Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-29 / 24. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! % f US ÜT AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 24. szám Ára: 90 fillér 1976. január 29., csütörtök KALOCSÁN LESZ A MEGYEI MEGNYITÓ A mezőgazdasági könyvhónap programja Immár tizenkilencedszer kerül sor a mezőgazdasági könyvhónap megrendezésére. Az évente ismétlődő rendezvénysorozat mindig jó lehetőség arra, hogy a nagyközönség figyelme fokozottan az átalakuló és ütemesen fejlődő mezőgazdaságunkra terelődjön. A korszerű gazdálkodás és az örvendetesen gyarapodó gazdaságok, s az új eszközök épp úgy napirenden szerepelnek a programok keretében, mint a jó módszerek és a bevált kísérletek stb. Ebben az esztendőben minden eddiginél több új művet jelentetnek meg az alkalomra. Hat kiadóvállalat negyvenhárom könyvet juttat el az olvasókhoz, összesen háromszázötvenezer példányban. Több alapfokú, népszerű szakkönyv is napvilágot lát az elkövetkező hetekben. Az országos megnyitó ünnepségre január 30-án kerül sor Debrecenben. Az eseményen dr. Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára mond ünnepi beszédet. Bács-Kiskunban az idén Kalocsán tartják a megyei megnyitót. Február másodikén délután négy órakor a tanácsháza dísztermében Geri István tanácselnök üdvözli a megjelenteket, majd ezt követően Király László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője tart előadást, Megyénk élelmiszer-gazdasága a IV. ötéves tervben, és Feladataink az évtized végéig címmel. A könyvhónap során megye- szerte előadásokat tartanak és ankétokat szerveznek. Ismert és kiváló szakemberek összesen huszonhárom községben, illetve városban többek között a szőlészetborászat, a kertészet-gyümölcstermesztés, valamint a növény- • védelem és' állategészségügy időszerű és fontos témáiról beszélnek hallgatóiknak. Dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Kiadó igazgatója február tizenkilencedikén Kecskeméten egy ankét keretében találkozik az olvasókkal. Készülődés a tavaszra S HU JmH BH I ■‘WIM 1-«.-■’frfA-; y • fsa 1 A közlekedés és a hírközlés megyei fejlesztési terve A megyei pártbizottság által január 9-én elfogadott V. ötéves területfejlesztési terv irányelvei fontos feladatként jelölik meg a szállítás valamennyi ágának és a postai szolgáltatások színvonalának fejlesztését. A közlekedési és hírközlési ágazat fejlesztésére a megyében 1976—80 között meg-; közelítőleg kétszer akkora pénzügyi keret áll rendelkezésre, mint az előző tervidőszakban. A MÁV már korábban elkezdte a cegléd—szegedi vasútvonal korszerűsítését; s a munkálatok során biztosító berendezéseket is felszerelnek a kecskeméti és kiskunfélegyházi pályaudvarokon. Ez a beruházás — valamint a Kiskunhalas—Bátaszék közötti vonal korszerűsítése — ebben az évben fejeződik be. Az áthúzódó munkák értéke csaknem 120 millió forint. A következő öt évben több mint félmilliárd forint értékű MÁV-beruházás valósul meg a megyében. A vasúti közlekedés fejlesztésének továbbra is legfontosabb célja a hálózat áteresztő- képességének fokozása. A buda- pest—kelebiai nemzetközi vasútvonal villamosítása nagymértékben járul hozzá az itt lebonyolódó tranzitforgalom meggyorsításához és biztonságosabbá válásához. A vonal Bács-Kiskun megyei szakaszának villamosítása — amelyre 200 milliót irányzott elő a tárca — 1978-ban fejeződik be. A megyeszékhely teherforgalmának javítását döntően elősegíti az Alsópályaudvar ugyancsak idén kezdődő fejlesztése. Ez a 80 milliós beruházás lehetővé teszi a teherszerelvények összpontosított fogadását, a rakodás és a kocsirendezés korszerűsítését. A tervidőszak folyamán bővítik a kiskunhalasi állomást és több pályaudvaron hajtanak végre kl- sebb-nagyobb fejlesztési munkákat A közúti közlekedés fejlődését szolgálja a megye kétszámjegyes útvonalainak tovább folytatódó megerősítése és aszfaltozása. Befejeződik az 51-es út korszerűsítése és megkezdődik először az 5-ös és az 52-es, majd az 53-as, 54-es utak felújítása, a tervidőSarlós István az NDK-ban Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkára szerdán délután hivatalos látogatásra az NDK-ba érkezett. Fogadására a berlini Ostbahnhofon megjelent Werner, Kirehhoff, az NDK Nemzeti Frontja Országos Tanácsának elnökhelyettese, jelen volt dr. Szűrös Mátyás, hazánk NDK-beli nagykövete. Sarlós István egy hétig tartózkodik a Német Demokratikus Köztársaságban. (MTI) >1 . / A mm Hl • A mezőgazdasági nagyüzemekben ezekben a napokban egyik fontos tennivaló a gépek, berendezések karbantartása, javítása. A Bo— rotai Termelőszövetkezet műhelyében ötven erőgépet kell ellenőrizni, javítani a tavaszi munkák megkezdéséig. Képünkön Kisföldf László szerelő egy MTZ traktor javítása közben. (Szilágyi Mihály felvétele.) szak végén pedig sor kerül az 55-ös útra is. A tompái határátkelőhely fejlesztése szempontjából kiemelt jelentősége lesz az 53-as út sóit—kiskunhalas—tompái szakaszán tervezett korszerűsítésnek. A városi úthálózat áteresztőképességét javítja a kecskeméti és kiskunhalasi közúti felüljáró megépítése, valamint a bajai és kiskunhalasi átkelőszakaszok kialakítása. A tervidőszak végén kezdődik meg Baján az úi Duna- híd építése, ennek átadása 1983- ban várható. Az utak korszerűsítésének tervezett munkálatai csökkentik a hálózat elmaradottságát, és követik a forgalom növekedését. A biztonságosabb közlekedést további 45 vasúti fényjelző készülék felszerelése segíti elő. A posta — szolgáltatásainak korszerűsítésére 420 millió forintot fordít. A fejlesztések eredménye azonban a lakosáig számára csak a tervidőszak végén lesz érezhető, mert az előzetes tervek valamennyi létesítmény átadására 1980-as dátumot irányoznak elő. Akkor készül el a kecskeméti és a bajai távhívásos rendszerű telefonközpont Az új létesítmény a megyeszékhelyén 231, Baján pedig 66 millió forintos költséggel épül fel. A két tévéprogram vételi lehetőségét javítja a csávolyi végleges adó felszerelése és további öt átjátszó adó építése. Erre a területre csaknem 60 millió forintot fordít a posta. Hasonló összeget használnak fel' az úgynevezett kecskeméti 2-es góc létesítésére. Ide érkeznek majd a 6000-es irányítószámmal feladott küldemények, amelyeket már gépesítve fognak osztályozni. Zs. A. Baráti , ; . találkozó Kecskemétre látogatott a PFSZ budapesti irodájának vezetője Tegnap Kecskemétre látogatott Abdul Rahim Abu Dzsajjab, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet budapesti irodájának vezetője Radován Vribicának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa külügyi osztályvezető-helyettesének társaságában. A vendéget fogadta Gera Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A palesztin politikus délután a Hazafias Népfront megyei bizottságának helyiségében rendezett találkozón tartott előadást a ' PFSZ harcának jelenlegi helyzetéről, köszönetét mondva • a baráti szocialista országoknak, köztük hazánknak is a harcban nyújtott támogatásért. Az előadás után Dzsajjab válaszolt a hallgatók kérdéseire. Tudjuk -Mill» az Aminek nem kell Mg jgÉto v , S 'V " HH 3 oldal ' ; Tovább akarok lápra: fi . ■ ' 4. oldal ' : äHÖi - rege í oldal g Kezdeményezés megyeszerte Van megoldás a parlagföld hasznosítására Műanyag edények hatvanmillió forintért X973-ban kezdte meg a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat kecskeméti telephelyén a gépek szerelését. Tavaly ősz óta három műszakban teljes kapacitással termelnek. Itt készül többek közt a marmon kanna-család. Csak a húszliteres kannából havonta tizennyolcezer darabot gyártanak. A vállalatok számára különböző műanyag üvegeket is készítenek, hétszázötven milliliterestől egészen a tizenegy literes nagyságig. Az idén felépül egy 400 négyzetméteres raktárépület . és ezzel befejeződik az üzem telepítése. .M! w/ ► A fröccsöntő gépen a marmon. kannák kiöntőcsöve készül. (Pásztor Zoltán felvételei.) Nemzeti kincsünk a föld, megóvása, hasznosítása egyetemes érdek. Sajnos, korábban nem mindenütt ismerték fel ezt a társadalmi érdeket. Azért fordulhatott elő, hogy esetenként éppen a legjobban termő mezőgazdasági területet jelölték ki lakótelepnek, ipari, mezőgazdasági építkezés helyének. Más tekintetben is pazarlóan bántak a termőfölddel. Az országgyűlés másfél évtizeddel ezelőtt alkotta meg a földvédelmi törvényt, hogy ennek a káros folyamatnak gátat vessen. Az 1961-ben megjelent VI. számú törvény többek között előírja, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földet a művelés alól kivonni, más célra használni csak akkor lehet, ha arra a szakhatóság, végső esetben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium engedélyt ad. Wf m ii I v. A Azóta több rendelet egészítette ki a földvédelmi törvényt, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy országszerte nagyobb becsülete legyen a földnek, mint nemzeti kincsnek. Tennivaló azonban napjainkban is akad bőven, hiszen minden esztendőben elég jelentős az a mezőgazdasági terület, amelyet a nagyüzemek és a kisgazdaságok valamilyen oknál fogva nem művelnek meg. Bács-Kiskun megyében 646 ezer hektár mezőgazdasági területet tartanak nyilván. Ebből 57 ezer hektár a szőlő, 421 ezer hektár a szántó, a többi más művelési ághoz tartozik. Az évente szokásos határszemlén a tanácsok és a földhivatal szakemberei 1974-ben 12 ezer, tavaly 14 ezer hektár parlagon hagyott szántóföldet írtak össze. Ameg- műveletlen szőlőültetvény két esztendővel ezelőtt 2300 hektár, 1975-ben 1800 hektár volt. A hatósági intézkedés után a tulajdonosok és földhasználók ebből később néhány száz hektárt megműveltek, de 15,2 ezer hektár szántó és szőlő tavaly végül is parlagon maradt Bács-Kiskun megyében. A legtöbb ilyen terület a kecskeméti és a kiskunhalasi járásban található, ahol az állami gazdaságok 1975- ben 1700 hektár, a mezőgazda- sági szövétkezetek 8700 hektárt hagytak parlagon. Ennek a területnek többsége gyenge minőségű, humuszszegény homoktalaj. A nagyüzemi növénytermesztés ilyen talajon aránytalanul magas költséggel és szerény eredménnyel jár. A megoldás az erdősítés, valamint a gyepgazdálkodásra val,ó áttérés lenne. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemeknek azonban erre kevés a pénzük. Jó kezdeményezés volt már megyeszerte a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas föld hasznosítása. A Helvéciái, a Kiskőrösi, a Kiskunhalasi, a Kunbajai Állami Gazdaság, a csólyospálosi Kunsági Szakszövetkezet a balotaszállási Aranyhomok és több közös gazdaság 1 Kecskeméten az állami gazdaságok társnlásának szakszolgálati állomásán végzett tápanyagvizsgálatok segítik a termőtalaj hasznosítását. m3 állami segítséggel és jelentős befektetéssel erdőt, cellulóznyárt telepített. A megyeszékhelyen, valamint a kecskeméti járás több községében, Szabadszálláson, Kun- szentmiklóson, Tiszakécskén, Kunadacson a szövetkezetek tervet készítettek a gyenge minőségű területük jobb hasznosítására. Ennek megfelelően kiterjesztik a gyepgazdálkodást, a Kiskunság hagyományos juhtartó vidékén fejlesztik ezt az ágazatot. A kunszentmiklósi Egyetértés Tsz-ben már évekkel ezelőtt megalapozták a gazdaságos juhtenyésztést. Másutt szőlőt, gyümölcsöt és zöldségfélét termesztenek. Kecskeméten és környékén a termelőszövetkezetek, valamint a szakszövetkezetek nagyüzemi táblái közé ékelődött parlagföldet újabban több gazdaságban évelő pillangóssal vetik be. Ezzel segíteni tudják a háztáji és kisgazdaságok szálas- takarmány-ellátását, s javítják a talaj termőképességét. A parlagföld a nagyüzemi területtel ké#Szántóföldjének 32 százalékán termeszt zöldségfélét a tisza-i kécskei Tisza Gyöngye Tsz, emellett szőlővel hasznosítja a gyengén termő homoktalajt^ Képünkön a szőlőiskolában dolgoznak a szövetkezet tagjai. sőbb csaknem azonos minőségűvé válik, s a táblák kiterjesztésekor egy tagban művelhető. A belvízrendezés hiánya, vagy annak hibás kivitelezése is elő-- mozdította a szántóföldi művelésre alkalmas területek elhagyását. A csólyospálosi, a kömpöci határban egyik-másik esztendőben a szövetkezetek és a tagsági gazdaságok termésének 80 százalékát is elpusztította a viz, mert hiányzott a levezető csattana, vagy rossz helyre épült, tisztitat- lan maradt. A jó minőségű, de alacsonyabb fekvésű szántóföld elvizesedett, hosszú évekbe telik, amikorra helyre lehet hozni a hibát. Tompán, Tiszaalpáron, Lakiteleken éppen ezért nemesfűzt telepítettek a gazdaságok a víz- járta területre. Jó elgondolásban nincs hiány. Ä tervek összeegyeztetésében, a szerény anyagi eszközök legcélszerűbb felhasználásában azonban a szövetkezetek, állami gazdaságok számítanak a mezőgazdasági szakigazgatás segítségére. K. A. 9 A hatalmas palackfúvó gép műszakonként száznegyven darabot gyárt az Stvenliteres ballonokból.
