Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-27 / 22. szám

1976. Január 27. • PETŐFI NEPE • 9 ÜNNEPI MUNKÁSÖREGYSÉG-GYÜLÉS KISKUNHALASON Az országban elsőként: hetedszer is kiváló! IA Leningrad! Állami Miniatűr Színház kecskeméti bemutatójának nyitójelenete. Próbababák \ Leningrádi Állami Miniatűr Színház )emutatója Kecskeméten Amikor az elgépiesedett moz­ist ábrázoló próbababák nyitó- elenete végén vasárnap esteösz- zezárult a kecskeméti megyei nűvelődési központ színpadának üggönye, a zsúfolásig megtelt íézőtéren felhangzó tapsot köve­tően egy gyors mozgású férfi sie­tett a mikrofon elé. Magyarul zólalt meg, egy régi fohászt nondott el, amelyben semmi ne­vetséges nem volt. Szavai mégis ajátságos ízt kaptak. Majd anya-: nyelvére fordítva a szót, Arkagyij Rajkin, a Szovjetunió népművé­sze a fákról kezdett el beszélni. A sok kicsiny, egyéni fáról, meg nz egyetlen nagy közösről, amely a társadalomé. Azaz mindenkié, s amelyet éppen a sok résztulajdo­nos veszélyeztet. A nézőtéren de- ültség áradt el, pedig mindaz, amit elmondott, nem volt nevet­séges. Az előadó komolyan gon­dolt mindent és a hallgatókban sem. a lapos viccelődés humorá­nak hangulatát ébresztette, ha­nem valami mást. És ez a más — sokan próbálták már megfogal­mazni a titkot — Rajkin művé­szetének a lényege. Egyik magánszáma egy Párizs­ba kiküldött hivatalnokról szól, aki a feltaláló helyett kísérte el bonyolult masinát, s anélkül, hogy értett volna hozzá, üzembe próbálta helyezni. Persze siker­telenül. Első jelenetével szemben ebben „nevettető”, a humoros le­hetőségeket jól kiaknázó oldalá­0 Egy rajkini arc a sok közül. (Tóth Sándor felvételei.) 0 Milyen színű is ez'a karton­lap? ... A magyar nyelven előadott jelenet szereplői Arkagyij Rajkin, a Szovjetunió Népművésze és Vlagyimir Ljahovlckij, Érdemes Művész. ról mutatkozott be. Később lát­tuk ágyban fekve, amint arról elmélkedik, hogy az 1 ilyen mi­haszna semmirekellő figurát, mint akit megszemélyesített, társadal­mi érdekből is az ágyban kéne tartani. Bemutatkozott “dülöngélő részegként, aki szabad napját múzeumi látogatással töltvén el, a görög teremben fogyasztotta el enni- és innivalóját, és megismer­tük Rajkint tanácstalan vásárló­ként, aki mindig rossz kézbe dug­ja a borravalót. Hallottuk nevet­tetőként, akinek friss poénjai az erőltetettség legkisebb jele nél­kül, természetes gazdagságban áradtak, és láttuk intellektuális humoristaként, akinek nem is kell a helyzeteket kiéleznie, mert a valóságanyag, amelyet célba- vesz, önmagában is képtelenül nevetséges. Ebben is — abban is —- a rajkini humor sokszólamúsága mutatkozott meg. A témák és a jelenségek életteljes nevetséges­sége szinte kivétel nélkül több összetevőből táplálkozik. Megje­lenítő művészetével kifigurázza azokat az alakokat — az ostobá­kat, részegeseket, dologkerülőket, törtetőket, bürokratákat és tár­saikat — akik a társadalmon élőskődnek. De monológjaiban so­hasem feledkezik meg környe­zetükről sem — a főnökökről, szomszédokról, ismerősökről —, azaz azokról a kisebb-nagyobb emberi közösségekről, amelyek le­hetőséget adnak, vagy inkább te­remtenek a számukra, hogy ilyen módon élhessenek. Ez a társadal­mi töltet hatványozza meg hu­morának mély humanizmusát és teszi gazdaggá mondanivalóját. ■ Raj kin éppen olyan gyilkos él­lel állítja pellengérre az emberi közösség .Tartuffe-jeit és Harpa- gonjait, mint amilyen szeretettel rajzol meg egy-egy kedves, pozi­tív figurát. Őszülő kontyot tűz hajába, kurta szemüveget vesz fel és máris megértő nagymamá­vá változik a gyermekek csínyte­véseit megvitató értekezlet hozzá­szólói. között. Erkölcsi fölényt árasztva így tesz igazságot a groteszkké fajult nézetek között. Rajkin jól ismeri az elvont hu­mor műfaját is. Amikor — ma­gyar nyelven — az „eszmei közös nevező” érdekében meggyőzi tár- sát, hogy a nézeteltérés tárgyát képező kartonlap „sárga színű, mint a nap, azzal a kis különb­séggel, hogy olyan zöld mint a fű”, akkor az „elvi vitákban” já­ratosak jól, tudják, mi,is;,(az a képtelenség, amiről a színpadon beszélnek. Hazánkba érkezett színésztár­sai, a Miniatűr Színház tagjai, ugyancsak a rajkini humor esz­közeivel dolgoznak. A start című jelenetben a természetes érték­rendtől elszakadó, nagyravágyó emberi törekvéseket pellengérezik ki. A szivattyúk üzembe állításáról szóló bohózatban a vígjátéki le­hetőségek szinte valamennyi hangszerét megszólaltatják. Egyé­ni jellemeket, figurákat teremtve játsszák el a munkaidő alatti ló­gás következményeit megfogalma­zó jelenetet, és nem kevésbé ta­láló a lelki tanácsadó iroda osto­ba és bürokratikus vezetőjének kifigurázása sem. A harminchat éve alakult le­ningrádi társulat és Rajkin egyéni művészete évtizedes alkotói együtt­működésben hasonult egymáshoz. Egységes mondanivaló, azonos stí­lus- és játékmód jellemzi a ne­veltetés ősi forrásain alapuló elő­adásukat. A commedia dell’arte, a középkori farce-ok harsány ne­veltetésének hangjai éppen úgy kicsendülnek jeleneteikből, mint Moliere kesernyés, de mindig mély és humánus vígjátékainak írói és színészi eszközei. Érthető is ez, hiszen Rajkin színházuk tö­rekvéseiről megfogalmazott val­lomása egyetemes mondanivalóra utal: „Hiszem, hogy a szatirikus színház — a leghumanistább színház a világon.” Pavloviig Miklós Jogalkotási program öt esztendőre Az 1980-ig terjedő időszakra ki­dolgozott jogkodifikációs prog­ramban — a jogalkotás ötéves ter­vében — három nagyobb téma­körbe sorolhatók a feladatok: az államélet fejlesztését, a gazdasági építőmunka, valamint a szociális, a kulturális és az egészségügyi el­látás korszerű szabályozását szol­gálják majd az újonnan megjele­nő magas szintű jogszabályok. Mindegyik témakörben éves bon­tásban programozták a törvények, törvényerejű rendeletek megalko­tását. Az államélet fejlesztéséhez kap­csolódik az új honvédelmi tör­vény előkészítése. Várhatóan mó­dosítják a kisajátításáról szóló törvényerejű rendeletet. Korszerű­sítik az államigazgatási eljárásról szóló (1957-től hatályos) törvényt. Új törvényt jjoznak a panaszok és a közérdekű bejelentések elin­tézéséről. A későbbi feladatok kö­zé tartozik a választójogi törvény módosítása, az állami ellenőrzési jogszabályok korszerűsítése, új büntető törvénykönyv kodifikálá­sa és külügyi törvény megalko­tása. A gazdasági építőmunkával kapcsolatos az élelmiszer-törvény, törvényerejű rendelet az ipari szolgáltatások minőségvédelmének szabályozásáról 1976-ban esedékgj az állami vállalatokról szóló új törvény. Ugyancsak az idén vár­ható a polgári törvénykönyv kor­szerűsítése. ezen belül a tulajdo­ni formák, a jogi szegélyek, a mi­nőségvédelem. a gazdálkodó szer­vezetek közötti szerződéses kap­csolatok újra szabályozása. Ugyancsak 1976-ra időzítették an­nak a két törvényerejű rendelet­nek a megalkotást, amelyek közül az egyik a társasházakról, a má­sik a lakásszövetkezetekről szóló paragrafusokat tartalmazza. A Szombaton délután 3 óra­kor Kiskunha­lason, a városi filmszínházban ünnepi mun- kásőregység- gyűlésen vet­tek részt a Brinkus Lajos rievét viselő munkásőregy- ség parancsno­kai, beosztott­jai, illetve a családtagok, a meghívott ven­dégek. A dísz­emelvényen helyet foglalt Papp Árpád, a munkásőrség országos pa­rancsnoka, ' az MSZMP KB tagja, Terbe Dezső, a me­gyei pártbi­zottság titkára, dr. Cserháti László, a mun­kásőrség me­gyei parancs­noka, a járás, a város párt- és állami vezetői a társ fegyveres erők és testü­letek parancsnokai. A Himnuszt követően Búza Dezső, a járási pártbizbttság első titkára, kö­szöntötte a megjelent munkás­őröket, családtagjaikat, a vendé­geket, majd átadta a szót Gál Mihálynak, az egység parancs­nokának. A Brinkus Lajos munkásőregy- ség életében az elmúlt esztendő igen jelentős állomás volt. Sike­resen hajtották végre a személyi állomány mozgósítását a párt XI. kongresszusa előkészítésének feladatára, a megyei, a járási és a városi pártértekezlet határoza­tainak megismerésére és feldol­gozására. A neveld munka to­vábbfejlesztésében és erősíté­sében, a kiképzési feladatok tel­jesítésében jelentős előrehala­dást értek eb Egyre jobb munka- kapcsolat alakult ki a pártalap- szervezetek és az alegység­parancsnokok között. A mun­kásőri pártmegbizatás teljesítés« alapján rendszeresen vettek fe’ az alapszervezetek párttagnál munkásőröket. Az egység sze­mélyi állományának 79 százaléka kommunista, 59 százaléka mun­kás, 23 százaléka pedig tsz-iag Jelentősen nőtt a múlt évben a; általános műveltség, az egység 28 százaléka rendelkezik érettsé givel, egyetemi végzettséggel. P harckiképzésben az állomány el sajátította a kitűzött feladató- kát, a harcászati gyakorlat j< eredménnyel zárult. Javult a parancsnokok vezető, irányítói feladatmegszabó képessége, a éles lőgyakorlatokat kiváló ered ménnyel fejezték be. A munkás őri foglalkozásokon, gyakorlato kon a részvétel általában 94— 9 A munkásőregység-gyűlés elnöksége. 96 százalékos volt. Az egység az elmúlt évben félmillió forintos társadalmi munkát végzett egy új objektum kialakításában. A szocialista verseny a mun­kásőrségben önkéntes tömegmoz­galom. Az egységnél jó hagyomá­nyai vannak ennek, s a múlt évi eredmények alapján az alegysé­gek 80 százaléka eléri a kiváló szintet. Kiemelkedő és kiegyen­súlyozottan dolgozó alegységek vannak Mély kúton, Jászszent- lászlón, Szánkon, Tompán és Kiskunhalason. A társ fegyveres testületekkel való együttműködés szép példájára is utalás történt. A közelmúltban egy fegyveres bandita üldözésében és megsem­misítésében bizonyították mun­kásőreink, hogy minden időben és helyzetben képesek derekasan helytállni. Végezetül Gál Mihály a jövő feladatairól szólt. A beszámoló után dr. Cserháti László ismertette a munkásőrség országos parancsnokának paran­csát A Haza Szolgálatátért Ér­demérem arany fokozata kitünte­tésben részesült a decemberi ak­ció során kiemelkedő tevékenysé. géért: Ország Sugár Jenő, Mol­nár Ferenc, Fuczek László és Ko­csis László. A kitüntetéseket Papp Árpád, a munkásőrség or­szágos parancsnoka adta át. A munkásőrség megyei parancsno­ka ezután bejelentette: a Brin­kus Lajos munkásőregység az 1964. óta folyó szocialista ver­senyben, ' az 1975-ben elért ered­ményei elismeréséül hetedszer szerezte meg a kiváló címet. Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka emelkedett szólásra. Elismerését fejezte ki a kiképzésben elért eredményekért, hangsúlyozva, hogy az országban szükségletekhez, az élet követel­ményeihez igazítják a gazdasági társulásokról rendelkező jogsza­bályokat. Az 1977—1980 közötti* időszakban várható új törvény az államháztartásról (az állami pénzügyekről), a belkereskede­lemről és a városépítésről; s tör­vényerejű rendelet — egyebek között — az atomenergiáról, az állategészségügyről. A harmadik kodifikációs téma­körben a várható új jogszabályok közé tartozik a már, társadalmi vitákkal is előkészített törvény az emberi környezetvédelemről, va­lamint az előzetesen közéleti fó­rumokon szintén széles körben megvitatott közművelődési tör­vény. A kodifikációs nrogram — az eiriUtett három' témakörben együttesen — körülbelül 40 magas szintű jogszabály törvényerőre emelését, illetve újjáalkotását vagy módosítását tartalmazza. (MTI) 9 Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka gratulál a ki­tüntetetteknek. (Tóth Sándor felvételei.) 9 A fegyverátadás ünnepélyes pillanata. ez az első egység, ahol heted­szer szerezték meg ezt a kitün­tető címet. Mint, mondotta, csak olyan közegben lehet ilyen ered­ményeket elérni, ahol jó a közös­ségi szellem, a párt iránti elkö­telezettség. Ehhez a munkához az elszántságot, a hitet a mun­kásőrök öntudatukból merítik. „Mi munkásemberek vagyunk, tudunk keményen dolgozni, de ha kell, a fegyverrel is bánni.. Ha vállaltuk ezt a szivünk dik­tálta kötelességet, nemcsak kö­vetjük a párt politikáját, de érte életünket is' kockáztatjuk. FeL használom az alkalmat, s minden munkásőr, a párt Központi Bi­zottsága nevében köszönetemet és elismerésemet fejezem ki önöknek” — mondotta Papp Ár­pád. Az egységnél folyó szocialista versenymozgalom értékelését dr. Szabó Miklós, a városi pártbi­zottság első titkára ismertette. A legjobb a kiskunhalasi alegység lett, parancsnoka Takács Sán­dor. A legjobb szakasz a mély­kúti, parancsnoka Fehér László. A Szolgálati Érdemérem és más kitüntetések átadása után dr. Fehér Géza rendőr alezredes, megyei rendőrfőkapitány az együttműködésben kiváló mun­kásőröknek dicsérő okleveleket adott át. Ezt követően az előkép­zés munkásőrök esküt tettek. A Brinkus Lajos munkásőregység ünnepi gyűlése az Intemacioná- lé hangjaival ért véget. Az ünnepség után a kitünte­tettek, a meghívottak részére fo­gadást tartottak a Fegyveres Erők Klubjában, ahol Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára kö­szöntötte a hétszeres kiváló cí­met elért munkásőregységet, gra­tulált a kitüntetetteknek és to­vábbi sikereket kívánt. Gémes Gábor Pártnap a Kiskunhalasi Kötöttárugyárban Tegnap délután Kiskunhalason, a Kötöttárugyár műhelycsarno­kában pártnapot tartottak az üzem kommunistái. A pártnap előadója Borsodi György, az SZMT vezető titkára, a megyei párt-végrehajtóbizottság, s a Szak- szervezetek Országos Tanácsának tagja volt Beszédének első részé­ben a IV. ötéves terv teljesítésé­ről, annak országos, megyei és helyi eredményeiről szólt. Majd az előadás további részében az V. ötéves terv során, s közelebbről már annak első évében ránk váró legfontosabb feladatokat vázolta fel. — KÖNYVPÁRBAJ Szocialista brigádok vetélkedője A rádió közeljövőben induló irodalmi műsorsorozatai közül a legnagyobb érdeklődést bizonyára a szocialista brigádok számára meghirdetett „Köny-vpárbaj” cí­mű vetélkedő kelti. Célja, hogy tartalmas elfoglalt­ságot szerezzen a szocialista bri- . gádoknak, erősítse az olvasási kedvet és mindezzel népszerűsít­se a szocialista brigádok életét, munkáját, a mozgalmat.. A vetél­kedőben előre megadott irodalmi anyagra építenek, de felhasznál­ják a rádió gazdag hangdokumen­tációját is. ■':*!? Az országos vetélkedőben 16 szakmai szákszervezethez tartozó 16 szocialista brigád vesz részt. A fordulókat egyenes adásban köz­vetíti a rádió. Egy-egy adás 70 perces lesz és rendszeres időkö­zökben jelentkezik, négyhetenkénti szerdai napokon a Kossuth-adón, 19.15 órai kezdettel. Az első elő; döntő február 11-én lesz. A dön­tőre a tervek szerint a jövő év januárjában kerül sor. A rádió ..Mindenki könyvtára” sorozata továbbra is rendszeresen ismerteti majd a 30 év és a Győ­zelem sorozatokban megjelent legújabb köteteket. Hallhatjuk majd Dobozy: Kedd, szerda csü­törtök, Cseres: Siratóének, Juhász: Apám című művének rádiós adaptációját. (MTI) »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom