Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-11 / 290. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ezután így folytatta: — Chilére ma a fasizmus sö­tét árnyéka borul. A két eszten­deje tartó katonai diktatúra is­mét megmutatta a monopóliu­mok és az imperializmus által ránk kényszerített fasizmus em­bertelen, brutális arculatát. A szabadságjogokat, a nép minden­nemű jogát, felszámolták, meg­semmisítették a dolgozók gazda­sági és társadalmi vívmányait, eltörölték a szakszervezeti jogo­Javasolta, hogy a kongresszus nyilatkozatban foglaljon állást a chilei nép hősi küzdelmének tá­mogatásáról. Az állásfoglalásról szóló javas­lat beterjesztése előtt az elnök megadta a szót a Chilei Dolgozók Egységes Központja elnökének, Luis Figueroa-nak, Luis Figueroa bevezetőben a chilei dolgozók nevében köszön­tötte a kongresszust, a magyar dolgozókat Kétszer annyi fűszerpaprika mint öt évvel ezelőtt kát, üldöznek minden egyházi és vallásos meggyőződést, katonák és tisztek százait börtönözték be, mert nem akartak a fasiszta dik­tatúra bűntetteiben cinkosként részt vállalni. — Ma, december 10-én ünnepli az egész világ — az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze- alatt — az emberi jogok nemzet­közi napját. Megköszönjük az (Folytatás a 2. oldalon.) A Kalocsa-vidéki fűszerpaprika-termesztés az utóbbi években számottevően fejlődött. Az elmúlt öt esztendő során sok olyan intéz­kedés történt, amely döntően befolyásolja a termőterület és a termésmennyiségek ala­kulását. Sokat javult a kapcsolat a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalat és a ter­melő gazdaságok között. # A fűszer, paprika iparszerű termesztéséért, általában a termelés korszerűsítése érdekében kifejtett tevé­kenységéért a 68. OMÉK-en a vásár nagydíjával tűntették ki a fajszi Kék Duna Tsz-t. Képünkön a kiállítás fajszi bemutatója kertészeti pavilonban. Az időszak kezdetén nagyobb­részt palántával történt a fűszer­paprika-termesztés. A gazdasá­gok palántanevelő telepei azon­ban korszerűtlenek voltak. A vál­lalat kezdeményezésére tizenöt 750 négyzetméteres fóliaház ke­rült a közös gazdaságokba. Ezek­ben sokkal kevesebb munkaerő­vel, megfelelő szellőztetés és fű­tés esetén, biztonságosan lehet nevelni a palántákat. A kezde­ményezés megnyerte a gazdasá­gok tetszését annyira, hogy a vál­lalat által kihelyezett fóliaháza­kon túl a termelőszövetkezetek is vásároltak hasonlókat. A palántanevelés korszerűsíté­sén kívül a termesztés technoló­giájának változtatása érdekében is születtek intézkedések. Töre­kedtek a gépek nagyobb mérvű alkalmazására. Az országos mű­szaki fejlesztési alapból fedez­ték azokat a költségeket, ame­lyek felmerültek az új gépek, be­rendezések alkalmazása során. Ebből az alapból támogatták a fajtakísérleteket is. Ez utóbbi­hoz jelentős segítséget nyújt a vállalatnak és a partnergazdasá­goknak egyaránt a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóinté­zet kalocsai <fűszerpaprika-kutató állomása. Az eddigiek azt bizo­nyítják. hogy megfelelő fajták állnak rendelkezésre a helyreve­téssel történő termesztéshez is. A gépi technológia nagyobb ará­nyú alkalmazása miatt azonban szükséges a további nemesítés. Olyan fajták kellenek, amelyek a gépi szedésre alkalmasak. A vállalat a kutatóintézettel és a partnergazdaságokkal közösen számos bemutatót szervez évente. Az új technológiák elterjesztését segítette a speciális vetőgépekkel történt bemutató, a gépi szedés kipróbálása. Ezenkívül rendszere­sen bemutatják az új fajtákat is a kutatóállomással közösen. A fűszerpaprika termesztésé­hez a vállalat teremti elő a ve­tőmagot. Érdekeltsége és fele­lőssége tehát már a vetőmagter­mesztésnél jelentkezik. A jó kapcsolat egyik feltétele a folya­matos, zökkenőmentes felvásár­lás. A termelők által kínált mennyiséget korlátozás nélkül át­veszik. A vállalat azonnal fizet, így a termelők az átadás után nyomban figyelemmel kísérhetik a termés minőségét, szárazanyag­vizsgálatát. Az eltelt öt esztendő egyik leg­jelentősebb eredménye, hogy több gazdasággal közösen hoztak létre szárítóüzemet, ezzel még veszteségmentesebbé tették a fel­dolgozást. A nyersanyag jelentős részét már félkész termékként veszi át a vállalat, a termelő üzemek szárítóiból. Megalakult a fajszi Kék Duna Termelőszövet­kezet kezdeményezésére a fű­szerpaprika-termesztő társulás. A fajsziak által létrehozott terme­lési technológiához több terme­lőszövetkezet csatlakozott. Az említett intézkedések hatá­sára 1970 óta számottevően növe­kedett a termőterület. Míg 1970- ben háromezer, az idén már több, mint 4500 hektárról szüre­teltek fűszerpaprikát. Az átlag­termés mintegy 30 mázsával emelkedett. Ennek megfelelően 1975-ben több, mint kétszer any- nyi fűszerpaprikát vett át a vál­lalat, mint öt évvel ezelőtt. Jelenleg . 26 gazdasággal csak­nem 3900 * hektár termesztésére van öt évre szóló szerződése az iparnak. Közöttük több olyan üzem van, amely 300 hektárnál nagyobb területen termeszti az értékes növényt. A szerződéskö­tések jelenleg is folynak. A jövő évre szóló megállapodások na­gyobb részét már megkötötték, a megyei és a szomszédos megyék­ben levő gazdaságokkal több, mint 5200 hektár fűszerpaprika termesztésére szándékoznak szer­ződést kötni. K. S. • FZB típusú géppel takarította be a fűszerpaprikát a fajszi szö­vetkezet. A szedőgépről elevátor továbbította a paprikacsöveket a szállítójárműre. Felszólalásokkal folytatta munkáját a szakszervezeti kongresszus PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 290. szám Ára: 90 fillér 1975, december 11. csütörtök Szerda reggel fél 9-kor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanács­kozását a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottsá­gának első titkára, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A tanácskozást az elnöklő Pavlovszky Fe­renc, a nyomdász szakszervezet elnöke nyi­totta meg. Utalt arra, hogy az Athénban megtartott chilei szolidaritási konferencián magyar javaslatra elfogadott határozat alap­ján ma a haladó erők az egész világon chilei szolidaritási akciónapot tartanak. A magyar szakszervezetek is részt vesznek e szolidari­tási akcióban, hogy ismételten kifejezésre juttassák a dolgozók testvéri együttérzését. m nríiEirsÉSÉT ! ami k SZilSZEKTEZETEK TEMLÍST SESITt NIZE8S tus. Munkabizottságokban tanácskozott a LEMP VII. kongresszusa Magyar—lengyel barátsági nagygyűlés a varsói telefongyárban A Lengyel Egyesült Munkáspárt Varsóban ülésező VII. kongresszusa szerdán egész nap munkabizottságokban ta­nácskozott az előterjesztett beszámolók felett. Külön-külön bizottság foglal­kozik az iparfejlesztés, a mező- gazdaság. a népgazdasági beruhá­zások, a lakásépítés, a közlekedés és a szállítás, a külkereskedelem és a gazdasági integráció, a bel­kereskedelem és a szolgáltatá­sok, a gazdaságirányítás és terve­zés, az egészségügy, a műszaki­tudományos és technológiai, a szociális, a családvédelmi, a tö­megtájékoztatási munka. a szo­cialista demokrácia erősítése, a pártépítés, az ifjúság körében végzett nevelő munka, valamint a külpolitika időszerű problémái­val. A LEMP már megelőző kong­resszusán, majd pedig két évvel ezelőtti országos értekezletén is munkabizottságokban folytatta le a referátumok vitájának egy ré­szét. Ez biztosította, hogy mind­két alkalommal több mint ezer küldött mondhatta el véleményét az országépítő munka menetéről, a legfontosabb teendőkről, a jö­vőre vonatkozó elképzeléseiről. A bizottsági viták eredményét összefoglaló jelentésekben terjesz. tik a kongresszus plenáris ülé- . se elé. Szerdán elutazott Varsóból Gus­tav Husák.. a CSKP KB főtitká­ra. Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára és Todor Zsiv- kov, a Bolgár KP KB első titká­ra is. A csehszlovák, az NDK és a bolgár küldöttség vezetését is KB-titkár vette át. A kongresszuson jelenlevő kül­földi delegációk szerdán üzemlá­togatásokon voltak. Az MSZMP küldöttsége. Győri Imre KB-tit­kár vezetésével a varsói „Párizsi Kommün” Telefongyárat kereste Kádár János hazautazott Varsóból Kádár János, az MSZMP KB első titkára, aki a magyar párt­küldöttség vezetőjeként részt vett a LEMP VII. kongresszusán, reggel vonaton hazautazott Var­sóból. Kádár János búcsúztatására a központi pályaudvaron meg­jelent Jozef Tejchma, a LEMP KB tagja, miniszterelnök-helyet­tes és több más magas rangú sze­mélyiség. Ott voltak az MSZMP küldöttségének Varsóban maradt tagjai: Győri Imre a párt KB- titkára, Sikula György, a Hajdú- Bihar megyei pártbizottság első titkára és Németi József, hazánk lengyelországi nagykövete. Az MSZMP küldöttségének ve­zetését a LEMP kongresszusán Győri Imre vette át. (MTI) fel. és ott nagygyűlésen találko­zott a dolgozókkal. Elhangzott beszédének beveze­tőjében átadta a gyár dolgozóinak az MSZMP Központi Bizottsága és személy szerint Kádár János, a magyar kommunisták, munká­sok forró üdvözletét és tolmá­csolta legjobb kívánságaikat. Az MSZMP KB titkára a követ­kezőképpen folytatta: Minden, ami a varsói pártkong­resszuson elhangzóit, közel áll hozzánk is. hiszen mindannyian a szocialista népek közösségének tagjai vagyunk, elszakíthatatla- nul összefűz bennünket a szocia­lizmus építésének eszméje, érde­ke, célja. — Érthető tehát, hogy nagy megelégedéssel hallottunk a kong­resszuson a lengyel kommunis­ták, az egész lengyel nép hatal­mas országépítő sikereiről. Ügy tekintünk lengvel barátaink ki­emelkedő munkateljesítményeire, mint a közös ügyünk sikeréhez való jelentős hozzájárulása. De elégedettségünk nemcsak abból táplálkozott, amit a kongresszus a múltról mondott, hanem abból is. ahogyan előrevetítette Len­gyelország jövőjét. Győri Imre ismertette a ha­zánkban folyó szocialista építő­munka eredményeit, majd így folytatta: — Amikor így barátok között mai helyzetünk, feladataink, ter­veink és távlataink közös dolgai­ról beszéltünk, különösen jól érezzük, hogy történelmi barát­ságunk új tartalmának legfőbb jellemzője a proletár internacio­(Folytatás a 2. oldalon) A bajai járási hivatal munkájáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Szerdán délelőtt Kecskeméten Tohai László elnökletével ülést tartott Bács-Kiskun megye Taná­csának Végrehajtó Bizottsága. A testület első napirendi pontként azt a beszámolót vitatta meg, amely a bajai járási hivatal te­vékenységéről készült, s amely­nek előadója dr. Nagy Károly, a hivatal elnöke volt. Meghívott­ként részt vett a téma tárgyalá­sában Szabó Imre, a bajai járási pártbizottság első titkára és Bo­gár János, a megyei tanácstagok bajai járási csoportjának veze­tője is. A beszámoló indokolt részle­tességgel és dicséretes alaposság­gal elemzi a több, mint 64,5 ezer lélekszámú és 117 ezer 209 hek­tár területű járás eredményét, gondját, a már megoldott és a következő évek feladatát képező kérdéseket egyaránt. Sajátos helyzetét jellemzi többek között az, hogy a lakosságnak mintegy 12 százaléka szerb-horvát, 13 szá­zaléka pedig német nemzetiségű. Az iparral foglalkozva tartal­mazza az előterjesztés azt a fej­lődést, amely az utóbbi eszten­dőkben megindult a járásban. 1970 óta például 650 fővel nö­vekedett az ipari foglalkoztatot­tak száma. Bácsalmáson 40 mil­lió forintos költséggel bővítik és korszerűsítik a Finomposztó Vál­lalat telephelyét, a ruhaüzem pe­dig, amelynek felújítására, bőví­tésére 12 millió forintot költöt­tek, ez évtől önálló gyáregység­ként működik. Nagymértékű re­konstrukciót hajtanak végre a bácsbokodi vajüzemben, Csátal­ján a GANZ Villamossági Művek hoz létre egy üzemet. Garán a FÉKON, Hercegszántón pedig a Finomposztó Vállalat létesített egységet. Ugyancsak 1970-hez viszonyít­va 145 millió forinttal növekedett a kiskereskedelmi forgalom a já­rásban, s fejlődött a bolthálózat is: Vaskúton kisáruház, Bácsal­máson élelmiszerbolt, Katymáron vas-műszaki bolt épült. Vaskúton presszót, Érsekcsanádcfn pedig éttermet létesített a helyi terme­lőszövetkezet. Nagyban segíti a fejlesztési célkitűzések megvaló­sítását, hogy a negyedik ötéves tervben 14 község összevont, Bácsalmás nagyközség pedig ál­talános rendezési tervet készítte­tett. A befejezés előtt álló ötéves tervidőszakra a járásban a terve­zett 1407 lakást felépítik és át­adják. A beszámoló megállapítja, hogy a járás lakosságának egészség- ügyi ellátottsága jó. kedvezőek a személyi feltételek. A negyedik ötéves terv során hat orvosi ren­delő, három egészségház, négy orvosi lakás épült a bajai járás­ban. Megyei, sőt országos szinten is dicséretre méltó eredmény, hogy a bölcsődei Igényeket a járás területén teljes egészében ki tudják elégíteni. A beszámoló feletti vitában felszólaltak és elmondták véle­ményüket dr. Major Imre és dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettesei, valamint Szabó Imre, Perczel János és Bogár János is. Az elhangzottakat To­hai László, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese foglalta össze. A végrehajtó bizottság a beszámolót elfogadta és többek között olyan határozatot hozott, hogy a bajai kórház bácsalmási belgyógyászati osztályának meg­szűnése esetén Bácsalmáson egy korszerű rendelőintézet kialakí­tását segíti — figyelembe véve a nagyközség szerepét és vonzás, körzetét. Végül a testület elis­merését fejezte ki a járási hiva­tal vezetőinek, dolgozóinak és köszönetét tolmácsolta a járási pártbizottság vezetőinek, munka, társainak azért a segítségért, amelyet a járás fejlődése, gya­rapodása érdekében a járási hi­vatalnak nyújtottak. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a továbbiakban meg­hallgatta és tudomásul vette azt a tájékoztatót, amely a testület 1975. évi tevékenységéről készült. Következő napirendi pontként a megye tanácsainak V. ötéves kö­zéptávú pénzügyi tervjavaslatá­val és az 1976. évi költségvetési és fejlesztési alap jóváhagyásá­val foglalkozó előterjesztés ke­rült a végrehajtó bizottság elé. Előadó dr. Vidmann Mihály a pénzügyi, és Szigeti Péter, a terv. osztály vezetője volt. A témát a vb a megyei tanács következő ülése elé terjeszti. A tanácskozás dr. Arvay Ár­pádnak, a megyei tanács vb-tit- kárának bejelentéseivel folytató­dott, majd Tohai László zársza­vával ért véget. G. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom