Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-22 / 18. szám
yiLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 18. szám Ara: 90 fillér 1976. január 22. csütörtök A SZOVJET—AMERIKAI KAPCSOLATOK ÉS AZ ŰJ SALT-EGYEZMÉNY A TÉMA Leonyid Brezsnyev, Andrej Gromiko és Henry Kissinger megbeszélései A Kremlben szerdán megkezdődtek a tárgyalások a szovjet vezetők —■ Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára és Andrej Gromiko külügyminiszter — és Henry Kissinger, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere között. A tárgyalófelek eszmecserét folytattak a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéseiről, s megkezdődött a stratégiai fegyverzet korlátozásával kapcsolatos új egyezmény előkészítését érintő kérdések megvitatása. Mint ismeretes, az amerikai külügyminiszter kedden este érkezett meg a szovjet fővárosba. • Leonyid Brezsnyev szerdán a Kremlben fogadta Kissinger külügyminisztert. A megbeszélésen részt vett Gromiko szovjet külügyminiszter is. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS.) Megháromszorozódott a nyereség A kedvezőtlen adottságok között, a 3300 hektár, jobbára homokos és szikes földön gazdálkodó közösség évek óta jobb és jobb eredményt ér el. A közös gazdaság tagsága a IV. ötéves terv időszakára vállalt kötelezettségeinek maradék nélkül eleget tett. A szövetkezet termelési értéke öt év alatt megkétszereződött, a bruttó jövedelem pedig 45 százalékkal növekedett. A tervidőszak alatt megháromszorozódott a nyereség. A növénytermesztési ágazatban a kalászos gabona hektáronkénti hozama meghaladta a járási átlagot, a kukoricafőldek pedig hektárönként 48 mázsát termettek. A harkakötönyi homokon ilyen kukoricatermésre még nem volt példa. Az Egyesülés Tsz területének csaknem fele rét és legelő. A közös gazdaság erre a takarmányalapra építve fejlesztette a juhászatot. Három évvel ezelőtt kilenc szövetkezet társulásával egyszerű gazdasági együttműködést hozott létre a harkakötönyi téesz. Nagy beruházást valósított meg. többek között elkészült a bárányhízlaló telep. Az állatok folyamatos és olcsó takarmányellátására keverő- és szemcsézőüzemet is létesített a közös gazdaság, s 1975-ben 13 ezer bárányt adott el. A szövetkezet összes' bevételéből csaknem 40 százalékot a juhászat teremtett elő. A belterjes bárányhizlalás bevezetése előtt ez az arány mindössze 19 százalék volt. Jelentős a harkakötönyi szövetkezetben a baromfitenyésztés, tavaly 330 ezer pecsenyecsirk^t érté- ._ kesitett a közös gazdaság. Az Egyesülés Termelőszövetkezet tagsága nemcsak a termelés állandó növelésével, a gazdálkodás fejlesztésével törődik, hanem Harkakötöny közművelődési terveinek a megvalósításával is. A községi művelődési ház fenntartását a termelőszövetkezet tavaly gondjaiba vette, s ezentúl a létesítmény működésének anyagi felA szövetkezetek tagsága minden évben nagy várakozással tekint a zárszámadás elé. A legtöbb helyen ünnep a mérlegzáró közgyűlés, hiszen a földet művelő, az állatokat nevelő parasztemberek a gazdálkodás sikerét nyugtázzák ilyenkor jogos büszkeséggel. Bács-Kiskun megye 115 tsz-e, 38 szak- szövetkezete, valamint hét szövetkezeti társulása közül elsőként — csakúgy, mint tavaly — a harkakötönyi Egyesülés Tsz tartotta zárszámadó közgyűlését. A harkakötönyi Egyesülés Ts£. ___ tartotta az első zárszámadást ^ ^ x t • Sztarovics András elnök a vezetőség beszámolóját ismerteti. Mellette a tagság, a járási pártbizottság, a tanács járási hivatala és a területi szövetség képviselői. mint egy esztendővel korábban, mert sokan elérték a nyugdíjas korhatárt. A gépek, berendezések munkaeszközök száma viszont megkétszereződött. A közgyűlés előtti brigádértekezleteken a tagság megvitatta ágazatonként a gazdálkodást, s így zárszámadásra kész tervekkel jöhetett. A tavalyi eredményes munka következtében 5 millió 883 ezer forint lett a nyereség, félmillióval több, mint 1974-ben. A tagság a közgyűlésen úgy döntött, hogy a nyereségből jelentősebb összeget fordítanak 1976-ban a gépek, berendezések, vásárlására, eszközeik gyarapítására, ily módon megteremtik ax alapot a közös gazdaság további,, ütemes fejlesztéséhez. Cs. L A gyorsan elkészült mérleg már önmagában is dicsérhető, azt mutatja, hogy a harkakötönyi szövetkezetben pontos, jólszervezett munka folyik az irodában is, a számviteli csoport naprakész a gazdálkodás értékelésével, elemzésével. A szerdai közgyűlésen, amelyet Harkakötöny községi művelődési házában tartottak, Sztarovics András elnök, a termelő- szövetkezet valamennyi dolgozójának kitűnő munkájáról szólhatott. tételeit az Egyesülés Tsz teremti elő. 1975-ben máris bővítette a művelődési házat egy újabb létesítménnyel. 1975-ben 25 százalékkal kevesebben — összesen kétszázan — vettek részt a közös munkában, • A közgyűlés résztvevői nagy figyelemmel hallgatják a beszédet. (Tóth Sándor felvételei.) # Az Egyesülés Tsz tápkeverő és szemesézö üzat me a juhászati társulás többi szövetkezetéi il ellátja takarmánnyal. Púja Frigyes iráni körúton ügyminisztérium számos vezető Alkotó ifjúság 3. oktal önkéntes véradók a fegyvereseknél i. oldal A hivatalos látogatáson Teheránban tartózkodó Púja Frigyes külügyminiszter tiszteletére január 20-án Gál Bálint teheráni magyar nagykövet fogadást adott, amelyen megjelent A. A. Khalat- bari iráni külügyminiszter, a külmunkatársa, a közélet több neves képviselője, valamint a teheráni diplomáciai képviseletek vezetői. Tegnap Púja Frigyes és kísérete kétnapos vidéki látogatásra utazott Iszfahánba és Shirazba. (MTI) Költözik a szakmunkásképző iskola A napokban befejeződött műszaki átadását követően megkezdte beköltözését az új épületbe a kecskeméti Kereskedelmi és Ven- déglátóipári Szakmunkásképző Intézet. Az intézmény Nyíri úti új székházának” kivitelezője a kecskeméti ÉPSZER volt. A hatszázötven diák oktatására .alkalmas iskolában és a száz személyre tervezett kollégiumban jelentősen megjavulnak a diákság tanulásának eddigi feltételei. A nyolc tantermet, szakelőadót és laboratóriumot szertárak és szociális helyiségek sora egészíti ki. A vendéglátóipari szakmák tanulói — a cukrászok, a szakácsok, a felszolgálók és a vendéglátó eladók — gyakorlati oktatására is lehetőség nyílik a korszerű új épületben. A háromszáz személyes diákmenza mellett ugyanis tanétterem és tankonyha is szolgálja a fiatalok szakmai ismereteinek bővítését. Az iskola osztálytermeiben hétfőn kezdődik meg a tanítás, a kollégiumot februárban népesítik be az új lakók. Helyi tanácsaink most készítik, az ötödik ötéves fejlesztési terveket. Olyan emberek dolgoznak ennek a fontos dokumentumnak az összeállításán, akik a korábbi hasonló feladatok elvégzése, majd a célkitűzések megvalósítása során tiszteletre méltó gyakorlati tapasztalatokat szereztek, s akik ezenkívül szakmai felkészültségükről is tanúbizonyságot tettek. A munka — mármint a tervkészítés — természetesen nem minden városban, községben egyformán előrehaladott. Vannak olyan települések* amelyeknek vezetői már csupán az utolsó simításokat, „finomításokat” végzik, máshol pedig éppen napjainkban tartanak a munka zöménél. De nem ez a különbség a lényeges a tervkészítést illetően, hiszen a megyei tanács által megadott határidőre valamennyien elkészülnek, mint ahogyan eddig is igy volt. Leginkább figyelemre méltó jellemzője ennek, hogy minden településen felmérve és rangsorolva tartják számon az elvégzendő, megoldásra váró legfontosabb feladatokat. A felmérés, de különösen a rangsorolás azonban csaliis úgy lehetett reális, hogy korábban falugyűléseken, a tanácsok és a népfront által szervezett egyéb jellegű összejöveteleken, a lakosság jelenlétében és részvételével, aktív közreműködésével „ütköztetni” kellett a lehetőségeket és az igényeket. Hosszú évek alatt jól bevált formája ez a tervek készítésének, nem csupán egy község, város, vagy akár egy megye gyakorlatában, hanem az egész országban. A lakóhely fejlesztése, építése, csinosítása tekintetében csakis úgy lehet reális, megvalósítható terveket készíteni, ha azok, akik a terv végrehajtásában majd közreműködnek, akikért tulajdonképpen a terv készül, beleszólhatnak annak kialakításába, megbeszélhetik a részleteket. Az anyagi lehetőségek ismeretében határozhatnak arról, mi a fontosabb a közösség szempontjából: a vízvezeték-bővítés, az óvoda, az iskolai tornaterem, öregek napközi otthona, művelődési ház, járda, vezetékes gáz, utak, villany stb. Nyugodtan állíthatjuk, hogy — csupán Bács-Kiskun megyéről beszélünk, de véleményünk országosan is helytálló — a lakosság nem egy alkalommal bizonyította: komolyan és hozzáértéssel tud véleményt nyilvánítani a közösséget érintő ügyekben, s hogy amikor döntésre kerül a sor, soha nem az egyéni, vagy akár a szükebb csoportérdeket veszik figyelembe, hanem az egész falu, az egész város lakóinak elsődleges szempontjait. A _választópolgároknak ez a. felelőssége, hozzáértése egyenes következménye, velejárója a nyílt és őszinte tanácsi politikának, a demokratizmusnak, az államhatalom helyi szervei és a lakosság sokoldalú, egészséges és gyümölcsöző kapcsolatának. A tervkészítés mostani időszakában már nem volt szükség arra, hogy a tanács illetékese megmagyarázza a rangsorolás szükségességét, hiszen azzal úgyszólván minden felnőtt ember tisztában volt korábban is, hogy az ütemezés. a fejlesztési célkitűzések egymás utáni sorrendje csakis a fontosság szempontjai szerint állapítható meg. Ha ezt figyelmen kívül hagynák, akkor a tervezés legfontosabb tényezőjéről mondanának le, s akkor nem tervet, hanem szándékaiban bizonytalan, kapkodó, módszereiben pedig zavaros valamit produkálnának. Persze rangsorolni csakis a fejlesztési célokra rendelkezésre álló pénz, anyag, munkaerő ismeretében lehet. így aztán előfordulhat, hogy bár nagyon fontos lenne egy adott településen — például — a művelődési ház megépítése, de annak megvalósítása elvinné a tervidőszak anyagi lehetőségeinek mondjuk 70 százalékát. Tehát mást úgyszólván nem is, vagy alig tudnának fejleszteni. Így az ésszerűségnek megfelelően elhalasztják a munkát, tartalékolnak rá pénzt, s a következő időszakra ütemezik. Azokra az évekre, amikor már nagyobb megerőltetés nélkül valósíthatják meg a beruházást. A feladatok rangsorolása természetesen egyáltalán nem ilyen egyszerű. Különösen nem az Bács-Kiskun megyében, ahol — számtalanszor elhangzott, tehát közismert tényről van szó —, sok tekintetben az országos átlagtól elmaradva kell kidolgozni fejlesztési elképzeléseinket. terveinket ét azok megvalósitásának legcélszerűbb, leghatásosabb módszereit. Vannak községeink, sőt városaink is, ahol „minden nagyon fontos". De a tervkészítés szempontjai itt sem mások, mint általában, hiszen a fontosak között is meg lehet állapítani — a lakossáp bevonásával — a legfontosabbakat G. S.
