Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
1976. január 1. • PETŐFI NEPE • 3 Cserépváraljától az Országházig Portrévázlat Boza Józsefről Megalakult a Paksi Atomerőmű Vállalat Csaknem másfélmilliárdos beruházási program 1976-ban Nem ö az egyedüli ember Magyarországon, aki — egyéni szorgalmán túl — a néphatalomnak köszönheti, hogy tanulhatott, diplomát szerezhetett, s képességei révén olyan beosztásba került ahol a néptől kapott hatalommal magát a népet szolgálja. Ezzel nagyon is tisztában van Boza József, a kalocsai járási pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, 1 egyúttal a képviselők megyei csoportjának vezetője. — Éppen vannak nála! — tájékoztat a titkárnő, amikor keresem. Az előszobái fogason le-, vő kab.áthalomból látom, hogy nem egy emberrel tárgyal az első titkár. Várnom. kell. Gondolatban megpróbálom összeszedni azokat a kérdéseket, amelyekre a beszélgetést fogom építeni, de a következő perében már nyílik is az ajtó. Elköszön vendégeitől, tárgyalópartnereitől, s kettesben ülünk le a célszerűen berendezett dolgozószobában. | — Azt mondják, hogy Boza elvtárs szigorú ember! Mi erről a véleménye? — kezdem a társalgást, s látom, hogy egy pillanatig gondolkozik, majd mosolyogva mondja: — Akik ezt állítják rólam, nem fogalmaznak pontosan. Következetes vagyok. Ezt elismerem. do a következetesség a vezetés ofcyik alapfeltétele. — Úgy tudom meglehetősen nagy vezetési tapasztalatokkal rendelkezik, hiszen mióta elvégezte az egyetemet különböző helyeken, de mindig vezető beosztásban dolgozott. — Igen, ez valóban így van, s kétségtelen, hogy hosszú évek alatt az ember megszerez bizonyos tapasztalatokat. Persze a körülményeim is szerencsésen alakultak. Az elsők között lehettem. akiket felvettek a NÉKOSZ- ba. Emlékszem, 1946-ban történt, akkor 12 éves voltam s éppen meglátogatott bennünket Cserépváralján, a szülői házban egyik“ rokonunk, aki már a fel- száBh'cfőlá's’előtt Is mozgalmi em- beV volt’.'.Szóba került az1 én tanulásom. Mert apám — ezt köz- bevetőleg el kell mondanom — mindén áldozatra tkész volt, hogy én tanulhassak, s ezért ma is na_ gyón hálás vagyok néki. Szóval a rokonunk azt mondja apámnak, hogy éppen most szervezik Miskolcon a NÉKOSZ-t, s nekem ott a helyem. Másnap mentünk Miskolcra, ahol valóban fel is vettek. A körülmények szerencsés alakulásán túl azonban Boza József mindig elöl járt a tanulásban is. A miskolci kollégiumi évek után mezőgazdasági középiskolába ment, onnan pedig egyenesen vezetett az útja a Gödöllői Agrártudományi ' Egyetemre, amit vörös diplomával végzett ' el, majd a növénytermesztési tanszéken tanársegéd lett. öt azonban inkább a gyakorlati feladatok vonzották s 1957-ben a Kun- szentmiklósi Állami Gazdaságba került, két év múlva pedig a szalkszentmártoni Békéért Termelőszövetkezet elnökévé választották. — Huszonnégy éves voltam akkor,. talán a legfiatalabb tsz-el- nök az országban. A közös gazdaságnak 50—60 tagja volt. De amikor 1962-ben az MSZMP Du- navecsei Járási Bizottságának osztályvezetőjévé neveztek ki, a Békéért Tsz-nek már tízszeresére emelkedett a taglétszáma. A három havi elnöki ténykedésem során rengeteget dolgoztam és még több tapasztalatot szereztem. Ezeket igen jól hasznosíthattam a pártfunkcióban — emlékezik Boza József. De a .tapasztalati tudás mellett fontosnak tartotta az elméleti ismeretek bővítését is, különösen az ideológiai képzést. Már a dunavecsei járási pártbizottság titkára volt, amikor elvégezte a KB politikai főiskoláját. Nem sokkal ezután az első titkári teendők ellátásával bízták meg, s amikor megszűnt a dunavecsei járás, a kiskőrösi járási pártbizottság első. titkára lett, ahonnan 1974-ben jelenlegi helyére és beosztásába, a kalocsai járási párt- bizottság első titkári funkciójába került. Az 1975. június 15-én megtartott választásokon pedig a megye 18. választókerületének országgyűlési képviselőjévé választották, majd a megyei képviselőcsoport vezetésével bízták meg. — Mint első titkárnak, van-e fogadónapja? — Nincs. Ha bent vagyok, bárki és bármilyen problémával felkereshet, az ajtó — ahogy mondani szokták — mindenki előtt nyitva áll. Ezt tudják az emberek, s nem is panaszkodhatom a látnght<>u.ságra. Nagy megbecsülésnek tartom, hogy. országgyűlési képviselővé választottak, s arra törekszem, hogy megfeleljek választóim, a Dunavecse környékén lakó emberek bizalmának, akik' ismernek, akiket szeretek és úgy érzem jól megértjük egymást. Egyáltalán nem dicsekvés részemről, hogy néhány kérdés megoldásában előrehaladást ér-. tünk el a helyi vezetőkkel és a felsőbb szervekkel együttműködve. — Nyilván nagy lekötöttséggel jár az első titkári funkció, s bőségesen ad munkát a képviselői megbízatás is. Hogyan tudja beosztani napjait, jut-e idő szórakozásra, úgynevezett kikapcsolódásra, a családdal való törődésre? — Szigorú rend szerint élek és dolgozom. Másképpen ezt nem lehet eredményesen csinálni. Minden reggel pontosan öt órakor kelek. A hajnal az olvasás ideje: Társadalmi Szemle. Pártélet, Magyar Mezőgazdaság stb. szóval az ideológiai és szakmai folyóiratok, napilapok. Lépést kell tartani az elméleti, és gyakorlati kérdések fejlődésével, arról nem is beszélve, hogy előadó vagyok az esti egyetemen. Az említette-" ken túl nekem, mint a megyei képviselőcsoport vezetőjének még külön feladataim is vannak. — Azért jut idő a magánéletre is. Két gyermekem már gimnazista, feleségem az ÁFÉSZ dolgozója. Nyáron, munka után szívesen kiszaladunk a Vadkerti tóhoz, ahol nagyon jól érezzük magunkat. Barátaim elsősorban a munkatársaim, de nem túlzás, ha azt mondom, hogy mindenütt jó és kedves ismerősökre találunk. Gyakran meglátogatom édesapámat, aki ma is Cserépváralján.él. Otthon, a faluban pedig mindenki ismerős, barát. Főleg a régi iskolatársak,' akiknek ma is Jóska vagyok, s ők nekem Feri, Pista, Pali. Szóval barátok. Ilyenkor égy kis bor mellett jóízűket társalgunk, nevetünk a hajdani csínyeken. — Mint magánembernek, van- nak-e kívánságai, nagyobb céljai? — Egyetlen célom és kívánságom a békés munka, a kiegyensúlyozott élet. Tehát ami most van, amit naponta végzek. Elégedett ember vagyok... Gál Sándor % A nehézipari miniszter döntése alapján 1976. január elsejétől működik a Paksi Atomerőmű Vállalat a Magyar Villamos Művek Tröszt keretében. ■ Székhelye a hatszáz éves Duna-parti település, amelynek határában 1973 őszétől épül folyamatosan, gyorsuló ütemben a magyar és a szovjet kormány államközi egyezménye alapján létesülő első magyar atomerőmű. A vállalat alapvető feladata az üzemeltetésre való felkészülés. Mint ismeretes, az 1760 MW teljesítménnyel jóváhagyott beruházási programból 1980-ban készül el a paksi atomerőmű első 440 MW-os reaktorblokkja. Egy évvel később újabb egység, majd további két blokk kezdi meg az áram termelését. Az új vállalat alapításáig több mint másfél milliárd fórint értékű munka valósult rneg az atomerőmű-programból. A Duna- partján imponáló méretekkel bontakozik ki az új energiabázis, a folyóra tekihtő magaslaton pedig terjeszkedik az 1800 lakással, korszerű és szép kommunális . létesítménnyel tervezett lakótelep. A további teendőkről Szabó Benjamin, a beruházás miniszteri biztosa tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondotta, hogy 1975-ben felgyorsultak az atomerőmű beruházási munkái. Félezerrel gyarapodott a helyszínen dolgozók száma és ezzel az új év küszöbén elérte a 26U0 főt. A jövő évi feladatok még nagyobb tempót diktálnak, hiszen most már egy esztendő folyamán kell elvégezni csaknem másfél milliárd forintot igénylő munkát. Különösen nagy. feladat hárul az építőiparra, amelynek közel egymillióid forint értékű építést kell megvalósítani. Ez ugyan még messze nem jelenti az építési csúcsot, ami a későbbi évek. ben következik, de így is kiemelkedik a magyarországi ener- giaberuházások egy évre ütemezett programjai közül. Az elkészüli felvonulási épületekben például megkezdik a gépek, szerszámok felszerelését. Ezzel az építőipari vállalatok mellett a technológiai szerelést végző vállalatok felkészülése is előre halad. Előtérbe kerül az első ikerblokkot magában foglaló hatalmas főépület. Méretére jellemző, hogy helyén kilenc méter mélységig csaknem negyedmillió köbméter földet vájtak ki. Az óriás munÉpül a korszerű baromfitelep A szocialista brigádok vállalása Érsekcsanádon Termelőszövetkezetünk, az ér- sekcsanádi Búzakalász, nyolc esztendeje foglalkozik Shaver 288-as hibrid tojójérce-neveléssel. Megközelítően egymillió darabot értékesítettünk eddig, legtöbbet exportra szállítottunk Csehszlovákiába és Jugoszláviába. Közös gazdaságunk évente 180 — 220 ezer tojójércét nevel. A vezetőség úgy határozott, hogy mivel a megye területén jelentősebb „tojástermelő” gazdaság nincs, épít egy nagyobb telepet. A tervnek megnyertük a tagságot is. Hozzákezdtünk a munkához, és előreláthatólag 40 millió íoririitos költséggel meg tudjuk építeni -a telepet. Eredetileg 132 ezer jérce nevelésére terveztük. Szakembereink ötlete alapján azonban megváltoztattuk -azjeredeti eUsép*.,,- zeléseket, a technológiát gyártó vállalattal, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárral. Ennek eredményeként 153 ezerre tudtuk növelni a__férőhelyet, azonos nagyságú épületben. A. férőhely és a technológia változása jószágonként 13.50 forint költségmegtakarítást jelent és természetesen 21 ezer darabbal több baromfit. A termelőszövetkezet a gazdasági számításnál hat évi visszatérülést kalkulált. Ha erre vetítjük a költségmegtakarítást és a többlettermelést, 3 és fél millió I Szerelik a korszerű telep belső berendezését. (Szilágyi Mihály felvétele) kagödörben befejezik a i70 cm vastag teherviselő alaplemez betonozását, amely egymaga 20 000 köbméter betont nyelt el. Megkezdődik a felmenőfalak készítése, úgy hogy az év végére a főépület eléri a terepszintet. Jelentősen előrehalad a vizkivételi mű és a kikötő építése. Elkezdődik az I. és II. ütem közös speciális mosoda-öltöző-labor épületének alapozása. A lakótelepen két 189 személyes műszaki szálló, újabb 200 lakás átadása biztosítja a növekvő létszám mellett is az építő-szerelő dolgozók kulturált elhelyezését. Az 1975 végén befejezett szolgáltató. kereskedelmi létesítmények, valamint az orvosi rendelő megnyitása pedig az itt élő emberek magasabb színvonalú ellátására hivatott. Az atomerőmű kiviteli tervei a szovjet és a magyar generáltervezők közösen kidolgozott programjának megfelelően készülnek. s ez biztosítja a tervezett építési ütem tartását., a szovjet szakemberek a helyszínen is segítik a munka irányítását. A közelmúltban megérkezett Paksra az első szovjet építésztervező, akit újabb szakértők követnek az új esztendő első negyedében. (MTI) KÉPERNYŐ forinttal több tiszta haszon jelentkezik. Eddig is az állattenyésztés adta az árbevételünk több mint 50 százalékát. Ha ez az új telep üzembe lép, akkor 70—75 százalékra emelkedik az arány. Más szóval az eddigi 30—32 millió forint állattenyésztési árbevétellel szemben 90 millió forintra számíthatunk. Az első számú ól betelepítése már megtörtént, és a napokban újabb két épületbe kerülnek jószágok. 1976-ra a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat halasi gyáregységével 20 millió tojás átadására szerződtünk. Tehát épül még, de már termel az üzem. Ha kész lesz, évente 40 millió tojás kerül ki innen, összesen harminc ember dolgozik majd a telepen. Az előállított •termelési'-értéh,*egy személyre vetítve évi 2 millió forint. A telep belső berendezése teljesen gépesített, ezenkívül megfelelő szociális létesítmények segítik a kényelmes munkát. Az átadás és a teljes üzembe helyezés eredeti időpontja 1976. december 31. Mivel saját kivitelezésben készül, a gazdaság két szocialista brigádja vállalta, hogy a határidőt lerövidíti, és 1976. november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára befejezik a munkát. Szebellédi Nándor elnök Kétmilliós újévi ajándék Az ajándékozáshoz ■ két fél szükséges: egyik, aki veszi, másik, aki kapja az ajándékot. A kiskunhalasi Vörös Október Tér- melőszövetkezetben rendhagyó volt az 1975-ös esztendő utolsó ajándékozása, hiszen a szövetkezetiek saját magukat „lepték meg” a már régóta várt gépekkel. A növénytermesztés utolsó fázisa, a termények szárítása ez ideig nem volt megoldott a gazdaságban Az esztendő utolsó hetében mintegy egymillió forintért megvásároltak egy Sirokkó típusú terményszárítót. A másik úgy is mondhatnánk szociális jellegű beruházás volt. hiszen a nem küny- nyen beszerezhető Ikarusz—522 autóbuszból is sikerült vásárolniuk, szintén egymillió forintért December 30-án késő este érkezett a téesz központjába a panorámás busz. A csaknem 7 ezer hektáros gazdaságban dolgozók egy része külterületeken, tanyákon él. Munkahelyükre, valamint Halasról az üzemegységekbe a jövőben ezzel a busszal viszik majd a dolgozókat. Ezen kívül nagyabb lehetőség nyílik arra is, hogy több országjáró kirándulást iktassanak programjukba. Cigányzene Hálátlan feladatra vállalkozott Sárosi Bálint a magyar cigányzenét elemző sorozatával. Előítéletek és elfogult, rajongó túlzások, túlfűtött indulatok aknamezőjén lépdelve próbálta a helyére tenni a jellegzetes muzsikát. Értjük óvatosságát, és egyetértünk véleményével: „Van rengeteg barátja és nem kis számú ellensége: ismerője azonban alig akad. Hívei és ellenfelei sokat vitatkoztak róla létét az egyik szélsőség’ nemzeti ügynek, a másik a magyar zenekultúra árulásának állította — mindezt pedig úgy, hogy közben kevés megfoghatót mondtak róla.” A sorozat | szerkesztője páratlan buzgalommal gyűjtötte össze az adatokat, a tudós felelősségével csoportosította a cigányzenére vonatkozó ismereteket. Előadóként is helytállt. Azt hiszem, elérte alapvető célját. Figyelmeztetett, hogy a sznobság és a müveletlen- ség fennhéjázó túlzásai egyaránt alkalmatlanok egy kérdés tárgyilagos megválaszolására. Az időnként és helyenként védőügyvédi szerepre kényszerülő Sárosi Bálint olykor mintha a valóságosnál csipetnyivel több pozitívumot talált volna a ' nótaszerzők, cigányok tevékenységében. A tárgyilagos közlések esetleg megtéveszthették azokat, akik nem figyeltek eléggé a népzenekutató mondandójának lényegére: Csak a cigányzene eredetének, kifejlődésének ismeretében jellemezhetjük értékelhetjük ezt a muzsikát. A mondandó szemléltetésére bőségesen felvonultatott muzsikusok, nótaénekesek többsége segített az eligazodásban. Hallhattuk, hogy, sajnos, milyen kevés az igazán jó cigányzenész, kocsmai énekes, mennyire felhígult műsoruk, megsápadt hajdani jellegzetes stílusuk. Kevés szívderítőt találtunk a vigadozásról felvett jelenetekben. A modoros túlzások, az így mulat egy magyar úr hangulatát idézték olykor akarva, akaratlanul. Felüdülésként hatottak a képernyőn megjelenő népi együttesek. A végleges állásfoglalás, a hogyan tovább megválaszolása elől kitérő tudós a kutatás további szükségességét hangsúlyozta. Fontos területre irányította a figyelmet, köszönet érte. Reméljük, hogy értették népművelő szándékát, s a rokonvagy az ellenszenv nem magyarázott bele tőle idegen törekvéseket, nem hivatkoznak rá kiragadott idézetekkel. Ha így lesz, akkor fáradozását eredményesnek minősíthetjük. A költő portréja A két folytatásban közölt Illyés Gyula-portré nézése, hallgatása közben a világszerte ismert alkotó A cselekvés költészete című, életpálya-összegező cikkének néhány sora jutott az eszembe: „A művészi út .és az eredmény lehet tanulságos, más kornak, más helyzetnek is.” Időtálló műsort készített a Dór mokos Mátyás, Czigány Tamás, Kocsis Sándor, Borús Rózsa ösz- szetételű forgatócsoport. Illyés Gyula távlatos, vallomá- sos szavai, okos fejtegetései Ife- kötötték az irodalomtörténetben járatlanok figyelmét is. Ügy hallgattuk, mérlegeltük kerek mondatokban, szemléletesen az árnyalatokat is érzékeltető illyési pontossággal megfogalmazott válaszait, hogy elfeledtük: műsort nézünk. Mintha mi is ott ültünk volna Illyés Gyula asztalánál. Mondhatunk-e a műsor dicséretére többet; az igazi Illyést láttuk, hallottuk. H. N. SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT Miről írtak az újságok 1875 decemberében December 10-én Bécsben elfogták Frankel Leót, a párizsi kom- mün munka- és kereskedelemügyi megbízottját, aki pár hét óta aranyművesként dolgozott ott. Franciáország a kiadatását követelte. Frankel apja a magyar kormány közbenjárását kérte a kiadatás megakadályozására. Erre a közbelépésre azonban nem volt szükség, mert a bécsi állam- ügyészség már. előzetesen megállapította, hogy az osztrák törvények szerint magyar honos külföldi államnak nem szolgáltatható ki. Frankel Leót ezért a következő év februárjában átadták a magyar kormánynak, s itthon öt héttel később szabadon engedték. • A hónap folyamán rendeletet adtak ki a posta és távirda hivatalok egyesítésére. Addig ugyanis a kettő két, egymástól független intézményhez tartozott, s ez — érthető módon — sok felesleges kiadással járt Az egyesítés után a postát és távírdát a kisebb helyeken egy helyiségben lehetett elhelyezni és kevesebb tisztviselőt kellett alkalmazni. • A .közvéleményben ennél sokkal nagyob érdeklődést keltett a méterrendszer 1876. január 1-i bevezetése. Addig a legkülönbözőbb mértékfajták uralkodtak, a legkülönbözőbb váltószámokkal. Néhány példa rá: a hosszmértéknél 1 ölben 6 láb, s' 1 lábban 12 hüvelyk volt. A súlymértéknél 1 font 32 latot tett ki. Az űrmértékben: 1 akóban 40 pint, s 1 pintben 4 meszely foglaltatott. A mértékrendszer népszerűsítésével, előkészítésével az újságok sokat foglalkoztak, az átállás megköny- nyítésére különféle átszámítási táblázatokat közöltek. Az Akadémia egyik ülésén Pettkó János bányamérnök, levelező tag kifejtette, hogy a tizes számrendszer mesterkélt, nehéz vele a számolás. A 10 helyett a 2-nek valamelyik hatványát kellene a számrendszer alapjául választani. Erre a célra a legalkalmasabb a 16 lenne. 16-ig csak egyjegyű számokat kell használni. Pettkó a nevükre is javaslatot tett, s ezek a francia elnevezések magyarosított alakjai voltak: tíz, onz, duz, terez, kator, kenz és széz vagyis tizenhat. A rendszert tízes helyett szézes rendszernek kell hívni. A 16 négyzetének a tömén, 'köbének a bitómén és negyedik hatványának a .tritömén nevet ajánlja. * A közös hadsereg magyarellenes szellemére jellemző a katonatisztek lányait, árváit nevelő soproni intézettel kapcsolatos kirohanás. Trefort vallás- és köz- oktatásügyi miniszter meglátogatta az intézetet és 600,— Ft segélyt ajánlott fel abból a célból, hogy alkalmazzanak egy magyar tanítónőt. A hadsereg vezetősége mereven ellenezte ezt és a „Vaterland” című lapban leszögezték állásfoglalásukat: „Történjék akármi, a hadsereg.semmi esetre sem engedi a katonatisztek lányait magyar nyelven tanítani”. * A vasúthálózat még nem épült ki, a postát a legtöbb helyre kocsival szállították. Nagykerek és Kikinda közt, Basahid mellett december 24-én délelőtt egy . ilyen postakocsit támadott meg néhány útonálló. A kocsist megölték és az ülés alatti ládában levő 70 000 Ft-ot elrabolták. Az újságok — teljes joggal — érthetetlennek találták, hogy ilyen nagyértékű szállítmány mellé miért nem adtak fegyveres kísérőt. Egy másik rendőrségi eset viszont országszerte derültséget keltett. Egy Sárossi Imre nevű betörő 10 000 Ft zsákmányával Szolnokról Triesztbe menekült. A rendőrség megtudta tartózkodási helyét és a trieszti hatóságoktól elfogatását kérte. A posta azonban a táviratot tévedésből Sá- rossinak kézbesítette, aki ezután sietett továbbállni. De pár nappal később mégis sikerült letartóztatni. • A hónap krónikájához tartozik két haláleset. December 10-én hetven éves korában elhunyt Toldy Ferenc, tudományos életünknek egyik legsokoldalúbb munkása. A magyar nyelv és irodalom egyetemi tanára volt. Az Egyetemi Könyvtár igazgatója, a tudományos magyar irodalomtörténet megalapítója, Vörösmarty és Bajza belső jóbarátja, a Kisfaludy Társaság alapításának kezdeményezője, az Akadémiának megalakulása óta tagja és negyedszázadig titkára. December 22-én követte őt Kemény Zsigmond, aki írónak, publicistának és politikusnak egyaránt kiváló volt, a kiegyezés egyik előkészítője, sötét hátterű történelmi regények írója, a Kisfaludy Társaság elnöke. A túlhajtott munka és a politikai izgalmak felőrölték egészségét, elborult elmével halt meg. • Végül emlékezzünk meg egy nagy sikerű színházi bemutatóról. A nemrég megnyílt Népszínház Csepreghy Ferenc dramatizálásá- ban 27-én hozta színre Verne Gyula: „Utazás a Föld körül nyolcvan nap alatt” című híres regényét. A kritikák egyaránt dicsérték az élénk, mulattató párbeszédeket, a képek ügyes kiválasztását, a dallamos kísérőzenét és a pazar kiállítást, amelynek kapcsán a nézők szuezi kikötőt, dzsungelt, indiai pagodát, indián falut, süllyedő hajót láthattak. Az előadás másik érdekességeként feljegyezték: a nézőtér deszkáit meg kellett erősíteni, hogy kibírja a darabban fellépő, Kenedy névre hallgató elefántot. Vértesy Miklós
