Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám

1976. január 6, • PETŐFI NEPE • 3 SZERKESZTŐSÉGI ANKÉT A KOORDINÁCIÓRÓL Számítógépek nélkül is nyilvánvaló, megállapítható, hogy soha annyit nem emle­gették a koordináció szót, mint az elmúlt évben. A közös érdekek felis­A közös sikerek __ /• ■ l épcsőin mérésén alapuló szövetkezés megnövelte az építőmunka hatékonyságát, a vártnál gyor­sabban csökkentette a gondokat. így vélekedtek a Petőfi Népe szerkesztő­ségében rendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői is: 700 millió Ft-tal több... Tokai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese: — A koordináció mindig két vagy több szerv kölcsönös elő­nyökön alapuló kapcsolata. Tar­tós együttműködés csak a közös érdek érvén'yesítésével alakulhat ki. Régen rossz, ha az egyik fél csupán önmaga számára szeretné az együttműködés hasznát lefö­lözni. 9 Az együtt­működés ered­ményeként a tervezett 1500 helyett ötezerrel töblT gyerek kaphat helyet az óvodákban. Képünkön: a városföldi apróságok új otthona. • A közműve­sítés a koordináció fontos területe: Csapadék- gyűjtő csatorna építése Kecskemét. Műkert­városban. A most lezárult IV. ötéves tervben hétszázmillióval növeke­dett a tanácsok fejlesztési alap­ja a koordináció révén. Szigeti Péter, a megyei ta­nács tervosztályának a vezetője: — 1971-től bontakozott ki a tanácsok és a termelő vállalatok között az érdekeltségek azonossá­gából fakadó együttműködés. A gyermekintézmények fejlesztése például az üzemek számára is majd létkérdés, mert csak így tarthatják meg fiatal női dolgo­zóikat. Csányi István, a Bajai Városi Tanács osztályvezetője: — Valószínű, hogy az új öt­éves tervben némileg csökken­nek a fejlesztési alapok. Többen a koordináció mennyiségi és mi­nőségi visszaesését várják emiatt. Ügy gondolom, hogy ellenkező folyamatra számíthatunk: a ke­vesebb pénzzel okosabban kell gazdálkodnunk. Miskó István, Tiszakécske Nagyközség Tanácsának az elnö­ke. — A koordináció az alapok át­vételén kívül olyan együttműkö­dési formákat, tevékenységeket is jelent, melyben a csoport- és nagyobb közösségi érdekek elő­nyösen hatnak. Sándor Béla, a megyei tanács építési osztályának vezetője: — Az együttműködésen alapu­ló akciókkal vonható be a leg­több ember a közügyek intézé­sébe. Az ilyen fejlesztési gyakor­lat a, szocializmus lényeges ele­mé. Ott dolgoznak jól, ahol jól koordinálnak. Dr. Mező Mihály, Kecskemét Város Tanácsa általános elnök- helyettese : — Csatlakozom ehhez a véle­ményhez. Amikor néhány hete francia kommunista városvezetők jártak nálunk, soroltuk a jó módszereket. Hivatkoztunk a ta­nács és a közigazgatási területen működő vállalatok „összedolgo­zására”, az ebből adódó előnyök­re. Meglepődésük nyomán döb­bentünk rá arra, hogy az ilyen érdekegyesítés csak nálunk le­hetséges, mivel ott eltérőek az érdekviszonyok., Rácz Ferenc, aGanz Villa­mossági Művek bajai gyáregysé­gének alapszervezeti párttitkára, művezető: — Két évtizede élek Baján; ta­pasztalhattam az igények gyors növekedését, a város átalakulá­sát. Azt is láttam, hogy a ren­delkezésre álló pénz véges: csak az együttműködéssel és a társa­dalmi tevékenység kibontakoz­tatásával haladhatunk előre a kívánt ütemben. A koordináció jó módszerei Újságíró: — Az ankéton jelen­levő vezetők sokat tettek az együttműködésben rejlő előnyök feltárásáért, érvényesítéséért. Jó módszereiket, tapasztalataikat, javaslataikat a Petőfi Népe nyil­vánosságával is szeretnénk aján­lani, terjeszteni. Csányi István: — Más-más jellegű szervezést, ügyintézést kö­vetel a gazdasági és a nem gaz­dasági jellegű koordináció. Kü­lönösen az előbbinél fontos a függési viszonyok szerinti cso­portosítás. A közvetlen érdekelt­ségi csoportba tartozó közmű- és csatornaépítési ügyekbe a taná­csok különféle hatósági eszkö­zökkel is előtérbe helyezhetik az együttes megoldásokat. Miskó István; — A helyi ta­nács akkor tesz jól, ha a lehető­ségek szerint csatlakozik megyei programokhoz. Ilyen most a tor­nacsarnok-építés, melyet a me­gyei pártértekezlet is támogatott, helyeselt. A pártbizottságok a legfonosabb alkotó partnerek, hiszen ott összpontosulnak a leg­magasabb politikai színvonalon & községi érdekek. Természete­sen sokat segíthet a népfrontbi­zottság és az ifjúság, a KISZ. A fiatalok óriási energiát nem min­dig használjuk ki célszerűen. Egy játéktér, egy óvoda is lehet ki­emelt program, nemcsak paksi erőmű. Arra törekszünk, hogy a ta­nács legyen a helyi szervek együttműködésének az ösztönző­je. Hogyan? Lemérjük a réteg­es csoportértekezleteken a kö­zös területek súlyát, ezer vitá­ban kialakítjuk az egységet és azt újra és újra hozzáigazítjuk a változó gyakorlati szükségletek­hez. Pontos terv szerint dolgozunk. Ismeri mindenki kötelezettségeit. Nagyon fontos a tisztességes megvalósítás: a közös sikerek lépcsőin jutunk egyre magasabb­ra a koordináció színvonalában. Tohai László: — A megyei ta­nács többféle módszerrel támo­gatja a koordinációs kezdemé­nyezéseket, erőfeszítéseket. A területfejlesztési verseny értéke­lésénél is fontos szempont az együttműködési lehetőségek fel­tárásának és hasznosításának ha­tékonysága, Dr. Mező Mihály: — A fenn­tartásra, a működtetésre, üzemel­tetésre történő koordináció is igen hasznos. Alaovető, hogy a tanács ismerje a területén levő üzemek terveit, szükségleteit, mert ebből jönnek a beruházások közös megvalósítását sugalló ösztönzések. Arra törekszünk, hogy az együttműködők a kivi­telezés során is segítsék egymást. Mi az ' Eszak-Bács-Kiskun me­gyei Vízmű Vállalatban jó part­nert találtunk, de sokat segíte­nek — például — a kisiparosok is. Csányi István: — Minden év­ben kiadunk településfejlesztési felhívást, melyben leírjuk, hogy mit vár a tanács. Műszaki terve­ket, kivitelezési tanácsokat is \közlünk. Nálunk jól bevált az a gyakorlat, hogy évente legalább egyszer, néha kétszer a városi pártbizottság és a városi tanács összehívja a vállalatok vezetőit. A közös teljesítményeket kiemel­ve beszálmolnak a fejlődésről és elmondják a további terveket, megvitatják az együttműködés szélesítésének a lehetőségeit. Er­re a budapesti vagy másutt szé­kelő vezérigazgatókat is elvár­juk. Kölcsönös előnyök, kötelezettségek Rácz Ferenc: — Jönnek is, s nem üres kézzel. A mi főnökünk egymillió forintot tett a tanács asztalára, gyermekintézmények céljaira. Jó lenne, ha.a jövőben a szocialista brigádok' számára is szerveznének hasonló tájékozta­tást. Mócza Lajosné, a Habselyem Gyár kecskeméti vállalatának az igazgatója: — Szóltak már arról, hogy az együttműködés az ipari üzemek Számára legalább annyira fontos, mint a tanács számára. Mi is él­veztük ennek előnyeit, noha ed­dig csak részben teljesítettük a gyermekintézmények bővítésére tett felajánlásunkat. Mind a mai napig nem kapta meg a kecske­méti tanács azt az összeget, amelyet vezérigazgatónk évekkel ezelőtt megajánlott. A textilipar átszervezése ugyanis lekötötte az erre a célra szánt összegeket. Dolgozóink kommunista műsza­kokat vállalva támogatták az óvodaépítéseket, a tanyai kollé­giumi akciót. Újságíró: — Az érvényes ren­delkezések összhangban vannak-e a koordináció mostani fokával? Egyáltalán: miként lehetne az együttműködés körét szélesíteni, hatékonyságát növelni? Miskó István: — A községfej­lesztési alap jelenlegi jogszabá­lyozási rendszerét az élet túl­haladta. Az öntevékeny formá­ban sokan távolmaradnak, egyes vezetők nem látnak túl az üzem falain. A települések közötti koordinációban a kezdet kezde­tén tartunk. Csányi István: — A térbeli és az időbeli összehangolás ! a leg­nagyobb gond. Hiányzik a ta­nácsoknál egy forgóalapként fel­használható pénzalap, amiből megelőlegezhetnék egy-egy vál­lalat hozzájárulását.­Dr. Mező Mihály: — Csatlako­zom. A vállalatok, szervezetek fejlesztési keretei nem azonos időben realizálhatók. Az egyik­nek a tervidőszak, elején, a má­siknak a végén van szüksége a létesítményre. így adódik, hogy az egyik évben megépítik a jár­dát, a másikban... Sándor Béla: — Bizonyos kényszerítő intézkedések közvet­ve az együttműködési folyamatot erősítik. Kecskeméten például a szennyvízcsatorna-hálózat bővíté­sét a bírságok is elősegítették. Az ügyes községpolitika haszno­síthatja az úgynevezett kényszer- pályák szorítását. Még hatékonyabb együttműködést Szigeti Péter: — Hazánkban 16 —18 milliárd forint áramlott a koordináció révén a tanácsi gaz­dálkodás területére. Ebből a mi megyénk 4—4,5 százalékkal ré­szesedik. A lakosság számát és Bács-Kiskun mezőgazdasági jel­legét figyelembe véve ez az arány nem rossz. A termelő- és szakszövetkezeteket még nem si­került olyan intenzitással az ügy szolgálatába állítani — általá­ban — mint az ipari üzemeket. Ezért is vannak előnyösebb hely­zetben a nagy alapokkal rendel­kező ipari üzemekben bővelkedő megyék. Újságíró: — A megyei tanács ..általános elnökhelyettesét ké­rem az ankéton elhangzottak ösz- szefoglalására, a tanulságok meg­fogalmazására. Tohai László: — Napestig so­rolhatnánk A tudatos együttmű­ködés eredményeit. Az ipari te­lephelyek együttes kialakítására jó példa a bajaiak vagy a kecs­kemétiek tevékenysége. Hallot­tunk arról, hogy megyénk legdé­libb városában három vállalat a tanács javaslatára közösen épít és tart fenn munkásszállást. A megyeszékhelyen a megyei párt- bizottság ösztönzésére nagyke­reskedelmi raktárt létesítenek. Dicséretes a tiszai kisterű víz­mű kialákítása, a kecskeméti szennyvízhálózat céltudatos bő­vítése. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy 200 millió forinttal több pénzből készülhettek lakások, több járda, csatorna épült, köny- nyebb lett az élet. A hozzászólások is mutatták, hogy rendkívül széles a tanácsi munkának ez a nagyon nehéz te­rülete. Kapcsolódik a társadalmi munkához is. A mai ankéton az arány ki­csit eltolódott a tanácsi embe­rek javára. Kívánatos, hogy az ipari üzemek, mezőgazdasági ter­melőegységek is hallassák hang­jukat. A Petőfi Népe fontos ügy­ben szervezte ezt a beszélgetést. Szívesen olvasnánk azoknak a véleménvét. akiknek lenne mon­dandójuk. de nem vehettek részt a megbeszélésen. A szerkesztőség bizonvára nem sainália a helyet a közérdekű hozzászólásoktól. Még akad bőségesen tennivaló. Itt-ott sérelmet szenved a köl­csönösség elve. olvkor a gvár- egvségek fölhatalmazás hiányára való hivatkozással kibúinak az együttműködés elől. A teleoülé- sek közötti koordináció erősítésé­ben. kibontakoztatásában a me­gyei tanács szakosztályainak van nagy szerene. Sok a teendő a m>’nkáslakás-éoftés erőforrásai­nak maradéktalan föltárásában. Összeban vol áfában. Ez a horzpirttttés iól szolgálta vállalt feladatát. Heitai Nándor Füstgázok veszélye a vadállományra Harc a feketehimlő ellen Német kutatók tapasztalatai szerint nagy iparvidékek közelé­ben, a rosszul szellőzött meden­cékben elsősorban a szélcsendes, felhős időben a szennyezett leve­gőtől rendkívül sokat szenved a vad. A károsodás külsőleg a bőr­felületet éri. belsőleg belégzés út­ján az idegrendszert érinti. A ta­pasztalatok szerint a kéndioxid kisebb kárt okoz. viszont a toxi­kus por az emésztőrendszerben mérgezéseket idézhet elő. Az ólomoxid a májat támadja meg. Az utóbbi években azt tapasz­talták, hogy a különféle gázok a szarvasok agancsában káros el­változásokat okoznak. Cement­művek közelében alkálikus porok a fűvel együtt kerülnek az álla­tok szervezetébe. Ezek a porok a gyomornedvek működésében okoznak változásokat. Hatásukra a teheneknél csökken a tejhozam. Amikor az Egészségügyi Világ- szervezet 1966-ban meghirdette a feketehimlő elleni hadjáratot, amelynek során 1976-ra az em­beriség megszabadul, ettől az ősi betegségtől, a Szovjetunió lelke­sen csatlakozott a programhoz. A Szovjetunió 125 millió adag nagy hatású oltóanyagot bocsátott a világszervezet rendelkezésére és juttatott el 24 országba. Csupán India 100Q adag oltóanyagot ka­pott ingyen a Szovjetuniótól. Szovjet orvosok nagy segítséget nyújtottak e harcban, s például Irakban — az ottani orvosokkal együtt — skerült véglegesen ki­űzni e betegséget. A Szovjetunió­ban régóta nem fordult elő feke- tehimlő-megbetegedés. de az ol­tás — akárcsak Magyarországon —■ továbbra is kötelező, ami kü­lönösen a mai gyors közlekedés mellett nem felesleges óvatosság. IRÁNYELVEK az üzemegészségügy, az üzemi orvosi hálózat továbbfejlesztéséről A fővárosi, s a megyei taná­csoknak intézkedési tervet kell kidolgozniuk az üzemi orvosi hálózat továbbfejlesztésére — döntött decemberi ülésén a Mi­nisztertanács. Az egészségügyi miniszter a tervek elkészítéséhez most irányelveket adott ki. Az Egészségügyi Közlönyben megjelent irányelvek leszögezik: az üzemi orvosi hálózat fejlesz­tése során a nagyüzemek, a munkásnőket nagyobb számban foglalkoztató vállalatok üzem­egészségügyi szolgálatának job­bítását kell előtérbe helyezni Csökkenteni kell az üres üzem­orvosi állások számát, s a fel­adatok szakszerű, zavartalan el­látásának biztosítására gondos­kodni kell megfelelő számú kö­zépfokú egészségügyi szakdolgo­zóról is. Figyelemmel a racioná­lis munkaszervezésre, a munka­idő teljes kihasználásának kö­vetelményeire, a főfoglalkozású egészségügyi szakdolgozó mun­kaidejét két olyan, egymáshoz közel fekvő üzem között is meg kell osztani, ahol a részfoglal­kozású üzemi orvosi órák ala­csony száma ezt indokolttá teszi. A különböző üzemi szakrende­lések megtervezésekor szem előtt kell tartani a dolgozók összeté­telét, az üzem profilját. Az irány­elvek szerint szakmai és gazda­sági szempontból egyaránt elő­nyös az úgynevezett nyitott rend szerű üzemi rendelőintézetek, szakrendelők létesítése, amelyek egyidejűleg végzik a környező kis. és középüzemek dolgozói­nak, további szabad órák esetén pedig a lakosságnak a szakellá­tását is. A nagyüzemi dolgozók egész­ségügyi ellátásának szervezeti ke­retei általában már korábban ki­alakultak. A kellő létszámkere­teket meghatározták — a fejlesz­tésnél elsősorban ezek,betöltésé­ről kell gondoskodni, biztosítani a dolgozók speciális üzemegész­ségügyi ellátását. A munkásnő­ket nagyobb számban foglalkoz­tató vállalatoknál — elsősorban a nagyüzemi rendelőintézetben, a területi rendelőintézetben, szakrendelőben, illetve az üzem­ben — olyan szakellátási lehe­tőséget kell biztosítani, amelyet egyrészt a nődolgozók, munka­helyi gyógyító-megelőző ellátása, másrészt az üzemi munka jellege tesz szükségessé (például nő­gyógyászat, üzemi terhesgonde- zás, fogászat, ideggyógyászat, bőrgyógyászat stb.). A minisztertanácsi határozat értelmében a fejlesztésnél figye­lembe kell venni a több telephe­lyű üzemek igényét az üzemi orvosi ellátás megszervezésére. Az irányelvek szerint az egymás­tól távol levő, vagy a közigaz­gatási egység határain kívül eső- telephelyek dolgozóinak jobb üzemegészségügyi ellátása azt igényli, hogy a vállalati szerve­zés szempontjából összetartozó üzemekben működő üzemegésZ- ségügyi szolgálatok a vállalat központjában dolgozó üzemi or­vos, főorvos szakirányítása alá tartozzanak. Növelni kell a fő­foglalkozású üzemi orvosok szá­mát, arra kell törekedni, hogy a jelenleg részfoglalkozású.« üzemi orvosi állások összevonásával egy főfoglakozású orvos két-három közeli üzem dolgozóinak ellátá­sát biztosítsa. Az V. ötéves tervidőszakban el kell érni, hogy minden megye- székhelyen megyei-üzemi szak­rendelés működjön az egyesített kórház-rendelőintézetben, illetve, ha van, a nagyüzemi egészség* ügyi szolgálat keretében. Enrtök feladata a megye területén üzem- egészségügyi - | szakkonzíliumok végzése, a munkaköri, szakmái alkalmasság orvosi elbírálása, a foglalkozási betegségek diagnosz­tikája és terápiája, az üzemi or­vosi rehabilitációs feladatok szakirányítása, valamint az üze­mi orvosi szolgálattal nem ren­delkező üzemek speciális egész­ségügyi ellátásának biztosítása. >■ (MTI)-.' KÉPERNYŐ figfPMsiZ&äMi Film, irodalom, televízió A film megjelenésekor riadót fújtak a színház hívei. A televí­zió elterjedésétől egyaránt féltet­ték a szépirodalmat és a mozit. A várt végzetes következmények elmaradtak, mert egyik kifejezési forma sem helyettesítheti a má­sikat. Sajnos, gyakran előfordul, hogy egy új művészet (művészeti ág) tőle idegen eszközökkel próbált hatást elérni. Ma is megtörténik, hogy fényképezett színházat, ké­pekkel illusztrált prábeszédet lát­tunk, hallunk a mozivásznon, képernyőn. A csábítás erős. Egy-egy nép­szerű irodalmi alkotás, színházi produkció filme vitele fél sikert jelent. Mielőtt az ebből a törek­vésből adódó veszélyekről, gon­dokról szólnék, utalnom kell a kölcsönhatásokra. A modern re­gény — például — elképzelhetet­len a film ösztönzésére megho- nosult vívmányok nélkül. Az idő­síkok változtatása, az elbeszélés fölgyorsult ritmusa kétségtelenül a hetedik művészet hatását tük­rözi. A szakemberek tekintélyes cso­portja mégis helytelenít bármi­lyen átdolgozást, adaptációt. Úgy vélik, hogy ez eltérő formanyel­veknek nincs közös nevezője. Az új esztendő első napjaiban bemutatott irodalmi átdolgozások cáfolják a vállalkozás kilátásta- lanságát hangsúlyozó véleménye­ket. A Jenny Treibel asszony és a Napraforgó megérdemelt sikert aratott. Theodor Fontané é* Krúdy Gyula története egyaránt a múlt században játszódik es mindkettő — némi egyszerűsítés­sel — költői regénynek minősít­hető. Megállapításom a hangvé­tel. az írói látásmód, az ábrázo­lás. a tükrözés sajátosságait jel­zi. A német és a magyar író egy­aránt szabadon játszik a szavak, az események valóságos és érzék- feletti jelentésével, tényszerűsé­gével és hangulatával: inkább sugallnak, mint elmondanak va­lamit. A fantáziát és a realitást érvé­nyesítő stílusuk kiválóan érvé­nyesülhet az érzelmeket, állapo­tokat. hangulatokat a szavak tor­zító közreműködése nélkül tolmá­csoló képes beszédben. Különö­sen Horváth Z. Gergely, az 1918- ban írt Napraforgó tv-változatá- nak a rendezője remekelt. Meg­győzően és gyönyörködtetően va­rázsolta elénk énünk titkos zu­gait. a tárgyi világ érzékletes té­nyeit, az álmot és az életet. A magyar—olasz közös vállal­kozásban készült film valameny- nyi közreműködője értette Krúdyt. Ennek köszönhető, hogy Pistoli úr, meg Almos és a töb­biek különös históriája szép él­ményeink közé tartozik. Kocsár Miklós hatékony kísérőzenéje. Márk Iván operatőrnek a külső és a belső világ mozgását egy­aránt kifejező képsorai is a siker tényezői H. N. Csikósbajnokságra készülnek S Kecskemét határában a Magyar—Szovjet Társaság Tsz lótenyé­szetében már az 1976. évi fogatversenyre és lovasb'emutatókra ké­szülnek. A város környékén kiváló lovaspályák vannak, így való­színű, hogy az idei fogat EB-t a hírős város rendezi. (MTI-fotó: Karáth Imre felvétele — KS) 4.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom