Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-04 / 3. szám

világ proletárjai, egyesüljetek! Készülnek a tsz-zárszámadások XXXI. évf. 3. szám Ára: 90 fillér 1976. január 4. vasárnap Munkásőrgyűlések Országszerte készülnek a ter­melőszövetkezeti zárszámadások.. Az év végi leltározások, össze­sítések után a szakemberek ér­tékelő elemzést készítenek a tsz- ek gazdálkodásáról a január első felében kezdődő zárszámadó köz. gyűlésekről. Az 1975. évi zárszámadások jelentőségét növeli, bogy a IV. ötéves tervidőszak utolsó évé­ről adnak mérleget és egyúttal megalapozzák az idén induló V. ötéves tervet is. Ez még fonto­sabbá teszi, hogy minden eset­ben körültekintő és reális zár­számadásokat tárgyaljanak meg a közgyűléseken. A közös gazdaságokban — az előzetes tájékozódó felmérés sze­rint — az Összes tevékenység hozzávetőleg háromnegyed ré­szét kitevő mezőgazdasági terme­lés 1975-ben az előző évinél 2,6 százalékkal volt több. Ez arról tanúskodik, hogy a téeszek jól éltek a fokozódó anyagi-műszaki lehetőségekkel. A zárszámadás-készítés üzemi célja — az év gazdálkodásáról készített könyviteli feljegyzések teljessé tétele és a reális követ­keztetések levonása mellett — a közgyűlések demokratikus jöve­delemfelhasználási döntéseinek számszaki megalapozása. A jö­vedelem-felhasználási javaslatok kialakításánál és a döntéseknél az üzemek általában a korábbi helyes gyakorlatot követik; töre­kednek a több irányú bizton­ságra, növelik a biztonsági alap­jaikat és tartalékolnak a kölcsö­nös támogatási -alap céljaira. Az üzemi jövedelmek felhasználásé, nál a közös gazdaságok a lehe­tőség szerint nagyobb gondot fordítanak a szociális és a kul­turális igények kielégítésére, va­lamint a munkakörülmények ja­vítására. A közgyűlés a zárszámadásról — mint ismeretes, — az ellen­őrző bizottság jelentése nélkül nem határozhat. A tsz vezetősége köteles gondoskodni arról, hogy a zárszámadást az ellenőrző bi­zottság megvizsgálja. A bizott­ság a helyes gyakorlat szerint nemcsak a számszaki helyességet ellenőrzi, hanem tartalmilag is foglalkozik a zárszámadással, és részletesen elemzi a közgyűlés elé kerülő zárszámadási javaslat lényegesebb pontjait. Egyre több gazdaság tagjai .írásos tájékoztatót kapnak a tsz előző évi gazdálkodásáról, így lehetőség van arra, hogy elő­zetesen megismerjék az üzem egész tevékenységét, és ennek is­meretében mondhassák el véle­ményüket a közgyűlésen. Az 1976. évi terveket a leg­több helyen külön tervtárgyaló közgyűlésen tárgyalják meg. A zárszámadások előkészítését a téeszek területi szövetségei se­gítik; több helyen szerveztek tanfolyamokat és megbeszélése­ket a tsz-vezetőknek. (MTI) Befejeződött a kéthetes téli vakáció a kis- és nagydiákok számára: csaknem másfél millió iskolás hétfőn ismét mun­kához lát. .1 Január 5-én, a második félév e)ső napján az ország mintegy négy- és fél ezer általános isko­lájában és 528 középiskolájában tájékoztatják a diákokat az első félévben elért eredményeikről. Mint ismeretes, valamennyi isko­lafokon csak az ellenőrző könyv­be jegyzik be az osztályzatokat. Nem osztályozzák azonban azt a 155 600 elsőst, akik .félesztendővel ezelőtt kezdték meg általános is­kolai tanulmányaikat, mint ahogy az ötödikesek sem kapnak fél­évi érdemjegyet. Az általános is­kolai rendtartás, az iskolai mun­ka „törvénykönyve” hangsúlyoz­za; a félévi osztályzatok a ta­nulók tantárgyankénti össztelje­sítményét tükrözik. Az egyes osz­tályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés, nem gépies számolási műveletek útján állapították meg. A második félév „startja” egy­úttal a pályaválasztási munka kezdetét is jelenti. A jelenlegi tanévben mintegy 119 000 diák fejezi be általános iskolai tanul­mányait, és az esztendő első hó­napjaiban kell eldönteniük: mi­lyen életpályát választanak. A továbbtanulóknak, mint minden esztendőben, ezúttal is jelentke­zési lapokat kell kitölteniük, akár középiskolába, akár szakmunkás­képző intézetbe kívánnak jelent­kezni. Ezeket a lapokat március 20-i^. küldik el majd a közép­fokú oktatási intézményekhez at általános iskolák vezetői. A köz­beeső időszak a mérlegelés ideje lesz, amikor a diákok — szüleik, tanáraik és a szakemberek segít­ségével — tájékozódnak a lehe­tőségekről Valamennyi általános iskolában szülői értekezletet is tartanak a végzős diákok szüleinek részlete­sebb és alaposabb tájékoztatá­sára. Hasonlóképpen pályaválasztás előtt állnak az idén érettségiző .18 évesek is: közülük azok, akik a felsőoktatási intézmények nap­pali tagozatán kívánják tanulmá­nyaikat folytatni, február 10-e és 25-e között nyújthatják be je­lentkezési lapjukat saját közép­iskolájukhoz. (MTI) Az 1975-ös esztendőt lezárva a munkásőrség valamennyi alegy­sége ünnepélyes gyűlést tartott: megvonták egész éves munkájuk mérlegét, értékelték a szocialista versenyt. „Megmérettek” a sza­kaszok tagjai, hogy munkahelyü­kön, lakókörnyezetükben valóban munkásőrhöz méltóan dolgoz­tak-e, s a testületben hogyan sajátították el a munkásőri is­mereteket, milyen eredményt ér­tek el a szocialista verseny moz­galomban. a területi parancs­nokságok az eredmények alap­ján elkészítették a legjobb ön­álló egységek névsorát. 1975. évi eredményei alapján már heted­szer kapta meg ezt a dicsérő minősítést a kiskunhalasi városi önálló egység, s már hatszor került fel . a listára a főváros XVI. kerületi önálló egység, il­letve a berettyóújfalui járási .ön­álló egység. Hosszasan lehetne sorolni azoikat, akik eredményeik alapján harmadszor, negyedszer érdemelték ki a kitüntető cí­met. Januárban országszerte meg­rendezik az ünnepélyes munkás- őr-egységgyűléseket, ahol a résztvevők számot adnak párt­megbízatásuk teljesítéséről. Itt hallgatják meg a nyilvánosság előtt is a párt helyi vezetői az egységparancsnokok jelentését, ,itt hangzik el, hogyan teljesül­tek a vállalt kötelezettségek a munkában, s az önkéntes fegy­veres szolgálatban. I Szinte a semmivel I kezdték 3. oldal Szellemi urbanizáció 3. oldal Egy év tanulságai a Ganz bajai gyárában 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal ______________________ Ö T ÉV ALATT 4,3 MILLIÁRDOS BERUHÁZÁS A MEZŐGAZDASÁGBAN Az új esztendőben 917 milliót költenek a termelés fejlesztésére Sikeres tervidőszak zárult le december 31-én Bács-Kiskun megye mezőgazdasági üzemeiben. A szövetkezetek öt esz­tendő alatt összesen 4,3 milliárd forintos beruházással fej­lesztették gazdálkodásukat, korszerűsítették a kenyér- és takarmánygabona-, a szőlő-, gyümölcs* *, zöldségtermesztést, az állattenyésztést és a termékfeldolgozást. A negyedik öt­éves terv során terjedtek el a megye mezőgazdaságában az iparszerű termelési módszerek, amelyek megsokszorozták a termésátlagokat. fenek, hogy csökkentsék a tárolá­si veszteségeket. 1976-ban össze­sen 4 ezer vagon termény el­helyezésére alkalmas tárolótér épül a közös gazdaságokban. A kertészet korszerűsítését szolgál­ja az idén 47 ezer négyzetméte­res fóliasátor beszerzése, vala­mint 483 hektár öntözésére alkal­mas telep építése a mezőgazda­sági szövetkezetekben. Dusnoki szövetkezet Három éve létesült Dusnokon az Első Újpesti Asztalos Szövetkezet telephelye. Kezdetben húszán dolgoztak az új műhelyekben. Ma már negyvenöt környékbeli talál munkát és egyre növekvő kere­setet. A szövetkezet évente 30 millió forint értékű stílbútort gyárt NSZK megrendelésre. Jó munká­export-terméke juk elismeréséül 1974-ben elnyerték a Kiváló szövetkezet címet. Itt kezdetben csak kevésbé igé­nyes részműveleteket végeztek. Ma már teljesen itt készül a szobrászmunkák kivételével, jó néhány keresett gyártmány. • Ezekből a faragott ruhásszekrényekből 25 darab készült tavaly a nyugatnémet megrendelőnek. (Pásztor Zoltán felvételei) t Több száz rokokó vitrinláb csiszolását végzik az ügyeskezfi asszonyok. 1971 és 1975 év között számos közös gazdaság épített a megyé­ben szakosított állattenyésztő te­lepet, terménytároló, szárító és takarmánykeverő üzemet. A Du­na mentén Foktőtől Dunapatajig hat község határában több tíz­millió forintos költséggel egyen­gették el a terepet, hogy kiala­kíthassák a nagyüzemi táblákat. Egész éven át járható belső uta­kat építettek a terményszállítás megkönnyítésére. A beruházás egy későbbi öntözőtelep alaplé­tesítményeit teremtette meg. A szőlő- és gyümölcstermesztés költségeinek nagy arányú emel­kedésével, a kertészeti ágazatok jövedelmezőségének csökkenésé­vel függött össze, hogy a 4,3 mil­liárdos beruházásból elég sze­rény volt az ültetvénytelepítésre fordított összeg. A közös gazda­ságok inkább nagy teljesítményű gépsorokat vásároltak az ipar­szerű takarmánytermesztés, a ne­gyedik ötéves terv időszakában az egyik legjövedelmezőbb ága­zat számára. A megye mezőgaz­dasági szövetkezetei elkészítették íz 1976-os évre szóló beruházási i érvükét. Az előirányzott 917 millió forintból mindössze 76 mil- !iót fordítanak ültetvénytelepítés­re. Az új esztendőre tervezett 175 hektár szőlő és .313 hektár gyü­mölcsös ültetvény aligha pótolja majd az elhagyott, vagy kipusz­tult, a termelésből évente ki-: cső szőlő és gyümölcsös területét. 1976-ban továbbra is jelentős összeggel fejlesztik a megye kö­zös gazdaságai a szarvasmarha-, a sertés- és baromfitenyésztést. A 917 milliós beruházásnak több mint a felét állattenyésztő és -hizlaló telep építésére fordítják. A tassi Dózsa Tsz olyan szakosí­tott tehenészetet létesít, amelyben 900 szarvasmarhát tud elhelyez­ni. A dávodi Augusztus 20. Tsz a negyedik ötéves terv időszaká­ban korszerű sertéshizlaldát épí­tett, az új esztendőben viszont i tehenészet fejlesztésére költ több milliót, 588 tehén számára épít szakosított telepet. A felső- szentiváni és a vaskúti közös gazdaság is fejleszti 1976-ban as állattartást.' Gépesítésre 339 millió forintot szánnak Bács-Kiskun megye me­zőgazdasági szövetkezetei. 1976­ban elsősorban nagy teljesítmé­nyű gépeket, gépsorokat vásárol­nak a kukorica, a cukorrépa, a paradicsom, valamint a pillangós takarmánynövények termesztésé­nek, betakarításának a korszerű­sítésére. Ezzel összefüggésben magtárakat, terménysilókat' épí­Az iparszerű burgonyatermesz­tő társulás szövetkezetei új be­takarító eszközöket szereznek be. 1200 erő- és munkagép, valamint szállítójármű vásárlásával gya­rapítják 1976-ban a szövetkezetek gépparkjukat, folytatva a gaz­dálkodás korszerűsítését. K. A. • A negyedik ötéves terv egyik létesítménye a dávodi Augusztus 20. Tsz sertéstelepe. ( Korszerű terményszérűt épített Kecskeméten a Törekvés Termelő- szövetkezet. Kenyér- és takarmány­gabona- tisztító,-szárító és -tároló berendezés a talfájai tanya- központban. A tervgazdálkodás rendsze­re és annak az idők folyamán kialakított és bevált számos jó módszere átfogja egész éle­tünket, munkával töltött hét­köznapjainkat. A tervezés, az elérni kívánt célok előre tör­ténő meghatározása, s az en­nek érdekében történő mun­kálkodás ritmusának évenkén­ti ütemezése azonban soha nem válhat gépiessé, hiszen éppen a töretlen fejlődésből fakad az igény, hogy mindig újabb és újabb feladatok meg­valósítását tartsuk szem előtt. A tervezés sokrétűsége talán sehol nem annyira nyilván­való, mint éppen a tanácsok­nál. Egy-egy település, vagy éppen az egész megye gazda­sági, kulturális, egészségügyi, kereskedelmi előbbrelépéséért felelős tanácsok hatáskörük területén úgyszólván minden­ben illetékesek. Ezért tervei­ket úgy kell összeállítaniuk, hogy azokban egyensúlyban legyenek a sokoldalú és „sok­színű” igények az ugyancsak több forrásból eredő lehetősé­gekkel, a bevételekkel. Ez a munka egyáltalán nem egysze-- rű dolog, s bárki tanúsíthat­ja az állítás igazságát, akinek volt már alkalma bepillantani egy-egy tanácsi fejlesztési tervbe, mégha az a terv csu­pán egy közepes vagy kis te­lepülés célkitűzéseit és a meg­valósítás módozatait tartal­mazta is. Bács-Kiskun megye taná­csai — a helyi tanácsok és a megyei tanács egyaránt — több szempontból is figye­lemre méltó tervidőszakot zártak január elsejével. Te­gyük hozzá, hogy nem is egyetlen tervciklusról van itt szó. Befejeztük a népgazda­ság negyedik ötéves tervének ránk vonatkozó részét. Tud­juk, hogy több tekintetben tiszteletre méltó számok ta­núskodnak arról, hogy az eredeti elképzeléseket sike­rült túlszárnyalni, s talán ép­pen a leginkább közérdekű fejlesztéseknél: óvodáknál, la­kásoknál. Tudjuk azonban azt is, hogy néhány vonatkozás­ban elmaradtunk az öt évvel ezelőtt kitűzött céloktól. De az öt esztendő eredményeinek, fogyatékosságainak, s általá­ban a jó és kedvezőtlen ta­pasztalatoknak az összegezé­se nem a mi feladatunk. Mindenképpen meg kell azonban említenünk, hogy sikerrel, méghozzá országosan is elismert jó eredményekkel zárult le a településfejleszté­si verseny tizenöt éves sza­kasza. Természetesen ennek a tizenöt évnek az értékelését is elvégzik majd az arra ille­tékesek a már szokásos nagy­aktíván, ahol nem csupán az 1975-re meghirdetett versenyt, hanem a tizenöt év alatti fej­lesztési munkát is figyelembe véve döntenek a helyezéseket illetően. Ide tartozik az is, hogy az ország — s ezen be­lül természetesen Bács-Kis­kun megye is — végére ért a tizenöt éves lakásfejlesztési programnak. Érzékelni tudjuk ennek a programnak a sike­rét abból, amit Huszár István. a kormány elnökhelyettase mondott a parlament téli ülés­szakán: „öt év alatt a terve­zett 400 ezernél mintegy 20— 30 ezerrel több lakás épült...” Igaz, ez a mondat csak a IV. ötéves tervre vonatkozik, de mutatja, hogy központi szer­veink kiemelten kezelték, s kezelik a jövőben is a lakás­kérdés mielőbbi megoldását. Az előzőekben terveink be­fejezéséről szóltunk. Termé­szetes /azonban, hogy a befe­jezés egyben egy újabb szakasz, egy újabb, terv kez­detét is jelenti a népgazdaság minden ágában, minden vál­lalatnál, üzemnél, termelő és gazdálkodó egységnél, a me­gyei, városi, községi taná­csoknál. A felszabadulás óta, de különösen az utóbbi kö­zel húsz esztendő alatt elért sikereink megtanítottak ben­nünket annak, a költő által megfogalmazott igazságnak megértésére és elfogadására, hogy az „élet anyja” valóban a munka. Ebből születhetnek eredményeink, ezáltal lépünk előre nap mint nap, s terve­inket csakis erre építhetjük fel. A lakosság szorgalmát, önzetlenségét, a jó ügy mel­lett számtalanszor tapasztalt kiállását ismerve azonban tudjuk, hogy szocializmust építő országunkban a munka nem csupán a napi nyolcórai tevékenységet jelenti. S ez éppen a tanácsok ered­ményeiben, a lakóhely fejlesz­tésében tapasztalható legin­kább. Amikor tanácsaink új évéről szólunk, tudjuk, hogy a most kezdődött ötéves terv során is mozgósítani fogják a lakóhely polgárait, a városok, községek apraját-nagyját. Hi­szen — bár új tervciklus kez­dődött és néhány napja már új évet írunk — a fejlesztési célkitűzések lényege mitsem változott. A tervek azokért készülnek, akik megvalósítják a programot. S ez a program régóta ismert, elfogadott és támogatott: a munkakörülmé­ny ek javítása, a jobb, köny- nyebb és szebb élet kialakí­tása. G. S. Hétfőn: félévi eredményfnrd^h^^^}

Next

/
Oldalképek
Tartalom