Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-22 / 18. szám

1974. január 22. • PETŐFI NEPE 0 5 FILMJEGYZET Ballagó idő Fejér Tamás, a napokban bemutatásra kerülő Ballagó idő című film rendezője, már több sikeres ifjúsági művet elevenített meg mozivásznon, illet­ve a televízió képernyőjén. A Beszélő köntös és a Tenkes kapitánya a fiatalok ezreinek fantáziáját mozgatta meg. Témáért gyakran fordul Fekete IsU várihoz, akinek a Bogáncs és a Tüskevár című műveit is átdolgozta. Ugyancsak a népszerű író munkáiból szerkesztene meg új alkotásának for­gatókönyvét is a Ballagó idő, a Csend és az Őszi vásár című novelláskötete alapján. Filmjének cselekménye lényegében Fekete Ist­ván önéletrajzi jellegű visszaemlékezéseit eleveníti fel, és értelmezi át rendezői szándékai szerint. A Ballagó idő főhőse Mester Pisti érzékeny, jól tanuló kisfiú, aki egy kicsiny, a dunántúli dom­bok között épült faluban éli a hasonló korú gyermekek minden­napi életét. A szünidő álmos nyá­ri délutánjainak unalmát fantá­ziájában felépített világban űzi el. Képzeletében megszólaltatja állat­ismerőseit, a nagymama elbeszé­lései. s a padlásra rejtett régi lá­dában megbúvó poros emlékek között bogarászva pedig ^életre kelti a család régen holt őseit. A dédnagymama, aztán Sinyi bá­csi, a délceg huszártiszt és a többi előd hasznos tanácsokkal látja el. és beszámol az egykori kalandok­ról. Ezenkívül a szokásos fiús csínytevések, a túl szigorú ,.ka- posi” nagymama uralma, kötele­ző írásos házifeladatok, és a ked­ves szőke Ilonka iránt ébr.odt első szerelem megcsillanása — ezek az események „pergetik” előre a film lassan ballagó idejét. Fekete Istvánnak, a forgató- könyv alapjául kiválasztott írásai lényegüket tekintve nem sorolha­tók az ifjúsági irodalom körébe. 0 Mester Pisti szerepében Tóth Sándor. Talán az okozza a rendező félre­értését, hogy ezek a felnőtt kor problémáit, életszemléletét tükrö­ző művek, s nem eseménydús gyermektörténetek. Kamaszodó főszereplőjük cselekedetei a dol­gokat megszépítő, megmásító idő prizmáján át elevenednek meg. és az író fantáziájának, stílusának sajátos fénytörésében bontakoz­nak ki a kötetek lapjain. Fejér Tamás filmjében azonban elvesz az írói invenció, s hiány­zik a felnőtt korból az élet fur­csaságain . eltűnődő gondolatiság háttere. Az alkotás e kettős, nem csekély veszteségét viszont a ren­dező semmivel nem tudja pótolni. Az események érdektelenekké válnak, és a szerepek üres deko- rácilóként díszítik az epizódokból lazán össszeszőtt művet És amit a kritikusok egyre több magyar film jellemzéseként kényszerül­PttLANAfkfet'EK MOSZKVÁBÓL HH Irodalmi találkozások MAI TÉMÁNK Levél az NDK-ból Csak azok tudják igazán, hogy egy-egy szereplőnek, va­lamely amatőr művészeti együttes tagjának mit jelent a külföldi közös szereplés, akik már részt vettek ilyen utazáson. Kívülálló csak ak­kor képes beleélni magát a táncosok, énekesek, szavalok, bábosok szerepébe valameny- nyíre! is, akkor láthatja iga- zán'a különös lelkesedést, pá­ratlan örömet, ha alkalma volt legalább egyszer együtt utazni csoporttal. Soha nem lehet elfelejteni a sokszínű élményt, amit például a'kecs- keméti Hírős Együttes nyúj­tott (de kár is, hogy meg­szűnt!) a lengyelországi kőr­útján, vagy a jánoshalmi énekkar jugoszláviai szerep- l éssorozatát. A Német Demokratikus Köztársaság egyik széles kör­ben ismert, rangos együttesé­nek, a völfisi népi kórusnak hatvan tagja nemrégiben Kis­kunhalason já¥t. Egy héten keresztül ismerkedtek az ot­tani iskolák, üzemek, közmű­velődési intézmények, s álta­lában az emberek életével. S közben több alkalommal is bemutatkoztak műsorukkal a város közönsége előtt; mindig nagy sikerrel. A halasi napok feledhetet­lenek maradtak a völfisiek számára. Ezt bizonyítja az is, hogy a minap egy kedves hangú levél érkezett a népi kórus vezetőjének, Walter El- berskirschnek az aláírásával. Ebben az együttes valamennyi tagja és Erich'Schoaer "pol­gármester nevében szívélyesen mondott köszönetét a vendég­látásért, a sokoldalú gondos­kodásért, amelyben Halason részesítették őket. Idézünk a levélből: „Kö­szönet a kiskunhalasi gyönyö­rű napokért. Nagyszerű ven-, déglátók voltatok, és mi kü­lönösen a közönségnek örül­tünk, akik örömet találtak dalainkban. Hazánk hatvan ál­lampolgára munkahelyén és családi körben egyaránt hírül adja a szép magyarországi él­ményt. Ez a baráti látogatás egyszersmind a további mun­kánk erőforrása is lett.” V. M. nek elmondani: a vászonról fá­radtság, alkotói ötlettelenség árad. A filmforgalmazók legnagyobb bánatára, akiknek ennek ellenére is meg kell tölteniük a mozik széksorai j:. Mert a közönség — mint az el­múlt év hazai filmjeinek többsé­ge esetében is tapasztalható volt — véleményt nyilvánít. Nemlege­sét. Nem váltanak jegyet a mű­vészileg félresikerült, napjaink társadalmi problémáihoz nem kö­tődő. érdektelen filmekre. A felváteleket — jobbra hiva­tott képességekkel — Hildebrand István fényképezte igen szépen A népes szereplőgárdából kiemel­kedik Makay Margit. Patkós Ir­ma és Bihari József alakítása. Pavlovits Miklós Többször jártam a moszkvai írók házában. Mindig megkapott á régi nemesi ház varázsa, mely a múltat idézi. És természetesen Tolsztojt, aki a Háború és béké­ben Rosztovék otthonát mintázta meg az épületről. Bent a klub­ban, s a zegzugos folyosókon vi­tatkozó csoportok. Az étterem kü­lönös faburkolatot visel, erké- lyes helyisége hajdan szabadkő­műves páholy volt. Régebben itt láttam az idős irodalomtörté­nészt, Saginyant. Aztán a világ­hírű prózaírót, Kazakovot, aki­nek költői hangú novellái Túr- genyev és Bunyiij stílusát juttat­ják eszüknbe. Többször találkoz­tam a hatalmas termetű Valerij Oszimovval, aki a szovjet fővá­ros mellett Párizs és Budapest szerelmese. □ □ □ A legnagyobb irodalmi • élmé­nyem Moszkvában: Gennadij Aj- gi Magyarország költői című csuvas nyelven megjelent antoló­giája. Egyrészt az lepett meg, hogy a szerkesztő-költő kitűnően ismeri nemcsak a modern ma­gyar költészetet, hanem a régeb­bit is. Az antológiában örömmel olvashattam Sylvester János, Heltai Gáspár, Bornemissza Péter műveit. Vagy a kissé mellőzött Tompa Mihály és Bajza József versét. A magyar líra fejlődési Filmmagazin indul a televízióban Január 24-én szombaton dél­után új — a továbbiakban ha­vonta rendszeresen jelentkező — műsor indul a televízióban Film­szem címmel. Nem lehet eléggé örvendezni ennek a sorozatnak a megindulásán, ugyanis furcsa módon a televízióban mindeddig nem volt olyan rendszeresen kép­ernyőre kerülő adás, amely a filmmel foglalkozott volna. An­nak idején a Téka című műsor­ban, amely elsősorban irodalmi tárgyú volt, olykor előfordult, hogy kritikusok beszélgettek egy- egy filmről, később azonban ez is megszűnt. Az új műsor szerkesztő-rende­zője B. Révész László, öt kér-., deztük: mire utal a címválasztás, mit láthatunk az első összeállí­tásban, s melyek a további ter­vek? — A Filmszem a klasszikus szovjet dokumentumfilm-rendező Dziga Vertov szóleleménye. Egy­részt azért választottuk a Film­szemet sorozatunk címéül, mert a film — azáltal, hogy a kamera, a „szem” művészi céllal rögzíti a valóságot — egy sajátos művé­szet törvényei szerint láttatja az életet s mi a filmeknek ezt a sa­játos megközelítési módját igyek­szünk közel hozni a nézőkhöz. Másrészt a címmel utalni aka­runk arra, hogy magazinszerű összeállításunkban egyúttal szem­lézzük az egy-egy hónapban be­mutatott filmeket, és beszámol lünk a filmvilág eseményeiről, híreiről is. — Az első adásunknak kiindu­vonalát tökéletesen követhetjük Adyn át Kassákig és Illyésig. Gazdag a mai magyar líra is: Weörestől Pilinszkyig és Csoóri Sándorig. Ahogy Kazinczy ujjon­gott, lelkendezett egy-egy irodal­mi alkotás felfedezésekor, beval­lom, én is lelkendeztem. □ □ □ A legtöbb utazás új barátságok­hoz segít hozzá. Illyés szavával: kézfogásokat jelent. Véletlenül is­merkedtem meg a moszkvai Pe­king szálló előtt egy híres bol­gár színésszel, akit a magyar fil­mekben is láthattunk: Todor Tok dorovval. Filmezett Moszkvában. Közös barátunkat, Csoóri Sán­dort emlegettük. Alekszandr Golemba költő, mű­fordító (versét nemrég olvashat­tuk a Népszabadságban). A gyer­meki bájú, hatalmas termetű mű­fordító sok magyar verset tol­mácsolt oroszra. Például Garai Gáborét. Nagyszerű pillanat volt, amikor — ő oroszul, én magyarul — költeményeket idéztünk. Dimitri} Vsakov a Nas Szovre- mennyik című irodalmi folyóirat rovatvezetője. Nemrég Kecske­méten láthattuk vendégül. A messzi északról, Arhangelszkből jött költő a jeges kikötők, fagyos ló eseménye, hogy decemberben volt a mozi születésének 80. év­fordulója. Ebből az alkalomból láthatnak a nézők három olyan, a filmművészet bölcsőjét bemu­tató egyperces filmet, amelyet a a Lumiére-testvérek alkottak: „A Bébi reggelije”, „A vonat érke­zése” és „A megöntözött öntöző”. Bizonyára érdekes lesz látni nyolcvan esztendő távolából, hon­nan indult a filmezés. —- A filmművészet egyik klasz- szikusa vitathatatlanul Charlie Chaplin. Működése csaknem egy­idős magával a mozival. Január­ban mutatják be — Magyaror­szágon először — „Egy király New .Yorkban’’ pífpjú fütnjéf,, Az elmúlt , év magyar .film­gyártásának egyik kiemelkedő .al­kotása volt az elsőfilmes Dárday István „Jutalomutazás” című filmje, amely a mannheimi fesz­tiválon nagydíjat nyert. Ebből mutatunk be részletet Lázár Ist­ván kommentárjával, majd egy ugyancsak díjazott kisfilm követ­kezik. Csőke József — nemré­giben ünnepelte filmművész pályájának 25 éves jubileumát — a drezdai filmfesztiválon nyert különdíjat „Pedig” című alkotá­sával. S végül ugyancsak láthat­nak a nézők egy nagysikerű rajz­filmet, Ternovszky Béla „Tart­sunk kútyát” című munkáját, amely New Yorkban kapott fesz­tiváldíjat. Magazinunkat hírcso­korral zárjuk, s beszámolunk a pécsi játékfilmszemle eseményei­ről is. M. I. földek, hófödte utcák embereit szólaltatja meg verseiben. Xenia Rozsgyenszvenszkaja for­dító. Újságíró férjével Párizsban és Budapesten töltött el hosszabb időt. Németh László tanulmányát, Karinthy Ferenc Gellérthegyi ál­mok és Gyurkó László Szerel­mem, Elektra című művét fordí­totta le. Öröm vele beszélgetni: versekről, színházról, mindenről. S elárulhatjuk, hogy remek házi­asszony is. □ □ □ Moszkva néhány sorban leírha­tatlan. A moszkvai pályaudvarok kavargó embertömege, a novogye- vicsi temető élő múzeuma a ren­geteg látogatóval, a hosszú sorban kígyózó tisztelgők a Lenin-mau- zóleum előtt, beszélgetés egy nagyszakállú öreggel a Nyikola templom előtt, tengeri szivacs és festett faedény vásárlása a pia­con, Rubljov csodálatos ikonjai, Levitah tájképei a Tretyakov képtárban. MatisSe képe a Pus­kin Szépművészeti Múzeumban, a metró villámgyors száguldozása — mind feledhetetlen. Utánoz­hatatlan környezet a találkozá­sokhoz, á kézfogások megannyi alkalmához. Szekér Endre Nagyezsda Pavlova új „szerepben” November 6-án a moszkvai Nagy Színházban, a Szovjetunió vezető balettszínházában olyan bemutató zajlott le, amelyet tü­relmetlenül vártak a táncművé­szet kedvelői: Adam Giselle című balettjében mutatkozott be Nagyezsda Pav­lova. a fiatal, világhíres balett­csillag. Partnere... férje volt. Az előadás előtt néhány órával az egyik moszkvai házasságkötő-te­remben kötött házasságot a neves 27 éves táncossal. Vjacseszlav Gorgyejevvel. Pavlova neve először a II. nem­zetközi balettversenyen vált is­mertté. ahol megkapta a ver­seny nagydíját. Ezután a Nagy Színházzal sikeresen vendégsze- pel az Egyesült Államokban, majd’ filmszerepet kapott az első kö­zös szovjet—amerikai filmben, a Czukor György rendezte Kék­madárban Nagyezsda Pavlova jelenleg új tanárával. Maring Szemjonová- val. a hajdan híres balerinával Géró szerepét próbálja Tyihon Hrennvikov neves szovjet zene­szerző új balettjében, a „Sok hűhó- semmiért"-ben. Tervei között sze­repel a Don Quijote és a Csipke­rózsika főszerepének betanulása, melyben sikerrel szerepel férje. Vjacseszlav Gorgyejev. 0 A boldog ifjú pár: Nagyezsda Pavlova és Vjacseszlav Gorgyejev. (APN—KS.) (52.) Gondolatban hallottam a hangját, minden mondatát más és más hangsúllyal, pedig talán so­ha nem lenne képes végigmon­dani, amit én végigfantáziáltam, miközben ugyanúgy ,* bámultam a mennyezetet magam felett, amint most, Aliz meztelen barna teste mellett fekve. Hány óra lehet? Aliz feje alatt a karom, nem tudom ki­húzni, hogy menézzem az órá­mat. Lustán rámnehezedik. Hol van ebből a testből Kati ösztö­nös, őszinte erotikája? — Min mosolyogsz? Rajtam mulatsz? — Eltaláltad, Tom. Rajtad mu­latok. Ne értsd félre, amit mon­dani fogok. Tudod, nekem olyan a természetem, hogy muszáj mindent elmondanom, ami eszem­be jut, mert ha magamban tar­tanám, beteg lennék tőle. Ha pe­dig beteg vagyok, akkor nyűgös vagyok, és a nyűgös nőnél nincs ellenszenvesebb. Ennyit tájékoz­tatásul ... Hogy mitől kellett kuncognom magamban? Te, Tom... te olyan rettenetesen el­szánt szorgalommal szeretkezel velem, mintha nekem is és magadnak is be akarnád bizo­nyítani, hogy tudsz velem mit kezdeni szexuálisan. — Elszánt szorgalmat inkább nálad tapasztalok. Hogy tízper­cenként produkálj valami gúnyos vagy provokatív szúrást elle­nem. Hagyd ezt abba, kérlek. Nem méltó hozzád. — Tom, Tom, Tom... igazat mondani mindig méltó az em­berhez. Én százszázalékos nő va­gyok, én mindent megérzek, ami rám vonatkozik. Neked nem én kellek, valaki más hiányzik ne­ked a szexhez, de kénytelen vagy velem beérni... — Most már igazán elég! — Engedd befejeznem .. — Nem! Nem vagyok kíváncsi a játékaidra. Nem tűnik fel ne­ked, hogy magadat aljasitod le. nlár szimplán a gondolattal is... — Nagy szavak, Tom. Lealja­sitani... Meg kell tanulnunk egy­mást, említettem már. Tervezd be, lehetőleg hosszú távra, hogy én őszinte vagyok. Annál könnyebb lesz megszoknod, minél előbb be­tervezed. Nincs abban semmi le- aljasitó. szívem, ha önámítás he­lyett tisztességesen bevalljuk. , hogy még nem az igazi... — Ha nem az igazi, van még időd, hogy visszatáncolj. — Ne légy goromba hozzám. Értsd meg, azért akarok tisztázni mindent, hogy könnyebben hoz­zád szokjak. Azért csipkelődök. hogy azt kezd már el végre bizo­nyítani. hogy igenis őszintén meg akarsz szeretni engem — Miért te igényied a bizonyí­tást? Mi lenne, ha én provo­kállak? Mi lenne, ha én vágnám a szemedbe hogy kettőnk közül néked mindegy, hogy hozzám tar­tozol-e, vagy valaki máshoz, aki gyakorlatilag ugyanazokat a le­hetőségeket biztosíthatná, mint én? — Ha a szavaidat úgy értelmez- hetem, hogy máris a szemembe vágtad, akkor kijelenthetem hogy helyesen ítéled meg a helyzetet. — Vagyis beismered, hogy kö­zönséges megalkuvás ... — Megint a nagy szavak. Tom. Ingerült hangon. Próbálj alkal­mazkodni az én lágy. halk, simo­gató, hanghordozáshmoz. Közön­séges megalkuvás... Dehogy. At­tól, hogy kimondok bizonyos érzé­seket. attól te még kellesz nekem. • — Azon az alapon, hogy min­den nőnek tökéletesen mindegy napjainkban, hogy kihez megy férjhez először. — Én ezt nem tudtam volna ilyen frappánsan megfogalmazni, Tom. Látod ez tetszett. Mondj nekem sokszor ilyen okos, csatta- nós, szellemes közmondásokat, hogy elkezdhessem csodálni az eszedet. Csúnyán nézel rám a kék szemeddel. Pedig én kedveset mondtam. — Mást vártam. — Mit? Hogy tiltakozzak? Emeljem esküre • a kezem, úgy kiáltsam, hogy nem. nem. nekem egyáltalán nem mindegy, hogy ki­hez megyek először férjhez, sőt. elképzelni se tudnám, hogy má­sodszor, vaev harmadszor is férj­hez menjek... — Belekényszerítettél ebbe a hülyeségbe ... Mondd, mit akar­tál elérni ezzel a vitával? — Semmi esetre se azt. hogy veszekedj velem. Én csak fino man tudtodra akartam adni. hogy átlátok rajtad De a legkevésbé se azzal a szándékkal árultam ezt el. hogy megszégyenítselek. Egy­szerűen elejét akartam venni, hogy akár csak rövid távra is bu­tácska nőnek könyvelj el magad­ban. Éppen a te érdekedben. Té­ged akarlak óvni. Elejét akarom venni, hogy lebecsülj, és nekem emiatt rossz érzéseim legyenek veled szemben. Érted már? Gye­re, elsimogatom a homlokodról a bosszúság komor ráncait. — Okos lány vagy, Aliz. Bo­csáss meg. — örömmel. Tom. Látod, már­is kezdesz megtanulni engem. Je­gyezd meg egyszer s mindenkorra, hogy ha én elkezdek feszegetni valami kényelmetlen apróságot, azt sohase ellenséges indulattal teszem, hanem őszintén, jóindu­lattal, még csak nem is hátsó gon­dolatokkal Légy mindig kedves hozzám... A Hotel Hullám exkluzív strandján nem találtak helyet, ahol lerakhatták volna a gumimatracokat, de Peterdi Mis­ka rögtön felfedezte, hogy bent a vízen üres a stég. — Ott a helyünk! Kiúsztak a stéghez, felkapasz­kodtak a vaslétrán. — Itt vagyunk a helyzet ma­gaslatán — nevetett a pap. — Innen körbetekinthetsz Balaton- diósd egész partszakaszán, megcsodálhatod ennek a félkör­íves partnak minden ékességét, régi és új villáját... — Engem az a két villa érde­kel, amiket te házasítasz össze — mondta Kelemen. — Melyik az Adorjánéké? — Ott a jegenyék mellett — mutatott jobbra a pap. — A kertje lenyúlik a vízig. A vitor­lásuk most indul éppen. Szép hajó? Harmincas cirkáló, négy személynek van hely alvásra is. — Szeme fölé emelte a kezét. — Errefelé kell fordulnia, itt fog elhaladni előttünk, közelről is megláthatod őket. Az asszony kormányoz. Mellette az a kopasz koponya Menkó főorvos. A fia­talokat nem látom. . Honnan is­mered az Adorján fiút? Kelemen vállat vont. — Van egy közös ismerősünk. Semmi közelebbi. Láttad, ő nem is emlékezett rám. — Más volt a benyomásom ... — Peterdi Miska is megvonta a vállát, mintegy tanácstalanul. Mintha nem akart volna emlé­kezni, hogy már találkoztatok az életben. — Ha így, akkor biztosan oka volt rá — mondta Kelemen. — Nem feladatom, hogy ítéle­tet alkossak azokról, akik betér­nek hozzám, de nekem sehogyse tetszett a fiatalember. A fiatalúr, — ahogy Franciska tisztelte. — A pap a tenyere árnyékából kö­vette szemével a lassan mozgó vi­torlást, amely valóban a stég felé úszott. — Idegenkedek az olyan emberektől, akiken minden sima. Akiknél minden rendben van. Kelemen csak ránézett. Nem kérdezett. — Nem tudom, megérted-e, amit nyökögök. — A pap bizony­talanul elmosolyodott. — Tudod, van abban valami jellemző, hogy ha nálunk bizonyos emberek, akik a társadalmi helyeztüknél fogva körülbelül annyira vallásosak, mint a vitorlásukon a főárboc, hiánytalanul rendben tartják az adminisztrációjukat egyházi relá­cióban is. Például az Adorján fiúnak is, a Menkó lánynak is ugyanúgy megvan a keresztleve­le, akár az újraoltáSi bizonyítvá­nya, meg az Adorján fiú már úgy jött hozzám, hogy hozta ma­gával a lakóhelye szerinti plé­bánia elbocsájtóját, ami ahhoz kell, hogy például itt Balaton- diósdon esküdhessenek. Minden a legteljesebb rendben. (Folytatjuk.) <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom