Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-04 / 3. szám
világ proletárjai, egyesüljetek! Készülnek a tsz-zárszámadások XXXI. évf. 3. szám Ára: 90 fillér 1976. január 4. vasárnap Munkásőrgyűlések Országszerte készülnek a termelőszövetkezeti zárszámadások.. Az év végi leltározások, összesítések után a szakemberek értékelő elemzést készítenek a tsz- ek gazdálkodásáról a január első felében kezdődő zárszámadó köz. gyűlésekről. Az 1975. évi zárszámadások jelentőségét növeli, bogy a IV. ötéves tervidőszak utolsó évéről adnak mérleget és egyúttal megalapozzák az idén induló V. ötéves tervet is. Ez még fontosabbá teszi, hogy minden esetben körültekintő és reális zárszámadásokat tárgyaljanak meg a közgyűléseken. A közös gazdaságokban — az előzetes tájékozódó felmérés szerint — az Összes tevékenység hozzávetőleg háromnegyed részét kitevő mezőgazdasági termelés 1975-ben az előző évinél 2,6 százalékkal volt több. Ez arról tanúskodik, hogy a téeszek jól éltek a fokozódó anyagi-műszaki lehetőségekkel. A zárszámadás-készítés üzemi célja — az év gazdálkodásáról készített könyviteli feljegyzések teljessé tétele és a reális következtetések levonása mellett — a közgyűlések demokratikus jövedelemfelhasználási döntéseinek számszaki megalapozása. A jövedelem-felhasználási javaslatok kialakításánál és a döntéseknél az üzemek általában a korábbi helyes gyakorlatot követik; törekednek a több irányú biztonságra, növelik a biztonsági alapjaikat és tartalékolnak a kölcsönös támogatási -alap céljaira. Az üzemi jövedelmek felhasználásé, nál a közös gazdaságok a lehetőség szerint nagyobb gondot fordítanak a szociális és a kulturális igények kielégítésére, valamint a munkakörülmények javítására. A közgyűlés a zárszámadásról — mint ismeretes, — az ellenőrző bizottság jelentése nélkül nem határozhat. A tsz vezetősége köteles gondoskodni arról, hogy a zárszámadást az ellenőrző bizottság megvizsgálja. A bizottság a helyes gyakorlat szerint nemcsak a számszaki helyességet ellenőrzi, hanem tartalmilag is foglalkozik a zárszámadással, és részletesen elemzi a közgyűlés elé kerülő zárszámadási javaslat lényegesebb pontjait. Egyre több gazdaság tagjai .írásos tájékoztatót kapnak a tsz előző évi gazdálkodásáról, így lehetőség van arra, hogy előzetesen megismerjék az üzem egész tevékenységét, és ennek ismeretében mondhassák el véleményüket a közgyűlésen. Az 1976. évi terveket a legtöbb helyen külön tervtárgyaló közgyűlésen tárgyalják meg. A zárszámadások előkészítését a téeszek területi szövetségei segítik; több helyen szerveztek tanfolyamokat és megbeszéléseket a tsz-vezetőknek. (MTI) Befejeződött a kéthetes téli vakáció a kis- és nagydiákok számára: csaknem másfél millió iskolás hétfőn ismét munkához lát. .1 Január 5-én, a második félév e)ső napján az ország mintegy négy- és fél ezer általános iskolájában és 528 középiskolájában tájékoztatják a diákokat az első félévben elért eredményeikről. Mint ismeretes, valamennyi iskolafokon csak az ellenőrző könyvbe jegyzik be az osztályzatokat. Nem osztályozzák azonban azt a 155 600 elsőst, akik .félesztendővel ezelőtt kezdték meg általános iskolai tanulmányaikat, mint ahogy az ötödikesek sem kapnak félévi érdemjegyet. Az általános iskolai rendtartás, az iskolai munka „törvénykönyve” hangsúlyozza; a félévi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés, nem gépies számolási műveletek útján állapították meg. A második félév „startja” egyúttal a pályaválasztási munka kezdetét is jelenti. A jelenlegi tanévben mintegy 119 000 diák fejezi be általános iskolai tanulmányait, és az esztendő első hónapjaiban kell eldönteniük: milyen életpályát választanak. A továbbtanulóknak, mint minden esztendőben, ezúttal is jelentkezési lapokat kell kitölteniük, akár középiskolába, akár szakmunkásképző intézetbe kívánnak jelentkezni. Ezeket a lapokat március 20-i^. küldik el majd a középfokú oktatási intézményekhez at általános iskolák vezetői. A közbeeső időszak a mérlegelés ideje lesz, amikor a diákok — szüleik, tanáraik és a szakemberek segítségével — tájékozódnak a lehetőségekről Valamennyi általános iskolában szülői értekezletet is tartanak a végzős diákok szüleinek részletesebb és alaposabb tájékoztatására. Hasonlóképpen pályaválasztás előtt állnak az idén érettségiző .18 évesek is: közülük azok, akik a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán kívánják tanulmányaikat folytatni, február 10-e és 25-e között nyújthatják be jelentkezési lapjukat saját középiskolájukhoz. (MTI) Az 1975-ös esztendőt lezárva a munkásőrség valamennyi alegysége ünnepélyes gyűlést tartott: megvonták egész éves munkájuk mérlegét, értékelték a szocialista versenyt. „Megmérettek” a szakaszok tagjai, hogy munkahelyükön, lakókörnyezetükben valóban munkásőrhöz méltóan dolgoztak-e, s a testületben hogyan sajátították el a munkásőri ismereteket, milyen eredményt értek el a szocialista verseny mozgalomban. a területi parancsnokságok az eredmények alapján elkészítették a legjobb önálló egységek névsorát. 1975. évi eredményei alapján már hetedszer kapta meg ezt a dicsérő minősítést a kiskunhalasi városi önálló egység, s már hatszor került fel . a listára a főváros XVI. kerületi önálló egység, illetve a berettyóújfalui járási .önálló egység. Hosszasan lehetne sorolni azoikat, akik eredményeik alapján harmadszor, negyedszer érdemelték ki a kitüntető címet. Januárban országszerte megrendezik az ünnepélyes munkás- őr-egységgyűléseket, ahol a résztvevők számot adnak pártmegbízatásuk teljesítéséről. Itt hallgatják meg a nyilvánosság előtt is a párt helyi vezetői az egységparancsnokok jelentését, ,itt hangzik el, hogyan teljesültek a vállalt kötelezettségek a munkában, s az önkéntes fegyveres szolgálatban. I Szinte a semmivel I kezdték 3. oldal Szellemi urbanizáció 3. oldal Egy év tanulságai a Ganz bajai gyárában 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal ______________________ Ö T ÉV ALATT 4,3 MILLIÁRDOS BERUHÁZÁS A MEZŐGAZDASÁGBAN Az új esztendőben 917 milliót költenek a termelés fejlesztésére Sikeres tervidőszak zárult le december 31-én Bács-Kiskun megye mezőgazdasági üzemeiben. A szövetkezetek öt esztendő alatt összesen 4,3 milliárd forintos beruházással fejlesztették gazdálkodásukat, korszerűsítették a kenyér- és takarmánygabona-, a szőlő-, gyümölcs* *, zöldségtermesztést, az állattenyésztést és a termékfeldolgozást. A negyedik ötéves terv során terjedtek el a megye mezőgazdaságában az iparszerű termelési módszerek, amelyek megsokszorozták a termésátlagokat. fenek, hogy csökkentsék a tárolási veszteségeket. 1976-ban összesen 4 ezer vagon termény elhelyezésére alkalmas tárolótér épül a közös gazdaságokban. A kertészet korszerűsítését szolgálja az idén 47 ezer négyzetméteres fóliasátor beszerzése, valamint 483 hektár öntözésére alkalmas telep építése a mezőgazdasági szövetkezetekben. Dusnoki szövetkezet Három éve létesült Dusnokon az Első Újpesti Asztalos Szövetkezet telephelye. Kezdetben húszán dolgoztak az új műhelyekben. Ma már negyvenöt környékbeli talál munkát és egyre növekvő keresetet. A szövetkezet évente 30 millió forint értékű stílbútort gyárt NSZK megrendelésre. Jó munkáexport-terméke juk elismeréséül 1974-ben elnyerték a Kiváló szövetkezet címet. Itt kezdetben csak kevésbé igényes részműveleteket végeztek. Ma már teljesen itt készül a szobrászmunkák kivételével, jó néhány keresett gyártmány. • Ezekből a faragott ruhásszekrényekből 25 darab készült tavaly a nyugatnémet megrendelőnek. (Pásztor Zoltán felvételei) t Több száz rokokó vitrinláb csiszolását végzik az ügyeskezfi asszonyok. 1971 és 1975 év között számos közös gazdaság épített a megyében szakosított állattenyésztő telepet, terménytároló, szárító és takarmánykeverő üzemet. A Duna mentén Foktőtől Dunapatajig hat község határában több tízmillió forintos költséggel egyengették el a terepet, hogy kialakíthassák a nagyüzemi táblákat. Egész éven át járható belső utakat építettek a terményszállítás megkönnyítésére. A beruházás egy későbbi öntözőtelep alaplétesítményeit teremtette meg. A szőlő- és gyümölcstermesztés költségeinek nagy arányú emelkedésével, a kertészeti ágazatok jövedelmezőségének csökkenésével függött össze, hogy a 4,3 milliárdos beruházásból elég szerény volt az ültetvénytelepítésre fordított összeg. A közös gazdaságok inkább nagy teljesítményű gépsorokat vásároltak az iparszerű takarmánytermesztés, a negyedik ötéves terv időszakában az egyik legjövedelmezőbb ágazat számára. A megye mezőgazdasági szövetkezetei elkészítették íz 1976-os évre szóló beruházási i érvükét. Az előirányzott 917 millió forintból mindössze 76 mil- !iót fordítanak ültetvénytelepítésre. Az új esztendőre tervezett 175 hektár szőlő és .313 hektár gyümölcsös ültetvény aligha pótolja majd az elhagyott, vagy kipusztult, a termelésből évente ki-: cső szőlő és gyümölcsös területét. 1976-ban továbbra is jelentős összeggel fejlesztik a megye közös gazdaságai a szarvasmarha-, a sertés- és baromfitenyésztést. A 917 milliós beruházásnak több mint a felét állattenyésztő és -hizlaló telep építésére fordítják. A tassi Dózsa Tsz olyan szakosított tehenészetet létesít, amelyben 900 szarvasmarhát tud elhelyezni. A dávodi Augusztus 20. Tsz a negyedik ötéves terv időszakában korszerű sertéshizlaldát épített, az új esztendőben viszont i tehenészet fejlesztésére költ több milliót, 588 tehén számára épít szakosított telepet. A felső- szentiváni és a vaskúti közös gazdaság is fejleszti 1976-ban as állattartást.' Gépesítésre 339 millió forintot szánnak Bács-Kiskun megye mezőgazdasági szövetkezetei. 1976ban elsősorban nagy teljesítményű gépeket, gépsorokat vásárolnak a kukorica, a cukorrépa, a paradicsom, valamint a pillangós takarmánynövények termesztésének, betakarításának a korszerűsítésére. Ezzel összefüggésben magtárakat, terménysilókat' épíAz iparszerű burgonyatermesztő társulás szövetkezetei új betakarító eszközöket szereznek be. 1200 erő- és munkagép, valamint szállítójármű vásárlásával gyarapítják 1976-ban a szövetkezetek gépparkjukat, folytatva a gazdálkodás korszerűsítését. K. A. • A negyedik ötéves terv egyik létesítménye a dávodi Augusztus 20. Tsz sertéstelepe. ( Korszerű terményszérűt épített Kecskeméten a Törekvés Termelő- szövetkezet. Kenyér- és takarmánygabona- tisztító,-szárító és -tároló berendezés a talfájai tanya- központban. A tervgazdálkodás rendszere és annak az idők folyamán kialakított és bevált számos jó módszere átfogja egész életünket, munkával töltött hétköznapjainkat. A tervezés, az elérni kívánt célok előre történő meghatározása, s az ennek érdekében történő munkálkodás ritmusának évenkénti ütemezése azonban soha nem válhat gépiessé, hiszen éppen a töretlen fejlődésből fakad az igény, hogy mindig újabb és újabb feladatok megvalósítását tartsuk szem előtt. A tervezés sokrétűsége talán sehol nem annyira nyilvánvaló, mint éppen a tanácsoknál. Egy-egy település, vagy éppen az egész megye gazdasági, kulturális, egészségügyi, kereskedelmi előbbrelépéséért felelős tanácsok hatáskörük területén úgyszólván mindenben illetékesek. Ezért terveiket úgy kell összeállítaniuk, hogy azokban egyensúlyban legyenek a sokoldalú és „sokszínű” igények az ugyancsak több forrásból eredő lehetőségekkel, a bevételekkel. Ez a munka egyáltalán nem egysze-- rű dolog, s bárki tanúsíthatja az állítás igazságát, akinek volt már alkalma bepillantani egy-egy tanácsi fejlesztési tervbe, mégha az a terv csupán egy közepes vagy kis település célkitűzéseit és a megvalósítás módozatait tartalmazta is. Bács-Kiskun megye tanácsai — a helyi tanácsok és a megyei tanács egyaránt — több szempontból is figyelemre méltó tervidőszakot zártak január elsejével. Tegyük hozzá, hogy nem is egyetlen tervciklusról van itt szó. Befejeztük a népgazdaság negyedik ötéves tervének ránk vonatkozó részét. Tudjuk, hogy több tekintetben tiszteletre méltó számok tanúskodnak arról, hogy az eredeti elképzeléseket sikerült túlszárnyalni, s talán éppen a leginkább közérdekű fejlesztéseknél: óvodáknál, lakásoknál. Tudjuk azonban azt is, hogy néhány vonatkozásban elmaradtunk az öt évvel ezelőtt kitűzött céloktól. De az öt esztendő eredményeinek, fogyatékosságainak, s általában a jó és kedvezőtlen tapasztalatoknak az összegezése nem a mi feladatunk. Mindenképpen meg kell azonban említenünk, hogy sikerrel, méghozzá országosan is elismert jó eredményekkel zárult le a településfejlesztési verseny tizenöt éves szakasza. Természetesen ennek a tizenöt évnek az értékelését is elvégzik majd az arra illetékesek a már szokásos nagyaktíván, ahol nem csupán az 1975-re meghirdetett versenyt, hanem a tizenöt év alatti fejlesztési munkát is figyelembe véve döntenek a helyezéseket illetően. Ide tartozik az is, hogy az ország — s ezen belül természetesen Bács-Kiskun megye is — végére ért a tizenöt éves lakásfejlesztési programnak. Érzékelni tudjuk ennek a programnak a sikerét abból, amit Huszár István. a kormány elnökhelyettase mondott a parlament téli ülésszakán: „öt év alatt a tervezett 400 ezernél mintegy 20— 30 ezerrel több lakás épült...” Igaz, ez a mondat csak a IV. ötéves tervre vonatkozik, de mutatja, hogy központi szerveink kiemelten kezelték, s kezelik a jövőben is a lakáskérdés mielőbbi megoldását. Az előzőekben terveink befejezéséről szóltunk. Természetes /azonban, hogy a befejezés egyben egy újabb szakasz, egy újabb, terv kezdetét is jelenti a népgazdaság minden ágában, minden vállalatnál, üzemnél, termelő és gazdálkodó egységnél, a megyei, városi, községi tanácsoknál. A felszabadulás óta, de különösen az utóbbi közel húsz esztendő alatt elért sikereink megtanítottak bennünket annak, a költő által megfogalmazott igazságnak megértésére és elfogadására, hogy az „élet anyja” valóban a munka. Ebből születhetnek eredményeink, ezáltal lépünk előre nap mint nap, s terveinket csakis erre építhetjük fel. A lakosság szorgalmát, önzetlenségét, a jó ügy mellett számtalanszor tapasztalt kiállását ismerve azonban tudjuk, hogy szocializmust építő országunkban a munka nem csupán a napi nyolcórai tevékenységet jelenti. S ez éppen a tanácsok eredményeiben, a lakóhely fejlesztésében tapasztalható leginkább. Amikor tanácsaink új évéről szólunk, tudjuk, hogy a most kezdődött ötéves terv során is mozgósítani fogják a lakóhely polgárait, a városok, községek apraját-nagyját. Hiszen — bár új tervciklus kezdődött és néhány napja már új évet írunk — a fejlesztési célkitűzések lényege mitsem változott. A tervek azokért készülnek, akik megvalósítják a programot. S ez a program régóta ismert, elfogadott és támogatott: a munkakörülmény ek javítása, a jobb, köny- nyebb és szebb élet kialakítása. G. S. Hétfőn: félévi eredményfnrd^h^^^}