. A felsőoktatási intézmény a je­lentkezőt a szabályszerűen előter­jesztett felvételi kérelem alapján — legalább nyolc nappal a kitű­zött vizsgaidőpont előtt — felvé­teli vizsgára hívja be. A felvételi vizsgákat június 24. és július 15. között tartják — kivéve a mate­matika, a fizika és a biológia írásbeli vizsgákat. Az idén a matematika, a fizi­ka és a biológia felvételi tárgy­ból megírt közös írásbeli érettsé­gi dolgozat egyúttal megfelel a főiskolai, egyetemi felvételi vizs­ga írásbeli részének is. A közös írásbeli időpontja május 24—26. lesz. Részt kell vennie ezen min­den olyan pályázónak, akinek ma­tematikából, fizikából, vagy bio­lógiából frásbeli felvételi vizsgát kell tennie, tekintet nélkül arra, hogy nappali, esti vagy levelező tagozatra jelentkezik, s hogy kö­zépiskolai tanulmányait mikor fejezte vagy fejezi be. A felvételi vizsgán — az ötfo­kozatú osztályzási rendszert al­kalmazva, de az elégtelen osz­tályzatot nullának véve a pályá­zó a nappali tagozaton a négy osztályzat összegének felét, az esti és levelező tagozaton a négy osztályzatnak összegét kapja. Vagyis ilyen címen maximálisan a nappali tagozaton 10, az esti és levelező tagozaton 20 pontot ér­hetnek el. A nappali tagozaton ezekhez a pontszámokhoz hozzá kell adni a középiskolában elért eredmény alapján kiszámítható pontszámot. Ha a pályázó a felvételi kére­lem benyújtása előtti évben (te­hát 1975-ben vagy a korábbi években), illetve a dolgozók kö­zépiskolájában érettségizett — és felvételét a nappali tagozatra ké­ri —, számára kedvezőbb módon vagy figyelembe veszik a közép­iskolai eredményeket, vagy csak a felvételi vizsga pontszámait számítják a felvételi eredménybe. Kérelmére nem 'kell felvételi vizsgát tennie annak a jelentke­zőnek, aki az előző évben tett felvételi vizsgán megfelelt, ha i^mét ugyanazon intézménybe és szakra jelentkezik. (Ezt a kérést a jelentkezés alkalmával írásban kell közölni.) Az esti, illetve a levelező tagozatra jelentkezők kö­zül mentesül a vizsgakötelezett­ség alól az, aki felsőoktatási in­tézményben szerzett oklevelet A felvételekről felvételi bizott­ság dönt. Határozatáról írásban értesítik a jelentkezőket: az el- utasftottakkal a felvételi vizsgán elért pontszámot, a döntés okát, valamint a fellebbezési lehetősé­get is közük. Az egyetemi-főiskolai felvéte­lik minden kérdését részletező minisztériumi tájékoztató már a könyvesboltokban van. (MTI) Példakép - középszer A fiatalember úgy 30—35 soros cikket irt az üzemi lapba — a szocialista hazafiságróL „Elvileg próbáltam megfogni a lényeget — nyújtotta át írá­sát a szerkesztőnek, s még hozzáfűzte —, de azért konkrétummal is alátámasztottam”. . A szerkesztő némi gyanakvással vette át a kis- publicisztikának szánt munkát, s mindjárt el is ol­vasta. Kétségei már a terjedelem miatt is feltá­madtak. Mit lehet „elvileg” kifejteni a szocialista hazafiságról 30 sorban, „konkrétummal is alátá­masztva”? Fenntartása beigazolódott. Néhány, bro­súra ízű mondatból állt az „elvi” rész és cirka annyiból a „gyakorlati példa”. Eszerint az igaz szo­cialista hazafiságból felejthetetlen példát mutattak azok a fiatalok, akik részt vettek az árvízvédelem­ben. Név szerint felsorolta, kik áldozták fel éle­tüket is a természet vad erői elleni küzdelemben. — Igaz, amit írtál, de... — A szerkesztő kereste a szavakat, hogy minél tapintatosabban érzékeltes­se kifogását a lelkes cikkíróval. — De az a nagy árvíz már. elég régen volt ahhoz, hogy egy ilyen rövid cikkben, és most, csupán ezt az egyetlen al­ternatívát —, választási, bizonyítási lehetőséget, a halált állítsd a szocialista hazafiság eszményéül... Száraz elvontságokat írsz hazáról, hazaszeretetről, nemzetköziségről, és mindezt „illusztrálod” azzal, hogy. íme a legmeggyőzőbb tett enpek kifejezésére a hősi halál... Lenne olvasó aki olyan érzéssel tenné le az újságot a cikkedet befejező pont után, hogy „Ezek szerint — békés körülmények között —, csak árvíz alkalmával mutatható ki igazán a hazaszeretet, s még igazabbul akkor, ha belehal­nak a mentésbe”... Ne sértődj meg a végletesre élezett példa miatt. Szeretném, ha kiéreznéd a fo­nákságot. amit az okoz, hogy olyan jelentős és ösz- szetett elvi kérdést, mint a szocialista hazaszeretet, ilyen kurtán-furcsán „intézel el”... írj róla bő­vebben és tedd életszerűbbé több más gyakorlati ténnyel. Hiszen életünk minden területével össze­tudod kapcsolni... Jó? Az ifjú ember fanyar mosolya elárulta-, hogy cáak „hivatalból” győzték meg. Belülről koránt sincs meggyőződve cikkének túlhézagos tartalmáról, a kérdés túlságos leszűkítéséről. Jódarabig beszélgettek hát még. hogy megnyug­tatóbban tisztázódjon a dolog. Kiderült, hogy az ifjú elméletileg elég jól ismeri a szocialista haza­fiság mibenlétét, annak sokrétűségét, csak még nem • emésztette meg azokat, mondjuk így: átélésig. Ki­tűnően citált Ilyeneket, hogv ..a szocialista hazafi­ság egyenlő a cselekvő hazafisággal” — „a hétköz­napok hősei a munkával tesznek hitet hazaszere­tetük mellett”. A szerkesztő szaván fogta. — Kiket tartasz ilyeneknek a vállalatnál? A gyerek csak a nyakát húzogatta válla közé — javára szolgáljon, hogy kissé pironkodva. Számára tehát aligha léteznek példaképek a munka szférájában. Beszélgető társa nem élt vissza zavarával. Eltere­lésként, feloldásként a be&t-zenéről kezdett cse­vegni vele. Hű. hogy felcsillant a gyerek szeme. Szinte meg se lehetett állítani, annyi „pletyit” tu­dott együttesekről, a hanglemezforgalomról, melyik menő táncdalénekes mennyit keres, aztán mikor,? hol, kivel, mi van a beatlesekkel, kinek metre ve­zet most az útja, idézett tőlük haláli kíjelqntése-s; két __Közeli ismerősei maés minden időben. Üzem éből nem emlékezett kiváló fiatalokra, pe­dig ott szép számmal dolgoznak kitüntetett szocia­lista brigádok, őket talán nem ismeri? Nyilván­valóan igen. De valahogy „nem szokta meg”, hogy őket nevük és személyiségük szerint a szocialista hazafiság hétköznapi Hősei között tart­sa számon. Nem szokta meg, mert nem — vagy nem megfe­lelő hatásfokkal — szoktatták erre. Abban az élet­korban, amikor az érdeklődés a leggyorsabban, leg­mohóbban fejlődik, tágul a fiatalokban. Nem szeretnék elfogultság hibájába esni, s en­nek az egyetlen fiatalnak a példájából általánosí­tani. Az idézett epizód sem a közelmúltban ját­szódott le. Ám valamiképpen „fennakadt” emléke­zetemben, mert menten eszembe jutott, amikor a népfrontnál arról a széles körű felmérésről hallot­tam. amit az Országos Béketanács tudományos bi­zottsága végzett. Kutatták, vajon mit jelent a kü­lönböző korosztályú fiatalok tudatában a béke, a háború, a (hazafiság, az internacionalizmus és a szolidaritás, fogalma. A Fáklya Klubban megtartott tanácskozásról rövidre fogottságában is igen érde­kes tájékoztatást tartott Kádast László a megyei népfront-elnökségi ülésen. Azonkívül a lapokban is olvashattunk elemzéseket e témáról. A nagyszabású vizsgálódás egyik résztvevője el­mondotta, hogy amikor a hétköznapok hőseiről kér­dezgettek 14—18 éves fiatalokat, 80 tanulóból 72-en a hazafiság fogalmát — helyesen — a munkához kapcsolták. „Ám a kérdés második felére, „is­mersz-e ilyent?”, nemmel válaszoltak”. Furcsa ugye, hogy bár leckeként kifogástalanul felmondják — az az igazi hazafi, aki nem szép sza­vakkal, hanem tettekkel szereti hazáját —, a fia­talok jelentős hányadának tudatában absztrakt — elvont .hazafiakként élnek a munkás hétköznapok hősei. Mennyivel elevenebb lények sokuk számára a felkapott, divat-emberek, akik körül pompásan, ra- fináltan szervezett reklámgépezet csinálja a lár­mát. Jó, ne legyünk demagógok. A jó fellépésű, te­hetséges, színes egyéniségek embernek is érdeke­sek. Jobban lekötik a figyelmet, mint mondjuk az iszonyú hőségben sülő. verejtékező öntőmunkás, akivel óbe-kevesen cserélnének helyet. No de annyival értékesebb lenne a pro­paganda révén is futtatott kétségkívül érdekes pódium-ember, hogy mellette számításba se jöhet­ne a kétkezi vagy csöndben alkotó szellemi ember — mint példakép ?! Mintha a jelenlegi idők­nek nem volnának olyan felnőtt és ifjú munkás- példaképei, mit annak idején a Pióker Ignácok vol­tak, hogy csak ezt az egy nevet említsük koridéző­nek. Pedig vannak. Erről munkaverseny-ciklu6ok értékelésekor, kitüntetések alkalmával következete­sen megnyugtatnak bennünket az újságcikkek, rá­dió- és tévé-publikációk. Nagyon is figyelünk rá, hogy az elismeréseket a társadalom színe előtt is írásba adjuk. Csak a nevek nem fényesednek, forrósodnak mos­tanában fogalommá, így mint példaképek is meglehetősen csak „írásban" maradnak. Az imént a társadalmat említettük. A szóbanlevő felmérés során azt is tapasztalták, hogy a közép­fokon tanuló ifjúság jó részénél a „definícióknál” — haza, hazafiság —, kimaradt a dolgozó nép kö­zösségének fogalma. A dolgok összefüggenek. Hogy is ismernének példaképeket a munkás hétközna­pok hősei közül a fiatalok, ha a dolgozó nép kiesik életszemléletükből — és viszont: ha nem ideál a dolgozó nép, mi serkentene példakép-keresésre. Erről azért nem a fiatalok tehetnek. Nevelő­munkánk erőtlensége, meggyőződésünk halványsá­ga, érvelési stílusunk szürkesége is oka lehet iá­nak, hogy az ifjúság tudatából pont olyan emberek hiányoznak, mint élő példaképek, akiknek elsősor­ban köszönhetjük életünk jobbulását, a több enni­valót, lakást, ruhát, • autót, gépet, s ezeknél fogva a több szabad idő, szórakozási, pihenési, nyaralási lehetőséget. No és nem utolsósorban az élcsapat ál­tal győzelemre vitt forradalmat, aminek eredmé­nye kizsákmányolásmentes társadalmi rendszerünk. Forradalom, hazafiság, nemzetköziség. Mikor ezekről beszélnek, vitatkoznak, álláspontokat szem­besítenek, szinte refrénként halljuk valakik szá­jából hosszú idők óta: „Szerencsésebb nemzedék volt a fényes szellők korának' fiatalsága, mint a miénk. Akkor volt osztályharc, pártok mérkőztek a hatalomért, ki lehetett tűnni, ugrani, feltört, aki­ben volt egy kis ambíció... Meg a forradalmak, p vér, a tűz, a harc. Igen olyankor születhetnek hő­sök ... De ma? Szónokolnak a hétköznapok 'hőséi­ről. Vajon mi hősiesség van abban, hogy valaki végzi a dolgát, amiért a fizetést felszedi? Ma nincs se szükség, se alkalom hőstettekre... A középsze­rűség ' jármában nyögünk." — Ilyen és hasonló, igazságukban alaposan bicegő sirámok gyakran is­métlődnek. Talán éppen azért, mert nem sikerült még ebből a felfogásból ki- és továbblendíteni őket. Mert sok­szor leegyszerűsített, s emiatt unalmas, fantáziát­lan, hatástalan, itt-ott meg hibás az érvelésünk. Ezért aztán egyik végen a forradalomnak _csak a romantikus értelmezése áll: barikád, vér, tű^ hősi halál. A másikon pedig az a tapasztalat, hogy esz­ményeink túlzottan csak a szocializmus távlataira mutatnak, kevésbé tükrözik — márpedig a dialek­tika ezt követelné — hétköznapi vívmányainkat „Szürkeség, középszerűség, az átlagosdi béklyója rajtunk" — panaszkodnak némelyek. Mert nem tud­tuk' r(lég jólymegismertetniptef&jr-a jelen úehé- 1 tőzegéit' A közeli,’/min^eKóápiV Saviatok élméftSwi, jároméit, amikén kétesfctöí.magűfc ;eíik és'szfiMSík meg a pirMka* i|^ságdk1%ŰSBferését. TúMgSIln gyerekszámba vesszük őket. Hogy mennyire nincs szó csak átlag-követelmé­nyekről, középszerűségről! Hiszen éppen avégett szólnak a dobok nap mint nap, hogy lépjen túl mindenki a maga „átlagán”. Az is. aki képességei alatt dolgozott eddig, s az is, aki tisztességesen hozta, ami tőle telt Hogy adottságait, képességeit fejlesztve ki ki többet nyújtson az átlagosnál a kö­zösségnek. Ez így unalmas, elriasztó? Hogy többet gürcöl­jünk? Pont másról szól a kor harangja. Nem megsza­kadásunkat kívánja a munkától, hanem, hogv töb­bet foglalkoztassuk az eszünket. Hogy megtanul. junk _ úgymond — komplexebben gondolkodni, ös zefüggéseiben látni alapvető tevékenységünket a munkát is. Hogy például saját érdekünkben tiszteljünk olyan követelményt termelőmunkánk során, mint az idő­tényező. Tehát, ha fő-, vagy alvállalkozókként dol­gozunk egy beruházáson, mi — tervezők, irányitő mérnökök, művezetők, esztergályosok, segédmunká­sok egyformán tudjunk róla: ha később lép üzembe á létesítmény, az maga is drágul, $ nem ugyan­azzal a világpiaci helyzettel találkozik, mint amely- lyel a határidőpontban találkozhatott volna. S a benne előállított termékekért sem lehet már ak­kor annyi árat kapni, mint amennyiért „primőr­áru” korában eladhattuk volna őket, azaz, ami­korra eredetileg terveztük piacra dobásukat. S mi — nyersanyagszegény ország lévén — csak olyan késztermékekkel arathatunk igazán a világpiacon, melyekkel először, vagy minél kevesebb versenytárs­sal szemben tudunk jelentkezni... Ha ebben a tudatban végzi kötelességét a laka­tostól a miniszterig mindenki, már nem „gürc” • munka. Az ember a reszortfeladatban Is látja, mit — miért tesz. Ja, hogy ez csupán egy szemszögből jelzett vo­nal: az időtényező szerepéből... És ugye. mennyi újszerű összefüggés. És mintha ez nem is a tanulóifjúságra vonat­koznék már. Persze, felnőttek veszik inkább ma­gukra. De hisz’ nekik kell mindinkább észrevenni korunk hétköznapjainak forradalmi vonásait, hogy helyesén, hatásosan győzzék meg a fiatalokat: ma­gára vessen, aki középszerűséget lát ma ott, ahol nap mint nap az agyunkat is kell használni, mert anélkül rossz lenne a válasz arra a kérdésre? ho­gyan tovább. Tóth István Jól telelnek az alföldi szőlősök Megkezdődött az alvó szőlősök rügyvizsgálata a Szőlészeti és Bo­rászati intézet Kecskeméti Állo­másán Az eddigi tapasztalatok szerint — a rügymetszetekből, zöldhajtásokból következtetve — jól telelnek a szőlősök, s termé­kenyek a rügyek. A február végéig tartó megfigye­lés során, az időjárástól függően, a gazdaságok kérésére többször is megismétlik a téli „termésbecs­lést”. A kutatók ennek alapján tesznek javaslatot a kertgazda­ságoknak a tőkék terhelésére, metszésére. A tudományos előrejelzés az op­timális hozam eléréséhez nyújt segítséget a gazdaságoknak. A magasművelésű ültetvényeken például a termőágak teljes hosszán számba veszik a várható fürtkép­ződést. s ennek ismeretében sza­bályozzák a tőkék terhelését, a kívánt fürtrakódást. A nagyüze­mi táblákon általában a hektá­ronkénti százmázsás hozam el­érésére programozzák a termést Eddig 40 nagygazdaság vette igény- ba a kutatók ilyen irányú segítsé­gét. s ezenkívül számos társintézet illetve szőlőszaporító telep ré­szére végeznek különböző hajt&s- és fajtaazonossági vizsgálatokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom