Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-27 / 22. szám
w VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI, évi. 22. szám Ara: 90 fillér 1976. január 21. kedd Tanácskozás Varsóban Övári Miklósnak, az MSZMP PB tagjának, a KB titkárának vezetésével vasárnap küldöttség érkezett Varsóba, hogy részt vegyen a szocialista országok testvérpártjai KB-titkárainak tanácskozásán. A küldöttség tagjai: Győri Imre, az MSZMP KB titkára, Lakos Sándor, a KB tagja, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatója és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. A lengyel fővárosban hétfőn megkezdődött a szocialista országok kommunista testvérpórijai ■ ideológiai és nemzetközi kérdésekben illetékes KB-titkárainak tanácskozása. A tanácskozáson a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt, és a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttsége vesz részt (MTI) A falugyűlések tapasztalatai Ülést tartott a megyei tanács vb A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén, többek között, a falugyűlések tapasztalatairól tárgyalt. A, napirendi pont előterjesztője Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára és dr. Arvay Árpád, a megyei tanács vb-titkára volt. A falugyűlések megtartásáról még az 1971-ben megjelent tanács, törvény intézkedett, s feladatát a lakosság tájékoztatásában és véleményének megismerésében jelölte meg. Amint a jelentés megállapította, ezt az alapvető célját egyre jobban betölti a falugyűlések rendszere. Alkalmas, hasznos fóruma a nyílt községpolili- kának, a lakóhelyi közérzet alakításának, a felelős közéleti szereplésnek. A falugyűlések száma emelkedő volt. az elmúlt években, s a tárgyalt témák köre is egyre szélesedik. A lakosság elé tárt kérdések időszerűek, és az érintett község fejlődése szempontjából jelentősek voltak. Megvitatták például a negyedik ötéves terv és az éves tervék' Végrehajt tusában elért eredményeket, szó volt a lakosság ellátásáról, a szolgáltatási igények kielégítéséről, a településfejlesztés legfontosabb kérdéseiről. Tartottak jogszabály-ismertetést, például a földtörvényről, a telekrendeletről. Fokozta a lakosság segítőkészségét, áldozatvállalását, amikor megtárgyalták például a vízműépítés — társulatszervezés —, az óvodaépítés, napköziotlhon- létesítés, villamosítás lehetőségét. A nemzetiségi lakosság sajátos igényeit, az anyanyelv, a kulturális hagyományok ápolását vitatták meg ilyen fórumon Csá- voly, Vaskút, Felsőszentiván községekben és Harta nagyközségben. Részfalugyűlésen tárgyaltak a cigánylakosság helyzetéről és problémáiról Szalkszenlmárton- ban. A gyűlésen számos közérdekű javaslat elhangzott, olyanok is felszólaltak, akik más alkalommal nem nyilvánítottak véleményt. Számos helyen történt társadalmi munkára felajánlás. Szabadszálláson a tanyák villamosítására, Bugacon fejlesztési célokra, Bácsborsódon gyógyszer- tár, Jászszentlászlón iskola építéséhez ajánlott fel a lakosság jelentős összegeket, illetve vállalt társadalmi munkát és pértz- beni hozzájárulást. Több helyen utcák, parkok, terek gondozását, karbantartását vállalták, megemelve és sokszorozva a tanácsi erőforrásokat. A végrehajtó bizottság a falugyűlések módszerének és intézményének további fejlesztésé, tá370 vagon hús Sertéstartás a szakcsoportokban Bács-Kiskun megye fogyasztási szövetkezetei 1970-ben kaptak lehetőséget — Győr és Borsod megye mellett —• sertéstenyésztő és hizlaló szakcsoportok szervezésére. Az első esztendő a vártnál is jobb eredményeket hozott, a következő években pedig egyre több állattartó lépett a szakcsoportokba. Így 1975 végén 36 szakcsoport tizenkétezer tagja kilencvenezer hízott sertést adott át az AFESZ-felvásárlók- nak, ami 370 vagon húst jelentett a megyének. Az ÁFÉSZ-ek által szervezett szakcsoportokban — mind a városokban, mind a községekben — foglalkozásra és munkahelyre való tekintet nélkül bárki beléphet. A szakcsoportok tagjainak az első évben vemhes süldőkocákat adtak, amelyért nem kellett fizetni, hanem az utódok értékesítésekor vonták le a tenyészállat értékét. Ez gyakorlatilag kölcsön volt, mégpedig kamatmentes. Nyolcezer • hízót vásároltak fel már az akció első évében a megye ÁFÉSZ-ei. A szerződésekben pontosan rögzítették az átvételek idejét, módját. Legtöbbször az állattartók lakására mentek és onnét gépkocsival elszállították a hízókat, s még aznap kifizették az érte járó összeget, mennyiségi felárral együtt. Kifizetéséhez csupán egy feltételt kellett teljesíteni: legalább negyven hízót adjanak le‘ évente. Ezt mindig többszörösen túlteljesítik. Kitűnő szakcsoport működik Kiskunhalason, ahol tavaly 15 ezer sertést hizlaltak. A csoport az 1974-es munka alapján a SZÖ- VOSZ és a MÉM által alapított Báldy Bálint-emlékplakett arany fokozatát is megkapta. Az ÁFÉSZ-ek vágóhídjaikon az állatok egy részét fel is dolgozzák. Húsüzem működik Halason kívül még Bácsalmáson, Bácsbokodon, Soltvadkerten, Tompán és Kecskeméten, aholis az elmúlt évben 35 ezer sertést vágtak le és részben feldolgoztak. Nagy jelentőségű a szakcsoportok munkája a községek, városok húsellátásában. Nem véletlen például, hogy az utóbbi években Kiskunhalas húsellátása a megye városai közül az egyik legjobb lett. Nem közömbös, hogy kik tartják az állatokat. Köztudott, hogy a nagyüzemi sertéstartás térhódításával a tsz-ekben és állami gazdaságokban egyre több állatot hizlalnak, de csak erre alapozni a hazái húsellátást nem lehetne.- Bács megyében a sertésállomány fele van csak a nagyüzemekben, a többi háztáji, illetve kisüzemi gazdaságokban. Vagyis a városok peremén és a községekben, tanyákban élők hasznosítják a meglevő ólakat és az otthon maradó családtagok munkaerejét. Mind a kettő nagyon fontos. Az első rendkívüli jelentősége könnyen belátható, ha meggondoljuk, mennyi pénzbe kerülne a megyében a nagyüzemi állattartó telepek számának, férőhelyének megduplázása, hogy így minden sertést a nagyüzemben neveljenek. A családtagok és a napi 8 órát dclgozók szabad idejének ház körüli munkája tükröződik a szakcsoportok — a sertéstenyésztőn kívül még többféle működik az ÁFÉSZ-ek keretében — által előállított termékekben. Ha arra gondolunk, hogy a szakcsoportokban — valamint a tsz-ek, szakszövetkezetek által szervezett háztáji gazdaságokban — rejlő lehetőségeket ez ideig teljesen kihasználták Bács megyében, csak az igazság közelében járunk. Pontosabban: ez ideig sokat tettek azért, hogy minél több (Folytatás a 2. oldalon.) mogatása mellett foglalt állást, erre hívta fel a tanácsi szervek figyelmét, s kerté a népfront- bizottságok további támogatását. A megyei tanács vb igazgatási osztályának tevékenységéről szóló beszámolót dr. Szokoli Gyula osztályvezető terjesztette elő. A beszámoló képet adott az igazgatási tevékenység sokrétűségéről, a növekvő és új feladatokról, az igazgatási apparátus káder. és személyzeti helyzetéről. Az igazgatási osztály, felügyeleti tevékenysége mellett kitért a hatósági munka és az ágazati feladatok általános értékeléséibe. A vb a beszámolót elfogadta és határozatot hozott az igazgatási feladatokkal összefüggésben a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi munkabizottság újjászervezésére, a veszélyeztetett gyermekek fokozott védelmére. Intézkedés született a nagycsaládosok lakásgondjainak megoldására. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a továbbiakban elfogadta a gazdaságilag elífiaradott mezőgazdasági termelőszövetkezetek meghatározására, az árkiegészítések és jövedelemkiegészítő támogatásra vonatkozó előterjesztési. A továbbiakban a vb bejelentéseket tárgyalt. T. P. Próbababák 3. oldal Közérdekű témák 4. oldal Egy igazán impozáns, épí. tészetileg is igényes, nagy- városias küllemű létesítménnyel gazdagodva kezdhette az .1976- os esztendőt Szabadszállás. Bár a gyerekhad már január i -én elfoglalta az új napközi otthonos óvoda helyiségeit, a hivatalos átadás, ra szombaton került sor. Az ünnepségen a szokásosnál jóval nagyobb számban népesítették be az épületet a nagyközség gazdasági egységeinek dolgo. zói, s a lakosság. A kollektív tulajdonosi érzület fokozottabb megnyilvánulásának okát a másfél éve meghirdetett „Dolgozzon két napot az óvodáért!" mozgalomban — mely több mint ezer ember önkéntes munkafelajánlását eredményezte — kell keresni. Hogy a bevezető mondatban nincs semmi túlzás, azt igazolja néhány adat: a 100 személyes intézményre 1974 májusától napjainkig a berendezéssel és a játékokkal együtt 5 millió forintot költöttek. Található benne négy tágas, korszerű, ízlésesen dekorált foglalkozási terem, mosdók, kétszobás szolgálati lakás, irodák, öltözők, 200 adagos konyha, raktárak, kazánház. A tanácson kívül gazdának vallhatja magát — mert jelentős összeget áldozott rá — a Lenin Tsz, az Aranyhomok Tsz, az ÁFÉSZ és a helyi háziipari szövetkezet is. A szükségletre, illetve az eddigi' hiányra jellemző, hogy az optimálisnál máris többet, mintegy százhúsz gyereket fogad és lát el a hét óvónő. A tervezők a bővítésre is gondoltak, megjelölve a helyet egy újabb épületszárnynak, mely további ötven apróságnak nyújt majd második otthont. Tehát- az épület — bármilyen tökéletesnek is látszik — nincs még berejezve, annál is kevésbé, mert a hatalmas udvar parkosítása, a szabadtéri játékok és egy mini KRESZ-pálya felszerelése még ezután, az enyhébb idő beálltával készül el. Mégpedig — úgy hírlik — a társai dalmi munkások jóvoltából. • K. F. Púja Frigyes és Nguyen Duy Trinh megbeszélései Hanoiban Púja Frigyes külügyminiszter, aki Nguyen Duy Trinh-nek, a VDK miniszterelnök-helyettesének és külügyminiszterének meghívására tartózkodik Hanoiban, szombaton délután meglátogatta a VDK megalakulásának 30. évfordulóján megnyitott, a vietnami nép háromévtizedes harcát és gazdasági eredményeit bemutató kiállítást. Este Nguyen Duy Trinh a hanoi kormánypalotában vacsorán látta vendégül Púja Frigyest és kíséretét. A vacsorán részt vett Hoang Van Lói külügyminiszterhelyettes és Karsai Lajos, a Magyar Népköztársaság hanoi nagykövete is. Vasárnap délelőtt a magyar külügyminiszter Ho Si Minh elnök mauzóleumába látogatott el, majd hivatalos tárgyalást folyta-, tott a VDK külügyminiszterével. Sokan csak állandó munka- viszonyuk megszűntével jönnek rá az idő létére. Addig a kötelezettségek, körülmények szabták meg, hogy mivel töltsék a nap nagy részét. Érthető a nyugdíjba készülők aggodalma: mit csinálok reggeltől estig. Időnként a feleslegesség réme is mardossa idegzetüket. Jobb igy, mintha azon kellene gondolkodniok, hogy miből tartják fenn magukat. Mi tagadás, számos idős családban háromszor is meg kell gondolni a legkisebb kiadást, ritkán jut kalácsra, de a legalacsonyabb jövedelműek sem nélkülöznek. hacsak valamilyen betegség, baj, a körülmények sanyarú összjátéka, kedvezőt- . len alakulása nem nehezíti sorsukat. A reálisan gondolkodó idősebbek túlnyomó többsége elégedett anyagi helyzetével. Panaszaik, bosszúságaik más forrásokból fakadnak: a társadalomhoz fűződő kapcsolatok elvékanyodásából vagy éppen hiányából. Valamelyest könnyebb helyzetben vannak, akik továbbra is dolgoznak\ egy bizonyos időt. Benne maradnak az üzemi, hivatali légkörben, tovább élnek a munkahelyi barátságok, ismeretségek. Tapasztalataikat általában tisztelik, megbecsülik és így sikerélményekben sem szűkölködnek. Utaltunk már arra, hogy a nehéz fizikai munkát végzők aránylag ritkán vállalnak élfoglaltságot a korhatár elérése után. Elfáradtak, s a csökkent izomerővel, a meghajszolt fizikummal kevesebbet teljesíthetnének és igy jövedelmüket sem növelné túlságosan a többletmunka. Kórházi takarítók — például — álig-alig hajlandók munkaviszonyuk meg- 'liosszabbitására. Végh Pál, az SZMT osztály- vezetője megerősít hitemben: az üzemi szakszervezeti bizottságok sokat tettek, kezdeményeztek annak érdekében, hogy a nyugdíjasok ne érezzék elhagyatottnak magukat, tudják, hogy számíthatnak a kollektívára. Általánossá vált, hogy évente legalább egyszer összehívják őket. Az ebédnél, vacsoránál többet jelent a baráti szó. örülnek az üzem fejlődéséről, esetleges gondjairól beszámoló tájékoztatónak, nagy figyelemmel ismerkednek az új üzemrészekkel, gépekkel. Üjabban meghívják őket az üzemi ünnepségekre. Természetesen az invitálás csak akkor hatékony, ha nem formális, érződik a fiatalabbak sze- retete. Néhol vállalati gépkocsi vagy autóbusz szállítja a rendezvényekre az idősebbeket. Jtt-ott már létrehozták a nyugdíjasok klubját. A bajai Ganz Villamossági Művek hamarosan egy barkácsoló műhelyt ad át volt munkavállalóinak. Több nagyközségben, faluban jól felszerelt nyugdíjas otthon található. A városok rosszabbul állnak. A szakmaközi szervezetek csak Baján és Kiskunhalason oldották meg nyugdíjasok klubszerű foglalkoztatottságát. A nyugdíjasok életkörülményeinek, hangulatának a javítására még nem használtunk ki minden lehetőséget. Különösen a régi, alacsony nyugdíjjal bírók, a veteránok, a rokkantak, a családtalanok, a betegek sorsának jobbításáért tehetnek sokat az e célokra is létrehozott bizottságok, a szocialista brigádok, a társadalmi, gazdasági szervek, szervezetek. Egy-egy üdülöjegy. látogatás, apró ajándék szürke napokat is bearanyozhat. Indokoltnak és megvalósíthatónak látszik az az igény, hogy az idősebbek évente többször utazhassanak kedvezményesen. Kívánatos, hogy mindenütt legyen saját klubjuk, nagyobb településeken otthonuk. A legfontosabb: a megyében élő 90 ezer nyugdíjas érezze a törődést, a segítő szándékot, a megértést. Azok is, akik idős korban, esetleg a rendszeres munkaviszony megszűnésével kerültek hozzánk, közénk. Róluk bizony meg-megfeledke- zünk és nem keressük a hozzájuk vezető szálakat. H. N. A hanoi lapok vasárnapi beszámolói a magyar" külügyminiszter- látogatását a két nép közötti barátság újabb megnyilvánulásaként értékelték. A Nhan Dan, a Vietnami Dolgozók Pártjának központi lapja első oldalán fényképpel illusztrált tudósítást közölt Púja Frigves repülőtéri fogadtatásáról és röviden ismertette a magvar külügvminiszter életrajzát. (MTI) ASZÓT elnökségének ülése Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége, amely a többi között az idei népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatokról tárgyalt. Az elnökség hangsúlyozta, hogy a népgazdasá. gi egyensúly fokozatos megteremtését csak a nemzet; jövedelem kiegyensúlyozott növelése, a bélés külföldi kereslethez egyaránt rugalmasan igazodó gazdaságos és hatékony termelés teheti lehetővé. Ezért az iparági szakszervezetek bővítsék együttműködésüket az ágazati minisztériumokkal, segítsék azok intézkedéseinek megvalósítását. A vállalati szak- szervezetek támogassák a műszaki fejlesztést, a termékek és technológiák korszerűsítését, a minőség javítását, a munka- és üzemszervezés korszerűsítését, a piaci kapcsolatok fejlesztését. Az elnökség rámutat, hogy az 1974—75-ben kibontakozott kong- cesszusi és felszabadulási munkaverseny során elért kiemelkedő eredmények példája nyomán szervezzék a munkaversenyt az V. ötéves terv. illetve az 1976-os nép- gazdasági terv sikeres megvalósítására. Fontos feladat, hogy a verseny eddigi lendülete tovább folytatódjék. a vállalások és azok teljesítése összhangban legyen a nép- gazdasági és vállalati tervekkel. A szakszervezeti szervek feladatává teszi az elnökség: hassanak oda, hogy a gazdasági tervekkel együtt olyan megalapozott szociális tervek készüljenek a vállalatoknál. amelyek biztosítják a dolgozók munkakörülményeinek javítását, kulturális, művelődési és sportolási lehetőségeinek bővítését. valamint a rendkívüli juttatások fejlesztését. (MTI)
