Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-28 / 23. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: válto­zóan felhős Mő, délen és nyugaton elszórtad kisebb havazás. Mérsékelt, a nappali órákban élénkebb északi, északkeleti szél. Reggel néhány helyen köd. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3, mínusz 8 fok között. A legmagasabb nappali hőmérséklet o fok körül. (MTI) ______________________ ______________________________ V ELÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Közlemény a szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak értekezletéről A szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai központi bizottságainak ideológiai és nem­zetközi kérdésekben illetékes tit­kárai 1976. január 26-án Varsó­ban tanácskozást tartottak. A munkában részt vett: a Bolgár Kommunista Párt ré­széről Alekszandr Lilov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Konsztantin Tella- lov, a PKP KB titkára; Csehszlovákia Kommunista Pártja részéről Joseí Haviin, a CSKP KB titkára; a Kubai Kommunista Párt ré­széről Raul Garcia Pelaez, a Ku­bai KP KB titkárságának tagja; Csengődi pusztán fúj a szél AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 23. szám Ára 90 fillér 1976. január 28. szerda Huszonhétmillió liter tej egy év alatt 4. oldal A kecskeméti Tejipari Válla*, lat tavaly a tervezettnél 3 szá­zalékkal többet, összesen 27,2 millió liter tejet vásárolt feL Ebből 8 és fél millió liter a har­madik negyedévre jutott. Érde­kes, hogy ennek majdnem felét tanyákról lovas kocsikkal kel­lett összegyűjteni. Forgalomba hoztak 13 millió liter tejet, 1,1 millió liter tejfölt, és tízezer mázsa túrót. Ebben az évben 5 százalékkal több tejet szeretné­nek felvásárolni, de például tej­fölből 10—15 százalékkal többet kívánnak gyártani. Ennek meg* valósítására 2,2 millió forint ér* tékű rekonstrukciót hajtanak végre. Több gépet kicserélnek, felépítenek egy 30 ezer literes „tejsilót”, továbbá az egész üzem padlózatát szeretnék kicseréltet« ni, de sajnos erre a munkára hó* napok óta nem tudnak kivitele* zőt szerezni. I Kovács Sándornc, a kakaó- gyártó soron műszakonként 10 ezer liter kakaót készít. Hogyan alakul az idei építőanyag-ellátás A megyében évente átlagosan mintegy 2500 családi ház épül. Az építkezéseket az előkészítéstől a befejezésig döntően befolyásol­ja az építőanyag-ellátás. Egyes anyagok, szerkezeti elemek gyak­ran hiánycikké válnak, az ellátás több vonatkozásban nem kiegyen­súlyozott. Az Alföldi TÜZÉP Vállalat a megye területén tavaly saját tele­pein és boltjaiban 462 millió fo­rint értékű építőanyagot értékesí­tett a lakosság számára. Az ÁFÉSZ-eken keresztül lebonyolí­tott 260 milliós építőanyag-forga­lom zöme szintén a lakosság ellá­tását szolgálta. A vállalat tavalyi, csaknem egymilliárdos építőanyag értékesítése tehát több mint két­harmad részében lakossági igé­nyeket elégített ki. Az egyéni építkezések volume­nére jellemző, hogy a vállalat el­látás; körzetébe tartozó Békés és Csongrád megyékben az építő­anyag-forgalom mintegy fele volt a Bács megyeinek. Pedig lakossá­gát tekintve Bács-Kiskun alig na­gyobb Békésnél, illetve Csongrád- náí. Az építőanyag-ellátásban az el­múlt évek során alapvető zavarok nem voltak. Átmeneti hiányok azonban rendszeresen előfordul­tak. Ennek okai sokrétűek. Az idei építőanyag-kínálatról Búza Endre, az Alföldi TÜZÉP Vállalat ke- reskedelmiigazgató-helyettese tá­jékoztatta lapunk munkatársát. Az ellátás színvonalát behatá­rolja az épitőanyagipar kapacitá­sa. Az ipar néhány cikkből nem tudott korlátlan ellátást biztosíta­ni, és várhatóan a jövőben sem tud. Ilyen a hagyományos, kis­méretű tégla. A hiány azonban jelentősen enyhülne, ha az építke­zők csak olyan szerkezeti részek, hez használnák fel, amelyeknél indokolt. A főfalak, válaszfalak emelésére alkalmas, korszerű tég­laféleségek. rendszeresen kapha­tók. Az építőanyagipar szállítani tudja a szükséges mennyiséget, az év eleji időszak kivételével, ami­kor a téglagyárak nem termelnek. Hasonló gondok jellemzőek a födémszerkezeti elemekre. A Be­ton- és Vasbetonipari Művek vi­l Épülő ház Kecskeméten, a Hunyadivárosban. szonylag kevés gerendát gyárt. Ezt a terméket fokozatosan fel­váltják a különböző födémpane­lek, amelyek árusítását a TÜZÉP Vállalat tavaly megkezdte. Meg­jegyzendő, hogy a gyárak által készített termékmennyiség egy- harmada tavaly itt talált vevőre, és az érdeklődés fokozódása miatt az idén is hasonló arány várható. Ezeknek a szerkezeti ele­meknek a beépítéséhez viszont autódaru szükséges. Éppen ezért, s a jelentős forgalomra való te­kintettel a BVM a TÜZÉP Válla, latnak megfelelő berendezést ad át. ezzel is növekszik az építke­zőle számára végzett szolgáltatá­sok színvonala. A nehezen beszerezhető anya­gok közé tartozik a hagyományos parketta, ajtó, ablak. A hiány csak viszonylagos, mert a korsze­rűbb termékek — műanyag nyí­lászárók, szalagparketta — viszont vásárolható. Á faipari vállalatok megkezdték termékkínálatuk kor. szerűsítését. gazdaságosabb tech­nológiák bevezetésével elérték, il­letve a következő években elérik a kínálat mennyiségének növelé­sét. Választékának jelentős bővü­lését. Az építkezők közül azonban igen sokan csak a hagyományos termékeket ismerik, ezért nem is keresik az újabbakat. A rendszertelenül kapható anyagok közé tartozik a mész — elsősorban a csökkenő hazai ter­a Lengyel Egyesült Munkáspárt ^részéről Jan Szydlak, a LEMP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, Jerzy LuRasze- wicz, a PB póttagja, a KB titká­ra, Ryszard Frelek, a KB titkára; a Magyar Szocialista Munkás­párt részéről Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjá, a KB titkára, Győri Imre, a KB titkára; a Mongol Népi Forradalmi Párt részéről Dedzsidijn Csimiddorzs, az MNFP KB titkára; a Német Szocialista Egységpárt részéről Kurt Hager, Hermann Axen és Werner Lamberz, az NSZÉP PB tagjai, a KB titkárai; I Gonda Agnes, az új tejföl-homogenizálót ellenőrzi, ez a gép bizto* sítja többek közt, hogy savómentes tejföl kerüljön az üzletekbe. (Pásztor Zoltán felvételek) a Román Kommunista Párt ré­széről Stefan Andrei, az RKP Po­litikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára; a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről Borisz Ponomar- jov. az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Konsztantyin Katusev, a KB titkára. A tanácskozás munkájában részt vettek az említett testvér­pártok központi bizottságai nem­zetközi és ideológiai osztályainak vezetői, helyettes vezetői és fele­lős munkatársai. A tanácskozást Jan Szydlak, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára nyitotta meg Felszólalt: Borisz Ponomarjov, Kurt Hager, Óvári Miklós. Raul Pelaez, Alekszandr Lilov, Stefan. Andrei, Dedzsidijn Csimiddorzs, Josef Haviin, Jan Szydlak. A résztvevők véleménycserét folytattak az eszmei nevelőmun­ka időszerű kérdéseiről, figyelem­be véve a nemzetközi enyhülés elmélyítéséért folyó harc jelenle- -gi szakaszából adódó feladatokat, az európai biztonsági és együtt­működési konferencia eredmé­nyeit. Megelégedéssel állapították (Folytatás a 2. oldalon.) Jelentős haladás a felnőttoktatásban Az SZMT kulturális munkabizottsága 15 znuäkahelyen gyűjtött helyszíni tapasztalatokat a felnőttoktatás hely­zetéről. Emellett figyelembe vette -a megyebizottságok és állami szervek tapasztalatait, a felnőttoktatási intéz­ményektől kapott információkat. így állt össze az a jelentés, melynek alapján ezt a té­mát is- megtárgyalta az SZMT elnöksége — legutóbbi ülésén. A jelentéssel összhangban álla. pította meg, hogy az oktatáspo­litikai határozat nyomán jelentős fejlődés következett be a felnőtt- oktatás valamennyi területén. Az elmúlt évek átlagát figyelme vé­ve — esztendőnként nágy-ötszáz- zal többen végezték el a dolgozók általános iskoláját, s váltak al­kalmassá a szakmai képesítés megszerzésére. A párthatározat megjelenése óta több mint 10 000 dolgozó szerzett középiskolai bi­zonyítványt. így mindinkább si­kerül szinkronba hozni az embe­rek továbbtanulási igényét a me. gye középfokú szakemberszükség­letével. Ez időszakban kezdte meg mű_ ködését megyénkben is a szak­munkások. középiskolája. Az első két év tapasztalatai azt mutatják, hogy ez az oktatási forma a munkásművelődés jelentős bázisa lesz. A párthatározat végrehajtásá­ból származó eredmények az ál­lami és társadalmi szervek együt­tes erőfeszítéseinek tudhatok be. Államunk bővítette a tanuló dol­gozókat illető kedvezményeket, gazdagodtak a lehetőségek az emberek, s a vállalatok igényei- hez jobban igazodó oktatási for­mák szervezéséhez (160 órás tan. folyam). Szakszervezeti szerveink éltek ezekkel a lehetőségekkel, így hozzájárultak a felnőttokta­tás presztízsének növekedéséhez. Mindez együtt kedvezően befo­lyásolta a munkahelyi vezetés tanulással kapcsolatos szemléle­tét. Tervszerűbbé vált a beiskolá­zás, mind több helyen hosszabb távra szóló oktatási programmal. A kollektív szerződésekben egy­re nagyobb súlyt helyeznek a to­vábbtanulásra, s ennek anyagi, erkölcsi elismerésére. A szocia­lista brigádok munkájának érté­kelésénél is fontosabb szempont­tá válik a tanulással összefüggő vállalások figyelembe vétele. Biztató törekvések tapasztalha­tók a gyermekgondozási segé­lyen levő nők tanulási kedvének felkeltésére, bár még korántsem a kellő mértékben. Amikor egyrészt örömmel álla­pította meg az SZMT elnöksége, hegy a felnőttoktatás továbblen­dült a korábbi évekre jellemző stagnálásból, nem hallgatta el a gyorsabb ütemű fejlődést gátló gondokat sem. Mert a komoly eredmények, pozitív tapasztalatok mellett akadnak a munkások műveltségbeli elmaradottságát újratermelő tényezők is. Ilyen példáid, az is, hogy a megyében évente 600—700 fiatal nem tesz eleget tankötelezettsé­gének, azaz nem végzi el a 8 általánost, s alapműveltség nél­kül kezdi meg a termelő munkát. Amilyen jólesően vesszük tudo­másul, hogy a középfokú oktatás­ban résztvevők mintegy két­harmada fiatal, ugyanakkor ag­godalommal' tölt el bennünket, amikor a szakszervezetek hatás­körébe tartozó 29 000 — alapmű­veltséggel nem rendelkező dolgo­zó mintegy harmadrészben 40 éven aluli. Több más nehézség között fennáll többhelyütt az is, hogy egyes gazdasági vezetők — kü­lönösen középvezetők — a ter­melés napi érdekeit túlhangsú­lyozva lebecsülik a nagyobb tu­dást, a műveltség jelentőségét. Ilyen vezetők szemléletéből még hiányzik a távlatokban való gon-' dolkodás készsége, a növekvő fel. adatokra szabott felkészülés igé­nye. A' szakszervezeti szervek ezzel kapcsolatos feladatai között azért is tette élre az- elnökség — ha­tározatában, hogy megkülönböz­tetett figyelmet kell fordítani to­vábbra is az alapműveltségben- tapasztalható hiányosságok meg­szüntetésére — különösen a fia­talok körében. Mintegy jelszó­ként hangzott el „az általános iskola általánossá tételének"' szükségessége. Továbbra is fon­tos szakszervezeti kötelesség - a munka melletti tanulás társa­dalmi presztízsének növelése, d nagyobb tudással rendelkező dől. gozók anyagi és erkölcsi megbe­csülésének következetes érvénye­sítése. Szinte foglalat a tennivalók! leendő számbavételének haté­konyságához az a javaslat, hogy a vállalatok kitüntetésénél legye, nek arra is figyelemmel, mit tettek ott a dolgozók általános: és szakmai műveltségének foko­zásáért. Legyen ez is értékmérő. T. I. melés és az egyenetlen behozatal miatt. Mivel az ellátás jelentős javulása nem várható, az építke­zőknek igyekezniük kell időben; előre beszerezni a szükséges meny- nyiséget. Ugyancsak előre, április végéig tanácsos, megvásárolni a szükséges kavicsot is. Ennek szál­lítását a MÁV a nyári és őszi hó­napokban Inás. időhöz kötődő szállítási munkák miatt már nem vállalja. Az ellátáson az is javítana, ha a vásárlók közül többen vennék igénybe az anyagbiztosítási szer­ződés előnyeit. Ha ugyanis az építkezők idejében kötnek ilyen szerződést a TÜZÉP-teleppel, ak­kor megfelelő ütemben hozzájut­nak az építőanyagokhoz, része­sülnek a vállalat szolgáltatásai­ban. Az anyagbiztosítási szerző­dések lehetőségeiről azonban a telepvezetőknek még szélesebb kö­rű tájékoztatást kell nyújtaniuk a vásárlók részére. Az idén a TÜZÉP Vállalat épí­tőanyag-forgalmának 8—8,5 szá­zalékos növekedését tervezik, és a legtöbb termékből a becsültnél nagyobb kereslet kielégítésére is vállalkozik. Korábban már több termékcsoportnál eredményesen próbálkoztak új, korszerűbb cik­kek bevezetésével. Az idén és a következő évekbe» tovább bőví­tik a választékot. Zs. A. A címként használt rövidí­tést talán már nem is szüksé­ges magyarázni olvasóinknak, hiszen az utóbbi években meg­közelítően. olyan ismertté vált, mint mondjuk az SZTK. Csak­hogy míg ez utóbbinak elődje, sőt elődei voltak, addig a gyer­mekgondozási segély — a GYES — még mindössze alig több, mint hétéves intézménye emberközpontú egészség­ügyünknek, szociálpolitikánk­nak. Az első években tapasz­talt kezdeti bizonytalankodá­sok, kétkedések napjainkra el­oszlottak, s meghatározóvá vált az a gyakorlat — ami tu­lajdonképpen a jogszabály egyik célja is volt — hogy az édesanya, az újszülöttet váró család maga döntsön arról, igénybe veszi-e a dolgozó asz- szony a hároméves lehetősé­get, vagy jobban jön ki, ha visszatér munkahelyére. Az említett „kezdeti bizonytalan­ságok" abból eredtek, hogy többen csupán a jövedelmet, a pénz összegszerűségét vették figyelembe. Az eltelt évek gyakorlati tapasztalatai azon­ban nagyon sok fiatalasszonyt meggyőztek arról, hogy —el­sősorban az újszülött szem­pontjából — jobban jár, ha három évig otthon marad. Arra nincs adat, hogy a gyermekgondozási segély 1968- ban történt bevezetése óta mennyivel egészségesebbek, idegileg és szellemileg meny­nyivel edzettebbek, fogéko­nyabbak a mai öt-, hat-, vagy akár háromévesek is. Az azon­ban mindenképpen a GYES népszerűségére utal, hogy pél­dául 1975. december 31-én Bács- Kiskun megyében 11 ezer 479 volt azoknak az édesanyáknak a száma, akik otthon marad­tak gyermekükkel. Különösen sokat mond ez a szám, ha tud­juk, hogy az említett időpont­ban, ugyancsak megyei össze­sítésben, alig valamivel több mint kétezer volt a bölcsődei helyek száma. Vagyis, ha nincs a GYES, a közel 11,5 ezer gyereket nagymamák, szomszédok, ismerősök gon­dozták volna, ami a legna­gyobb figyelem, törődés és oda­adás mellett sem pótolhatja az anyai szeretetet. Maradjunk azonban még néhány mondat erejéig a szá­moknál, bár az életnek ez a területe az, ahol nem szabad és nem is lehet mindent ará­nyokkal, százalékokkal kife­jezni, hiszen az anya —gyer­mek kapcsolat a legszebb em­beri érzés és azt lehetetlen adatokba foglalni. Nem is ez a célunk, csupán megemlítjük, hogy például 1974-ben Bács- Kiskun megyében 9677 voll az élveszületések száma. Ha ezt — a nérni plusz, vagy mí­nusz eltérést figyelmen kívül hagyva, hiszen' csupán érzé­keltetni akarunk — három év átlagának vesszük, akkor el­mondhatjuk, hogy a szülő asz- szonyoknak jóval több mint egyharmada veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt a megyében.. Azt a tényt, hogy a GYES bevált, nem csupán mi állapít­juk meg. A Minisztertanács egyik legutóbbi, december 28- án hozott 1037/1975. számú ha­tározata is kimondja, hogy „...a gyermekgondozási se­gély rendszere társadalom poli­tikai szempontból a gyakor­latban kedvezően bevált. Így a rendszer lényeges változta­tására nincs szükség...” Az idézett határozat azonban in­dokoltnak tart néhány apróbb módosítást, finomítást, pon­tosabban kiegészítést tenni, s talán mondanunk sem kell, hogy ez a kiegészítés ugyan­csak az édesanyák — I ezál­tal az egész társadalom — ér­dekeit szolgálja. Nincs szán­dékunkban itt a határozat is­mertetése, hiszen ezt lapunk egy közeli számában majd megtesszük. Itt csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kormány felismerte a GYES- en levő asszonyok egy részé­nek gondját, s lehetőséget nyújtott nekik ahhoz, hogy ezt a jogszabályban rögzített kö­rülmények között kedvezően megoldhassák. A gyermekgondozási segély­nek 1968-ban történt bevezeté­se, az anyáknak havonként fi­zetett összegnek a közelmúlt­ban történt felemelése, s a mos­tani újabb kedvezmények talán egyértelműen természetesnek tűnnek. Szocializmust építő társadalmunk alapelveiből ki­indulva valóban természetesek is. Mint ahogyan természetes az a becsületes, szorgalmas és egyre eredményesebb munka, amely lehetővé teszi — a mun­kaerőgondok ellenére —, hogy lehetőségeinkhez képest nyu­godt körülmények között, anyagi biztonságban, megbe­csülésben nevelhessék az édes­anyák az új nemzedéket. G. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom